Somogyudvarhely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályozásáról

Hatályos: 2021. 02. 15

Somogyudvarhely Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított – 1993. évi III. törvény 1.§-ának (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26.§-ában, 32.§ (1) bekezdés b) pontjában, 32.§ (3) bekezdésében, 45.§-ában, 48.§ (4) bekezdésében, 60.§, 62.§ (2) bekezdésében, 92.§ (1) bekezdésében, 115.§ (3) bekezdésében, 132.§ (4) bekezdésében és a 134/E.§-ban kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról a következőket rendeli el.

I. FEJEZET


Általános rendelkezések

A rendelet célja


A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.


A rendelet hatálya


1.§

A rendelet hatálya kiterjed:


(1) Somogyudvarhely Község Önkormányzat közigazgatási területén élő magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.


(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 6.§-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Somogyudvarhely község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.


(3) Az Szt. 7.§-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az abban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.


(4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerinti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az e törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, amennyiben az ellátás időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.


(5) A személyes gondoskodást magába foglaló szociális alapszolgáltatások és a szakosított ellátások tekintetében a Gyékényesi Gondozási Központ (8851 Gyékényes, Szabadság tér 63.) által szervezett és nyújtott ellátásokra.


(6) A szociális alapszolgáltatások közül a házi segítségnyújtás, a nappali ellátás tekintetében kiterjed a Gyékényes Központú Mikrotérségi Szociális Társulásba tartozó (a továbbiakban: Társulás) Gyékényes Község Önkormányzata, Somogyudvarhely Község Önkormányzata, Zákányfalu Község Önkormányzata és Őrtilos Község Önkormányzata közigazgatási területére.


(7) A családsegítést a Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott, Csurgó Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (továbbiakban: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat) látja el.


(8) Az Szt. 3.§ (4a)-(4b) bekezdése tekintetében (az Szt. 84.§ bekezdésében foglaltakra figyelemmel) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat biztosítja az elhelyezést.


Eljárási rendelkezések


2.§

(1) A pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében az illetékességet a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye határozza meg. A lakcímekre a személyi adat- és lakcímnyilvántartás az irányadó.


(2) Az önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak települési támogatást, étkeztetést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiányában a rászoruló élete, testi épsége veszélyeztetett. A települési támogatás megtérítése követelhető a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervtől.


(3) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket a Közös Önkormányzati Hivatalban (továbbiakban: önkormányzati hivatalban) lehet személyesen szóban vagy írásban előterjeszteni, vagy megküldhető az önkormányzati hivatal részére postai úton is.


(4) A szociális ellátáshoz való jogosultság elbírálásához a kérelmezőnek a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól az e rendelet mellékletei szerinti formanyomtatványok alapján, vagyoni helyzetéről, amennyiben e rendelet, vagy az Szt. előírja, az e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon köteles nyilatkozni, amennyiben az egyes szociális ellátások igénylésénél e rendelet nem határoz meg külön formanyomtatványt, a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.


(5) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a család, illetve a vele egy háztartásban lakó személyek Szt. 18.§-ában szereplő adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, valamint az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat igazolni. A kérelemben továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számot vagy a telefonos elérhetőséget is.


(6) A jövedelemről tett nyilatkozat melléklete a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékok: a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata, melyet a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolni.


(7) E rendeletben szabályozott ellátásokra való jogosultság megállapítása szempontjából a család, illetve közeli hozzátartozók fogalmát az Szt. 4.§ (1) bekezdés c-f) pontjai határozzák meg.


(8) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 4.§ és 10.§-aiba foglaltak az irányadók.


(9) Nem szükséges igazolás azon adatok tekintetében, amelyek az önkormányzati hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36.§-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak és az Szt. végrehajtásáról szóló, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Pr.) 3.§ (1a) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás hivatalból beszerezhető.


(10) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni, amely tartalmazza:

         a) a családtagok, illetve a háztartásban élők alapvető személyazonosító adatait, lakcímét, tartózkodási jogcímét,

b) a lakás nagyságára, komfortfokozatára, minőségére, közműellátottságára vonatkozó adatokat,

         c) a jogosultság megállapításához szükséges jövedelmi, vagyoni adatokat.


(11) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit az önkormányzati hivatal már bármely ügyben - a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül - vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.


(12) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele, körülményei alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a Pr. 1. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzon.


(13) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, minden hónap 5-ig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból történik, de arra vonatkozó kérelem esetén utalással is fizethető. A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.


(14) A települési támogatás egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.


(15) Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer-, a tüzelőtámogatás, a tankönyv és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.


(16) A települési támogatás természetbeni juttatás formájában történő biztosítására, a gyermeket ellátó intézmény vezetője, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője tesz írásban javaslatot, illetve ezt a kérelmező maga is kérheti.


(17) A természetbeni ellátást a javaslat (kérelem) beérkezését követő hó 1. napjától kell megállapítani és annak összegét utólag minden hó 5. napjáig az ellátás e formáját megállapító határozatban foglaltak szerint kell folyósítani.


(18) A személyes gondoskodást magába foglaló szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátások igénybevételére vonatkozó kérelmet a Gondozási Központba (Gyékényes, Szabadság tér 63.) kell benyújtani. A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatással kapcsolatos feladatokat a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (Csurgó, Kossuth u. 1.) látja el. Helyben ügyfélfogadás a Művelődési Házban keddi napokon.


(19) A szociális ellátásra a jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására e rendelet, az Szt., illetve a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.


(20) A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.


3.§

(1) A képviselő-testület az alább szociális igazgatási hatásköröket gyakorolja:

    a) dönt a jogosulatlanul igénybevett ellátások visszafizetéséről, elengedéséről, vagy csökkentéséről;

    b) dönt a kamatmentes szociális kölcsönről 50 000Ft felett (8.§ (2) bek.);

  c) dönt az egyéb természetbeni juttatások közül: tanévkezdési támogatás megállapításáról, az egyes ünnepekhez                 kapcsolódó szociális juttatásokról, a gyermekek születéséhez kapcsolódó szociális ellátásokról, a nehéz anyagi                 körülmények között élők rendkívüli szociális támogatásáról, illetve a szociális célú tüzelőanyag támogatás                         megállapításáról külön rendelet alapján.[1]


(2) A képviselő-testület az alábbi szociális igazgatási hatásköreit a polgármesterre ruházza:

    a) önkormányzati rendkívüli települési támogatásról szóló döntés (6.§ (4) bek. a-b) pont);

    b) dönt a települési temetési támogatás megállapításáról (6.§ (4) bek. d) pont), és a köztemetésről (7.§);

    c) dönt a kamatmentes szociális kölcsönről 50 000Ft-ig (8.§ (2) bek.);

    d) dönt a települési lakhatási kiadások támogatásáról (9.§)

    e) az igénylés feltételeinek megfelelő jogosult részére a szociális étkeztetés ellátás megállapítása (12.§, kivéve a (4)              bekezdést).


(3) A képviselő-testület az alábbi szociális igazgatási hatásköreit a Szociális Bizottságra ruházza:

   a) önkormányzati rendkívüli települési támogatásról szóló döntés (6.§ (4) bek. a-b) pont);

   b) egyéb természetbeni juttatások megállapítása: élelmiszervásárlási utalvány megállapítása, tankönyv kifizetése,                  gyermekintézmények térítési díjának átvállalása

   c) az étkezési térítési díj átvállalásának megállapítása (12.§ (4) bek.);


II. FEJEZET


Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Települési támogatás


4.§

(1) Somogyudvarhely Község Önkormányzat az alábbi ellátási formákat biztosítja:

      a) rendkívüli települési támogatás

      b) meghatározott időszakra havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás: a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres           kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás, a lakhatási kiadás támogatása.


(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti lakhatáshoz kapcsolódó támogatást egy évre kell megállapítani. A lakhatási kiadás támogatása a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg a jogosultat.


(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.


(4) A települési támogatásra jogosító körülményt igazoló dokumentumok hiányában az igénylő nyilatkozata igazolja a többletkiadásokat, azonban részére utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.


(5) A települési támogatás iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalból történő eljárás megindítását követően 15 napon belül kell dönteni, vagy ha ez nem lehetséges, a Ket. 33.§ (4) bekezdése az irányadó.


(6) A települési támogatásra való jogosultság hivatalból is megállapítható: különösen a nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy, vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére.


(7) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17.§-át kell alkalmazni.

Rendkívüli települési támogatás


5.§

(1) A képviselő-testület rendkívüli települési támogatást nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő azon személyek részére, akiknek családjában a havi egy főre számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő esetén 180%-át nem haladja meg. Az ellátás igényléséhez a 2. melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani.


(2) Települési rendkívüli támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak. Nem várt többletkiadás különösen:


  1. betegséghez,
  2. halálesethez,
  3. elemi kár elhárításához,
  4. a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,
  5. iskoláztatáshoz,
  6. a gyermek fogadásának előkészítéséhez,
  7. a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások,
  8. vagy a családban nevelkedő gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.


6.§

(1) A települési támogatás adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel, legfeljebb 12 hónapra.


(2) A rendkívüli települési támogatás egy naptári évben már megállapított rendszeres ellátásra való jogosultság esetén legfeljebb két alkalommal, nagyon indokolt esetben négy alkalommal adható.


(3) Az eseti jelleggel és a havi rendszerességgel adható települési támogatás megállapításakor a jövedelemarányosság figyelembe vételével kell eljárni.


(4) A rendkívüli települési támogatás össze:

a)az eseti települési támogatás legalacsonyabb összege 1 000Ft, legmagasabb összege 20 000Ft,

b)a havi rendszerességgel adott települési támogatás legalacsonyabb összege 1 000Ft, legmagasabb összege 10 000Ft,

c)elemi csapás, hosszabb kórházi kezeléssel járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset esetén rendkívüli települési támogatás évente 1 alkalommal adható, amelynek legmagasabb összege 50 000Ft,

d)az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított települési temetési támogatás összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti. Az önkormányzati települési temetési támogatás adható összegét a 3. melléklet tartalmazza.


(5) A képviselő-testület a költségvetési rendeletében a polgármester illetve a Szociális Bizottság részére elkülönített összeget határoz meg, mely keretösszeg erejéig a (4) bekezdés a-b) pontjában meghatározottak szerint rendkívüli települési támogatást nyújthatnak az ügyfél által benyújtott kérelem alapján a keretösszeg erejéig.


(6) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege a Somogy Temetkezési Kft-től minden év januárjában megkért, írásban leigazolt, helyben szokásos legolcsóbb temetés díja. Január hónapban a megelőző évre leigazolt díjat kell alkalmazni.


(7) Halálesetkor a temetési költségek viseléséhez adható települési támogatást azon személy részére lehet megállapítani, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozó esetén akkor, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti. Az elhunytak eltemettetéséről gondoskodók körére vonatkozóan a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv. 20.§ (1) bekezdése az irányadó.


(8) A települési temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani. 


(9) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről –a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát - melyet az ügyintéző a települési támogatás megállapítását követően a döntés számát, és az önkormányzati támogatás összegét rávezetve visszaad a kérelmező részére - az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a települési temetési támogatást, valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.

(10) A temetési költségek finanszírozása érdekében települési támogatás nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül, valamint köztemetés esetén.


7.§

(1) A köztemetésre vonatkozóan az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül kell alkalmazni.


(2) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól kérelemre mentesülhet:

  • ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100%-át nem haladja meg; egyedül álló esetén a havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, valamint
  • vagyonnal nem rendelkezik, és
  • a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.


8.§

(1) Települési támogatás pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes szociális kölcsön formájában is nyújtható, ha a kérelmező családjában a havi egy főre számított családi jövedelemhatár a nyugdíjminimum összegének 200 %-át eléri, de a 350 %-át nem haladja meg, valamint rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.[2]


(2) A kamatmentes szociális kölcsön megállapításáról 50 000Ft összeghatárig a polgármester, 50 000Ft összeghatár felett a képviselő-testület dönt. Az ügyféllel a kölcsönszerződést mindkét esetben a polgármester köti meg az önkormányzat nevében.


(3) A kamatmentes szociális kölcsön legmagasabb összege a 200 000 Ft-ot nem haladhatja meg.[3]


(4) A kamatmentes szociális kölcsön legfeljebb 12 hónapra nyújtható. A törlesztést a folyósítást követő 2. hónapban kell megkezdeni, és minden hónap 5. napjáig egyenlő részletekben kell visszafizetni. Különösen indokolt esetben egy alkalommal a visszafizetés átütemezhető, de a visszafizetés időtartama összességében a 18 hónapot nem haladhatja meg.


(5) Ha a jogosult a kamatmentes kölcsön összegét a számára előírt visszafizetési határidőn belül nem teljesíti, a kamatmentes kölcsön behajtásáról kell gondoskodni.


(6) A hatáskör gyakorlója a kamatmentes szociális kölcsön 50%-ának erejéig engedélyezheti a tartozás elengedését, ha a hitelezés ideje alatt a kölcsönre jogosult olyan anyagi- és szociális helyzetbe kerül, hogy saját, illetve családja létfenntartása veszélyeztetve van.


(7) A kamatmentes szociális kölcsön igénybevételére 2 éven belül egyszer van lehetőség.


(8) A kamatmentes szociális kölcsönben részesülő személy részére - a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig – rendkívüli települési támogatás nem adható.


Lakhatási kiadás támogatása


9.§

(1) Lakhatási kiadások támogatása a szociális rászorultnak az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Lakhatási kiadásként elsősorban az áram-, víz-, és a gázfogyasztás költségeit, a tüzelőanyag költségeket, továbbá a szennyvízcsatorna és szemétszállítás díját kell figyelembe venni.


(2) Támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.


(3) A lakhatási kiadás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség szorzata.


(4) Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költséget az éves összes számlával igazolt lakhatási költség és a lakás valós alapterületének 1 hónapra vetített hányadosa adja meg. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költséget forintra kerekítve kell meghatározni.


(5) A lakhatási kiadás támogatása esetében elismert lakásnagyság:

  • ha a háztartásban egy személy lakik, 35m2,
  • ha a háztartásban két személy lakik, 45m2,
  • ha a háztartásban három személy lakik, 55m2,
  • ha a háztartásban négy személy lakik, 65m2,
  • ha négy személynél több lakik a háztartásban, a megjelölt lakásnagyság minden további személy után 5-5m2

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.


(6) A támogatás összege az elismert havi költség osztva az egy főre jutó havi jövedelemmel és az szorozva négyezerrel, de nem lehet több 5 000Ft-nál. A támogatás számított összegét száz forintra kell kerekíteni. Amennyiben a támogatás számított összege az ezer forintot nem éri el, a támogatás összegét ezer forintban kell megállapítani.


(7) A lakhatási kiadással kapcsolatos támogatást egy évre kell megállapítani.


(8) A támogatás kifizetése történhet készpénzben, a szolgáltató részére történő átutalással, előrefizetős mérőóra esetén annak feltöltésére utalva. A támogatás formájának megállapításáról a kérelmező körülményeit figyelembe véve a jogosultság megállapítója mérlegelési jogkörében dönt.


(9) Lakhatáshoz kapcsolódó támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.


(10) A lakhatáshoz kapcsolódó támogatás megállapításához vizsgálni kell a lakókörnyezet rendezettségét. A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a kérelmező, illetve az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott ingatlant

a) tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja, az ingatlan állagának és használhatóságának megőrzésére           vonatkozó kötelezettségét ellátja,

b) az ingatlanhoz tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, továbbá

c) a kerítéssel kívülről határos terület, valamint az árok és járda tisztántartásáról gondoskodik.


(11) A polgármester a települési lakhatási kiadásokkal kapcsolatos támogatás megállapítására irányuló 4. melléklet szerinti formanyomtatványon benyújtott kérelem benyújtását követően, az ellátás folyósítása időszakában szükség szerint ellenőrizheti a lakókörnyezet rendezettségét. Ha a lakókörnyezet a (10) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a polgármester ötnapos határidő kitűzésével – az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével – felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről a kitűzött határidő elteltét követő 10 napon belül ismételt helyszíni szemlén győződik meg.


(12) Aki a lakókörnyezet rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, annak lakhatáshoz kapcsolódó támogatás nem állapítható meg, illetve a megállapított támogatását meg kell szüntetni. A lakhatási támogatás megszüntetésre kerül továbbá az 1 éves jogosultsági időtartam lejártával, amennyiben a kérelmező nem nyújt be újabb kérelmet, illetve amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott jogosultság feltételei már nem állnak fenn.


 Bursa Hungarica ösztöndíj[4]


9/A.§


(1) A képviselő-testület - amennyiben csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójához – Bursa Hungarica ösztöndíjban (továbbiakban: ösztöndíj) részesítheti azt a somogyudvarhelyi lakóhellyel rendelkező, szociálisan rászoruló, magyar állampolgárt, aki

a) nappali tagozaton, az általa felvett szak képesítési követelményében meghatározott képzési időn belül, állami felsőoktatási intézményben, illetve nem állami felsőoktatási intézményben az Oktatási Minisztérium és az intézmény közötti megállapodás alapján államilag finanszírozott és költségtérítéses első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, első szakirányú továbbképzésben, valamint első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vesz részt ("A" típusú ösztöndíj), vagy

b) az adott tanévben utolsó éves, érettségi előtt álló középiskolás, illetve felsőfokú diplomával nem rendelkező, felsőoktatási intézménybe felvételt még nem nyert, érettségizett fiatal és szeptembertől kezdődően állami felsőoktatási intézményben, illetve az Oktatási Minisztérium és az intézmények közötti megállapodás alapján nem állami felsőoktatási intézményben folyó nappali tagozatos, államilag finanszírozott első alapképzésben, vagy első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben kíván részt venni  ("B" típusú ösztöndíj), feltéve, hogy a pályázat kiírását követő évben először nyernek felvételt felsőoktatási intézménybe és tanulmányaikat az adott tanévben ténylegesen megkezdik.


(2) Az „A” és „B” típusú ösztöndíj elnyerése érdekében az önkormányzat (azonos időben) pályázatot köteles közzétenni, amelynek tartalmaznia kell a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójának Általános Szerződési Feltételeiben (továbbiakban: szerződési dokumentum) meghatározott szempontokat.


(3) Nem részesülhetnek ösztöndíj támogatásban a Magyar Honvédség és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos és szerződéses állományú hallgatói, továbbá az, aki doktori (Phd) képzésben vesz részt.


(4) Szociálisan rászoruló az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 600 %-át.


(5) A támogatás elbírálásakor jövedelemtől függetlenül ösztöndíjban részesülhet az a pályázó is, aki:

- árva, félárva,

- valamilyen krónikus betegségben szenved, valamint a családban folyamatos ellátást igénylő beteg van,

- szülője, gondviselője munkanélküli vagy nyugdíjas,

- gyermeke van,

- családjában az eltartottak száma három vagy annál több,

- szülője, gondviselője egyedülállónak minősül.


(6) Az ösztöndíj elnyerése érdekében az igénylő az önkormányzati hivatalban a pályázati kiírásban előírt határidőig köteles pályázatát benyújtani, amelyhez csatolni kell a formanyomtatvány tájékoztató részében meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat.


(7) A hatáskör gyakorlója határozatban dönt az ösztöndíjra való jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról, illetve az ösztöndíj összegéről, és a továbbiakban a szerződési dokumentumban meghatározott módon jár el.


(8) Az ösztöndíj-támogatás összege egyedi mérlegelés alapján havi 1.000 Ft-tól 10.000 Ft- ig terjedhet.    


(9) Az ösztöndíj-támogatás időtartama

a) "A" típusú ösztöndíj esetén: 10 hónap, azaz két egymást követő tanulmányi félév,

b) "B" típusú ösztöndíj esetén: 3x10 hónap, azaz hat egymást követő tanulmányi félév.


9/B.§


(1) Megszűnik az ösztöndíjra való jogosultság, ha

a) az ösztöndíjas elköltözik az önkormányzat illetékességi területéről,

b) az ösztöndíj folyósításának időtartama alatt a folyósítás feltételeinek nem felel meg,

c) "B" típusú pályázat esetén: az ösztöndíjas szociális rászorultsága már nem áll fenn. E körülményt az önkormányzat évente egyszer felülvizsgálja. Amennyiben a felülvizsgálat során az ösztöndíjas a kért igazolásokat nem bocsátja rendelkezésre, vagy az együttműködést megtagadja, a szociális rászorultság megszűnését vélelmezni kell.


(2) Szünetel az ösztöndíj folyósítása – a folyósítás véghatáridejének módosítása nélkül – azokra a tanulmányi hónapokra, amikor az ösztöndíjas hallgatói jogviszonya szünetel, vagy nem felel meg a pályázati feltételeknek.


(3) Az ösztöndíjas 15 napon belül köteles bejelenteni felsőfokú tanulmányainak szüneteltetését/befejezését, továbbá, ha tanulmányait más felsőoktatási intézményben folytatja, valamint elköltözését.”


III. FEJEZET


Szociális szolgáltatások


10.§

(1) Somogyudvarhely Község Önkormányzat az alábbi ellátási formákat biztosítja:


           a) Szociális alapszolgáltatások:[5]

                - étkeztetés,

                - tanyagondnoki szolgáltatás,

                - házi segítségnyújtás,

                - családsegítés

                - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás


            b) Szakosított ellátások:

                 - ápolást, gondozást nyújtó intézmény, idősek otthona.


(2) A szociális ellátások közül az önkormányzat:[6]

     - az étkeztetést, települési szinten,

     - a tanyagondnoki szolgáltatást a szakmai programban meghatározottak szerint,

     - a házi segítségnyújtást, ápolást-gondozást nyújtó ellátást a Gyékényesi Gondozási Központon keresztül, mikrotérségi        szinten,

     - a családsegítést, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül

       látja el.


(3) Házi segítségnyújtás igénybevétele és az idősek otthona esetében a bekerülés feltétele a gondozási szükséglet megléte. A települési önkormányzat a gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni. Házi segítségnyújtás: a gondozási szükséglet legfeljebb napi 4 óra.


(4) A fenntartó ingyenes ellátásba részesíti azt az ellátottat:

     - aki jövedelemmel nem rendelkezik,

     - bentlakásos ellátás esetén, ha jelzálogjog alapjául szolgáló vagyona nincs.


Az ellátások igénybevétele


11.§

(1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani, a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon.


(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az intézményvezetője dönt.


(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Külön eljárás nélkül biztosítható az ellátás:

    a) 30 napra veheti fel az intézményvezető azt a személyt, akinek életét, testi épségét veszélyeztető körülmény az                 azonnali elhelyezését indokolja és nincs a településen gondozásra képes közeli hozzátartozója,

    b) az intézmény a személyi gondoskodást nyújtó ellátások bármelyikét biztosítja, ha az igénybe vevő:

       - önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, és ellátása más                 egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával nem oldható meg,

       - a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt,

      - szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli               elhelyezése vált szükségessé,

     - kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés             életét, testi épségét veszélyezteti.

   c) haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi                  épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

A szükséges eljárást az ellátás biztosításától függetlenül utólag ilyen esetben is le kell folytatni.


Étkeztetés


12.§

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

    a) koruknál fogva, akik a 62. életévüket betöltötték,

    b) egészségi állapotánál fogva, aki mozgáskorlátozottsága, legalább 50%-os munkaképesség csökkenés, illetve                     krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen, átmenetileg vagy véglegesen –         gondoskodni nem tud,

    c) fogyatékosságuknál, pszichiátriai betegségüknél fogva étkeztetésre rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki               állapotából adódóan az önálló életvitelre nem képes és önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen, átmenetileg vagy          véglegesen – gondoskodni nem tud,

    d) szenvedélybetegségük, vagy

    e) hajléktalansága (étkeztetésre rászorulónak kell tekinteni az Szt. 4.§ (3) bekezdés szerinti személyt)

miatt.


(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni. Az (1)-(2) bekezdésnek megfelelő jogosult az 5/1. melléklet szerinti alap szociális étkezési térítési díjat köteles megfizetni, amennyiben jövedelmi viszonya a (4) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg.


(3) Az étkezésért, illetve a szociális étkezésért térítési díjat kell fizetni, amelyet a kérelmező, törvényes képviselője, vagy gondozója köteles megfizetni. A nyersanyagnorma megállapítását az 5. melléklet, a térítési díjakat az 5/1. melléklet tartalmazza.


(4) Az önkormányzat az (1) - (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a szociális étkezésért fizetendő térítési díj teljes összegét átvállalhatja annál, akinek 1 főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 70%-át. Ezt a hatáskört a testület a Szociális Bizottságra ruházza át.


(5) Az önkormányzat a szociális étkezők állami támogatásként biztosított kedvezményén felül további kedvezményben részesíti azt a szociális étkezőt, aki egyedül él, és az egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 150%-át. A szociális étkezési térítési alapdíj állami támogatással csökkentett díjából további kedvezményként biztosított összeg mértékét a képviselő-testület a költségvetési rendeletében határozza meg.


(6) Az (1)-(2), illetve a (4)-(5) bekezdésekben foglalt eseteknél a határozatban rendelkezni kell a térítési díj átvállalásának időtartamáról, illetve mértékéről.


(7) Az étkeztetést a képviselő-testület a Napközi Otthonos Óvoda főzőkonyhája útján biztosítja. Az ellátás iránti kérelmet az önkormányzati hivatalban kell benyújtani, az ellátás iránti kérelemről a polgármester dönt. A kérelmet a 6. melléklet szerinti nyomtatvány alapján kell benyújtani.


Tanyagondnoki szolgáltatás[7]


12/A.§

(1) A tanyagondnoki szolgáltatás keretében az önkormányzat enyhíti a külterületi lakott helyek és egyéb belterületek intézményhiányából eredő hátrányait, biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokhoz való hozzájutást, az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint segíti az egyéni és a közösségi szintű szükségletek teljesítését.


(2) A tanyagondnoki szolgálatról az önkormányzat külön rendeletet alkot.


Házi segítségnyújtás


13.§

(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.


(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

     a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

     b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való                      közreműködést,

     c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.


(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt. 68/A.§ (4) bekezdése szerinti kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet.


(4) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.


(5) Az önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.


(6) A gondozásra fordított időt a gondozási napló alapján kell megállapítani.


(7) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése a Gyékényesi Gondozási Központ intézményvezetője intézkedése alapján az Szt. 93.§-94/D.§ rendelkezéseinek megfelelően történik.


(8) A házi segítségnyújtás térítési díját a társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei állapítják meg.


Családsegítés


14.§

(1) Az önkormányzat családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.


(2) A családsegítés igénybevételével kapcsolatban az Szt. 64.§-ában foglaltak az irányadók.


(3) Az önkormányzat a családsegítés keretében az Szt-ben meghatározott ellátásokat a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.


Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás


15.§

(1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételére, a jogosultság igazolására vonatkozóan az Szt. 65.§-ban foglaltak az irányadók.


(2) Az önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében az Szt-ben meghatározott ellátásokat a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.


IV. FEJEZET


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


16.§

(1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 15/2013.(XII. 13.) önkormányzati rendelet, valamint a rendeletet módosító 3/2014.(III. 12.) önkormányzati rendelet.


(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.


(3) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.



                                Kiss Kornél                                                                      Szarvas Zsolt

                               polgármester                                                                           jegyző


[1]

A rendelet szövegét a 13/2015.(XII. 19.) önkormányzati rendelet 1.§-a módosította. Hatályos: 2015. december 20.-tól.

[2]

A rendelet szövegét a 2/2020. (III.10.) önkormányzati rendelet 1.§-a módosította. Hatályos: 2020. március 10-től

[3]

A rendelet szövegét a 2/2020. (III.10.) önkormányzati rendelet 2.§-a módosította. Hatályos: 2020. március 10-től

[4]

A rendelet szövegét a 8/2019. (X.2.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2019. október 03-tól

[5]

A rendelet szövegét az 5/2016.(III. 30.) önkormányzati rendelet 2.§ (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2016. április 1-től

[6]

A rendelet szövegét az 5/2016.(III. 30.) önkormányzati rendelet 2.§ (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2016. április 1.-től

[7]

A rendelet 12/A.§-ának szövegét az 5/2016.(III. 30.) önkormányzati rendelet 2.§ (3) bekezdése módosította. Hatályos: 2016. április 1-től

Mellékletek