Vanyola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2019.(VI.27.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 11/2017.(XII.18.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2019. 07. 05- 2019. 07. 05

Vanyola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2019.(VI.27.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 11/2017.(XII.18.) önkormányzati rendelet módosításáról

2019.07.05.

Vanyola Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 3/2017.(V.4.) önkormányzati rendeletben meghatározott partnerek és a Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítésze, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park véleményének kikérésével a következőket rendeli el.

1. § A településkép védelméről szóló 11/2017.(XII.18.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) és (2) bekezdések helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településkép védelme a természeti és épített környezete által meghatározott jellegzetes településrészek, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatának és térbeli szerkezetének - az építészeti, táji értékek, és az örökségvédelem figyelembevételével történő – megőrzését vagy alakítását jelenti, melyen keresztül az életminőség javítása, az esztétikus környezet kialakítása, és ezek társadalmi elfogadtatását lehet elérni. A település vizuális megjelenése (a település képe) függ a történeti táji- és épített örökség eredeti megtartásától, védelmétől, az építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való formálásától, és a védett értékek helyreállításának minőségétől.”

2. § A R. 12 § helyébe a következő rendelkezések lépnek:

12 (1) Helyi egyedi védett épületen
a) állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél az épület helyi hagyományokhoz illeszkedő jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani
b) bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz,
c) az épületnek a közterületről látható eredeti homlokzatát meg kell tartani, illetve szükség esetén a helyi hagyományokhoz illeszkedő eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani a homlokzat felületképzését, a homlokzat díszítő elemeit, tagozatait, a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását, a tornácok kialakítását, a lábazatot, a lábazati párkányt.
d) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés
elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.
e) bontását követően annak karakterelemei a védett épület helyébe épített új épületbe kerüljenek beépítésre.

(2) Helyi egyedi védett értékek felújítása során a helyi hagyományokhoz illeszkedő eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.

(3) Helyi egyedi védelem alatt álló értékre a településképi követelmények hatálya annak minden elemére kiterjed.”

3. § A R. 13 § a) helyébe a következő rendelkezés lép:

„ a) csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük karakterjellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően, és a területi sajátosságokat figyelembevéve alakítottak ki. „

4. § A R. a 18/A § -sal egészül ki:

„18/A § A település településképi szempontból egyéb területén az építmények a környezettel funkcionális és esztétikai összhangban, tájba illesztve helyezhetők el. Az épületek kialakítása a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő anyaghasználattal történjen.”

5. § A R. 19 § b) helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) egy telken lévő építmények tömegét úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.

6. § A R. 20 § helyébe a következő rendelkezés lép:

„A település településképi szempontból meghatározó gazdasági területén
a) az épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 15-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. A természetes színektől eltérő világító és élénk színű fedések nem alkalmazhatók.
b) A technológiai létesítmények növényzettel takarva helyezhetők el.”

7. § A R. 22 § b) helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) összhangban legyen a telken lévő további építmények homlokzatával (színezéseit és anyaghasználatát tekintve) egymással egységes építmény-együttes hatását keltsék, valamint a kerítés kialakítása is illeszkedjék a homlokzatokhoz.”

8. § A R. 24 § a) helyébe a következő rendelkezés lép:

„ a) a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajokkal legyen telepítve, a hazai flórát reprezentáló, lombhullató fajok alkalmazásával. A közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek és a tujafélék kerülendők.”

9. § A R. 26 § (1) és (2) helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A településkép fokozottabb védelme érdekében a közterületeken, valamint közterületnek nem minősülő magántelkek közterületről látható részein és az itt lévő épületeken reklámhordozó csak úgy és olyan méretben, megjelenési formában helyezhető el, hogy az a településkép megőrzését, érvényesülését vagy kialakítását e rendeletben foglaltak figyelembevételével ne sértse és ne akadályozza.
(2) Útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen úgy helyezhető el, hogy annak kialakítása, anyaghasználata, formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon, a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket nem sérthet, közforgalmat nem akadályozhat és a közbiztonságot nem veszélyeztethet.”

10. § A R. 28 § (1) helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településképi szempontból meghatározó területeken reklám közzététele kizárólag utcabútoron való elhelyezéssel lehet.”

11. § A R. 31 (3). § utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A településképi véleményezési eljárás kérelem tartalmát és benyújtandó mellékleteit e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

12. § A R. 31 (4). § helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.”

13. § A R. 38. § (3) első mellékmondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A bejelentett tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető,”
14. A R. 41 § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg településkép-védelmi bírság kiszabására, az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.”

15. § A R. 42 § első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § Településképi kötelezési eljárást von maga után e rendeletben leírt településképi követelmények megszegése, valamint:”

16. § A R. 18. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„18. A településkép-védelmi bírság”

17. § A R. 43 (1). § helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településképi rendelet településképi követelményeinek megszegése vagy végre nem hajtása esetén, e magatartás elkövetőjével szemben az önkormányzat képviselő-testülete településkép-védelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki, a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a településképi kötelező konzultáció és településképi bejelentés elmulasztása, vagy a településképi kötelezés határidejének eredménytelen eltelte esetén”

18. § A R. 43. § (5) és (10) bekezdésében a „településképi bírság” szövegrész helyébe a „bírság” szövegrész lép.

19. § E rendelet kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.

20. § Hatályát veszti az R.

a) I. FEJEZET 1. alcímében a „célja,” szövegrész,

c) 2. § 16.pont utolsó mondata: Az Épületek, építmények tájba illesztése védett természeti területeken című MSZ 20376-1 szerinti szempontok érvényesülését figyelemmel kell követni. szövegrésze

e) 5. § (1) bekezdésében „a jegyzőnél” szövegrész,

f) 7. §. (3) bekezdése,

g) 15. § d) pontjában a „legfeljebb 1,0 méteres magassággal” szövegrész,

h) 15. § e) pontjában a „6,0 m magasságig építhető” szövegrész,

i) 24. § fa) pont első mondata és fb) pontja

j) 25. § (4)b) pontjában a „a környezeti állapotadat részét képező” szövegrész

n) 30. § (2) bekezdés 2. és 3. mondata

p) 43. § (3) bekezdésében a „(átruházás esetén a polgármester)” szövegrész,