Kelevíz Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, a 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott jogalkotói hatáskörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

1. Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:          Kelevíz Község Önkormányzata

                                                                             (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye:                               8714. Kelevíz, Vörösmarty u. 45.

(3) Az önkormányzat honlapjának címe:                    www.keleviz.hu

(4) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe:    keleviz@t-online.hu

(5) Az önkormányzat önálló jogi személy.

(6) Az önkormányzat illetékességi területe:              Kelevíz község közigazgatási területe.

(7) Az önkormányzat szervei:                                              

      a) polgármester,

      b) képviselő-testület bizottsága

      c) Marcali Közös Önkormányzati Hivatal

      d) jegyző

      e) társulás.

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló. Az önkormányzat a jelképek használatát önálló önkormányzati rendeletben szabályozza.

(2)^[1] Az önkormányzat hivatalának hivatalos megnevezése, székhelye:

                                                   Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal

                                                         8716 Mesztegnyő, Szabadság tér 6.

(3)^[2] A közös hivatal telephelyei:

      Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal Niklai Kirendeltsége

          (8706. Nikla, Berzsenyi Dániel u. 51.)

      Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal Tapsonyi Kirendeltsége

          (8718. Tapsony, Széchenyi tér 1/a.)”

 (4)^[3] A helyi népszavazást a választópolgárok 20 százaléka kezdeményezheti.

2. Az önkormányzat feladat-, és hatáskörei

3. §

(1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítandó közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat a Mötv., valamint más törvény határozhat meg.

(2) Az önkormányzat a Mötv-ben meghatározott helyben biztosítandó feladatok ellátásáról az alábbiak szerint gondoskodik:

1. a település egész területét érintő egészséges ivóvízellátásról: a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.,
2. az óvodai nevelésről: a Marcali Kistérség Többcélú Társulás keretén belül;
3. egészségügyi alapellátásról védőnői ellátást a Mesztegnyő Környéki Önkormányzatok Társulása; valamint vállalkozó háziorvossal; ügyeleti ellátás Marcali Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ útján;
4. a szociális-, gyermekjóléti szolgáltatásokról és ellátásokról: a Marcali Kistérség Többcélú Társulás útján fenntartott és működtetett intézmény: a Marcali Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ útján, kivéve a falugondnoki szolgáltatást, melyről saját hatáskörben gondoskodik;
5. a közvilágításról: a Magyar Áramszolgáltató Kft. üzemeltetővel kötött közszolgáltatási szerződéssel;
6. Településüzemeltetési-, valamint környezet-egészségügyi feladatok ellátásáról: saját hatáskörben;
7. A köztemető fenntartásáról: saját hatáskörben.
8. Kulturális szolgáltatások biztosításáról és közművelődési feladatok ellátásáról: saját hatáskörben, kormányzati funkción^[4] működtetett Integrált Közösségi Szolgáltató   tér továbbá Művelődési ház útján;
9. Hulladékgazdálkodásról: a Marcali és Térsége Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság útján.

(3) Az önkormányzat helyi közügy önálló megoldását akkor vállalja, ha az nem veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását és az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak.

(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:

a.) a bölcsődei ellátásról: a Marcali Kistérség Többcélú Társulás által fenntartott és működtetett intézmény útján: a Marcali Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ útján;

b) részvétel a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázat működtetésében;

c) civil szervezetek, helyi önszerveződő közösségek és magánszemélyek támogatása;

(5) Az ellátott feladatok kormányzati funkció^[5] szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(6) Az önkormányzat által ellátott közszolgáltatások, valamint az önként vállalt (többlet) feladatok tárgyában – a lakosság igényei és az anyagi lehetőségek alapján – a gazdálkodást meghatározó éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell döntést hoznia a képviselő-testületnek.

(7) A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát az önkormányzat gazdasági ciklusprogramja tartalmazza. A gazdasági ciklusprogramot a polgármester, az alakuló ülést követő hat hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé. A program végrehajtását az éves költségvetési rendelet tartalmazza.

4. §

(1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladat és hatásköröket az Mötv. 42. §-a határozza meg.

(2) A képviselő-testület a polgármesterre, a jegyzőre, bizottságára és társulására hatáskört ruházhat át, és azt visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró szervének, önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen jogorvoslattal, a képviselő-testülethez lehet fordulni.

(3) A képviselő-testület átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

3. A képviselő-testület és szervei

Önkormányzati képviselők

5. §^[6]

(1)   Az önkormányzat képviselő-testületének tagjai a polgármester és a négy helyi önkormányzati képviselő, akik névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(2)   A képviselő az Mötv.-ben foglalt jogok és kötelezettségek mellett köteles

       a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában;

b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

c) kapcsolatot tartani a település polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel, helyi civil szervezetekkel.

(3)   A képviselő-testület tiszteletdíjat állapít meg a képviselő részére.

(4)   A tiszteletdíj mértéke 32.000 Ft/hó.

(5)   A tiszteletdíj kifizetés minden tárgyhót követő hónap 5. napjáig esedékes, kifizetéséről a jegyző gondoskodik.

5/A. §^[7]

(1) A képviselő a képviselő-testület ülésén vagy a bizottság ülésén való részvétele akadályoztatását, késést, vagy idő előtti távozást köteles a polgármesternél, vagy
a bizottság elnökénél a bizottsági-, illetve a testületi ülést megelőzően jelezni.

(2) Igazolt távollétnek minősül, ha a tiszteletdíjra jogosult több napon át igazolt
betegsége, munkahelyi elfoglaltsága vagy hivatalos kiküldetése miatt nem tud részt venni az ülésen.

(3)   A képviselő az ülés megkezdésekor köteles a polgármesternek bejelenteni, ha az ülés közben ideiglenesen vagy véglegesen eltávozik. Igazolatlan hiányzásnak számít, ha a képviselő-testületi ülés közben indoklás, vagy a polgármesternek történő előzetes bejelentés nélkül véglegesen eltávozik az ülésről.

(4)   Amennyiben a képviselő a képviselő-testületi vagy a bizottsági ülésen való távollétére vonatkozó bejelentési kötelezettségének egy alkalommal nem tesz      eleget, úgy esetenként az őt megillető tiszteletdíjat egy havi időtartamra, 20 %-kal csökkenteni kell.

(5)   Amennyiben a képviselő egymás után két alkalommal bejelentés nélkül marad távol az (1) bekezdés szerinti ülésekről, úgy esetenként az őt megillető tiszteletdíjat
két hónapra, havi 25 %-kal csökkenteni kell.

(6)   Amennyiben a képviselő hat hónapon belül három alkalommal bejelentés nélkül marad távol az (1) bekezdés szerinti ülésekről, úgy az őt megillető tiszteletdíjat négy hónapra, havi 25 %-kal csökkenteni kell.

(7)   A tiszteletdíj csökkentéséről bármely képviselő, illetve a polgármester javaslatára
a képviselő-testület dönt.

(8)   Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

(9)   A távolmaradásokról, és az azokra vonatkozó bejelentésekről a Hivatal nyilvántartást vezet.

(10) A távolmaradások ellenőrzése az üléseken készült jelenléti ívek és az ülésekről készült jegyzőkönyvek alapján történik.

Bizottságok

6. §

(1) A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatai ellátására a következő állandó bizottságot hozza létre:

a) ^[8]ügyrendi bizottságot 3 önkormányzati képviselő taggal.

(2) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg.

A tagok névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(3) A bizottságot annak elnöke képviseli.

(4) A képviselő-testület a bizottság által ellátandó feladatokat a 3. melléklet szerint határozza meg.

 (5) A bizottság feladata elsősorban a képviselő-testület munkájának elősegítése.

 A döntés-előkészítő feladata körében a bizottság jogosult:

1. bármely ügyet a képviselő-testület elé terjeszteni;
2. az indítványokat a képviselő-testületi ülés előtt megtárgyalni és ezt követően a képviselő-testület elé terjeszteni;
3. felkérheti a polgármestert adott témakörök megvizsgálására és előkészítésére, határidő megjelölésével;
4. külső szakembereket vonhat be a bizottság munkájába.

(6) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó, a képviselő-testület munkatervében elfogadott napirendi pontok csak a bizottsági megtárgyalást követően terjeszthetőek a képviselő-testület elé.

A polgármester, alpolgármester

7. §

(1)^[9] A polgármester a megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el. A polgármester foglalkoztatásával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. határozza meg.

(2) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig „Kelevíz Község Polgármestere” felirat olvasható.

(3) A polgármester minden keddi napon 8-12 óra között ügyfélfogadást tart.

8. §

(1) A polgármester feladatait az Mötv. 67. §-a határozza meg.

(2) A polgármester a törvényben meghatározott feladata ellátása során

1. képviseli az önkormányzatot;
2. szervezi-, és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését;
3. segíti a képviselők munkáját;
4. gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról;
5. gondoskodik a helyi fórumok szervezéséről;
6. támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, a helyi civil szervezeteket;
7. kapcsolatot tart a felsőbb szintű szervekkel, a megyei közgyűléssel, az országgyűlési képviselővel, más település önkormányzatával, helyi társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek képviselőivel.

(3) A polgármester az Mötv. 68. (2) bekezdése alapján a képviselő-testület határozatképtelensége vagy a határozathozatal hiánya miatt döntést hozhat, a Mötv. 42. §-ába nem tartozó, alábbi ügyekben:

       a) ivóvízellátás,

 b) önkormányzati út felújítása.

(4) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján két testületi ülés közötti időszakban döntést hozhat, a Mötv. 42. §-ába nem tartozó, halaszthatatlan az alábbi önkormányzati ügyekben:

1. közvilágításról való gondoskodás;
2. a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása;
3. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
4. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
5. lakás- és helyiséggazdálkodás;
6. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
7. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
8. turizmussal kapcsolatos feladatok;
9. sport, ifjúsági ügyek;
10. település közbiztonsága.   

(5) A polgármester a költségvetési források felhasználásáról az önkormányzati vagyon- rendeletben foglaltak szerint dönthet.

9. §

(1) A képviselő-testület tagjai közül, a polgármester előterjesztése alapján, egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait és munkarendjét a polgármester határozza meg.

(3) A polgármester távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester teljes jogkörrel helyettesíti a polgármestert.

10. §

A közös önkormányzati hivatal és a jegyző

(1^[10]) Kelevíz Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Mesztegnyő Önkormányzat Képviselő-testületével, Gadány Község Önkormányzat Képviselő-testületével, Hosszúvíz Község Önkormányzat Képviselő-testületével, Tapsony Község Önkormányzat Képviselő-testületével, Nikla Község Önkormányzat Képviselő-testületével, Csömend Község Önkormányzat Képviselő-testületével közösen fenntartott Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal útján látja el a Mötv.-ben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban a számára meghatározott közfeladatokat.

(2)^[11] A Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 8716. Mesztegnyő, Szabadság tér 6.

   Telephelyei: Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal Niklai Kirendeltsége

                        (8706. Nikla, Berzsenyi Dániel u. 51.)

                        Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal Tapsonyi Kirendeltsége

                         (8718. Tapsony, Széchenyi tér 1/a.)

(3)^[12] A Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal vezetője a jegyző.

11. §

Társulások

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A társulás célja és rendeltetése:

 a) a társult településsel vagy településekkel együtt közös intézmény fenntartása;

 b) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, közös megvalósítása;

 c) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása;

d) a közös érdekképviselet, közös fellépés meghatározott közös érdekű feladat ellátására,

e) társulási megállapodásban meghatározott feladatok ellátása.

(3) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.

(4) Az önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását a 2. függelék tartalmazza.

12. §

4. A képviselő-testület működésének szabályai

Az ülések összehívása

(1) A képviselőtestület évente szükség szerint, de legalább hat alkalommal tart rendes ülést az éves munkatervében – melyet a tárgyévet megelőző év decemberi ülésén fogad el – elfogadott napirendek szerint, valamint szükség esetén rendkívüli ülést tart. 

A rendes ülésekre rendszerint a hónap utolsó harmadában kerül sor.

(2) A képviselő-testület üléseit a Kelevíz Község Önkormányzat székhelyén

     (8714 Kelevíz, Vörösmarty u. 45.) lévő tanácskozó teremben tartja.

(3)  A képviselő-testület, a testület döntése esetén indokolt esetben, más helyszínen is ülésezhet, ha azt az adott körülmények indokolják és ott a tanácskozás feltételei biztosítottak.

(4) Az üléseket a polgármester, annak távollétében az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a képviselő-testület ülését az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti az általános szabályok szerint.^[13]

 (5) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülés előtt legalább három nappal korábban kell megküldeni. Az írásbeli előterjesztések a képviselők részére elektronikus formában, a Rendelet 1. függelékében rögzített elektronikus levélcímre kerülnek megküldésre.  Elektronikus levélcím hiányában, illetve a képviselő kérelmére az írásbeli előterjesztések papír alapon, postacímre kerülnek megküldésre.

(6) Sürgős, halasztást nem tűrő esetekben a képviselő-testület azonnal összehívható telefonon szóban, vagy szöveges üzenettel. Ez esetben részükre az ülés kezdete előtt kell átadni a meghívót és annak mellékleteit.

(7) Határozatképtelenség esetén a testületi ülést 15 napon belül ismételten össze kell hívni. A megismételt testületi ülés napirendjére új pontok is felvehetőek. Amennyiben a megismételt testületi ülés is határozatképtelen, a napirendi pontokat a következő soros testületi ülésen, annak napirendi pontjaival együtt kell megtárgyalni.

(8) A képviselő-testület zárt ülésére meg kell hívni az érintettet, ha

a) fegyelmi büntetés kiszabásáról;

b) összeférhetetlenség kimondásáról;

c) méltatlanság kimondásáról szól az előterjesztés, továbbá ha

d) a zárt ülés tartását az érintett kérte.

(9) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vehet részt:

     a) az országgyűlési képviselő;

     b) a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői (irodavezetői) saját   

     szakterületüket érintően;

     c) a napirendi pontok előterjesztői;

     d) annak, akinek a testület egyszerű többséggel tanácskozási jogot adott;

     e) Kelevíz községben helyi szervezettel rendelkező, bejegyzett önszerveződő közösségek

     képviselői tevékenységi körükben.

Nyilvánosság

13. §

(1) A képviselő-testület, valamint a bizottság ülései nyilvánosak.

(2) Az ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a jegyző köteles a lakosságot tájékoztatni a hirdetőtáblára kifüggesztett, illetve a község honlapján közzétett meghívóval az ülés összehívásának napján.

A képviselő-testület ülésének menete

14. §

(1) A képviselő-testület ülésének menete:

1. A polgármester az ülés megnyitását követően megállapítja a megjelentek létszámát, az ülés határozatképességét;
2. Javaslatot tesz a megvitatásra kerülő napirendekre, a tárgyalás sorrendjére;
3. A képviselő-testület az ülés napirendi pontjainak elfogadásáról, nyílt szavazással, határozattal dönt;
4. A polgármester negyedévet követő első képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról;
5. A polgármester napirendi pontonként külön-külön megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát;
6. Elsőként a napirend előadóját illeti meg a szó, aki az előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést tehet;
7. A polgármester – előterjesztett döntésenként – szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendeleteket;
8. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról;
9. A szavazás az egyik kéz magasba tartásával történik.
10. A képviselő-testület minden döntési javaslatról külön-külön szavaz. A képviselő-testület döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással hozza.
11. A nyílt szavazás történhet kézfelemeléssel, vagy név szerinti szavazással.
12. A polgármester kihirdeti a szavazás eredményét és az elfogadott döntéseket.
13. A polgármester a napirendi pontok megtárgyalását követően, az egyebek keretében tájékoztatást ad a legutóbbi testületi ülés óta eltelt időben bekövetkezett eseményekről, majd bezárja az ülést.

(2) A polgármester jogai és kötelességei az ülés során:

1. folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti;
2. biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát, ehhez megadja a szót;
3. az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőknek megadja a szót, ha a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel ezt jóváhagyja;
4. tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folyamatát akadályozó körülmény felmerülésekor; az ülést meghatározott időre megszakítja vagy berekeszti;
5.  megtagadja a szót a további hozzászólás kérőtől, amennyiben a már feltett kérdésére adott választ a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel elfogadja;
6. figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása;
7. rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;
8. figyelmezteti azt a hallgatóságban megjelent állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti;

(3) A napirend tárgyalása során és a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat, vagy indítvány tekintetében törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(4) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő tehet javaslatot, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többségi szavazással határoz.

(5) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettségét nem jelenti be, és a képviselő-testület így nem határoz a döntésből való kizárásáról, és ezt a testületi ülést követő 30 napon belül bárki írásban jelzi, akkor:

a) a döntés hatályban marad, ha azt legalább 4 képviselő megszavazta;

b) a döntést ismételten a testület elé kell terjeszteni megerősítésre, vagy elvetésre, 

    ha az 4 szavazatnál kevesebbel lett elfogadva.

Előterjesztés

15. §

(1) Előterjesztésnek minősül:

a) a rendelettervezet,

b) a beszámoló,

c) a tájékoztató.

(2) Az előterjesztés megtételére jogosultak:

        a) a képviselő-testület bizottsága,

        b) a polgármester,

        c) a képviselő,

        d) a jegyző,

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4)A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá, amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek, kivéve a sürgősségi indítvány által tárgyalt ügyeket. A bizottság a véleményét a testületi ülésen írásban vagy szóban terjesztheti elő.

(5) A sürgősségi indítvány előterjesztésére a képviselő-testületi bizottság elnöke, a polgármester, a képviselők és a jegyző jogosult. Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely a meghívóban nem szerepel vagy az ülés előtt az illetékes bizottság indítvány hiányában nem tárgyalja.

(6) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgy pontos meghatározását,

b) az előkészítésben résztvevők megnevezését,

c) a döntés-előkészítés során beszerzett véleményeket,

d) az adott tárgykörrel kapcsolatos hatályos jogszabályok pontos felsorolását,

e) utalást azokra a dokumentumokra, döntésekre, szabályzatokra, melyek az adott előterjesztéshez kapcsolódnak,

f) a korábban hozott kapcsolódó döntéseket – amennyiben a képviselő-testület által már tárgyalt tárgykörben készül előterjesztés,

g) egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot,

h) a hozandó döntés indokainak felsorolását,

i) vagylagos előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat, döntési alternatívákat – bemutatva az egyes döntések következményeit, előnyeit, hátrányait,

j) az adott döntés meghozatalának pénzügyi vonzatát és a költségvetésre gyakorolt hatását,

k) költség felmerülése esetén, hogy milyen forrásból biztosítható annak fedezete,

l) szükség szerint a felelős és a végrehajtási határidő megjelölését.

(7) A lakosság széles körét érintő kérdésekben hatásvizsgálatot kell készíteni a döntések várható következményeiről, amit az előterjesztésen is be kell mutatni.

Döntéshozatal

16. §

(1) Minősített többség – a megválasztott települési képviselők több mint a felének szavazata, azaz legalább 3 szavazat – szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott esetekben, továbbá:

    a) a képviselő-testület munka- és gazdasági programjának, fejlesztési tervének      

    elfogadásához,

    b) községrendezési terv elfogadásához,

    c) hitelfelvételhez,

    d) kitüntetéshez (díszpolgári cím adományozásához),

    e) helyi népszavazás kiírásához,

    f) amit a képviselő-testület önkormányzat rendeletében minősített többségű elfogadáshoz   

    köt.

(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben az Mötv. ezt lehetővé teszi. A titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezheti, a kezdeményezésről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik, a szavazás számszerű eredményét és a döntést határozat formájában a testületi ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza.

(3) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a törvény előírja, vagy a képviselő-testület tagjainak egynegyede^[14] azt indítványozza. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.

(4) A névszerinti szavazás során a polgármester felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, és a jelenlévő tagok – a nevük felolvasását követően – „igen”-nel, vagy nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal szavaznak.

A név szerinti szavazás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(5)^[15] A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselő tiszteletdíja egy hónapra 50%-os mértékben csökkentésre kerül.
A kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos vizsgálatot az Ügyrendi bizottság folytatja le. A bejelentési kötelezettség fennállásáról a képviselő-testület a vizsgálat lefolytatását követően külön határozatban dönt.

17. §

(1) A bizottság üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodóan szükség szerint tartják. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(2) A bizottsági ülést össze kell hívni:

    a) a képviselő-testület döntése alapján,

    b) a polgármester indítványára,

    c) legalább 2 bizottsági tag kezdeményezésére.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. kötelezővé teszi, illetve, ha arra lehetőséget biztosit, és az érintett ezt kéri. 

(5) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

Jegyzőkönyv

18. §

(1) ^[16]A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyveket a jegyző kezeli, melyeket évente be kell köttetni.”

(2) A testületi ülés nyilvános részét mellékleteivel együtt – a lakosság tájékoztatása érdekében – az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(3) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:

a) a távolmaradt képviselők nevét,

b) az ülésre esetlegesen késve érkezők nevét és az érkezésük időpontját,

c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

d) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, a hozzászólásokat és a válaszok

    lényegét,

e) a határozathozatal módját,

f) a polgármester esetleges intézkedéseit,

g) az ülés bezárásának tényét,

h) a kisebbségi véleményt,

i) a hitelesítő aláírásokat, dátumot, bélyegzőlenyomatot.

(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

     a) a meghívót,

     b) a kiküldött-, illetve kiosztott előterjesztéseket,

     c) a jelenléti ívet,

     d) a kihirdetett rendeletet.

19. §

(1) A bizottság üléséről 2 példányban készül jegyzőkönyv, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza.

(2) A jegyzőkönyvet az elnök valamint a bizottság egy tagja írja alá.

(3) A bizottsági jegyzőkönyvet a 18. § (1) bekezdés a) – b) pontja szerint kell továbbítani.

Kérdés, interpelláció

20. §

(1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben - kivéve az egyedi hatósági és a személyiségi jogot (különösen a személyes adatot tartalmazó) érintő ügyet - intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.

(2) Az interpelláció az önkormányzati hatáskörbe tartozó, a képviselő-testület által korábban hozott, a lakosság szélesebb körét érintő konkrét döntés végrehajtásához kapcsolódó felvilágosítás-kérés.

(3) Az elnevezéstől függetlenül a polgármester a tartalom alapján állapítja meg a beadványról, hogy az kérdés vagy interpelláció.

(4) A sem kérdésnek, sem interpellációnak nem minősíthető beadványt, valamint az olyan személyhez címzett kérdést vagy interpellációt, aki nem kérdezhető vagy interpellálható, a polgármester 3 napon belül a képviselőnek az ok írásbeli megjelölésével együtt visszaküldi.

21. §

(1) Kérdést polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy jegyzőhöz lehet intézni.

(2) A képviselő a képviselő-testület ülésén terjesztheti elő a kérdést, megjelölve azt a személyt, akihez a kérdést intézi.

(3) A kérdésre a képviselő-testület ülésén szóban válaszol a kérdezett, ha az ő feladatkörébe tartozik a kérdés megválaszolása. Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek az a feladatköre. Ha a kérdés megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz a kérdés beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg a kérdező részére, mely a rákövetkező rendes képviselő-testületi ülésen tájékoztatás céljából ismertetésre kerül.

(4) A válasz elfogadásáról indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a képviselő-testület nem foglal állást. Ha a kérdés tárgyalásakor a kérdező nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.

22. §

(1) Interpellációt polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz, továbbá jegyzőhöz lehet intézni.

(2) A képviselő a képviselő-testület rendes ülését megelőző 8. naptári napig beérkezőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő interpellációját, megjelölve a személyt, akihez az interpellációt intézi.

(3) A polgármester az interpellációt válaszadás céljából az interpellálthoz továbbítja.

(4) Az interpellációt a képviselő a képviselő-testület ülésén ismertetheti.

(5) Az interpellációra a képviselő-testület következő rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol az interpellált, ha az ő feladatkörébe tartozik az interpelláció megválaszolása. Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek az a feladatköre. Ha az interpelláció megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz az interpelláció beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg az interpelláló részére, mely a rákövetkező rendes képviselő-testületi ülésen ismertetésre kerül, és az interpelláló - ha a választ nem fogadja el - kérheti ezen rendes ülést megelőző 8. napig, hogy a képviselő-testület szavazzon az elfoga-dásáról.

(6) A válasz elfogadásáról az interpelláló indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - nyilatkozik. Ha az interpelláció tárgyalásakor az interpelláló nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.

(7) Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, egyébként a képviselő-testület nem foglal állást.

(8) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, egyszerű szótöbbséggel dönt a további szükségesnek tartott intézkedésről, melynek hiányában az interpelláció lezártnak tekintendő.

23. §

5. A képviselő-testület döntései

(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön évente egytől kezdődő folyamatos arab sorszámokkal kell ellátni.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza a képviselő-testület megnevezését, a határozat sorszámát, az elfogadásának dátumával, valamint a határozat megjelölését a következők szerint:

…/201...(………) számú képviselő-testületi határozata

(3) A határozatnak a megjelölésén kívül tartalmaznia kell:

1. a képviselő-testület döntését,
2. a szükséges intézkedéseket,
3. a végrehajtásért felelős megnevezését,
4. a végrehajtás határidejét.

(4) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet. A határozatokat elfogadásukat követő 5 munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervezeteknek.

(5) Nem minősül normatív határozatnak, s így nem kell sorszámozással ellátni az ügyrendi kérdésekben hozott döntés (döntés szavazás módjáról, döntés személyes érintettségről és egyéb, az ülés vezetésével kapcsolatos kérdésben).

24. §

(1) Az önkormányzati rendelet megalkotását, módosítását és hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

1. a polgármester,
2. a települési képviselő,
3. az önkormányzat bizottsága,
4. a jegyző
5. az erre irányuló népi kezdeményezés.

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti. A rendeletalkotás szükségességében a képviselő-testület állást foglal.

(3) A rendeletet jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésére vonatkozó rendelkezések szerint teszi közzé és nyilvántartásáról gondoskodik. A rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik. A kihirdetett rendeletet a község honlapján kötelező közzétenni.

(4) A rendelet megjelölése a következő:

„Kelevíz Község Önkormányzat Képviselő-testületének …/201...(……..) önkormányzati

rendelete”

25. §

Együttes ülés

(1) A képviselő-testület a közös önkormányzati hivatalt létrehozó és társulásait alkotó önkormányzatok képviselő-testületeivel valamely kiemelt cél megvalósulása érdekében, szükséges esetben együttes ülést tart.

(2)^[17] A közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei együttes ülést tartanak a közös önkormányzati hivatal éves költségvetési és szakmai beszámolójáról – a költségvetési zárszámadásukat tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt –. A közös önkormányzati hivatal gazdálkodásának első félévi, illetve háromnegyedéves helyzetéről szóló beszámolókat a megállapodást kötő képviselő-testületek szintén együttes ülésen fogadják el.

(3)^[18]  Az együttes üléseket felváltva vezetik a társult önkormányzatok polgármesterei. A polgármester akadályoztatása esetén a soros önkormányzat alpolgármester, az ő akadályoztatása esetén a korelnök vezeti az üléseket. Az együttes ülés helye az azt összehívó önkormányzat polgármesterének székhelye.

26. §

(1) Az együttes ülésen a képviselő-testületek ülése az Mötv-ben, és a Szervezeti és Működési Szabályzatukban meghatározottak szerint zajlik, az együttes ülést a székhely önkormányzat polgármestere vezeti.

(2) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot. A jegyzőkönyv tartalmazza a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön-külön.

(3) A jegyzőkönyvet az együttes ülésről a közös önkormányzati hivatal jegyzője és hivatala készíti el, amelyet az ülésen résztvevő valamennyi önkormányzat polgármestere és a közös önkormányzati hivatal jegyzője ír alá.

(4) A jegyzőkönyvre a testületi jegyzőkönyvekre vonatkozó rendelkezés az irányadó azzal, hogy azt meg kell küldeni valamennyi érintett település polgármesterének.

6. Közmeghallgatás, lakossági fórumok

27. §

(1) A képviselő-testület közmeghallgatással és lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.

(2) Közmeghallgatást a képviselő-testület minden évben egy alkalommal tart.

(3) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.

(4) A Lakossági Fórum megtartására nem vonatkoznak a közmeghallgatás szabályai.

A Fórum állásfoglalásairól és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

28. §

(1) A képviselő-testület – szükség szerint – lakossági fórumot szervez:

    a) lakosság széles körét érintő, fejlesztési, beruházási kérdésekben,

    b) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,

    c) a közvetlen tájékoztatásra,

    d) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2) Fontosabb lakossági kapcsolatok:

    a) közmeghallgatás,

    b) állampolgári közösségek rendezvényei,

    c) érdekegyeztető tanácskozás,

    d) hatósági közmeghallgatás (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános

    szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 63. § alapján).

7. Az önkormányzati gazdálkodás

29. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadók. A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését két fordulóban állapítja meg:

    a) az első fordulóban a tárgyév kezdete előtt a költségvetési koncepciót határozza meg,

    b) a második fordulóban a jegyző által összeállított és a polgármester által előterjesztett költségvetési rendelettervezetet     vitatja meg és dönt annak jóváhagyásáról, illetve módosításáról.

(3) A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás szabályairól önálló rendeletet alkot.

(4) Az Önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot évente egyszer átfogóan tájékoztatja.

8. Záró rendelkezések

30. §

(1) Ez a rendelet 2013. december 18-án lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Kelevíz Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2007. (II.14.) önkormányzati rendelet, az önkormányzat költségvetésének előterjesztésekor, a zárszámadáskor a képviselő-testület részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek tartalmának meghatározásáról szóló 8/2007.(XI.07.) önkormányzati rendelet, a közoktatási intézmények adatszolgáltatási rendjéről szóló 16/2008.(XI.19.) önkormányzati rendelete, a beiskolázási körzetek meghatározásáról szóló 21/2008.(XII.11.) önkormányzati rendelete, az általános iskolai felvételi, átvételi kérelmek elbírálása során a sajátos helyzet megállapításának részletes szabályairól szóló 22/2008.(XII.11.) önkormányzati rendelete, az önkormányzati biztos kijelölésének és kirendelésének szabályairól szóló  6/1999.(XI.12.) önkormányzati rendelete, és a képviselő-testületi hatáskörök átruházásáról és gyakorlásának rendjéről szóló 7/1997.(IX.05.) önkormányzati rendelete.

Berta Józsefné s.k.                                                     Bödőné Dr. Molnár Irén s.k.

  polgármester                                                                          jegyző

Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles.

                        Károlyné Csobod Hajnalka

                                    jegyző

Záradék:

A rendelet egységes szerkezetbe foglalva:

Kelevíz, 2016. február 11.

                                                                                                                  Hajdu Szabina

                                                                                                                         jegyző