Kelevíz Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013.(XII.18.) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2014. 10. 01- 2014. 10. 21

1. Általános rendelkezések


1. §


(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:               Kelevíz Község Önkormányzata

                                                                                     (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye:                                              8714. Kelevíz, Vörösmarty u. 45.

(3) Az önkormányzat honlapjának címe:                      www.keleviz.hu

(4) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe:       keleviz@t-online.hu

(5) Az önkormányzat önálló jogi személy.

(6) Az önkormányzat illetékességi területe:                               Kelevíz község közigazgatási területe.

(7) Az önkormányzat szervei:                                                  

      a) polgármester,

      b) képviselő-testület bizottsága

      c) Marcali Közös Önkormányzati Hivatal

      d) jegyző

      e) társulás.

2. §


(1) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló. Az önkormányzat a jelképek  

      használatát önálló önkormányzati rendeletben szabályozza.

(2) Az önkormányzat hivatalának hivatalos megnevezése:

     Marcali Közös Önkormányzati Hivatal

(3) A közös hivatal székhelye, telephelye: 8700 Marcali, Rákóczi u. 11.

                                                             8714 Kelevíz, Vörösmarty u. 45   


[1] (4) A helyi népszavazást a választópolgárok 20 százaléka kezdeményezheti.





2. Az önkormányzat feladat-, és hatáskörei


3. §


(1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítandó közfeladatok körében ellátandó

     helyi önkormányzati feladatokat a Mötv., valamint más törvény határozhat meg.

(2) Az önkormányzat a Mötv-ben meghatározott helyben biztosítandó feladatok

     ellátásáról az alábbiak szerint gondoskodik:

a) a település egész területét érintő egészséges ivóvízellátásról: a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.,

b) az óvodai nevelésről: a Marcali Kistérség Többcélú Társulás keretén belül;

c) egészségügyi alapellátásról védőnői ellátást a Mesztegnyő Környéki Önkormányzatok Társulása; valamint vállalkozó háziorvossal; ügyeleti ellátás Marcali Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ útján;

d) a szociális-, gyermekjóléti szolgáltatásokról és ellátásokról: a Marcali Kistérség Többcélú Társulás útján fenntartott és működtetett intézmény: a Marcali Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ útján, kivéve a falugondnoki szolgáltatást, melyről saját hatáskörben gondoskodik;

e) a közvilágításról: a Magyar Áramszolgáltató Kft. üzemeltetővel kötött közszolgáltatási szerződéssel;

f) Településüzemeltetési-, valamint környezet-egészségügyi feladatok ellátásáról: saját hatáskörben;

g) A köztemető fenntartásáról: saját hatáskörben.

h) Kulturális szolgáltatások biztosításáról és közművelődési feladatok ellátásáról:

      saját hatáskörben, szakfeladaton működtetett Integrált Közösségi Szolgáltató tér továbbá 

      Művelődési ház útján;

i) Hulladékgazdálkodásról: a Marcali és Térsége Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság útján.


(3) Az önkormányzat helyi közügy önálló megoldását akkor vállalja, ha az nem

     veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását és az önként vállalt feladatok 

     ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak.


(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:

     a.) a bölcsődei ellátásról: a Marcali Kistérség Többcélú Társulás által fenntartott

         és működtetett intézmény útján: a Marcali Szociális és Egészségügyi Szolgáltató

         Központ útján;

     b) részvétel a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázat  

         működtetésében;

c) civil szervezetek, helyi önszerveződő közösségek és magánszemélyek támogatása;


(5) Az ellátott feladatok szakfeladat szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete

      tartalmazza.


(6) Az önkormányzat által ellátott közszolgáltatások, valamint az önként vállalt (többlet)

      feladatok tárgyában – a lakosság igényei és az anyagi lehetőségek alapján – a

      gazdálkodást meghatározó éves költségvetésben – a fedezet biztosításával  

      egyidejűleg – kell döntést hoznia a képviselő-testületnek.


(7) A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát az

     önkormányzat gazdasági ciklusprogramja tartalmazza. A gazdasági ciklusprogramot a

     polgármester, az alakuló ülést követő hat hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé.

     A program végrehajtását az éves költségvetési rendelet tartalmazza.


4. §


(1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladat és hatásköröket az Mötv.

      42. §-a határozza meg.

(2) A képviselő-testület a polgármesterre, a jegyzőre, bizottságára és társulására

     hatáskört ruházhat át, és azt visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró

     szervének, önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen jogorvoslattal, a

     képviselő-testülethez lehet fordulni.

(3) A képviselő-testület átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

3. A képviselő-testület és szervei


Önkormányzati képviselők


5. §


(1) Az önkormányzat képviselő-testületének tagjai a polgármester és a 4 települési

     önkormányzati képviselő, akik névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő az Mötv-ben foglalt jogok és kötelezettségek mellett köteles

     a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában;

     b) köteles előzetesen írásban, vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület

         vagy a bizottság ülésén, a megjelenésben akadályoztatva van;

     c) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a

         választók bizalmára;

     d) kapcsolatot tartani a település polgáraival, illetve a különböző önszerveződő  

         lakossági közösségekkel, helyi civil szervezetekkel.

(3) A képviselők juttatásait a képviselő-testület önálló rendeletben határozza meg.


Bizottságok


6. §


(1) A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatai ellátására a következő állandó

 bizottságot hozza létre:

a) ügyrendi bizottságot 3 taggal.

(2) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg.

     A tagok névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(3) A bizottságot annak elnöke képviseli.

(4) A képviselő-testület a bizottság által ellátandó feladatokat a 3. melléklet szerint

     határozza meg.

(5) A bizottság feladata elsősorban a képviselő-testület munkájának elősegítése.

      A döntés-előkészítő feladata körében a bizottság jogosult:

a) bármely ügyet a képviselő-testület elé terjeszteni;

ab) z indítványokat a képviselő-testületi ülés előtt megtárgyalni és ezt

      követően a képviselő-testület elé terjeszteni;

c) felkérheti a polgármestert adott témakörök megvizsgálására és

      előkészítésére, határidő megjelölésével;

d) külső szakembereket vonhat be a bizottság munkájába.

(6) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó, a képviselő-testület munkatervében

elfogadott napirendi pontok csak a bizottsági megtárgyalást követően terjeszt-

hetőek a képviselő-testület elé.


A polgármester, alpolgármester


7. §


(1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbizatásban látja el. A polgármester foglalkoztatásával

kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket

az Mötv., a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény.

(2) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig „Kelevíz Község Polgármestere” felirat olvasható.

(3) A polgármester minden keddi napon 8-12 óra között ügyfélfogadást tart.


8. §


(1) A polgármester feladatait az Mötv. 67. §-a határozza meg.

(2) A polgármester a törvényben meghatározott feladata ellátása során

a) képviseli az önkormányzatot;

b) szervezi-, és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését;

c) segíti a képviselők munkáját;

d) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról;

e) gondoskodik a helyi fórumok szervezéséről;

f) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, a helyi civil szervezeteket;

g) kapcsolatot tart a felsőbb szintű szervekkel, a megyei közgyűléssel, az országgyűlési képviselővel, más település önkormányzatával, helyi társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek képviselőivel.

(3) A polgármester az Mötv. 68. (2) bekezdése alapján a képviselő-testület határozat-

képtelensége vagy a határozathozatal hiánya miatt döntést hozhat, a Mötv. 42. §-ába

nem tartozó, alábbi ügyekben:

       a) ivóvízellátás,

 b) önkormányzati út felújítása.

(4) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján két testületi ülés közötti

      időszakban döntést hozhat, a Mötv. 42. §-ába nem tartozó, halaszthatatlan

      az alábbi önkormányzati ügyekben:

a) közvilágításról való gondoskodás;

b) a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása;

c) környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

d) szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

e) lakás- és helyiséggazdálkodás;

f) helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

g) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

h) turizmussal kapcsolatos feladatok;

i) sport, ifjúsági ügyek;

j) település közbiztonsága.   

(5)A polgármester a költségvetési források felhasználásáról az önkormányzati vagyon-   

  rendeletben foglaltak szerint dönthet.


9. §


(1) A képviselő-testület tagjai közül, a polgármester előterjesztése alapján, egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait és munkarendjét a polgármester határozza meg.

(3) A polgármester távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester teljes  

      jogkörrel helyettesíti a polgármestert.


 10. §


A közös önkormányzati hivatal és a jegyző


(1) Kelevíz Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületével és Sávoly Község Önkormányzat Képviselő-testületével közösen fenntartott Marcali Közös Önkormányzati Hivatal útján látja el a Mötv.-ben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban a számára meghatározott közfeladatokat.

(2) A Marcali Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 8700 Marcali, Rákóczi u. 11.

                                                              Telephelyei: 8714 Kelevíz, Vörösmarty u. 45.

                                                                                8732 Sávoly, Petőfi u. 14.

(3) A Marcali Közös Önkormányzati Hivatal vezetője a jegyző.


 11. §


Társulások


(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és    

ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A társulás célja és rendeltetése:

 a) a társult településsel vagy településekkel együtt közös intézmény fenntartása;

 b) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, közös megvalósítása;

 c) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési   

     tervek összehangolása;

d) a közös érdekképviselet, közös fellépés meghatározott közös érdekű feladat  

    ellátására,

e) társulási megállapodásban meghatározott feladatok ellátása.


(3) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a választó-  

                  polgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint

                  a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.

(4) Az önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását a 2. függelék tartalmazza.

 12. §


4. A képviselő-testület működésének szabályai


Az ülések összehívása


(1) A képviselőtestület évente szükség szerint, de legalább hat alkalommal tart rendes    

     ülést az éves munkatervében – melyet a tárgyévet megelőző év decemberi ülésén  

     fogad el – elfogadott napirendek szerint, valamint szükség esetén rendkívüli ülést tart.  

     A rendes ülésekre rendszerint a hónap utolsó harmadában kerül sor.

(2) A képviselő-testület üléseit a Kelevíz Község Önkormányzat székhelyén

     (8714 Kelevíz, Vörösmarty u. 45.) lévő tanácskozó teremben tartja.

(3)  A képviselő-testület, a testület döntése esetén indokolt esetben, más helyszínen          

      is ülésezhet, ha azt az adott körülmények indokolják és ott a tanácskozás feltételei  

      biztosítottak.

(4) Az üléseket a polgármester, annak távollétében az alpolgármester hívja össze és 

      vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége 

      esetén, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén, a képviselő-testület ülését az 

      ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

 (5)Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási 

      joggal meghívottaknak az ülés előtt legalább három nappal korábban kell

      megküldeni.

      Az írásbeli előterjesztések a képviselők részére elektronikus formában,

      a Rendelet 1. függelékében rögzített elektronikus levélcímre kerülnek megküldésre.  

      Elektronikus levélcím hiányában, illetve a képviselő kérelmére az írásbeli  

      előterjesztések papír alapon, postacímre kerülnek megküldésre.

(6) Sürgős, halasztást nem tűrő esetekben a képviselő-testület azonnal összehívható   

      telefonon szóban, vagy szöveges üzenettel. Ez esetben részükre az ülés kezdete  

      előtt kell átadni a meghívót és annak mellékleteit.

(7) Határozatképtelenség esetén a testületi ülést 15 napon belül ismételten össze kell

      hívni. A megismételt testületi ülés napirendjére új pontok is felvehetőek.

      Amennyiben a megismételt testületi ülés is határozatképtelen, a napirendi pontokat

      a következő soros testületi ülésen, annak napirendi pontjaival együtt kell megtárgyalni.

(8) A képviselő-testület zárt ülésére meg kell hívni az érintettet, ha

a) fegyelmi büntetés kiszabásáról;

b) összeférhetetlenség kimondásáról;

c) méltatlanság kimondásáról szól az előterjesztés, továbbá ha

d) a zárt ülés tartását az érintett kérte.

(9) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vehet részt:

     a) az országgyűlési képviselő;

     b) a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői

         (irodavezetői) saját szakterületüket érintően;

     c) a napirendi pontok előterjesztői;

     d) annak, akinek a testület egyszerű többséggel tanácskozási jogot adott;

     e) Kelevíz községben helyi szervezettel rendelkező, bejegyzett önszerveződő

         közösségek képviselői tevékenységi körükben.

Nyilvánosság


 13. §


(1) A képviselő-testület, valamint a bizottság ülései nyilvánosak.

(2) Az ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a jegyző köteles a lakosságot tájékoztatni a hirdetőtáblára kifüggesztett, illetve a község honlapján közzétett meghívóval az ülés összehívásának napján.

A képviselő-testület ülésének menete


 14. §


(1) A képviselő-testület ülésének menete:

a) A polgármester az ülés megnyitását követően megállapítja a megjelentek létszámát, az ülés határozatképességét;

b) Javaslatot tesz a megvitatásra kerülő napirendekre, a tárgyalás sorrendjére;

c) A képviselő-testület az ülés napirendi pontjainak elfogadásáról, nyílt szavazással, határozattal dönt;

d) A polgármester negyedévet követő első képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról;

e) A polgármester napirendi pontonként külön-külön megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát;

f) Elsőként a napirend előadóját illeti meg a szó, aki az előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést tehet;

g) A polgármester – előterjesztett döntésenként – szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendeleteket;

h) Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról;

i) A szavazás az egyik kéz magasba tartásával történik.

j) A képviselő-testület minden döntési javaslatról külön-külön szavaz.

      A képviselő-testület döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással hozza.

k) A nyílt szavazás történhet kézfelemeléssel, vagy név szerinti szavazással.

l) A polgármester kihirdeti a szavazás eredményét és az elfogadott döntéseket.

m) A polgármester a napirendi pontok megtárgyalását követően, az egyebek keretében tájékoztatást ad a legutóbbi testületi ülés óta eltelt időben bekövetkezett eseményekről, majd bezárja az ülést.

(2) A polgármester jogai és kötelességei az ülés során:

a) folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti;

b) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát, ehhez megadja a szót;

c) az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőknek megadja a szót,

      ha a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel ezt jóváhagyja;

d) tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folyamatát akadályozó körülmény felmerülésekor; az ülést meghatározott időre megszakítja vagy berekeszti;

 e) megtagadja a szót a további hozzászólás kérőtől, amennyiben a már feltett kérdésére adott választ a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel elfogadja;

f) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat

     sértő a fogalmazása;

g) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;

h) figyelmezteti azt a hallgatóságban megjelent állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti;

(3) A napirend tárgyalása során és a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat, vagy indítvány tekintetében törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(4) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő tehet javaslatot, illetve 

      javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többségi

      szavazással határoz.

(5) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettségét nem jelenti     

      be, és a képviselő-testület így nem határoz a döntésből való kizárásáról, és ezt a    

      testületi ülést követő 30 napon belül bárki írásban jelzi, akkor:

a) a döntés hatályban marad, ha azt legalább 4 képviselő megszavazta;

b) a döntést ismételten a testület elé kell terjeszteni megerősítésre, vagy elvetésre,  

    ha az 4 szavazatnál kevesebbel lett elfogadva.


Előterjesztés


15.  §


  1. Előterjesztésnek minősül:

a) a rendelettervezet,

        b) a beszámoló,

        c) a tájékoztató.

  (2) Az előterjesztés megtételére jogosultak:

        a) a képviselő-testület bizottsága,

        b) a polgármester,

        c) a képviselő,

        d) a jegyző,

     (3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban

          kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba

          foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4)A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg azokat az előterjesz-

     téseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá, amely előterjesztések a bizottság

     állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek, kivéve a sürgősségi

     indítvány által tárgyalt ügyeket. A bizottság a véleményét a testületi ülésen írásban  

     vagy szóban terjesztheti elő.

      (5) A sürgősségi indítvány előterjesztésére a képviselő-testületi bizottság elnöke,

            a polgármester, a képviselők és a jegyző jogosult. Sürgősségi indítványnak

            minősül minden olyan indítvány, mely a meghívóban nem szerepel vagy az

            ülés előtt az illetékes bizottság indítvány hiányában nem tárgyalja.

      (6) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

           a) a tárgy pontos meghatározását,

           b) az előkészítésben résztvevők megnevezését,

          c) a döntés-előkészítés során beszerzett véleményeket,

          d) az adott tárgykörrel kapcsolatos hatályos jogszabályok pontos felsorolását,

          e) utalást azokra a dokumentumokra, döntésekre, szabályzatokra, melyek az               

              adott előterjesztéshez kapcsolódnak,

         f) a korábban hozott kapcsolódó döntéseket – amennyiben a képviselő-testület               

            által már tárgyalt tárgykörben készül előterjesztés,

         g) egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot,

         h) a hozandó döntés indokainak felsorolását,

          i) vagylagos előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat,    

             döntési alternatívákat – bemutatva az egyes döntések következményeit,     

             előnyeit, hátrányait,

j) az adott döntés meghozatalának pénzügyi vonzatát és a költségvetésre     

      gyakorolt hatását,

         k) költség felmerülése esetén, hogy milyen forrásból biztosítható annak fedezete,

          l) szükség szerint a felelős és a végrehajtási határidő megjelölését.

      (7) A lakosság széles körét érintő kérdésekben hatásvizsgálatot kell készíteni a

           döntések várható következményeiről, amit az előterjesztésen is be kell mutatni.

Döntéshozatal


 16. §


(1) Minősített többség – a megválasztott települési képviselők több mint a felének

     szavazata, azaz legalább 3 szavazat – szükséges az Mötv. 50. §-ában

     meghatározott esetekben, továbbá:

    a) a képviselő-testület munka- és gazdasági programjának, fejlesztési tervének  

        elfogadásához,

    b) községrendezési terv elfogadásához,

    c) hitelfelvételhez,

    d) kitüntetéshez (díszpolgári cím adományozásához),

    e) helyi népszavazás kiírásához,

    f) amit a képviselő-testület önkormányzat rendeletében minősített többségű

       elfogadáshoz köt.

(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben,

      amelyekben az Mötv. ezt lehetővé teszi. A titkos szavazást bármely képviselő

      kezdeményezheti, a kezdeményezésről a képviselő-testület egyszerű

      szótöbbséggel dönt. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna

      igénybevételével történik, a szavazás számszerű eredményét és a döntést

      határozat formájában a testületi ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza.

(3) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a törvény előírja, vagy a képviselő-

      testület tagjainak több mint fele azt indítványozza. Ügyrendi kérdésben névszerinti

      szavazást tartani nem lehet.

(4) A névszerinti szavazás során a polgármester felolvassa a képviselő-testület

     tagjainak nevét, és a jelenlévő tagok – a nevük felolvasását követően – „igen”-nel,

     vagy nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal szavaznak.

      A név szerinti szavazás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.


 17. §


(1) A bizottság üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodóan szükség szerint

      tartják. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(2) A bizottsági ülést össze kell hívni:

    a) a képviselő-testület döntése alapján,

    b) a polgármester indítványára,

    c) legalább 2 bizottsági tag kezdeményezésére.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó –

     ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi

     ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv.

      kötelezővé teszi, illetve, ha arra lehetőséget biztosit, és az érintett ezt kéri.  

(5) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.


Jegyzőkönyv

18. §


(1) A képviselő-testület üléséről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:

a) az első példányt a jegyző kezeli, melyet évente be kell kötetni,

b) a második példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Somogy megyei

    Kormányhivatalnak.

(2) A testületi ülés nyilvános részét mellékleteivel együtt – a lakosság tájékoztatása érdekében – az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(3) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:

a) a távolmaradt képviselők nevét,

b) az ülésre esetlegesen késve érkezők nevét és az érkezésük időpontját,

c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

d) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, a hozzászólásokat és a válaszok

    lényegét,

e) a határozathozatal módját,

f) a polgármester esetleges intézkedéseit,

g) az ülés bezárásának tényét,

h) a kisebbségi véleményt,

i) a hitelesítő aláírásokat, dátumot, bélyegzőlenyomatot.

(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

     a) a meghívót,

     b) a kiküldött-, illetve kiosztott előterjesztéseket,

     c) a jelenléti ívet,

          d) a kihirdetett rendeletet.


19. §


(1) A bizottság üléséről 2 példányban készül jegyzőkönyv, amely az elhangzott

      felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra –

      a kisebbségi véleményeket tartalmazza.

(2) A jegyzőkönyvet az elnök valamint a bizottság egy tagja írja alá.

(3) A bizottsági jegyzőkönyvet a 18. § (1) bekezdés a) – b) pontja szerint kell

     továbbítani.

Kérdés, interpelláció


20. §


(1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben - kivéve az egyedi

      hatósági és a személyiségi jogot (különösen a személyes adatot tartalmazó)  

       érintő ügyet - intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.

(2) Az interpelláció az önkormányzati hatáskörbe tartozó, a képviselő-testület által  

      korábban hozott, a lakosság szélesebb körét érintő konkrét döntés végrehajtásához   

      kapcsolódó felvilágosítás-kérés.

(3) Az elnevezéstől függetlenül a polgármester a tartalom alapján állapítja meg a 

     beadványról, hogy az kérdés vagy interpelláció.

(4) A sem kérdésnek, sem interpellációnak nem minősíthető beadványt, valamint az

     olyan személyhez címzett kérdést vagy interpellációt, aki nem kérdezhető vagy 

     interpellálható, a polgármester 3 napon belül a képviselőnek az ok írásbeli 

     megjelölésével együtt visszaküldi.


21. §


(1) Kérdést polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy jegyzőhöz lehet intézni.

(2) A képviselő a képviselő-testület ülésén terjesztheti elő a kérdést, megjelölve

     azt a személyt, akihez a kérdést intézi.

(3) A kérdésre a képviselő-testület ülésén szóban válaszol a kérdezett,     

     ha az ő feladatkörébe tartozik a kérdés megválaszolása.

     Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek az a feladatköre.

     Ha a kérdés megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz a kérdés  

     beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg a kérdező részére,

     mely a rákövetkező rendes képviselő-testületi ülésen tájékoztatás céljából    

     ismertetésre kerül.

(4) A válasz elfogadásáról indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5)

      bekezdés kivételével - csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a képviselő-

      testület nem foglal állást. Ha a kérdés tárgyalásakor a kérdező nincsen jelen, a

      válasz elfogadottnak tekintendő.


22. §


(1) Interpellációt polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz, továbbá   

      jegyzőhöz lehet intézni.

(2) A képviselő a képviselő-testület rendes ülését megelőző 8. naptári napig

      beérkezőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő interpellációját, megjelölve

      a személyt, akihez az interpellációt intézi.

(3) A polgármester az interpellációt válaszadás céljából az interpellálthoz továbbítja.

(4) Az interpellációt a képviselő a képviselő-testület ülésén ismertetheti.

(5) Az interpellációra a képviselő-testület következő rendes ülésén írásban vagy

szóban válaszol az interpellált, ha az ő feladatkörébe tartozik az interpelláció   megválaszolása. Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek

az a feladatköre.

Ha az interpelláció megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz az interpelláció beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg az interpelláló részére, mely a rákövetkező rendes képviselő-testületi ülésen ismertetésre kerül, és az interpelláló - ha a választ nem fogadja el - kérheti ezen rendes ülést megelőző 8. napig, hogy a képviselő-testület szavazzon az elfoga-dásáról.

(6) A válasz elfogadásáról az interpelláló indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - nyilatkozik. Ha az interpelláció tárgyalásakor az interpelláló nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.

(7) Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, egyébként a képviselő-testület nem foglal állást.

(8) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, egyszerű szótöbbséggel dönt a további szükségesnek tartott intézkedésről, melynek hiányában az interpelláció lezártnak tekintendő.


23. §


5. A képviselő-testület döntései


 (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön évente egytől kezdődő folyamatos

      arab sorszámokkal kell ellátni.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza a képviselő-testület megnevezését, a határozat

     sorszámát, az elfogadásának dátumával, valamint a határozat megjelölését a   

     következők szerint:


…/201...(………) számú képviselő-testületi határozata


(3) A határozatnak a megjelölésén kívül tartalmaznia kell:

a) a képviselő-testület döntését,

b) a szükséges intézkedéseket,

c) a végrehajtásért felelős megnevezését,

d) a végrehajtás határidejét.

(4) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet. A határozatokat elfogadásukat

      követő 5 munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és  

      szervezeteknek.

(5) Nem minősül normatív határozatnak, s így nem kell sorszámozással ellátni az         

ügyrendi kérdésekben hozott döntés (döntés szavazás módjáról, döntés személyes érintettségről és egyéb, az ülés vezetésével kapcsolatos kérdésben).


24. §


(1) Az önkormányzati rendelet megalkotását, módosítását és hatályon kívül helyezését

      kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) a települési képviselő,

c) az önkormányzat bizottsága,

d) a jegyző

e) az erre irányuló népi kezdeményezés.

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a jegyzővel vélemé-  

      nyezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti.

      A rendeletalkotás szükségességében a képviselő-testület állást foglal.

(3) A rendeletet jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésére vonatkozó rendelkezések

      szerint teszi közzé és nyilvántartásáról gondoskodik. A rendelet kihirdetése az

      önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.

      A kihirdetett rendeletet a község honlapján kötelező közzétenni.

(4) A rendelet megjelölése a következő:


     „Kelevíz Község Önkormányzat Képviselő-testületének …/201...(……..) önkormányzati

       rendelete”

25. §


Együttes ülés


(1) A képviselő-testület a közös önkormányzati hivatalt létrehozó és társulásait alkotó önkormányzatok képviselő-testületeivel valamely kiemelt cél megvalósulása érdekében, szükséges esetben együttes ülést tart.

(2) Az együttes ülés összehívását kezdeményezheti a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település – Marcali - polgármestere, vagy a társult települések polgármesterei.

(3) A társult települések polgármesterei az együttes ülés megtartását írásban kezdeményezik a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármesterénél, aki 5 napon belül összehívja az együttes ülést.

(4) Az együttes ülést székhely polgármestere – a közös hivatal útján - hívja össze úgy, hogy meghívót és írásos anyagot küld a tárgyalandó napirendekről az érintett települések képviselőinek.


26. §


(1) Az együttes ülésen a képviselő-testületek ülése az Mötv-ben, és a Szervezeti és Működési Szabályzatukban meghatározottak szerint zajlik, az együttes ülést a székhely önkormányzat polgármestere vezeti.

(2) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot. A jegyzőkönyv tartalmazza a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön-külön.

(3) A jegyzőkönyvet az együttes ülésről a közös önkormányzati hivatal jegyzője és hivatala készíti el, amelyet az ülésen résztvevő valamennyi önkormányzat polgármestere és a közös önkormányzati hivatal jegyzője ír alá.

(4) A jegyzőkönyvre a testületi jegyzőkönyvekre vonatkozó rendelkezés az irányadó azzal, hogy azt meg kell küldeni valamennyi érintett település polgármesterének.

6. Közmeghallgatás, lakossági fórumok


27. §


(1) A képviselő-testület közmeghallgatással és lakossági fórumok szervezésével

     teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben

     való részvételre.

(2) Közmeghallgatást a képviselő-testület minden évben egy alkalommal tart.

(3) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre

     vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.

(4) A Lakossági Fórum megtartására nem vonatkoznak a közmeghallgatás

     szabályai.

     A Fórum állásfoglalásairól és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a  

     képviselő-testületet tájékoztatni kell.


28. §


(1) A képviselő-testület – szükség szerint – lakossági fórumot szervez:

    a) lakosság széles körét érintő, fejlesztési, beruházási kérdésekben,

    b) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,

    c) a közvetlen tájékoztatásra,

    d) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.


(2) Fontosabb lakossági kapcsolatok:

    a) közmeghallgatás,

    b) állampolgári közösségek rendezvényei,

    c) érdekegyeztető tanácskozás,

    d) hatósági közmeghallgatás (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás

        általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 63. § alapján).

7. Az önkormányzati gazdálkodás


29. §


(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot.

     Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadók.

     A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet

     állapítja meg.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését két fordulóban állapítja meg:

    a) az első fordulóban a tárgyév kezdete előtt a költségvetési koncepciót határozza

        meg,

    b) a második fordulóban a jegyző által összeállított és a polgármester által

        előterjesztett költségvetési rendelettervezetet vitatja meg és dönt annak

        jóváhagyásáról, illetve módosításáról.

(3) A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás

     szabályairól önálló rendeletet alkot.

(4) Az Önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a

     lakosságot évente egyszer átfogóan tájékoztatja.

8. Záró rendelkezések


30. §


(1) Ez a rendelet 2013. december 18-án lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Kelevíz Község Önkormányzata Szervezeti és Működési

Szabályzatáról szóló 3/2007. (II.14.) önkormányzati rendelet, az önkormányzat költségvetésének előterjesztésekor, a zárszámadáskor a képviselő-testület részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek tartalmának meghatározásáról szóló 8/2007.(XI.07.) önkormányzati rendelet, a közoktatási intézmények adatszolgáltatási rendjéről szóló 16/2008.(XI.19.) önkormányzati rendelete, a beiskolázási körzetek meghatározásáról szóló 21/2008.(XII.11.) önkormányzati rendelete, az általános iskolai felvételi, átvételi kérelmek elbírálása során a sajátos helyzet megállapításának részletes szabályairól szóló 22/2008.(XII.11.) önkormányzati rendelete, az önkormányzati biztos kijelölésének és kirendelésének szabályairól szóló  6/1999.(XI.12.) önkormányzati rendelete, és a képviselő-testületi hatáskörök átruházásáról és gyakorlásának rendjéről szóló 7/1997.(IX.05.) önkormányzati rendelete.

[1]

Megállapította a 10/2014.(IX. 24.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2014. október 1-től.