Szakmár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019(XII.2.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 12. 03- 2022. 05. 01Szakmár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019(XII.2.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Szakmár Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 43. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az önkormányzat, a képviselő-testület és szervei elnevezése, székhelye és bélyegzői
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szakmár Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése:
Szakmár Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)
(3) Az Önkormányzat, a Képviselő-testület székhelye:
6336 Szakmár, Bajcsy-Zs.u.24.
(4)1 A Képviselő-testület hivatalának megnevezése:
a) Szakmári Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)
Székhelye: 6336 Szakmár, Bajcsy-Zs. u. 24.
b) A Hivatal kirendeltségei:
Szakmári Közös Önkormányzati Hivatal Öregcsertői Kirendeltsége
6311 Öregcsertő, Kossuth u. 141.
Szakmári Közös Önkormányzati Hivatal Újteleki Kirendeltsége
6337 Újtelek, Alkotmány u. 17.
Szakmári Közös Önkormányzati Hivatal Homokmégyi Kirendeltsége (továbbiakban: Kirendeltség)
6341 Homokmégy, Kossuth u. 16.
(5) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.szakmar.hu.
2. § (1) Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben az Önkormányzat elnevezését, valamint „Bács-Kiskun megye” feliratot.
(2) A polgármester és a jegyző hivatalos körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben „ Szakmár Község polgármestere, Bács-Kiskun Megye” illetve „Szakmári Közös Önkormányzati Hivatal, Bács-Kiskun Megye” feliratot és sorszámot.
2. Az önkormányzati jelképek és díjak
3. § (1) Az önkormányzati jelképek: a címer és a zászló. A címert, a leírását, a zászló leírását e rendelet 1. melléklete tartalmazza, használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) Az Önkormányzat által alapított díj:
„Szakmár Község Díszpolgára”
(3) Az Önkormányzat által alapított díj adományozásával kapcsolatos szabályokat az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
3. Az önkormányzat feladat-és hatáskörei
4. § (1) A Képviselő-testület gondoskodik mindazon önkormányzati feladatokról, amelyet magasabb szintű jogszabályok hatáskörébe utalnak.
(2) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, az Ügyrendi bizottság, a Hivatal, a jegyző és a társulás látják el.
(3) Az önként vállalt feladatok megoldásának mértékéről és módjáról a gazdálkodást meghatározó éves költségvetésében dönt a képviselő-testület. Az önkormányzat önként vállalt feladatainak felsorolását az 2. melléklet tartalmazza.
(4) A Képviselő-testület a polgármesterre átruházott feladat és hatásköreit a 3. melléklet tartalmazza.
(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörű ügyekben végzett tevékenységéről a képviselő-testületnek folyamatosan beszámol.
4. A Képviselő-testület működése
5. § (1) A Képviselő-testület tagjainak létszáma: 7 fő.
(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, továbbá közmeghallgatást tart. Ünnepi alkalmakkor, kitüntetések átadásakor a képviselő testület ünnepi ülést tarthat.
(3) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester választásáról, a polgármester és alpolgármester illetményéről, tiszteletdíjáról.
(4) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározott ütemezés szerint, évente legalább hat rendes ülést tart. Az Önkormányzat folyamatos működésének ügyeiben készülő előterjesztéseket a rendes ülésekre kell csoportosítani.
(5) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és legkésőbb a decemberi ülésre a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé.
A munkaterv főbb tartalmi elemei:
Képviselő-testületi ülések tervezett időpontja, napirendje
Napirend előterjesztőjének (felelősének) megjelölése
(6) Önkormányzati gazdasági programok folyamatában sürgősen eldöntendő ügyekben, változott vagy új törvényi határidők miatt, és egyéb önkormányzati érdekből mielőbb meghozandó önkormányzati döntés végett a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés bármikor megtartható.
(7) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, az időpontjáról a munkaterv elfogadásakor dönt a Képviselő-testület. A közmeghallgatás időpontját legalább 10 nappal előbb az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel a lakosság és szervezetek tudomására kell hozni.
6. § (1) A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a Művelődési Központ Tanácskozó termében tartja, a kihelyezett ülés helye közmeghallgatás estén a Művelődési Központ nagyterme, illetve együttes ülés esetén társult önkormányzat tanácskozóterme.
(2) Az ülések időpontját minden második hónap harmadik csütörtök 17 órában, illetve ezen kívül szükség szerint határozza meg.
(3) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatt ülés szüneteket minden év júliustól augusztus végéig állapítja meg.
5. A Képviselő-testületi ülések összehívása, vezetése
7. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével 30 napot meghaladó távollét.
8. § (1) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási és részvételi joggal meghívottaknak olyan időpontban kell írásban megküldeni, hogy azok az ülés előtt legalább öt nappal megkapják. A meghívót ki kell függeszteni az Önkormányzat hirdetőtábláján és a községben elhelyezett hirdetőtáblákon.
(2) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmazni kell:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) az előterjesztéseket, az előterjesztők nevét,
d) határozat, rendelet tervezeteket.
(3) A képviselő-testület tagjai, a jegyző részére valamennyi előterjesztést meg kell küldeni, a többi meghívott részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.
(4) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:
a) a képviselő-testület tagjait,
b) a jegyzőt,
c) a napirend előadóját,
d) esetenkénti tanácskozási joggal meghívhatók azok, akiknek jelenlétét a polgármester az adott napirendnél indokoltnak tartja.
(5) Rendkívüli előterjesztést a testületi ülést megelőző napig kell kézbesíteni. Rendkívülinek minősül az előterjesztés, ha annak későbbi tárgyalása az önkormányzati érdek sérelmével járhat. A rendkívüli előterjesztés napirendre tűzéséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(6) Önkormányzati érdek miatt a Képviselő-testület ülése rendkívüli és indokolt esetben telefonon vagy személyesen is összehívható. Az írásos előterjesztés ez esetben mellőzhető.
9. § A Képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:
a) a Képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) napirend előterjesztése, elfogadtatása,
c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
d) napirendenként:
- vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
- a vita összefoglalása,
- az indítványok szavazásra való feltevése,
- határozati javaslatok, rendelet-tervezetek szavaztatása,
- a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
- a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése,
e) a rend fenntartása,
f) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátásása és a szavazás eredményének kihirdetése,
g) időszerű kérdésekről tájékoztatás,
h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
i) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről,
j) az ülés bezárása.
10. § (1) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább – a képviselőknek több mint a fele, azaz – 4 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 1 héten belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
6. Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása
11. § A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére. A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatallal dönt.
7. Az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése
12. § A Képviselő-testület ülése nyilvános. A Képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat az ülésen megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát. Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt az ülést viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.
8. Napirendek tárgyalása - vitától a döntéshozatalig
13. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
(2) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét. A személyesen érintett képviselő - érintettségének jelzése mellett - bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni. A személyes érintettség bejelentése elmulasztásának következménye, hogy a Képviselő-testület nyilvánosságra hozza e tényt és amennyiben a Képviselő-testület egy szavazattöbbséggel döntött az előterjesztésről, úgy az érintett képviselő részvételével hozott döntés érvényben tartásáról vagy megsemmisítéséről és újratárgyalásáról külön határozattal dönt a Képviselő-testület.
(3) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(4) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, melynek időtartama legfeljebb 10 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(5) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület egyszerű szótöbbséggel – a polgármester javaslatára – a vita folytatását szükségtelennek tartja. A vita bezárása után határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(6) A polgármester az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.
14. § (1) Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.
(2) Minősített többség esetén a javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselőnek) egybehangzó „igen” szavazata szükséges.
(3) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza, „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal.
9. A felvilágosítás-kérés szabályai
15. § (1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől – az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában – írásban felvilágosítást kérhetnek.
(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az Önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt 2 nappal írásban kell benyújtani. Amennyiben a felvilágosítás-kérést az előírt határidőn túl vagy a Képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a Képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(4) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
10. Az előterjesztés
16. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) a lakosságot vagy annak csoportjait érintő, helyi közügyek körébe tartozó olyan írásbeli javaslat, amelyben a képviselő-testületnek – törvény által kötelező vagy megengedett - rendeletalkotási joga van,
b) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó helyi közügyről vagy egyedi ügyről szóló írásbeli vagy szóbeli indítvány, határozati javaslat,
c) a képviselő-testület tulajdonosi és felügyeleti joggyakorlásával kapcsolatos beszámoló és tájékoztató, és az ehhez kapcsolódó indítvány vagy kezdeményezés,
d) a képviselő-testület munkáltatói jogkörébe tartozó ügyekről szóló indítvány, határozati javaslat,
e) a képviselő-testület feladatkörébe közvetlenül nem tartozó, de helyi közösséget vagy közszolgáltatást érintő ügyekről szóló ismertető, tájékoztató, kezdeményezés.
(2) A testületi ülésre az előterjesztést írásban vagy szóban lehet benyújtani vagy előadni. Rendelet tervezetet előterjeszteni csak írásbeli lehet. A szóban előterjesztett határozati javaslatot képviselői kérésre írásban kell kiosztani. Sürgős esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) A képviselő-testület ülésére előterjesztési joggal rendelkezik
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a jegyző,
d) a képviselő-testület bizottsága,
e) a képviselő,
f) az önkormányzati intézmények vezetői.
(4) Az előterjesztést kezdeményezőnek a képviselő-testület rendes ülését megelőző hét nappal korábban be kell nyújtani a polgármesternek vagy a jegyzőnek. A napirendre vételről a képviselő-testület a napirend elfogadásakor dönt.
(5) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei:
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása
b) az előkészítésben résztvevők megnevezése,
c) annak megjelölése, hogy a képviselő-testület vagy szervei foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,
d) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információ feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést,
e) jogszabályi háttér bemutatása,
f) az előterjesztésnek alkalmasnak kell lenni a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására, és a legcélszerűbb döntések kialakítására.
g) határozati javaslat, javaslatok
(6) A határozati javaslatnak:
a) kapcsolódnia kell az előterjesztés megállapításaihoz,
b) törvényesnek és végrehajthatónak kell lennie,
c) rendelkezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsáról,
d) meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyt,
e) meg kell jelölni a végrehajtás határidejét.
(7) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia. A költségvetéssel kapcsolatos előterjesztés kivételével, amennyiben az előterjesztés terjedelme az 5 oldalt meghaladja, az írásos anyag csupán e-mailben kerül kiküldésre, papír formátumban pedig a Jegyzői Irodában megtekinthető.
(8) Nem küldhető ki azon előterjesztés,
- mely a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3. § 1. pontjában meghatározott minősített adatot tartalmaz;
- amely zárt ülésen tárgyalandó, vagy amelyet az előterjesztő zárt ülésen való tárgyalásra javasol.
(9) A zárt ülésen tárgyalásra kerülő előterjesztések a zárt ülés elrendelését követően kerülnek kiosztásra. A zárt ülés kezdetét követően a polgármester legfeljebb 30 perc időtartamú olvasási szünetet rendelhet el. A zárt ülés vége előtt a polgármester gondoskodik arról, hogy a zárt ülés előterjesztéseinek kiosztott példányai a képviselőktől igazolt módon visszavételre, összegyűjtésre kerüljenek.
11. Döntéshozatal
17. § (1) A polgármester egyenként bocsátja szavazásra a vitában elhangzott javaslatokat, indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot. Először a módosító és kiegészítő javaslatokról, indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd a módosítások ismeretében az eredeti határozati javaslatról dönt a Képviselő-testület.
(2) A Képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel egyszerű többséggel határoz:
a) az ügyrendi kérdésekről,
b) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre, interpellációra adott válasz elfogadásáról,
c) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
d) kérdésre adott válasz elfogadásáról,
e) tájékoztatás tudomásul vételéről,
f) név szerinti szavazás elrendeléséről.
18. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani:
a) a képviselő-testület megbízatása lejárta előtti feloszlatása esetén,
b) ha a polgármester vagy bizottság indítványozza,
c) a Képviselő-testület tagjának javaslatára, ha azt a jelenlévő képviselők többsége az indítványt elfogadja,
d) jogszabályban előírt egyéb esetekben.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők "igen" vagy "nem" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazás eredményét a névsoron feltünteti, a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A név szerinti szavazásról a névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
19. § (1) Titkos szavazást kezdeményezhet:
a) polgármester, alpolgármester,
b) önkormányzati bizottság elnöke,
c) a Képviselő-testület tagja, ha a jelenlévő képviselő többsége az indítványt elfogadja.
(2) Titkos szavazás elrendelése esetén a szavazólap tartalmazza:
a) az eldöntendő kérdést,
b) az igen és nem szavazat lehetőségét,
c) a szavazat érvényességéhez és eredményességéhez szükséges tájékoztatást.
(3) A titkos szavazás lebonyolításának idejére a polgármester szünetet rendel el.
(4) A titkos szavazást az Ügyrendi bizottság bonyolítja le, a bizottság elnöke a szavazás lebonyolítását követően ismerteti az ülésen a Képviselő-testülettel a titkos szavazás érvényességére és eredményességére vonatkozó adatokat. A bizottság jegyzőkönyvét az ülés jegyzőkönyve mellé kell csatolni.
(5) A titkos szavazás eredménye alapján a polgármester kimondja a határozatot.
20. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését levezető személy feladata.
(2) A polgármester:
a) figyelmezteti azt az ülésen jelenlévőt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja,
b) ismételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására kötelezi a nem képviselő rendzavarót,
(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja, az ülést bezárhatja.
12. Képviselő-testület határozata
21. § (1) A képviselő-testület határozatait naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. Jelölése: …..(szám)/……(év) (hó, nap) Kt.-i határozat.
(2) A határozat tartalmazza:
a) a határozat számát, címét,
b) a Képviselő-testület döntését,
c) a végrehajtásra szolgáló határidőt,
d) a végrehajtásért felelős megnevezését
(3) A Képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(4) A határozat kivonatokat, az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.
13. Önkormányzati rendelet
22. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) a képviselő,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző,
(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani, aki azt az Ügyrendi bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, a jegyző által előkészített rendelet tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.
(3) A rendelet-tervezetek vitája előtt szükség szerint közmeghallgatást kell tartani. A közmeghallgatás szükségességéről a Képviselő-testület határozattal dönt.
(4) Az önkormányzati rendeleteket évenként kezdődően folyamatosan kell sorszámozni, a rendelet jelölése:
Szakmár Község Önkormányzata Képviselő-testületének ….(sorszám)/…. (év) (hó, nap)
önkormányzati rendelete a …… (rendelet címe)-ról
(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon, azaz az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.
(6) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet.
14. A képviselő-testület jegyzőkönyve
23. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.
(2) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
(3) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület jegyzőkönyveibe és mellékleteibe. A jegyzőkönyvek betekinthetőségről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A választópolgárok részére a zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerhetőségét biztosítani kell.
15. Közmeghallgatás
24. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer a munkatervében meghatározott időpontban előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás helyét, idejét, a napirendjét legalább 7 nappal - a Képviselő-testület ülésére vonatkozó meghívó szabályai szerint közzé kell tenni.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat éves működéséről, vagyoni helyzetéről, az egyéb lakosságot érintő fontosabb kérdésekről.
16. A Képviselő-testület bizottságai
25. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottságként hozza létre az Ügyrendi Bizottságot.
(2) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma: 3 fő képviselőből áll.
(3) Az Ügyrendi Bizottság által ellátandó feladatok főként a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és vizsgálata, az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos feladatok ellátása. Az Ügyrendi Bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottsági ülés meghívóját legalább 4 nappal az ülés előtt ki kell küldeni a tagoknak. A bizottságok belső működésük szabályait a jogszabályok és e rendelet keretei között maguk határozzák meg, ellenkező esetben a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) Az Ügyrendi Bizottság előzetes állásfoglalásával nyújthatók be:
a) tárgyévi költségvetésről szóló rendelet,
b) a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet,
c) az önkormányzat Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló rendelet előterjesztése.
(6) Esetenkénti feladatok ellátására, szükség szerint a Képviselő-testület ideiglenes bizottságot hoz létre, melyről határozattal dönt.
(7) Az ideiglenes bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzésével illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásával automatikusan megszűnik.
(8) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:
- dönt a bizottság elnevezéséről,
- rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,
- meghatározza a bizottság feladat-és hatáskörét,
- meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselő-testülethez.
17. A települési képviselő
26. § (1) A települési képviselőt a törvény keretei között külön önkormányzati rendeletben megállapított mértékű tiszteletdíj illeti meg.
(2) A képviselőnek a Képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt szükséges költségét meg kell téríteni, ennek kifizetését a polgármester engedélyezi.
18. Polgármester, alpolgármester, jegyző
27. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester munkarendje a hivatali munkarend szerinti, minden héten hétfőn a hivatali munkarend szerint tart ügyfélfogadást.
28. § (1) A Képviselő-testület tagjai közül egy fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.
(2) Az alpolgármester minden hónap első csütörtökén 16.00-17.00 óráig tart ügyfélfogadást.
(3) A képviselő-testület az alpolgármester megválasztásakor a jogszabályok keretei között megállapítja tiszteletdíját.
29. §2 Szakmár Község Önkormányzata Képviselő-testülete Öregcsertő Községi Önkormányzat Képviselő-testületével, Újtelek Község Önkormányzata Képviselő-testületével és Homokmégy Községi Önkormányzat Képviselő-testületével kötött külön megállapodás szerint közös önkormányzati hivatalt tart fenn, melyet a polgármesterek által kinevezett jegyző vezet. A jegyző a hivatalhoz tartozó településeken a megállapodásban foglaltak, a képviselő-testületek által jóváhagyott Hivatali ügyrend szerint tart ügyfélfogadást.
30. § (1)3 A jegyzőt távollétében, tartós akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – az aljegyző helyettesíti.
(2) Betöltött jegyzői álláshely tekintetében az (1) bekezdésben megjelölt időtartam letelte után a jegyző helyettesítéséről a közös önkormányzati hivatalt alkotó önkormányzatok képviselő-testületei együttes ülésen döntenek.
(3)4 A jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítésről Szakmár Község Polgármestere dönt, tartós akadályoztatás esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a közös önkormányzati hivatalt alkotó önkormányzatok képviselő-testületei együttes ülésen döntenek.
19. Hivatal
31. § (1)5 Szakmár Község Önkormányzata Képviselő-testülete Öregcsertő Községi Önkormányzat Képviselő-testületével, Újtelek Község Önkormányzata Képviselő-testületével és Homokmégy Községi Önkormányzat Képviselő-testületével – külön megállapodás alapján – közös hivatalt hoz létre – Szakmári Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – Szakmár székhellyel.
(2) A Hivatal a képviselő- testületek által határozatban elfogadott ügyrend alapján működik, mely tartalmazza a Hivatal szervezeti tagozódását, munkarendjét, ügyfélfogadását.
(3) A Hivatal köteles részt venni a Képviselő-testületi ülések napirendjeinek előkészítésében, a döntések végrehajtásában. A képviselők a Hivatal dolgozóit a jegyzőn keresztül kérhetik fel az alapvető ügyvitelüket meghaladó feladatok ellátására.
(4)6 A Hivatal éves költségvetésének, valamint az éves költségvetés végrehajtásának elfogadásáról a képviselő-testületek együttes ülésükön döntenek.
(5)7 A Hivatal iratkezelésének szervezeti rendjét a 6. melléklet tartalmazza.
20.8 A települési önkormányzat társulásai és a helyi nemzetiségi önkormányzat
32. §9 Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és eredményesebb ellátása érdekében társulási megállapodás alapján együttműködik:
a) Öregcsertő Községi Önkormányzattal
b) Újtelek Község Önkormányzatával
c) Homokmégy Községi Önkormányzattal
d) Kalocsa Város Önkormányzatával
e) Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulásával,
f) Községi Önkormányzatok Országos Szövetségével
g) Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével
h) Duna-Tisza közi Falugondnoki Egyesülettel,
i) Homokhátsági Regionális Szilárdhulladék Kezelési Konzorcionális Együttműködéssel.
32/A. §10 (1) A Képviselő-testület a hatékony együttműködés és a jogszabályi előírások betartása érdekében együttműködési megállapodást köt a Szakmári Roma Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) képviselő-testületével.
(2) Az önkormányzat a jegyző és a Hivatal útján a nemzetiségi önkormányzattal megkötött közigazgatási szerződésben rögzített feltételek alapján
a) biztosítja a nemzetiségi önkormányzat munkájának megkönnyítése és hatékonyabbá tétele érdekében a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeket;
b) gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat költségvetésének tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok, valamint a gazdálkodással kapcsolatos beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségek végrehajtásáról.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében az önkormányzat a szabályzatainak és egyéb belső szabályzóinak hatályát – a nemzetiségi önkormányzattal egyeztetve, annak eltérő sajátosságaira alkalmazottan – szükség szerint kiterjeszti a nemzetiségi önkormányzat működésére is.
(4) A nemzetiségi önkormányzat elnöke a képviselő-testületi üléseken a nemzetiség képviselőjeként jogosult részt venni.
21. Az önkormányzat gazdálkodása
33. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és vagyongazdálkodás szabályairól önálló rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzat éves költségvetését, zárszámadását és végrehajtási szabályait külön rendeletben állapítja meg.
(3) Az önkormányzat intézményen kívüli, kormányzati funkciókon ellátott feladatainak felsorolását a 5. melléklet tartalmazza.
(4) Az önkormányzat belső ellenőrzésének kialakításáról és megfelelő működtetéséről a jegyző gondoskodik. Az önkormányzatnál a belső ellenőrzési feladatok ellátása külső szolgáltató bevonásával, polgárjogi szerződés keretében foglalkoztatott belső ellenőrrel, gazdasági társasággal valósul meg.
22. Záró rendelkezések
34. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a 9/2014. (XII.15.) önkormányzati rendelet hatályát veszti
(2) Kihirdetéséről a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel a jegyző gondoskodik.
1. számú melléklet a 11/2019. (XII.02.) önkormányzati rendelethez
1. Település címere
2. Címer és zászló leírása
a) Szakmár község címere álló csücskös talpú pajzs, mely három mezőre tagolódik. A jobb szélső felső mező a település Árpád-kori jellegére utalva, vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Az alsó zöld mezőn az 1896-ban önállóvá vált település nyolc területi egységét – a szállásokat – szimbolizáló nyolc lebegő arany csillag látható. A bal szélső kék mezőn az Alföld jellegzetes ősi madaraként ezüst jobbra fordult lebegő gólya látható.
b) Szakmár község zászlaja: 100 cm x 150 cm fekvő téglalap, ezüstszínben, melyen a címer a zászló közepén helyezkedik el.
2. számú melléklet a 11/2019. (XII.02.) önkormányzati rendelethez
1. Letelepedési támogatás önkormányzati támogatásának megállapítása és folyósítása
2. Bursa Hungarica Ösztöndíjpályázat kiírása, elbírálása, folyósítása.
3. Tanyagondoki szolgáltatás biztosítása
4. Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevő diákok támogatása
5. Civil szervezetek működési támogatásának megállapítása és folyósítása
6. Közfoglalkoztatás szervezése
7. Kitüntetések adományozása
8. Helyi rendezvények szervezése és lebonyolítása
9. Üdülő, ifjúsági tábor szálláshely szolgáltatás
10. Közművelődési, kulturális programok támogatása
3. számú melléklet a 11/2019. (XII.02.) önkormányzati rendelethez
1. Átruházott feladat és hatáskörök
a) Polgármester átruházott feladat és hatásköre:
A polgármester átruházott hatáskörben dönt:
aa) a települési támogatásokkal kapcsolatos ügyekben,
ab) szociális alapellátások igénybevételével kapcsolatos ügyekben,
ac) a felnőtt szociális gondoskodásban , valamint a gyermekétkeztetésben fizetendő személyi térítési díjak mérséklése, elengedése ügyeiben, amelyekben az intézményvezető méltányossági jogkörében hozott döntése ellen a kérelmező a fenntartóhoz fordul ,
ad) a köztemetésekkel kapcsolatos ügyekben,
ae) az átmenetileg szabad önkormányzati pénzeszközök kamatozó betétben történő elhelyezéséről határozott időtartamra,
af) banki szolgáltatások igénybevételéről,
ag) közterület-használat engedélyezéséről
ah) ellátja a helyi címer és zászló használatának engedélyezésével kapcsolatos feladatokat
ai) közfoglalkoztatással kapcsolatos ügyekben
aj) az önkormányzat költségvetésében meghatározott értékhatár alatti beszerzésekben
ak) jogosult az önkormányzat nevében pályázatot benyújtani abban az esetben, ha az önkormányzati önerőt nem igényel és az elnyert támogatás a későbbiekben működési többletköltséget nem eredményez
4. számú melléklet a 11/2019. (XII.02.) önkormányzati rendelethez
1. Előkészíti, véleményezi Képviselő-testület elé kerülő, az SZMSZ által meghatározott rendeletek tervezeteit
2. Az Ügyrendi Bizottság véleményezi, ellenőrzi az önkormányzat és intézményei éves költségvetését, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, amelynek csak az Ügyrendi Bizottság előzetes állásfoglalásával terjeszthetők a Képviselő-testület elé.
3. Előterjesztést tesz a polgármester, alpolgármester jutalmazására.
4. Az Ügyrendi Bizottság a feladatkörében ellenőrzi a Képviselő-testület hivatalának a Képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.
5. Az Ügyrendi Bizottság nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a Képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozatait.
6. Az Ügyrendi Bizottság kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség megállapítására tett kezdeményezést.
7. A polgármesteri, a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésnek szabályai:
A polgármesteri, a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésnek szabályai:
I. Vagyonnyilatkozatok benyújtása
II. A vagyonnyilatkozatok kezelése, nyilvántartása
III. Ellenőrzési eljárás
Az ellenőrzési eljárást az Ügyrendi Bizottság bárki írásban kezdeményezheti. Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
A Bizottság elnöke a hiánytalan kezdeményezés beérkezésétől számított 15 napon belülre köteles a Bizottságot összehívni és az időpontról a kezdeményezőt egyidejűleg tájékoztatni. Egyidejűleg írásban felhívja a képviselőt a saját ill. hozzátartozói vagyonnyilatkozatában feltüntetett jövedelmi, vagyoni és érdekeltségi adatokra, viszonyokra vonatkozó azonosító adatok írásban történő közlésére, amelyet a kézhezvételtől számított 5 napon belül kell teljesíteni. A Bizottság a betekintést kérő jelenlétében nyitja fel a képviselő vagyonnyilatkozatát tartalmazó borítékot, a vagyonnyilatkozatot átadja a betekintést kérőnek, aki annak tartalmát megtekintheti. A vagyonnyilatkozatról másolat nem készíthető. A betekintés tényéről abban az esetben, ha a betekintést kérő vizsgálatot kezdeményez, jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza annak elkészítési időpontját, helyét, a jelenlevők helyét, beosztását, röviden a betekintés tényét, illetve a vizsgálatra irányuló kezdeményezést. A jegyzőkönyvet a jelenlevők írják alá. A betekintés befejezését követően a vagyonnyilatkozatot a borítékba vissza kell helyezni és a már leírtaknak megfelelően tovább tárolni. Az eljárás eredményéről a Bizottság a soron következő testületi ülésen ad tájékoztatást a Képviselő-testületnek. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos konkrét, a Bizottság által a Képviselő-testület elé beterjesztett ügyeket a Képviselő-testület zárt ülésen tárgyalja.
5. számú melléklet a 11/2019. (XII.02.) önkormányzati rendelethez
011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
013370 Informatikai fejlesztések, szolgáltatások
016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselő választásokhoz kapcsolódó tevékenységek
016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
031010 Közbiztonság, közrend igazgatása
031060 Bűnmegelőzés
041140 Területfejlesztés igazgatása
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041236 Országos közfoglalkoztatási program
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
045120 Út, autópálya építése
045150 Egyéb szárazföldi személyszállítás
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
062010 Településfejlesztés igazgatása
062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072111 Háziorvosi alapellátás
072311 Fogorvosi alapellátás
074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
074032 Ifjúság - egészségügyi gondozás
076062 Település–egészségügyi feladatok
081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés
082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
082044 Könyvtári szolgáltatások
082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetés feladatai
096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
104042 Gyermekjóléti szolgáltatások
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
107051 Szociális étkeztetés
107052 Házi segítségnyújtás
107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás”
116.számú melléklet a 11/2019. (XII.02.) önkormányzati rendelethez
1. Az iratkezelés szervezeti rendje
A Hivatalhoz (a továbbiakban: hivatal) érkező küldeményeket, beadványokat a hivatal székhelyén és telephelyein működő iktatókban elektronikus rendszerben kell nyilvántartani a beérkezésük sorrendjében, tekintet nélkül az ügyiratok ágazati jellegére, úgy, hogy minden beérkező irat megkülönböztető jelzést kap aszerint, hogy a székhelyen, vagy a telephelyek valamelyikén iktatták. A szakmári székhelyre érkező és ott iktatott ügyiratok megkülönböztető azonosító jele „S-I”, az öregcsertői székhelyre érkező és ugyanitt iktatott ügyiratok megkülönböztető azonosító jele „Ö-I , az újteleki kirendeltségre érkező és ott iktatott ügyiratok megkülönböztető azonosító jele „Ú-I”, a homokmégyi kirendeltségre érkező és ott iktatott ügyiratok megkülönböztető azonosító jele „H-I”. Minden új ügyiratot külön főszámra kell iktatni. A hivatalnál az iratok iktatása és kezelése a fentiek szerint osztottan történik.
2. Az iratkezeléssel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök
Megnevezés |
Jogszabályi hivatkozás |
Felelős |
||
|---|---|---|---|---|
Iratkezelési szabályzat elkészítése |
335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 4. § (3) |
Jegyző |
||
Iratkezelési szabályzat jóváhagyásra való megküldése |
335/2005. (XII. 29.) |
Jegyző |
||
Az iratkezelési szabályzat mellékletét képező irattári terv évenkénti felülvizsgálata |
335/2005. (XII. 29.) |
Jegyző |
||
Megnevezés |
Jogszabályi hivatkozás |
Felelős |
||
Iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtása |
335/2005. (XII. 29.) |
Jegyző |
||
Összhang biztosítása folyamatosan a belső szabályzatok, az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások, illetve az irattári tervek és iratkezelési eljárások között |
335/2005. (XII. 29.) |
Jegyző |
||
Az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakítása és működtetése |
335/2005. (XII. 29.) |
Jegyző |
||
Az iratkezeléshez szükséges tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosítása, felügyelete |
335/2005. (XII. 29.) |
Jegyző |
||
Az iratkezelés – jogszabályban, illetve a hivatal iratkezelési szabályzatában meghatározott követelmények szerinti – megszervezése |
335/2005. (XII. 29.) |
Jegyző |
||
Iratkezelés felügyelete |
335/2005. (XII. 29.) |
Jegyző, |
||
Megnevezés |
Jogszabályi hivatkozás |
Felelős |
||
Iratok és adatok védelmével kapcsolatos feladatok |
335/2005. (XII. 29.) |
Jegyző, |
||
Az iktatás – jelen SZMSZ-ben meghatározott – módon történő megszervezése |
335/2005. (XII. 29.) |
Jegyző, |
||
A kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről nyilvántartás vezetése |
335/2005. (XII. 29.) |
Jegyző, |
||
Bizottság kijelölése az iratselejtezésre |
335/2005. (XII. 29.) |
Jegyző, |
||
Iratmegsemmisítés |
335/2005. (XII. 29.) |
Jegyző |
||
Nem selejtezhető iratok illetékes levéltárnak történő átadása |
1995. évi LXVI törvény |
Jegyző |
||
Az iratkezelés rendjének megváltoztatása |
335/2005. (XII. 29.) |
Jegyző |
||
3. Az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető
3.1. Az iratkezelés felügyeletét a jegyző látja el. A jegyző felelős azért, hogy a biztonságos iratkezelés személyi, dologi feltételei és eszközei rendelkezésre álljanak.
3.2. A jegyzőt tartós távolléte esetén az iratkezelés felügyeletében az aljegyző helyettesíti.
Módosította a 11/2020. (X.14.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2020. október 15.
Módosította a 11/2020. (X.14.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2020. október 15.
Módosította a 11/2020. (X.14.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos: 2020. október 15.
Módosította a 11/2020. (X.14.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos: 2020. október 15.
Módosította a 11/2020. (X.14.) önkormányzati rendelet 1. § (4) bekezdése. Hatályos: 2020. október 15.
Beiktatta a 11/2020. (X.14.) önkormányzati rendelet 1. § (4) bekezdése. Hatályos: 2020. október 15.
Beiktatta a 11/2020. (X.14.) önkormányzati rendelet 1. § (4) bekezdése. Hatályos: 2020. október 15.
Módosította a 11/2020. (X.14.) önkormányzati rendelet 1. § (5) bekezdése. Hatályos: 2020. október 15.
Módosította a 11/2020. (X.14.) önkormányzati rendelet 1. § (6) bekezdése. Hatályos: 2020. október 15.
A rendelet 32/A §-át a 11/2020. (X.14.) önkormányzati rendelet 1. § (6) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2020. október 15.
Beiktatta a 11/2020. (X.14.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos: 2020. október 15.