Nagyszakácsi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelete

Nagyszakácsi község településképének védelméről

Hatályos: 2018. 05. 11

Nagyszakácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró, az állami főépítészi hatáskörében eljáró Somogy Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Somogy Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Kaposvári Járási Hivatal, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a honvédelemért felelős miniszter véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET


BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK


  1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések


1. §


(1) A rendelet célja Nagyszakácsi község (a továbbiakban: Község) sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) településképi követelmények meghatározásával;

d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

a) Építészetileg egységes megjelenés: a homlokzat összetartozó építészeti elemeinek (falfelület, tetőfelület, tetőfelépítmények, nyílászárók, lábazat, párkányok, nyílászáró-keretezések, ornamentális díszítések) egységes formájú, anyagú és színű megjelenítése;

b) Közhasználatú épületek: igazgatási, oktatási, nevelési, hitéleti, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi sport, kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató rendeltetést tartalmazó épületek.

c) Információs vagy más célú berendezés: közterületen elhelyezett, lábakon álló, faszerkezetű, kétoldalú tábla, melynek egyik oldalán a község térképe, vagy egyéb közérdekű információk, másik oldalán reklámok jeleníthetők meg.

II. FEJEZET


A HELYI VÉDELEM


2. A helyi védelem feladata


2. §


A helyi védelem feladata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi 53. törvény (a továbbiakban: ÉTV) 57. §-ában meghatározott helyi építészeti örökség

a) meghatározása, dokumentálása,

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c) megőrzése, megőriztetése,

d) károsodásának megelőzése,

e) lakossággal történő megismertetése.


3. A helyi egyedi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai


3. §


A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Elj.R.) 23/C. § (4) bekezdésében meghatározott helyi egyedi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a Polgármesternél.

(1) A helyi egyedi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés iránti kezdeményezésnek tartalmazni kell az érintett létesítmény pontos helyét (utca, házszám), és a javaslat rövid indoklását.

(2) A helyi egyedi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról a kezdeményezőt és a tulajdonost a Polgármester írásban értesíti.

(3) A helyi egyedi védettségre irányuló javaslatot a védelemről szóló döntést megelőzően legalább 30 napra közzé kell tenni.

(4) A védetté nyilvánításhoz az örökségvédelmi hatástanulmány települési értékleltára, vagy a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálatának az épített környezet, illetve a táji és természeti környezet értékeire vonatkozó vizsgálata szükséges.

(5) A helyi egyedi védelem alá helyezéssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a Települési Főépítész, annak hiányában a Polgármester gondoskodik.

(6) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény csak a védettség megszüntetése után bontható el.

4. A helyi építészeti örökség nyilvántartására vonatkozó kötelezettségek


4. §


A helyi építészeti örökség nyilvántartásának vezetéséről a Települési Főépítész, annak hiányában a Polgármester gondoskodik.

5. A helyi egyedi védelem meghatározása


5. §

A település helyi egyedi védelem alatt álló építményeinek felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

6. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek


6. §


A rendelet 1. mellékletében szereplő helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni. A használat, az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását.

III. FEJEZET


A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK


7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása


7. §


A Község településképi szempontból meghatározó területei a rendelet 2. mellékletében lehatárolt:

a) „A” jelű terület (jellemzően lakó- és intézmény-területek)

b) „B” jelű terület (üzemi területek);

c) „C” jelű terület (szőlőhegyek);

d) „D” jelű terület (tájképvédelmi és ökológiai szempontból érintett területek)

e) „E” jelű terület (egyéb külterületi részek).

IV. FEJEZET


A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK


8. Az egész településre vonatkozó általános építészeti követelmények


8. §


(1) Településképi szempontból meghatározó „B” jelű területen álló épületek kivételével épület közterületről látszó homlokzati falának külső burkolataként, valamint 15°-nál meredekebb hajlásszögű tető héjazati anyagaként nem alkalmazható műanyag, fém vagy pala anyagú sík-, hullám- vagy trapézlemez.

(2) Településképi szempontból meghatározó „A” jelű területen ingatlanonként legfeljebb 2 m2 befoglaló méretű, a helyben működő vállalkozást népszerűsítő cégtábla, üzletfelirat, továbbá ezen felül legfeljebb egy darab, legfeljebb 0,7 m2 oldal-felületű cégér helyezhető el.

(3) Üzlethelyiség kirakat-felületének legfeljebb 20 %-a használható fel a helyben működő vállalkozást népszerűsítő felirat, grafikai megjelenítés céljára.

(4) Településképi szempontból meghatározó „B” jelű területen ingatlanonként összesen legfeljebb 5 m2 felületű, a helyben működő vállalkozást népszerűsítő cégtábla, üzletfelirat, hirdetőtábla helyezhető el.

(5) Ingatlanonként legfeljebb egy darab 1 m2 felületű, az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés helyezhető el.

(6) Lakossági apróhirdetések kizárólag az önkormányzat által e célra rendszeresített apróhirdetési táblákon helyezhetők el.

9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények


9. §


Településképi szempontból meghatározó „A” jelű terület lakótelkein a közterület felőli építési határvonal – ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik - az utcában lévő beépített ingatlanok többségének előkert-mélysége által meghatározott vonal, melyre új főépítmény közterület felé néző homlokzat-felületének legalább 60 %-a illesztendő.

10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények


10. §


(1) Településképi szempontból meghatározó „A”, „C”, „D” és „E” jelű területen új épületek építése és meglévő épületek felújítása esetén a homlokzati falfelületek és a tetőhéjazat színeként harsány, rikító színek nem választhatók;

(29 Településképi szempontból meghatározó „A”, „C”, „D” és „E” jelű területen:

a) új főépítmény tetőidomának megválasztásánál nem alkalmazható 35°-nál alacsonyabb és 45°-nál meredekebb tetőhajlásszög, továbbá közterület felé néző homlokzaton erkély és loggia nem létesíthető;

b) új építés vagy tető-felújítás esetén nem alkalmazható a vörös vagy barna színárnyalatú égetett cserépen, betoncserépen, égetett cserép utánzatú cserepes lemezen, vagy bitumenes zsindelyen kívül más tetőfedő anyag.

c) homlokzati falfelület lábazat feletti részén nem alkalmazható vakolaton, nyers téglán, és fán kívül egyéb burkoló anyag.

11. A helyi egyedi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények


11. §


(1) Helyi védelem alatt álló épületet eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek), belső korszerűsítés, átalakítás és bővítés azonban megengedett.

(2) Helyi védelem alatt álló épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati-, utcaképi megjelenése ne változzon, a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(3) Helyi védelem alatt álló épület homlokzatainak, vagy egyéb épületrészein fellelhető stílus-, arány- vagy ritmushiba kijavítását felújítás során településképi eljárás keretében a Polgármester előírhatja az egységes építészeti kialakítás érdekében.

(4) Helyi védelem alatt álló épületnél parabola-antenna, homlokzati égéstermék kivezető, hűtő vagy fűtő berendezés külső egysége, fémkémény, gázvezeték, valamint bármilyen, az épület eredeti megjelenését zavaró létesítmény közvetlenül közterület felé néző épületrészen nem helyezhető el.

(5) Helyi védelem alatt álló épületek, épületrészek eredeti külső megjelenését, egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit, eredeti anyaghatását, eredeti színhatását (ha ismert), ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását, eredeti épülettartozékait és felszereléseit az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.

(6) Helyi védelem alatt álló emlékművet, szobrot, keresztet eredeti formájában kell megtartani, felújítás esetén az ismert eredeti állapot visszaállítandó.

12. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése


12. §


(1) Az ÉTV 2. § 18. pontjában meghatározott sajátos építmények, műtárgyak (a továbbiakban: sajátos építmények) elhelyezésére elsősorban a településképi szempontból meghatározó „B” és „E” jelű területek alkalmasak.

(2) Sajátos építmények elhelyezésére elsősorban nem alkalmasak a településképi szempontból meghatározó „A”, „C” és „D” jelű területek.

(3) Sajátos építmény lakó-, szálláshely szolgáltató, oktatási-nevelési, művelődési, egészségügyi-szociális, igazgatási és egyházi épülettől csak az adott építmény terepszinttől mért magassága tízszeresét meghaladó távolságon kívül helyezhető el.

(4) A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények: az ÉTV. 2. § 18. pontjában meghatározott sajátos építmények terepszinttől mért 3 m-nél magasabb tartószerkezeti részei csak fémszerkezetből vagy fából készíthetők.

(5) 20 kV-nál magasabb feszültségű új elektromos távvezeték beépítésre szánt területen nem helyezhető el.

(6) 0,4 - 20 kV közötti feszültségű új elektromos vezeték belterületen csak terepszint alatt helyezhető el.

(7) 0,4 kV feszültséget meg nem haladó új, vagy átépítésre kerülő elektromos vezeték, valamint hírközlési vezeték a Kossuth Lajos utca és Vörösmarty utca területén csak terepszint alatt helyezhető el.

(8) A Kossuth Lajos utca és Vörösmarty utca területén kívül új vagy rekonstrukcióra kerülő hírközlési vezeték csak meglévő elektromos hálózat tartószerkezetére szerelve, vagy terepszint alatt helyezhető el.

13. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények


13. §


(1) Utasvárók oldalfelületén utasvárónként legfeljebb 2 m2 reklámfelület alakítható ki.

(2) A Község közterületein összesen legfeljebb 5 darab, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Reklám-rendelet) 1. § 5. pontjában meghatározott, egységes megjelenésű, berendezésenként egyik oldalán legfeljebb 2 m2 reklámfelületű kioszk helyezhető el.

(3) A Község közterületein összesen legfeljebb 10 db, egységes megjelenésű, faszerkezetű, berendezésenként egyik oldalán legfeljebb 1 m2 reklámfelületű, hátoldalán a község térképét, vagy egyéb közérdekű információkat megjelenítő, a Reklám-rendelet 1. § 4. pontjában meghatározott információs vagy más célú berendezés helyezhető el.

(4) A Község szempontjából jelentős esemény - évente összesen 12 naptári hét időtartamra - közterületen elhelyezett mobil eszközön, a Polgármester hozzájárulásával reklámozható.


14-15. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények


14. §


Településképi szempontból meghatározó „A” jelű területen álló épület közvetlenül közterület felé néző homlokzatán parabola-antenna, hűtő vagy fűtő berendezés külső egysége, homlokzatra szerelt kémény és szellőző-vezeték nem helyezhető el.

V. FEJEZET


KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ


16. Rendelkezés a szakmai konzultációról


15. §


(1) Az Elj.R. 25. § (1) és (3) bekezdésében szereplő, önkormányzati feladatként meghatározott, a településképi követelményekről és a településrendezési eszközökben foglalt előírásokról való tájékoztatást és szakmai konzultációt az ügyfél kérésére a Polgármester biztosítja.

(2) A Község Önkormányzata az Elj.R. 25. § (2) bekezdésben nyert felhatalmazással élve nem teszi kötelezővé a szakmai konzultációt.

VI. FEJEZET


TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS


17. A véleményezési eljárás


16. §


A Község Önkormányzata a Tvtv. 9. § (1) bekezdésben nyert felhatalmazással élve nem él a településképi véleményezési eljárás jogintézményével.

VII. FEJEZET


TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS


18. Bejelentési eljárással érintett építmények köre


17. §


A Község Önkormányzata az Elj.R. 26/B. § (1) a) pontjában nyert felhatalmazással élve az Elj.R. 26/B. § (1a) bekezdésben szereplő reklámok és reklámhordozók elhelyezésén kívül településképi bejelentési eljárás lefolytatásához köti a cégtáblák, cégfeliratok, cégérek elhelyezését, és a helyi védelem alatt álló épületen, építményen tervezett, a védett érték megjelenését érintő mindennemű építési tevékenységet.

19. A bejelentési eljárás részletes szabályai


18. §


(1) A Polgármester a településképi bejelentési eljárás során kialakított állásfoglalásához kikérheti a Települési Főépítész szakmai véleményét.

(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a Polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez tervdokumentációt és – amennyiben az ügyfél nem tulajdonos – tulajdonosi hozzájárulást kell mellékelni.

(3) A településképi bejelentést Nagyszakácsi Község Önkormányzata Hivatalánál (8739 Nagyszakácsi, Kossuth Lajos u. 166.) papír alapon kell benyújtani.

(4) Az Elj.R. 26/B. § (3) bekezdésében említett dokumentációnak az Elj.R. 26/B. § (2) bekezdésben előírtakon kívül a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) reklám, reklámhordozó, cégér, cégtábla, cégfelirat elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását, valamint építményre helyezendő reklám, reklámhordozó, cégér esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot, és műszaki leírást;

b) helyi védelem alatt álló épület felújítása, átalakítása, bővítése esetén 1:1000 méretarányú helyszínrajzot, 1:100 méretarányú alaprajzot és a változással érintett homlokzatok rajzait és műszaki leírást.

(5) A településképi bejelentés elbírálásának szakmai szempontjai:

a) a terv összhangban áll-e a Településképi Arculati Kézikönyv szakmai ajánlásaival;

b) a terv betartja-e a településképi rendelet előírásait;

c) a tervezett megoldás illeszkedik-e az adott környezethez, utcaképhez.

VIII. FEJEZET


A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG


20. A településképi kötelezési eljárás


19. §


  1. A településképi követelmények érvényesülése érdekében a Polgármester az Elj.R. 26/E. § előírásai szerint településképi kötelezési eljárást folytat le.
  2. A településképi kötelezés kiterjedhet:
  3. a településképet jelentős mértékben zavaró építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására;
  4. helyi védelem alatt álló épület védett értéknek minősülő részén szakszerűtlenül végzett átalakítás esetén az eredeti, vagy korábbi állapot visszaállítására;
  5. a településképet zavaró, jogszabályokkal ellentétesen elhelyezett reklámhordozó, cégér, cégfelirat, hirdetmény eltávolítására.

21. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke


20. §


(1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. §-ában nevesített településkép-védelmi bírság alkalmazásának esetei

a) a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása;

b) a településképi követelmények be nem tartása;

c) a településképi bejelentésről hozott határozatban foglaltaktól eltérő építési tevékenység végzése;

d) a településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása.

(2) A településkép-védelmi bírság mértéke:

a) településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása esetén legfeljebb 100.000 forint;

b) településképi követelmények be nem tartása, valamint a településképi bejelentési határozatban foglaltaktól eltérő építés esetén a szabálytalanul megvalósított építményérték 40 %-a, de legfeljebb 1.000.000 forint;

c) településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása esetén a döntéssel érintett építési beavatkozás értékének 30 %-a, de legfeljebb 1.000.000 forint.

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjaiban szereplő építményértéket az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. mellékletében fogllat szabályok szerint kell kiszámítani.

(4) A településkép-védelmi bírság befizetésének határideje 60 nap. A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásai az irányadók.

IX. FEJEZET


ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER


22. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése


21. §


(1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése céljából, az ingatlan tulajdonos egyedi kérelme alapján önkormányzati támogatás adható. Az egyedi kérelmet tárgyév január 31. napjáig lehet benyújtani.

(2) A kérelem megléte esetén a támogatásra felhasználható összeget minden évben az Önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.

(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött támogatási szerződésben kell rögzíteni.


X. FEJEZET


ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK


23. Hatályba léptető rendelkezés


22. §


Jelen rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.


24. Hatályon kívül helyező rendelkezések


23. §


E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Nagyszakácsi Község Önkormányzata Képviselő-testületének Nagyszakácsi Község Helyi Építési Szabályozásáról szóló 11/2004. (XI. 16.) önkormányzati rendeletének 1. § (4) bekezdése, 3. § (5) és (8) bekezdései, 4. § (1), (2), (4) és (5) bekezdései, 21. § (1) bekezdésében szereplő „tájba illő” meghatározás, valamint a 31. §, 32. §, 33. § és 34. § előírásai, továbbá a rendelet 2. melléklete.


Nagyszakácsi, 2018. április 25.






                                 Kövér István s.k.                                                        Ács Attila s.k.

                                    polgármester                                                                 jegyző

Mellékletek