Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2016 (VI.30..) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól
Hatályos: 2016. 07. 01- 2022. 09. 29Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2016 (VI.30..) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól
Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 6. § (5) és (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat - és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
I. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Kulcs Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő
a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), továbbá
b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, illetve nonprofit kft-ben és egyéb gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (portfolió vagyon).
(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) pontban meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba vagy bérbe adására és más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását és vagyontárgyak megszerzését is.
(3) Ezen rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni:
a) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, továbbá az önkormányzatot illető követelések elengedésére és mérséklésére, ha az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete,
b) közterületek hasznosítása esetén, ha a közterületek rendjéről szóló önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik.
II. Az önkormányzati vagyon
2. § (1) Az Önkormányzat vagyona (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) az 1. §-ban meghatározott
Vagyonkimutatás és vagyonnyilvántartás
3. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást vezet. Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon és annak változásai az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.6) Korm. rendelet szerinti ingatlan vagyonkataszterben kerül nyilvántartásra.
(2) Az Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala tartja nyilván, értékeli és teljesíti az előírt adatszolgáltatást.
(3) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása.
(4) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is, és összhangban kell állnia az önkormányzati ingatlankataszterben és az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott, megfeleltethető adatokkal.
(5) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont a mérleg szerinti római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportonkénti – a tárgyi eszköz és a befektetett pénzügyi eszközcsoportok esetén az arab számmal jelzett sorai szerinti - tagolásban, ezen belül forgalomképtelen törzsvagyon, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes vagyon és üzleti vagyonbontásban tartalmazza – az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Kormányrendelet 30. § (2) bekezdésben szabályozottaknak megfelelően - , mérleg szerinti értékben, önálló költségvetési szerszervenkénti bontásban.
(6) A vagyonkimutatás a mérlegben szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül a „0”-ra leírt használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök állományát, a használatban lévő kis értékű immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, a 01-02. számlacsoportban nyilvántartott eszközök állományát, és az Nvtv. 1.§ (2) bekezdés g) és h) pontja szerinti kulturális javak és régészeti leletek állományát is, intézményenként természetes mértékegységben tartalmazza. A kezességgel, illetve garancia-vállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket is be kell mutatni.
(7) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva az Önkormányzat Képviselő-testületének kell bemutatni, és a zárszámadás alátámasztásaként kell megőrizni.
4. § (1) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, - az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével – a jegyző a gazdasági előadón keresztül gondoskodik.
(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása tárgyában a jelen rendelet alapján kötött szerződéseket a szerződéskötésre feljogosított személy vagy szervezet (képviselője) a szerződés megkötését követő 60 napon belül köteles a jegyző részére megküldeni.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követeléséket, az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfoliókezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, illetve dematerializált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(4) Az Önkormányzat eszközeit és forrásait évente leltározza.
III. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai
A tulajdonosi jogok gyakorlása
5. § (1) Az Önkormányzat tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik, saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat.
(2) Az Önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az Önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
(3) Az Önkormányzatot megillető jogokról és kötelezettségekről Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 107. §-a rendelkezik. A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek az Nvtv.-ben szabályozott módon engedhetőek át másnak.
(4) A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete, illetve átruházott hatáskörben a polgármester és az Önkormányzat Képviselő-testületének bizottságai gyakorolják.
(5) A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyait e rendelet keretei között bízhatja másra, adhatja át üzemeltetésre. A vagyontárgyak vagyonkezelésbe történő átadása előtt e rendelet 20-23. §-a szerinti vagyonkezelési szerződést kell kötni.
(6) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy
a) a tulajdonosi jog gyakorlója döntései alapján a szerződéseket megkösse,
b) ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, illetve érvényesítse az önkormányzat igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,
c) önállóan elutasítson olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,
d) közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,
e) vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződéseket az önkormányzat, mint jogosult javára egymillió forint értékhatárig önállóan megkössön,
f) hozzájáruljon közterület használatához, illetve erre szerződést kössön, ha a használat közterületként nyilvántartott földrészlet rendeltetésének megfelelő használatát biztosítja,
g) döntsön az építési telkekre bejegyzett visszavásárlási joggal kapcsolatos kérelmekről,
h) döntsön a vállalkozói telkekre bejegyzett jogokkal, tényekkel kapcsolatos kérelmekről.
Az önkormányzati vagyon hasznosítása
6. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja a község önkormányzatának kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.
(2) A hasznosítás fogalmát a Nvtv. 3. § (1) bekezdésének 4. pontja határozza meg.
(3) Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor a tulajdonosi jog gyakorlója részére írásban előterjesztést kell készíteni. Az előterjesztés benyújtására a polgármester vagy az előterjesztés elkészítésére megbízott bizottság köteles. Ennek során számba kell venni a feltételeket, vizsgálni kell a jövedelmezőséget, javaslatot kell tenni az alternatívák mérlegelésével a legmegfelelőbb hasznosítási formára.
(4) Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó feltételeket a Nvtv. 11. § (11) bekezdése határozza meg.
(5) Az önkormányzati vagyon ingyenes átadását a Nvtv. 13.§-a határozza meg.
7. § Az önkormányzat nevében az arra jogosult a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészében követeléséről:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,
e) kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel.
f) az Önkormányzat a többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságával szemben fennálló követeléséről, amennyiben a követelés rendezése a gazdasági társaság működőképességét veszélyezteti a Képviselő-testület külön döntése alapján.
8. § (1) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege 100.000 Ft-ig terjed, a követelésről lemondani a polgármester engedélyével lehet, melyről a Képviselő-testületet a következő rendes ülésen tájékoztatni kell.
(2) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege a 100.000 Ft-ot meghaladja, úgy a követelésről való lemondásról a Képviselő-testület dönt.
Az önkormányzati vagyon értékének és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának
meghatározása
9. § (1) Az önkormányzat a számviteli nyilvántartásban
a) ingatlan vagyonát beszerzési (bruttó) értéken,
b) az ingó vagyonát beszerzési értéken,
c) értékpapír vagyonát névértéken,
d) vagyonkezelésbe adott portfolió vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 3. § (4) bek. d.) pontjába foglalt rendelkezést is figyelembe véve - tartja nyilván.
(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, illetve apportálására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő azonosítása esetén – az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) ingatlan vagyon esetén forgalmi értékbecslés alapján,
b) ingó vagyon esetén értékbecslés alapján,
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az
Eljárás a tulajdonos képviseletében
10. § (1)
a) A Képviselő-testület képviseletében a polgármester jár el,
b) az e rendeletben vagy az SZMSZ-ben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlására kijelölt átruházott hatáskörben a bizottság, illetve annak elnöke vagy a polgármester jár el,
c) az e rendelet szerinti vagyonkezelési szerződéssel megbízott vagyonkezelő szerv, illetve vezetője jár el,
d) az Mötv, és az államháztartásról szóló, 2011. évi CXCV. törvényben (továbbiakban: Áht.) meghatározott és az e rendeletben szabályozott feladat- és hatáskörben az intézmény vezetője jár el.
(2) A tulajdonos képviseletében eljáró személy a továbbiakban a tulajdonosi jog gyakorlója.
(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet vagy személy (a továbbiakban: a tulajdonosi jog gyakorlója) illetve megbízottja a tulajdonosi jogok gyakorlása körében - a vagyonkezelési szerződés rendelkezései szerint - önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő, a tulajdonost illető jogosítványokat, továbbá hatósági, közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát is.
(4) A tulajdonosi jogokat gyakorló a vagyontárgy használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.
(5) Az önkormányzati tulajdonban (rész-tulajdonban) lévő gazdasági társaság, nonprofit gazdasági társaság legfőbb szerve ülésén a részvénytársaságnál eseti, egyéb társaságnál általános meghatalmazással képviselteti magát a tulajdonosi jog gyakorlója, illetve szerződéses vagyonkezelés esetén - meghatalmazás alapján - a vagyonkezelő.
Az önkormányzati vagyonkezelő szervek és jogállásuk
11. § (1) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: Kulcs Községi Önkormányzat, és intézményei: a Kulcsi Polgármesteri Hivatal, és a Kulcsi Százholdas Pagony Óvoda és Bölcsőde, e rendelet szerinti vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal - az Önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - e rendelet és egyéb hatályos jogszabályok keretei között gazdálkodik.
(2) Az önkormányzati vagyonkezelő szervek használati joga ingyenes a Nvtv. 11. § (13) bekezdése alapján. E vagyonkezelő szervek kötelesek teljesíteni a vagyontárgy tulajdonosát terhelő közfeladatot, közszolgáltatást és az ezzel járó kötelezettségeket.
(3) A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.
Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése
12. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni csak a Nvtv. 13. § -ában meghatározott módon lehet.
(2) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről és átruházásáról a Képviselő-testület határoz.
IV. Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal
A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
13. § (1) A forgalomképtelen nemzeti vagyon fogalmát a Nvtv. 3. § 3. pontja határozza meg.
(2) A forgalomképtelen nemzeti vagyon
a) tulajdonjogát nem érintő hasznosítása - amennyiben a vagyontárgyak hasznosítására irányuló szerződések időtartama a három hónapot nem haladja meg - a polgármester feladatkörébe tartozik.
b) a három hónapot meghaladó időtartamra történő, tulajdonjogát nem érintő hasznosítására vonatkozó szerződés megkötéséről vagy tulajdonjogának megszerzéséről a Képviselő-testület dönt.
(3) A polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról.
(4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken közművek, valamint nyomvonal jellegű építmények és ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez - amennyiben ahhoz építési engedély szükséges - a tulajdonosi hozzájárulás megadása kérdésében a polgármester dönt. A tulajdonosi hozzájárulást a polgármester ellenszolgáltatáshoz kötheti.
(5) Az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges a védett természeti területek használati jogának átadásához.
(6) A forgalomképtelen törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.
(7) A forgalomképtelen vagyon elidegenítésére kötött szerződés semmis. Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete illetve végrehajtás nem vezethető rá.
A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
14. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon fogalmát a Nvtv. 3. § 6. pontja határozza meg.
(2) Az 1. §-ban meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, megterheléséről, bérleti vagy a használati jogának átengedéséről a Képviselő-testület határoz.
(3) Mindazokban az esetekben, amelyek során más jogszabályok értelmében az illetékes miniszter hozzájárulása, vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt a tulajdonosi jogot gyakorló köteles beszerezni.
(4) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.
15. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyont az önkormányzat, és intézményei szerződés alapján kezelhetik, mely szerződés megkötéséről a 16. §--ában meghatározott jogosult dönt.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérleti vagy a használat jogának átengedéséről vagy gazdasági társaságba beviteléről az önkormányzati vagyonkezelő szervezetek - a jogszabályok és e rendelet alapján - a velük megkötött vagyonkezelési szerződés rendelkezései szerint járhatnak el.
Intézmények vagyonhasznosítása
16. § Az önkormányzati intézmények annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amely adott intézmény Alapító Okiratában vagy vagyonkimutatásában szerepel. Kötelesek a vagyontárgyakkal jó gazda módjára bánni, állagmegóvásukról, karbantartásukról és felújításukról gondoskodni.
17. § (1) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül az alap-tevékenység sérelme nélkül önállóan dönt - a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész használatba (bérletbe) adásáról legfeljebb egy évi időtartamra.
(2) Az önkormányzati intézmény vezetője a pénzügyi bizottság előzetes hozzájárulásával dönt:
a) az intézmény használatában lévő ingatlan, ingatlanrész határozatlan időtartamú illetve az egy évet meghaladó használatba (bérbe) adásáról,
b) vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb módon történő hasznosításról kétmillió forint értékhatárig,
18. § A vagyonhasznosításból befolyó bevétel a hasznosító intézmények feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordítható.
19. § Az önkormányzati intézményeknél feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosításáról a Képviselő-testület dönt. Az intézmények feleslegessé vált ingatlanjainak értékesítésére vonatkozó döntést megelőzi az adott ingatlannak a korlátozottan forgalomképes vagyoni körből való kivonása és forgalomképessé történő átminősítése. Ugyanígy kell eljárni az intézményi ingatlanok hasznosítása esetén, ha az ingatlannal/ingatlanrésszel kapcsolatos Önkormányzat által meghatározott közszolgálati igény megszűnik.
Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
20. § (1) Az üzleti önkormányzati ingatlan és ingó vagyon tekintetében - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel:
a) Az egymillió Ft egyedi forgalmi érték alatti ingó vagyon tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat
b) Az egymillió Ft egyedi forgalmi értéket meghaladó üzleti önkormányzati ingatlan, ingó vagyon felett a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
c) A felesleges, használhatatlanná vált, elavult, vagy gazdaságtalanul üzemeltethető vagyontárgyakat a tulajdonosi jog gyakorlója döntését követően bármely gazdasági szervezet vagy magánszemély részére értékesítheti. Értékesítés során be kell tartani e rendeletnek a vagyonhasznosítási eljárási rendjére és nyilvánosság szabályaira vonatkozó rendelkezéseit.
d) Az intézményekben feleslegessé vált és a könyvviteli nyilvántartásban érték nélkül szereplő vagyontárgyak az adott intézményvezető kérelme alapján a Képviselő-testület határozata által más intézménynek átadhatók, egyéb esetben a Kulcs Községi Önkormányzat fenntartásában működő szervnek, egyéb szervnek, magánszemélynek a hivatalnál, illetve intézményeknél feleslegessé vált és könyvviteli nyilvántartásban érték nélkül szereplő vagyontárgyak átadása a jegyző engedélye alapján történik.
(2) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatásköre az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más Önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, illetve ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.
(3) Vagyonkezelési szerződés megkötése a Képviselő-testület hatásköre.
Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása,
a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályai
21. § (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának meghatározott körét az Mötv 109. § szerint, valamint e rendelet keretei között, önkormányzati közfeladat ellátása érdekében vagyonkezelésbe adhatja.
(2) A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és szerződés tartalmának meghatározása kizárólagosan a Képviselő-testület hatásköre, mind a pályáztatással, mind a kijelöléssel történő vagyonkezelésbe adás esetében.
(3) Vagyonkezelésbe a korlátozottan forgalomképes és forgalomképes önkormányzati vagyon adható, kizárólag az önkormányzat feladatkörébe tartozó közfeladat ellátása érdekében. A képviselő-testület által vagyonkezelésbe adott vagyont a vagyonleltár elkülönítetten tartalmazza.
22. § (1) A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el a vagyonkezelő által.
(2) A vagyonkezelésbe adás az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet.
(3) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása a rendelet 2. számú mellékletét képező pályáztatási eljárásról szóló szabályzat szerinti nyilvános pályázati eljárás lefolytatásával – kivéve az önkormányzati törvény szerinti „kijelölés” esetét –, vagyonkezelési szerződés megkötésével történik.
(4) A feladatellátás átadását célzó döntést megelőzően részletes elemzést kell készíteni, mely keretében értékelni kell a célt szolgáló vagyon állapotát, alkalmasságát, annak működtetési, várható felújítási és fejlesztési költségeit, s mindezeknek az önkormányzati költségvetésre gyakorolt hatását is.
(5) A vagyonkezelésbe adásra vonatkozó javaslatot annak Képviselő-testületi megtárgyalását megelőzően megvitatja a feladattal érintett önkormányzati bizottság is.
(6) Az önkormányzat vagyonának kezelője lehet természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel az önkormányzat közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelési szerződést köt.
(7) Az önkormányzati vagyont kezelő szerv a rábízott vagyonról – az Önkormányzat közfeladatainak sérelme nélkül – e rendelet és más hatályos jogszabályok, valamint a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.
(8) A vagyonkezelő szerv a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy - az önkormányzattal kötött szerződéssel összhangban - más piaci szereplők közreműködésével látja el, azonban az általa alkalmazott harmadik személy (alvállalkozó) eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el és azokat a jogosultnak be kell jelentenie.
(9) A vagyonkezelői joggal felruházott szervezetek az átalakulással egyidejűleg kötelesek szerződéseiket a működési forma változás miatt felülvizsgálni, és ha szükséges a szerződések módosítását kezdeményezni.
(10) Az önkormányzati vagyon kezelője jogosult a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:
a) birtoklására,
b) használatára, hasznainak szedésére,
c) bérbeadására és egyéb tulajdonviszonyokat nem érintő hasznosítására.
(11) Az önkormányzati vagyon kezelője köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:
a) biztosítására,
b) a közterhek viselésére,
c) a vagyon jó gazda módjára történő megőrzésére,
d) a gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,
e) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok
ellátására.
23. § A vagyonkezelési szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni:
a) a vagyonkezelési jog gyakorlásának terjedelmét, mértékét és korlátait, az esetleges korlátozások pontos megjelölésével,
b) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
c) az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, teljesítésének biztosítékait,
d) a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolási kötelezettség módját, az elszámolási kötelezettség tartalmát. A vagyonkezelési szerződés melléklete – a vonatkozó jogszabályi lehetőségekkel összhangban - az elkészített elszámolási rend, amely biztosítja, hogy a vagyonkezelő saját vagyonától elkülönítetten, analitikus nyilvántartások útján tételesen kimutassa a vagyonkezeléssel kapcsolatos bevételeit, költségeit, számláit, vagyon- és pénzmozgásokat, a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolót a vagyonkezelőnek a tárgyévet követő év február 28-ig kell elkészíteni.
e) a felmondási lehetőségeket és feltételeket, felmondási időt. Ezzel összefüggésben ki kell kötni, hogy a vagyonkezelő súlyos szerződésszegése esetén, illetve ha az ellenőrzésre feljogosított tevékenységét akadályozza, a szerződés azonnali hatállyal felmondható.
f) a vagyonkezelési szerződésben az is kiköthető, hogy a kezelőt csak a szerződésben meghatározott eredmény elérése esetén illeti meg díjazás, mely azonban nem érinti a vagyonkezeléssel kapcsolatban felmerült költségek megtérítését,
g) az átvevő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az átadó írásos hozzájárulását is,
h) a vagyonkezelő a beruházást, felújítást, ha annak fedezete önkormányzati forrásból származik csak az önkormányzat költségvetési rendeletében, illetve egyéb testületi határozatokban szabályozott módon és keretek között végezheti, az egyéb forrásból megvalósuló beruházások és felújítások esetében a feltételeket a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni,
i) a vagyonkezelési szerződés szerződésszerző teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket (letét, engedményezés, stb.) és egyéb biztosítékokat,
j) a vagyoni, személyi és szakmai jellegű feltételek igazolásának módját,
k) a vagyon megterhelésével kapcsolatos tiltást,
l) a vagyonkezelési szerződés megszűnésének eseteit, azaz:
la) határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,
24. § (1) A vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzés megszervezésével és elvégzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért a Kulcs Községi Önkormányzat Jegyzője a gazdasági előadón keresztül felelős.
(2) Az ellenőrzés feladata a vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a nyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének ellenőrzése, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(3) Az összefoglaló ellenőrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza:
a) a tulajdonosi ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása, és
b) a tulajdonosi ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok.
(4) Az ellenőrzést szükség szerint a helyszínen, illetve adatbekérés útján, elsősorban a tulajdonosi ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk értékelésével és a belső szabályzatokban található leírások, útmutatók, valamint a részletes vizsgálati programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.
V. A vagyonhasznosítás eljárási rendje és nyilvánosságának szabályai
25. § (1) A vagyon elidegenítését, hasznosítását:
a) a képviselő-testület és bizottságai;
b) a polgármester;
c) az önkormányzat vagyonkezelő szerve kezdeményezheti.
(2) Valamennyi vagyonhasznosításra vonatkozó javaslatot a pénzügyi bizottság véleményez a tulajdonosi döntést megelőzően.
(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása főszabályként pályáztatási eljárás eredményeként történhet.
(3) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani:
a) amennyiben az önkormányzati vagyontárgy piaci értéke nem éri el:
aa) ingó vagyon esetén az 1.000.000 Ft-ot,
ab) ingatlan vagyon esetén az 5.000.000 Ft-ot,
b) vagyontárgynak többségi önkormányzati tulajdonú vállalkozásba vitele esetén;
c) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adásakor;
d) bérleti időszak meghosszabbításakor;
e) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezése esetén;
f) határozatlan idejű bérleti szerződés esetén – 10 évet meghaladó bérleti jogviszony után – a bérleménybérlő számára történő értékesítésekor;
g) kisajátításnál csereingatlan biztosítása esetén;
h) telekhatár-rendezés esetén.
i) ingó vagyon értékesítése esetén, amennyiben az olyan személy részére történik, aki az adott vagyontárgyat legalább két éve kizárólagosan használja.
(4) A versenytárgyalási eljárás, és a licittárgyalási eljárás szabályait e rendelet 3. és 4. számú mellékletei határozzák meg. A szabályzat rendelkezéseit az önkormányzati vagyont kezelő, hasznosító szerv a Képviselő-testület által jóváhagyott vagyonkezelési szerződés rendelkezésének megfelelően köteles alkalmazni.
(5) Kétszeres sikertelen versenyeztetési eljárás után a döntést hozó jogosult – a meghatározott feltételek változatlansága mellett – egyszerűsített eljárás keretében (a versenyeztetés elhagyása mellett) eljárni a vagyonhasznosítás során.
(6) A tulajdonosi jog gyakorlója hoz döntést az alábbiakról:
a) ingatlanvagyontárgy hasznosításának módja (értékesítés, bérbeadás, használatba adás, társaság alapításánál apportként szolgáltatás),
b) a szerződés céljának meghatározása,
c) érték elfogadása vagy megállapítása (ingatlan vételár, kikiáltási ár, apport érték, bérleti vagy használati díj mértéke, ellenértéke),
d) ingatlanértékesítés esetén részletfizetési kedvezmény biztosítása és ezzel egy időben a vételár hátralék értékállóságának biztosítása, a vételár hátralékra alkalmazható kamat évi mértékének megállapítása,
e) szerződés időtartamának meghatározása
f) árverésre kijelölés vagy pályázatra kijelölés, ez utóbbi esetén a pályáztatás módja,
g) ingatlan csere céljára történő biztosítása,
h) a rendeletben fel nem sorolt esetekben a tipikus vagy a gyakorlatban ritkán előforduló szerződéstípushoz sorolható szerződések megkötése során azokról az alapvető szerződéses feltételekről való rendelkezés, melyek hiányában szerződés nem jöhet létre.
VI. Értelmező rendelkezések
26. § E rendelet alkalmazásában:
1. Egyéb (atipikus) szerződés: e rendeletben meghatározott vagyonkezelési szerződés típusok egy szerződésen belüli előfordulása.
2. Helyi közút: az Önkormányzat tulajdonában lévő gyalogos- és járműközlekedésre szolgáló közterület.
3. Helyi közút műtárgya: a híd, a hajóhíd, felüljáró, áteresz, alagút, aluljáró, támfal, bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna vagy más vízelvezető létesítmény.
4. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: az átváltoztatható kötvény kivételével a kötvény, a váltó, a kincstárjegy, a letéti jegy és minden olyan egyéb értékpapír, amelyben a kibocsátó feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy az értékpapíron megjelölt összeget, valamint annak esetleges kamatát és/vagy egyéb járulékait az értékpapír birtokosa/tulajdonosa részére az értékpapíron megjelölt időpontban megfizeti.
7. Kedvezményes átruházás: a rendelet alkalmazásában kedvezményes átruházásnak minősül a vagyon olyan értéken történő átruházása, mely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadását tenné lehetővé.
8. Középület: az Önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgáló ingatlan.
9. Közművek: a lakossági és üzemi szükségleteket kielégítő, a víz, a gáz, a csatorna és a távfűtés vonalas létesítményei, berendezései, építményei. Így különösen a vízellátást szolgáló vízbázis, a víztorony, a magas víztároló medence és tartozékai; a gerinc- és elosztóvezeték-rendszer tartozékaival együtt; az elválasztó és egyesített szennyvíz csatornázási rendszerek, gyűjtő és főgyűjtő hálózatok a tartozékaival együtt; a szennyvíztisztító berendezések, a zárt, önálló csapadékvíz-hálózat, a hőközpontok, hőfogadó állomások berendezései, a távhővezeték és tartozékai, a gázvezetékek, a körzeti nyomásszabályozó rendszerek.
10. Park: a település belterületén önkormányzati tulajdonban lévő közhasználatú zöldterületek közül minden közterületnek minősülő közpark (park, játszótér), a pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő és ezen övezetbe sorolt területek, függetlenül attól, hogy a zöldterület ténylegesen kialakításra került-e.
11. Terek: az Önkormányzat tulajdonában lévő terek, amelyeket használatuk rendjére vonatkozó jogszabályok keretei között bárki szabadon használhat, a gyalogosok és a járművek közlekedését szolgálja és ezen övezetbe sorolt területek.
12. Üzleti értékelés: e rendelet alkalmazásában az adott gazdasági társaság tőkeszerkezetére, gazdasági-pénzügyi helyzetére, vagyoni viszonyaira, üzleti-piaci pozícióira vonatkozó komplex közgazdasági elemzés.
13. Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.
14. Vagyonkezelő szervek: a rendeletben meghatározott önkormányzati vagyonkezelő szervek és vagyonkezelésre szerződés alapján feljogosított más, nem önkormányzati szervek.
15. Vagyontárgyak: a vagyonelem térben, időben forgalmazásban elkülöníthető, önálló értékkel és megjelenési formával bíró egyede.
16. Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.
17. Korlátozott forgalomképesség: a törzsvagyon törvényben vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyainak azon tulajdonsága, mely szerint polgári jogi jogügylet tárgyai csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek betartásával lehetnek.
18. Forgalomképtelenség: törvény vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyak azon tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga jogügylet útján nem ruházható át, nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá.
19. Portfolió: értékpapírból és/vagy más befektetési eszközből álló együttesen kezelt befektetés-állomány.
20. Bruttó érték: az eszközök számviteli törvény szerinti bekerülési értéke.
21. Nettó érték: a bekerülési érték tervszerinti vagy rendkívüli értékcsökkenéssel csökkentett összege.
22. Ingatlan vagyon: a földterület és minden olyan eszköz (épület, építmény) amely a földdel tartós kapcsolatban létesítettek.
23. Ingó vagyon: minden olyan eszköz, amely nem tartozik az ingatlan vagyon körébe.
VII. Záró rendelkezések
27. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Kulcs Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 8/2012 (III.1) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
1. Az Önkormányzat kisebbségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedése:
2. melléklet
I. A PÁLYÁZAT KIÍRÁSA
1. A pályázat - tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli - nyilvános eljárás, amelyet legalább egy országos és egy helyi lapban, valamint szükség esetén a közfeladatot érintő ágazati közlönyben kell meghirdetni, amelyben meg kell jelölni a pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsájtásának helyét, időszakát és egyéb feltételeit, továbbá az elektronikusan megküldhető dokumentumok körét, valamint a rendelkezésre bocsátásának esetleges pénzügyi ellenértékét és annak pénzügyi feltételeit.
2. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
1. PÁLYÁZATI BIZTOSÍTÉK
1. A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető.
2. A biztosítékot vissza kell fizetni:
a) A pályázók részére a pályázati felhívás visszavonását, a pályázatok érvénytelenségének vagy az eljárás eredménytelenségének megállapítását követő 10 napon belül.
b) A nyertes pályázó, valamint a második legkedvezőbb pályázatot tevő részére, a szerződéskötést követő 10 napon belül, a többi pályázó részére az eredményhirdetést követő 10 napon belül.
3. Nem jár vissza a biztosíték, ha:
a) A pályázati felhívás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át.
b) A pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt pályázatát visszavonta.
c) A szerződés megkötése a pályázónak felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
III. A PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁRA NYITVA ÁLLÓ HATÁRIDŐ, KIEGÉSZÍTÕ TÁJÉKOZTATÁS
1. A pályázatok benyújtására a hirdetmény első megjelenésétől számított legalább 20 naptári nap álljon rendelkezésre.
2. A pályázó részére a megalapozott pályázat benyújtása érdekében a pályázó kezdeményezésére a Kiíró kiegészítő felvilágosítást nyújt. Ennek formája lehet: írásbeli, helyszíni bejárás és konzultáció. Ennek során az esélyegyenlőséget a Kiírónak biztosítani kell.
IV. A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS AZ AJÁNLAT VISSZAVONÁSA, MÓDOSÍTÁSA
1. Ha a Kiíró a pályázati kiírásban fenntartotta a pályázat tartalmának módosítására vonatkozó jogát, és azzal él, akkor az ajánlattételi határidőt legalább 10 naptári nappal meg kell hosszabbítani.
2. A Kiíró jogosult a pályázati felhívást a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig jogkövetkezmények nélkül visszavonni.
3. A pályázó a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig a pályázatát bármikor visszavonhatja.
V. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSA, BONTÁSA
1. A pályázat összeállításának költségei a pályázót terhelik, postázási késedelem vagy egyéb a pályázón kívüli okból eredő késedelem kockázatát a pályázó viseli.
2. A pályázatok bontása nyilvános, a pályázók és meghatalmazottjaik részvételének biztosításával.
3. A pályázó a pályázatában - kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben - közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. A pályázó azonban nem tilthatja meg az alábbi adatok, tények nyilvánosságra hozatalát:
a) név (cégnév),
b) lakóhely (székhely),
c) olyan tény vagy információ, amely az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerül.
4. A pályázatok bontásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet 5 munkanapon belül meg kell küldeni az összes pályázónak.
VI. A PÁLYÁZATOK ÉRTÉKELÉSE, ELBÍRÁLÁSA
1. A pályázat érvénytelenné nyilvánításának esetei:
a) A részletes pályázati kiírásban meghatározott pályázat benyújtási határidejének lejárta után benyújtott pályázat.
b) A pályázati biztosíték nem vagy nem az előírtaknak megfelelő teljesítése.
c) A pályázó, a közös pályázók, alvállalkozó az előírt alkalmassági feltételeknek nem felel meg.
d) A pályázat a pályázati felhívásban, a pályázati dokumentációban vagy a jogszabályokban meghatározott feltételeknek nem felel meg.
e) A pályázaton való részvétel kizáró okainak teljesülése.
f) Az eljárás időtartamának indokolatlan elnyújtása, nem egyértelmű ajánlatok megadása, nem rendeltetésszerű joggyakorlás.
2. A benyújtott pályázatokat A Kiíró által felkért Bíráló Bizottság véleményezi és köteles a Kiírónak döntési javaslatot tenni. A Bíráló Bizottság tagjait titoktartási kötelezettség terheli.
3. A Bíráló Bizottság tagja, illetve közeli hozzátartozója nem lehet:
a) A pályázó
b) A pályázó alkalmazottja vagy más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja
c) A pályázó tulajdonosa, résztulajdonosa vagy tagja, vezető tisztségviselője, amennyiben a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
d) Az, aki vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa, résztulajdonosa olyan gazdasági társaságnak, amelynek a pályázó a tulajdonosa (résztulajdonosa) vagy vezető tisztségviselője.
4. Az összeférhetetlenségi ok fennállását az érintett haladéktalanul köteles a Kiíró felé jelezni.
5. A Bíráló Bizottság a pályázatok értékelése során, felvilágosítást kérhet a pályázóktól a nem egyértelmű pályázati kijelentések tisztázása érdekében, a többi pályázó egyidejű értesítése mellett. Ez nem eredményezheti a pályázat tartalmi elemeinek módosítását, csak azok értelmezését szolgálhatja.
6. Érvényes az a pályázat, amely mind formai, mind pedig tartalmi szempontból megfelel a pályázati felhívásban és a pályázati dokumentációban foglalt feltételeknek, alkalmassági előírásoknak.
7. A benyújtott pályázatok közül a pályázati dokumentációban foglalt elbírálási részszempontok alapján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő pályázót kell az eljárás nyertesének kihirdetni. A Kiíró döntése szerinti azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése, vagy a vele történő szerződéskötés meghiúsulása esetén jogosult a soron következő legelőnyösebb ajánlatot tevővel szerződést kötni.
8. A pályázatok elbírálásáról, a pályázati eljárás eredményességéről vagy eredménytelenségéről Kulcs Község Önkormányzat Képviselő-testülete dönt.
9. Az eljárás eredményéről való döntésről a Kiíró valamennyi pályázót köteles értesíteni a döntést követő 15 napon belül.
3. melléklet
I. A Versenytárgyalási Szabályzat célja
1. Meghatározza a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott bruttó forgalmi értéket meghaladó forgalomképes önkormányzati vagyon értékesítése, a vagyon feletti vagyonkezelési jog, a vagyon használatának, illetve hasznosítási jogának átengedése esetén alkalmazandó szabályokat.
2. Szabályozza a Versenytárgyalás előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat.
3. Juttassa érvényre a nyilvánosság és az esélyegyenlőség elvét.
II. A szabályzat alkalmazásában:
a) kiíró (ajánlat kérő): Kulcs Községi Önkormányzat
b) ajánlattevő: aki az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tesz
c) nyilvános eljárás: az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert
d) zártkörű (meghívásos) eljárás: ha a kiíró az érdekelteket megfelelő határidő kitűzésével kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot
e) egyfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelynek kiírása során a kiíró az összes eljárási feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését
f) többfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelyet a kiíró több fordulóban hirdet meg, az ajánlati dokumentációban az összes eljárási feltételt ismerteti, és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett résztvevők közül a kiíró képviselője az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján kiválasztja a következő forduló résztvevőit és felhívja őket ajánlataik módosítására
g) lebonyolító: Polgármesteri Hivatal apparátusa, szükség esetén külső szakértő igénybevételével.
III. A versenytárgyalás típusa
IV. A versenytárgyalás meghirdetése
V. A versenytárgyalási felhívás tartalma
a) a kiíró szerv megnevezését, székhelyét
b) lebonyolító megnevezését, székhelyét
c) a felhívás célját, jellegét, több forduló esetén a fordulók számát
d) az eljárás tárgyaként értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését
e) ingatlan esetén az értékesítendő forgalomképes, vagy forgalomképessé nyilvánítható önkormányzati vagyon ingatlan-nyilvántartási adatait, közműellátottságát
f) a versenytárgyalási ajánlat(ok) beadásának helyét és idejét,
g) az ajánlati kötöttség időtartamát
h) a versenytárgyalással kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és telefonszámát
i) a benyújtott ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját és időpontját
j) ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját
k) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja
l) a kiíró a kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon
m) kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a versenytárgyalási eljárás soron következő helyezettjével kössön szerződést.
VI. A versenytárgyalási felhívás visszavonása
VII. Az ajánlati biztosíték
VIII. A versenytárgyalási ajánlat, ajánlati kötöttség
a) ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadására
b) a bruttó ajánlati árat,
c) szerződéstervezetet (amennyiben a versenytárgyalási felhívás szerint ez csatolandó),
d) amennyiben az ajánlattevő gazdálkodó szervezet, 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatot, a képviseletre jogosult aláírási címpéldányát,
e) annak meghatározását, hogy az ajánlat mely része üzleti titok,
f) annak meghatározását, hogy az ajánlat mely információi közölhetők a többi ajánlattevővel,
g) annak meghatározását, hogy ajánlattevő hozzájárul-e a többi ajánlattevővel való együttes tárgyaláshoz.
a) név (cégnév)
b) lakóhely (székhely)
c) olyan tény vagy információ, amely az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerül
IX. A versenytárgyalási ajánlat(ok) benyújtási határideje
X. A versenytárgyalási ajánlatok érkeztetése, bontása és ismertetése
a) zártkörű a bontás, ha csak a kiíró és lebonyolító képviselői vannak jelen;
b) nyilvános a bontás akkor, ha kiíró és a lebonyolító képviseőin kívül más meghívott személyek valamint az ajánlattevők, illetve meghatalmazottaik is jelen lehetnek.
a) ajánlattevő(k) neve, cégneve,
b) ajánlattevő(k) lakóhelye, székhelye,
c) az ajánlat lényeges eleme: (pl: ár)
a) azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,
b) az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.
a) ha egyik ajánlattevő sem tesz a Képviselő-testület által a versenytárgyalás alapjául meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot.
b) ha nem nyújtottak be ajánlatot, vagy ha a benyújtott ajánlatok mindegyike érvénytelen.
XI. A versenytárgyalás lebonyolítása
XII. A Versenytárgyalási Bizottság, az ajánlatok értékelése
1. A Versenytárgyalási Bizottság vezetőből és 2 tagból áll. Vezető: Kulcs Község Polgármestere, akit távollétében az általa kijelölt alpolgármester helyettesít.
2. Tagjai: A Képviselő-testület által delegált képviselők.
3. A versenytárgyalás lebonyolításához a vezető vagy az általa kijelölt alpolgármester és a Bizottság 2 tagjának együttes jelenléte szükséges. A tárgyalást a Bizottság vezetője vezeti.
4. A Versenytárgyalás Bizottsági munkájához kapcsolódó adminisztratív feladatokat a lebonyolító látja el.
5. Versenytárgyalás Bizottság véleményezi a benyújtott ajánlatokat és javaslatot tesz a Képviselő-testület felé.
XIII. Az ajánlatok elbírálása
XIV. Összeférhetetlenségi szabály
4. melléklet
1. meghatározza az önkormányzat üzleti vagyonának licittárgyalás útján történő értékesítési módját,
2. szabályozza a licittárgyalás útján történő értékesítés előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat,
3. biztosítsa a pályázók számára a licittárgyalás során az azonos pályázati és licitálási feltételeket,
4. juttassa érvényre a nyilvánosság és az esélyegyenlőség elvét.
1. A licittárgyalás lefolytatása a lebonyolító feladata. A licittárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz a licittárgyalás lebonyolításában nem járhat el aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója a Polgári Törvénykönyv 8.1. §. (1) bekezdés 1. pontja alapján, illetve az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, illetve aki az ajánlattevő gazdasági szervezetben tulajdonnal rendelkezik, illetve ezen személyek közeli hozzátartozója.
2. A licittárgyalás vezetője a jogi képviselőjével közösen ellenőrzi és jegyzőkönyvben rögzíti a licittárgyaláson résztvevő természetes személyek esetében a személyazonosság igazolását, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek esetében a képviselő képviseleti jogosultságát, illetve meghatalmazottak esetében ezen túlmenően a meghatalmazás jogszerűségét. Gazdasági társaságok esetében be kell mutatni a 30 napnál nem régebbi cégkivonat másolati példányát is.
3. A licittárgyalás vezetője jegyzőkönyvben rögzíti a pályázati biztosíték befizetésének tényét.
4. A licittárgyalás vezetője ismerteti a résztvevőknek az ingatlan pályázati hirdetményben szereplő adatait és a pályázati feltételeket, kiegészítve a tájékoztatást jelen szabályzatnak a pályázati biztosítékra és a licittárgyalás lebonyolítására vonatkozó fontosabb előírásaival. Szükség esetén, illetve a résztvevők felmerülő kérdéseire a lebonyolító képviselője és a jogi képviselője ad további tájékoztatást. A licitálás megkezdése előtt a pályázóknak nyilatkozniuk kell, hogy az elhangzottakat tudomásul veszik és elfogadják
5. A licit induló mértéke a pályázati hirdetményben megjelölt összeg, amely egyben az ingatlanra a tulajdonos Képviselő-testület által meghatározott minimális eladási ár, mely a licittárgyalás során az aktuális licitlépcsőnek megfelelően emelkedik.
6. A licitlépcső teljes vételárra történő licitálás esetén legalább a nettó forgalmi érték 1 %-a, de legfeljebb 5 %-a. A nettó fajlagos árra (Ft/m2) történő licitálás esetén a fajlagos nettó ár legalább 1%-a, de legfeljebb 5%-a.
7. A licitálás menete a licitlépcső szerinti táblázatos formában kerül rögzítésre, mely a jegyzőkönyv mellékletét képezi.
8. A licitálás nyertese az a résztvevő, aki a legmagasabb árat ajánlja és a vételár egyösszegű, az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg történő megfizetését vállalja, kivéve ha a Képviselő-testület részletfizetéssel történő értékesítést is engedélyezett.
9. Az eredményhirdetésre közvetlenül a licitálás befejezését követően kerül sor.
10. A nyertes ajánlattevővel az adásvételi szerződés a licittárgyalást követően 30 napon belül kerül megkötésre, kivéve ha a Képviselő-testület ettől eltérő időpontot állapít meg.
11. A licittárgyalás során készült jegyzőkönyvet a licittárgyaláson résztvevő jogi képviselő hitelesíti.