Ják község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018 (III.22.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2018. 03. 23

Ják Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (7) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Vas Megyei Kormányhivatal állami főépítész, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, kulturális örökség védelméért felelős miniszter, és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések


1. § E rendelet alkalmazásában:

a) Arculati terv: a tervezett építmény elhelyezésével, építésével összefüggésben készített olyan dokumentáció, mely a tervezett építmény élő, természetes, és meglévő épített környezethez való illeszkedését bemutató, színes, a jelenlegi és a tervezett tájképet, látképet több szempontból rögzítő és a tervezett beillesztett építményt tartalmazó, perspektivikus megjelenítés fotódokumentációba illesztve.

b) Cégreklám: cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítés, üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklám.

c) Épületszélesség: Az épület rövidebbik homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal esetében a homlokzat szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal oldalkert felé eső sarokpontján, annak síkjára állított 45 fokos egyenes érint.

d) Harmónia és egyensúly: a részek egybetartozásának érzését keltő látványtulajdonság.

e) Információs vagy más célú berendezés: az önkormányzat hirdető berendezései és a közösségi tájékoztató információs rendszer elemei, melynek mérete legfeljebb 11 m2, és melynek reklám céljára szolgáló felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám, illetve helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés.

f) Karám: Szabadon tartott állatok tartására és védelmére szolgáló, vesszővel vagy deszkával vagy egyéb faanyagból körbe kerített olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 30%-át nem haladja meg.

g) Óriásplakát: a DIN A0 méretet meghaladó méretű plakát.

h) Terméskő támfal: betonba vagy szárazon rakott válogatott kövekből összeállított önállóan állékony, látszó felületében háromdimenziós látványt nyújtó falszerkezet.

i) Terméskő borítású támfal: Tégla vagy egyéb falazó elemekből épített önállóan is állékony szerkezet utólagosan ragasztott burkolata, mely természetes terméskövekből, méretre vágva úgy készül, hogy a látszó terméskő felületeknél a terméskő kétdimenziós látványt nyújtó alkalmazása nem megengedett.

j) Tömör kerítés: Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 80%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

k) Kialakult állapot A település beépített részeinek azon jellege, mely az építmények elhelyezésével, beépítés módjával, építménymagasságával, párkánymagasságokkal, anyaghasználatával, színhasználatával, nyílászáró méreteivel, épülettömeg alakításával, szintszámával, tető formájával és hajlásszögével mintául szolgál a be nem épített részei számára és a meglévő épületek módosításához.

II. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK


A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása


2.§ Településképi szempontból meghatározó területnek minősülnek az alábbi településrészek:

a) Széchenyi lakópark és új lakóterületek,

b) Polgári lakóépületek,

c) Ófalu, Apátnép, Nemesnép, Kámánszeg, Lukácsszeg,

d) Ipari, gazdasági, mezőgazdasági karakterű területek,

e) Tájképvédelem, magterület, ökológiai folyosó területe,

f) Közmű, üzemi terület.

A település területén meglévő, a település eltérő karakterű területeinek lehatárolását az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.




III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK


Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

3(1) A 2. § a), b), c), e), f) pontokban meghatározott területeke, illetve külterületi ipari, mezőgazdasági területen lévő lakóépületeken a tetőhéjalásnál nem alkalmazható az alábbi építési anyag:

a) műanyag hullámlemez,

b) fémlemezek: trapézlemez, hullámlemez, cserepeslemez,

c) korcolt fémlemezfedés 12 m2-t meghaladó mértékben,

d) mesterséges pala,

e) bitumenes lemezek.

(2) A település lakóterületén tilos az építmények tetőfedő anyagának zöld, kék, sárga, lila és ezek árnyalatainak megfelelő színezése az anyagától függetlenül.

(3) A település területén az ipari, gazdasági, mezőgazdasági övezetbe nem tartozó építmények homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös színek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei kivételével más színek nem alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a barna, zöld szín és ezek árnyalatai alkalmazhatók.

 (4) A település területén támfalak természetes anyagútól (terméskő támfal, tégla vagy terméskő borítású támfal) eltérőek nem lehetnek.

(5) Külterületen, beépítésre nem szánt területen - mezőgazdasági terület, birtokközpont kivételével - a drótfonatos kerítésen, vadvédelmi hálón, karámon kívül más kerítés nem építhető.

(6) A település területén növénytelepítések esetén csak helyben honos fajok telepíthetők, a 3. melléklet szerint (Közterületi sorfák jegyzéke). Inváziós növényfaj nem telepíthető.


A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

4.§ A Széchenyi lakópark és új lakóterületek, valamint a Polgári épületek területen az alábbi területi követelmények érvényesek:

a) A terület építési telkeinek utcafrontján egy épület helyezhető el.

d) A meglévő terep 1 métert meghaladó mértékben való rendezése tilos.

c) Az építési telek utcavonalán tömör kerítés nem építhető, magas sövény nem telepíthető, az előkertben elhelyezhető építmények falának kivételével. Az utcafronti kerítésmező magassága legfeljebb 1,8 m lehet. Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint oldal és hátsókertben építendő kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,80 m-t. Saroktelek utcafronti részén csak áttört kerítés építhető.

d) Építményt az építési helyen belül kialakult állapot szerint, úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében. Építmények elhelyezése csak egy oldalon megengedett.


5.§ A Széchenyi lakópark és új lakóterületek területen az alábbi egyedi követelmények érvényesek:

a) Kizárólag magas tetös épület építhető 25-45° tetőhajlásszöggel, de az épület alapterületének 30%-át meg nem haladó, jellemzően közterületről nem látszó részén, 35°-nál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható.

b) A közfunkciót ellátó épületek kivételével a tető nem állhat 8 síknál többől.

c) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző és ezek tartozékai csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, az csak az épület egyéb homlokfalára telepíthető, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető. Napenergia hasznosító berendezés épülettől független telepítése csak csoportosan lehetséges, legalább négy szomszédos telket illetően.

d) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.


6.§ Az Ófalu, Apátnép, Nemesnép, Kámánszeg, Lukácsszeg területen az alábbi területi követelmények érvényesek:

a) A terület építési telkeinek utcafrontján egy épület helyezhető el.

b) A meglévő terep 0,5 métert meghaladó mértékben való rendezése nem lehetséges.

c) Az építési telek utcavonalán tömör kerítés nem építhető. Az utcafronti kerítésmező magassága legfeljebb 1,6 m lehet. Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint oldal és hátsókertben építendő kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,80 m-t.

d) Építményt az építési helyen belül a kialakult állapotnak megfelelően úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.


7.§ Az Ófalu, Apátnép, Nemesnép, Kámánszeg, Lukácsszeg területen az alábbi egyedi követelmények érvényesek:

a)   Az utcafronton csak csonkakontyos, legfeljebb kontyolt kialakítású, a telekhatárral párhuzamos gerincű nyeregtetős épület építhető.

b)    Az épület oldalirányú bővítése keresztszárny kialakításának kivételével nem lehetséges.

c)   Keresztszárny az épület homlokvonalától számított 5 m-en túli épületrészen alakítható.

d)    A hagyományos épületek homlokzata csak vakolt – festett (meszelt) felületű lehet.  Új építésű épületeknél korszerű, rendszer jellegű homlokzatképzés is alkalmazható. A lábazat tégla-, kőburkolatú illetve festett lehet. Az oromfal anyaga lehet falazott, a homlokzattal megegyező homlokzatképzésű.

e)    A tetőfedés anyaga csak hagyományos vörös, illetve barna égetett agyagcserép, illetve betoncserép lehet.

f)    A területen egyes épületek jellemző homlokzati falfelületének színezésénél –  a környezethez való illeszkedés érdekében – csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók.

g)    Az épület oromfalán csak a hagyományos formavilágú vakolatdíszek helyezhetők el.

h)    Az épületek közterületről látszó falfelületeinek és nyílásai (ablakok, ajtók) arányainak egymással harmóniában és egyensúlyban kell állniuk, így az épület magassága arányosan viszonyuljon a nyílásokhoz, azok hossztengelye függőleges legyen, az ablakok, ajtók egyszerű, szimmetrikus elhelyezésűek legyenek. Ügyelni kell a tömör és áttört felületek arányára a közterületről látszó felületeken (legyen több a falfelület, mint az ablak vagy az ajtó).

i) Kizárólag magas tetös épület építhető 35-45° tetőhajlásszöggel, de az épület alapterületének 30%-át meg nem haladó, jellemzően közterületről nem látszó részén, 35°-nál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható.

j) A közfunkciót ellátó épületek kivételével a tető nem állhat 7 síknál többől.

k) Az épülethez kapcsolódó kerítést a lakóépület felújításával egy időben, a homlokzat színével megegyezően kell felújítani.

l) Az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el.

m) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző és ezek tartozékai csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, az csak az épület egyéb homlokfalára telepíthető, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető.

n) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.

o) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.


Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése


8.§ (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:

a) területi védelem alatt álló területek,

b) településképi szempontból meghatározó területek

c) műemlék területe, műemléki környezet területe,

d) temető területe,

e) régészeti lelőhely területe,

f) tájképvédelmi terület,

g) országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe,

h) helyi jelentőségű természetvédelmi terület,

i) a rendeletben erdőterületként szabályozott területek,

j) a törvény erejénél védett források.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az (1) bekezdés alá nem tartozó beépítésre nem szánt területek, valamint a Közmű üzemi területek.



A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó követelmények


9.§ (1) Belterület már beépített, külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti villamos energia hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is

a) településképi szempontból meghatározó területen,

b) tájképvédelmi területen,

a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos energiaellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek

a) villamos energia hálózati rekonstrukció,

b) közvilágítási hálózati rekonstrukció

során a vezetékeket a meglévő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózat csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(3) Beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamos energia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

a) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

b) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel

erdőirtást. Ha erdőirtás igénye merül fel, a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.

(4) Új villamos energia ingatlan-bekötést a beépítésre szánt területeken és beépítésre nem szánt területek villamos energiaellátást igénylő telkeinél is földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.


10.§ (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. Amennyiben a területen nincsen meglévő föld feletti vezetésű villamos energia hálózat, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamos energia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.


11.§ (1) Új antenna telepítésénél 500 m-es körzetben már meglévő antenna előfordulása esetén - ha az nem lakóterületi övezetben fekszik – az antennát azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.

(2) Belterületi építési övezetek területein antenna csak meglévő építményre telepíthető.


A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények


12.§ (1) Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése – a (2) bekezdés kivételével - kizárólag a rendelet szerint a település beépítésre szánt területének vegyes és lakóterületnek minősülő területének közterületén, köztulajdonban álló ingatlanokon, kizárólag utcabútor igénybevételével lehetséges.

(2) Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése nem megengedett a településkép védelméről szóló törvény 1. melléklete szerint településkép szempontjából kiemelt területnek minősülő területen, így különösen műemlék területen, műemléki környezet területén, régészeti lelőhely területén.

(3) Lakóterületen csak egységes megjelenésű információs vagy más célú berendezés helyezhető el.

(4) A település területén óriásplakát, építési reklámháló, fényreklám, zajreklám nem elhelyezhető el.

(5) A reklámok közterületen és magánterületen történő elhelyezését szabályozó jogszabályokban meghatározott tilalmak és rendelkezések alól az önkormányzat polgármestere felmentést adhat az alábbi feltételek esetén:

a) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges, és

b) legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra

történik a reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése.

6)      Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,0 m2 méretű cégreklám helyezhető el úgy, hogy megjelenésével, színezésével, méreteivel ne okozzon esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban.


IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI SZAKMAI KONZULTÁCIÓ


Rendelkezés a szakmai konzultációról


13.§ Építési tevékenység megkezdését megelőzően az önkormányzat a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 25.§-a szerint szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít a tervezett építési tevékenységgel kapcsolatosan településképi követelményekről.


14.§ (1) Amennyiben külön jogszabály, így különösen területrendezéssel kapcsolatos jogszabály szerint építmény elhelyezésének, építésének feltétele a tájba illeszkedés, melynek igazolására az építtetőnek látványtervet kell készítenie, úgy a szakmai konzultáció kezdeményezéshez a kezdeményező köteles e rendelet szerint arculati tervet benyújtani.

(2) A szakmai konzultáció során kiállított emlékeztetőnek tartalmaznia kell azt, hogy a benyújtott arculati terv szerint a tervezett építmény elhelyezése, építése az élő, élettelen természetes, és meglévő épített környezethez illeszkedik-e vagy sem.

(3) Amennyiben az építtető a szakmai tájékoztatást a tervezés megkezdése előtt kéri, abban ez esetben nem szükséges tervet benyújtania.

(4) A szakmai konzultáció a települési főépítész feladata. A település főépítész által elkészített emlékeztető csak azt követően adható ki a kérelmező részére, ha azt előzetesen a polgármester jóváhagyta.

(5) A nettó 100 lm3-t meghaladó építmények esetében kötelező szakmai konzultáció kezdeményezni.


V. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS


A véleményezési eljárással érintett építmények köre


15. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni Ják belterületén a Tr 26.§ (1) bekezdésében meghatározott építési tevékenységek tekintetében a 3. § a)-c) pontjaiban és a d) pont beépítésre szánt területre eső részén amennyiben a 4-13.§-ban meghatározott követelményektől eltérő, az átalakuló környezet és különösen a településkép szempontjából kedvezőbb egyedi megoldásra irányul.



A véleményezési eljárás részletes szabályai


16.§ (1) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész szakmai állásfoglalása képezi.

(2) A településképi véleményezési eljárást az építtető, vagy a tervező a papír alapon benyújtott kérelemmel kezdeményezi.

(3) A főépítész csak a hiánytalanul összeállított tervdokumentációt véleményezi. Egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.

(4) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a)   a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének;

b)    megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;

c)    több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén

ca) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága;

cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(5) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a)    a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát;

b)    az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(6) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve az átalakuló épített környezethez;

b)    a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival;

c)    a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá

d)  a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(7) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy:

a)    a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata:

aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát;

ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát;

ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően

ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

b)       az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

(8)     A településkép szempontjából kiemelt területnek minősülő területen, így különösen műemlék területen, műemléki környezet területén, régészeti lelőhely területén az építészeti-műszaki tervdokumentációnak az arculati tervet is tartalmaznia kell.


VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS


A bejelentési eljárással érintett reklámhordozók, építési tevékenységek köre


17. § Településképi bejelentési eljárást folytat le a polgármester az ügyfél kérelmére

(1) Ják teljes közigazgatási területén - közterületről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről vagy közforgalom által használt területről látható – reklám, reklámhordozó, cégreklám elhelyezése esetén, amennyiben a reklám, reklámhordozó, cégreklám elhelyezője nem az önkormányzat,

(2) a 2. § a)-c) pontjaiban meghatározott területeken, egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek esetén, amennyiben meghaladja a nettó 100 lm3 – t.

A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai


18.§ (1) A bejelentéshez papíralapú építészeti-műszaki dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a tervezett tevékenység megkezdése előtt.

(2) Amennyiben a tervdokumentáció nem teljes körű, öt munkanapon belül, legfeljebb egy alkalommal, tizenöt napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a kérelmezőt. A hiánypótlás határideje nem számít bele a bejelentési eljárási határidőbe.

(3) A településképi bejelentési eljáráshoz kötött tevékenység alapját a főépítész szakmai állásfoglalása képezi.

(4) A tervezett tevékenység a bejelentés alapján – a (5) bekezdés szerinti önkormányzati hatósági döntés birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(5) A polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül a tervezett építési tevékenységet; reklámelhelyezést cégtáblát, cégért, üzletfeliratot, portálkialakítást - kikötéssel vagy a nélkül - tudomásul veszi, vagy megtiltja és a bejelentőt erről a tényről a határozat megküldésével értesíti.

(6) Az ügyfél a polgármester döntésével szemben 15 napon belül a Képviselő-testülethez fellebbezéssel élhet.


19.§ (2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(3) Részletes vizsgálati szempontok reklámok, reklámhordozók tekintetében:

a) nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát,

b) megjelenésével, színezésével, méreteivel nem okoz-e esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli megjelenésében,

c) az épület, kerítés homlokzati architektúrájához illeszkedik-e.

(4) Egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek esetén a részletes vizsgálati szempontokat a 3-8.§-ban foglal követelmények határozzák meg.

(5) A bejelentéssel kapcsolatban hozott határozat érvényességi ideje az igazolás kiállításának dátumától számítva:

a) reklám, reklámhordozó esetén 1 év,

b) cégreklám esetén 5 év, de legfeljebb a működés befejezésének időpontja,

c) egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek esetén határozatlan idejű.


20.§ A településképi bejelentési eljáráshoz csatolni kell

(1) a reklámnak, reklámhordozónak, cégreklámnak a (3) bekezdés szerinti vizsgálatot lehetővé tevő műszaki leírását és látványtervét,

(2) egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek esetén a (4) bekezdés szerinti vizsgálatot lehetővé tevő dokumentációt kell csatolni az alábbi munkarészekkel:

a) műszaki leírást,

b) építész helyszínrajz a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,

c) fotók a tervezett tevékenységgel érintett területről, épületről és közvetlen környezetéről,

d) alaprajz, metszet, homlokzat megértéshez szükséges mennyiségben és léptékben, alkalmazott anyagok és szerkezetek feltüntetésével,

e) utcakép, látványterv/arculati terv, színterv.

VII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG


A településképi kötelezési eljárás


21.§ (1) A polgármester a rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében - a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján – kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki:

a) településképi véleményezési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a településképi véleményezés elmulasztása esetén;

b) településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a településképi bejelentés elmulasztása esetén;

c) településképet rontó reklám, vagy cégér megszüntetésére, amennyiben a hirdető berendezés nem felel meg a településképi követelményeknek;

(2) A kötelezési eljárást kell kezdeményezni különösen építési tevékenységgel összefüggésben megtartott szakmai konzultáció eredményeképpen kiadott emlékeztetőben foglalt, a településképi véleményben foglalt településképi követelmény figyelmen kívül hagyásával megvalósult építés esetén. Kötelezési eljárás lefolytatható úgy is, hogy azt nem előzte meg szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás.

(3) A kötelezési eljárás lefolytatható hivatalból, vagy kérelemre.

(4) Kötelezési eljárást kezdeményező kérelem az önkormányzatnál írásban nyújtható be, és a kérelemben meg kell jelölni, hogy a rendelet mely szakaszában foglalt településképi követelmény nem teljesülése miatt történik a kezdeményezés.

(5) A polgármester a tényállás tisztázása során köteles beszerezni a települési főépítész szakmai állásfoglalását.

(6) A településképi kötelezés irányulhat építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására.


Településkép-érvényesítési eszközök


22.§  (1) A településképi figyelemfelhívásra és kötelezésre a Tktv. 11. § (1)-(2) bekezdésében, valamint a Tr. 26/E. §-ában meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) A polgármester a Tktv. 11. § (3) bekezdésében foglalt mértékű településkép védelmi bírságot szab ki:

a) a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,

b) a bejelentésen vagy a döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése, a településképi követelmények be nem tartása, vagy

c) döntés végre nem hajtása esetén.


(3)     A (2) bekezdés szerinti bírság legkisebb összege 50.000 Ft, legmagasabb összege 1.000.000 Ft.

(4)     A bírság összegét 30 napon belül kell megfizetni az önkormányzat számlaszámára.



VIII. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK


Hatálybalépés


23.§ (1) E rendelet a kihirdetést követő nap lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Ják község Önkormányzata képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 10/2017 (XII.18.) önkormányzati rendelete.


(3) A rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

Ják, 2018. március 8.



        /:Szemes István:/                                                               /:Némethné Kardos Eszter:/

           polgármester                                                                                   jegyző   


Kihirdetési záradék:

A rendelet 2018. március 22. napján kihirdetésre került.

                                                                                             


Némethné Kardos Eszter

                                                                                                             jegyző



Mellékletek