Vanyola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2019.(VI.27.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 11/2017.(XII.18.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2019. 07. 05 - 2019. 07. 05

Vanyola Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 3/2017.(V.4.) önkormányzati rendeletben meghatározott partnerek és a Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítésze, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park véleményének kikérésével a következőket rendeli el.


  1. § A településkép védelméről szóló 11/2017.(XII.18.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) és (2) bekezdések helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településkép védelme a természeti és épített környezete által meghatározott jellegzetes településrészek, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatának és térbeli szerkezetének - az építészeti, táji értékek, és az örökségvédelem figyelembevételével történő – megőrzését vagy alakítását jelenti, melyen keresztül az életminőség javítása, az esztétikus környezet kialakítása, és ezek társadalmi elfogadtatását lehet elérni. A település vizuális megjelenése (a település képe) függ a történeti táji- és épített örökség eredeti megtartásától, védelmétől, az építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való formálásától, és a védett értékek helyreállításának minőségétől.”


  1. § A R. 12 § helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„12 (1) Helyi egyedi védett épületen

  1. állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél az épület helyi hagyományokhoz illeszkedő jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani

  2. bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz,

  3. az épületnek a közterületről látható eredeti homlokzatát meg kell tartani, illetve szükség esetén a helyi hagyományokhoz illeszkedő eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani a homlokzat felületképzését, a homlokzat díszítő elemeit, tagozatait, a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását, a tornácok kialakítását, a lábazatot, a lábazati párkányt.

  4. az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés
    elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.

  5. bontását követően annak karakterelemei a védett épület helyébe épített új épületbe kerüljenek beépítésre.

(2) Helyi egyedi védett értékek felújítása során a helyi hagyományokhoz illeszkedő eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.

(3) Helyi egyedi védelem alatt álló értékre a településképi követelmények hatálya annak minden elemére kiterjed.”


  1. § A R. 13 § a) helyébe a következő rendelkezés lép:

„ a) csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük karakterjellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően, és a területi sajátosságokat figyelembevéve alakítottak ki. „


  1. § A R. a 18/A § -sal egészül ki:

18/A § A település településképi szempontból egyéb területén az építmények a környezettel funkcionális és esztétikai összhangban, tájba illesztve helyezhetők el. Az épületek kialakítása a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő anyaghasználattal történjen.”


  1. § A R. 19 § b) helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) egy telken lévő építmények tömegét úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.


  1. § A R. 20 § helyébe a következő rendelkezés lép:

„A település településképi szempontból meghatározó gazdasági területén

  1. az épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 15-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. A természetes színektől eltérő világító és élénk színű fedések nem alkalmazhatók.

  2. A technológiai létesítmények növényzettel takarva helyezhetők el.”


  1. § A R. 22 § b) helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) összhangban legyen a telken lévő további építmények homlokzatával (színezéseit és anyaghasználatát tekintve) egymással egységes építmény-együttes hatását keltsék, valamint a kerítés kialakítása is illeszkedjék a homlokzatokhoz.”


  1. § A R. 24 § a) helyébe a következő rendelkezés lép:

„ a) a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajokkal legyen telepítve, a hazai flórát reprezentáló, lombhullató fajok alkalmazásával. A közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek és a tujafélék kerülendők.”


  1. § A R. 26 § (1) és (2) helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A településkép fokozottabb védelme érdekében a közterületeken, valamint közterületnek nem minősülő magántelkek közterületről látható részein és az itt lévő épületeken reklámhordozó csak úgy és olyan méretben, megjelenési formában helyezhető el, hogy az a településkép megőrzését, érvényesülését vagy kialakítását e rendeletben foglaltak figyelembevételével ne sértse és ne akadályozza.

(2) Útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen úgy helyezhető el, hogy annak kialakítása, anyaghasználata, formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon, a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket nem sérthet, közforgalmat nem akadályozhat és a közbiztonságot nem veszélyeztethet.”


  1. § A R. 28 § (1) helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településképi szempontból meghatározó területeken reklám közzététele kizárólag utcabútoron való elhelyezéssel lehet.”


  1. § A R. 31 (3). § utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A településképi véleményezési eljárás kérelem tartalmát és benyújtandó mellékleteit e rendelet 3. melléklete tartalmazza.


  1. § A R. 31 (4). § helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.”



  1. § A R. 38. § (3) első mellékmondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A bejelentett tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető,”


  1. A R. 41 § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg településkép-védelmi bírság kiszabására, az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.”


  1. § A R. 42 § első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„42.§ Településképi kötelezési eljárást von maga után e rendeletben leírt településképi követelmények megszegése, valamint:”


  1. § A R. 18. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„18. A településkép-védelmi bírság”


  1. § A R. 43 (1). § helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településképi rendelet településképi követelményeinek megszegése vagy végre nem hajtása esetén, e magatartás elkövetőjével szemben az önkormányzat képviselő-testülete településkép-védelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki, a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a településképi kötelező konzultáció és településképi bejelentés elmulasztása, vagy a településképi kötelezés határidejének eredménytelen eltelte esetén”


  1. § A R. 43.§ (5) és (10) bekezdésében a „településképi bírság” szövegrész helyébe a „bírság” szövegrész lép.


  1. § E rendelet kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.


  1. § Hatályát veszti az R.

  1. I. FEJEZET 1. alcímében a „célja,” szövegrész,

  2. 1.§ (7) bekezdése,

  3. 2.§ 16.pont utolsó mondata: Az Épületek, építmények tájba illesztése védett természeti területeken című MSZ 20376-1 szerinti szempontok érvényesülését figyelemmel kell követni. szövegrésze

  4. 4.§ (6) bekezdése,

  5. 5.§ (1) bekezdésében „a jegyzőnél” szövegrész,

  6. 7.§. (3) bekezdése,

  7. 15. § d) pontjában a „legfeljebb 1,0 méteres magassággal” szövegrész,

  8. 15. § e) pontjában a „6,0 m magasságig építhető” szövegrész,

  9. 24.§ fa) pont első mondata és fb) pontja

  10. 25.§ (4)b) pontjában a „a környezeti állapotadat részét képező” szövegrész

  11. 27.§ (2) bekezdése

  12. 28.§ (4) bekezdése

  13. 29.§ (2) bekezdése

  14. 30.§ (2) bekezdés 2. és 3. mondata

  15. 39.§ (3) bekezdése

  16. 43. § (3) bekezdésében a „(átruházás esetén a polgármester)” szövegrész,

  17. 43. § (9) bekezdése.