Kelevíz Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013.(XII.18.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 10. 01- 2014. 10. 21Kelevíz Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013.(XII.18.)
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2014-10-01-tól 2014-10-21-ig
1. Általános rendelkezések
1. §
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kelevíz Község Önkormányzata
(a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: 8714. Kelevíz, Vörösmarty u. 45.
(3) Az önkormányzat honlapjának címe: www.keleviz.hu
(4) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe: keleviz@t-online.hu
(5) Az önkormányzat önálló jogi személy.
(6) Az önkormányzat illetékességi területe: Kelevíz község közigazgatási területe.
(7) Az önkormányzat szervei:
a) polgármester,
b) képviselő-testület bizottsága
c) Marcali Közös Önkormányzati Hivatal
d) jegyző
e) társulás.
2. §
(1) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló. Az önkormányzat a jelképek
használatát önálló önkormányzati rendeletben szabályozza.
(2) Az önkormányzat hivatalának hivatalos megnevezése:
Marcali Közös Önkormányzati Hivatal
(3) A közös hivatal székhelye, telephelye: 8700 Marcali, Rákóczi u. 11.
8714 Kelevíz, Vörösmarty u. 45
[1] (4) A helyi népszavazást a választópolgárok 20 százaléka kezdeményezheti.
2. Az önkormányzat feladat-, és hatáskörei
3. §
(1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítandó közfeladatok körében ellátandó
helyi önkormányzati feladatokat a Mötv., valamint más törvény határozhat meg.
(2) Az önkormányzat a Mötv-ben meghatározott helyben biztosítandó feladatok
ellátásáról az alábbiak szerint gondoskodik:
a) a település egész területét érintő egészséges ivóvízellátásról: a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.,
b) az óvodai nevelésről: a Marcali Kistérség Többcélú Társulás keretén belül;
c) egészségügyi alapellátásról védőnői ellátást a Mesztegnyő Környéki Önkormányzatok Társulása; valamint vállalkozó háziorvossal; ügyeleti ellátás Marcali Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ útján;
d) a szociális-, gyermekjóléti szolgáltatásokról és ellátásokról: a Marcali Kistérség Többcélú Társulás útján fenntartott és működtetett intézmény: a Marcali Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ útján, kivéve a falugondnoki szolgáltatást, melyről saját hatáskörben gondoskodik;
e) a közvilágításról: a Magyar Áramszolgáltató Kft. üzemeltetővel kötött közszolgáltatási szerződéssel;
f) Településüzemeltetési-, valamint környezet-egészségügyi feladatok ellátásáról: saját hatáskörben;
g) A köztemető fenntartásáról: saját hatáskörben.
h) Kulturális szolgáltatások biztosításáról és közművelődési feladatok ellátásáról:
saját hatáskörben, szakfeladaton működtetett Integrált Közösségi Szolgáltató tér továbbá
Művelődési ház útján;
i) Hulladékgazdálkodásról: a Marcali és Térsége Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság útján.
(3) Az önkormányzat helyi közügy önálló megoldását akkor vállalja, ha az nem
veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását és az önként vállalt feladatok
ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak.
(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:
a.) a bölcsődei ellátásról: a Marcali Kistérség Többcélú Társulás által fenntartott
és működtetett intézmény útján: a Marcali Szociális és Egészségügyi Szolgáltató
Központ útján;
b) részvétel a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázat
működtetésében;
c) civil szervezetek, helyi önszerveződő közösségek és magánszemélyek támogatása;
(5) Az ellátott feladatok szakfeladat szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete
tartalmazza.
(6) Az önkormányzat által ellátott közszolgáltatások, valamint az önként vállalt (többlet)
feladatok tárgyában – a lakosság igényei és az anyagi lehetőségek alapján – a
gazdálkodást meghatározó éves költségvetésben – a fedezet biztosításával
egyidejűleg – kell döntést hoznia a képviselő-testületnek.
(7) A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát az
önkormányzat gazdasági ciklusprogramja tartalmazza. A gazdasági ciklusprogramot a
polgármester, az alakuló ülést követő hat hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé.
A program végrehajtását az éves költségvetési rendelet tartalmazza.
4. §
(1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladat és hatásköröket az Mötv.
42. §-a határozza meg.
(2) A képviselő-testület a polgármesterre, a jegyzőre, bizottságára és társulására
hatáskört ruházhat át, és azt visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró
szervének, önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen jogorvoslattal, a
képviselő-testülethez lehet fordulni.
(3) A képviselő-testület átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.
3. A képviselő-testület és szervei
Önkormányzati képviselők
5. §
(1) Az önkormányzat képviselő-testületének tagjai a polgármester és a 4 települési
önkormányzati képviselő, akik névsorát az 1. függelék tartalmazza.
(2) A képviselő az Mötv-ben foglalt jogok és kötelezettségek mellett köteles
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában;
b) köteles előzetesen írásban, vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület
vagy a bizottság ülésén, a megjelenésben akadályoztatva van;
c) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a
választók bizalmára;
d) kapcsolatot tartani a település polgáraival, illetve a különböző önszerveződő
lakossági közösségekkel, helyi civil szervezetekkel.
(3) A képviselők juttatásait a képviselő-testület önálló rendeletben határozza meg.
Bizottságok
6. §
(1) A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatai ellátására a következő állandó
bizottságot hozza létre:
a) ügyrendi bizottságot 3 taggal.
(2) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg.
A tagok névsorát az 1. függelék tartalmazza.
(3) A bizottságot annak elnöke képviseli.
(4) A képviselő-testület a bizottság által ellátandó feladatokat a 3. melléklet szerint
határozza meg.
(5) A bizottság feladata elsősorban a képviselő-testület munkájának elősegítése.
A döntés-előkészítő feladata körében a bizottság jogosult:
a) bármely ügyet a képviselő-testület elé terjeszteni;
ab) z indítványokat a képviselő-testületi ülés előtt megtárgyalni és ezt
követően a képviselő-testület elé terjeszteni;
c) felkérheti a polgármestert adott témakörök megvizsgálására és
előkészítésére, határidő megjelölésével;
d) külső szakembereket vonhat be a bizottság munkájába.
(6) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó, a képviselő-testület munkatervében
elfogadott napirendi pontok csak a bizottsági megtárgyalást követően terjeszt-
hetőek a képviselő-testület elé.
A polgármester, alpolgármester
7. §
(1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbizatásban látja el. A polgármester foglalkoztatásával
kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket
az Mötv., a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény.
(2) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig „Kelevíz Község Polgármestere” felirat olvasható.
(3) A polgármester minden keddi napon 8-12 óra között ügyfélfogadást tart.
8. §
(1) A polgármester feladatait az Mötv. 67. §-a határozza meg.
(2) A polgármester a törvényben meghatározott feladata ellátása során
a) képviseli az önkormányzatot;
b) szervezi-, és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését;
c) segíti a képviselők munkáját;
d) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról;
e) gondoskodik a helyi fórumok szervezéséről;
f) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, a helyi civil szervezeteket;
g) kapcsolatot tart a felsőbb szintű szervekkel, a megyei közgyűléssel, az országgyűlési képviselővel, más település önkormányzatával, helyi társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek képviselőivel.
(3) A polgármester az Mötv. 68. (2) bekezdése alapján a képviselő-testület határozat-
képtelensége vagy a határozathozatal hiánya miatt döntést hozhat, a Mötv. 42. §-ába
nem tartozó, alábbi ügyekben:
a) ivóvízellátás,
b) önkormányzati út felújítása.
(4) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján két testületi ülés közötti
időszakban döntést hozhat, a Mötv. 42. §-ába nem tartozó, halaszthatatlan
az alábbi önkormányzati ügyekben:
a) közvilágításról való gondoskodás;
b) a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása;
c) környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
d) szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
e) lakás- és helyiséggazdálkodás;
f) helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
g) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
h) turizmussal kapcsolatos feladatok;
i) sport, ifjúsági ügyek;
j) település közbiztonsága.
(5)A polgármester a költségvetési források felhasználásáról az önkormányzati vagyon-
rendeletben foglaltak szerint dönthet.
9. §
(1) A képviselő-testület tagjai közül, a polgármester előterjesztése alapján, egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester feladatait és munkarendjét a polgármester határozza meg.
(3) A polgármester távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester teljes
jogkörrel helyettesíti a polgármestert.
10. §
A közös önkormányzati hivatal és a jegyző
(1) Kelevíz Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületével és Sávoly Község Önkormányzat Képviselő-testületével közösen fenntartott Marcali Közös Önkormányzati Hivatal útján látja el a Mötv.-ben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban a számára meghatározott közfeladatokat.
(2) A Marcali Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 8700 Marcali, Rákóczi u. 11.
Telephelyei: 8714 Kelevíz, Vörösmarty u. 45.
8732 Sávoly, Petőfi u. 14.
(3) A Marcali Közös Önkormányzati Hivatal vezetője a jegyző.
11. §
Társulások
(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és
ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) A társulás célja és rendeltetése:
a) a társult településsel vagy településekkel együtt közös intézmény fenntartása;
b) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, közös megvalósítása;
c) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési
tervek összehangolása;
d) a közös érdekképviselet, közös fellépés meghatározott közös érdekű feladat
ellátására,
e) társulási megállapodásban meghatározott feladatok ellátása.
(3) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a választó-
polgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint
a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.
(4) Az önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását a 2. függelék tartalmazza.
12. §
4. A képviselő-testület működésének szabályai
Az ülések összehívása
(1) A képviselőtestület évente szükség szerint, de legalább hat alkalommal tart rendes
ülést az éves munkatervében – melyet a tárgyévet megelőző év decemberi ülésén
fogad el – elfogadott napirendek szerint, valamint szükség esetén rendkívüli ülést tart.
A rendes ülésekre rendszerint a hónap utolsó harmadában kerül sor.
(2) A képviselő-testület üléseit a Kelevíz Község Önkormányzat székhelyén
(8714 Kelevíz, Vörösmarty u. 45.) lévő tanácskozó teremben tartja.
(3) A képviselő-testület, a testület döntése esetén indokolt esetben, más helyszínen
is ülésezhet, ha azt az adott körülmények indokolják és ott a tanácskozás feltételei
biztosítottak.
(4) Az üléseket a polgármester, annak távollétében az alpolgármester hívja össze és
vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége
esetén, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén, a képviselő-testület ülését az
ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(5)Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási
joggal meghívottaknak az ülés előtt legalább három nappal korábban kell
megküldeni.
Az írásbeli előterjesztések a képviselők részére elektronikus formában,
a Rendelet 1. függelékében rögzített elektronikus levélcímre kerülnek megküldésre.
Elektronikus levélcím hiányában, illetve a képviselő kérelmére az írásbeli
előterjesztések papír alapon, postacímre kerülnek megküldésre.
(6) Sürgős, halasztást nem tűrő esetekben a képviselő-testület azonnal összehívható
telefonon szóban, vagy szöveges üzenettel. Ez esetben részükre az ülés kezdete
előtt kell átadni a meghívót és annak mellékleteit.
(7) Határozatképtelenség esetén a testületi ülést 15 napon belül ismételten össze kell
hívni. A megismételt testületi ülés napirendjére új pontok is felvehetőek.
Amennyiben a megismételt testületi ülés is határozatképtelen, a napirendi pontokat
a következő soros testületi ülésen, annak napirendi pontjaival együtt kell megtárgyalni.
(8) A képviselő-testület zárt ülésére meg kell hívni az érintettet, ha
a) fegyelmi büntetés kiszabásáról;
b) összeférhetetlenség kimondásáról;
c) méltatlanság kimondásáról szól az előterjesztés, továbbá ha
d) a zárt ülés tartását az érintett kérte.
(9) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vehet részt:
a) az országgyűlési képviselő;
b) a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői
(irodavezetői) saját szakterületüket érintően;
c) a napirendi pontok előterjesztői;
d) annak, akinek a testület egyszerű többséggel tanácskozási jogot adott;
e) Kelevíz községben helyi szervezettel rendelkező, bejegyzett önszerveződő
közösségek képviselői tevékenységi körükben.
Nyilvánosság
13. §
(1) A képviselő-testület, valamint a bizottság ülései nyilvánosak.
(2) Az ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a jegyző köteles a lakosságot tájékoztatni a hirdetőtáblára kifüggesztett, illetve a község honlapján közzétett meghívóval az ülés összehívásának napján.
A képviselő-testület ülésének menete
14. §
(1) A képviselő-testület ülésének menete:
a) A polgármester az ülés megnyitását követően megállapítja a megjelentek létszámát, az ülés határozatképességét;
b) Javaslatot tesz a megvitatásra kerülő napirendekre, a tárgyalás sorrendjére;
c) A képviselő-testület az ülés napirendi pontjainak elfogadásáról, nyílt szavazással, határozattal dönt;
d) A polgármester negyedévet követő első képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról;
e) A polgármester napirendi pontonként külön-külön megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát;
f) Elsőként a napirend előadóját illeti meg a szó, aki az előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést tehet;
g) A polgármester – előterjesztett döntésenként – szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendeleteket;
h) Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról;
i) A szavazás az egyik kéz magasba tartásával történik.
j) A képviselő-testület minden döntési javaslatról külön-külön szavaz.
A képviselő-testület döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással hozza.
k) A nyílt szavazás történhet kézfelemeléssel, vagy név szerinti szavazással.
l) A polgármester kihirdeti a szavazás eredményét és az elfogadott döntéseket.
m) A polgármester a napirendi pontok megtárgyalását követően, az egyebek keretében tájékoztatást ad a legutóbbi testületi ülés óta eltelt időben bekövetkezett eseményekről, majd bezárja az ülést.
(2) A polgármester jogai és kötelességei az ülés során:
a) folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti;
b) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát, ehhez megadja a szót;
c) az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőknek megadja a szót,
ha a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel ezt jóváhagyja;
d) tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folyamatát akadályozó körülmény felmerülésekor; az ülést meghatározott időre megszakítja vagy berekeszti;
e) megtagadja a szót a további hozzászólás kérőtől, amennyiben a már feltett kérdésére adott választ a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel elfogadja;
f) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat
sértő a fogalmazása;
g) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;
h) figyelmezteti azt a hallgatóságban megjelent állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti;
(3) A napirend tárgyalása során és a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat, vagy indítvány tekintetében törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(4) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő tehet javaslatot, illetve
javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többségi
szavazással határoz.
(5) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettségét nem jelenti
be, és a képviselő-testület így nem határoz a döntésből való kizárásáról, és ezt a
testületi ülést követő 30 napon belül bárki írásban jelzi, akkor:
a) a döntés hatályban marad, ha azt legalább 4 képviselő megszavazta;
b) a döntést ismételten a testület elé kell terjeszteni megerősítésre, vagy elvetésre,
ha az 4 szavazatnál kevesebbel lett elfogadva.
Előterjesztés
15. §
- Előterjesztésnek minősül:
a) a rendelettervezet,
b) a beszámoló,
c) a tájékoztató.
(2) Az előterjesztés megtételére jogosultak:
a) a képviselő-testület bizottsága,
b) a polgármester,
c) a képviselő,
d) a jegyző,
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban
kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba
foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(4)A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg azokat az előterjesz-
téseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá, amely előterjesztések a bizottság
állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek, kivéve a sürgősségi
indítvány által tárgyalt ügyeket. A bizottság a véleményét a testületi ülésen írásban
vagy szóban terjesztheti elő.
(5) A sürgősségi indítvány előterjesztésére a képviselő-testületi bizottság elnöke,
a polgármester, a képviselők és a jegyző jogosult. Sürgősségi indítványnak
minősül minden olyan indítvány, mely a meghívóban nem szerepel vagy az
ülés előtt az illetékes bizottság indítvány hiányában nem tárgyalja.
(6) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgy pontos meghatározását,
b) az előkészítésben résztvevők megnevezését,
c) a döntés-előkészítés során beszerzett véleményeket,
d) az adott tárgykörrel kapcsolatos hatályos jogszabályok pontos felsorolását,
e) utalást azokra a dokumentumokra, döntésekre, szabályzatokra, melyek az
adott előterjesztéshez kapcsolódnak,
f) a korábban hozott kapcsolódó döntéseket – amennyiben a képviselő-testület
által már tárgyalt tárgykörben készül előterjesztés,
g) egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot,
h) a hozandó döntés indokainak felsorolását,
i) vagylagos előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat,
döntési alternatívákat – bemutatva az egyes döntések következményeit,
előnyeit, hátrányait,
j) az adott döntés meghozatalának pénzügyi vonzatát és a költségvetésre
gyakorolt hatását,
k) költség felmerülése esetén, hogy milyen forrásból biztosítható annak fedezete,
l) szükség szerint a felelős és a végrehajtási határidő megjelölését.
(7) A lakosság széles körét érintő kérdésekben hatásvizsgálatot kell készíteni a
döntések várható következményeiről, amit az előterjesztésen is be kell mutatni.
Döntéshozatal
16. §
(1) Minősített többség – a megválasztott települési képviselők több mint a felének
szavazata, azaz legalább 3 szavazat – szükséges az Mötv. 50. §-ában
meghatározott esetekben, továbbá:
a) a képviselő-testület munka- és gazdasági programjának, fejlesztési tervének
elfogadásához,
b) községrendezési terv elfogadásához,
c) hitelfelvételhez,
d) kitüntetéshez (díszpolgári cím adományozásához),
e) helyi népszavazás kiírásához,
f) amit a képviselő-testület önkormányzat rendeletében minősített többségű
elfogadáshoz köt.
(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben,
amelyekben az Mötv. ezt lehetővé teszi. A titkos szavazást bármely képviselő
kezdeményezheti, a kezdeményezésről a képviselő-testület egyszerű
szótöbbséggel dönt. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna
igénybevételével történik, a szavazás számszerű eredményét és a döntést
határozat formájában a testületi ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza.
(3) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a törvény előírja, vagy a képviselő-
testület tagjainak több mint fele azt indítványozza. Ügyrendi kérdésben névszerinti
szavazást tartani nem lehet.
(4) A névszerinti szavazás során a polgármester felolvassa a képviselő-testület
tagjainak nevét, és a jelenlévő tagok – a nevük felolvasását követően – „igen”-nel,
vagy nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal szavaznak.
A név szerinti szavazás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
17. §
(1) A bizottság üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodóan szükség szerint
tartják. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(2) A bizottsági ülést össze kell hívni:
a) a képviselő-testület döntése alapján,
b) a polgármester indítványára,
c) legalább 2 bizottsági tag kezdeményezésére.
(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó –
ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi
ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(4) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv.
kötelezővé teszi, illetve, ha arra lehetőséget biztosit, és az érintett ezt kéri.
(5) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
Jegyzőkönyv
18. §
(1) A képviselő-testület üléséről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:
a) az első példányt a jegyző kezeli, melyet évente be kell kötetni,
b) a második példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Somogy megyei
Kormányhivatalnak.
(2) A testületi ülés nyilvános részét mellékleteivel együtt – a lakosság tájékoztatása érdekében – az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
(3) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:
a) a távolmaradt képviselők nevét,
b) az ülésre esetlegesen késve érkezők nevét és az érkezésük időpontját,
c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
d) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, a hozzászólásokat és a válaszok
lényegét,
e) a határozathozatal módját,
f) a polgármester esetleges intézkedéseit,
g) az ülés bezárásának tényét,
h) a kisebbségi véleményt,
i) a hitelesítő aláírásokat, dátumot, bélyegzőlenyomatot.
(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
a) a meghívót,
b) a kiküldött-, illetve kiosztott előterjesztéseket,
c) a jelenléti ívet,
d) a kihirdetett rendeletet.
19. §
(1) A bizottság üléséről 2 példányban készül jegyzőkönyv, amely az elhangzott
felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra –
a kisebbségi véleményeket tartalmazza.
(2) A jegyzőkönyvet az elnök valamint a bizottság egy tagja írja alá.
(3) A bizottsági jegyzőkönyvet a 18. § (1) bekezdés a) – b) pontja szerint kell
továbbítani.
Kérdés, interpelláció
20. §
(1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben - kivéve az egyedi
hatósági és a személyiségi jogot (különösen a személyes adatot tartalmazó)
érintő ügyet - intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.
(2) Az interpelláció az önkormányzati hatáskörbe tartozó, a képviselő-testület által
korábban hozott, a lakosság szélesebb körét érintő konkrét döntés végrehajtásához
kapcsolódó felvilágosítás-kérés.
(3) Az elnevezéstől függetlenül a polgármester a tartalom alapján állapítja meg a
beadványról, hogy az kérdés vagy interpelláció.
(4) A sem kérdésnek, sem interpellációnak nem minősíthető beadványt, valamint az
olyan személyhez címzett kérdést vagy interpellációt, aki nem kérdezhető vagy
interpellálható, a polgármester 3 napon belül a képviselőnek az ok írásbeli
megjelölésével együtt visszaküldi.
21. §
(1) Kérdést polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy jegyzőhöz lehet intézni.
(2) A képviselő a képviselő-testület ülésén terjesztheti elő a kérdést, megjelölve
azt a személyt, akihez a kérdést intézi.
(3) A kérdésre a képviselő-testület ülésén szóban válaszol a kérdezett,
ha az ő feladatkörébe tartozik a kérdés megválaszolása.
Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek az a feladatköre.
Ha a kérdés megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz a kérdés
beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg a kérdező részére,
mely a rákövetkező rendes képviselő-testületi ülésen tájékoztatás céljából
ismertetésre kerül.
(4) A válasz elfogadásáról indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5)
bekezdés kivételével - csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a képviselő-
testület nem foglal állást. Ha a kérdés tárgyalásakor a kérdező nincsen jelen, a
válasz elfogadottnak tekintendő.
22. §
(1) Interpellációt polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz, továbbá
jegyzőhöz lehet intézni.
(2) A képviselő a képviselő-testület rendes ülését megelőző 8. naptári napig
beérkezőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő interpellációját, megjelölve
a személyt, akihez az interpellációt intézi.
(3) A polgármester az interpellációt válaszadás céljából az interpellálthoz továbbítja.
(4) Az interpellációt a képviselő a képviselő-testület ülésén ismertetheti.
(5) Az interpellációra a képviselő-testület következő rendes ülésén írásban vagy
szóban válaszol az interpellált, ha az ő feladatkörébe tartozik az interpelláció megválaszolása. Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek
az a feladatköre.
Ha az interpelláció megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz az interpelláció beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg az interpelláló részére, mely a rákövetkező rendes képviselő-testületi ülésen ismertetésre kerül, és az interpelláló - ha a választ nem fogadja el - kérheti ezen rendes ülést megelőző 8. napig, hogy a képviselő-testület szavazzon az elfoga-dásáról.
(6) A válasz elfogadásáról az interpelláló indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - nyilatkozik. Ha az interpelláció tárgyalásakor az interpelláló nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.
(7) Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, egyébként a képviselő-testület nem foglal állást.
(8) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, egyszerű szótöbbséggel dönt a további szükségesnek tartott intézkedésről, melynek hiányában az interpelláció lezártnak tekintendő.
23. §
5. A képviselő-testület döntései
(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön évente egytől kezdődő folyamatos
arab sorszámokkal kell ellátni.
(2) A határozat megjelölése tartalmazza a képviselő-testület megnevezését, a határozat
sorszámát, az elfogadásának dátumával, valamint a határozat megjelölését a
következők szerint:
…/201...(………) számú képviselő-testületi határozata
(3) A határozatnak a megjelölésén kívül tartalmaznia kell:
a) a képviselő-testület döntését,
b) a szükséges intézkedéseket,
c) a végrehajtásért felelős megnevezését,
d) a végrehajtás határidejét.
(4) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet. A határozatokat elfogadásukat
követő 5 munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és
szervezeteknek.
(5) Nem minősül normatív határozatnak, s így nem kell sorszámozással ellátni az
ügyrendi kérdésekben hozott döntés (döntés szavazás módjáról, döntés személyes érintettségről és egyéb, az ülés vezetésével kapcsolatos kérdésben).
24. §
(1) Az önkormányzati rendelet megalkotását, módosítását és hatályon kívül helyezését
kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) a települési képviselő,
c) az önkormányzat bizottsága,
d) a jegyző
e) az erre irányuló népi kezdeményezés.
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a jegyzővel vélemé-
nyezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti.
A rendeletalkotás szükségességében a képviselő-testület állást foglal.
(3) A rendeletet jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésére vonatkozó rendelkezések
szerint teszi közzé és nyilvántartásáról gondoskodik. A rendelet kihirdetése az
önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.
A kihirdetett rendeletet a község honlapján kötelező közzétenni.
(4) A rendelet megjelölése a következő:
„Kelevíz Község Önkormányzat Képviselő-testületének …/201...(……..) önkormányzati
rendelete”
25. §
Együttes ülés
(1) A képviselő-testület a közös önkormányzati hivatalt létrehozó és társulásait alkotó önkormányzatok képviselő-testületeivel valamely kiemelt cél megvalósulása érdekében, szükséges esetben együttes ülést tart.
(2) Az együttes ülés összehívását kezdeményezheti a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település – Marcali - polgármestere, vagy a társult települések polgármesterei.
(3) A társult települések polgármesterei az együttes ülés megtartását írásban kezdeményezik a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármesterénél, aki 5 napon belül összehívja az együttes ülést.
(4) Az együttes ülést székhely polgármestere – a közös hivatal útján - hívja össze úgy, hogy meghívót és írásos anyagot küld a tárgyalandó napirendekről az érintett települések képviselőinek.
26. §
(1) Az együttes ülésen a képviselő-testületek ülése az Mötv-ben, és a Szervezeti és Működési Szabályzatukban meghatározottak szerint zajlik, az együttes ülést a székhely önkormányzat polgármestere vezeti.
(2) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot. A jegyzőkönyv tartalmazza a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön-külön.
(3) A jegyzőkönyvet az együttes ülésről a közös önkormányzati hivatal jegyzője és hivatala készíti el, amelyet az ülésen résztvevő valamennyi önkormányzat polgármestere és a közös önkormányzati hivatal jegyzője ír alá.
(4) A jegyzőkönyvre a testületi jegyzőkönyvekre vonatkozó rendelkezés az irányadó azzal, hogy azt meg kell küldeni valamennyi érintett település polgármesterének.
6. Közmeghallgatás, lakossági fórumok
27. §
(1) A képviselő-testület közmeghallgatással és lakossági fórumok szervezésével
teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben
való részvételre.
(2) Közmeghallgatást a képviselő-testület minden évben egy alkalommal tart.
(3) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre
vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.
(4) A Lakossági Fórum megtartására nem vonatkoznak a közmeghallgatás
szabályai.
A Fórum állásfoglalásairól és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a
képviselő-testületet tájékoztatni kell.
28. §
(1) A képviselő-testület – szükség szerint – lakossági fórumot szervez:
a) lakosság széles körét érintő, fejlesztési, beruházási kérdésekben,
b) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,
c) a közvetlen tájékoztatásra,
d) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági kapcsolatok:
a) közmeghallgatás,
b) állampolgári közösségek rendezvényei,
c) érdekegyeztető tanácskozás,
d) hatósági közmeghallgatás (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 63. § alapján).
7. Az önkormányzati gazdálkodás
29. §
(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot.
Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadók.
A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet
állapítja meg.
(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését két fordulóban állapítja meg:
a) az első fordulóban a tárgyév kezdete előtt a költségvetési koncepciót határozza
meg,
b) a második fordulóban a jegyző által összeállított és a polgármester által
előterjesztett költségvetési rendelettervezetet vitatja meg és dönt annak
jóváhagyásáról, illetve módosításáról.
(3) A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás
szabályairól önálló rendeletet alkot.
(4) Az Önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a
lakosságot évente egyszer átfogóan tájékoztatja.
8. Záró rendelkezések
30. §
(1) Ez a rendelet 2013. december 18-án lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Kelevíz Község Önkormányzata Szervezeti és Működési
Szabályzatáról szóló 3/2007. (II.14.) önkormányzati rendelet, az önkormányzat költségvetésének előterjesztésekor, a zárszámadáskor a képviselő-testület részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek tartalmának meghatározásáról szóló 8/2007.(XI.07.) önkormányzati rendelet, a közoktatási intézmények adatszolgáltatási rendjéről szóló 16/2008.(XI.19.) önkormányzati rendelete, a beiskolázási körzetek meghatározásáról szóló 21/2008.(XII.11.) önkormányzati rendelete, az általános iskolai felvételi, átvételi kérelmek elbírálása során a sajátos helyzet megállapításának részletes szabályairól szóló 22/2008.(XII.11.) önkormányzati rendelete, az önkormányzati biztos kijelölésének és kirendelésének szabályairól szóló 6/1999.(XI.12.) önkormányzati rendelete, és a képviselő-testületi hatáskörök átruházásáról és gyakorlásának rendjéről szóló 7/1997.(IX.05.) önkormányzati rendelete.
Megállapította a 10/2014.(IX. 24.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2014. október 1-től.