1. § (1) A rendelet célja, hogy elősegítse az állattartáshoz fűződő lakossági érdekek érvényesülését, s egyben biztosítsa, hogy az állattartás mások nyugalmát ne zavarja, biztonságát ne veszélyeztesse.

(2) A rendelet hatálya Kulcs Községi Önkormányzat közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában:

• 1. Haszonállat: minden olyan állat, amelyet fogyasztásra, vagy haszonszerzés céljára tartanak, illetve tenyésztenek.
• 2. Kedvtelésből tartott állat: rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék - védelem és - eb és macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat és a vadászatra használt állat.
• 3. Állattartás: az a tevékenység, amely arra irányul, hogy biztosítsa az állat számára életkörülményeinek, fajtájának, korának, fizikai jellemzőinek megfelelő elhelyezését, táplálását, gondozását, nevelését, felügyeletét.
• 4. Állattartó: Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény Ávt. 3. § 1. pontjában meghatározott fogalom.
• 5. Többlakásos ingatlan: legalább két önálló lakással rendelkező lakóépület.

3. § (1) Állat csak a közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi előírásoknak megfelelő körülmények között tartható.

(2) Az állattartás során keletkező trágya, hígtrágya és a csurgalékvíz csak zárt rendszerű, jól zárható fedlappal ellátott, szivárgásmentes tárolóban gyűjthető. A trágyalé a kommunális csatornarendszerbe nem vezethető.

(3) Az almostrágya tárolása az ingatlan udvarán csak kiépített, elfolyás és szivárgásmentes átmeneti gyűjtőben megengedett.

(4) A keletkezett trágya kezeléséről, ártalmatlanításáról, elszállításáról – a környezet szennyezése nélkül – rendszeresen, szükség szerint (május-október közötti időszakban hetente) gondoskodni kell.

(5) Az elhullott állatok tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételéről az állattartó saját költségén – külön jogszabályban előírt módon – köteles gondoskodni.

4. § (1) A település egész területén a kedvtelésből tartott állatok száma kizárólag szaporulat esetében, és legfeljebb a szaporulat számával, a szaporulat 3 hónapos koráig haladhatja meg a jelen rendeletben meghatározott számot.

(2) A település területén kertes családi házaknál legfeljebb 3 db eb tartható, oly módon, hogy az állattartónak gondoskodni kell arról, hogy az ebek szükségtelen ugatással ne zavarják a szomszédos ingatlan lakóinak nyugalmát.

(3) Az állattartó halála esetén az állatok elhelyezéséről (további gondozásáról) a mindenkori örökös köteles gondoskodni.

(4) A többlakásos lakóépületekben lévő lakásokban legfeljebb 1 db kutya és 2 db macska tartható és azok egyszeri szaporulata 3 hónapos korig, kivéve akkor, ha a lakásszövetkezet vagy a társasház szervezeti és működési szabályzata illetve házirendje, vagy a lakásingatlanok tulajdonosainak megállapodása eltérő szabályokat állapít meg a kedvtelésből tartott állatok tartásának tilalmára illetve tartható állatok számára vonatkozóan.

(5) Eb és macska erkélyen, loggián nem tartható.

(6) Ebet, macskát és más kedvtelésből tartott állatot többlakásos épületek közös használatú helyiségeiben, illetve közterületen tartani, etetni, szabadon engedni tilos.

(7) Zártkerti ingatlanon legfeljebb 2 db eb és 2 db macska tartható, ha az állattartó biztosítani tudja az állat számára a biztonságos elhelyezési feltételeket és az állat gondos ellátását.

(8) Kutyát – vakvezető, mozgáskorlátozottat segítő kutya kivételével - vendéglátó egységbe, bölcsődébe, óvodába, napközi otthonba, kulturális, oktatási, szociális és egészségügyi intézménybe, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe bevinni, illetve beengedni tilos.

5. § (1) Az állattartó köteles ebét az állatvédelmi, állat- és közegészségügyi, a szabálysértési a veszélyes ebekre vonatkozó, továbbá a Ptk. szomszédjogokra vonatkozó és az állattartó felelősségét szabályozó jogszabályok keretei között úgy tartani, hogy az a szomszédok nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.

(2) Többlakásos lakóépület közös udvarán ebet csak az összes tulajdonostárs hozzájárulásával lehet tartani.

(3) Az eb tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét ne hagyhassa el.

(4) Az eb tartási helyének tekintetében a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/25010. (II. 26.) Kormányrendelet 14. § (5) bekezdésének rendelkezései az irányadóak. Ha az állattartó az ebet kennelben tatja, a kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 1 m távolságot be kell tartani.

(5) Abban az esetben, ha kennel nem létesíthető, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 m huzalhoz csatlakozó, legalább 2 méter hosszú lánccal lehet az ebet kikötni.

(6) Bekerített ingatlanon az eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át, oda kinyúlni, kiharapni ne tudjon.

6. § (1) A gazdátlan kóbor ebet a gyepmester befogja és elszállítja a gyepmesteri telepre, ahol az állatot 14 napig őrzi.

(2) Az így befogott ebet az állattartó a fenti időpontot belül, az oltási igazolás bemutatásával, a befogási és tartási költségek megtérítése mellett kiválthatja. A gyepmester köteles a chip alapján megkísérelni az eb tulajdonosát megkeresni. A 14 napon túl ki nem váltott gazdátlan eb értékesíthető vagy elaltatható.

7. § (1) E rendelet szabályainak megsértése esetén - amennyiben az intézkedésre jogszabály nem más szervet jogosít fel – a jegyző az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozhatja vagy megtiltja.

(2) E rendelet alkalmazása során történt eljárásra a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai az irányadóak.

8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, és rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult eljárások során kell alkalmazni.

(2) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Kormányrendelet, az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet, a méhészetről szóló 15/1969. (XI: 6.) MÉM rendelet, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeleteinek vonatkozó rendelkezései az irányadóak.