Mány Község Önkormányzata

Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2012. (III.29.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének feltételeiről egységes szerkezetben a 21/2012. (XI.29.) és a 7/2014. (III.27.) önkormányzati rendelettel

Hatályos: 2014. 03. 27- 2016. 03. 30

Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének

8/2012. ( III.29.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás

céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének feltételeiről

egységes szerkezetben a 21/2012. (XI.29.) és a 7/2014. (III.27.)

önkormányzati rendelettel



Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, továbbá a (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)–(2) bekezdésében, a 12. § (5) bekezdésében, a 13. § (1)–(2) bekezdésében, a 10. § (2) bekezdésében, 15. §-ában, a 17. § (2) bekezdésében, a 18. § (1) bekezdésében, 19. §-ában, a 9. § (1) bekezdésében, a 20. § (3) bekezdésében, a 21. § (6) bekezdésében, a 23. § (3) bekezdésében, a 27. § (2) bekezdésében, a 31. § (2) bekezdésében, a 33. § (3) bekezdésében, a 34. § (1)–(2) és (4)–(5) bekezdésében, a 35. § (2) bekezdésében, a 36. § (2) bekezdésében és a 42. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el.


I. Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya


1. § (1) A rendelet hatálya az Önkormányzat (a továbbiakban: bérbeadó) tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség), illetve azok bérlőire, használóira (a továbbiakban: bérlő) terjed ki.


(2) Azokra a lakáshoz, helyiségekhez tartozó helyiségekre, amelyekre a lakásbérleti jogviszony kiterjed, és azokra a közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre, amelyeket a lakásbérleti jogviszony keretében a lakás bérlője a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban: Törvény) rendelkezései alapján használhat, a lakások bérletére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.


II. Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadása

2. A bérlet jellege


2. § Mány Község Önkormányzata szociális alapon nem ad bérbe lakást.


3. § Költségelvű bérletre vonatkozó szerződési feltételeknek megfelelő bérleti jogviszonyt létesíteni olyan személlyel lehet,

  1. aki az Önkormányzatra jelentős erkölcsi, vagy anyagi értéket képviselő ingó vagy ingatlan vagyont hagyományoz, illetőleg ajándékoz,
  2. aki az Önkormányzat Hivatala alkalmazásában álló köztisztviselő,
  3. az Önkormányzat vagy költségvetési szerve által foglalkoztatott közalkalmazott,
  4.  akinek a lakás bérbeadására más önkormányzattal való megállapodás alapján történik,
  5. akinek lakását az Önkormányzat kérelmére kisajátították,
  6. aki az önkormányzat által kötelezően ellátandó feladat végzésére szerződött.
  7. aki Mány község közbiztonságnak és közrendjének védelmére lett kirendelve vagy erre szerződött,
  8. aki Mány Község közigazgatási területén közalkalmazottként köznevelési feladatokat lát el.[1]


4. § A 3. §-ban meghatározott eseteken kívül a lakásbérlet csak piaci alapú lehet.


3. A lakásbérleti jogviszony tartalma


5. § A lakásbérleti jogviszony csak határozott időre, legfeljebb öt évre köthető.


6. § A 3. § b), c), f) és g) pontjában foglalt esetekben – függetlenül attól, hogy a lakásbérleti jogviszonyt határozott, vagy határozatlan időre kötötték -, a lakásbérleti jogviszony mind a bérlő, mind a bérlőtársa tekintetében, legfeljebb a munkaviszony, vagy a feladatvégzés fennállásának időtartamáig tart.


7. § A bérlő az azonos lakásban lakó, a 3. § b), c), f) és g) pontjában meghatározottak kivételével – bérlőtársi jogviszonyt nem létesíthet.


8. § A bérleti jogviszony folytatására a közvetlen hozzátartozók sem jogosultak.


9. § Tilos a lakás egy részének albérletbe adása, vagy más célra történő hasznosítása.


10. § A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.


11. § (1) A bérbeadó jogosult a bérlemény használatát, kifejezette bérlemény használatának vizsgálata céljából egy évben legalább két alkalommal ellenőrizni.


(2) A bérlő a bérlemény ellenőrzését tűrni köteles, és köteles a bérbeadó képviselőjének a lakásba történő bejutását – az előre egyeztetett időpontban – biztosítani.


12. § A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő elhelyezésre nem tarthat igényt.


13. § A bérbeadó lakáscseréhez nem járul hozzá.


14. § Közös megegyezéssel történő lakásbérleti jogviszony megszüntetése esetén a bérlő sem cserelakásra, sem pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.


15. § A bérbeadó a bérleti szerződésben elhelyezési kötelezettséget nem vállal.


16. § Nem lehet bérbe adni lakást annak, akinek az Önkormányzattal szemben bármilyen adó- vagy bérleti, használati díj tartozása, illetőleg adók módjára behajtandó köztartozása van.


4. A lakásbérleti szerződés tartalmára vonatkozó szabályok


17. § A lakásbérleti szerződést köteles a bérlő a bérlőkiválasztásra irányuló döntés tudomására jutásától számított 15 napon belül megkötni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.


18. § A bérleti szerződést a 2. melléklet szerinti bérleti szerződés felhasználásával kell megkötni.


19. § A bérleti szerződés megkötésének feltétele olyan közjegyzői okirat bérbeadónak való átadása, amelyben a bérlő úgy nyilatkozik, hogy a bérleti jogviszony – bármilyen okból történő – megszűnése esetén a lakásból a vele együttlakó személyekkel kiköltözik, s a lakásban lévő vagyontárgyait a lakásból elszállítja, és kiköltözési kötelezettségének nem teljesítése esetén, a bérbeadó jogosult a lakásban lévő vagyontárgyak kötelezett költségére és kárveszélyére - raktárba – történő elszállíttatására.


20. § A birtokbaadás a rendelet 4. mellékletében rögzített átadás-átvételi jegyzőkönyvvel és az 5. mellékletében szereplő leltár felvételével történik.


21. § A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a lakás átadás-átvétele a 3. mellékletben rögzített átadás-átvételi jegyzőkönyvvel és az 5. mellékletében szereplő leltár felvételével történik.


5. A lakbér mértéke


22. § A lakbér mértékét a lakás komfortfokozata, alapterülete, valamint a bérlet jellege alapján kell kiszámítani.


23. § A lakbér mértékét az 1. melléklet határozza meg.



24. § Ha a bérlő a lakást saját költségén, térítés nélkül, a komfort fokozat növelésével korszerűsíti, e jogcímen a lakbér a bérlő lakásbérleti jogviszonya megszűnéséig nem módosítható.


25. § A lakbér mértékének meghatározása legkésőbb minden év március 31. napja.


26. § A 22. § szerint megállapított bérleti díjat minden tárgyév április 15-től kell alkalmazni.


27. § Ha a Képviselő-testület nem határozza meg a tárgyévi bérleti díj mértékét, a bérleti díjat a KSH által meghatározott inflációval azonos mértékben kell növelni.


28. § A bérleti díjat a bérbeadó bankszámlájára kell megfizetni.


29. § A bérbeadó a bérlő részére külön szolgáltatást nem vállal.



III. Az Önkormányzat tulajdonában álló helyiségek bérbeadása


6. A helyiségbérleti szerződés tartalmára vonatkozó szabályok


30. § (1) A helyiség bérletére a lakásbérletnél meghatározott szabályokat kell alkalmazni a 6. fejezetben foglaltakkal eltéréssel.


(2) A helyiség bérbeadásáról rendelkező határozatban meg kell jelölni a helyiség rendeltetését, amelytől a bérlő csak a helyiség átminősítését engedélyező határozat birtokában térhet el.


31. § A közös használatra szolgáló helyiségek csak akkor adhatók bérbe a meglévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bővítésére, vagy új helyiségek kialakítására, ha az az épületben lévő lakások, lakáshoz tartozó helyiségek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatát nem akadályozza.


32. § Nem lehet bérbe adni azokat a helyiségeket, amelyek felújításáról, lebontásáról, átalakításáról, korszerűsítéséről a Képviselő-testület döntött, és az említett munkák elvégzésére már szerződést is kötött.


33. § Nem lehet bérbe adni a helyiséget annak, akinek az Önkormányzattal szemben bármilyen adó- vagy bérleti, használati díj tartozása, illetőleg adók módjára behajtandó köztartozása van.


34. § Helyiség csak határozott időre adható bérbe. A helyiségbérleti szerződés időtartama legfeljebb 5 év.


35. § A helyiség albérletbe adásához hozzájárulni nem lehet.


36. § A helyiségbérleti jogot átruházni és cserélni nem lehet.



IV. A lakásokra és helyiségekre vonatkozó közös szabályok


7. Hatásköri szabályok


37. § A Képviselő-testület

            a) a bérletre történő kijelölésen,

            b) ugyanazon bérlemény bérletére jelentkező több bérlőjelölt esetén történő

                bérlőkiválasztáson,

            c) az elidegenítésen,

            d) a felújításra, állagmegőrzésre vonatkozó döntéseken,

            e) a bérlőkijelölési jogon


kívüli hatásköreit a polgármesterre ruházza át.


8. A bérbeadó a bérlemény fenntartással, felújítással kapcsoaltos jogai és kötelezettségei


38. § (1) A bérlemény bérlője a bérbeadó helyett vállalhatja a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételét, illetve azt, hogy a bérleményt ellátja a megfelelő bérlemény berendezésekkel.


(2) A bérbeadó az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásban köteles rögzíteni, hogy a bérlő csak - az átlagos kivitelezésű – lakhatást, használatot biztosító kiadások legfeljebb 500.000,- Ft összegig terjedő anyag költségeinek megtérítésére tarthat igényt. A feleknek írásban kell megállapodniuk az elvégzendő munkálatokról, és arról, hogy a bérlőnek a költségek közül összegszerűen mennyit térít meg a bérbeadó. Ehhez a bérbeadó szükség esetén szakmai tanácsadót vesz igénybe.


(3) A (2) bekezdés alapján meghatározott összeget a bérbeadó a bérleti díj előirányzatból, havonta, folyamatosan, az összeghatár eléréséig levonhatja.


(4) A bérleti jogviszony megszűnésével a (2) bekezdés alapján meghatározott összeg még hátralévő részének, valamint azon munkáknak, amelyet elvégeztek, de a bérbeadóval annak megtérítésére megállapodás nem jött létre, megtérítési igénye elévül. Erre a tényre a megállapodás megkötésekor a bérlőt a megállapodásban figyelmeztetni kell.


39. § A bérbeadó nem vállalja, hogy a bérlő helyett elvégzi a lakás karbantartásával kapcsolatos munkálatokat.



9. A lakás- és helyiség használati díj


40. § (1) A lakást vagy helyiséget jogcím nélkül használó személy használati díjat köteles fizetni. A használati díj a lakbérrel, helyiségbérleti díjjal azonos összeg.


(2) A használati díj mértéke az (1) bekezdésben meghatározott összeg után a jogcím nélküli használat kezdetétől számított

  1. két hónap elteltével 50 %-al,
  2. négy hónap elteltével további 50 %- al,
  3. hat hónap és minden további két hónap elteltével további 100%-al

 megemelkedik.


(3) Az egy hónapban fizetendő használati díj mértéke nem haladhatja meg a lakbér, helyiségbérleti díj tízszeres összegét.


41. § A használati díj mértékéről a jogcím nélküli használót a bérbeadó értesíti. A 40. § (2) bekezdésben rögzített díj előírásának feltétele, hogy a bérbeadó a jogcím nélküli használót a lakás, helyiség elhagyására - a díjemelést megelőzően legalább 15 nappal - írásban felszólítsa.


10. Az óvadék kikötése


42. § (1) A bérleti szerződés megkötése előtt köteles a bérlő két havi lakbér összegének megfelelő óvadékot megfizetni.


(2) Az óvadékot a bérbeadó a bérlővel szembeni, a bérleti jogviszonnyal összefüggő bármilyen ki nem elégített követelésére jogosult közvetlenül felhasználni.


(3) Az óvadék felhasználást követően a bérbeadó annak pótlására, illetve kiegészítésére szólítja fel a bérlőt.


(4) Ha a bérlemény bérleti díja növekszik, az óvadék mértéke is ennek megfelelően nő, és a letett óvadékot a bérleti díj emelkedés mértékének megfelelően ki kell egészíteni.


(5) Az óvadékot a bérbeadó köteles elkülönítve kezelni, és a bérleti szerződés megszűnésekor a bérlő részére visszaadni. Az óvadék nem kamatozik.


43. § A bérlő köteles a bérleményre vonatkozó közmű számlák kifizetéséről szóló igazolást a bérbeadónak kéthavonta bemutatni.


11. Elidegenítés


44. § Az önkormányzat tulajdonában lévő, bérleti joggal terhelt lakások és helyiségek nem adhatók el.



Záró rendelkezések


45. § A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


46. §  A bérlő köteles a 19. §-ban meghatározott közjegyzői nyilatkozatot a már élő bérleti szerződések esetében 2012. július 31-ig a bérbeadóhoz benyújtani.

47. § Hatályát veszti a  9/2008. (IX.25.) sz. rendelet, valamint az azt módosító 7/2009. (V. 27.) számú és a 9/2009. sz. rendelet.


Ugron Zoltán Gábor s.k.                                                               dr. Majoros Ildikó s.k.

      polgármester                                                                                körjegyző




Kihirdetve: 2012. március 29-én. dr. Majoros Ildikó körjegyző s.k.


Egységes szerkezetbe foglalva: 2014. március 27. dr. Majoros Ildikó jegyző.

[1]

Kiegészítette a 21/2012. (XI.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a