Terpes Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2015. (V. 5.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 12. 04- 2023. 01. 31Terpes Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2015. (V. 5.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Terpes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32 cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Magyarország Alaptörvénye 32 cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az önkormányzat adatai
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: TERPES KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
(2) Az önkormányzat székhelye: 3333 Terpes, Május 1.út 1.
(3) Az önkormányzat működési területe Terpes község közigazgatási területe.
2. Az önkormányzat címere.
2. § (1) [1] Az önkormányzat jelképe a település történelmi múltjára utaló, díszítő szimbólumú címer.
(2) A címer leírása: ezüsttel keretezett zöld színű tárcsapajzs, amelynek alsó mezőjében aranyszínű templom, felső mezőjében aranyszínű főkötő ál.. A tárcsapajzs kettéosztott, levélköpeny veszi körül. A pajzs fölött korona, alatta Terpes 1409 felirat található. Címert az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat címerét, mint díszítő és utaló jelképet használni lehet:
3. Az önkormányzat zászlaja.
3. § (1) A zászló leírása: arányában a zászlórúd felől nézve – 1:3 arányú téglalap: egy felső piros, egy középső sárga, egy alsó zöld mezőre osztott, rajta középen a település címere, a címer alatt a település neve felirattal.
(2) Az önkormányzat zászlaja a községháza tanácskozótermében kerül elhelyezésre.
(3) A zászló használható:
a) hivatalos állami ünnepek alkalmából.
b) a község életében jelentős események, ünnepségek, rendezvények alkalmából más hivatalos zászlóval együtt,
c) a képviselő-testület ülései alkalmával önállóan az ülés helyszínén.
(4) A (3) bekezdésben meghatározottakon túl más célra a zászló a képviselő-testület engedélyével használható.
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
4. § (1) Terpes Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.), az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat látja el. A feladatok felsorolását az ellátandó szakfeladatok és kormányzati funkciók számának megjelölésével a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő-testület bizottságra nem ruház át hatáskört.
(3) [2] A képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreit a 3. melléklet, az önként vállalt feladatokat a 4. melléklet tartalmazza.
(4) Az önkormányzat a feladatai ellátását, közszolgáltatások biztosítását a 1. függelékben felsorolt intézmények közvetlen vagy társulásban történő működtetésével, megállapodás alapján történő hasznosításával látja el.
(5) A képviselő-testület a Mötv. 42 §-ában felsorolt hatáskörökön kívül nem ruházhatja át:
a) a képviselő-testület munkatervének elfogadását,
b) civil szervezetek részére történő támogatás megállapítását,
c) választás, kinevezés, megbízás alkalmával az illetmény, tiszteletdíj, megbízási díj megállapítása,
d) önkormányzati vagyonról történő döntés,
e) vállalkozási tevékenységről szóló döntés.
(6) A képviselő-testület az alábbi feladatokat is az alaptevékenysége közé sorolja: közterületek-és ingatlanok bérbeadása.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MÜKÖDÉSE
4. A működés általános szabályai
5. § (1) Terpes Község Önkormányzat Képviselő-testülete létszáma 5 fő. A képviselő-testület névsorát a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.
(2) A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és rendkívüli ülést tart. Rendes ülésnek minősül az éves munkatervben szereplő ülés.
(3) A képviselő-testület üléseit a községháza tanácskozó termében tartja.
5. A képviselő testület ülésének összehívása
6. § (1) A képviselő-testület évente legalább 8 ülést tart. Az ülések általában a hónap utolsó szerdáján 16 órakor kezdődnek. Az ülések pontos időpontját az éves munkaterv tartalmazza. A polgármester és a képviselők főállású munkaidő beosztására tekintettel az ülések ettől eltérő időpontban is összehívhatók.
(2) Az ülést a polgármester hívja össze úgy, hogy a képviselők és a meghívottak a meghívót és az előterjesztéseket legalább 5 nappal az ülés előtt kézhez kapják.
(3) A meghívót írásban kell elkészíteni, mely tartalmazza az ülés időpontját, helyét, a napirendi javaslatokat, azok előadóit, a zárt ülés keretében történő tárgyalásra szóló javaslatot.
(4) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket, azok mellékleteit.
(5) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) azt a személyt, annak a szervnek a képviselőjét, akit az ülés napirendje érint és a munkatervben a képviselő-testület meghatározta,
d) a nemzetiségi önkormányzat elnökét.
(6) A képviselő-testület ülésein a (5) bekezdésben felsoroltak tanácskozási joggal vesznek részt.
(7) A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni indokolt esetben, amennyiben a Képviselő-testületnek a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul döntenie kell és a döntés meghozatalának elmaradása hátrányos helyzetbe hozná az önkormányzatot. Az összehívás szükségességét az összehívásra jogosult személy saját maga dönti el.
(2) A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amelyre az indítvány irányul, illetve amelyet, a meghívó tartalmaz.
(3) A polgármester a rendkívüli ülésre is írásos meghívót küld, melyben a tárgyalandó
7. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy akadályoztatásuk esetén a képviselő testület ülését az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság Elnöke hívja össze és vezeti.
(2) [3]A Polgármestert akadályoztatása, tartós távolléte esetén a Pétervásárai Járás Többcélú Társulás Társulási Tanácsában tagként az alpolgármester helyettesíti, mindkettőjük akadályoztatása esetén az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság elnöke látja el a helyettesítést. A helyettesítést ellátó képviselő köteles beszámolni a polgármesternek.
6. Az ülések nyilvánossága
8. § (1) A képviselő-testületi ülés nyilvánosságát az ülés meghívójának a községháza hirdetőtábláján ülést megelőző 4 nappal történő közzététellel kell biztosítani.
(2) A Mötv. 46 § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben akkor kerülhet sor zárt ülés tartására, ha az érintett személy az ülést megelőzően írásban, vagy jegyzőkönyvi nyilatkozattal szóban kérelmezi.
7. Munkaterv
9. § (1) A képviselő-testület a ciklusprogramja, gazdasági programja figyelembevételével készült éves munkaterv alapján dolgozik.
(2) A munkaterv tervezetet a polgármester készíti el a megelőző év decemberi vagy a tárgyév januári ülésére.
(3) A munkaterv tartalmazza:
a) a tervezett ülések időpontjait, napirendjét, előadóját,
b) az ülésekre a napirendi pontokhoz meghívandók körét,
c) a közmeghallgatás falugyűlés időpontját, napirendjét.
8. Előterjesztés
10. § (1) Az előterjesztések lehetnek beszámolók, tájékoztatók, rendelet tervezetek, határozati javaslatok és azok indokolásai.
(2) Az előterjesztés történhet írásban vagy szóban.
(3) Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható:
a) az önkormányzat, társulások költségvetéséről, gazdálkodásáról szóló előterjesztés,
b) az önkormányzati rendelet tervezetek,
c) intézmény alapítás, átszervezés, megszűntetés,
d) társulásba belépés, társulásból történő kilépés,
e) az éves munkaterv tervezete,
f) helyi népszavazás kiírása.
(4) Az írásos előterjesztéseket a jegyző törvényességi szempontból a megküldés előtt felülvizsgálja.
9. A tanácskozás rendje, szavazás
11. § (1) Az ülést vezető személy a napirendek előtt megállapítja az ülés határozatképességét, majd javaslatot tesz az ülés napirendjére.
(2) A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontos cseréjére, új napirendi pont felvételére, napirendi pont törlésére.
(3) A képviselő-testület a tervezett napirendekről vita nélkül dönt.
(4) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztésről külön-külön nyit vitát.
(5) A vita lezárására, a hozzászólások korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
12. § (1) A tervezett napirend tárgyalása az alábbi sorrendben történik:
a) az előterjesztést készítő szóbeli kiegészítése,
b) kérdés feltevés az előadóhoz,
c) előadó válasza,
d) amennyiben az előterjesztést bizottság tárgyalta, először a bizottság elnökének kell megadni a szót,
e) hozzászólások,
f) a vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra,
g) a vita lezárását követően a határozathozatal előtt a jegyzőnek kell megadni a szót, ha az előterjesztések törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(2) Az ülést vezető személy az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.
(3) Először módosító és kiegészítő indítványokról kell dönteni, majd az eredeti határozati javaslatról.
(4) A képviselő személyes érintettségét a döntéshozatal előtt köteles bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a havi tiszteletdíja 50%-a megvonásra kerül, melyről a képviselő-testület határozattal dönt.
(5) A személyes érintettség bejelentés elmulasztásával hozott döntését a képviselő-testület felülvizsgálja, dönt annak megerősítéséről, megváltoztatásáról, vagy hatályon kívül helyezéséről.
13. § (1) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) A vita lezárására bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(3) A lakosság köréből megjelentek az előterjesztéssel kapcsolatban a képviselőket követően kérdést tehetnek fel, döntéshozatal előtt szót is kaphatnak.
(4) A településen működő civilszervezetek képviselőit a tevékenységüket érintő napirend tárgyalása során tanácskozási jog illeti meg.
10. A tanácskozás rendjének fenntartása
14. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülést vezető személy gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmeztetheti a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezést használ,
b) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít,
c) a lakosság köréből megjelent személy rendzavarása esetén rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig a rendzavarót a terem elhagyására kötelezheti.
(2) Az ülést vezető személynek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
(3) A rendfenntartás érdekében tett intézkedéseket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
11. Döntéshozatali eljárás
15. § (1) A szavazásnál jelenlévőnek az tekintendő aki a szavazáskor az ülésteremben tartózkodik.
(2) A képviselő-testület nyílt szavazásának módja: kézfelemelés.
(3) A képviselő-testület névszerinti szavazást tart a képviselők egynegyedének indítványára és törvény által elrendelt esetekben. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésekben.[4]
(4) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét ABC sorrendben, azok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak.
(5) A név szerinti szavazás eredményét a jegyzőkönyvben a képviselők nevének és szavazatának megjelölésével kell rögzíteni.
16. § (1) A titkos szavazás az arra kijelölt szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.
(2) Szavazáshoz az önkormányzat bélyegzőjével ellátott, borítékba helyezett szavazólapon történik.
(3) A titkos szavazás lebonyolítását három tagú eseti bizottság, mint szavazatszámláló bizottság végzi.
(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, kezdetét, végét,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazati arányokat,
e) a szavazás eredményét.
(5) A titkos szavazás eredményét a nyílt ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.
16/A. §[5]
12. A képviselő-testület döntései
17. § (1) A képviselő-testület határozata a döntésen kívül tartalmazza a végrehajtásért felelős személyt és a végrehajtás határidejét is.
(2) A határozatok megjelölése: évente kezdődő folyamatos sorszám arab számmal, törve az évszámmal, zárójelben az elfogadás hónapja, napja arab számmal. A számozás után az „önkormányzati határozat” megnevezés kerül.
(3) Nem kell határozatot hozni, csak a szavazás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni az alábbi esetekben:
a) a meghívóban feltüntetett napirendi pontok elfogadásáról,
b) tájékoztatók elfogadásáról,
c) beszámolók elfogadásáról, ha a beszámolt részére kötelezettséget nem állapít meg a képviselő-testület,
d) képviselői kérdésre, interpellációra adott válaszok elfogadásáról.
(4) A döntéshez minősített többség szükséges a Mötv-ben meghatározottakon túl az alábbi esetekben:
a) hitelfelvétel,
b) kötvénykibocsátás,
c) helyi népszavazás kiírása,
d) korlátozottan forgalomképes ingatlan értékesítése,
18. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását a polgármester, helyi önkormányzati képviselő, önkormányzat bizottsága, jegyző, helyi társadalmi szervezet vezetője, vezető testülete kezdeményezheti.
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a jegyző bevonásával elkészíti a rendelet tervezetet, majd a képviselő-testület elé terjeszti.
(3) A rendelet tervezetet véleményeztetni kell:
a) azon bizottsággal, melynek feladatát érinti,
b) a településen működő civil szervezetekkel, amennyiben tevékenységi körét a rendeleti tárgykör érinti.
(4) Az önkormányzati rendelet helyben szokásos kihirdetési módjának minősül a községháza hirdetőtábláján történő kifüggesztés.
(5) Az önkormányzati rendeletet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos honlapján is.
13. A jegyzőkönyv
19. § (1) A jegyzőkönyv a Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) a távolmaradt képviselő nevét,
b) az időközben megérkezett, vagy eltávozott képviselő nevét, az érkezés, távozás idejét.
(2) A jegyzőkönyv mellékletét képezik az előterjesztések, a határozati javaslatok, a rendelet tervezetek, jelenléti ív, meghívó.
(3) A jegyzőkönyv három példányban készül, melyből egy példányt elkészülte után a képviselők rendelkezésére kell bocsátani.
(4) A nyilvános ülések jegyzőkönyveinek eredeti példányait a községházán bárki ügyfélfogadási időben megtekintheti. A jegyzőkönyvek eredeti példányát a jegyző évenként lefűzi. A jegyzőkönyvek egy példányát a községi könyvtárban kell megőrizni.
14. Kérdés, interpelláció
20. § (1) [6]A napirendek lezárása után a képviselők – a Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás kérésen kívül – további kérdést tehetnek fel, interpellálhatnak a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz. A kérdés, interpelláció az ülést megelőzően, írásban is benyújtható.
(2) A kérdésre, interpellációra az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület dönt arról. A kérdésre adott választ a képviselő-testületnek nem kell elfogadnia.
LAKOSSÁGI FÓRUMOK
21. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart Terpes községben.
(2) Közmeghallgatást a képviselőtestület által előre meghatározott, vagy a lakosság 10 %-a által javasolt ügyekben kell tartani.
(3) A közmeghallgatás időpontjáról a lakosságot hangoshíradón, plakáton és szórólap útján kell tájékoztatni. A községben működő civilszervezetek képviselőit a tevékenységüket érintő tárgyban tartandó közmeghallgatásra írásban meg kell hívni.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint készül.
22. § (1) A képviselőtestület évente egy alkalommal a Munkatervben megjelölt hónapban falugyűlést tart.
(2) A falugyűlésen a polgármester tájékoztatást ad a képviselőtestület előző évi munkájáról, feladatairól, gazdasági helyzetéről a lakosságnak. Falugyűlésen kell ismertetni emlékmű elhelyezésének terveit is. A képviselő-testület emlékmű elhelyezéséről akkor dönthet, ha azzal a falugyűlésen jelenlévők több, mint a fele egyetértett.
(3) A falugyűlés időpontjáról a lakosságot hangoshíradón és plakátok és szórólap útján tájékoztatni kell. A falugyűlés időpontjáról a községben működő civilszervezetek képviselőit írásban tájékoztatni kell.
AZ ÖNKORMÁNYZAT BIZOTTSÁGAI
23. § (1) Terpes Község Önkormányzat Képviselő-testülete Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottságot hoz létre.
(2) A Bizottság létszáma 3 fő. A Bizottság tagjainak névsorát e rendelet 3. függeléke tartalmazza.
(3) A bizottságok munkáját elnök irányítja, akit a képviselőtestület választ meg.
(4) A Bizottság szükség szerint ülésezik, a munkarendjét maga határozza meg.
24. § (1) Az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság fő feladatai:
NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT
25. § (1) Terpes Község Önkormányzat Képviselő-testülete együttműködik a községben működő Terpesi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.[10]
(2) Terpes Község Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzat működésének feltételeit az alábbiak szerint biztosítja:
a) a nemzetiségi önkormányzat ülései megtartása céljából – előzetesen egyeztetett időpontban – ingyenesen biztosítja a tanácsháza iroda, vagy tanácskozó termét,
b) a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete működéséhez szükséges postai, kézbesítési feladatokat a közös hivatalának köztisztviselői, dolgozói ellátják,
c) a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete működéséhez szükséges gépelési, sokszorosítási feladatokat – előzetesen egyeztetett időpontban – a közös hivatal köztisztviselői elvégzik
POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER
26. §[11]
27. § A képviselőtestület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, nevét a 2. számú függeléke tartalmazza.
27/A. §[13]
KÖZÖS HIVATAL, JEGYZŐ
28. § (1) [15] Az önkormányzat Sirok, Bükkszék, és Szajla Község Önkormányzat Képviselő-testületével kötött megállapodás alapján az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Siroki Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel közös önkormányzati hivatalt működtet.
(2) A közös hivatal székhelye: 3332 Sirok, Borics Pál út 6.
(3) A közös hivatal működésének részletes szabályait az önkormányzatok megállapodása, a közös hivatal Alapító Okirata, Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(4) A jegyző a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségeit az alábbiak szerint teljesíti:
a) az írásos előterjesztések esetében az előterjesztés mellékleteként írásban köteles a jelzést megtenni,
b) szóbeli előterjesztések esetében az ülésen szóban köteles jelezni, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell,
c) a működésre vonatkozó jogszabálysértéseket az ülésen szóban köteles jelezni, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(5) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetére a közös hivatal jegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét kell megbízni a jegyzői feladatok ellátásával.
HELYI NÉPSZAVAZÁS[16]
29. § Helyi népszavazást kell kiírni törvényben meghatározott esetekben és ha település választópolgárainak 25 %-a kezdeményezi.
30. §
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
31. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Terpes Község Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2007.(IV.05.) önkormányzatai rendelete.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
1. függelék
2. függelék
3. függelék