Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének

27/2020. (IX. 23.) önkormányzati rendelete

a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló

26/2018. (X.26.) önkormányzati rendelet módosításáról

Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és 48. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

1. § A fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló 26/2018. (X.26.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) magánterületen található inváziós fafajok kivágására.”

2. § (1) A Rendelet 3. §-ának 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. Kertészeti szakvélemény: A Magyar Faápolók Egyesülete szaknévsorában szereplő szakértő által készített, kivágásra javasolt fák előzetes vizsgálatáról készült megállapítás, melynek a fás szárú növényekre vonatkozó vitalitási értéket (életképesség) és forintosított értéket is tartalmaznia kell.”

(2) A Rendelet 3. §-a új 13, 14, 15. és 16. pontokkal egészül ki:

„13. Törzsátmérő: a fa törzsének 1 méter magasságban mért átmérője.

14. Fa: Törzzsel vagy koronával rendelkező, lombhullató vagy örökzöld növény, vagy oszlopos növekedési jellegű, tűlevelű örökzöld,

15. Cserje: Tőből elágazó, törzset nem nevelő, lombhullató vagy örökzöld fás szárú növény, vagy nem oszlopos növekedési jellegű tűlevelű növény.

16. Ültetési időszak: Késő ősztől kora tavaszig terjedő időszak, kivéve a termesztőedényben nevelt (konténeres) fák, melyek az év bármely szakában ültethetőek.”

3. § A Rendelet 5. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) fajtatulajdonságainak és növekedési jellemzőinek megfelelő metszése, ifjítása, melyet a karbantartásra kötelezett – ide nem értve azt az esetet, ha baleset- vagy életveszély megszüntetése indokolja a növény metszését, ifjítását, mely más módon nem hárítható el – a madarak fészkelési és költési időszakán kívül, a szeptember 1 és február 28. közötti időszakban köteles elvégezni.”

4. § (1) A Rendelet 6. §-a új (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A fakivágási engedélyben ki kell kötni, hogy a madarak költési és fiókanevelési időszakában – a március 1 és augusztus 31. közötti időszakban – fás szárú növény kivágására csak abban az esetben kerülhet sor, ha

1. baleset- vagy életveszély áll fenn, mely más módon nem hárítható el,
2. kertészeti szakvélemény kiállítására jogosult szakértő írásos nyilatkozattal igazolja, hogy a kivágásra került fán madárfészek nem található.” 

(2) A Rendelet 6. §-a új (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Nem kell a fa kivágására engedélyt kérni abban az esetben, ha

 a) az önkormányzat fenntartási kötelezettségének hatálya alá tartozó fás szárú növény kivágására, gallyazására,

b) az önkormányzat beruházásaival összefüggésben szükségessé váló kertészeti beavatkozásokra

kerül sor, mely esetekben a fa kivágását megfelelően indokolni, egyszerűsített favizsgálati adatlappal dokumentálni, illetve fotódokumentációval alá kell támasztani.  Az engedély megszerzése alóli mentesség nem mentesít a 8. §-a szerinti pótlási kötelezettség teljesítése alól.”

5. § (1) A Rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A nem közterület megnevezésű ingatlanon lévő fa kivágására irányuló engedélykérelmet e rendelet 3. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon, vagy azzal azonos adattartalommal a jegyzőhöz kell benyújtani.”

(2) A Rendelet 7. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) a kivágandó fával rendelkezni jogosult(ak)nak (ingatlantulajdonos) a kivágáshoz való hozzájáruló nyilatkozatát, valamint a kivágott fa pótlására vonatkozó kikötéseit, amennyiben nem a kérelmező az ingatlan tulajdonosa,”

(3) A Rendelet 7. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„g) a kivágandó fa darabszámát, fajtáját, annak 1 m magasságban mért törzsátmérőjét,”

(4) A Rendelet 7. § (2) bekezdése a következő i új i) ponttal egészül ki:

„i) a kivágandó fáról készített fényképet.”

(5) A Rendelet 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kivágott fa pótlása nem történhet a 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt fajok egyedeivel.”

6. § A Rendelet 8. §-a (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) A jegyző a fakivágás engedélyezése keretében – engedély nélkül kivágás esetén a 6. § (3) és a 7. § (6) bekezdése szerinti pótlási kötelezettséget elrendelő határozatban – rendelkezik a kivágott fa pótlásáról. Az engedélynek tartalmaznia kell a kivágás indokát, a pótlásként elültetendő előnevelt fa darabszámát, fajtáját, a pótlás helyét és határidejét, az (5) bekezdésben és a 9. §-ban szabályozott esetekben a pénzbeni megváltás összegét, valamint a befizetés határidejét is. Amennyiben a pótlási kötelezettség teljesítésére a (3) bekezdésben foglaltak szerint közterületen kerül sor, úgy az engedélyben elő kell írni, hogy a kivágott fa helyett ültetendő fák fenntartására, gondozására – a fa pótlását követő 3 évig – a pótlásra kötelezett köteles.

(2) Nem közterületen lévő fa kivágása esetén – amennyiben az ingatlan tulajdonosa a 7. § (2) bekezdés c) pontja szerinti hozzájárulásában nem rendelkezett ezt meghaladó mértékű pótlásról – a kivágott fa pótlásáról a kivágott fa darabszámával azonos mértékében, elsősorban a kivágott fával azonos helyrajzi számú területen kell gondoskodni.”

7. § A Rendelet 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 13/A. § szerinti fakivágás esetén, illetve amennyiben a pótlási kötelezettség a fakivágással érintett, nem közterület megnevezésű ingatlanon túltelepítés miatt nem teljesíthető, vagy a közterületen történő pótlás a kérelmezőnek aránytalan nehézséget jelentene, a pótlási kötelezettséget pénzben kell megváltani. A pénzbeni megváltás értékét az 1. melléklet tartalmazza.”

8. § A Rendelet 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közterületen lévő fa kivágása esetén a kivágott fa pótlásáról a kivágott fa törzsátmérőjével azonos mértékben, elsősorban a kivágott fával azonos helyrajzi számú területen kell gondoskodni. Különösen nagy értéket képviselő fa kivágása estén a pótlási kötelezettséget 500.000,- Ft faértékenként a törzsátmérővel azonos mértékben kell megállapítani.”

(2) A Rendelet 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közterületen kivágott fa pótlása e rendelet 4. mellékletében felsorolt fajtájú fák egyedeivel történhet.”

9. § A Rendelet 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben a pótlási kötelezettséget fasori fa ültetésével kell teljesíteni, úgy a hatóság a fasorba illeszkedő fajtájú fa ültetését írja elő az engedélyes részére.”

10. § (1) A Rendelet 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A cserje kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a 15 négyzetméternél nagyobb lombfelülettel rendelkező cserje jelentős, az eredeti lombfelület 50%-ánál jelentősebb mértékű csonkítása esetén, kivéve, ha a cserje visszavágása az űrszelvény szabadon hagyása, vagy a közlekedésbiztonság érdekében, illetve hatósági felhívás vagy kötelezés alapján szükséges.”

(2) A Rendelet 12.§-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Közterületen cserje csak úgy telepíthető, illetve tartható fenn, hogy annak magassága a 80 cm-t nem haladhatja meg. Az ültetés során figyelemmel kell lenni arra, hogy az ültetett cserje a gépjárműforgalom során a belátást ne akadályozza, ezért cserje az utcasarkoktól legkevesebb 5 méterre telepíthető.”

11. § A Rendelet a 12. §-t követően új 12/A. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:

„9. Közterületi fatelepítés szabályai

12/A. § (1) Természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a közterületen történő faültetési szándékát – a pótlás kivételével – köteles írásban, a telepíteni kívánt fa fajtájának és a telepítés pontos helyének megjelölésével bejelenteni.

(2) A bejelentőnek a telepítéstől számított három éves időtartamra vállalnia kell a fa rendszeres öntözését, gondozását.

(3) A telepítés engedélyezéséről a jegyző dönt.

(4) Amennyiben a fa az ültetést követő 3 éven belül kiszárad, a telepítést végző köteles azt eltávolítani és az ültetés helyén az eredeti állapotot helyreállítani, mely esetben a telepítést végző a kivágott fa pótlására nem kötelezhető.”

12. § A Rendelet 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha építési vagy bontási munkák során a kertészeti, fakivágási tervdokumentációban megmaradóként, vagy megvédendőként feltüntetett fák kivágásra kerülnek, elpusztulnak, vagy jelentős mértékben károsodnak, pótlásukra – tekintet nélkül arra, hogy az érintett fa közterületi ingatlanon, vagy nem közterület megnevezésű ingatlanon található – az engedély nélküli fakivágásra vonatkozó szabályok az irányadók.”

13. § A Rendelet a 13. §-t követően új 13/A. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:

„11. Engedély nélküli fakivágás, engedély nélküli közterületi gallyazás

13/A. § (1) Fás szárú növény engedély nélküli kivágása esetén a jegyző az erről való tudomásszerzést követően a 8. § (2) és 10. § (1) bekezdésben meghatározott mértékben kötelezi a fát kivágó személyt – amennyiben ő nem ismert, az ingatlan tulajdonosát, használóját – a kivágott fás szárú növény pótlására.

(2) Közterületen lévő fás szárú növény engedély nélküli gallyazása esetén a jegyző az erről való tudomásszerzést követően, a károsult környezeti elem becsült költségével és a jogsértés súlyával arányosan, közigazgatási bírságot szab ki. 

(3) Fás szárú növény engedély nélküli kivágása esetén az (1) bekezdés szerinti pótlási kötelezettség előírásán túlmenően, a károsult környezeti elem becsült költségével, a jogsértés súlyával arányosan a jegyző közigazgatási bírságot szab ki.

(4) A kiszabható közigazgatási bírság mértéke természetes személyek esetén legfeljebb kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében pedig legfeljebb kétmillió forint lehet.

(5) A közigazgatási bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról a jegyző jogosult dönteni.

(6) A közterület-felügyelő a közterület használatának ellenőrzése során a (7) bekezdésben meghatározott mértékű helyszíni bírságot szabhat ki, ha a helyszíni intézkedés alkalmával annak törvényi feltételei fennállnak.

(7) A kiszabható helyszíni bírság mértéke természetes személyek esetén legfeljebb ötvenezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében pedig legfeljebb ötszázezer forint lehet.

(8) Ha az ügyfél a jogsértést nem ismeri el, a közterület-felügyelő a rendelkezésre álló és megfelelően rögzített adatok jegyzőkönyvvel való megküldésével tájékoztatja az jegyzőt az (1) vagy (2) bekezdés szerinti jogsértés megtörténtéről.”

14. § A Rendelet a 13. §-t követően új 13/B. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:

„12. Közterületen található fás szárú növény, fasor kerületi értékké nyilvánítására vonatkozó eljárás

13/B. § (1) Közterületen lévő fás szárú növény, fasor kerületi értékké nyilvánítását bárki kezdeményezheti a kerületi értékké nyilvánítás célját tartalmazó – indokolást, valamint a kerületi értékké nyilvánítás célját tartalmazó – javaslat megküldésével, melyhez a kezdeményező csatolni köteles a javaslat indokoltságának alátámasztására szolgáló iratok, dokumentumok másolatát.

(2) A közterületi fás szárú növények, fasorok kerületi értékké nyilvánításáról a Képviselő-testület dönt, a kerületi értékké nyilvánított fás szárú növények, fasorok felsorolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(3) A kerületi értékké nyilvánított közterületi fás szárú növényt, fasort táblával kell megjelölni, melyen fel kell tüntetni a kerületi értékké nyilvánítás tényét, és annak időpontját.

(4) A kerületi értékké nyilvánított közterületi fás szárú növény, fasor megóvásáról folyamatosan gondoskodni kell, melyhez a szükséges előirányzatot a képviselő-testület mindenkori költségvetési rendeletében biztosítja.

(5) Kerületi értékké nyilvánított közterületi fás szárú növény kizárólag baleset- vagy életveszély fennállása esetén vágható ki. A baleset- vagy életveszély fennállását független okleveles faápoló szakmérnök írásos szakvéleményben kell tanúsítania.”

15. § A Rendelet „Záró rendelkezések” címének sorszáma 13-ra módosul.

16. § (1) A Rendelet 1. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.

(2) A Rendelet új 3. melléklettel egészül ki e rendelet 2. melléklete szerint.

(2) A Rendelet új 4. melléklettel egészül ki e rendelet 3. melléklete szerint.

17. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Rendelet 8. § (4) bekezdése és 11. § (3) bekezdése.

       Szabados Ákos                                                          dr. Demjanovich Orsolya

 polgármester                                                                         jegyző

1. melléklet a 27/2020. (IX. 23.) önkormányzati rendelethez

1. melléklet a 26/2018. (X.26.) önkormányzati rendelethez

Fapótlási kötelezettség megváltásának összege

• A megváltási ár a faiskola facsemete átlagára, valamint az ültetéssel és a 3 éves fenntartással kapcsolatban felmerült költségek alapján került meghatározásra

2. melléklet a 27/2020. (IX. 23.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet a 26/2018. (X.26.) önkormányzati rendelethez

FAKIVÁGÁSI ENGEDÉLYKÉRELEM / BEJELENTÉS
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet igazgatási területén lévő fás szárú növényekre (fák, cserjék)