állapítja meg.

a) A felhalmozási célú bevételt 4 464 ezer Ft-ban

ebből aa) 2019.évi pénzmaradvány 4 083 ezer Ft-ban

ab) Felhalmozási célú átvett pénzeszk. . 381 ezer Ft-ban

b)A felhalmozási célú kiadást 4 464 ezer Ft-ban

ebből ba) Beruházási célra 3 465 ezer Ft-ban

bb) Felújítási célra 999 ezer Ft-ban

c) Működési célú bevétel 101 198 ezer Ft-ban

ebből ca) Önkorm.működési támogatása 25 667 ezer Ft-ban

cb) Működési célú átvett pe. 40 492 ezer Ft-ban

cc) Közhatalmi bevétel 1 320 ezer Ft-ban

ce) Egyéb működési bevételek 26 566 ezer Ft-ban

cf) Pénzmaradvány 5 547 ezer Ft-ban

cg)Megelőlegezés összege 1 606 ezer Ft-ban

d) Működési célú kiadást 101 198 ezer Ft-ban

ebből da) személyi juttatásokat 29 945 ezer Ft-ban

db) munkaadókat terhelő járulékok 3 564 ezer Ft-ban

dc) dologi kiadások 41 874 ezer Ft-ban

dd) önkorm. által folyósított tám. 6 398 ezer Ft-ban

de) pénzeszköz átadást, egyéb támogatás 6 101 ezer Ft-ban

df) általános tartalék 10 734 ezer Ft-ban

dg) Államházt.bel.megel.visszafiz 2 582 ezer Ft-ban

állapítja meg.

(2) Az önkormányzat költségvetési mérlegét az 2.1 és a 2.2. melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a rendelet 2.1 melléklete alapján határozza meg a képviselő-testület.

(3) A bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban az 2.2., 2.3.,2.4. mellékletek szerint állapítja meg.

(4) A működési és felhalmozási bevételek és kiadások előirányzatai mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a 3.1. és a 3.2. melléklet részletezi.

(5) A működési hiány belső finanszírozására és a szállítói tartozások kiegyenlítése érdekében, az előző évben megkapott de 2020 évben felhasználásra kerülő támogatásokra a képviselő-testület az előző év költségvetési maradványának összegéből 684 ezer Ft-t igénybevételét rendeli el.

(6) A felhalmozási hiány finanszírozása érdekében a 10 millió forintot meghaladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötésére a Kormány hozzájárulása szükséges. A 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet esetében a hiány külső finanszírozása fejlesztési hitelből /vagy/ az előző év költségvetési maradványának igénybevételével történik.

(1) Az önkormányzat a saját bevételei összegét, valamint az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeit – évente – legkésőbb a költségvetési határozat elfogadásáig kell megállapítani. az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletben meghatározottak szerinti saját bevételeinek, valamint a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét határozatban kell megállapítani. Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 4. melléklet részletezi.

(2) Az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 5. melléklet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat 2020. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljait az 6. melléklet részletezi.

(4) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését a 7. melléklet szerint határozza meg.

(5) Az önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként szintén a 7. melléklet részletezi.

(6) Az EU-s támogatással megvalósuló programokat és projekteket, valamint az önkormányzaton kívül megvalósuló projektekhez való hozzájárulást a 8. melléklet szerint hagyja jóvá.

(7) A 3. § (1) bekezdésében megállapított kiadások önkormányzati cofogonkénti megoszlását az 1. tájékoztató tábla határozza meg.

(8) Az Önkormányzat a kiadások között 15 255 E Ft tartalékot tervez, melyet általános tartalékként állapít meg.

(1) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

A könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

(2) A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.

(3) Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.

(4) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja

(5) Amennyiben a költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozás állományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost jelöl ki.

(6) A 367/2019.(XII.30.) Korm rendelet szerint 2020. január 1-től a minimálbér 161.000 Ft teljes munkaidő teljesítése esetén - a garantált bérminimum összege 2019. január 1-től 210 600 Ft.

(7) ) A Nagyrábéi Közös Önkormányzati Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában az illetményalap 2020. évben 46.380 Ft.

(1) Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (4) bekezdésben foglalt kivételével a Képviselő-testület dönt.

(2) A képviselő-testület az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát 100.E .Ft összeghatárig átruházza a polgármesterre Egyéb esetekben a képviselő-testület a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát fenntartja magának.

(3) Az (2) bekezdésben foglalt átcsoportosításról a polgármester negyedévente köteles beszámolni, a költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni. Az átruházott hatáskörű előirányzat-módosítási jogkör 2020. december 31-ig gyakorolható.

(4) A költségvetési szerv a költségvetésre kiemelt előirányzatain belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(5) A képviselő-testület a költségvetési rendelet 5. § (2) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(6) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.

(7) Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

(8) A képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi költségvetési szerv köteles betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.

(1) A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

(2) A költségvetési szervek az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, egyéb előirányzatokkal képviselő-testületi határozattal elfogadott munkamegosztási megállapodásban foglaltaknak megfelelően rendelkezik.

(3) Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembe vételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.

(4) A polgármesteri (önkormányzati, közös) hivatal, valamint a költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.

1. Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és tovább fejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző felelős.

(2) Az Önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról megbízási szerződés útján gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.