Újsolt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2019 (XII.19.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 01. 01- 2023. 06. 30Újsolt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2019 (XII.19.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Újsolt Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az 57. § tekintetében a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2011. (IV.7.) önkormányzati rendelet 23. § (8) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseit, valamint az önkormányzat számára egyéb jogszabályban megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályokat e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Újsolt Község Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Székhelye: 6321 Újsolt, Petőfi S. u. 3.
(3) Honlapja: www.ujsolt.hu
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Újsolt község közigazgatási területe, beleértve a kül- és belterületeket egyaránt.
(5) A képviselő-testület szerveinek megnevezése:
a) polgármester,
b) képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága,
c) közös önkormányzati hivatal,
d) jegyző,
e) társulás:
ea) Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás,
eb) Izsák-Kom Fejlesztési Önkormányzati Társulás,
ec) Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás.
(6) A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Solti Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 6320 Solt, Béke tér 1. Kirendeltsége: 6321 Újsolt, Petőfi S. u. 3.
(7) A képviselő-testület bélyegzője: körbélyegző, a Magyarország hivatalos címerét ábrázolja középen, a köríven Újsolt Község Képviselő-testülete Bács-Kiskun megye felirat olvasható, melyet a képviselő-testület és bizottsága üléséről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére kell használni.
(8) Az önkormányzat bélyegzője: körbélyegző, a Magyarország hivatalos címerét ábrázolja középen, a köríven Újsolt Község Önkormányzat Bács-Kiskun Megye felirat olvasható.
(9) A közös önkormányzati hivatal bélyegzője: körbélyegző, Magyarország hivatalos címerét ábrázolja középen, a köríven Solti Közös Önkormányzati Hivatal Bács-Kiskun Megye felirat olvasható.
3. § (1) Az önkormányzat jelképei:
a) Újsolt Község címere: Álló, háromszögű pajzs vörös mezejében alul kettős halom, ennek zöld mezejében egymáson haránt irányban keresztbetett két arany nyílvessző. A halmok felett egy-egy, a pajzsszélekből benyúló, könyökben hajlított páncélos ezüst kar: a jobboldali három arany búzakalászt, a baloldali arany markolatú és védvasú ezüst pengéjű szablyát tart. A címerpajzs alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok végződésű, íves arany szalagon fekete nagybetűs ÚJSOLT településnév.
b) Újsolt Község lobogója és zászlaja: A községi lobogó álló téglalap alakú 2:1 méretarányú fehér textillap, aljában arany felette zöld vízszintes pályával. Egy pólyaszélesség a lobogó hosszának 1/10 része. A színes címer a feliratos szalaggal a lobogó hosszanti szimmetriatengelyén, annak felülről mért 1/3-os osztásvonalán helyezkedik el. A lobogó kétoldalas. A községi zászló a lobogó 90 fokkal történő elforgatásával jön létre. A feliratos, szalag nélküli színes címer szimmetriatengelye a zászló hosszának rúdtól mért 1/3-os osztásvonalával esik egybe. A zászló kétoldalas.
c) Újsolt Község pecsétje: Kör alakú pecsétlap, szélén peremmel. A pecsétmező középvonalában Újsolt címerének kontúr rajza. A címert felülről nagybetűs körirat kíséri: ÚJSOLT KÖZSÉG PECSÉTJE. A felirat előtt, utána és a szóközökben egy-egy díszpont.
(2) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
(3) A település ünnepei:
a) a. Március 15. Nemzeti ünnep,
b) Augusztus 20. Állami ünnep,
c) Október 23. Nemzeti Ünnep.
(4) Az önkormányzat által alapított kitüntetés, elismerő cím:
a) Újsolt Község Díszpolgára
b) „Újsoltért” Díj
(5) A képviselő-testület a címer és zászló használatára vonatkozó szabályozásáról, valamint az önkormányzat által adományozható kitüntetésekről külön önkormányzati rendeleteket alkotott.
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
4. § (1) A kötelezően ellátandó feladat- és hatásköröket “A helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatásköri jegyzéke” tartalmazza.
(2) A képviselő-testület szabadon vállalhat közfeladatokat, amelyek
a) megvalósítása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
b) személyi, tárgyi és pénzügyi feltételei az éves költségvetési rendeletben biztosítottak.
(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:
a) Bursa Hungarica
b) Gyógyszer kiszállítás
c) Nemzeti ünnep
d) Állami ünnep
finanszírozása.
(4) A feladatok önkéntes vállalása, illetve megszüntetése előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az Ügyrendi Bizottság véleményét ki kell kérni.
(5) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.
(6) Az Ügyrendi Bizottság részletes feladat- és hatáskörét a 2. melléklet tartalmazza.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE
1. A képviselő-testület szervezete
5. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.
(2) A határozatképességhez szükséges létszám: 3 fő.
(3) A képviselő-testület alakuló ülést, munkaterv szerinti ülést és rendkívüli ülést tart.
(4) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg. A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a polgármesteri hivatal tanácskozó termében tartja, de ezen túlmenően kihelyezett ülést is tarthat. A képviselő-testület ülése nyilvános, az ülés nyilvánossága az állampolgárok részvételi lehetőségét is biztosítja.
(5) A nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem arra kijelölt helyein foglalhat helyet, az ülés rendjét nem zavarhatja.
2. A képviselő-testület alakuló ülése
6. § (1) Az alakuló ülést – a Mötv. 43. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül – a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:
a) a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredményéről,
b) a képviselők eskütétele,
c) a polgármester eskütétele,
d) a polgármester programjának ismertetése,
e) a polgármester illetményének megállapítása,
f) az alpolgármester megválasztása, eskütétele, tiszteletdíjának megállapítása.
(3) A képviselő-testület az alpolgármester megválasztásának titkos szavazással történő lebonyolítására a képviselő-testület tagjaiból szavazatszámláló bizottságot hoz létre.
3. A képviselő-testület munkaterv szerinti ülése
7. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, évente hat alkalommal, munkaterv szerinti, rendes ülést tart.
(2) A képviselő-testület július és augusztus hónapban nem ülésezik.
4. A zárt ülés
8. § (1) A zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyeken kívül, - amennyiben a polgármester meghívja, vagy törvény előírja az őt érintő napinrendi pont tárgyalásakor - az érintett, a szakértő vehet részt.
(2) A képviselő-testület, a polgármester, a jegyző, valamint az érintett, előzetesen írásban vagy az ülésen szóban kezdeményezheti zárt ülés tartását a polgármesternél, ha arra a törvény lehetőséget biztosít.
(3) A zárt ülés anyagába az arra jogosulatlan – a Mötv. 46. § (3) bekezdésben fel nem sorolt – személy nem tekinthet be. Kivéve az érintett, a szakértő az őt érintő napirendre vonatkozó írásos anyagba.
(4) A zárt ülést követő nyilvános ülésen a közérdekű és közérdekből nyilvános adat megismerése céljából a polgármester szóbeli tájékoztatást ad és jegyzőkönyvileg rögzítésre kerül.
5. A képviselő-testület rendkívüli ülése
9. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülést tart, ha előre nem tervezhető feltételek, körülmények, azt szükségessé teszik.
(2) A polgármester köteles 5 napon belül a rendkívüli ülést összehívni, ha
a) azt jogszabály kötelezővé teszi,
b) a képviselő-testület által megbízott könyvvizsgáló kezdeményezésére, ha tudomására jutott az önkormányzat vagyonának várható jelentős csökkenése és más olyan tény, amely önkormányzati tisztségviselő törvényben meghatározott felelősségre vonásával járhat.
(3) Az indítványnak tartalmaznia kell az ülés időpontjára és a napirendre vonatkozó javaslatot.
(4) A meghívót az ülés tervezett időpontja előtt legalább 2 nappal kell a képviselők és a meghívottak részére eljuttatni.
(5) A polgármester – a képviselő-testület munkatervétől eltérően – sürgős, halasztást nem tűrő esetekben rendkívüli ülést hívhat össze.
(6) Amennyiben a polgármester 48 órán belül hív össze rendkívüli testületi ülést, a meghívás telefonon is közölhető. Ebben az esetben a képviselő-testület bármely kérdésben csak minősített többségi szavazattal dönthet.
6. A közmeghallgatás
10. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról az érdekelteket 30 nappal előtte a 14. § (7) bekezdése szerint értesíteni kell.
(3) A közmeghallgatáson a képviselő-testületnek határozatképesnek kell lenni.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(5) A közmeghallgatáson előterjesztett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, az Mötv. 54. §-a szerinti határidőn belüli válaszadásról a jegyző gondoskodik.
(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
(7) A jegyzőkönyv összeállításáról és Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalhoz történő megküldéséről a jegyző gondoskodik.
(8) Közmeghallgatás fóruma elé elsősorban a lakosság széles körét érintő kérdéseket kell terjeszteni (pl. egyes önkormányzati rendeletek, helyi adók, rendezési terv stb.).
7. A lakossági fórum
11. § (1) A polgármester, az alpolgármester a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítése céljából településpolitikai fórumot tarthatnak.
(2) A képviselők fórumot tarthatnak a választók részére.
8. A képviselő-testület munkaterve
12. § (1) A képviselő-testület a rendes ülések tervszerű megtartása érdekében a polgármester javaslatára éves munkatervet határoz meg. A következő évi munkatervet jóváhagyásra legkésőbb a tárgyév utolsó ülésén kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. Ezt megelőzően gondoskodik arról, hogy a képviselő-testület és a bizottságok munkaterv-tervezetei között összhang legyen.
(3) A munkaterv-tervezet elkészítéséhez javaslatot kérhet a polgármester:
a) a képviselő-testület tagjaitól,
b) a bizottságtól.
(4) A munkatervhez javaslatot tehetnek a községben működő pártok, egyesületek, egyházak, társadalmi szervek, a közszolgáltatást nyújtó szervezetek a jegyző által meghatározott időpontig.
(5) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját,
b) az ülések várható napirendjét, megnevezve a napirendi pontok előadóit,
c) azoknak a napirendeknek a megjelölését, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,
d) az előkészítésben résztvevők felsorolását,
e) azoknak a témaköröknek a tételes megjelölését, amelyeket a bizottság nyújt be, illetőleg amelyhez bizottsági állásfoglalást kell bejelenteni,
f) a meghívandók felsorolását.
9. A képviselő-testületi ülés összehívása, vezetése
13. § (1) A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester hívja össze és vezeti.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk, kizártságuk esetén a testület összehívására, vezetésére az Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.
(3) Az (1) bekezdés és (2) bekezdés eseteiben az ülés vezetésével összefüggő jogosítványok azonosak a polgármesterével.
3. A képviselő-testület összehívását a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vezetője is indítványozhatja.
4. Nemzetiségi és etnikai csoportokat érintő ügyekben az érintett közösségek képviselői is indítványozhatják a képviselő-testület összehívását.
10. Meghívó
14. § (1) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak úgy kell megküldeni, hogy azt az ülés időpontját megelőzően 5 nappal megkapják, papír alapon.
(2) A bizottság előterjesztésekkel kapcsolatos állásfoglalását az ülés napján át kell adni a képviselőknek.
(3) A képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét,
c) a napirendi pont zárt ülés keretében történő tárgyalását.
(4) A meghívóhoz mellékelni kell:
a) az előterjesztéseket,
b) a határozat-tervezeteket.
(5) A meghívót a polgármester írja alá. Akadályoztatása esetén a 13. § (1) bekezdésében, és (2) bekezdésében meghatározott helyettesítési szabályokat kell alkalmazni.
(6) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 30 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kell hozni.
(7) A jegyző a képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a hírközlő szervek és hivatalos honlapja www.ujsolt.hu útján tájékoztatja.
11. Meghívottak köre
15. § A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselő-testület tagjai mellett, állandó meghívottként – tanácskozási joggal: a képviselő-testület által megbízott könyvvizsgálót, a véleményezési körébe tartozó napirendekhez, a napirend tárgya szerint illetékes szervek vezetőit.
12. A képviselő-testület tanácskozási rendje
16. § (1) A polgármester az ülés vezetése során az ülést megnyitja, a határozatképességet megállapítja.
(2) A polgármester
a) javaslatot tesz a napirendre,
b) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
c) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat.
(3) A lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatóról vita nem nyitható.
17. § (1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása.
(2) Ennek érdekében az alábbi intézkedésekre jogosult:
a) figyelmeztetheti a hozzászólót, hogy csak a napirenddel kapcsolatban tegye meg észrevételét, s javaslatát, s attól ne térjen el,
b) felszólíthatja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,
c) rendre utasíthatja azt, aki a testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
d) megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,
e) a nem képviselő résztvevőt – ismételt rendzavarás esetén – a teremből kiutasíthatja.
13. Határozatképesség
18. § (1) A polgármester az ülés megnyitásakor – a jegyző közreműködésével – megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van, azaz 3 fő.
(2) A képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
(3) Ha a képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő ülésen elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.
14. Az ülések napirendje
19. § (1) A polgármester a napirend tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó előterjesztések tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.
(2) A polgármester a napirend tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételére vonatkozó javaslattal. Az ülésen kiosztott előterjesztés tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben a polgármester külön engedélye és a jegyző törvényességi véleménye alapján kerülhet sor.
(3) Nem kerülhet a képviselő-testületi ülésen kiosztásra:
a) a munkatervben meghatározott feladatokkal kapcsolatos anyag,
b) 1 millió forintot meghaladó mértékű költségvetés-átcsoportosítás,
c) intézmény, gazdasági társaság alapítása, átszervezése, megszüntetése, alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály módosítása,
d) közalapítvány létrehozása, alapítványhoz való csatlakozás ügyében készített előterjesztés,
e) önkormányzati társulás létrehozásáról, az ahhoz való csatlakozásról szóló előterjesztés,
f) önkormányzati pénzeszköz, vagyon átadásáról, illetve vagyon elidegenítéséről szóló javaslat,
g) rendeletalkotás, vagy módosítás.
(4) A napirend megállapításáról vita nem nyitható.
(5) A képviselő-testület ülésének napirendjeit elsődlegesen az alábbi sorrendiség megtartásával határozza meg:
a) a helyi rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztések,
b) minősített többséget igénylő előterjesztések,
c) egyéb előterjesztések,
d) beszámolók,
e) tájékoztatók,
f) indítványok,
g) bejelentések,
h) jellegüktől függetlenül az ülésen kiosztott anyagok,
i) interpellációk, kérdések.
15. Napirend előtti felszólalás
20. § (1) Munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésen napirend előtt bármelyik képviselő felszólalhat. Napirend előtt felszólalni a várost érintő közérdekű ügyben, a képviselő-testület munkáját, vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az adott ülésen napirendként szerepelnek, illetőleg kérdésként, interpellációként, vagy javaslatként terjeszthetők elő.
(2) A polgármester, vagy a testületi ülést levezető elnök a napirendi pontok megtárgyalása előtt legfeljebb 3 perc időtartamban szót ad a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselőnek.
(3) A napirend előtti felszólalásra maximum 3 perc időtartamban a polgármester, illetőleg az ülés levezető elnöke vagy az általa kijelölt személy válaszolhat.
(4) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a képviselő-testület határozatot nem hoz.
16. A napirend tárgyalása
21. § (1) A polgármester minden napirendi pontról – kivéve a tájékoztató jellegű napirendeket – külön vitát nyit.
(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként mindenkor annak előterjesztőjét illeti a szó. Legfeljebb 5 perc időtartamban a döntéshozatalt befolyásoló, szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez.
(3) Ezt követően a bizottság elnöke ismerteti az előterjesztéssel kapcsolatos bizottsági véleményt, állásfoglalást abban az esetben, ha az előterjesztéssel kapcsolatos bizottság által elfogadott – határozat módosító indítványt, javaslatot tartalmaz.
(4) Az előterjesztő esetleges szóbeli kiegészítését követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni, egyszer maximum 2 percben, amelyekre válaszolnia kell. A kérdésekre adott válaszokat követően a polgármester a döntést igénylő napirendi pont felett a tájékoztatók és a kérdésekre, interpellációkra adott válaszok kivételével vitát nyit.
(5) A képviselői felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(6) A napirendben érintett állampolgároknak a polgármester a napirenden szereplő ügyben hozzászólási lehetőséget ad, amennyiben az állampolgár azt írásban, felszólalásának rövid tartalmát a polgármesternek az ülés megkezdéséig, vagy annak szünetében jelezte. A felszólalás időtartama maximum 2 perc.
(7) A tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a tevékenységi körüket érintő előterjesztések kapcsán felszólalhatnak.
(8) Bármikor szót kérhet:
a) az előterjesztés készítője,
b) bármely képviselő ügyrendi kérdésben,
c) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(9) A felszólalások után a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárásáról szóló döntését a polgármester kimondja.
(10) Szavazás előtt az előterjesztő, vagy az előterjesztés készítője maximum 5 percben válaszol a vitában elhangzottakra, véleményt nyilvánít a határozati javaslathoz elhangzott indítványokról, és legkésőbb ekkor nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket és módosító javaslatokat befogadja-e. Az előterjesztő által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.
(11) A válasz után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti, annak megjegyzésével, hogy azt az előterjesztő elfogadta-e.
(12) Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a döntési javaslat törvényességével kapcsolatosan észrevételt kíván tenni.
(13) Az előterjesztést a napirend előterjesztője a szavazást megelőzően bármikor visszavonhatja. Az előterjesztés napirendről való levételét a szavazás előtt bármikor, bármely képviselő indítványozhatja. Az indítványról a képviselő-testület – vita nélkül –egyszerű szótöbbséggel dönt.
(14) Szavazás előtt a polgármester, vagy bármelyik képviselő tárgyalási szünetet (maximum 30 perc) javasolhat, a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(15) A vita során a képviselők a hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni. A polgármester az előterjesztett és a vitában elhangzott javaslatokat szavazásra bocsátja. Először a módosító, kiegészítő javaslatokról kell dönteni.
(16) Az előterjesztő által tett módosító javaslatot nem kell külön szavazásra bocsátani.
(17) Ügyrendi kérdésekben a képviselő bármikor szót kérhet, melyről a képviselő-testület – vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel dönt.
(18) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, amelyben a képviselő a képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt. Ilyenek:
a) napirend tárgyalásának elhalasztására vonatkozó javaslat,
b) szavazás módjára vonatkozó javaslat,
c) tanácskozás rendjének helyreállítására javaslat,
d) polgármester által a rend fenntartása érdekében tett intézkedésének kifogásolása.
17. A képviselő-testület elé kerülő anyagok tartalmi követelményei és benyújtásukra vonatkozó szabályok
22. § (1) A képviselő-testület elé kerülhetnek:
a) napirend előtti felszólalás,
b) előterjesztés,
c) beszámoló,
d) tájékoztató,
e) képviselői indítvány,
f) interpelláció, kérdés.
(2) Az (1) bekezdés b)-f) pontja szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján – az e)-f) pont kivételével, előzetes törvényességi véleményezést követően – gondoskodik az ülés napirendi tervezetének előkészítéséről. A benyújtáskor – az e)-f) pont kivételével – figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére irányuló 14. § szerinti időpontra.
(3) Előterjesztés a 3. melléklet szerinti formai kellékkel nyújtható be.
18. Előterjesztések
23. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) rendeleti javaslat,
b) határozati javaslat,
c) beszámoló,
d) tájékoztató.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt c) és d) pont szerinti előterjesztés kivételesen szóbeli is lehet.
(3) A képviselő-testület elé javaslatot terjeszthet:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a jegyző,
d) a képviselő-testület bizottsága,
e) a képviselő.
(4) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület bizottságai, a jegyző feladatkörében, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.
(5) A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:
a) a tárgy pontos meghatározása, annak áttekintése, hogy a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született,
b) a meghozandó döntés indokainak bemutatása,
c) a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése,
d) elemezni kell azokat az új követelményeket, összefüggéseket, a lakossági véleményeket, amelyek új intézkedéseket, testületi döntést igényelnek,
e) mindazon körülmények, összefüggések, tények és adatok bemutatása, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,
f) be kell mutatni az előkészítés során végzett összehangoló munka főbb tapasztalatait, mely személyekkel vagy szervezetekkel történt egyeztetés és ennek során milyen lényeges érdek- és véleménykülönbségek merültek fel, ezek közül melyek nem kerültek a határozati javaslatokba,
g) konkrétan jelölje meg az előterjesztés a feladatokat, a megvalósításhoz szükséges feltételeket és a végrehajtás során elérhető eredményeket,
h) az előterjesztés szerves részét képezik a téma átfogó értékelését segítő mellékletek (statisztikai táblák, korábbi határozatok szövege),
i) ia határozati javaslatok logikusan épüljenek az előterjesztés megállapításaira,
j) jlegyen a határozati javaslat egyértelmű, szakszerű és végrehajtható, tartalmazza a végrehajtásért felelősök nevét, a végrehajtási határidő megjelölését,
k) a határozati javaslatban utalni kell a korábban hozott határozatok további sorsára (hatályon kívül helyezés, módosítás, hatályban fenntartás),
l) laz önkormányzati hatósági ügyekben készített előterjesztés tartalmazza a döntési javaslat tömör kivonatát,
m) m. az előterjesztésben fel kell sorolni azon személyek, szervek, szervezetek körét, akiknek/amelyeknek jogszabály alapján véleményezési, egyetértési joga áll fenn a meghozandó döntés körében, illetve akiket/amelyeket arról tájékoztatni szükséges. A véleményüket, álláspontjukat tartalmazó írásos dokumentumot az előterjesztés mellé csatolni kell.
(6) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések egyéb követelményei:
a) a képviselő-testületi előterjesztés sokszorosítási példányának az előterjesztő, vagy kijelölt helyettese aláírását kell tartalmazni,
b) az előterjesztésben meg kell jelölni, hogy a határozat végrehajtása kinek a feladatkörébe tartozik (polgármester, jegyző, közös önkormányzati hivatal köztisztviselője)
(7) Az előterjesztéseket feladat- és hatásköre alapján az Ügyrendi Bizottság véleményezi.
(8) Minden, a költségvetési rendelet végrehajtását érintő előterjesztést és az ahhoz kapcsolódó módosító javaslatot csak az Ügyrendi Bizottság és a polgármester állásfoglalásával lehet benyújtani.
(9) Ha előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.
(10) A könyvvizsgálói véleményezés körébe tartozó előterjesztésekhez mellékelni kell a könyvvizsgáló jelentését. Ennek hiányában a javaslatról érvényes döntés nem hozható.
(11) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kinevezések, választások és egyéb pályázatok esetén a pályázatra beérkezett pályamunkák az előterjesztés mellékletét képezik, azonban azok a személyi jellegű döntések, és nagyobb terjedelmű egyéb pályázatok esetén a Solti Közös Önkormányzati Hivatal Újsolti Kirendeltségben tekinthetők meg.
(12) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztés jobb felső sarkában a „ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE” megjelölést kell alkalmazni.
(13) Az előterjesztéseket a törvényesség biztosítása érdekében a jegyző ellenőrzi, és aláírásával látja el. Egyidejűleg feltünteti, hogy a határozathozatal az Mötv., valamint e rendelet vonatkozó előírásai alapján egyszerű vagy minősített többséget igényel.
(14) Az előterjesztéseket legkésőbb 10 nappal az ülés előtt le kell adni a jegyzőnek.
19. A képviselő-testület döntései
24. § A képviselő-testület az Mötv. 48. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott döntéseit külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló tömör címmel látja el.
20. Az önkormányzati rendeletalkotás
25. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselő,
d) a képviselő-testület bizottsága,
e) a jegyző.
(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a rendelet tárgya szerint a bizottság, a hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.
(3) A rendelet szakmai előkészítése minden esetben a jegyző feladata. Ennek során minden olyan előkészítő munka elvégzése és elvégeztetése, amely lehetővé teszi, hogy a testület elé döntésre alkalmas előterjesztés kerüljön. Feladata különösen:
a) a döntés-előkészítésben közreműködők közötti munka elosztása,
b) a tervezetek bizottsági véleményeztetéséről és az észrevételek feldolgozásáról való gondoskodás,
c) az elvi célkitűzések érvényesítésének, a vitás kérdések megfelelő szinten történő eldöntésének biztosítása,
d) az adminisztrációs munka megszervezése,
e) a tervezet testület előtti megvitatásában való részvétel.
(4) Az elkészült rendelettervezetet az Ügyrendi Bizottság minden esetben megvitatja.
(5) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület – szükség esetén – más szakértőket is felkérhet.
(6) A rendelet-tervezet
a) a polgármester, alpolgármester, képviselő-testület bizottsága, a jegyző előterjesztése útján kerül a képviselő-testület elé,
b) kizárólag indokolással alátámasztva terjeszthető a képviselő-testület elé,
c) elfogadásához, valamint a rendeletalkotással kapcsolatos részszavazások esetében a döntéshozatalhoz minősített többség kell.
26. § (1) A rendelet-tervezetet és annak indokolását társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében a természetes személyek, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat hirdetőtáblájaán a rendelet-tervezet véleményezésére megadott levélcímen. (Újsolt, Petőfi S. u. 3.)
(2) A rendelet-tervezetet úgy kell az önkormányzat hirdetőtábláján közzétenni, hogy annak céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő, de legalább három nap álljon rendelkezésére a tervezettel kapcsolatos véleményeik kifejtésére.
(3) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, nem kapcsolódik a rendelet-tervezet tárgyához, vagy név nélkül érkezett.
(4) A beérkezett véleményeknek és a véleményezők nevének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapig történik. Amennyiben a véleményezett rendelet nem lép hatályba, a véleményeket és a véleményezők nevét, legkésőbb a vélemény beérkezését követő három hónapon belül törölni kell. Az adatkezelés magába foglalja az adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is, melyre a véleményezők figyelmét fel kell hívni.
(5) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.
(6) A rendelet-tervezet előkészítője mérlegeli a beérkezett véleményeket és azok elfogadásáról vagy elutasításáról, az elutasítás indokairól készített összefoglalót a hirdetőtáblán közzéteszi.
(7) A közzétett rendelet-tervezethez beérkezett véleményeket a rendelet-tervezetet tárgyaló bizottság kérésére a bizottság részére hozzáférhetővé kell tenni.
(8) Nem kell véleményezésre bocsátani
a) az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,
b) helyi adóról, annak módosításáról szóló rendelet-tervezetet,
c) a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról szóló rendelet-tervezetet,
d) a települési folyékony hulladékra vonatkozó helyi közszolgáltatás ellátásáról szóló rendelet-tervezetet,
e) a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló rendelet-tervezetet,
f) a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó rendelet-tervezetet,
g) a köztisztviselők munkavégzéséről és juttatásairól szóló rendelet-tervezetet,
h) azt a rendelet-tervezetet, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,
i) azt a rendelet-tervezetet, melynek egyeztetése a város különösen fontos pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.
(9) A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért, az önkormányzati rendelet előkészítéséért a jegyző tartozik felelősséggel.
21. A rendelet kihirdetése
27. § (1) A rendelet elfogadását követően, hiteles szövegének egységes szerkezetbe foglalását, záradékolását a jegyző szerkeszti.
(2) A rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni.
(3) A kihirdetési záradékkal ellátott önkormányzati rendelet a közös önkormányzati hivatal Újsolti Kirendeltségének hirdetőtáblájára történő kihelyezésével kerül kihirdetésre.
(4) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat honlapján is meg kell jelentetni.
(5) A kihirdetés időpontjának a hirdetőtáblán történő megjelenés napját kell tekinteni.
(6) A rendeletet meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek, amelyek számára feladatot, vagy hatáskört állapít meg.
22. A rendelet jelölése, egyéb rendelkezések
28. § (1) A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A rendelet jelölése: Újsolt Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/év (hó,nap) önkormányzati rendelete a …. ról/ről. (A zárójelben feltüntetett dátum a rendelet kihirdetésének időpontja.)
(2) A jegyző jelezni köteles jogszabályváltozás esetén a képviselő-testületnek az önkormányzati rendeletek módosításának szükségességét.
(3) Az önkormányzati rendeleteket az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló 23/2012. (IV.25.) KIM rendelet hatályos rendelkezéseinek megfelelően meg kell küldeni a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak, a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII.29.) Korm. rendelet szerint közzé kell tenni, valamint a jegyző gondoskodik arról, hogy Solt város hivatalos honlapjára is felkerüljenek.
23. Határozatok
29. § (1) A képviselő-testület vita nélkül, számozott határozattal, egyszerű szótöbbséggel határoz:
a) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról (napirend elfogadása, ügyrendi kérdések, név szerinti szavazás elrendelése),
b) tájékoztatás tudomásul vételéről,
c) képviselői kérdésre, interpellációra adott válasz elfogadásáról.
(2) A képviselő-testület normatív határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A normatív határozat jelölése: Újsolt Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/év (hó,nap) Képv.t.határozata …. ról/ről. (A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja.)
(3) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét. A végrehajtásért felelősek lehetnek:
a) polgármester
b) alpolgármester,
c) bizottság elnöke,
d) jegyző.
(4) A képviselő-testület határozatait meg kell küldeni a tisztségviselőknek, a bizottságok elnökeinek, illetve a végrehajtásért és az érintettek részére történő megküldés végett a felelős köztisztviselőknek. A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(5) A normatív határozatok kihirdetésére a 27. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(6) A határozat végrehajtásáról a határidő lejárta után a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet.
24. A szavazás módja
30. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza meg. A szavazatokat a jegyző közreműködésével a polgármester, illetőleg a levezető elnök számláltatja meg.
(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni.
(3) Titkos szavazást kezdeményezhet:
a) a polgármester, az alpolgármester,
b) az önkormányzati bizottság elnöke,
c) a képviselők több mint fele.
(4) Titkos szavazás elrendelése esetén a szavazólap tartalmazza
a) az eldöntendő kérdést,
b) az igen és a nem szavazat lehetőségét,
c) a szavazás érvényességéhez és eredményességéhez szükséges tájékoztatást.
(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke (vagy külön szavazóhelyiség) és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás eredményét jegyzőkönyvbe kell rögzíteni. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.
(6) A képviselő-testület – bizottsági, polgármesteri, képviselői javaslatra – a jelenlévő képviselők egynegyedének „igen” szavazata alapján név szerinti szavazást rendelhet el.
(7) Név szerinti szavazással kell dönteni, az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltakon túl:
a) ha azt törvény írja elő,
b) ha azt a polgármester és a bizottsági elnökök többsége kéri,
c) tízmillió forint feletti hitelfelvételnél,
d) adó bevezetése és eltörlése esetén.
(8) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel vagy tartózkodással szavaznak.
31. § (1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. Egy előterjesztésről csak egy határozat hozható. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.
(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni – ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, s ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.
(3) A polgármester először – az elhangzás sorrendjében külön-külön – az előterjesztő által el nem fogadott módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.
(4) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslat előterjesztő által felvállalt, illetve a képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.
(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.
(6) A képviselőknek lehetőségük van feltételtől függő, kapcsolódó módosító javaslat megfogalmazására. Ezeket csak akkor kell szavazásra bocsátani, ha a képviselő által megfogalmazott feltétel az előterjesztő felvállalása, vagy a módosítások megszavazása során bekövetkezik.
25. Határozathozatal
32. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat, azok előterjesztésének sorrendjében, egyenként teszi fel szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd a javaslatról végszavazással kell dönteni.
(2) A képviselő-testület tagjai “igen”, “nem”, “tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(3) Nem vehet részt a döntéshozatalban az, aki a képviselő-testület által átruházott önkormányzati hatósági jogkör gyakorlása során az elsőfokú határozat meghozatalában részt vett.
(4) A képviselő-testület az érdemi döntést nem igénylő tájékoztatóról, bejelentésről határozatot nem hoz.
33. § (1) Amennyiben a döntés minősített többségi szavazatot igényel, az azzal kapcsolatos részdöntések is minősített többségi szavazattal hozhatók meg.
(2) Minősített többségi szavazat szükséges:
a) önkormányzati rendeletalkotáshoz,
b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
c) önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz,a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,
d) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,
e) intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,
f) a képviselő döntéshozatalból való kizárásához,
g) zárt ülés elrendeléséhez,
h) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlásához,
i) a polgármester elleni kereset benyújtásához,
j) polgármester ellen a tisztsége megszüntetése ellen irányuló kereset benyújtásához,
k) gazdasági társaságba történő belépéshez, gazdasági társaságban lévő üzletrész elidegenítéséhez,
l) korlátozottan forgalomképes ingatlan forgalomképessé történő nyilvánításához,
m) fegyelmi ügyben hozott döntéshez,
n) közfeladat önkéntes felvállalásához, megszüntetéséhez,
o) közalapítvánnyal kapcsolatos alapítói döntésekhez,
p) gazdasági program elfogadásához,
q) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,
r) 10 millió forint feletti hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz, 1 millió forint feletti önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez,
s) testületi hatáskör átruházásához,
t) helyi népszavazás kiírásához,
u) titkos szavazás elrendeléséhez,
v) sürgősséggel, 48 órán belül összehívott rendkívüli ülésen tárgyalt előterjesztések esetében.
(3) Több ugyanazon rendelkezésre vonatkozó eltérő javaslat, módosító javaslat közül – ha egynél több megkapta az elfogadásához szükséges szavazatot – a képviselő-testület által elfogadott változat az, amelyikre több „igen” szavazatot adtak le. Ha több változatra azonos számú igen szavazatot adtak le, ezekre vonatkozóan a szavazást egy esetben meg kell ismételni.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottnál kevesebb számú „igen” szavazat, illetve a (3) bekezdés szerint megismételt szavazáson ismételt szavazategyenlőség a javaslat elutasítását jelenti.
34. § (1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.
(2) A döntés ismertetése vonatkozik a zárt ülésen hozott döntésre is, a határozat ismertetésére rögtön a zárt ülés napirendjei után kerül sor. Nem hozhatók nyilvánosságra a hatósági ügyekben hozott döntések. A közérdekű és közérdekből nyilvános adat – így különösen az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az önkormányzat vagyonának kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, vagy a vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével, a közpénzek felhasználásával, az ezekre kötött szerződésekkel, a piaci szereplők, magánszervezetek és –személyek részére biztosított kizárólagos, vagy különleges jogok biztosításával kapcsolatos döntések – megismerésének lehetőségét kizárni nem lehet.
26. A beszámoló
35. § (1) Beszámoló készíthető
a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
b) a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,
c) az interpellációk kivizsgálásáról,
d) a képviselő-testület és szervei tevékenységéről.
(2) A beszámolók benyújtására a képviselő-testület határozataiban felelősként megjelölhető személyek – a polgármester, alpolgármester, bizottságok elnöke, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat elnöke feladatkörében –, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.
(3) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület határozatot hoz.
(4) A jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.
27. A tájékoztató
36. § (1) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.
(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni – ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá
a) az önkormányzat költségvetési mérlegére vonatkozó adatokat,
b) a képviselő-testület és szervei működésére jellemző adatokat,
c) a településre vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését.
(3) Tájékoztató benyújtására a 23. § (3) bekezdésben megjelölt személyek jogosultak.
(4) A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő ülésre ismét be kell terjeszteni.
28. Indítvány
37. § (1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet, vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.
(2) A képviselői indítvány vonatkozhat az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.
(3) Indítványt bármely képviselő terjeszthet a képviselő-testület elé.
(4) Az indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat. Az indítvány felett a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt.
(5) Az indítvány elfogadása esetén a képviselő-testület az ügyet a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek vagy a bizottságnak adja ki a képviselő-testületi döntés előkészítése céljából.
29. Sürgősségi indítvány
38. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, a képviselők vagy a jegyző terjeszthet elő.
(2) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan írásban vagy szóban előterjesztett indítvány, amely a meghívóban nem szerepel, vagy amelyet az ülés előtt a tárgy szerint illetékes bizottság nem tárgyalt.
(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel minősített többséggel határoz. A sürgősség elfogadása esetén a képviselő-testület az indítványt napirendre tűzi.
(4) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és napirendre tűzésének időpontjáról és módjáról a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű szótöbbséggel határoz.
30. Interpelláció, kérdés
39. § (1) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibás, helytelen gyakorlatot jelez. A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz írásban interpellációt intézhetnek önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben. Az írásban beadott interpellációkat a képviselő szóban 3 percben összefoglalhatja.
(2) Az interpellált 15 napon belül írásban köteles választ adni.
(3) Az interpellációra adott írásbeli választ a képviselő-testület következő ülésén napirendre tűzi.
(4) A képviselő a válasz után nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(5) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, az interpellációt, az illetékes bizottságnak vagy a jegyzőnek adja át kivizsgálásra.
(6) Kérdés, minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntés előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amely nem kapcsolódik a soron lévő napirend témájához. Kérdés feltevésére és megválaszolására az interpellációra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
31. A képviselő-testület jegyzőkönyve
40. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a jegyző az ülést követő tizenöt napon belül köteles megküldeni a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren, továbbá megőrzés és nyilvántartás végett – évenként, kötetbe kötve - el kell helyezni a közös önkormányzati hivatalban.
(2) A képviselő-testület nyilvános üléséről kép- és hangfelvétel is készülhet.
(3) A zárt ülés anyagáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, az e § (4), (5) és (6) bekezdésekben foglaltak szerint.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül:
a) az ülésen végig, illetőleg annak egyes napirendi pontjainál, tanácskozási joggal jelenlévők nevét,
b) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat, döntésenként a szavazás, - név szerinti szavazás esetén annak részletes eredményét, a döntések szó szerinti szövegét,
c) az elhangzott bejelentéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,
d) az elhangzott interpellációt, s az arra adott szóbeli válasz lényegét, valamint az interpelláló véleményét és a képviselő-testület döntését,
e) a napirenden kívüli felszólaló nevét, felszólalása lényegét.
(5) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) az ülésre szóló meghívó,
b) az előterjesztéseket és azok mellékletei, a határozat-tervezetek egy-egy példánya,
c) az ülésen elfogadott rendelet,
d) a rendelettervezethez írásban benyújtott módosító indítványok,
e) bizottsági határozatok, Önkormányzati Érdekegyeztető Tanács véleménye,
f) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,
g) az aláírt esküokmány,
h) a képviselői kérdésre adott írásbeli válasz,
i) a jelenléti ív.
(6) A jegyzőkönyv megőrzéséről és beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
(7) A rendeletekről és határozatokról központi nyilvántartást kell vezetni.
(8) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.
(9) A zárt ülés jegyzőkönyvét a minősített adatokra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
(10) A zárt ülésen hozott határozatokat a nyilvános ülésen a polgármester az alábbiak figyelembevételével hirdeti ki:
a) az Mötv. 46. § (2) bekezdés a-b) pontja szerint megtartott zárt ülésen hozott határozatok közül:
aa) a választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása ügyében hozott határozat (illetmény nélkül) kihirdethető,
ab) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor hozott határozat csak az érintett hozzájárulásával hirdethető ki,
ac) a városi kitüntetés adományozásakor hozott határozat kihirdethető,
ad) az összeférhetetlenségi ügyben hozott határozat csak az érintett hozzájárulásával hirdethető ki,
ae) az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat nem hirdethető ki.
b) az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint megtartott zárt ülésről csak a képviselő-testület által meghatározott információ hirdethető ki.
(11) A képviselő-testület üléseiről készült hanganyagot a közös önkormányzati hivatal Újsolti Kirendeltsége kezeli és őrzi.
(12) A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.
SZERVEZETI SZABÁLYOK
32. A polgármester
41. § (1) A polgármester Újsolt Község Önkormányzat vezetője, a képviselő-testület elnöke, a város első tisztségviselője. Megbízatását főállásban látja el. A polgármester polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a képviselő-testületet. Szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul Újsolt fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához. Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését. Gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a megyei önkormányzat, az egyházak, a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, az országgyűlési képviselővel. Segíti a települési képviselők, bizottság munkáját.
(2) A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével, a szervezeti és működési szabályzat egyidejű módosításával megváltoztathatja.
(3) Szervezi az önkormányzat és szervezetek együttműködését.
(4) A polgármester segíti a bizottság működését, indítványozhatja összehívását.
(5) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja.
(6) A képviselő-testület a polgármestert érintő munkáltatói jogkörében hozott határozatok, jogszabályi rendelkezés végrehajtásával kapcsolatos kiadmányozást és a szabadság engedélyezésével kapcsolatos munkáltatói jogkört az alpolgármester, akadályoztatása vagy az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke gyakorolja.
(7) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén – a 13. § (2) bekezdésben foglaltakkal egyezően – a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az Ügyrendi Bizottság elnöke gyakorolja.
33. Az alpolgármester
42. § (1) A képviselő-testület a polgármester munkájának segítésére és a polgármester helyettesítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester távolléte és akadályoztatása esetén gyakorolja a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat.
(3) Az alpolgármester a polgármestert megillető jogosítványok gyakorlásáról a polgármester akadályoztatásának megszűnését követően haladéktalanul beszámol a polgármesternek.
(4) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(5) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
34. A jegyző
43. § 1. A jegyző – az Mötv. 81. § (3) bekezdésben meghatározott – feladatai körében:
a) a polgármester irányításával vezeti a közös önkormányzati hivatalt, megszervezi annak munkáját,
b) rendszeresen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
c) tájékoztatja a képviselő-testületet a közös önkormányzati hivatal munkájáról és az ügyintézésről,
d) szervezi a jogi felvilágosító munkát,
e) gondoskodik a közös önkormányzati hivatal dolgozói rendszeres továbbképzéséről,
f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében,
g) biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit.
(2) Előkészíti a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket.
(3) A költségvetési szervek vezetőivel egyezteti és írásban rögzíti a költségvetési rendelettervezetet.
(4) Ellátja a képviselő-testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat.
(5) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén helyettesítésüket legfeljebb hat hónapig tartó időtartamra a közös önkormányzati hivatal székhely településén közszolgálati jogviszonyban levő, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 247. § (1) bekezdésében meghatározott általános alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselője látja el.
35. A települési képviselő jogai
44. § (1) A települési képviselő feladatai tekintetében az Mötv. 32. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. A képviselő
(a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
b) indítványt tehet,
c) kérdéseket tehet fel,
d) nterpellálhat,
e) szavaz a döntést igénylő ügyekben,
f) a jegyzőn keresztül előzetesen egyeztetett időpontban érvényesítheti igényét a képviselő-testület hivatalától a képviselői munkájához szükséges tájékoztatás, ügyviteli közreműködés tekintetében.
36. A képviselő kötelességei
45. § (1) A képviselő köteles megtartani a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény rendelkezéseit, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályait.
(2) Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
(3) A képviselő-testület és a képviselő-testület bizottsága zárt ülésére kiküldött előterjesztés, azok mellékletei, a zárt ülésen elhangzottak, az ott történtek közül, csak az hozható nyilvánosságra, amelyet a polgármester, illetve a levezető elnök, bizottsági elnök a nyílt ülésen bejelent.
(4) A titokvédelem biztosítása a képviselő-testület ülését vezető polgármesterre, alpolgármesterre, a bizottsági ülések során a bizottság elnökére hárul.
(5) A képviselő köteles:
a) részt venni a képviselő-testület munkájában,
b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
c) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a lakosság önszerveződő közösségeivel.
(6) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.
(7) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye a döntéshozatalból való kizárás.
37. A képviselő-testület bizottsága
46. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, szervező és ellenőrző feladatokat lát el.
(2) A képviselő-testület a következő bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság 3 fő.
(3) A képviselő-testület az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatáskörébe utalja a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását.
(4) A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályait a 4. melléklet tartalmazza.
38. A bizottság megválasztása
47. § (1) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg. A polgármester, az alpolgármester, a közös önkormányzati hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.
(2) A bizottság – a feladatkörében – előkészíti a képviselő-testület döntéseit, ellenőrzi a döntések végrehajtását.
48. § (1) A képviselő-testület bizottsága ellát minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet helyi önkormányzati döntés a bizottság számára meghatároz.
(2) Dönt:
a) a képviselő-testület által átruházott hatáskörökben,
b) a képviselő-testület helyi rendeletében a bizottság részére megállapított hatáskörökben.
(3) Előkészíti:
a) a feladatkörébe tartozó testületi előterjesztéseket,
b) döntési jogkörébe tartozó célfeladat előirányzat felhasználásának alapelveit,
c) a hatályos önkormányzati rendeletek hatáskörébe tartozó szükség szerinti módosítását.
(4) Javaslatot tesz:
a) az éves munkaterv összeállításához,
b) a képviselő-testület helyi rendeletének vonatkozó rendelkezései alapján kitüntetések odaítélésére és megvonására.
(5) Véleményezi:
a) a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések feladatkörébe tartozó kérdéseket,
b) az önkormányzat éves pénzügyi tervének és költségvetési rendelettervezetének szakterületüket érintő részét,
c) a hatályos önkormányzati rendeletek hatáskörébe tartozó szükség szerinti módosítását.
(6) Ellenőrzi:
a) a képviselő-testületi és bizottsági döntések végrehajtását,
b) az önkormányzat működését.
(7) Kezdeményezi a szakterületéhez tartozó önkormányzati rendeletek szükség szerinti módosítását.
39. Bizottság működése
49. § (1) A bizottság működésük szabályait – a Mötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.
(2) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A meghívót és az előterjesztéseket a bizottsági tagoknak, a tanácskozási joggal meghívottaknak úgy kell megküldeni, hogy azt az ülés időpontját megelőzően 3 nappal megkapják, papír alapon.
(3) Kizárólag a bizottság által tárgyalt előterjesztésekkel kapcsolatos eljárási szabályok megegyeznek a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések szabályaival.
(4) A bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.
(5) A bizottság határozatát szótöbbséggel hozza.
(6) A bizottság állásfoglalása, döntései kialakításához esetenként szakértőt vehet igénybe.
(7) A bizottsági ülés időpontját és várható napirendjeit a bizottság elnökével egyeztetni kell, a meghívót a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott képviselő bizottsági tag írja alá. A bizottsági meghívó az elnök egyetértésével sk. jelzéssel, aláírás nélkül is kiküldhető.
(8) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a jegyző 15 napon belül megküldi a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren, továbbá megőrzés és nyilvántartás végett el kell helyezni a közös önkormányzati hivatalban.
(9) Külön jegyzőkönyvet kell készíteni:
a) a bizottság átruházott hatáskörének gyakorlásakor,
b) a bizottság előkészítő, véleményező feladatkörének ellátásakor.
(10) A jegyzőkönyvnek a képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl tartalmazni kell a bizottság tagjának kérésére a külön véleményét, továbbá a jegyzőkönyv mellékleteként a jelenléti ívet.
(11) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(12) A zárt ülés és a titkos szavazás képviselő-testületre megállapított szabályai a bizottság is vonatkozik.
(13) A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg azokat a témaköröket, amelyek:
a) előkészítését,
b) véleményezését kéri a bizottságtól.
40. A bizottság munkájáról szóló beszámoló
50. § (1) A bizottság tevékenységéről választási ciklusonként legalább egy alkalommal köteles a képviselő-testület előtt számot adni.
(2) A beszámolási kötelezettség időpontját a képviselő-testület éves munkatervében határozza meg.
41. A közös önkormányzati hivatal
51. § (1) Solt Város Önkormányzat Képviselő-testülete és Újsolt Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Mötv. 84. § (1) bekezdésében foglaltak szerint közös önkormányzati hivatalt hoz létre.
(2) A képviselő-testület a közös önkormányzati hivatal kirendeltségének személyi és tárgyi feltételeit éves költségvetésében biztosítja.
(3) A hivatal kirendeltsége a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati ügyeket készíti elő, az önkormányzati döntéseket hajtja végre és végzi a képviselő-testület, valamint a szakbizottság működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat.
(4) A közös önkormányzati hivatal kirendeltségét a polgármester irányítása mellett a jegyző vezeti.
(5) A közös önkormányzati hivatal kirendeltségének működési szabályait a Solti Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(6) A vezetők döntése szerint a belső szervezeti egységvezetők, valamint érdemi ügyintézők kiadmányozási jogot kapnak.
(7) A közös önkormányzati hivatal kirendeltségének munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét Solt Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
42. Az önkormányzat társulásai
52. § (1) A képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése során az Mötv. 87. § - 95. §-ában foglaltak szerint jár el.
(2) A képviselő-testület a közös érdekű feladatok célszerű, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, a polgároknak nyújtott közszolgáltatási színvonalának javítása, térségi kapcsolatok elmélyítése céljából társulási megállapodást köthet.
(3) A folyamatos kapcsolattartás a polgármester feladata.
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA
43. A képviselő-testület gazdasági programja
53. § A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló gazdasági programot határoz meg.
44. Az önkormányzat költségvetése
54. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben határozza meg.
(2) A költségvetési rendelettervezetet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet figyelembevételével a jegyző készíti el.
(3) A jegyző a költségvetési rendelettervezetet egyezteti és azt írásba foglalja.
(4) A polgármester a tervezetet a képviselő-testület bizottsága elé terjeszti. A bizottság és az Érdekegyeztető Tanács véleményével a polgármester a költségvetési rendelettervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.
(5) A zárszámadási rendelettervezet elkészítésére és előterjesztésére a (2)-(4) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.
45. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
55. § (1) Az önkormányzat belső ellenőrzés keretében gondoskodik a belső és felügyeleti ellenőrzéséről.
(2) A belső ellenőrzés rendjét részletesen a belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.
46. Az önkormányzat vagyona
56. § Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
HELYI NÉPSZAVAZÁS
57. § Újsolt Község Önkormányzat Képviselő-testülete elrendeli a helyi népszavazást, ha azt a település választópolgárai huszonöt százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezte.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
58. § (1) Ez a rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Újsolt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (IV.7.) önkormányzati rendelete az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról.
1. melléklet a 8/2019. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez
Polgármesterre átruházott hatáskörök
1. települési támogatásról,
2. köztemetésről,
3. személyes gondoskodást nyújt szociális ellátásnál hozott fenntartó döntés során,
4. közterület filmforgatási célú használatáról,
5. forgalomképes ingó- és ingatlan visszterhes elidegenítéséről bruttó 200 ezer forint értékhatárig,
6. eltérő rendelkezés hiányában forgalomképes ingó- és ingatlan visszterhes hasznosításáról bruttó 200 ezer forint egyedi értékhatárig.
7. az önkormányzat vagyonával kapcsolatban
8.1. telekmegosztáshoz, telekösszevonáshoz, közterületet nem érintő telekhatár-rendezéshez, közterület művelési ága, besorolása és tulajdoni viszonyai közül egyiket sem érintő telekhatár-rendezéshez,
8.2. ingatlanügyi, kereskedelmi igazgatási, birtokvédelmi, építési engedélyezési, bejelentési és egyéb építésügyi vagy létesítési eljárás lefolytatásához,
8.3. elidegenített ingatlan esetén az elidegenítési és terhelési tilalmak törléséhez, valamint azok hatálya alatt a további megterheléshez,
8.4. nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez,
8.5. hasznosításnak nem minősülő igénybevételhez
8. címer- és zászló használatról,
9. a kötelező szakmai konzultáció, településképi bejelentési eljárás, településképi kötelezési eljárás során a településkép védelméről szóló rendelet szerint,
10. a megszűnt vízi közmű társulattól átvett közműfejlesztési hozzájárulásokat érintő kérdésekben,
11. a közútkezelői jog gyakorlása során.
2. melléklet a 8/2019. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez
A BIZOTTSÁG RÉSZLETES FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
1. ÜGYRENDI BIZOTTSÁG
1.1.1. elkészíti a testület Szervezeti és Működési Szabályzatát, figyelemmel kíséri hatályosulását, javaslatot tesz a szükséges módosításokra,
1.1.2. előkészíti, véleményezi az önkormányzati rendeleteket, ellenőrzi a testületi döntések végrehajtását,
1.1.3. szükség szerint – de legalább kétévenként – felülvizsgálja a helyi önkormányzati rendeleteket és javaslatot készít azok módosítására, hatályon kívül helyezésére vagy újabb rendelet alkotására,
1.1.4. döntésre előkészíti a Képviselő-testület elé kerülő összeférhetetlenségi, fegyelmi, anyagi kártérítési ügyeket,
1.1.5. javaslattal él a Képviselő-testület felé a polgármester illetményének, bérfizetésének és jutalmának megállapítására,
1.1.6. segíti az önkormányzati társulások szervezését,
1.1.7. ellátja a Képviselő-testület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendőket,
1.1.8. a képviselők vagyonnyilatkozat-tételével, vizsgálatával kapcsolatos feladatokat ellátja.
1.1.9. részt vesz a pályázati eljárásban,
1.1.10. Véleményezi a költségvetési rendelettervezetet.
3. melléklet a 8/2019. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez
AZ ELŐTERJESZTÉS FORMAI KELLÉKEI
1. ELŐTERJESZTÉS
1.1. Újsolt Község Önkormányzat Képviselő-testületének (dátum)-i nyilvános ülésére
1.2. Tárgy:
1.3. Tisztelt Képviselő-testület! (Tartalma: az SZMSZ 23. § (5) bekezdése alapján)
2. HATÁROZATI JAVASLAT
2.1. Tartalma: Több pont esetén pontokba szedve
2.2. Végrehajtásért felelős
2.3. Végrehajtás határideje
2.3. Képviselő-testület határozatáról értesülnek
2.4. Az előterjesztő aláírása (előterjesztő lehet: SZMSZ 23. § (3) bekezdés)
3. Az előterjesztést törvényesség szempontjából ellenőrizte jegyzői aláírással.
4. A határozathozatal egyszerű vagy minősített többséget igényel.
4. melléklet a 8/2019. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez
A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályai
1. §
átvételéről:
a) a képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyitott borítékban,
b) a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor
lepecsételt borítékban történik.
II.
A vagyonnyilatkozat kezelése, nyilvántartása
2. §
kell kezelni, azokat a „Titkárság" helyiségben elhelyezett lemezszekrényben kell
tárolni.
meghatározottak szerint.
a) a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános (kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott
azonosító adatokat),
b) a hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai
tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
III.
Ellenőrzési eljárás
3. §
vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
hozzátartozóját felszólítja a vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatokra vonatkozó
azonosító adatok 8 napon belüli írásban történő bejelentésére. Ezeket az azonosító adatokat csak a Bizottság tagjai ismerhetik meg, ezeket az eljárást lezárását követő 8 napon belül törölni kell.
akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz.
Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasíthatja.
rendelkezései, és a bizottság saját ügyrendjében foglaltak az irányadók.