Damak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2019. (I.7.) önkormányzati rendelete

Damak Község településképének védelméről

Hatályos: 2019. 01. 22 - 2019. 05. 24

Damak Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontban kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1.1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29.§ (3) és 57. § (2) és (3) bekezdésében és a 2011. évi CLXXXIX. törvény 2.§ (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésben meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően a következőket rendeli el:



I. Fejezet – Általános rendelkezések


A rendelet célja, hatálya és alkalmazása


1. § E rendelet célja Damak Község épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § E rendelet hatálya Damak Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.



Értelmező rendelkezések

4. § E rendelet alkalmazásában:

1.Óriásreklám: elemeiben vagy összességében az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladóméretű reklám.

2.Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas led panel, elektromos led állvány, videófal, monitor

3.Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.

4.Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

5.Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül - hirdetmény megjelenítésére szolgál, és közterületről érzékelni lehet.

6.Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem.

7.Molinó: kifeszíthető vagy kifüggeszthető nem merev anyagból, szövetből vagy műanyagból készült, folytonos vagy áttört nagyméretű hirdetőfelület, amely tartószerkezettől függetlenül falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve.

8.Transzparens: feliratot tartalmazó tábla, reklámfelirat.

9.Cégfelirat: a rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken létesített a homlokzati falsíkkal párhuzamos felirat.

10.Cégtábla: a homlokzati falsíkkal párhuzamos, intézmény, vállalkozás, kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet, esetleg egyéb adatait - funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó - , az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken, rendszerint a bejáratnál feltüntető tábla vagy fényreklám,

11.Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető a homlokzati falsíkkal párhuzamos tábla (névtábla),

12. Tájékoztató (információs) rendszer: tájékoztatást, információt tartalmazó hordozófelületek garnitúrája.

13.Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem.

14.Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.

15.Illeszkedés elvének biztosítása: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.

16.Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

a) környezetéhez igazodik;

b) a település építészeti karakterét megőrzi;

c) a meglévő formakultúrát megtartja;

d) léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá

e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

17.Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó.

18.Más célú berendezés: pl.pad, kerékpárállvány, hulladékgyűjtő, telefonfülke, reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.



II. Fejezet - A helyi védelem


3. A helyi védelem célja


5. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.

(3) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.


4. A helyi védelem fajtái


6.§ (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,

d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére     terjedhet ki.

(3) A területi védelem a településszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonal-vezetés, az utcakép vagy utcakép részlet, továbbá a település- és tájkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.

(4) Az önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi művi értékvédelem alá helyezte a 2. mellékletben meghatározott ingatlanokat.



5. A helyi védetté nyilvánítás


7. § (1) A helyi védetté nyilvánítás bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.

(2)A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.

(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,

c) a védelem típusának javaslatát,

d) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását, 

e) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(4) A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik.

(5) Az értékvizsgálatot és szakmai indoklást az Önkormányzat készíti vagy készítteti el.

(6) Az önkormányzati főépítész a védelemre vonatkozó kezdeményezést előkészíti döntésre a Képviselő-testület számára. Az előterjesztés része a védelemre vonatkozó kezdeményezés tárgyában készített főépítészi szakmai vélemény.


6.  A helyi védettség megszüntetésének szabályai


8.§ (1)A helyi védettség megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.

(2) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(3) A védelem megszűnik, ha

a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,

b) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy

c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

(4) A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait) postai úton,

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) az illetékes építésügyi hatóságot,

d) a kezdeményezőket.


9.§ (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Damak Község Önkormányzat helyi védelem alá helyezte– évszám”. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe aranyozott.

(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(3) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Damak Község Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény/növényegyüttes - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.


7. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek


10. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.


8. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása


11. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.


9. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó településképi önkormányzati támogatási és

ösztönző rendszer


12. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:

a)  egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,

b)  eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c)  ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,

d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell megőrizni és helyreállítani.

(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredeti eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

a)  az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b)  ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(3) Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.


13. A védett érték tulajodnosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat vagy az általa létrehozott alapítvány, illetve szervezet támogatást adhat.

(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

(3)A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.

(4) Az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használat díjat az Önkormányzat elengedi.

(5) Az önkormányzat a védett érték jókarbantartását évenkénti településképi díjazás keretében díjazhatja, kitüntetheti: pl. önkormányzati elismerést megszövegező táblával, tárgyi vagy pénzbeni díjazással.

(6) A tulajdonos szociális helyzetére hivatkozva a védett épület állagának megóvásához, megtartásához anyag- és eszköz biztosítást kérhet az önkormányzattól.

(7) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:

A)a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,

b) a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.

c) a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.


III.      Fejezet – A helyi védelem településképi követelményei


10.A helyi védelem alatt álló területre vonatkozó területi építészeti követelmények


14. § (1) Az e rendelet 4.melléklete mutatja be a település „Helyi Természeti védelemre tervezett értékeit.

(2) A helyi védelem alatt álló természeti értékeket meg kell őrizni.

(3) A természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészleteken olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása és támogatása a cél, amelyek biztosítják az élőhelyek védelmét a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését.



11. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények


15.§ (1) A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés csak e rendelet szerinti településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatását követően kerülhet sor.

(2) Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni.


(3) Helyi védelem alatt álló épületek esetében a felújítás, bővítés során az anyaghasználat az alábbi:

a) Lábazatképzés: Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag - fém kivételével - használható fel.

b) Homlokzatok

ba) Vakolt, vagy nyers kőfelület igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.

bb) Tájidegen burkolóanyagok használata tilos. (Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet; illetve ragasztott szabálytalan kőlap).

bc) Kémény csak téglaburkolatú vagy vakolt felületű lehet.

(c) Tetőszerkezet kialakításánál

ca) A tetőfedés anyaga mázatlan agyag vagy betoncserép legyen, lehetőleg vörös vagy natúr színű.

cb) Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képeznek a rézlemezzel vagy horgany-lemezzel fedett meglévő templomépítmények), kislemezes palafedés, hullámpala, műanyag vagy fém hullámlemez, műanyag síklemez, bitumenes zsindely.


(d) Nyílászárók

da) Műanyag vagy fém nyílászáró a védelem alatt álló épületeken és területeken nem alkalmazható, kivételt képeznek azon középületek, melyeknél a szakmai konzultáció során hozzájárulást kapnak.


(e) Utcaképek

ea) A község területén kerülendők az erős, élénk, a hagyományos földfestékektől eltérő (zöld, kék, lila stb.) színek, javasolt a lélegző szilikátfestékek használata.

eb) Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.


(f) Tetőformák szabályozása

fa) Oldalhatáron álló övezetekben utcára merőleges gerincű magastető építendő, a kialakult utcaképhez igazodóan.

fb) Az oldalszárnyak esetében a szomszédos telek felé nyeregtetőt kell alkalmazni. Kizárólag épület rekonstrukció estében félnyeregtető is alkalmazható a kialakult helyzetnek megfelelően.

(4) A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell.

(5) A helyi védelem alatt álló épület homlokzatának rekonstrukciója szükséges. A harsány színekre történő színezés nem engedhető meg.

(6) A helyi védelem alatt álló épület homlokzatán hirdetőberendezés nem helyezhető el.

(7) A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el.

(8) A helyi védelem alatt álló épületet érintően a közmű csatlakozás, vezetékek, vonalas létesítmények, megjelenését kerülni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor csak az épület architektúrájának sérelme nélkül, minőségi és esztétikus kivitelben és megjelenéssel létesíthetők.

(9) A helyi védelem alatt álló épület előtti közterületen reklámhordozó nem helyezhető el.


16.§ A helyi védelem alatt álló építészeti értékek felsorolását ez e rendelet 2. melléklete tartalmazza.


17.§ Helyi védett épület bontására csak a védettség a 8.§ (3) bek.  szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.



IV.Fejezet - A településképi szempontból meghatározó terület építészeti

követelményei


12. A településkép szempontjából meghatározó területe lehatárolása


18. § Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki az 1.melléklet szerint Damak Község teljes közigazgatási területét:

a)       a település belterülete - településképi szempontból meghatározó területe,

b)      a település külterülete - településképi szempontból meghatározó terület.



13. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti

követelmények


19.§ A településképi szempontból meghatározó belterületen a településképet meghatározó építmények az alábbiak szerint alakítandók ki:


A fő- és mellékfunkció beépítés telepítési módja:

a) Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.

b) Állattartó építmény utcafronttól távol, az előkerten kívül építendő.

c) Településközponti vegyes területen garázs a főépülettel egybe építendő.

d) Településközponti vegyes területeken a minimális telekterület, vagy annál kisebb telekterület esetében melléképület, illetve a főfunkciót kiegészítő funkciójú épület a főépülettel egy épületként alakítandó ki.



14. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti

követelmények


20. § (1) Az e rendelet 1.mellékletének a) pontjában meghatározott, a település belterületén a településképet meghatározó területeken a településkép védelme érdekében építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:

a) Az épületek magastetős (35-45fok) kialakítással építhetők, az ettől való eltérés főépítészi szakmai konzultáció keretében lehetséges.

b) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető, melyen belül galéria szint létesíthető.

c) Saroktelken az előkertek által meghatározott építési vonalra csak „sarokház” épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal.

d) A harsány színű faluképbe nem illő tetőfedő anyag nem alkalmazható.

e)      A lakóterületen tetőhéjalás anyaga és színezése a kialakult utcakép figyelembe vételével határozható meg, illetve ennek hiányában hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag (pl. cserépmintás zsindely vagy cserépmintás lemezfedés) lehet.

f) Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.

g) Műanyag előtető nem építhető.

h)      A homlokzatszínezés esetén a településen hagyományos színezés alkalmazható.

i)       Az épületek külső megjelenésében nem alkalmazhatók a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek (pl. kék, lila, rózsaszín).

j)       A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt  - nem helyezhető el.

k)      A homlokzatfelújítás csak a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően történhet.

l)       Előkert nélküli telken elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a  terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.

m)   Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak és az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek (pl.: lila, neon színek stb.) használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.

  • Gazdasági területen a településképi megjelenítés feltételei:

na) az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok stb.) nem kerülhetnek. Kialakításuk a közterület felől takarással lehetséges (egyéb épület, épített kerítés, örökzöld növényzet.)

nb) a tevékenységhez szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet nem képezhetnek.


(2) Az utcafronti kerítés kialakításának szabályai:

Az utcafronti kerítés épített oszlopainak tetején, kapu épített tetőszerkezetének tetején, illetve bármilyen épített kerítésépítményen, amennyiben arra térbeli díszítés kerül, díszítésként hagyományos geometriai forma (pl. gömb, kocka, gúla stb.), illetve történelmi, vallási tárgyú emlék alkalmazható, állatfigurák (pl. oroszlán, sárkány stb.) nem használhatók.


(3) A közlekedési célú közterületek kialakításának szabályai:

a) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a helyben honos fajok alkalmazhatók, jellemzően az 1.számú függelék szerinti fa- és cserjefajok alkalmazásával, és a 2.számú függelékben szereplő növényfajok alkalmazásának kizárásával.

b) A közterületi kocsibehajtók számára kiépítésre kerülő vízátereszek min. 40 cm belső átmérővel alakíthatók ki.

c) A közterületen a parkolás, megállás megakadályozására szolgáló, a településképet negatívan befolyásoló, kő-, illetve szikladarab, növénnyel beültetett vagy betonnal kiöntött autógumi, egyéb természetes vagy mesterséges anyagú, terepből kiálló tárgy, oszlop nem helyezhető el.


(4) Közterületi burkolattal szembeni elvárás: 

a) bontásra akkor végezhető, amennyiben a helyreállítás a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig megtörténik meg, kivéve a kiselemes, illetve járdaburkolat esetén.

b) kiselemes burkolatbontás esetén a javítást az eredetivel megegyező színű, formájú és méretű kiselemes burkolattal lehet elvégezni.


(5) A zöldfelület kialakításának szabályai:

a) A meglévő fásított közterek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemit érintő rendezés, változtatás csak az e rendelet szerinti szakmai konzultáció alapján történhet.

b) A közutak építési területén, a műszaki lehetőségek szerint legalább egyoldali zöldsávot, út menti fasorokat kell telepíteni amennyiben az utak szabályozási szélessége eléri a 16 m-t. Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni.

c) Új közutak létesítésénél az utak mentén zöldfolyosóként funkcionáló növénytelepítést is ki kell alakítani.

d) A település belterületén fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, jellemzően az 1.számú függelék szerinti honos fa- és cserjefajok alkalmazhatók, a 2.számú függelékben szereplő növényfajok alkalmazásának kizárásával.



(6) Egyéb műszaki berendezésekkel szembeni elvárások:

a)    A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat   színéhez igazodva   lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.

b)    Nem helyezhető el utcai homlokzatfelületen klíma berendezés kültéri egysége.

c)    Fém kémény csak körbefalazva helyezhető el.

d)    Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető, kivéve műszaki szükségszerűség, amely esetén az épület homlokzatán takartan - az épülettel szerves egységet képező módon - helyezhető el.

e)    Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) a homlokzat vagy tetőhéjazat színéhez illeszkedően alakítható ki.

f)     Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantennák stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el.

g)    Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el kivéve műszaki szükségszerűség.

h)    Műholdvevő, illetve hírközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség.

i)     A közterületen elhelyezhető közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával, az utcaképbe illeszkedő módon létesíthetők.


21. § (1) Az e rendelet 1.melléklet b) pontjában meghatározott, a település külterületén a településképet meghatározó területeken a településkép védelme érdekében új épületek a meglevő környezethez és a terepviszonyokhoz illeszkedő építészeti kialakítással helyezhető el.

(2)    Mezőgazdasági területen csak nyeregtetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő gazdasági épület helyezhető el. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha azt a speciális és szükségszerű mezőgazdasági üzemi technológia azt feltétlenül szükségessé teszi.

(3)    Korlátozott funkciója mezőgazdasági területen bármely építmény csak akkor alakítható ki, ha az a táji-, természeti értéket nem károsítja, az építmény csak nyeregtetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő kialakítású lehet.

(4)    Az épületek, építmények tájba illően, természetes anyagból.

(5)    Az épületek, építmények tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait követve alakítható ki.

(6)    Az épületek, építmények magastetővel építhetők.

(7)    Az épületek, építmények külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem alkalmazhatók.

(8)    A homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők.

(9)    Mezőgazdasági területen kerítés lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kapuzatú és kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő lehet. A kerítés helyett határoló cserjesáv telepíthető.

(10)       Tájvédelmi szempontból a legfontosabb, hogy a község jellegzetes táji adottsága változatlan formában fennmaradhasson.

(11)       A létesítmények, építmények úgy alakíthatók ki, hogy azok a környezetük megváltoztatása nélkül harmonikusan illeszkedjenek a környezetbe, kiegészítve, eltüntetve a hiányosságokat.

(12)       A településképi szempontból meghatározó területen jellemzően csak az 1.számú függelékben szereplő településen honos a fás szárú növényfaj vagy növényfajok alkalmazhatók, a 2.számú függelékben szereplő növényfajok ültetésének kizárásával.

(13)       Tájképvédelmi területen új épület építése a tájba illesztés fokozott figyelembevételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.


V.   Fejezet – Sajátos építmények elhelyezése és anyaghasználata


15. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények

elhelyezésére vonatkozó közös szabályok


22.§ (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembevétele mellett helyezhetők el.

(2) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra és a településképre egyaránt figyelmet kell fordítani.

(3) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(4)  Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a   meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(5) A védett területeken a közművezetékeket föld alatt kell vezetni, a műemléki környezeten belül a légvezetékeket meg kell szüntetni.

(6) Műsorszóró, átjátszó bázisállomások (kivéve kábel tv erősítőket) belterületen és településképi jelentőségű külterületeken nem létesíthetők.

(7) A község területén a megengedett legnagyobb építménymagasságtól eltérő adótornyok, illetve nagyméretű kémények nem létesíthetők.

(8) A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

(9) A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők. Műszaki szükségszerűségből az utcai homlokzaton csak - az épülettel szerves egységet képező módon - helyezhetők el.

(10) A hírközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe feszíteni, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.

(11) Közterületen a lámpák elhelyezése úgy lehetséges, hogy azok káprázást, vakítást, ártó fényhatást, illetve az ingatlan használatában korlátozást ne okozzon.

(12) A fényszennyezés elkerülésének érdekében a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető. A nem közcélú világítást teljesen ki kell kapcsolni, ha nincs arra közvetlen szükség.

(13) Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helye a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve jelölhető ki.


16. Felszíni energiaellátási és vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények

elhelyezésére vonatkozó szabályok


23.§ (1) A település területén a vezeték nélküli  hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas terültek.

a) Belterület, a (2) bekezdés figyelembevételével,

b) lakóépülettől 50 méteres távolságon belül,

c) fokozottan védett természetvédelmi terület,

d) ökológiai hálózat részét képező magterület,

e) ökológiai hálózat (e rendelet 3.sz. függeléke szerint).



(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményei, műtárgyai az alábbi elhelyezésére alkalmas területeken történhet:

a)      Közszolgálati táv-, hírközlési- és magánantennát telepítéséhez szakmai konzultáció keretében történő helykijelölési eljárás lefolytatását követően lehetséges.

b)       a meglévőantenna antennatartó-szerkezet igénybevételével,

c)      természetvédelem alatt nem álló mezőgazdasági területen (e rendelet 3.sz. függeléke szerint)

történhet.



17. Településképi szempontból meghatározó területeken a sajátos építmények,

műtárgyak elhelyezésére vonatkozó egyedi előírások



24.§ A településképi szempontból meghatározó belterületen a sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó követelmények:

a)       építmények esetében elsődlegesen a földalatti elhelyezés preferált,

b)      föld feletti kialakítás esetén kő-, vagy vakolt homlokzat, égetett kerámiacserép vagy korcolt fém lemezfedés megengedett.



18. Településképi szempontból meghatározó területeken a sajátos építmények,

műtárgyak elhelyezésére vonatkozó egyedi előírások



25.§ A településképi szempontból meghatározó belterületen a sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó követelmények:

a)    építmények esetében elsődlegesen a földalatti elhelyezés preferált,

b)    föld feletti kialakítás esetén kő-, vagy vakolt homlokzat, égetett kerámiacserép vagy korcolt fém lemezfedés megengedett.


VI.  Fejezet - Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények


19. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények


26.§ (1) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti Településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

(2)     Az épületre, építményre szerelt reklámtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.

(3)     Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, annak tulajdonosának, illetve amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonosának a felszólítást követő 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az e rendelet szerinti Településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhetők el.

(4)     A közterületén rikító színű, fényvisszaverő és káprázást okozó kialakítású szerkezetű és felületű reklámhordozó nem helyezhető el.

(5)     A belterület közterületein legfeljebb 12 db reklámhordozó helyezhető el.


27.§ (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

(2)      A település közigazgatási területén reklámhordozó és reklám – a településképvédelméről szóló törvényben meghatározott kivétellel - az alábbi fokozott védelem alatt álló területeken közterületen és magánterületen sem helyezhető el:

a) régészeti érdekű területen és a régészeti lelőhely területen;

b) helyi jelentőségű védett érték területén;

c) NATURA 2000 területen, nemzeti park területén, tájvédelmi körzet területén, országos jelentőségű természetvédelmi területen, fokozottan védett természetvédelmi területen, országos ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén;

d) tájképvédelmi területén, egyedi tájérték területén;

e) helyi jelentőségű természetvédelmi területen és védett természeti érték területén.



28.§ Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.


20. Információs vagy más célú berendezés vonatkozó településképi követelmények



29.§ (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(2)      Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.


21. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények


30.§ (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.

(2) Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.

(3) Az épületeken, közterületeken és közterületről látható magánterületeken elhelyezhető hirdetések, cégérek elhelyezésével szembeni elvárások:

a) Mérete a közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot nem haladhatja meg.

b) Hirdetési- és más célú berendezést elhelyezni nem lehet.

c) Kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt üzlethelyiségenként legfeljebb egy db, álló, A1-es méretű, kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.


VII.   Fejezet

Különös településképi követelmények


22. A cég- és címtáblára, cégérre vonatkozó településképi követelmények


31.§ (1) Az épületre, építményre szerelt cég-, címtábla, hirdetésicélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.

(2)     Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért annak tulajdonosának, illetve amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonosának a felszólítást követő 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az e rendelet szerinti Településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhetők el.


23. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények


32.§ (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(2)      Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.


24. Cég- és címtáblára vonatkozó elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények


33.§ Az épületeken, közterületeken és közterületről látható magánterületeken elhelyezhető cégérek, cég- és címtáblák elhelyezésével szembeni elvárások:

a) Mérete a közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot nem haladhatja meg.

b) Hirdetési- és más célú berendezést – a saját célú cégér, cégtábla, cégfelirat kivételével – elhelyezni nem lehet.

c) Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

d) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m2-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m2-nél nagyobb.

e) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

f) Kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt üzlethelyiségenként legfeljebb egy db, álló, A1-es méretű, kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

g) Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el.

h) Épülethomlokzaton, kerítésen 1,0 m2-t meg nem haladó cég-, címtábla a gépjármű- és a gyalogos forgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.


VIII.  Fejezet - A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció


25. A településkép-védelmi tájékoztató és szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei


34. § (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére az önkormányzati főépítész – illetve, amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor akkor a polgármester - szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről.

(2) A (3) bekezdés szerinti kötelező szakmai konzultáció esetén építtetőnek vagy meghatalmazottjának amennyiben tervdokumentáció készült és rendelkezésre áll, a tervezett épület, épületbővítés vázlatterveit be kell mutatnia.

(3) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:

a)    Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló Kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.

b)    az épület homlokzati felületképzését és tetőhéjazatát érintő bármely felújítási, homlokzatszínezési, helyreállítási, bővítési, korszerűsítési, bontási vagy az épület jellegét és megjelenését bármilyen módon érintő egyéb munkálatok végzéséhez;

c)    az épület homlokzatán bármilyen hirdető- /reklámberendezés, képzőművészeti alkotás, cég- és címtábla elhelyezéséhez.

d)    A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább M=1:200 utcakép készítésével kell bemutatni.

e)    A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.

f)     Lakóépület magastetőtől (25-45 fok) eltérő tetőkialakítása esetén.

g)    Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,

  1. közterületen vízáteresz építése, átépítése

i)     új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

ia) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,

ib) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.

(4) A tulajdonos felhívásra szakmai konzultációt köteles lefolytatni abban az esetben, ha:

a) a település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt,

b) az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért annak tulajdonosa, illetve amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonos a felszólítást követő 30 napon belül nem távolította el.

(5) E rendeletben meghatározottak szerintiektől - illeszkedési szempontok eldöntésével kapcsolatban - eltérések főépítészi konzultációt követően lehetségesek.


26. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének

szempontjai


35.§ (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a konzultációra benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

 (3) Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell különösen, hogy:

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,

b) teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek, építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,

c) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak

d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

e) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

f) a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak,

g) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,

h) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,

i) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe

j) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

IX. Fejezet A településképi véleményezési eljárás


27. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre


36.  § Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni az alábbi esetekben:

a) új építmény építési engedélyezési eljárásakor,

b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető;


37. § A polgármester a véleményét a 36. § felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapítja.


28. A településképi véleményezés szempontjai


38. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 26/A. §-ban foglaltak szerint kerül lefolytatásra.



29. A településképi véleményezés szempontjai, a településképi véleményezési eljárás

szabályai


39.§ (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 5. mellékletében foglalt mintának megfelelően, illetve az önkormányzati honlapról letölthető nyomtatványon kell benyújtani.

(2) A kérelemhez -a kérelem benyújtásáig- a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre kell feltölteni, melyhez a kérelmező a Polgármesternek hozzáférést biztosít.

X.  Fejezet A településképi bejelentési eljárás


30. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre


40. § A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapítva, amennyiben a településen van főépítész alkalmazásban.


41. § (1) Településképi bejelentési eljárást az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendeletben foglaltak megfelelően, valamint meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén kell lefolytatni, amennyiben a meglévő lakórendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a helyileg védett épületek tekintetében az építési engedély nélkül végezhető, a védettséget érintő építési munkák esetében.


37. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.


31. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai


42. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:

a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

c) a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,

b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak

c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban, a Kormányrendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Kormányrendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.


32. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai


43. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú vagy elektronikusan megküldött bejelentésre indul. A bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az e rendelet 6. melléklete tartalmazza, illetve az önkormányzati honlapról letölthető. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni, illetve elektronikus bejelentés esetén elektronikus dokumentációt kell csatolni.

XI.  Fejezet A településképi kötelezés


33. A településképi kötelezési eljárás szabályai


44.§ (1) Az alábbi jogszabálysértések esetén a Polgármester hivatalból, vagy kérelemre végzésben hívja fel az ingatlan tulajdonosának figyelmét:

a) A jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén, a reklámokkal kapcsolatos jogsértések kivételével,

b) A település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt.

c) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer nem került eltávolításra.

d) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett cég-, címtábla, cégér nem került eltávolításra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogszabálysértés mértékéhez igazodó határidőt kell megállapítani.

(3) A Polgármester kötelezési eljárást folytat le az (1) bekezdés szerinti végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően.

(4) A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz határozat formájában.


34. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke


45.§ (1) A Polgármester a 44.§ (4) bekezdés szerinti hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén településkép-védelmi bírságot szab ki.

(2) A településkép-védelmi bírság összege egyedi elbírálás alapján szabható ki, amelynek mértéke 50.000,- forinttól, 1.000.000,- forintig terjedhet.

(3) A településkép-védelmi bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.

(4) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g jogsértést elkövető gazdasági súlyát.


35. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja


46.§ (1) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

(2) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel történik.

XII.    Fejezet - Záró rendelkezések


47. § (1) A rendelet a kihirdetést követő 15.napon lép hatályba.


(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Damak Község Önkormányzata Képviselő -testületének Helyi Építési Szabályzatáról szóló 7/2008. (V.29.) számú rendeletének alábbi rendelkezései:

15.§ (6) bekezdés;

18.§(1), (2), (3) és (4);

25.§ (4) bekezdés;

27.§ (7) bekezdés;

30.§ (9) bekezdés;

31.§ (8), (12), (14), (19), (21), (22), (26) és (28) bekezdések;

42.§ (5) bekezdés;

43.§ (1), (7) és (9) bekezdések;

44.§

45.§

46.§

47.§

48.§

HÉSz 11.számú Helyi védett érték c. melléklet



                       

                               Baranyay Barnabás                                                                    Fodor Szilvia

                                  polgármester                                                                               jegyző


Mellékletek