Kelevíz Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013.(XII.18.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2016. 02. 11- 2017. 02. 15Kelevíz Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013.(XII.18.)
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2016-02-11-tól 2017-02-15-ig
Kelevíz Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, a 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott jogalkotói hatáskörében eljárva a következő rendeletet alkotja:
1. Általános rendelkezések
1. §
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kelevíz Község Önkormányzata
(a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: 8714. Kelevíz, Vörösmarty u. 45.
(3) Az önkormányzat honlapjának címe: www.keleviz.hu
(4) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe: keleviz@t-online.hu
(5) Az önkormányzat önálló jogi személy.
(6) Az önkormányzat illetékességi területe: Kelevíz község közigazgatási területe.
(7) Az önkormányzat szervei:
a) polgármester,
b) képviselő-testület bizottsága
c) Marcali Közös Önkormányzati Hivatal
d) jegyző
e) társulás.
2. §
(1) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló. Az önkormányzat a jelképek használatát önálló önkormányzati rendeletben szabályozza.
(2)[1] Az önkormányzat hivatalának hivatalos megnevezése, székhelye:
Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal
8716 Mesztegnyő, Szabadság tér 6.
(3)[2] A közös hivatal telephelyei:
Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal Niklai Kirendeltsége
(8706. Nikla, Berzsenyi Dániel u. 51.)
Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal Tapsonyi Kirendeltsége
(8718. Tapsony, Széchenyi tér 1/a.)”
(4)[3] A helyi népszavazást a választópolgárok 20 százaléka kezdeményezheti.
2. Az önkormányzat feladat-, és hatáskörei
3. §
(1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítandó közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat a Mötv., valamint más törvény határozhat meg.
(2) Az önkormányzat a Mötv-ben meghatározott helyben biztosítandó feladatok ellátásáról az alábbiak szerint gondoskodik:
- a település egész területét érintő egészséges ivóvízellátásról: a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.,
- az óvodai nevelésről: a Marcali Kistérség Többcélú Társulás keretén belül;
- egészségügyi alapellátásról védőnői ellátást a Mesztegnyő Környéki Önkormányzatok Társulása; valamint vállalkozó háziorvossal; ügyeleti ellátás Marcali Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ útján;
- a szociális-, gyermekjóléti szolgáltatásokról és ellátásokról: a Marcali Kistérség Többcélú Társulás útján fenntartott és működtetett intézmény: a Marcali Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ útján, kivéve a falugondnoki szolgáltatást, melyről saját hatáskörben gondoskodik;
- a közvilágításról: a Magyar Áramszolgáltató Kft. üzemeltetővel kötött közszolgáltatási szerződéssel;
- Településüzemeltetési-, valamint környezet-egészségügyi feladatok ellátásáról: saját hatáskörben;
- A köztemető fenntartásáról: saját hatáskörben.
- Kulturális szolgáltatások biztosításáról és közművelődési feladatok ellátásáról: saját hatáskörben, kormányzati funkción[4] működtetett Integrált Közösségi Szolgáltató tér továbbá Művelődési ház útján;
- Hulladékgazdálkodásról: a Marcali és Térsége Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság útján.
(3) Az önkormányzat helyi közügy önálló megoldását akkor vállalja, ha az nem veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását és az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak.
(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:
a.) a bölcsődei ellátásról: a Marcali Kistérség Többcélú Társulás által fenntartott és működtetett intézmény útján: a Marcali Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ útján;
b) részvétel a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázat működtetésében;
c) civil szervezetek, helyi önszerveződő közösségek és magánszemélyek támogatása;
(5) Az ellátott feladatok kormányzati funkció[5] szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(6) Az önkormányzat által ellátott közszolgáltatások, valamint az önként vállalt (többlet) feladatok tárgyában – a lakosság igényei és az anyagi lehetőségek alapján – a gazdálkodást meghatározó éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell döntést hoznia a képviselő-testületnek.
(7) A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát az önkormányzat gazdasági ciklusprogramja tartalmazza. A gazdasági ciklusprogramot a polgármester, az alakuló ülést követő hat hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé. A program végrehajtását az éves költségvetési rendelet tartalmazza.
4. §
(1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladat és hatásköröket az Mötv. 42. §-a határozza meg.
(2) A képviselő-testület a polgármesterre, a jegyzőre, bizottságára és társulására hatáskört ruházhat át, és azt visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró szervének, önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen jogorvoslattal, a képviselő-testülethez lehet fordulni.
(3) A képviselő-testület átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.
3. A képviselő-testület és szervei
Önkormányzati képviselők
5. §[6]
(1) Az önkormányzat képviselő-testületének tagjai a polgármester és a négy helyi önkormányzati képviselő, akik névsorát az 1. függelék tartalmazza.
(2) A képviselő az Mötv.-ben foglalt jogok és kötelezettségek mellett köteles
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában;
b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
c) kapcsolatot tartani a település polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel, helyi civil szervezetekkel.
(3) A képviselő-testület tiszteletdíjat állapít meg a képviselő részére.
(4) A tiszteletdíj mértéke 32.000 Ft/hó.
(5) A tiszteletdíj kifizetés minden tárgyhót követő hónap 5. napjáig esedékes, kifizetéséről a jegyző gondoskodik.
5/A. §[7]
(1) A képviselő a képviselő-testület ülésén vagy a bizottság ülésén való részvétele akadályoztatását, késést, vagy idő előtti távozást köteles a polgármesternél, vagy
a bizottság elnökénél a bizottsági-, illetve a testületi ülést megelőzően jelezni.
(2) Igazolt távollétnek minősül, ha a tiszteletdíjra jogosult több napon át igazolt
betegsége, munkahelyi elfoglaltsága vagy hivatalos kiküldetése miatt nem tud részt venni az ülésen.
(3) A képviselő az ülés megkezdésekor köteles a polgármesternek bejelenteni, ha az ülés közben ideiglenesen vagy véglegesen eltávozik. Igazolatlan hiányzásnak számít, ha a képviselő-testületi ülés közben indoklás, vagy a polgármesternek történő előzetes bejelentés nélkül véglegesen eltávozik az ülésről.
(4) Amennyiben a képviselő a képviselő-testületi vagy a bizottsági ülésen való távollétére vonatkozó bejelentési kötelezettségének egy alkalommal nem tesz eleget, úgy esetenként az őt megillető tiszteletdíjat egy havi időtartamra, 20 %-kal csökkenteni kell.
(5) Amennyiben a képviselő egymás után két alkalommal bejelentés nélkül marad távol az (1) bekezdés szerinti ülésekről, úgy esetenként az őt megillető tiszteletdíjat
két hónapra, havi 25 %-kal csökkenteni kell.
(6) Amennyiben a képviselő hat hónapon belül három alkalommal bejelentés nélkül marad távol az (1) bekezdés szerinti ülésekről, úgy az őt megillető tiszteletdíjat négy hónapra, havi 25 %-kal csökkenteni kell.
(7) A tiszteletdíj csökkentéséről bármely képviselő, illetve a polgármester javaslatára
a képviselő-testület dönt.
(8) Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.
(9) A távolmaradásokról, és az azokra vonatkozó bejelentésekről a Hivatal nyilvántartást vezet.
(10) A távolmaradások ellenőrzése az üléseken készült jelenléti ívek és az ülésekről készült jegyzőkönyvek alapján történik.
Bizottságok
6. §
(1) A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatai ellátására a következő állandó bizottságot hozza létre:
a) [8]ügyrendi bizottságot 3 önkormányzati képviselő taggal.
(2) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg.
A tagok névsorát az 1. függelék tartalmazza.
(3) A bizottságot annak elnöke képviseli.
(4) A képviselő-testület a bizottság által ellátandó feladatokat a 3. melléklet szerint határozza meg.
(5) A bizottság feladata elsősorban a képviselő-testület munkájának elősegítése.
A döntés-előkészítő feladata körében a bizottság jogosult:
- bármely ügyet a képviselő-testület elé terjeszteni;
- az indítványokat a képviselő-testületi ülés előtt megtárgyalni és ezt követően a képviselő-testület elé terjeszteni;
- felkérheti a polgármestert adott témakörök megvizsgálására és előkészítésére, határidő megjelölésével;
- külső szakembereket vonhat be a bizottság munkájába.
(6) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó, a képviselő-testület munkatervében elfogadott napirendi pontok csak a bizottsági megtárgyalást követően terjeszthetőek a képviselő-testület elé.
A polgármester, alpolgármester
7. §
(1)[9] A polgármester a megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el. A polgármester foglalkoztatásával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. határozza meg.
(2) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig „Kelevíz Község Polgármestere” felirat olvasható.
(3) A polgármester minden keddi napon 8-12 óra között ügyfélfogadást tart.
8. §
(1) A polgármester feladatait az Mötv. 67. §-a határozza meg.
(2) A polgármester a törvényben meghatározott feladata ellátása során
- képviseli az önkormányzatot;
- szervezi-, és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését;
- segíti a képviselők munkáját;
- gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról;
- gondoskodik a helyi fórumok szervezéséről;
- támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, a helyi civil szervezeteket;
- kapcsolatot tart a felsőbb szintű szervekkel, a megyei közgyűléssel, az országgyűlési képviselővel, más település önkormányzatával, helyi társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek képviselőivel.
(3) A polgármester az Mötv. 68. (2) bekezdése alapján a képviselő-testület határozatképtelensége vagy a határozathozatal hiánya miatt döntést hozhat, a Mötv. 42. §-ába nem tartozó, alábbi ügyekben:
a) ivóvízellátás,
b) önkormányzati út felújítása.
(4) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján két testületi ülés közötti időszakban döntést hozhat, a Mötv. 42. §-ába nem tartozó, halaszthatatlan az alábbi önkormányzati ügyekben:
- közvilágításról való gondoskodás;
- a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása;
- környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
- szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
- lakás- és helyiséggazdálkodás;
- helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
- honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
- turizmussal kapcsolatos feladatok;
- sport, ifjúsági ügyek;
- település közbiztonsága.
(5) A polgármester a költségvetési források felhasználásáról az önkormányzati vagyon- rendeletben foglaltak szerint dönthet.
9. §
(1) A képviselő-testület tagjai közül, a polgármester előterjesztése alapján, egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester feladatait és munkarendjét a polgármester határozza meg.
(3) A polgármester távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester teljes jogkörrel helyettesíti a polgármestert.
10. §
A közös önkormányzati hivatal és a jegyző
(1[10]) Kelevíz Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Mesztegnyő Önkormányzat Képviselő-testületével, Gadány Község Önkormányzat Képviselő-testületével, Hosszúvíz Község Önkormányzat Képviselő-testületével, Tapsony Község Önkormányzat Képviselő-testületével, Nikla Község Önkormányzat Képviselő-testületével, Csömend Község Önkormányzat Képviselő-testületével közösen fenntartott Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal útján látja el a Mötv.-ben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban a számára meghatározott közfeladatokat.
(2)[11] A Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 8716. Mesztegnyő, Szabadság tér 6.
Telephelyei: Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal Niklai Kirendeltsége
(8706. Nikla, Berzsenyi Dániel u. 51.)
Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal Tapsonyi Kirendeltsége
(8718. Tapsony, Széchenyi tér 1/a.)
(3)[12] A Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal vezetője a jegyző.
11. §
Társulások
(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) A társulás célja és rendeltetése:
a) a társult településsel vagy településekkel együtt közös intézmény fenntartása;
b) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, közös megvalósítása;
c) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása;
d) a közös érdekképviselet, közös fellépés meghatározott közös érdekű feladat ellátására,
e) társulási megállapodásban meghatározott feladatok ellátása.
(3) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.
(4) Az önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását a 2. függelék tartalmazza.
12. §
4. A képviselő-testület működésének szabályai
Az ülések összehívása
(1) A képviselőtestület évente szükség szerint, de legalább hat alkalommal tart rendes ülést az éves munkatervében – melyet a tárgyévet megelőző év decemberi ülésén fogad el – elfogadott napirendek szerint, valamint szükség esetén rendkívüli ülést tart.
A rendes ülésekre rendszerint a hónap utolsó harmadában kerül sor.
(2) A képviselő-testület üléseit a Kelevíz Község Önkormányzat székhelyén
(8714 Kelevíz, Vörösmarty u. 45.) lévő tanácskozó teremben tartja.
(3) A képviselő-testület, a testület döntése esetén indokolt esetben, más helyszínen is ülésezhet, ha azt az adott körülmények indokolják és ott a tanácskozás feltételei biztosítottak.
(4) Az üléseket a polgármester, annak távollétében az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a képviselő-testület ülését az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti az általános szabályok szerint.[13]
(5) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülés előtt legalább három nappal korábban kell megküldeni. Az írásbeli előterjesztések a képviselők részére elektronikus formában, a Rendelet 1. függelékében rögzített elektronikus levélcímre kerülnek megküldésre. Elektronikus levélcím hiányában, illetve a képviselő kérelmére az írásbeli előterjesztések papír alapon, postacímre kerülnek megküldésre.
(6) Sürgős, halasztást nem tűrő esetekben a képviselő-testület azonnal összehívható telefonon szóban, vagy szöveges üzenettel. Ez esetben részükre az ülés kezdete előtt kell átadni a meghívót és annak mellékleteit.
(7) Határozatképtelenség esetén a testületi ülést 15 napon belül ismételten össze kell hívni. A megismételt testületi ülés napirendjére új pontok is felvehetőek. Amennyiben a megismételt testületi ülés is határozatképtelen, a napirendi pontokat a következő soros testületi ülésen, annak napirendi pontjaival együtt kell megtárgyalni.
(8) A képviselő-testület zárt ülésére meg kell hívni az érintettet, ha
a) fegyelmi büntetés kiszabásáról;
b) összeférhetetlenség kimondásáról;
c) méltatlanság kimondásáról szól az előterjesztés, továbbá ha
d) a zárt ülés tartását az érintett kérte.
(9) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vehet részt:
a) az országgyűlési képviselő;
b) a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői (irodavezetői) saját
szakterületüket érintően;
c) a napirendi pontok előterjesztői;
d) annak, akinek a testület egyszerű többséggel tanácskozási jogot adott;
e) Kelevíz községben helyi szervezettel rendelkező, bejegyzett önszerveződő közösségek
képviselői tevékenységi körükben.
Nyilvánosság
13. §
(1) A képviselő-testület, valamint a bizottság ülései nyilvánosak.
(2) Az ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a jegyző köteles a lakosságot tájékoztatni a hirdetőtáblára kifüggesztett, illetve a község honlapján közzétett meghívóval az ülés összehívásának napján.
A képviselő-testület ülésének menete
14. §
(1) A képviselő-testület ülésének menete:
- A polgármester az ülés megnyitását követően megállapítja a megjelentek létszámát, az ülés határozatképességét;
- Javaslatot tesz a megvitatásra kerülő napirendekre, a tárgyalás sorrendjére;
- A képviselő-testület az ülés napirendi pontjainak elfogadásáról, nyílt szavazással, határozattal dönt;
- A polgármester negyedévet követő első képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról;
- A polgármester napirendi pontonként külön-külön megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát;
- Elsőként a napirend előadóját illeti meg a szó, aki az előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést tehet;
- A polgármester – előterjesztett döntésenként – szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendeleteket;
- Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról;
- A szavazás az egyik kéz magasba tartásával történik.
- A képviselő-testület minden döntési javaslatról külön-külön szavaz. A képviselő-testület döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással hozza.
- A nyílt szavazás történhet kézfelemeléssel, vagy név szerinti szavazással.
- A polgármester kihirdeti a szavazás eredményét és az elfogadott döntéseket.
- A polgármester a napirendi pontok megtárgyalását követően, az egyebek keretében tájékoztatást ad a legutóbbi testületi ülés óta eltelt időben bekövetkezett eseményekről, majd bezárja az ülést.
(2) A polgármester jogai és kötelességei az ülés során:
- folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti;
- biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát, ehhez megadja a szót;
- az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőknek megadja a szót, ha a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel ezt jóváhagyja;
- tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folyamatát akadályozó körülmény felmerülésekor; az ülést meghatározott időre megszakítja vagy berekeszti;
- megtagadja a szót a további hozzászólás kérőtől, amennyiben a már feltett kérdésére adott választ a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel elfogadja;
- figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása;
- rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;
- figyelmezteti azt a hallgatóságban megjelent állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti;
(3) A napirend tárgyalása során és a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat, vagy indítvány tekintetében törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(4) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő tehet javaslatot, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többségi szavazással határoz.
(5) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettségét nem jelenti be, és a képviselő-testület így nem határoz a döntésből való kizárásáról, és ezt a testületi ülést követő 30 napon belül bárki írásban jelzi, akkor:
a) a döntés hatályban marad, ha azt legalább 4 képviselő megszavazta;
b) a döntést ismételten a testület elé kell terjeszteni megerősítésre, vagy elvetésre,
ha az 4 szavazatnál kevesebbel lett elfogadva.
Előterjesztés
15. §
(1) Előterjesztésnek minősül:
a) a rendelettervezet,
b) a beszámoló,
c) a tájékoztató.
(2) Az előterjesztés megtételére jogosultak:
a) a képviselő-testület bizottsága,
b) a polgármester,
c) a képviselő,
d) a jegyző,
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(4)A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá, amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek, kivéve a sürgősségi indítvány által tárgyalt ügyeket. A bizottság a véleményét a testületi ülésen írásban vagy szóban terjesztheti elő.
(5) A sürgősségi indítvány előterjesztésére a képviselő-testületi bizottság elnöke, a polgármester, a képviselők és a jegyző jogosult. Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely a meghívóban nem szerepel vagy az ülés előtt az illetékes bizottság indítvány hiányában nem tárgyalja.
(6) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgy pontos meghatározását,
b) az előkészítésben résztvevők megnevezését,
c) a döntés-előkészítés során beszerzett véleményeket,
d) az adott tárgykörrel kapcsolatos hatályos jogszabályok pontos felsorolását,
e) utalást azokra a dokumentumokra, döntésekre, szabályzatokra, melyek az adott előterjesztéshez kapcsolódnak,
f) a korábban hozott kapcsolódó döntéseket – amennyiben a képviselő-testület által már tárgyalt tárgykörben készül előterjesztés,
g) egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot,
h) a hozandó döntés indokainak felsorolását,
i) vagylagos előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat, döntési alternatívákat – bemutatva az egyes döntések következményeit, előnyeit, hátrányait,
j) az adott döntés meghozatalának pénzügyi vonzatát és a költségvetésre gyakorolt hatását,
k) költség felmerülése esetén, hogy milyen forrásból biztosítható annak fedezete,
l) szükség szerint a felelős és a végrehajtási határidő megjelölését.
(7) A lakosság széles körét érintő kérdésekben hatásvizsgálatot kell készíteni a döntések várható következményeiről, amit az előterjesztésen is be kell mutatni.
Döntéshozatal
16. §
(1) Minősített többség – a megválasztott települési képviselők több mint a felének szavazata, azaz legalább 3 szavazat – szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott esetekben, továbbá:
a) a képviselő-testület munka- és gazdasági programjának, fejlesztési tervének
elfogadásához,
b) községrendezési terv elfogadásához,
c) hitelfelvételhez,
d) kitüntetéshez (díszpolgári cím adományozásához),
e) helyi népszavazás kiírásához,
f) amit a képviselő-testület önkormányzat rendeletében minősített többségű elfogadáshoz
köt.
(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben az Mötv. ezt lehetővé teszi. A titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezheti, a kezdeményezésről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik, a szavazás számszerű eredményét és a döntést határozat formájában a testületi ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza.
(3) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a törvény előírja, vagy a képviselő-testület tagjainak egynegyede[14] azt indítványozza. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.
(4) A névszerinti szavazás során a polgármester felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, és a jelenlévő tagok – a nevük felolvasását követően – „igen”-nel, vagy nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal szavaznak.
A név szerinti szavazás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(5)[15] A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselő tiszteletdíja egy hónapra 50%-os mértékben csökkentésre kerül.
A kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos vizsgálatot az Ügyrendi bizottság folytatja le. A bejelentési kötelezettség fennállásáról a képviselő-testület a vizsgálat lefolytatását követően külön határozatban dönt.
17. §
(1) A bizottság üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodóan szükség szerint tartják. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(2) A bizottsági ülést össze kell hívni:
a) a képviselő-testület döntése alapján,
b) a polgármester indítványára,
c) legalább 2 bizottsági tag kezdeményezésére.
(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(4) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. kötelezővé teszi, illetve, ha arra lehetőséget biztosit, és az érintett ezt kéri.
(5) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
Jegyzőkönyv
18. §
(1) [16]A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyveket a jegyző kezeli, melyeket évente be kell köttetni.”
(2) A testületi ülés nyilvános részét mellékleteivel együtt – a lakosság tájékoztatása érdekében – az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
(3) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:
a) a távolmaradt képviselők nevét,
b) az ülésre esetlegesen késve érkezők nevét és az érkezésük időpontját,
c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
d) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, a hozzászólásokat és a válaszok
lényegét,
e) a határozathozatal módját,
f) a polgármester esetleges intézkedéseit,
g) az ülés bezárásának tényét,
h) a kisebbségi véleményt,
i) a hitelesítő aláírásokat, dátumot, bélyegzőlenyomatot.
(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
a) a meghívót,
b) a kiküldött-, illetve kiosztott előterjesztéseket,
c) a jelenléti ívet,
d) a kihirdetett rendeletet.
19. §
(1) A bizottság üléséről 2 példányban készül jegyzőkönyv, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza.
(2) A jegyzőkönyvet az elnök valamint a bizottság egy tagja írja alá.
(3) A bizottsági jegyzőkönyvet a 18. § (1) bekezdés a) – b) pontja szerint kell továbbítani.
Kérdés, interpelláció
20. §
(1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben - kivéve az egyedi hatósági és a személyiségi jogot (különösen a személyes adatot tartalmazó) érintő ügyet - intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.
(2) Az interpelláció az önkormányzati hatáskörbe tartozó, a képviselő-testület által korábban hozott, a lakosság szélesebb körét érintő konkrét döntés végrehajtásához kapcsolódó felvilágosítás-kérés.
(3) Az elnevezéstől függetlenül a polgármester a tartalom alapján állapítja meg a beadványról, hogy az kérdés vagy interpelláció.
(4) A sem kérdésnek, sem interpellációnak nem minősíthető beadványt, valamint az olyan személyhez címzett kérdést vagy interpellációt, aki nem kérdezhető vagy interpellálható, a polgármester 3 napon belül a képviselőnek az ok írásbeli megjelölésével együtt visszaküldi.
21. §
(1) Kérdést polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy jegyzőhöz lehet intézni.
(2) A képviselő a képviselő-testület ülésén terjesztheti elő a kérdést, megjelölve azt a személyt, akihez a kérdést intézi.
(3) A kérdésre a képviselő-testület ülésén szóban válaszol a kérdezett, ha az ő feladatkörébe tartozik a kérdés megválaszolása. Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek az a feladatköre. Ha a kérdés megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz a kérdés beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg a kérdező részére, mely a rákövetkező rendes képviselő-testületi ülésen tájékoztatás céljából ismertetésre kerül.
(4) A válasz elfogadásáról indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a képviselő-testület nem foglal állást. Ha a kérdés tárgyalásakor a kérdező nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.
22. §
(1) Interpellációt polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz, továbbá jegyzőhöz lehet intézni.
(2) A képviselő a képviselő-testület rendes ülését megelőző 8. naptári napig beérkezőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő interpellációját, megjelölve a személyt, akihez az interpellációt intézi.
(3) A polgármester az interpellációt válaszadás céljából az interpellálthoz továbbítja.
(4) Az interpellációt a képviselő a képviselő-testület ülésén ismertetheti.
(5) Az interpellációra a képviselő-testület következő rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol az interpellált, ha az ő feladatkörébe tartozik az interpelláció megválaszolása. Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek az a feladatköre. Ha az interpelláció megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz az interpelláció beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg az interpelláló részére, mely a rákövetkező rendes képviselő-testületi ülésen ismertetésre kerül, és az interpelláló - ha a választ nem fogadja el - kérheti ezen rendes ülést megelőző 8. napig, hogy a képviselő-testület szavazzon az elfoga-dásáról.
(6) A válasz elfogadásáról az interpelláló indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - nyilatkozik. Ha az interpelláció tárgyalásakor az interpelláló nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.
(7) Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, egyébként a képviselő-testület nem foglal állást.
(8) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, egyszerű szótöbbséggel dönt a további szükségesnek tartott intézkedésről, melynek hiányában az interpelláció lezártnak tekintendő.
23. §
5. A képviselő-testület döntései
(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön évente egytől kezdődő folyamatos arab sorszámokkal kell ellátni.
(2) A határozat megjelölése tartalmazza a képviselő-testület megnevezését, a határozat sorszámát, az elfogadásának dátumával, valamint a határozat megjelölését a következők szerint:
…/201...(………) számú képviselő-testületi határozata
(3) A határozatnak a megjelölésén kívül tartalmaznia kell:
- a képviselő-testület döntését,
- a szükséges intézkedéseket,
- a végrehajtásért felelős megnevezését,
- a végrehajtás határidejét.
(4) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet. A határozatokat elfogadásukat követő 5 munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervezeteknek.
(5) Nem minősül normatív határozatnak, s így nem kell sorszámozással ellátni az ügyrendi kérdésekben hozott döntés (döntés szavazás módjáról, döntés személyes érintettségről és egyéb, az ülés vezetésével kapcsolatos kérdésben).
24. §
(1) Az önkormányzati rendelet megalkotását, módosítását és hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:
- a polgármester,
- a települési képviselő,
- az önkormányzat bizottsága,
- a jegyző
- az erre irányuló népi kezdeményezés.
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti. A rendeletalkotás szükségességében a képviselő-testület állást foglal.
(3) A rendeletet jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésére vonatkozó rendelkezések szerint teszi közzé és nyilvántartásáról gondoskodik. A rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik. A kihirdetett rendeletet a község honlapján kötelező közzétenni.
(4) A rendelet megjelölése a következő:
„Kelevíz Község Önkormányzat Képviselő-testületének …/201...(……..) önkormányzati
rendelete”
25. §
Együttes ülés
(1) A képviselő-testület a közös önkormányzati hivatalt létrehozó és társulásait alkotó önkormányzatok képviselő-testületeivel valamely kiemelt cél megvalósulása érdekében, szükséges esetben együttes ülést tart.
(2)[17] A közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei együttes ülést tartanak a közös önkormányzati hivatal éves költségvetési és szakmai beszámolójáról – a költségvetési zárszámadásukat tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt –. A közös önkormányzati hivatal gazdálkodásának első félévi, illetve háromnegyedéves helyzetéről szóló beszámolókat a megállapodást kötő képviselő-testületek szintén együttes ülésen fogadják el.
(3)[18] Az együttes üléseket felváltva vezetik a társult önkormányzatok polgármesterei. A polgármester akadályoztatása esetén a soros önkormányzat alpolgármester, az ő akadályoztatása esetén a korelnök vezeti az üléseket. Az együttes ülés helye az azt összehívó önkormányzat polgármesterének székhelye.
26. §
(1) Az együttes ülésen a képviselő-testületek ülése az Mötv-ben, és a Szervezeti és Működési Szabályzatukban meghatározottak szerint zajlik, az együttes ülést a székhely önkormányzat polgármestere vezeti.
(2) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot. A jegyzőkönyv tartalmazza a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön-külön.
(3) A jegyzőkönyvet az együttes ülésről a közös önkormányzati hivatal jegyzője és hivatala készíti el, amelyet az ülésen résztvevő valamennyi önkormányzat polgármestere és a közös önkormányzati hivatal jegyzője ír alá.
(4) A jegyzőkönyvre a testületi jegyzőkönyvekre vonatkozó rendelkezés az irányadó azzal, hogy azt meg kell küldeni valamennyi érintett település polgármesterének.
6. Közmeghallgatás, lakossági fórumok
27. §
(1) A képviselő-testület közmeghallgatással és lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.
(2) Közmeghallgatást a képviselő-testület minden évben egy alkalommal tart.
(3) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.
(4) A Lakossági Fórum megtartására nem vonatkoznak a közmeghallgatás szabályai.
A Fórum állásfoglalásairól és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
28. §
(1) A képviselő-testület – szükség szerint – lakossági fórumot szervez:
a) lakosság széles körét érintő, fejlesztési, beruházási kérdésekben,
b) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,
c) a közvetlen tájékoztatásra,
d) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági kapcsolatok:
a) közmeghallgatás,
b) állampolgári közösségek rendezvényei,
c) érdekegyeztető tanácskozás,
d) hatósági közmeghallgatás (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 63. § alapján).
7. Az önkormányzati gazdálkodás
29. §
(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadók. A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.
(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését két fordulóban állapítja meg:
a) az első fordulóban a tárgyév kezdete előtt a költségvetési koncepciót határozza meg,
b) a második fordulóban a jegyző által összeállított és a polgármester által előterjesztett költségvetési rendelettervezetet vitatja meg és dönt annak jóváhagyásáról, illetve módosításáról.
(3) A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás szabályairól önálló rendeletet alkot.
(4) Az Önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot évente egyszer átfogóan tájékoztatja.
8. Záró rendelkezések
30. §
(1) Ez a rendelet 2013. december 18-án lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Kelevíz Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2007. (II.14.) önkormányzati rendelet, az önkormányzat költségvetésének előterjesztésekor, a zárszámadáskor a képviselő-testület részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek tartalmának meghatározásáról szóló 8/2007.(XI.07.) önkormányzati rendelet, a közoktatási intézmények adatszolgáltatási rendjéről szóló 16/2008.(XI.19.) önkormányzati rendelete, a beiskolázási körzetek meghatározásáról szóló 21/2008.(XII.11.) önkormányzati rendelete, az általános iskolai felvételi, átvételi kérelmek elbírálása során a sajátos helyzet megállapításának részletes szabályairól szóló 22/2008.(XII.11.) önkormányzati rendelete, az önkormányzati biztos kijelölésének és kirendelésének szabályairól szóló 6/1999.(XI.12.) önkormányzati rendelete, és a képviselő-testületi hatáskörök átruházásáról és gyakorlásának rendjéről szóló 7/1997.(IX.05.) önkormányzati rendelete.
Berta Józsefné s.k. Bödőné Dr. Molnár Irén s.k.
polgármester jegyző
Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles.
Károlyné Csobod Hajnalka
jegyző
Záradék:
A rendelet egységes szerkezetbe foglalva:
Kelevíz, 2016. február 11.
Hajdu Szabina
jegyző
Módosította az 2/2015.(II.11.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2015. február 11-től.
Módosította az 2/2015.(II.11.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2015. február 11-től.
Megállapította a 10/2014.(IX. 24.) önkormányzati rendelet 1 §-a. Hatályos 2014. október 1-től.
A 2/2016. (II.10.) önkormányzati rendelet 1. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2016. február 11. napjától.
A 2/2016. (II.10.) önkormányzati rendelet 1. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2016. február 11. napjától.
Megállapította a11/2014.(X.22.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2014. október 22-én 18 óra 15 perctől.
Beiktatta a11/2014.(X.22.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2014. október 22-én 18 óra 15 perctől.
Megállapította a11/2014.(X.22.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2014. október 22-én 18 óra 15 perctől.
Megállapította a11/2014.(X.22.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2014. október 22-én 18 óra 15 perctől.
Módosította az 2/2015.(II.11.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2015. február 11-től.
Módosította az 2/2015.(II.11.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2015. február 11-től.
Módosította az 2/2015.(II.11.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2015. február 11-től.
A bekezdés második mondatát megállapította a 11/2014.(X.22.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2014. október 22-én 18 óra 15 perctől.
Megállapította a 11/2014.(X.22.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2014. október 22-én 18 óra 15 perctől.
Beiktatta a 11/2014.(X.22.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2014. október 22-én 18 óra 15 perctől.
Megállapította a 11/2014.(X.22.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos 2014. október 22-én 18 óra 15 perctől.
Módosította az 2/2015.(II.11.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos 2015. február 11-től.
Módosította az 2/2015.(II.11.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos 2015. február 11-től.