Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2017 (V.25.) önkormányzati rendelete

a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás szabályai

Hatályos: 2017. 05. 26- 2021. 02. 23

Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (6) bekezdésében kapott elhatalmazás, valamint Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. és 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el.


1. Általános rendelkezések


1. § Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz (továbbiakban: szennyvíz) begyűjtése közszolgáltatási területet Mány község közigazgatási területében határozza meg.


2. § Mány Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)  az ingatlantulajdonosoknál keletkező szennyvízzel kapcsolatos  közszolgáltatást az  Euromax 2005 Kft. (8093 Lovasberény, József Attila út 7., adószám: 13420642-2-07, képviseli: Pálinkás Róbert ügyvezető) közszolgáltatón (a továbbiakban: közszolgáltató) keresztül látja el.


3. § A település területén begyűjtött szennyvíz elhelyezésére szolgáló lerakóhely a Bicskei Szennyvíztelep.


2. A helyi közszolgáltatás tartalma


4. § A közszolgáltató tevékenysége ellátása érdekében, legfeljebb 20 %-ban vehet igénybe alvállalkozót, teljesítési segédet.


5. § (1) A szennyvizet csak a vízügyi hatóság által kijelölt leürítő helyen lehet elhelyezni.

(2) A leürítő helyen elhelyezhető szennyvíz mennyiségét és minőségét, az ürítés módját és időpontját a vízügyi hatóság külön jogszabályi előírás szerint határozza meg.


6. §  (1) A közszolgáltató a ténylegesen elhelyezett szennyvíz mennyiségéről nyilvántartást köteles vezetni.

(2) A közszolgáltató a szennyvíz elhelyezésével összefüggő nyilvántartását oly módon köteles kialakítani, hogy a leürítő helyen ténylegesen elhelyezett szennyvíz mennyisége, minősége és származási helye megállapítható legyen.


7. § A közszolgáltató és az ingatlantulajdonos között létrejött szerződésben meg kell határozni

  1. a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos megnevezését és azonosító adatait, képviselőik megnevezését,
  2. a közszolgáltatás teljesítésének kezdő napját és hatályát,
  3. az ürítés gyakoriságát,
  4. a közszolgáltatás díjának meghatározását,
  5. a közszolgáltatási díj megfizetésének határidejét, rendjét,
  6. a szerződő felek jogait és kötelezettségét,
  7. a szerződésszegés jogkövetkezményeit,
  8. a közszolgáltatási szerződés felmondásának lehetséges eseteit, határidejét, módját,
  9. a közszolgáltató ügyfélszolgálata elérhetőségének adatait,
  1. a szerződő felek aláírását és a szerződés keltét és a pecsétet.



3. A közszolgáltatás ellátásának rendje, a közszolgáltatás kötelező igénybevétele, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos kötelezettségei


8. § Az ingatlantulajdonos a jelen rendeletben meghatározottak szerint köteles igénybe venni a szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatást.


9. § A közszolgáltató kötelessége közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlantulajdonosoknál keletkező szennyvíz elszállítására.


10. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező vagy onnan származó, az ideiglenes tárolásra szolgáló közműpótló létesítmények ürítéséből származó szennyvizet a külön jogszabályban meghatározott műszaki és közegészségügyi előírások és az ingatlan tulajdonosára vonatkozó hatósági előírások szerint gyűjteni, valamint azt a közszolgáltatónak bejelenteni és átadni.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles az (1) bekezdés szerint gyűjtött szennyvízre vonatkozó, az önkormányzat által fenntartott kötelező közszolgáltatást, a szükséges rendszeres időközönként, de legalább évente egy alkalommal igénybe venni.

(3) Az üdülőingatlanok tulajdonosaira a lakóingatlanok tulajdonosaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Mentesül a közszolgáltatás kötelező igénybevétele alól az ingatlantulajdonos, ha:

a) a beépítetlen vagy használaton kívüli ingatlanán szennyvíz nem keletkezik, és ennek tényét írásban bejelenti a közszolgáltatónak, aki jogosult a bejelentett tény valóságtartalmát ellenőrizni, az ellenőrzést az ingatlantulajdonos tűrni köteles; vagy


b) a kérelmére elvégzett hatósági vizsgálat alapján az engedély másolatával igazolja a közszolgáltatónál, hogy az ingatlanán történő szennyvízkezelés és ártalmatlanítás a jogszabályoknak megfelelően történik. Ezen igazolási kötelezettségének az ingatlantulajdonos a kezelő-ártalmatlanító berendezés üzembe helyezésétől számított 15 napon belül köteles eleget tenni.


(5) A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről a közszolgáltató az ingatlantulajdonost mindenki számára hozzáférhető módon tájékoztatja.


(6) A közszolgáltatás feltételeiben bekövetkezett változásokról a közszolgáltató az ingatlantulajdonost a változás bekövetkezte előtt legalább 8 nappal értesíti.


11. § Az ingatlantulajdonos köteles a szennyvíz gyűjtése során köteles úgy eljárni, hogy a szennyvíz mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a település természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa. Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanra való bejutással is biztosítani a gyűjtőhely megközelíthetőségét a közszolgáltató szállítójárműve számára.


12. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles a közszolgáltatónak a szolgáltatás igénybevételi kötelezettségének keletkezésétől számított 15 napon belül írásban bejelenteni, ha a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik.


(2) Amennyiben az ingatlantulajdonos kötelezettsége a közszolgáltatás igénybevételére bármely ok miatt megszűnik, annak tényét a kötelezettség megszűnésétől számított 15 napon belül köteles írásban bejelenteni a közszolgáltatónak.


4. A közszolgáltatás díja


13. § Az ingatlantulajdonos a szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás igénybevételéért közszolgáltatási díjat köteles fizetni.


14. § A közszolgáltatásért fizetendő kéttényezős közszolgáltatási díj, az 1. mellékletben meghatározott mértékű alapdíjból, és ürítési díjból áll.


(2) A közszolgáltató az ingatlantulajdonos részére a közszolgáltatási szerződés teljesítését követő 5 napon belül számlát állít ki, amelyet az ingatlantulajdonos köteles 8 napon belül a közszolgáltató részére megfizetni.


15. § Az alkalmazható legmagasabb közszolgáltatási díjat a Képviselő-testület legalább egy éves időtartamra határozza meg. A közszolgáltató minden évben egy alkalommal kezdeményezheti a közszolgáltatási díj felülvizsgálatát a közszolgáltatással kapcsolatos költségeinek költségelemzéssel alátámasztott, a Képviselő-testület által elismert és műszakilag indokolt fejlesztéseket, a tényleges, szükséges ráfordításokat, az ésszerű nyereséget is tartalmazó változása függvényében.


16. § A közszolgáltatási díj meghatározását vagy felülvizsgálatát megelőzően a közszolgáltató részletes díjjavaslatot készít, melyhez köteles költségelemzésen alapuló és a jogszabályoknak megfelelő díjkalkulációt készíteni a következő díjfizetési időszakban alkalmazni javasolt közszolgáltatási egységnyi díjtételek alátámasztására. A díjkalkulációt és költségelemzést a közszolgáltatónak a díjjavaslat részeként kell az önkormányzat rendelkezésére bocsátania.



5. A közszolgáltatási díj számlázása


17. § (1) Az egységnyi díjtétel az ingatlanon keletkező szennyvíz egységnyi térfogatára vetített közszolgáltatási díj. Az ingatlanon keletkező szennyvíz mennyiség kiszámításánál

a) vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlan esetén az ingatlanon fogyasztott és kedvezményekkel csökkentett ivóvíz mennyiséget,

b) vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlan esetén az adott számlázási időszakon belül az a) pontban foglalt mennyiséget meghaladó mennyiségben keletkezett szennyvíz esetén az a) pontban foglalt mennyiséget meghaladó mennyiség vonatkozásában az ingatlanon elszállításra átvett szennyvíz mennyiséget,

c) a vezetékes ivóvízzel el nem látott ingatlan esetén az ingatlanon elszállításra átvett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiséget


kell alapul venni.


(2) Az ingatlanon elszállításra átvett szennyvíz mennyiségét a közszolgáltató szippantó gépjárművébe beépített szintmérő alapján kell meghatározni.

(3) A szennyvíz mennyiségének meghatározásánál nem vehető figyelembe:

a) az a mennyiség, amely a vízügyi hatóság engedélye alapján önálló szennyvízelhelyező műben vagy befogadóban nyert elhelyezést;

b) az a mennyiség, amelynek a közműves szennyvízelvezetést szolgáló vízi létesítménybe vezetését a vízügyi hatóság nem engedélyezte vagy megtiltotta, és elhelyezését az ingatlantulajdonos számlával igazolta;

c) gazdálkodó szervezetek esetében az ivóvízvezeték hálózatra a víziközmű-szolgáltató és az ingatlantulajdonos írásbeli megállapodása, vagy a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szerint telepített mellékvízmérőn mért technológiai célú vízhasználat, amennyiben biztosított a technológiát elhagyó szennyvizeknek és folyékony hulladékoknak a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíztől történő elkülönített gyűjtése;

d) az a vízmennyiség, amely az ivóvízvezeték meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott;

e) az év külön meghatározott időszakában locsolási célú felhasználásra figyelembe vett ivóvízmennyiség, amely nem lehet kevesebb, mint az adott időszakhoz tartozó vízhasználat 20%-a;

f) a házi ivóvízvezeték hálózatra a víziközmű-szolgáltató és az ingatlantulajdonos írásbeli megállapodása, vagy a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szerint telepített mellékvízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat, ha az e) pont szerinti kedvezmény igénybevételére nem kerül sor.

g) technológiai célú ivóvíz-felhasználással rendelkező gazdálkodó szervezetek esetén az igazolhatóan technológia célokra fordított ivóvíz felhasználás, amely után nem keletkezik nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz.


18. § (1) Az ingatlantulajdonos által fizetendő közszolgáltatási díj összegét a közszolgáltató állapítja meg az e rendeletben foglaltaknak megfelelően.

(2) A közszolgáltató rendszeres időszakonként a bekötési vízmérőn és a mellékvízmérőn mért és az ivóvíz-szolgáltató által biztosított ivóvíz fogyasztási adatok alapján számlát bocsát ki az ingatlantulajdonos által fizetendő közszolgáltatási díjról, mely alapján az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díjat a közszolgáltató részére a kibocsátott számla alapján a közszolgáltatás teljesítésével egy időben, a helyszínen megfizeti. A közszolgáltatási díj késedelmes megfizetése esetén a közszolgáltató a mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, továbbá az e célból kibocsátott számlával felmerülő költségeket érvényesíti.


19. § Az elszállított szennyvíz mennyisége alapján díjfizetésre kötelezett számára, a szolgáltatás nyújtását követően, a szállító gépjárműbe beépített szintmérőn leolvasott szennyvízmennyiség után, az ingatlantulajdonos által a helyszínen igazoltan állítja ki a számlát a közszolgáltató. A közszolgáltatás végrehajtásának a megrendelő érdekkörében felmerült ok miatt történt meghiúsulása esetén a megrendelő köteles a közszolgáltató kiszállásával kapcsolatos költségeket megtéríteni.


20. § Nem állandóan lakott, vagy üdülési célú ingatlanok esetében az ingatlantulajdonos köteles jelezni a közszolgáltatónak az eltérő számlázási címet.


21. § Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a szennyvízzel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a közszolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, és a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll. Az ingatlantulajdonos akkor is köteles közszolgáltatási díjat fizetni, ha a közszolgáltató igazolni tudja, hogy fölajánlotta az ingatlantulajdonosnak a szolgáltatás nyújtását és a szolgáltatás nyújtására rendelkezésre állt, de a szennyvíz elszállítására azért nem került sor, mert az ingatlanról – a rendelkezésre álló ivóvíz-fogyasztási adatok ellenére – nem volt elszállítható a szennyvíz, vagy az ingatlantulajdonos nem tette lehetővé a közszolgáltató számára az ingatlanra való bejutást a közszolgáltatás teljesítése érdekében.


22. § A közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlantulajdonos a közszolgáltatónál, a számlázással kapcsolatban pedig a díj beszedőjénél, írásban kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. A kifogásra, a számla kézhezvételétől számított 30 napon belül, a közszolgáltató vagy megbízottja válaszolni köteles.


6. A locsolási kedvezmény szabályai


23. § (1) Locsolási kedvezményre jogosult a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonos az alábbi feltételek együttes megléte esetén:

a) az ingatlan a területének legalább 50%-án biológiailag aktív zöldfelülettel rendelkezik, és azon az ingatlantulajdonos a közüzemi víziközműből szolgáltatott ivóvizet locsolás céljára használja,

b) az ingatlantulajdonosnak nincs díjfizetési kötelezettség határidejének elmulasztása miatti díjhátraléka;

c) az ingatlantulajdonos a közszolgáltató rendelkezésére bocsátotta az alábbi adatokat:

ca) név, cím, fogyasztási hely, anyja neve, közvetlen elérhetőség, helyrajzi szám, fizető kódszám,

cb) az ingatlantulajdonos nyilatkozatát a biológiailag aktív zöldfelület a) pontban foglalt hányadának meglétéről.


(2) A locsolási kedvezmény mértéke az ingatlan bekötési vízmérőjén a kedvezményre jogosító időszakban mért vízmennyiség 20%-a. A fizetendő díj összegét a közszolgáltató a locsolási kedvezménnyel csökkentett vízmennyiség alapján és a közszolgáltatási díj mértékének alkalmazásával állapítja meg. A kedvezményre jogosító időszak tartama 6 hónap. A kedvezményes locsolási időszak elszámolásánál a május 1-jétől, vagy a május 1-jét megelőző utolsó leolvasástól 6 hónapra számított időtartamot kell figyelembe venni a teljes ingatlanon mért vízhasználat után, a három leolvasási ciklus alapulvételével megállapított vízhasználat százalékos arányában.

(3) A locsolási kedvezményre vonatkozó igényt a közszolgáltatónál kell bejelenteni, a jogosultság fennállására vonatkozó nyilatkozattal együtt.

(4) A jogosultságot az ingatlantulajdonos az (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételek teljesítését követő hónap 1. napjától szerzi meg. Az igény elbírálásáról a közszolgáltató a feltételek teljesítését követő 30 napon belül értesíti az ingatlantulajdonost.

(5) A jogosultság egyszeri megszerzése után a kedvezmény a feltételek fennállásáig az ingatlantulajdonost folyamatosan megilleti.

(6) A jogosultság feltételeinek megszűnéséről az ingatlantulajdonos a megszűnést követő 30 napon belül köteles tájékoztatni a közszolgáltatót. A feltételek megszűnésének időpontjától kezdődően a locsolási kedvezmény az ingatlantulajdonos külön értesítése nélkül is megszűnik.


24. § A díjkedvezményt a közszolgáltató a jogosultság megszerzését követően, folyamatosan figyelembe veszi.


7. Adatvédelem, adatkezelés


25. § (1) A közszolgáltató írásbeli kérése alapján az önkormányzat – a kéréstől számított 30 napon belül – írásban átadja az ingatlantulajdonos lakcímnyilvántartásban fellelhető adatait.

(2) A közszolgáltató az ingatlantulajdonos személyi adatait zártan köteles nyilvántartani és kezelni. Ezeket az adatokat a közszolgáltató részéről csak a szerződéskötéssel megbízott dolgozó ismerheti, és csak az önkormányzat részére adható ki.


26. §  A közszolgáltató a nyilvántartott személyi adatokat kizárólag a közszolgáltatási feladatai ellátásával és jogai érvényesítésével kapcsolatban használhatja fel.


8. Záró rendelkezések


27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


28. § Hatályát veszti a befogadóba nem vezetett háztartási szennyvíz begyűjtéséről szóló 14/2015. (IX.25.) önkormányzati rendelet.






                         Szabó Zoltán                                                           Hopka Rita 

                        polgármester                                                                jegyző











1. melléklet a 12/2017. (V.25.) önkormányzati rendelethez


A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének közszolgáltatási díja 2017-ben


A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének közszolgáltatási díja szippantott köbméterenként 


  1. alapdíj: 1.100,- Ft/m3 + ÁFA
  2. ürítési díj: 670,- Ft/m3 + ÁFA












INDOKOLÁS


A rendelet szabályozza a települési szennyvízszállítással kapcsolatos szabályokat, a közszolgáltatási szerződés tartalmát, a kötelezően igénybe veendő szolgáltatást, a közüzemi szerződést megkötők jogait és kötelezettségeit, a szennyvízszállítás legmagasabb díját. Ezzel mindenki számára világossá válik, hogy milyen kötelezettségek terhelik a folyékony hulladék ingatlanáról történő elszállításával kapcsolatban. A közszolgáltató csak az önkormányzat által meghatározott díjat kérheti, és köteles alkalmazni az általa megállapított kedvezményeket is. A társadalmi hatás az életviszony szabályozottságában van.

Ha rendelet eléri a célját, a település tisztább lesz, mert a lakosság – ismerve kötelezettségeit – elszállíttatja az ingatlanáról a szennyvizet, hogy ne forduljon elő, hogy azt a szabadba, esetleg az esővíz elvezető árokba engedjék ki.

A rendelet meghatározza háztartási szennyvíz alapdíját és alkalmankénti ürítési díját is.