Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (V.10.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2021. 03. 02- 2021. 09. 30

Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (V.10.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, szervezeti felépítése

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gyomaendrőd Város Önkormányzata.

(2) Székhelye: 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124.

(3) Az önkormányzat képviselő-testülete: Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4)[1] A Képviselő-testületet a polgármester által meghatalmazott személy is képviselheti. A Képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörben hozott döntés kapcsán az önkormányzatot - a polgármester által adott meghatalmazás alapján - a döntést hozó bizottság elnöke képviseli kötelezettségvállalási joggal.

(5) Az önkormányzat szervezeti felépítését az 1. melléklet tartalmazza.

(6)[2] A Képviselő-testületet a 2019. október 13. napján tartott önkormányzati választásokat követően 8 fő egyéni választókerületben megválasztott és 3 fő kompenzációs listáról mandátumhoz jutott képviselő, továbbá a lakosság által közvetlenül megválasztott polgármester alkotja. A megválasztott képviselők száma 12.

(7) Az önkormányzat települési képviselői (a továbbiakban: képviselő) névsorát a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) 1. függeléke tartalmazza.

2. Az önkormányzat jelképei

2. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat jelképei (címerének és zászlajának) használatát külön rendeletben szabályozza.

(2) A polgármester az önkormányzat képviselete során, illetve saját hatáskörében eljárva a hivatalos levelezésére állami címerrel, protokolláris levelezésre a város címerével ellátott bélyegzőket használ. A bélyegzők „Gyomaendrőd Város” valamint az „Önkormányzata”, „Képviselő-testülete” és „Polgármestere” feliratokat tartalmazzák. A protokolláris iratokon, okleveleken használható az önkormányzat pecsétjét szimbolizáló szárazbélyegző lenyomat is.

(3) A Képviselő-testület Gyomaendrőd Városának elismerést szerzett, illetve a település anyagi, szellemi, erkölcsi stb. gyarapodásához munkásságával jelentősen hozzájárult személyek elismerésére díszpolgári címet, kitüntető emlék plakettet vagy elismerő okleveleket adományoz külön rendeletben szabályozottak szerint.

(4) Az önkormányzat saját jelképeivel azonos kategóriaként ismeri el Magyarország állami és önkormányzati szervei által elfogadott és széles körben elterjedt jelképeket, így különösen a:

  • a)[3]
  • b) gyászlobogót

(5) A babalobogó a település újszülöttjeit köszöntő jelkép.

(6) Gyomaendrődön alkalmazandó babalobogó alapszíne fehér. A lobogó közepén egy arany nap szimbólum helyezkedik el.

(7) A (4) bekezdésben foglalt lobogók a Városházán helyezhetők el a városi címer és zászló használatáról szóló 24/1991. (XII. 23.) önkormányzati rendelet 4/A. § (3) bekezdésben foglaltak szerint.

3. Feladatok és hatáskörök

3. § (1) A Képviselő-testület a 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) foglalt feladatokat intézményei, saját tulajdonú gazdasági társaságai, társulással valamint nem önkormányzati szervvel kötött feladat ellátási megállapodás útján látja el.

(2)[4] A képviselő-testület vagy helyi népszavazás dönt az önként vállalt feladatok köréről, a feladat ellátásának időtartamáról és a feladat megoldásának formájáról.

(3)[5] Nem kötelező és más szerv hatáskörébe nem tartozó feladat felvállalásáról legkésőbb a költségvetési rendelet-tervezet benyújtásakor dönthet a Képviselő-testület. Évközben a folyó költségvetésre is hatással bíró feladat ellátása önkéntesen csak indokolt esetben vállalható fel a forrás egyidejű megjelölésével.

4. § (1) Az önkormányzat nem közszolgáltatás célú vállalkozási tevékenységet vállalkozásokban való közvetlen részvétellel csak kivételes esetben lát el. Az önkormányzat a vállalkozásélénkítést, a munkahelyteremtést elsősorban infrastruktúra-, terület- és településfejlesztéssel és egyéb szabályozó eszközökkel támogatja.

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület és szervei kötelező és a (2) bekezdésben foglalt feladataihoz kapcsolódó hatásköri listáját a 3. függelék tartalmazza.

5. § (1) A Képviselő-testület az előtte álló feladatok hatékonyabb és célszerűbb megoldására együttműködik a település nem önkormányzati szerveivel, valamint a mikro térség önkormányzataival, szükség szerint feladatai ellátására társul, érdekei védelmére szövetségbe lép.

(2) Az együttműködés, társulás és szövetségbe lépés konkrét formáinak meghatározásában a Képviselő-testület támaszkodik a település meghatározó politikai, érdekközvetítő szervezeteinek irányadó véleményére is.

6. § A Képviselő-testület az érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után véleményt nyilvánít, illetve kezdeményezést tesz a feladat és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő - különösen a településfejlesztés, lakossági ellátás - ügyekben.

7. § (1) A Képviselő-testület az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság javaslata alapján egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója döntéseiről beszámol a soron következő Képviselő-testületi ülésen.

(3) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek jegyzékét az 2. melléklet tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület kötelező, és önként vállalt feladatai és hatáskörei, továbbá az átruházott hatáskörök jegyzékének naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

7/A. § [6] Gyomaendrőd Város Önkormányzatát és szerveit érintő polgári perekben a polgármester és az alpolgármester az önkormányzatot érintő valamennyi ügykörben, a bizottság elnöke a bizottság által hozott döntést érintő ügykörben, a jegyző pedig a hatáskörét és a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalt érintő ügykörökben jogosult eljárni.

8. § (1) A Képviselő-testület együttműködik a Gyomaendrődi Járás önkormányzataival és állami szerveivel annak feladat- és hatáskörébe tartozó, a település érdekében is álló fejlesztést és közellátást közvetlenül érintő ügyekben, így különösen:

  • a) a foglalkoztatásban,
  • b) a foglalkoztatást elősegítő beruházásokban és programokban,
  • c) közművelődési, oktatási, népjóléti feladatokban

(2) A polgármester kapcsolatot tart a járás önkormányzatai, állami szervei vezetőivel, a megyei önkormányzat tisztségviselőivel és rendszeresen tájékozódik annak fejlesztéspolitikai elképzeléseiről, valamint együttműködési kezdeményezéseiről.

(3)[7] A nemzeti és városi ünnepekhez, nemzetközi kapcsolatokhoz, az ünnepi képviselő-testületi ülésekhez, a kitüntetések és elismerések átnyújtásához, a kegyeleti kérdésekhez, továbbá az egyéb önkormányzati rendezvényekhez kapcsolódó protokolláris részletszabályokat a polgármester szabályzatban rögzíti.

4. A képviselő-testület működése

9. § (1) A képviselő-testület július hónap kivételével havonta egy alkalommal rendes ülést tart.

(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján éves ülésprogramot állapít meg a tárgyévet megelőző év utolsó testületi ülésén.

(3) Az ülésprogram összeállításához javaslatot kell kérni:

  • a) a települési képviselőktől,
  • b) az önkormányzati társulás polgármestereitől,
  • c) a jegyzőtől,
  • d)[8] a helyi nemzetiségi önkormányzatoktól,
  • e) a helyi politikai és civil szervezetektől.

(4) Az ülésprogram a Képviselő-testületi ülések naptári napokban tervezett időpontját, a tárgyalásra tervezett napirendek címét, az előterjesztés elkészítésére felkért és az előkészítésben résztvevő hivatali felelősöket, továbbá az előterjesztést véleményező bizottság megnevezését tartalmazza.

10. § (1) A Képviselő-testület az előre tervezett kötelező egyszeri közmeghallgatásának időpontját az ülésprogramba foglalja.

(2) A közmeghallgatáson, a résztvevők közügyeket érintő kérdései és javaslati előtt, be kell számolni:

  • a) a helyi adók felhasználásáról,
  • b)[9]
  • c) az önkormányzati gazdálkodás helyzetéről és a következő évi költségvetési koncepcióról.

5. A Képviselő-testületi ülés előkészítése

11. § (1)[10] A Képviselő-testületi ülés előkészítése körében a polgármester tevékenységét az alpolgármester és az állandó bizottságok elnökei segítik.

(2) A Képviselő-testületi ülések előkészítése, az előterjesztés-tervezetek ágazati egyeztetése érdekében polgármester egyeztető értekezletet hívhat össze. Az egyeztető értekezleten az alpolgármester, az állandó bizottságok elnökei, a jegyző és szükség szerint az érintett osztályok vezetői vesznek részt.

(3) Az ülés előkészítő egyeztető értekezletet az esedékes Képviselő-testületi ülést megelőző 15. napra a polgármester hívja össze és vezeti az ülését. Az egyeztető értekezletről emlékeztető készül.

12. § (1) A Képviselő-testületi írásos előterjesztéseket elektronikus úton kell továbbítani a 13. § (1) bekezdésében meghatározottak részére. Az írásos előterjesztéseket az erre a célra rendszeresített informatikai alkalmazásban kell elkészíteni és továbbítani. Az írásos előterjesztésekhez digitalizálva kell csatolni minden olyan dokumentumot, amely a döntéshozatalhoz releváns információkat hordoznak.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt informatikai alkalmazás kiesése esetén az előterjesztések nyílt szabványú elektronikus dokumentumban kell továbbítani.

(3) Az előterjesztéseknek az (1) és (2) bekezdésben foglalt továbbítási módja esetében is biztosítani kell a képviselők részére a digitális jegyzet és saját emlékeztető készítési lehetőségeket.

(4) Az írásos előterjesztések hagyományos nyomtatott irat formájában kizárólag a digitális továbbítás lehetetlenné válása esetén továbbíthatók.

(5) Az írásos előterjesztések csak a jegyző előzetes törvényességi ellenőrzése után kerülhetnek a döntéshozó elé.

(6) Az előterjesztés-tervezetek kizárólag a testületi ülések előkészítésére szolgáló célszoftverrel, illetve ennek kiesése esetén számítógépes szövegszerkesztővel készíthetők el.

(7) A rendkívüli sürgősséggel, az ülés napján vagy az ülést megelőző 5. nap és az ülés napja közötti időben beterjesztendő előterjesztések esetében is a (1)-(5) bekezdésben szabályozott eljárást kell alkalmazni azzal, hogy az előterjesztés fejlécében fel kell tüntetni a polgármester engedélyező záradékát. A záradék szövege: "A napirend soron kívüli beterjesztését engedélyezem!". A rendkívüli sürgősséggel kiadott előterjesztések tárgyalhatóságáról a 14. § (3) bekezdés rendelkezései szerint a Képviselő-testület dönt.

(8) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a feladatkör szerinti bizottság előzetesen véleményezi. A bizottság elnöke a bizottság rendes ülését a Képviselő-testületi ülést megelőző 10. és 8. nap közötti időpontra hívja össze. A bizottság tervezett időpontját a Képviselő-testület üléstervében kell rögzíteni.

(9)[11] A Képviselő-testületi ülések előkészítésének rendelkezéseit a bizottsági ülések előkészítésénél is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az írásos előterjesztések lezárása, a meghívó kiküldése és az ülés napja között legalább 3 napnak kell lennie.

(10) Az ülések előkészítésének szervezési, folyamatvezérlési és műszaki részletszabályait a jegyző javaslata alapján a közös önkormányzati hivatal szervezeti szabályzatában kell meghatározni.

6. A Képviselő-testület ülése

13. § (1) A Képviselő-testület ülésére a Képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül meg kell hívni tanácskozási joggal:

  • a) a település országgyűlési képviselőjét,
  • b) a területileg illetékes rendőrség és köztestületi tűzoltóság parancsnokát valamint a polgárőr egyesületek elnökeit,
  • c) a napirend tárgya szerint érintettet, illetve akiknek jelenléte a napirend alapos megtárgyalásához nélkülözhetetlen,
  • d) a Képviselő-testület hivatala osztályvezetőit

(2) Az ülés meghívóját az előterjesztéseknek a 12. §-ban foglalt továbbítási módjától függetlenül hagyományos papír alapú küldeményben kell megküldeni.

(3) A Képviselő-testület üléséről a tárgysorozat feltüntetésével írásban kell értesíteni:

  • a) az önkormányzati feladatot ellátó intézmények, továbbá az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőit,
  • b) a megyei, helyi napi- és időszaki lapok továbbá a helyi televízió szerkesztőségeit,
  • c) továbbá mindazokat, akiket a tárgyalt napirendre tekintettel a polgármester szükségesnek lát

(4) A lakosság értesítéséről hirdetmények kifüggesztése, továbbá az önkormányzat internetes hírportálján a tárgysorozat és a nyilvános ülés előterjesztéseinek elektronikus publikálása útján a polgármester gondoskodik.

(5) A polgármester a jegyző javaslata alapján külön meghívóval a zárt ülés napirendje megtárgyalásához a tárgy szerint feladatkörrel rendelkező Hivatali osztályvezetőt szakértőként hívja meg.

14. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester az ülés előtt legalább 5 nappal hívja össze.

(2) A meghívóhoz mellékelni kell a napirend döntési javaslatot is magában foglaló írásos előterjesztését.

(3) Az ülés előtti 5. napot követően továbbított, vagy az ülés napján kikézbesített előterjesztések, illetve határozati javaslatok napirendre tűzéséről a Képviselő-testület dönt.

(4) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a 2. mellékletben foglalt hatásköri megosztás szerinti véleményező bizottság előzetesen véleményezi. A bizottság a Képviselő-testület döntés-előkészítési feladatkörében támogatja az előterjesztő döntésjavaslatát, vagy módosító indítvány formájában új döntésjavaslatot nyújt be. Ha a bizottság az előterjesztetői döntésjavaslattól eltérő döntést támogat, akkor a Képviselő-testület elé elsőként a bizottság módosító indítványát kell terjeszteni, majd ezt követi az eredeti előterjesztői döntésjavaslat.

(5) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések tartalmi és formai követelményei:

  • a) az első résznek tartalmaznia kell:
    • aa) az ülés és a tárgy pontos meghatározását,
    • ab) az előterjesztés készítőjének és a beterjesztőjének a megnevezését
    • ac) a tárgy előzményeinek bemutatását kiemelve azt, ha a témát már korábban tárgyalta a testület, és akkor milyen döntés született,
    • ad) a döntési javaslatok indokainak bemutatását,
    • ae) az előkészítés során felmerülő ellenvéleményeket, a pro és kontra érvek bemutatását, a bizottsági vitában felmerült kisebbségi véleményt,
    • af) a kockázatelemzést, a döntési javaslat elfogadásával járó kockázatokat, a kockázati tényezők meghatározását, azok bekövetkezéséből eredő hatások felbecsülését, a kockázati tényezőkre történő reagálást,
    • ag) a tárgykörben illetékes bizottság érdemi véleményét
    • ah) a bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy az előterjesztést a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben zárt vagy nyílt ülésen vitassa meg a testület
    • ai) a döntést megalapozó kiegészítő információkat hordozó mellékletek bemutatását
  • b) a második rész, a döntési javaslat, indokolás nélküli, egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll, az esetleges alternatív javaslatok egymástól világosan elkülönülő megfogalmazásával, a végrehajtásért felelős személy megnevezésével és a határidő megjelölésével

(6) Az írásos előterjesztések, mellékletek és döntési javaslatok nélküli, terjedelme nem haladhatja meg az öt A/4 oldalt.

(7) Az előterjesztéseket legkésőbb az első tárgyalását megelőző 8. napon kell a jegyzőhöz továbbítani előzetes törvényességi észrevételezésre.

(8) A meghívón szereplő napirendek sorrendje:

  • a) önkormányzati rendelet-tervezetek,
  • b) költségvetési, zárszámadási előterjesztések,
  • c) az önkormányzat egyéb gazdasági, vagyoni ügyei,
  • d) a polgármester, bizottságok, jegyző, osztályvezetők előterjesztései,
  • e) választási és kinevezési ügyek,
  • f) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó egyedi ügyek,

(9) Rendkívül indokolt esetben távközlési berendezés útján szóban is összehívható a Képviselő-testület ülése. A Képviselő-testület a napirendek feletti döntés előtt vita nélkül határoz arról, hogy a szóban történt összehívás ellenére van-e olyan helyzetben, hogy érdemben tud dönteni.

(10) A napirendi pontok előadói, valamint a Hivatal osztályvezetői, illetőleg az általuk megbízottak kötelesek a képviselő-testület ülésén megjelenni kivéve, ha a Hivatal képviseletét az ülésen a jegyző személyesen látja el.

15. § (1) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bek. c) pontjában foglalt esetekben a polgármester, illetve az ágazatilag érintett bizottság javaslata alapján dönt.

(2) A zárt ülésen megvitatott napirendekről, valamint a közérdekű adatot, illetve közérdekből nyilvános adatot tartalmazó döntésekről az ülést követően a polgármester tájékoztatja a nyilvánosságot.

7. A tanácskozás rendje

16. § (1) A polgármester (továbbiakban: ülésvezető) feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:

  • a) a Képviselő-testület összehívása törvényességének és az ülés határozatképességének a megállapítása,
  • b) a jegyzőkönyv két hitelesítőjének kijelölése,
  • c) beszámolás a lejárt határidejű döntések végrehajtásáról, az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, valamint a legutóbbi testületi ülés óta tett intézkedésekről,
  • d) napirendek előtti felszólalás biztosítása az alpolgármester és bizottsági elnökök részére a két ülés közötti fontosabb eseményekről szóló tájékoztatásuk előadásához és a Képviselő-testület tagjainak közérdekű kérdések és képviselői felvilágosítás kérések felvetéséhez; továbbá ünnepi, díjátadási és önkormányzati érdeket szolgáló protokolláris esetekben más jelenlévő személynek,
  • e) az ülés napirend-tervezetének beterjesztése és szavazásra bocsájtása,
  • f) napirendi pontonként a vita megnyitása, irányítása, lezárása, valamint a határozatképesség folyamatos figyelemmel kísérése,
  • g) napirendi pontonként a határozati javaslatok szavazásra bocsátása, valamint a szavazás eredményének megállapítása,
  • h) az ülés zavartalan rendjének fenntartása, melynek keretében:
    • ha) figyelmezteti azt, aki eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a magatartása,
    • hb) rendre utasítja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
    • hc) ismétlődő rendzavarás esetén - a települési képviselő kivételével - a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót,
    • hd) felfüggeszti az ülést legfeljebb 30 percre, ha tartós rendzavarás, állandó lárma az ülés szabályszerű menetét lehetővé tevő körülmények megszüntetésére alkalmazott figyelmeztetés nem vezetett eredményre;

    he)ismételt rendzavarás estén berekeszti az ülést.

  • i) a napirendek lezárása előtt hozzászólási jogot adhat a nem tanácskozási joggal jelenlévők számára,
  • j) biztosítja a képviselők felvilágosítás kérési jogának gyakorlását,
  • k) berekeszti az ülést.

(2) Az ülés napirend-tervezetéről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) Az ülés napirendi pontja egy alkalommal elnapolható. Az elnapolás iránti javaslatot indokolni kell. Az elnapolást elrendelő Képviselő-testületi határozatban konkrét naptári napban kell megjelöli az elnapolás határidejét.

(4) Sürgősségi indítvány tárgyalásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) Ha a Képviselő-testület nem ad helyt sürgősségi indítványnak, úgy az ügyet egyszerű napirendi javaslatként kezeli, s a napirendek meghatározásakor dönti el napirendi sorrendiségét.

(6) Az ülésvezető minden előterjesztés felett külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását is. Összevont napirendek tárgyalása esetén a határozathozatal külön történik.

17. § (1) Az ülésvezető minden előterjesztés és azzal kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön nyit vitát melynek keretében:

  • a) Megadja a szót az előterjesztést véleményező bizottság elnökének a napirend rövid ismertetésére a bizottság állásfoglalásának, döntési javaslatának ismertetésére.
  • b) Lehetőséget biztosít az téma előadójának arra, hogy a vita előtt szükség szerint szóban kiegészíthesse, módosíthassa, visszavonhassa a döntési javaslatát. Ez esetben a módosított, kiegészített döntési javaslat minősül az eredeti előterjesztői döntésjavaslatnak.
  • b) Biztosítja, hogy a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhessenek az előadóhoz, amelyekre a vita előtt válaszolni kell,
  • c) Mindaddig fenntartja a vita lehetőségét, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők és tanácskozási joggal résztvevők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban, érdemben még nem nyilvánított véleményt, ennek hiányában lezárhatja a vitát.
  • d) A vita lezárása után összefoglalja az elhangzottak lényegét, biztosíthat zárszót a napirend előadója részére is.
  • e) Ismerteti a vitában megfogalmazódott döntési javaslatok szövegét, azokat szavazásra bocsátja, majd lezárja a napirendet.

(2) A hozzászólás joga előbb a képviselőket, majd a tanácskozási joggal meghívottakat illeti meg.

(3) Felszólalásra a tárgyban érintett bizottság elnökének és a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az általa megállapított sorrendben az ülésvezető adja meg a szót.

(4) Egy napirendi ponton belül a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak maximum háromszor szólalhatnak fel.

(5) Napirendi pontokon belül az egyes képviselőknek és tanácskozási joggal meghívottaknak biztosított első felszólalás időkerete 3 perc, míg minden további felszólalás időkerete 2 perc. Az időkeretek alkalmanként maximum fél perccel léphetők túl. Az időtúllépés végén - gépi ülésvezetés esetén - a mikrofon hangja is kikapcsolható.

(6) A (4) bekezdésben foglalt első felszólalás időkorlátjának mértéke a tisztségviselők - ide nem értve az ülésvezetéssel, vagy törvényességi észrevétellel kapcsolatos felszólalást - és bizottság elnökök részére 5 perc.

(7) A napirendi ponthoz hozzászólásra jelentkező állampolgárnak az ülésvezető adhatja meg a szót legfeljebb 3 perc időtartamra.

8. A szavazás rendje

18. § Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló Mötv. 50. §-ában meghatározott eseteken túl:

  • a) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,
  • b) az Önkormányzat tulajdonában lévő egymillió forint értékhatár feletti vagyontárgy elidegenítéséhez, megterheléséhez,
  • c) helyi elismerés adományozásához,
  • d)[12]
  • e) képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,
  • f) hitelfelvételhez,
  • g) állami feladatnak az állammal kötött külön megállapodás alapján történő ellátásáról és az átvállalt feladatellátás finanszírozásának módjáról,

19. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatok felett kell dönteni.

(2) Az írásos előterjesztéssel együtt benyújtott, több bizottság által is kidolgozott, döntési javaslatok közül először az ágazatilag illetékes bizottság javaslatát kell szavazásra bocsátani.

(3)[13]

(4) Név szerinti szavazásnál a polgármester a jelenléti ív alapján felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzása után igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.

(5)[14]

(5a)[15] Amennyiben a titkos szavazást nem szavazógéppel végzik, akkor azt az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság tagjaiból alakított 3 fős szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(6) A titkos szavazást lebonyolító bizottság elnöke ismerteti a szavazás módját, nem gépi szavazás esetén gondoskodik a szavazatszámlálásról és a szavazási jegyzőkönyv alapján ismerteti a szavazás eredményét.

9. A szavazás módja

20. § (1) Szavazni személyesen kell. Személyesen úgy történik a szavazás, hogy az ülés helyszínén jelen lévő képviselő a szavazatszámláló gép alkalmazásával tartott szavazás esetén a rendelkezésére bocsátott szavazógépet saját maga működteti, kézfelemeléssel tartott szavazás esetén a kezét felemeli, titkos szavazás esetén a szavazólapot saját kezűleg kitölti, név szerinti szavazás esetén saját maga nyilatkozik. A jelen lévő, de a személyes szavazásban egészségügyi okok miatt fizikailag akadályoztatott képviselő a szavazáshoz más jelen lévő segítő személy közreműködését is igénybe veheti, amennyiben erről a szavazást megelőzően a Képviselő-testületet tájékoztatja.

(2) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

(3) A szavazás számszerű eredményének megállapítása és a döntés kihirdetése után a Képviselő-testület ugyanazon ülésén ugyanazon napirendi pont tárgyában ismételten szavazást tartani kizárólag abban az esetben lehet ha:

  • a) a szavazógép bizonyítottan hibásan működött,
  • b) ha a korábbi szavazás eredményeként elmaradt döntés miatti késedelem az Önkormányzatot tételesen kimutatható jogvesztéssel vagy gazdasági hátránnyal sújtaná,
  • c) kézfelemeléssel történt szavazás során kétség merült fel a szavazás eredményének megállapítása felől,
  • d) a jegyző törvényességi észrevételt tett a szavazásról.

(4) Ismételt szavazásra minden napirendi pont tekintetében összesen egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. A javaslat megtételére annak indokai megjelölésével együtt bármelyik képviselő, a polgármester és a jegyző jogosult. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

10. A rendeletalkotás eljárási szabályai

21. § (1) Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotandó rendeletre indítványt nyújthat be a Képviselő-testületnek:

  • a) önkormányzati képviselő,
  • b) a Képviselő-testület bizottsága,
  • c) a polgármester, alpolgármester és a jegyző,
  • d)[16] helyi települési nemzetiségi önkormányzat,
  • e) a helyi politikai, társadalmi szervezetek vezető testületei,
  • f) erre irányuló népi kezdeményezés,

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelet-alkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani a szabályozandó életviszony megjelölésével és a szabályozás indokával.

(3) Az (1) bekezdés szerinti rendelet-alkotás szükségességéről a Képviselő-testület előzetesen állást foglal

(4) A Képviselő-testület a rendeletalkotást célzó állásfoglalásában meghatározza:

  • a) a szabályozandó életviszonyok körét, a szabályozás célját, elveit és gondolati lényegét valamint a szabályozási tartalom fő irányvonalát,
  • b) kijelöli a rendelet tervezet előkészítő szervét,
  • c) meghatározza a rendelettervezet elkészítésének határidejét

(5) A rendelet tervezetet általában a Hivatalnak a szabályozás tárgya szerint illetékes belső szervezeti egysége készíti el. Kivételes esetben megbízható az ágazatilag illetékes bizottság is. Ebben az esetben is köteles a Hivatal közreműködni.

(6) A rendelet tervezetet véleményeztetni kell:

  • a) az ágazatilag illetékes bizottsággal,
  • b) a rendelet tárgyában érintett társadalmi és civil szervezetekkel,
  • c) a lakossággal

(7) A rendelet tervezetet a Képviselő-testület elé a jegyző, illetve az illetékes bizottság elnöke terjeszti be.

(8) A Képviselő-testület általában két fordulóban vitatja meg a rendelet tervezeteket. Az első fordulóban felmerült valamennyi módosító indítványt, továbbá az előkészítés során felmerült eltérő szakértői javaslatot és kisebbségi bizottsági, valamint lakossági véleményt is tartalmazó tervezetet kell döntésre a második fordulóban beterjeszteni.

(9) Ha a Képviselő-testület az eredeti jogalkotói hatáskörében alkotandó rendelet-tervezet lakossági véleményének megismeréséhez nem ír elő közmeghallgatást, akkor azt 30 napos közszemlére kell tenni, amely idő alatt a tervezetre a jegyzőnél bárki írásbeli észrevételt tehet.

22. § (1)[17]

(2) A rendeletek közzétételének módja:

  • a) a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés,
  • b) az önkormányzat internetes portálján történő publikálás.

(3) A rendeletek jegyzői záradékkal ellátott hiteles példányairól az Önkormányzati Hivatalban tekinthetők meg.

11. Képviselői felvilágosítás kérés, közérdekű kérdés, bejelentés és javaslat

23. § (1) A képviselői felvilágosítás kérés, közérdekű kérdés és bejelentés a testületi ülésen szóban vagy előtte írásban terjeszthető elő.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a képviselő maximum 3 percben adhatja elő.

(3) A képviselői felvilágosítás kérésre az ülésen adott érdemi válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozata után a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni melynek elfogadásáról a következő ülésen dönt a Képviselő-testület.

(4) Ha a képviselő igényli a képviselői felvilágosítás kéréssel érintett ügy kivizsgálásába, továbbá közérdekű bejelentésével, javaslatával érintett kérdés megoldására irányuló eljárásba be kell vonni.

12. Az ülés jegyzőkönyve

24. § (1) A jegyzőkönyv vezetőjének kijelöléséről és a jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2)[18] A jegyzőkönyvnek a Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell mellékletként:

  • a) a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólását,
  • b) a jelenléti íveket,
  • c) nem gépi titkos szavazás esetén a szavazásról felvett jegyzőkönyvet

(3) A jegyzőkönyveket a polgármester által felkért és a Képviselő-testület által megerősített két hitelesítő szignálja. Hitelesítő csak az ülésen végig jelen lévő képviselő lehet.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a Hivatal kezeli. A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni és az irattárban elhelyezni.

(5) A jegyzőkönyv alapját képező hangfelvételt külön jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.

(6) A döntések jegyzőkönyvi kivonatát a jegyzőkönyvnek a törvényességi felügyeleti szervhez történő továbbítását követő 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásra kijelölteknek.

25. § (1) A Képviselő-testület és szervei rendelkezéseit a jegyző a végrehajtási határidő figyelésére és beszámoló készítésére is alkalmas számítógép szoftverrel tartja nyilván.

(2) A jogszabálynak minősülő önkormányzati rendeleteket a hazai és az Európai Uniós jogszabályokat is magában foglaló jogi adatbázisban kell elhelyezni úgy, hogy a jogszabályi hivatkozások, továbbá az önkormányzati rendeletek időállapotai folyamatosan nyomon követhetők legyenek.

(3)[19] A normatív határozatokat a 22. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell közzétenni.

(4) A képviselő-testület és szervei jogszabálynak nem minősülő rendelkezéseit naptári évenként egytől kezdődő folyamatos sorszámmal kell ellátni. A rendelkezések megjelölése: arab sorszám, döntéshozatal éve, hónapja, napja a kibocsátó megnevezése, nevének rövidítése és a rendelkezés típusa.

(5) A Képviselő-testület és szervei nevének rövidítése:

  • a) Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete: Gye. Kt.
  • b) Gyomaendrőd Város Képviselő-testületének Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság: Gye. Kt. Pgtek. Biz.
  • c) Gyomaendrőd Város Képviselő-testületének Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága: Gye. Kt. Vkm. Biz.
  • d) Gyomaendrőd Város Képviselő-testületének Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottsága: Gye. Kt. Üokke. Biz.
  • f) Gyomaendrőd Város Polgármestere: Gye. Polgm.
  • g) Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője: Gye. Jegyz.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt megnevezést kell alkalmazni a hivatalos iratokban és kiadványokban. Ettől a technikai nyilvántartásokban, számítógépes szoftverekben el lehet térni amennyiben azok adatábrázolásukban a hivatalos konvenciót nem képesek követni.

13. A közvélemény tájékoztatása

26. § (1) Ha a Képviselő-testület nyilvános üléséről hang vagy videofelvétel készül, akkor azt a helyi műsorleosztó hálózaton és az interneten is elérhetővé kell tenni. A Képviselő-testület zárt üléséről, az ott hozott döntések publikus információiról a polgármester tájékoztatja a sajtót.

(2) A polgármester és a jegyző a regionális és helyi sajtó útján rendszeresen tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat előtt álló feladatokról, a tervezett döntésekről, a lakosság jogait és kötelezettségeit érintő jogszabályok végrehajtásáról.

(3) A jegyző a Képviselő-testület nyilvános ülései hitelesített jegyzőkönyvének alapját képező digitális dokumentumot, valamint az önkormányzati rendeletek és a nyilvános üléseken született határozatok szövegét az önkormányzat internet portálján hozza nyilvánosságra.

14. Lakossági kapcsolatok

27. § (1) Városrész tanácskozás a település egy vagy több egyéni választókerülete, vagy akár kisebb körzete lakosságát érintő kérdés megvitatására, illetve tájékoztatására szolgál.

(2) A városrész tanácskozást összehívhatja az érintett terület egyéni választókerületi képviselője, vagy képviselői együttesen.

(3) A városrész tanácskozásról az ott elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell a tanácskozás kialakított állásfoglalását a felmerült kérdésekről. Az állásfoglalásról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a Képviselő-testületet.

15. A képviselő

28. § (1) Ha a képviselő

  • a) három, egymást követő alkalommal neki felróható okból nem vesz részt a Képviselő-testület, illetve a bizottság munkájában,
  • b)[20]

c) önkormányzati képviselői minőségére hivatkozik saját szakmai vagy üzleti ügyében,

d) olyan tevékenységet folytat, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja,

e) [21]

f) a döntéshozatali eljárásban elmulasztja személyes érintettségét bejelenteni

g) [22] eskütételét követően három hónapon belül indokolatlanul nem vesz részt a kormányhivatal által szervezett képzésen

vele szemben a polgármester vagy az érintett bizottság elnöke kezdeményezheti a tiszteletdíj csökkentését vagy megvonását.

(2) A képviselő tiszteletdíjának csökkentésére vagy megvonására irányuló eljárást az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottságnál kell kezdeményezni a tények, bizonyítékok előterjesztésével.

(3) Amennyiben az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság megállapítja, hogy a képviselő az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét neki felróható okból megszegte, akkor indítványozza a Képviselő-testületnél az érintett képviselő tiszteletdíjának 25%-kal történő csökkentését 6 hónap időtartamra.

(4) A képviselők közéleti munkájukkal felmerült többletkiadásaik fedezetére külön rendeletben szabályozott mértékű tiszteletdíjban részesülhetnek.

15/A. [23] A tanácsnok

28/A. § [24] (1) A Képviselő-testület a képviselők közül a 9. mellékletben meghatározott önkormányzati közfeladatok felügyeletének ellátására önkormányzati településüzemeltetési közfeladatok tanácsnokot választ.

(2) A tanácsnok megbízatása megszűnik:

  • a) képviselői mandátuma megszűnésével,
  • b) határozott időre történő választás esetén a határozott idő elteltével,
  • c) meghatározott feladat ellátására történő választás esetén feladatának elvégzésével és az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásával,
  • d) felmentéssel vagy
  • e) lemondással.

(3) A tanácsnok köteles feladatai ellátása során együttműködni a polgármesterrel és a bizottságokkal.

28/B. § [25] (1) A tanácsnok feladatai operatív ellátására az önkormányzati hivatalban infokommunikációs eszközökkel ellátott, tárgyalásra alkalmas hivatali helyiséget vehet igénybe.

(2) A tanácsnok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a 34. § (5) bekezdés f) pontja szerinti Hivatali szervezeti egység látja el.

(3) A tanácsnok működéséhez a feltételeket az önkormányzati hivatal költségvetési előirányzatában kell biztosítani.

16. A képviselő-testület bizottsága

29. § (1) A Képviselő-testület:

  • a) Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság,
  • b) Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság,
  • c) Városfenntartó Környezetvédelmi, és Mezőgazdasági Bizottság megnevezéssel állandó bizottságokat alakít.

(2)[26] A bizottságok legalább 5 de legfeljebb 8 tagból állnak. A bizottságok tagjainak számát és névsorát a 2. függelék tartalmazza.

(3) A bizottságok feladatkörükben előkészítik a képviselő-testület döntését, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását.

(4) Az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság ellátja a képviselők vagyonnyilatkozatainak illetve összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálatával kapcsolatos feladatokat.

(4a)[27] A (4) bekezdésben nevesített bizottság a képviselők, nem képviselő bizottsági tagok és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezelése során az egyes vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 11-16. §-ában szabályozottak szerint jár el.

(4b)[28] A képviselők és nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatát 8. mellékletben foglalt egyedi közzétételei listában nyilvánosságra kell hozni.

(5) A bizottság valamely speciális feladatának szervezésére albizottságot hozhat létre. Az albizottság elnöke csak települési képviselő lehet. Az albizottság tagjait a bizottság választja meg saját tagjai és más szakemberek köréből. Az albizottság működéséért az őt létrehozó bizottságnak felelős.

(6) Az állandó bizottságok részletes feladatait és hatásköreit a 3. melléklet tartalmazza.

(7)[29] A nem képviselő bizottsági tag a megválasztásától számított 30 napon belül, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül az önkormányzati képviselőre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

17. A helyi nemzetiségi önkormányzatok

30. § (1) A Képviselő-testület az olyan tartalmú normatív rendelkezését, amely törvény által meghatározott nemzetiségi jogokat, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érinti, azt a települési nemzetiségi önkormányzatok egyetértésével alkothatja meg.

(2) A (1) bekezdésben foglalt döntési javaslatot és a döntést megalapozó írásos előterjesztést a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére a Képviselő-testület ülését megelőző 30. napig kell megküldeni.

(3) A Német Nemzetiségi Önkormányzat részére megállapodásban nyújtott működési feltételek:

  • a) az önkormányzat székhelyén kijelölt helyiség biztosítása a testületi ülések megtartásához,
  • b) az önkormányzati hivatalban használatos minőségű ügyintézési és önkormányzati feladat ellátási hely térítésmentes biztosítása,
  • c) a b) pontban biztosított helyiséget terhelő közüzemi költségek viselése,
  • d) a testületi működéshez kapcsolódó dokumentumok nyilvántartásának szakszerű és pontos nyilvántartási rendjét garantáló a személyi feltételeket biztosítása,
  • e) a testületi működés és a testületi ülések előkészítése feltételeinek (meghívók, előterjesztések, postázása, testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása, sokszorosítása) biztosítása,
  • f) a nemzetiségi önkormányzat működéséhez kapcsolódó tevékenységek koordinációjának, valamint a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete által hozott döntések nyilvántartásának, a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatok, továbbá a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat ellátásához kijelölt ügyintéző köztisztviselők biztosítása.

(4) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére megállapodásban nyújtott működési feltételek:

  • a) a 6683/2 hrsz-ú, természetben Gyomaendrőd, Fő út 80. szám alatti ingatlan - nemzetiségi önkormányzat által vállalt állagfenntartási kötelezettség és közüzemi költségviselés melletti - térítésmentes biztosítása a testületi ülések megtartásához és az ügyintézési feladatellátáshoz,
  • b) a testületi működéshez kapcsolódó dokumentumok nyilvántartásának szakszerű és pontos nyilvántartási rendjét garantáló a személyi feltételeket biztosítása,
  • c) a testületi működés és a testületi ülések előkészítése feltételeinek (meghívók, előterjesztések, postázása, testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása, sokszorosítása) biztosítása,
  • d) a nemzetiségi önkormányzat működéséhez kapcsolódó tevékenységek koordinációjának, valamint a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete által hozott döntések nyilvántartásának, a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatok, továbbá a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat ellátásához kijelölt ügyintéző köztisztviselők biztosítása.

18. A polgármester

31. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester fő feladata:

  • a) biztosítja a Képviselő-testület demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
  • b) a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
  • c) a képviselők és bizottságok munkájának segítése,
  • d) együttműködés a helyi pártszervekkel, egyesületekkel és egyéb civil szervezetekkel.

(3) A polgármester hetente legalább egy alkalommal előre meghirdetett lakossági ügyfélfogadást tart, a képviselőket hivatali időben soron kívül fogadja.

(4)[30]

(5) A polgármester éves szabadságolási tervét a költségvetési rendelet tervezet benyújtásával egyidejűleg nyújtja be a Képviselő-testületnek. A polgármester a szabadságolási ütemtervben esedékes, ki nem vett szabadságról az esedékességet követő soron következő testületi ülésen ad tájékoztatást, ezzel egyidejűleg megjelöli a ki nem vett szabadág ismételt esedékességének időpontját. Egyéb esetekben a polgármester szabadság engedélyezéséről a Képviselő-testület dönt. A polgármester szabadságolásával kapcsolatos döntéseit a Képviselő-testület vita nélkül hozza meg.

(6) A polgármester az éves szabadságolási terv benyújtása során tájékoztatást ad az előző évben ki nem adott szabadságának mértékéről. Az elszámolásban be kell mutatni az előző évben kivett és a következő évre átvitt szabadság mértékét. Az önkormányzati ciklus utolsó rendes soros ülésén a jegyzőnek előterjesztésében tájékoztatást kell adni a polgármester részére kiadott és a ki nem adott szabadságról, a megváltással járó költségvetési kihatásáról.

(7) A tisztségviselők hivatalos tárgyalásaihoz, önkormányzati rendezvényekhez kapcsolódó vendéglátáshoz és ajándékozáshoz, továbbá egyéb reprezentációs célú kiadásokhoz az éves költségvetési rendeletben meghatározott mértékű előirányzatot használhatnak fel.

(8) Az előirányzat felhasználását a polgármester engedélyezi.

19. Az alpolgármester

32. § (1) A Képviselő-testület a polgármesteri munka segítésére és folyamatosságának biztosítására egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatás esetén az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság elnöke látja el a Képviselő-testület összehívásával, a testületi ülés vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat. E joga csak a program szerint tervezett ülésekre, illetve jogszabály által meghatározott összehívási körre terjed ki. E minőségében eljárva nem gyakorolhatja a polgármestert és alpolgármestert megillető kizárólagos hatásköröket.

(3)[31] Az alpolgármester a polgármester tartós távollétében minden munkanap 10 és 12 óra között az önkormányzati hivatalban intézi az operatív ügyeket, illetve minden hét pénteki napján 8 és 9 óra között ügyfélfogadást tart.

(4) A polgármester és az alpolgármester közötti munkamegosztást a polgármester szabályozza.

20. A jegyző

33. § (1) A jegyző feladata különösen:

  • a) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek és a bizottságoknak az önkormányzat feladatát és hatáskörét érintő jogszabályokról,
  • b) a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
  • c) tájékoztatja a Képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
  • d) jogi felvilágosító munka, valamint az államigazgatási munka egyszerűsítése és korszerűsítése,
  • e) a Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről gondoskodás,
  • f) a Képviselő-testület rendelkezései végrehajtásának szervezése és nyilvántartása.

(2) A jegyző a testületi ülések előkészítését és a döntések nyilvántartását végző folyamatvezérelt informatikai rendszerbe épített kontrolling segítségével, továbbá a döntéshozatali eljárásban személyes jelenlétével, figyelemmel kíséri a Képviselő-testület működésének és döntéshozatali eljárásnak törvényességét.

(3) A jegyző a jogszabálysértő döntésekről és működésről haladéktalanul jelzéssel él a polgármester útján a Képviselő-testület felé.

(4) A (3) bekezdésben foglalt jelzési kötelezettségnek tartalmaznia kell a jogszabálysértő helyzet megszüntetésére irányuló javaslatot is.

(5) A jegyző hetente legalább egy alkalommal előre meghirdetett lakossági ügyfélfogadást tart, a képviselőket hivatali időben soron kívül fogadja.

(6)[32] A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a 34. § (5) bekezdés b) pontja szerinti szervezeti egység vezetője látja el.

21. Közös Önkormányzati Hivatal

34. § (1) Gyomaendrőd Város Önkormányzata, Hunya Község Önkormányzatával és Csárdaszállás Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján közös hivatalt működtet.

(2) A közös hivatal hivatalos elnevezése: Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal

(3) A közös hivatal székhelye: 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124.

(4) A közös hivatal állandó kirendeltségei:

  • a) Csárdaszállási Kirendeltség, 5621 Csárdaszállás, Petőfi út 17.
  • b) Hunyai Kirendeltség, 5555 Hunya, Rákóczi út 19.

(5)[33] A (3) bekezdés szerinti törzshivatal szervezeti felépítése:

  • a) Adó Osztály
  • b) Közigazgatási Osztály
  • c) Pénzügyi Osztály
  • d) Településfejlesztési Osztály
  • e) Titkárság
  • f) Városüzemeltetési Osztály

(6) A (4) és (5) bekezdésben foglalt szervezeti egységek részletes feladat és hatáskörét, az osztályok belső tagozódását a közös hivatal szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.

35. § (1) Az Önkormányzat és szervei hatósági tevékenysége körében az ügyfelek hatékonyabb tájékoztatása, ügyintézésük elősegítése érdekében elektronikus tájékoztató szolgáltatásokat működtetnek.

(2) Az Önkormányzat saját tájékoztató szolgáltatását a hivatali informatikai rendszer és az önkormányzati internetes portálon keresztül biztosít. A tájékoztató szolgáltatás működési és fejlesztési fedezetét éves költségvetésében biztosítja.

36. § [34]

22. Önkormányzati társulások

37. § (1) A Képviselő-testület feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására más önkormányzatokkal társul.

(2) A Képviselő-testület szorosan együttműködik a statisztikai kistérség településeivel, a Gyomaendrődi Járás önkormányzataival, de különösen Gyomaendrőd Város vonzáskörzetébe tartozó településekkel.

(3) A Képviselő-testület részvételével működő önkormányzati társulások jegyzékét a 5. függelék tartalmazza.

23. Az önkormányzat gazdasági alapjai

38. § [35] (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára készített gazdasági program célkitűzéseit az éves költségvetése útján aktualizál és realizál.

(2)[36]

24. A vagyon

39. § (1) Az önkormányzat vagyonleltárát jogszabályban meghatározott tartalommal a Hivatal számviteli információs rendszere útján a jegyző tartja nyilván, arról az éves költségvetési beszámolóban ad számot.

(2) A polgármester évente egyszer tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.

(3) A Képviselő-testület a forgalomképes vagyonával helyi munkahelyteremtő, helyi közfeladatok megoldását segítő vállalkozásokban vesz részt, illetve segíti azokat.

(4) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyoni ügyeknél az átruházott hatáskörben hozható döntések értékhatárait a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

25. [37] Gazdálkodás, ellenőrzés

40. § (1) A Képviselő-testület feladatai ellátásához gazdasági társaságot vagy költségvetési szervet hoz létre.

(2) A Képviselő-testület a költségvetési szerv alapítása, átalakítása, átszervezése során dönt a költségvetési szerv saját gazdasági szervezetének létrehozásáról, vagy ennek hiányában a gazdasági feladatoknak más, gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kijelöléséről.

(3) A költségvetési szervek szakágazati és alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolását a 6. melléklet tartalmazza.

(4) A költségvetési szervek kiadásainak készpénzben történő teljesítésének eseteit a 7. melléklet tartalmazza.

41. § (1)[38] A Képviselő-testület intézményei gazdálkodását felül kell vizsgálni. Az éves beszámolóban az önkormányzat:

  • a) értékeli a költségvetési szerv alaptevékenységébe tartozó feladatainak szakmai teljesítését és annak a költségvetési előirányzattal való egyezőségét,
  • b) értékeli a költségvetési előirányzat megállapításának módjára figyelemmel a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangját,
  • c) értékeli az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérését,
  • d)[39]

(2)[40]

(3)[41]

(4)[42]

(5)[43] A Képviselő-testület áprilisi ülésén dönt a költségvetési szervei éves beszámolójáról.

42. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és belső ellenőrzés útján biztosítja.

(2)[44] A Képviselő-testület az önkormányzat és költségvetési szervei belső ellenőrzési feladatait külső szolgáltató útján látja el.

(3)[45] Az önkormányzat egészére vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a Képviselő-testület novemberi rendes ülésére kell előterjeszteni jóváhagyásra.

(4) A polgármester az éves ellenőrzési jelentést, valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a képviselő-testület elé terjeszti.

43. § [46] A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségeket szabályozó jogszabály alapján vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek körét az SZMSZ 5. melléklete tartalmazza.

44. § (1)[47] A 43. §-ban vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettnek a vagyonnyilatkozatát a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal személyzeti ügyintézőjének kell átadni.

(2) A személyzeti ügyintéző a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában előírt módon, de elkülönítetten tárolja és kezeli a jegyző kinevezési hatáskörébe tartozó köztisztviselők és a 43. §-ban kötelezettek vagyonnyilatkozatait is.

26. Záró rendelkezések

45. § (1) Ez az önkormányzati rendelet 2013. július 1-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1991. (IX. 19.) önkormányzati rendelet és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről, az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és a tisztségviselők költségtérítéséről szóló 5/1995. (III. 2.) KT rendelet 3/A. §-a.

1. melléklet

Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete és Szervei szervezeti felépítése

kép: /download/1787/resources/EJR_6980469-gyomaendrodi_kozos_onkormanyzati_hivatal_szervezeti_felepitese_20160725.jpg

2. melléklet [48]

Feladat és hatásköri listák

1. A kötelező és önként vállalt feladat- és hatásköri lista

A feladatköri listát a jegyző számítástechnikai adathordozón tartja nyilván és gondoskodik folyamatos naprakészen tartásáról. A hatásköri címzett kérésére biztosítani kell az adatokhoz való hozzáférését on-line módon, illetve nyomtatott vagy elektronikus lista formájában.

2. A Képviselő-testület szerveire átruházott hatáskörök listája

Polgármester

1) kötelezettséget vállalhat, és előirányzatot képezhet a költségvetésben nem tervezett többletkiadásokra, esetenként 2 millió Ft értékhatárig, forrás megjelöléssel és beszámolási kötelezettséggel,

2) önállóan jogosult engedélyezni esetenként 5 millió Ft értékhatárig a képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosítást,

3) a képviselő-testület nevében jogosult tulajdonosi hozzájárulást adni az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat érintő átalakításhoz, beruházáshoz, fejlesztéshez, amennyiben az elvégezni kívánt munkálatok nem építési engedély-kötelesek,

4) jogosult közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítani, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,

5) jogosult vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződéseket az önkormányzat, mint jogosult javára egymillió forint értékhatárig önállóan megkötni,

6 kérelemre hozzájárulhat a földhivatal ingatlan-nyilvántartásában a lakáscélú helyi támogatással kapcsolatos visszatérítendő önkormányzati kölcsön fedezetéül bejegyzett jelzálogjog ranghelyének megváltoztatásához,

7) a képviselő-testület nevében jogosult tulajdonosi hozzájárulást adni az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat érintően székhely, telephely, fióktelep bejegyzése céljából, amennyiben a kérelmező és az Önkormányzat között hatályos jogviszony áll fenn,

8) a képviselő-testület nevében jogosult tulajdonosi hozzájárulást adni, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a nevében Gyomaendrőd Város nevét kívánja szerepeltetni,

9) a képviselő-testület nevében jogosult nyilatkozatot tenni a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan pályázati ügyekben, melyekhez saját erő nem szükséges.

10) Előkészíti és meghirdeti a pályázati felhívásokat lakások bérbeadására; kezdeményezi lakás szolgálati jellegű valamint közérdekű bérbeadását, rendkívüli, azonnali intézkedést igénylő életkörülmények kialakulása esetén sürgős elhelyezést igénylő esetben - a bizottság és a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - dönt az üres, rendelkezésre álló bérlakások pályázati eljárás lefolytatása nélküli, soron kívüli biztosításáról; aláírja az önkormányzat nevében a bérlakások bérlőkijelölésével kapcsolatos megállapodásokat; évente felülvizsgálja a lakbértámogatásban részesülők szociális és anyagi helyzetét és dönt a támogatás biztosításáról, módosításáról vagy megvonásáról; gyakorolja a felmondás jogát. [a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 29/2012. (X. 29.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdés]

11) Dönt a települési támogatás és közgyógyellátási kérelmek ügyében. Elrendeli a köztemetést. [a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 4/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése]

12) Kiveti, beszedi, nyilvántartja és kezeli a mezőőri járulékot. [a közterület-felügyeletről és mezei őrszolgálatról szóló 25/2010. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet 5. §]

13) Dönt az intézményvezető intézkedése ellen a benyújtott kifogásról. [a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 2/2009. (I. 30.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés] A döntésről 5 napon belül tájékoztatja a bizottságok elnökeit.

14) Intézkedik a térítési díj hátralék behajtásáról vagy törléséről. [a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 2/2009. (I. 30.) önkormányzati rendelet 9. § (10) bekezdés]

15) A Képviselő-testület részére címzett hagyományos és elektronikus küldeményeket 3 napon belül továbbítja elektronikus úton a képviselők részére.

16) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben meghatározott finanszírozási bevételek és kiadások közül a befektetési célú értékpapírt vásárolhat, beválthat, a szabad pénzeszközöket betétként helyezhet le és visszavonhat [2015. évi költségvetéséről szóló 1/2015. (II. 15.) önkormányzati rendelet 8/A. § (1) bek.]

17) Az Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeit államilag garantált vagy bankgarantált értékpapír és kereskedelmi kötvény vásárlására fordíthatja, valamint betétként lekötheti. [2015. évi költségvetéséről szóló 1/2015. (II. 15.) önkormányzati rendelet 8/A. § (1) bek.]

18) Egyedi kérelemre a város szakember ellátottsága érdekében indokolt támogatás esetén, kivételes méltányosság címén lakásvásárláshoz és építkezéshez támogatást állapíthat meg.

[az első lakás megszerzéséhez nyújtandó önkormányzati támogatásról szóló 2/2004. (II. 10.) önkormányzati rendelet 9. §]

Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság

1)[49]

2) Dönt a szociális célú és költségalapú bérlakás bérbeadásáról, kijelöli a bérlőt; megállapodást köt a bérlővel a bérleti jogviszony szünetelésére, és másik lakást ajánl fel; véleményezi valamennyi képviselő-testületi előterjesztést lakásgazdálkodás tárgyában. [a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 29/2012. (X.29.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdés]

Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság

1) Dönt az 1 millió forint feletti, de 2 milliós éves bevételt el nem érő forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosításáról. [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 15. § (1) bekezdés]

2) Egyetértést gyakorol az intézményvezető ingó vagyon és vagyoni értékű jog megszerzéséről szóló döntésével 400 ezer és 1 millió forintos értékhatár között. [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdés a) pont]

3) Egyetértést gyakorol az intézményvezetőnek ingatlan és ingatlanrész határozatlan idejű vagy egy évet meghaladó határozott idejű hasznosításáról szóló döntésével 400 ezer és 1 millió forintos értékhatár között. [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdés b) pont]

4) Dönt a műemlékek, középületek, erdők tulajdonjogát nem érintő hasznosításáról 1 millió és 2 millió forintos értékhatár között. [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 18. §]

5) Dönt a forgalomképes vagyon részét képező vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, ingatlan jelzálogjoggal való megterheléséről - kivéve az ingó vagyontárgy elidegenítését, megszerzését - 1 millió és 2 millió forintos értékhatár között. [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 20. § (1) bekezdés a) pont]

6) Dönt a forgalomképes vagyon részét képező vagyontárgy tulajdonjogát nem érintő egyéb hasznosításáról 1 millió és 2 millió forintos bevételi értékhatár között, továbbá egy szerződésen belüli üzletrész, részvény, egyéb értékpapír megszerzése és elidegenítése tárgyában 1 millió és 2 millió forintos értékhatár között. [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 20. § (1) bekezdés b) pont]

7)[50]

8)[51]

Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság

1) Elbírálja a a magánerős lakossági út- és közműépítési igényeket. [a magánerős lakossági út- és közműépítések szervezéséről és támogatási rendszeréről szóló 20/2011. (V. 30.) önkormányzati rendelet 5. § (5) bekezdés]

2) Megállapítja és kiveti az útépítési érdekeltségi hozzájárulást, illetve kérelemre kamatmentes részletfizetést engedélyezhet. [a magánerős lakossági út- és közműépítések, valamint útfelújítások szervezéséről és támogatási rendszeréről szóló 20/2011. (V. 30.) önkormányzati rendelet 12. § (3) és (4) bekezdés]

3) Dönt a az 5 évet meg nem haladó, illetve 1 és 2 millió forint éves bérleti díjat meg nem haladó mezőgazdasági művelésű ingatlanok hasznosításáról [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 23. § (4) bekezdés]

4) Dönt az örökségvédelmi célú pályázatokról [az épített örökség védelméről szóló 1/2011. (II. 1.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdés]

5)[52]

3. melléklet

A bizottságok hatásköri listája

A hatásköri listát a jegyző számítástechnikai adathordozón tartja nyilván és gondoskodik folyamatos naprakészen tartásáról. A hatásköri címzett kérésére biztosítani kell az adatokhoz való hozzáférését on-line módon, illetve nyomtatott, vagy elektronikus lista formájában.

4. melléklet [53]

[Az önkormányzat beszerzéseinek előkészítéséről]

5. melléklet [54]

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörökről

Jegyző,
Aljegyző,
Gyomaendrőd- Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda vezetője,
Térségi Szociális Gondozási Központ vezetője,
Gyomaendrődi Család-és Gyermekjóléti Központ vezetője,
Határ Győző Városi Könyvtár vezetője,
Kállai Ferenc Művelődési Központ vezetője,
Szent Antal Népház és Művelődési Központ vezetője,
Városi Egészségügyi Intézmény vezetője,
Gyomaendrődi Földkezelő Kft. ügyvezetője,
Gyomaendrődi Liget Fürdő Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetője,
Gyomaszolg Ipari Park Építő és Szolgáltató Kft. ügyvezetője,
Zöldpark Gyomaendrőd Nonprofit Kft. ügyvezetője,
Az önkormányzat által megbízott könyvvizsgáló

6. melléklet [55][56][57][58]

Gyomaendrőd Város Önkormányzata szakágazat besorolása, valamint alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolása

ALAPTEVÉKENYSÉGI SZAKÁGAZAT:

841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége

Gyomaendrőd Város Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:

A

B

1

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

2

013320

Köztemető-fenntartás és -működtetés

3

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

4

013370

Informatikai fejlesztések, szolgáltatások

5

016080

Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

6

031030

Közterület rendjének fenntartása

7

032020

Tűz -és katasztrófavédelmi tevékenységek

8

041231

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

9

041232

Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

10

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

11

041236

Országos közfoglalkoztatási program

12

041237

Közfoglalkoztatási mintaprogram

13

045120

Út, autópálya építése

14

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

15

045161

Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása

16

047410

Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

17

051040

Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

18

052080

Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

19

054020

Védett természeti területek és természeti értékek bemutatása, megőrzése és fenntartása

20

061020

Lakóépület építése

21

062010

Településfejlesztés igazgatása

22

062020

Településfejlesztési projektek és támogatásuk

23

063080

Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

24

064010

Közvilágítás

25

066010

Zöldterület-kezelés

26

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

27

072111

Háziorvosi alapellátás

28

072112

Háziorvosi ügyeleti ellátás

29

076062

Település-egészségügyi feladatok

30

081030

Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

31

081043

Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

32

081045

Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

33

081061

Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás

34

082061

Múzeumi gyűjteményi tevékenység

35

082063

Múzeumi kiállítási tevékenység

36

082091

Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

37

082092

Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

38

086020

Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése

39

086090

Egyéb szabadidős szolgáltatás

40

091140

Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

41

101222

Támogató szolgáltatás fogyatékos személyek részére

42

102023

Időskorúak tartós bentlakásos ellátása

43

102024

Demens betegek tartós bentlakásos ellátása

44

104030

Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján

45

104031

Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása

46

106010

Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése

47

107080

Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok

7. melléklet [59]

A kiadások készpénzben történő teljesítésének esetei

1. lakossági folyószámlával nem rendelkező ellátottak szociális juttatásának kifizetése,

2. igazgatás-szolgáltatási díjak,

3. vásárlásra, elszámolásra kiadott előlegek,

4. egyéb előre nem látható, működtetéssel, üzemeltetéssel kapcsolatban felmerülő azonnali kifizetések a gazdasági szervezet vezetőjének engedélyével.

8. melléklet [60]

1. EGYEDI KÖZZÉTÉTELI LISTA

A

B

C

Adat

Frissítés

Megőrzés

1.

A képviselők és nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatai

A változásokat követően azonnal

Az előző állapot törlendő

9. melléklet [61]

Az önkormányzati településüzemeltetési közfeladatok tanácsnokának feladatai

1. A tanácsnok általános feladata és felelőssége

A tanácsnok köteles a hatályos jogszabályoknak és a Képviselő-testületi rendeleteknek megfelelően végezni a feladatkörébe tartozó munkáját, amelyek ellátásáért felelős.

2. A tanácsnok részletes feladatköre

2.1. A polgármesterrel együttműködve felügyeli a lakosságot érintő önkormányzati településüzemeltetési, különösen a zöldterület gazdálkodási közfeladatok ellátását.

2.2. Figyelemmel kíséri az önkormányzat városgazdálkodási, városüzemeltetési feladatainak előkészítését és végrehajtását. Az önkormányzati feladatok összehangolása érdekében közreműködik a szükséges egyeztetések lefolytatásában.

2.3. Feladatai ellátása során együttműködik a polgármesterrel, a bizottságokkal, továbbá a feladatok végrehajtásában részt vevő önkormányzati szervek vezetőitől tájékoztatást kérhet.

2.4. Kapcsolatot tart a településbiztonsági és környezetvédelmi tevékenységben közreműködő civil szervezetekkel.

2.5. A tevékenységéről évente beszámol a Képviselő-testületnek.

2.6. Figyelemmel kíséri a hulladékgazdálkodási koncepcióban és a végrehajtására irányuló hulladékgazdálkodási tervben, továbbá a zöldterület gazdálkodási irányokat kitűző önkormányzati normákban meghatározott feladatok végrehajtását és véleményezi ezen feladatok végrehajtásáról szóló szakmai beszámolókat.

2.7. Véleményezi a közterületek rendjével, a temetőkkel és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos Képviselő-testületi rendelettervezeteket.

2.8. Véleményezi a Zöldpark Gyomaendrőd Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság közszolgáltatási szerződés és szerződés módosítás tervezeteit, a közszolgáltatási szerződés végrehajtásáról szóló, továbbá a számviteli beszámolót és a tevékenységével összefüggő egyéb Képviselő-testületi előterjesztéseket.

2.9. Véleményezi a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés-tervezetet, a szerződésmódosítási javaslatokat, a közszolgáltatási szerződés végrehajtásáról szóló, továbbá a hulladékszállítási közszolgáltatásban alvállalkozóként közreműködő Gyomaközszolg Kommunális Közszolgáltató Nonprofit Kft. számvitelei beszámolóit és a tevékenységével összefüggő egyéb Képviselő-testületi előterjesztéseket.

2.10. Véleményezi a Zöldpark Gyomaendrőd Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság és a Gyomaközszolg Kommunális Közszolgáltató Nonprofit Kft. (továbbiakban együtt: közszolgáltató) ügyvezetője teljesítménykövetelményének és prémium feltételeinek alapját képező kiemelt célokat.

2.11. Kapcsolatot tart a közszolgáltató felügyelő-bizottságának vezetőjével és javaslatot tehet egyes közszolgáltatási részfeladattal kapcsolatos negatív jelenségek és kedvezőtlen pénzügyi folyamatok megvizsgálására.

2.12. Javasolja a polgármesternek a közszolgáltató ügyvezetőjének tisztségviselői beszámoltatását, melyen maga is részt vesz.

2.13. Kezdeményezheti a közszolgáltató közgyűlésénél a közszolgáltató soron kívüli beszámoltatását a közszolgáltatási feladat végrehajtásáról, a közszolgáltató időarányos mérlegéről.

1. függelék

Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testületének tagjai

Toldi Balázs

Polgármester

Független

Gózan Sándor

1. egyéni választókerületi képviselő

Körösök Vidékéért Egyesület

Weigert László

2. egyéni választókerületi képviselő

Körösök Vidékéért Egyesület

Dávidné Csontos Marianna

3. egyéni választókerületi képviselő

Körösök Vidékéért Egyesület

Béres János

4. egyéni választókerületi képviselő

Körösök Vidékéért Egyesület

Vasas György Péter

5. egyéni választókerületi képviselő

Körösök Vidékéért Egyesület

Farkas Zoltán Illésné

6. egyéni választókerületi képviselő

FIDESZ-KDNP

Lehóczkiné Timár Irén Mária

7. egyéni választókerületi képviselő

FIDESZ-KDNP

Szujó Zsolt

8. egyéni választókerületi képviselő

Körösök Vidékéért Egyesület

Ágostonné Farkas Mária

kompenzációs listás képviselő

FIDESZ-KDNP

Betkó József

kompenzációs listás képviselő

FIDESZ-KDNP

Fülöp Zoltán

kompenzációs listás képviselő

Körösök Vidékéért Egyesület

2. függelék

Önként vállalható és kötelezően ellátandó feladatok jegyzéke

A feladatköri listát a jegyző számítástechnikai adathordozón tartja nyilván és gondoskodik folyamatos naprakészen tartásáról. A hatásköri címzett kérésére biztosítani kell az adatokhoz való hozzáférését on-line módon, vagy nyomtatott vagy elektronikus lista formájában.

3. függelék

A Képviselő-testület és szervei részletes hatásköri jegyzéke

A hatásköri listát a jegyző számítástechnikai adathordozón tartja nyilván és gondoskodik folyamatos naprakészen tartásáról. A hatásköri címzett kérésére biztosítani kell az adatokhoz való hozzáférését on-line módon, vagy nyomtatott, vagy elektronikus lista formájában.

4. függelék

A Képviselő-testület állandó bizottságainak névsora

Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság

Elnök:

Farkas Zoltán Illésné (képviselő)

Tagok:

Ágostonné Farkas Mária (képviselő)

Vasas György Péter (képviselő)

Weigert László (képviselő)

Burai Andrea (nem képviselő)

Dávid Máté (nem képviselő)

Gózan Helga (nem képviselő)

Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság

Elnök:

Gózan Sándor (képviselő)

Tagok:

Dávidné Csontos Marianna (képviselő)

Fülöp Zoltán (képviselő)

dr. Varjú László (nem képviselő)

Knapcsek Ádám (nem képviselő)

Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság

Elnök:

Szujó Zsolt (képviselő)

Tagok

Béres János (képviselő)

Betkó József (képviselő)

Kalmárné Tallár Mária (nem képviselő)

Vári Zoltán (nem képviselő)


[1] Módosította: 21/2013. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2013. szeptember 5-étől.
[2] Módosította: 19/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2019. november 30-ától.
[3] Hatályon kívül helyezte: 19/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2019. november 30-ától.
[4] Módosította: 19/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos 2019. november 30-ától.
[5] Módosította: 19/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos 2019. november 30-ától.
[6] Beiktatta: 18/2017. (VI. 30.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2017. július 1-étől.
[7] Beiktatta: 25/2018. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 9. (4) bekezdés. Hatályos 2019. március 1-étől.
[8] Módosította: 19/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdés. Hatályos 2019. november 30-ától.
[9] Hatályon kívül helyezte: 24/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 9. § (3) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2014. november 29-től.
[10] Módosította: 24/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos 2014. november 29-től.
[11] Módosította: 16/2015. (IX. 28.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2015. október 1-től.
[12] Hatályon kívül helyezte: 13/2016. (V. 2.) önkormányzati rendelet 2. § a) pontja. Hatálytalan 2016. május 3-ától.
[13] Hatályon kívül helyezte: 18/2017. (VI. 30.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2017. július 1-étől.
[14] Hatályon kívül helyezte: 19/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2019. november 30-ától.
[15] Beiktatta: 18/2017. (VI. 30.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2017. július 1-étől.
[16] Módosította: 24/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos 2014. november 29-től.
[17] Hatályon kívül helyezte: 19/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2019. november 30-ától.
[18] Módosította: 21/2013. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2013. szeptember 5-étől.
[19] Módosította: 21/2013. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2013. szeptember 5-étől.
[20] Hatályon k ívül helyezte: 21/2013. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2013. szeptember 5-étől.
[21] Hatályon k ívül helyezte: 21/2013. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2013. szeptember 5-étől.
[22] Beiktatta: 24/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos 2014. november 29-től.
[23] Beiktatta: 16/2018. (VI. 4.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2018. július 1-étől.
[24] Beiktatta: 16/2018. (VI. 4.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2018. július 1-étől.
[25] Beiktatta: 16/2018. (VI. 4.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2018. július 1-étől.
[26] Módosította: 19/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdés d) pontja. Hatályos 2019. november 30-ától.
[27] Beiktatta: 3/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2015. március 1-től.
[28] Beiktatta: 3/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2015. március 1-től.
[29] Módosította: 19/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos 2019. november 30-ától.
[30] Hatályon kívül helyezte: 24/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 9. § (3) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2014. november 29-től.
[31] Módosította: 24/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2014. november 29-től.
[32] Módosította: 21/2013. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2013. szeptember 5-étől.
[33] Módosította: 3/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos 2015. március 1-től.
[34] Hatályon kívül helyezte: 19/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2019. november 30-ától.
[35] Módosította: 21/2013. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2013. szeptember 5-étől.
[36] Hatályon kívül helyezte: 19/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdés f) pontja. Hatálytalan 2019. november 30-ától.
[37] Módosította: 24/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos 2014. november 29-től.
[38] Módosította: 19/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdés. Hatályos 2019. november 30-ától.
[39] Hatályon kívül helyezte: 19/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdés g) pontja. Hatálytalan 2019. november 30-ától.
[40] Hatályon kívül helyezte: 19/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdés h) pontja. Hatálytalan 2019. november 30-ától.
[41] Hatályon kívül helyezte: 19/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdés h) pontja. Hatálytalan 2019. november 30-ától.
[42] Hatályon kívül helyezte: 19/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdés h) pontja. Hatálytalan 2019. november 30-ától.
[43] Módosította: 19/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdés i) pontja. Hatályos 2019. november 30-ától.
[44] Módosította: 19/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos 2019. november 30-ától.
[45] Módosította: 19/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 11. § (3) bekezdés. Hatályos 2019. november 30-ától.
[46] Módosította: 19/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 6. §. Hatályos 2019. november 30-ától.
[47] Módosította: 19/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 7. §. Hatályos 2019. november 30-ától.
[48] Módosította: 16/2015. (IX. 28.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos 2015. október 1-től.
[49] Hatályon kívül helyezte: 1/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2016. január 30-ától.
[50] Hatályon kívül helyezte: 1/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2016. január 30-ától
[51] Hatályon kívül helyezte: 1/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2016. január 30-ától.
[52] Hatályon kívül helyezte: 1/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2016. január 30-ától.
[53] Hatályon kívül helyezte: 19/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdés j) pontja. Hatálytalan 2019. november 30-ától.
[54] Módosította: 19/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 8. §. Hatályos 2019. november 30-ától.
[55] Módosította: 1/2020. (I. 31.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2020. február 1-étől.
[56] Módosította a 24/2020 (XII. 7.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2020. december 8. napjától.
[57] Módosította a 3/2021. (II. 3.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2021. február 4. napjától.
[58] Módosította 9/2021 (III. 1.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2021. március 2. napjától.
[59] Módosította: 19/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 10. §. Hatályos 2019. november 30-ától.
[60] Beiktatta: 3/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos 2015. március 1-től.
[61] Beiktatta: 16/2018. (VI. 4.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos 2018. július 1-étől.