Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2018. (VI.29.) önkormányzati rendelete

Balatonberény településkép védelméről

Balatonberény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:

a)a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelemének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetésének szabályozásával;

b)a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c)a településképi követelmények meghatározásával;

d)a közterületekre vonatkozó rendelkezések meghatározásával;

e)a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;

f)az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával;

g)az elhelyezhető reklámhordozók és cégérek, címfeliratok számának, formai és technológiai feltételeinek, elhelyezésük módjának szabályozásával.

(2) A helyi védelem célja a Balatonberény településképe és története szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karaktereinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(3) E rendelet hatálya kiterjed Balatonberény közigazgatási területére, minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely építési tevékenységet, vagy reklámozási tevékenységet folytat, illetve reklámot, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést, cégért, címfeliratot helyez el.

(4) E rendelet hatálya nem terjed ki

a) a közúti közlekedési tárgyú jogszabályokban a reklámok közzétételének feltételeiről megállapított esetekre;

b) az európai uniós projekttáblákra, amelyeknek elhelyezése a projekt keretében kötelező;

c) az építkezések más jogszabályban meghatározott, munkaterületen belüli kötelező építési tábláira;

d) a településrészek, közterületek, házszámok és lakások névtábláira;

e) az intézmények címeres tábláira;

f) a biztonsági (baleset-megelőző, veszélyjelző, tűzvédelmi stb.) táblákra, feliratokra, jelzésekre;

h) a választási plakátokra és hirdetésekre.

E rendelet alkalmazásában:

a)cégér: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címszerű ábra, amely termékmegjelenítést, reklámot nem tartalmaz;

b)cégfelirat: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet bejáratnál feltüntető felirat;

c)cégtábla: a cég székhelyét, telephelyét jelölő cégfelirat tábla hordozón;

d)címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla);

e)kínáló tábla: egy- vagy kétoldalú maximum 180x70 cm méretű mobil tábla, mely nem tartalmazhat gazdasági célú reklámot, csak étel-ital kínálatot, a vendéglátó egység nevét, nyitvatartási idejét.

f)közérdekű tájékoztató felület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amely a település életének valamely jelentős, vagy idegenforgalmi eseményéről nyújt közérdekű tájékoztatást, (közérdekű molinó, önkormányzati faliújság, önkormányzati hirdetőtábla);

g)közterület: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 1. pontjában meghatározott terület;

h)köztulajdonban álló ingatlan: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 9. pontjában meghatározott ingatlan;

i)megállító tábla: kétoldalú maximum 95x70 cm méretű mobil tábla, mely nem tartalmazhat gazdasági célú reklámot, csak a vállalkozás-, üzlet nevét, nyitvatartási idejét.

j)önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített, a lakosságot tájékoztató tábla;

k)plakát: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 2. pontjában meghatározott falragasz vagy felirat;

l)reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 3. pontjában meghatározott hirdetmény;

m)reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 4. pontjában meghatározott eszköz, berendezés, létesítmény;

n)reklámhordozót tartó berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 15. pontjában meghatározott eszköz, berendezés;

o)reklámgrafika: a reklámozás céljait szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy azzal rokon technológiával (színezett habarccsal) készített reklámcélú építmény, grafikai mű;

p)utcabútor: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 19. pontjában meghatározott eszköz, berendezés, épület;

q)útbaigazító információ: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.

(r)zászló: a vállalkozás nevét, a kereskedelem-, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető textil vagy strukturált lágy műanyag alapú hordozó.

(1) A helyi védelem feladata a helyi értékek megőrzése, a jövő nemzedékei számára, a település történelmi folytonosságát bizonyító helyi építészeti értékek

a)meghatározása és dokumentálása;

b)védetté nyilvántartása, indokolt esetben a védelem megszűntetése;

c)megtartása, megőriztetése, fenntartása és jó karban tartottságuk biztosítása;

d)a lakossággal történő megismertetése.

(2) A helyi védelem feladata a védett építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszűntetésének elősegítése.

(3) Az önkormányzat a helyi egyedi védelemmel érintett elemekről a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglaltak szerint nyilvántartást vezet, melynek nyilvánosságát a honlapon biztosítja.

(1) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését a polgármesternél írásban kezdeményezheti.

(2) A helyi védetté nyilvánítás vagy helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a javaslattevőnek az alábbi dokumentumokat kell csatolnia:

a)helyi egyedi védelem esetén:

aa) utca és házszám vagy helyrajzi szám megjelölése,

ab) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi értéket bemutató, részletes, jól értelmezhető fényképfelvétel,

ac) a helyi védelemre vonatkozó javaslat rövid indokolása,

ad) a helyi védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolása, a védettség megszűntetését megalapozó ok ismertetése,

(3) A polgármester a védelemmel érintett ingatlan tulajdonosait a kezdeményezésről írásban értesíti.

(4) A helyi védelem alá helyezés előkészítése a jegyző feladata, melyhez szakember közreműködését kéri ki.

(5) Ha a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és az erre irányuló felhívás ellenére a kezdeményező nem egészíti ki a javaslatot, a polgármester mellőzi annak képviselőtestület elé terjesztését és erről a kezdeményezőt a hiánypótlási határidő elteltét követően haladéktalanul tájékoztatja.

(6) Helyi védettség csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszüntetése, a védett érték megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdek fennállása esetén szüntethető meg.

(7) A képviselőtestület rendeletet alkot az értékvizsgálatban foglaltak alapján a védetté nyilvánításról, illetve annak megszűntetéséről.

(8) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselőtestületi döntésről a (3) bekezdésben szereplő érdekelteket a jegyző írásban tájékoztatja.

(9) A védelem alatt álló építmény vagy épület "Balatonberény védett építménye" vagy "Balatonberény védett épülete" feliratú táblával lehet megjelölni. A tábla jellegrajzát e rendelet 1. mellékletének 5. fejezete tartalmazza. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az önkormányzat saját költségén helyezi ki. A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos kötelezettsége.

A helyi értékek védelme lehet

a)egyedi védelem (H);

b)területi védelem (He).

(1) Az egyedi védelem (H) kiterjedhet

a)az épület egészére (H1);

b)az épület utcai homlokzatára (H2);

c)épület tartozékára, illetve egyéb objektumokra (H3).

(2) Az egyedi védelemmel érintett (H1, H2 és H3) ingatlanok jegyzékét e rendelet 1. mellékletének 1., 2. és 3. fejezete tartalmazza.

(1) A helyi védelem alatt álló egyedi építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, használatával nem veszélyeztetni az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségben vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) Helyi védettségű egyedi érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékre.

a)azbeszt tartalmú építőanyag;

b)kék és élénkpiros (az égett cserép színétől természetellenesen elütő) színű tetőhéjazat;

c)fő rendeltetési egységen hullámpala, hullámlemez tetőhéjazat;

d)fő rendeltetési egységen pala, hullámpala, hullámlemez homlokzati burkolóelemként.

(2) Az épületek utólagos hőszigetelését vagy festését tilos egy homlokzati felületen több ütemben elkészíteni.

(3) A település teljes területén konténerház, mobilház, lakókocsi és sátor elhelyezése tilos, kivéve a felvonulási építmény, a 14 napnál nem hosszabb ideig működő ideiglenes építmény, valamint a rendezvények keretében kihelyezett építmény és felvonulási létesítmény.

(4) Balatonberény területén nem létesíthető, nem állítható fel még ideiglenes jelleggel sem az ingatlanokon: fémlemez, műanyaglemez, műpala, nádszövet, vagy más igénytelen homlokzatú és héjalású építmény vagy épületszerkezet, továbbá szállító vagy tároló konténer, üzemképtelen jármű karosszéria, forgalomból kivont, műszaki vizsgával nem rendelkező lakókocsi.

(1) A H1 védett épületek Balatonberény jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző építészeti elemei, melyeknél meg kell őrizni a történetileg jellegzetes

a)tömegformálást és tetőformát;

b)homlokzati kialakítást (homlokzati nyílásrendet, a nyílások arányát és osztását, a homlokzati tagozatokat és díszeket);

c)anyaghasználatot;

d)színvilágot.

(2) A H2 védett utcai homlokzatok Balatonberény jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző építészeti karakterelemei, melyeknél meg kell őrizni a történetileg jellegzetes

a)homlokzati kialakítást (homlokzati nyílásrendet, a nyílások arányát és osztását, a homlokzati tagozatokat és díszeket);

b)anyaghasználatot;

c)színvilágot.

(3) A H3 védett épülettartozékok, illetve egyéb védett objektumok Balatonberény jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző karakterelemei:

a)épületrészletek;

b)szobrok és keresztek;

c)képzőművészeti alkotások;

d)táj- és kertépítészeti alkotások;

e)egyéb közterületi objektumok;

f)egyedi tájértékek.

(4) A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat.

(1) Balatonberény közigazgatási területe a helyi építészeti és táji adottságok alapján településképi karakterekre tagozódik:

a)falusias területek karaktere;

b)üdülőterületek karaktere;

c)településközpont-, intézményterület karaktere;

d)gazdasági területek karaktere;

e)egyéb területek karaktere;

f)szőlőhegyi karakter;

g)külterület karaktere.

(2) A településképi karakterek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

(1) Az egyes településképi karakterek egyedi építészeti követelményei nem vonatkoznak a közintézményekre és egyéb középületekre, továbbá a közlekedési területeken lévő épületekre, építményekre.

(2) Falusias terület karakterén:

a)Homlokzatok színezésénél tilos a nem történeti színek főszínként történő alkalmazása.

b)A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni a környezetben jellemző helyi karakter figyelembe vételével.

c)A magastetőt csillogásmentes felülettel kell kialakítani, jellemzően vörös, barna, szürke, vagy az égetett cserép színéhez hasonló árnyalatú színben.

(3) Üdülőterület karakterén

a)Homlokzatok színezésénél tilos a nem történeti színek főszínként történő alkalmazása.

b)A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni a környezetben jellemző helyi karakter figyelembe vételével.

c)A magastetőt csillogásmentes felülettel kell kialakítani, jellemzően vörös, barna, szürke, vagy az égetett cserép színéhez hasonló árnyalatú színben.

(4) Településközpont-, intézményterület karakterén

a)Homlokzatok színezésénél tilos a nem történeti színek főszínként történő alkalmazása.

b)A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni a környezetben jellemző helyi karakter figyelembe vételével.

c)A magastetőt csillogásmentes felülettel kell kialakítani, jellemzően vörös, barna, szürke, vagy az égetett cserép színéhez hasonló árnyalatú színben.

(5) Gazdasági területek karakterén

a)A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni a környezetben jellemző helyi karakter figyelembe vételével.

b)A magastetőt csillogásmentes felülettel kell kialakítani, jellemzően vörös, barna, szürke, vagy az égetett cserép színéhez hasonló árnyalatú színben.

(6) Egyéb területek karakterén

a)A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni a környezetben jellemző helyi karakter figyelembe vételével.

b)A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.

c)A magastetőt csillogásmentes felülettel kell kialakítani, jellemzően vörös, barna, szürke, vagy az égetett cserép színéhez hasonló árnyalatú színben.

(7) Szőlőhegy karakterén

a)új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet:

1.A területen épületek és építmények csak hagyományosan 38-45 fok közötti tetőhajlásszöggel, cserép vagy nádfedéssel létesíthetők.

2.Faburkolatú külső megjelenésű építmény – a lábon álló kerti tető és pergola kivételével – a területen nem helyezhető el.

3.A területen tornácos épület, építmény nem építhető.

4.Épületek, építmények homlokzatképzése csak vakolt lehet, fehér, vagy törtfehér színben.

5.Épületek, építmények lábazata csak vakolt lehet.

6.Nyílászárók szerkezet csak fából készülhet.

7.Épületek, építmények csak nyeregtetővel vagy csonkakontyos nyeregtetővel alakíthatók ki.

8.Építmény közterületről látszó homlokzatán parabola antenna nem helyezhető el.

b)A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.

c)Közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;

d)Csak drótfonatos vagy teljes átlátást biztosító kerítés építhető. Takarásaként csak tájhonos sövényt lehet telepíteni;

e)A településkép védelme érdekében közműlétesítmény önálló, föld feletti, szabadon álló építményként csak takarással helyezhető el.

(8) Külterület karakterén

a)Új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet.

b)A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.

c)Közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el.

d)10 méternél magasabb építmények építését tájesztétikai vizsgálattal és látványtervvel kell igazolni.

(1) Vezeték nélküli hírközlési hálózat adó- és átjátszótornya, távközlési torony a település belterületén, valamint az országos és a helyi természetvédelmi területeken valamint ökológiai hálózattal érintett területeken nem helyezhető el.

(2) Műemléken és műemlék telkén (M), műemléki környezetben (Mk), helyi építészeti értékként védett épületen (H1 és H2) továbbá NATURA 2000 területen, országos ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosóterületén, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték területén távközlési és hírközlési torony,távközlési magasépítmény, nem helyezhető el és nem létesíthető

(3) Belterületen antenna és antennatartó szerkezet kizárólag közterületről nem látható módon létesíthető, ezért antenna, távközlési adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, takartan helyezhető el.

(4) Közterületről látható módon antenna csak - a (2) bekezdésben felsorolt védett területek és védett épületek kivételével - azon épületekre és építményekre telepíthető, melyeken 2013. január 1. előtt már engedéllyel telepített antenna létesült.

(5) Belterületen lévő antennatartó szerkezetek magassága nem növelhető.

(6) Vezetékes hírközlési hálózat építményeket elsősorban meglévő vezetékes közművek infrastruktúrájának felhasználásával lehet elhelyezni, a meglévő oszlopsoron vezethető, ennek hiányában csak földbe helyezett alépítményben vezetve.

(7) Vezetékes hírközlési hálózat szekrényei földfelszínen csak abban az esetben helyezhetők el, ha növénytakarásra alkalmas a hely. Ennek hiányában csak föld alatt alakíthatók ki.

(1) Új közműhálózat (villamos-, hírközlő- és kábel TV vezeték) belterületen – a gazdasági területek kivételével - csak föld alatt létesíthető. Nem minősül új közműhálózatnak a meglévő légvezetékes hálózat hosszabbítása – kivéve új lakóterület kialakítása esetén -, valamint két szabad vezetékes hálózat közötti átkötés.

(2) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában, illetve védőtávolságában.

(3) Légvezetékes hálózat rekonstrukciója azonos nyomvonalon az eredeti kialakításban is megvalósítható. A légvezetékes hálózat rekonstrukciója új nyomvonalon föld alatti kivitelű kell legyen, az ettől való eltéréshez az Önkormányzat Pénzügyi és Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottságának egyetértő véleményét kell beszerezni.

(4) Új transzformátor csak transzformátorházban vagy épületben helyezhető el.

(1) Új transzformátorház csak magastetős kialakítású lehet, fémszerkezetű konténer nem helyezhető le.

(2) A légvezetékes hálózat új tartóoszlopai külterületen csak faszerkezetűek lehetnek.

(1) A közterületeket csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni.
A burkolatlan felületeket – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani.

(2) A közterületek burkolatát – a kialakult, meglévő anyaghasználathoz igazodóan – a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével a káros környezeti hatásokat mérséklő megoldással kell kialakítani.

(3) A közterületi szegélynél létesítendő parkolóhelyekhez - amennyiben ennek műszaki lehetőségei adottak - védő fasor kialakításáról kell gondoskodni.

(4) A közterületeken a környezethez illő, a környezeti ártalmakat jól tűrő növényzetet kell telepíteni. Amennyiben parkoló is létesül, az utcák kialakítása során legalább az egyik (általában az északi, vagy keleti) oldalon fasor telepítéséről kell gondoskodni.

(5) A járdák, utak felújítása, átalakítása, helyreállítása keretében azokat a gyalogosok számára akadálymentesíteni kell.

(6) Közterületen a 3. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.

(7) Közterületen sátor és lakókocsi elhelyezése, szálláshely létesítése, nyaralás, pihenés, munkavégzés céljából tilos!

a)kulturális információ közzététele;

b)idegenforgalmi eligazítás;

c)közérdekű tájékoztatás;

d)indokolt esetben mobil irányítótábla kihelyezése szolgáltatások irányjelzésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott információk az alábbi reklámhordozókon vagy reklámhordozó berendezéseken tehetők közzé:

a)közérdekű molinó;

b)önkormányzati hirdetőtábla;

c)útbaigazító információs tábla;

d)megállító tábla;

e)kínáló tábla;

(3) Közérdekű útbaigazító csak a KRESZ-ben és a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban meghatározott paramétereknek megfelelő megjelenéssel helyezhető ki, a közút kezelőjének jóváhagyásával és a közterület tulajdonosának hozzájárulásával.

(4) Nyitvatartási idő alatt

a)egy üzlet elé közterületre maximum egy megállító tábla, saroküzletnél két megállító tábla;

b)vendéglátó egységek elé közterületre maximum két kínáló tábla helyezhető el, olyan módon, hogy az a gyalogos-, kerékpáros közlekedést ne zavarja.

(5) Mobil reklámzászló közterületen nem helyezhető el.

a)cégér;

b)cégtábla, cégfelirat és címtábla;

c)zászló.

(4) Új reklámhordozó és reklámhordozó berendezés az épülethomlokzaton csak a meglévő, használaton kívüli berendezés egyidejű eltávolításával helyezhető el.

1.homlokzati kialakításához, vízszintes és függőleges tagolásához;

2.színéhez;

3.arányrendszeréhez;

4.nyílászáróinak kiosztásához, ritmusához;

5.homlokzatán megjelenő egyéb berendezésekhez.

(2) A 25. § (3) bekezdésében meghatározott berendezés még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét és nem változtathatja meg azok karakterét; több rendeltetési egység esetén a berendezések csak egységes koncepció szerinti kialakításban helyezhetők el a földszinti portál felett, az osztópárkány alatti sávban. Nyílászárók közötti falszakaszokon és a tetőfelületen nem alakítható ki.

(3) Portálok fölé árnyékolószerkezet, napernyő elhelyezhető, azonban az nem tartalmazhat reklámot, hirdetést, termékmegjelölést, ez alól kivétel az árnyékoló függőleges „szoknya” részen az üzlet profilját jelző logó, cégfelirat.

(4) Futófény, fényreklám sem kirakatban, sem homlokzaton nem helyezhető el.

(1) Cégér, cégtábla és címtábla rendeltetési egységenként 1-1 darab, sarok kialakítású rendeltetési egységeknél 2-2 db helyezhető el.

(2) Cégtábla, cégfelirat és címtábla a fal homlokzati síkjától nem állhat ki jobban 10 cm-nél, kapukon nem helyezhető el, elhelyezhető azonban kapupilléreken, valamint közvetlenül a kapu mellett az épület falán.

(3) Cégér nem lakáscélú rendeltetési egységenként legfeljebb 1 db, sarokkialakítás esetén 2 db helyezhető el, konzolos kialakítással, maximum 60 cm vízszintes irányú vetülettel és maximum 60 cm magas függőleges felülettel.

(4) Ablakokra, kirakatok üvegezésére reklámcélú dekoráció, felirat nem helyezhető el, kivéve az önálló betűkből vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át.

(5) Zászló épület falára csak zászlótartó berendezéssel helyezhető el, rendeltetési egységenként maximum 2 db, egyenként max. 1 m² felülettel. Zászló előkertben ingatlanonként 3 db helyezhető el.

Balatonberény Önkormányzat Képviselőtestülete nem folytat településképi véleményezési eljárást.

a)védelemmel érintett területen (M, Mk, H1, H2 és H3);

b)településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)közterületen;

d)önkormányzati tulajdonban, vagy kezelésben lévő ingatlanon.

a)a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelést;

b)a településképi megfelelőséget, így különösen a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását;

(4) A településképi bejelentés tudomásulvétele esetén annak érvényességi ideje reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés esetén 2 év.

(5) A településképi bejelentés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg.

a)az építmények

aa) jó karbantartásának;

ab) homlokzati elemeinek, színezésének védelme;

ac) az egységes megjelenés biztosításának;

ad) külső megjelenését kedvezőtlenül befolyásoló tárgyak, egyéb műszaki berendezések eltávolításának;

ae) rendeltetésnek megfelelő funkciójának megőrzése

érdekében;

b)az építési övezetre előírt zöldfelület biztosításának érdekében;

c)a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használata érdekében;

d)építkezések átmeneti állapota esetében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítésére, rendben tartására vonatkozó szabályok érdekében;

amennyiben a településképi elem fenntartása, karbantartása, átalakítása, kialakítása vagy használata nem felel meg az e rendeletben meghatározott előírásoknak.

(3) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a településképi bejelentés nélkül vagy attól eltérően végzett építési tevékenység, reklámelhelyezések és rendeltetésváltoztatások esetében.

a. az ingatlan tulajdoni lap másolatát,

b. az elvégzendő munka leírását és költségvetését,

c. engedélyköteles munka esetén az építési engedélyezési tervet és határozatot.

(6) A támogatás kifizetésére az elvégzett munkáról szóló eredeti számlák, és fényképek becsatolását követően kerülhet sor.

(7) Az önkormányzati támogatással felújított épület védettsége nem törölhető a támogatást követő 10 éven belül.

A rendelet 2018. július 1-én lép hatályba.

A hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokra e rendeletet nem kell alkalmazni.

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a)Balatonberény község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 7/2004. (V.30.) rendelet 1. § (19), (28) és (29) bekezdése, 19. §. (9) bekezdése, 20. § (4), (6) bekezdése, 29. § (3) bekezdése,30. § (2) bekezdése 31. § (2), (6), (7), (8) és (9) bekezdése, és az 1. melléklet

b) a reklámok, reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezéséről szóló 15/2017. (XII.22.) Önkormányzati rendelet.