1. § (1) E rendelet célja Gánt Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme

(2) A helyi védelem célja Gánt Község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Gánt Község egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.

(4) Jelen rendelet a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt követelményekkel együtt alkalmazható, azzal, hogy jelen rendelet ezen jogszabályok felhatalmazásával eltérő rendelkezéseket is tartalmaz.

2. § E rendelet hatálya Gánt Község teljes közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) A helyi védelem feladata

(2) Gánt Község helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.

5. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető

(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(4) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezéssel összefüggésben az Önkormányzat képviselő-testülete a Polgármester előterjesztése alapján határozatban dönt jelen rendelet módosításának szándékáról. A helyi védelem alá helyezéséről szóló döntés esetén az értékvizsgálat az előterjesztés mellékletét képezi.

6. § (1) A helyi védett értékekről Gánt Község Önkormányzata nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A Nyilvántartás tartalmazza a védett értékre

(3) A nyilvántartás vezetéséről a Polgármester gondoskodik.

7. § (1) Gánt Község Önkormányzata a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt, növényzetet – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – a Polgármester gondoskodik.

(3) A tulajdonos (használó) a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.

8. § (1) A helyi területi védelem Gánt Község1.a mellékletben meghatározott területeire irányul.

(2) A T-1. jelű Vérteskozma ,a T-2. jelű Kőhányás és a T-3. jelű Szent Vendel Templom és Béke tér településszerkezeti szempontból meghatározó terület beépítése, az épületek telepítési módja, az elhelyezett építmények, az épületek méretei, arányai, díszítése és a felhasznált építési anyagok meghatározó egysége. A kialakult utcakép harmonikus, egységesen tükrözi a területegységre jellemző építészeti kultúrát, ezért meg kell őrizni.

9. § (1) Az 1.a. mellékletben meghatározott helyi területi védelem alatt álló(a továbbiakban: területi védelem) elemek tekintetében a helyi építési szabályzatban, és amennyiben készül a beépítési tervben, a közterület-alakítási tervben biztosítani kell

(2) A területi védelemmel érintett közterület a teljes területre kiterjedő, a védett érték, látvány szempontjaira figyelemmel alakítható ki, újítható fel. A közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult településkép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

(3) A helyi területi védelemmel érintett telken – a kivételesen elhelyezhető reklámhordozók kivételével - reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.

(4) A T-1. jelű, T-2 jelű és a T-3 jelű településképi szempontból meghatározó (a továbbiakban: TSZM) terület a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban nem alkalmas területek.

(5) A T-1. jelű, a T-2 jelű és a T-3 jelű TSZM területen a sajátos építményeknek, műtárgyaknak anyaghasználatukban is illeszkedniük kell a településképi- és táji környezetbe, a településképi arculati kézikönyvben foglalt ajánlások, jó példák figyelembevételével.

10. § (1) A helyi egyedi védelem (a továbbiakban: egyedi védelem) Gánt Község jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 1.b mellékletben meghatározott egyedi építészeti örökségi elemeire terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1.b. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.

11. § (1) Az egyedi védelemmel érintett telken csak olyan építési tevékenység, állapot fennmaradás megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték településképi megjelenését, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, így különösen

(2) Védett értékek környezetében építési tevékenység csak a védett értékre figyelemmel, azzal településképi, utcaképi, településszerkezeti összhangban végezhető.

12. § Az egyedi védelemmel érintett épületegyüttesen, építményen, építményrészen végzett építési és egyéb tevékenység során a 11. § - ban foglaltakkal összhangban a fennálló eredeti állapothoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók illetve tevékenységek végezhetők.

13. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló

(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását amennyiben a védett elemei – a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban - nem változnak meg.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem - az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem bontható el.

(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben

(6) A helyi területi védelem alatt álló területen a helyi egyedi védelem alatt nem álló építmény elbontható.

14. § (1) A településképi szempontból meghatározó (TSZM) területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza, ezek

(2) Vérteskozma és Kőhányás TSZM terület egyben helyi területi védelemmel is érintett terület.

15. § (1) Gánt – falusias lakóterület, Gánt-bányatelep TSZM területen a helyi építési szabályzatban, és amennyiben készül a beépítési tervben, a közterület-alakítási tervben biztosítani kell a kialakult telekstruktúra, az utcakép, a településszerkezet, a sziluett, a kubatúra, a beépítési mód, a telepítésfennmaradását, az építmények rálátását, együttlátását, a zöldterületek és a közterületi zöldfelületek fennmaradását.

(2) A Gánt – falusias lakóterület TSZM területen lakóépület legfeljebb földszint és tetőtér szintszámú lehet. Gánt-bányatelep TSZM területen új épület legfeljebb földszint és tetőtér lehet.

(3) Gánt- Gránás TSZM területen a helyi építési szabályzatban, és amennyiben készül a beépítési tervben, a közterület-alakítási tervben biztosítani kell a kialakult hosszan elnyúló, gyümölcstermesztésre, gazdálkodásra alkalmas telekstruktúra fennmaradását, az ültetvények rálátását, az együttlátását fennmaradását.

(4) Gánt-Gránás TSZM területen új épület legfeljebb földszint és tetőtér lehet.

16. § (1) Amennyiben jelen rendelet az egyes TSZM területekre más szabályt nem állapít meg, annyiban az adott területre jelen §-ban meghatározott általános településképi követelményeket alkalmazni kell.

(2) Az épületek homlokzatképzése - homlokzatonként - legalább 75%-ban vakolt, vagy a településen alkalmazott kő legyen. Látszótégla homlokzatfelület legfeljebb lábazaton, vagy egyéb igénybe vett szerkezeti elemeken alkalmazható. Fém és műanyag homlokzatképzés nem alkalmazható. A T-1 jelű övezetben az épületek homlokzatkiképzése - homlokzatonként - vakolt lehet, a településen alkalmazott kő, látszó tégla legfeljebb a lábazaton alkalmazható.

(3) A homlokzat és homlokzat kialakítása, felújítása, színezése során

(4) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.

(5) Új lakóépület utcai homlokzatán homlokzati égéstermék kivezetése nem lehetséges.

(6) Magastetős épület létesíthető. A tetőzet színhasználata során nem alkalmazható zöld, kék, fekete és harsány, rikítószín, továbbá egyszerre több színárnyalattal rendelkező tetőfedés.

(7) Új épület létesítése esetén csak épített kémény építhető.

(8) Épületeket, építményeket, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, a természeti értékek megóvása mellett tájba illeszkedő módon kell kialakítani, a településképi arculati kézikönyvben foglalt iránymutatások figyelembevételével.

(9) Tömör kerítés belterületen vagy külterület beépítésre szánt területen építhető természetes fa vagy kő anyagból.

(10) A kerítés színezése során

17. § (1) Vérteskozma TSZM területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) Meglévő épület felújítása esetén a felújítási munkák csak a meglévő épület kubatúráján belül végezhetők. Meglévő épületen végzett építési tevékenység, esetén a javításra-, cserére szoruló épületszerkezeti elemeket csak a meglévőkkel azonosra, vagy amennyiben a meglévő nem eredeti, annyiban az eredetivel azonosra lehet cserélni. A nyílászáró eredeti szerkezetek mérete, szerkezete, formája, anyaga nem változtatható. Homlokzati felújítás esetén a homlokzatképzés anyaga, színe, díszítése, a tetőzet esetében a héjalás anyaga, színe és formája nem változtatható.

(3) Új épület építése esetén, amennyiben a telek korábban beépített volt, az új épületet az archív felvételek alapján kell rekonstruálni és a beépítés paramétereit (szélesség, mélység, magasság, tetőhajlásszög) ennek megfelelően kell megválasztani. Amennyiben a telken épületmaradványok találhatók, úgy az építendő épület helyét és méretét ezek alapján kell meghatározni. Ha a telken korábban épület nem volt, úgy a tervezés és építés során az illeszkedés szabályainak megfelelően a szomszédos épületek jellemzőit kell irányadóként figyelembe venni. Az építés során, mind a szerkezeti elemek, mind a héjalás, homlokzatképzés, a nyílászárók mérete, anyaga, szerkezete, meghatározásakor a TSZM területen általánosan alkalmazottak a mértékadók.

(4) Új főépület nem létesíthető 50 m2-nél kisebb alapterületű, 7 méternél szélesebb, 30 méternél hosszabb kialakítással. A melléképítmény épülettömegének a főépület épülettömegéhez illeszkednie kell. Melléképítmény elhelyezése a főépület folytatásában javasol.

(5) Építmény külső szerkezetében előre gyártott elem (panel, fa könnyűszerkezet, BETOPNIT) nem építhető be. Kizárólag épített kémény építhető, szerelt kémény nem alkalmazható.

(6) Az épület külső homlokzatának kialakítása, felújítása során

(7) Tornáckialakítása falazott oszloppal történhet, a helyi formaképzéstől idegen ívsoros tornác nem alkalmazható. Tornác nem falazható le, nem üvegezhető el.

(8) Külső nyílászáró az épülettel arányos méretben, hagyományos formában faanyagból készülhet, barna vagy sötét színű mázolással illetve pácolással. Műanyag nyílászáró nem építhető be. Nyílászáró színezése során harsány, rikító színek nem alkalmazhatók.

(9) Külső ablak az épülettel arányos legfeljebb 100×140 cm méretű, kétszárnyú kialakítású, osztott üvegezésű lehet. Redőny nem építhető be, külső táblás sötétítő, spaletta alkalmazható.

(10) Külső ajtó az épülettel arányos legfeljebb 150×200 cm méretű, legfeljebb kétszárnyú kialakítású, tömör vagy osztott üvegezésű lehet. Redőny nem építhető be, külső táblás sötétítő, spaletta alkalmazható.

(11) Tető kizárólag magastetőként, a (fő- és mellék) épület oldalhatárral párhuzamos tetőgerinccel, 40-45 º-os tetőhajlásszöggel, nyeregtetős kialakítással építhető. Oromfal – a negyedes kontyolás kivételével - nem kontyolható.

(12) Tetőtér beépítése - a helyi építési szabályzatban foglalt magassági szabályok figyelembevételével - megengedett, emelt térdfal építhető.

(13) Tetőablak tetősíkban és kizárólag az oldalkert irányába helyezhető el. Az utcai oromfalon és – oldalhatáros beépítés esetén - a nem oldalkertre néző tetősíkon tetőablak nem helyezhető el.

(14) Tetőhéjalás anyaga agyag és mázatlan cserép lehet, nem alkalmazható hullámpala, fémlemez és műanyagnád tetőhéjalás.

(15) Tetőhéjalás színe piros vagy szürke árnyalatú lehet, barna, fekete cserép nem alkalmazható.

(16) Kerítés

(17) Réteg nélküli kőkerítés szabálytalan és görgeteg kövekből „ciklop” kötésben javasolt építeni, az arculati kézikönyvben meghatározott ajánlások figyelembevételével. Meglévő kőkerítés (támfalak) bontása – kivéve rekonstrukciós céllal – bontható el.

(18) Kerti építmény és műtárgy településképbe illeszkedő módon építhető, olyan módon, hogy annak látványa közterületről ne legyen zavaró.

(19) A területen az épített környezettől idegen, abba nem illeszkedő épületgépészeti, hírközlési és híradástechnikai és egyéb műszaki berendezéseket (különálló napkollektor, szélerőmű, átjátszó antenna, parabola antenna, kerti vízmelegítő, úszómedence stb.) közterületről látható módon elhelyezni nem lehet.

18. § (1) Kőhányás TSZM területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) Az épületeket tájba és település-, illetve utcaképbe illesztetten kell elhelyezni, ennek érdekében az építészeti – műszaki dokumentáció látványtervet kell, hogy tartalmazzon.

(3) Építési tevékenység során az eredeti állapottal azonos megoldásokat kell alkalmazni, ennek hiányában a tömegformálás, a szerkezeti elemek, a héjalás, a homlokzatképzés, a nyílászárók mérete, anyaga és szerkezete tekintetében a TSZM területen kialakult adottságokhoz, településképi jellemzőkhöz kell illeszkedni, a településképi arculati kézikönyvben foglalt ajánlások figyelembevételével.

(4) Építési tevékenység a településképi, utcaképi illeszkedés szempontjainak szem előtt tartásával végezhető, olyan módon és mértékig, ami nem sérti kialakult településképet, utcaképet.

(5) A területen a tájra, illetve a településre hagyományosan jellemző építőanyagok alkalmazhatók, a műszaki és esztétikai korszerűség követelményeinek figyelembe vételével.

(6) Új építés esetén a (3) bekezdésben foglalt követelményeket is figyelembe kell venni, továbbá a településképi, utcaképi illeszkedést a következők tekintetében kell biztosítani:

(7) Homlokzati felújítás esetén a homlokzatképzés anyaga, színe, díszítése, a tetőzet esetében a héjalás anyaga, színe és formája nem változtatható. Részleges homlokzat felújítás nem hajtható végre.

(8) Új építmény a természetes terepre illesztéssel helyezhető el.

(9) Az épület külső homlokzatának kialakítása, felújítása során

(10) Eresz nyitott módon építhető.Tornác nem falazható le, nem üvegezhető be.

(11) Külső nyílászáró az épülettel arányos méretben, hagyományos formában faanyagból készülhet, barna vagy sötét színű mázolással illetve pácolással. Műanyag nyílászáró nem építhető be. Nyílászáró színezése során harsány, rikító színek nem alkalmazhatók. Külső nyílászáró esetében

(12) Tető kizárólag magastetőként alakítható ki, oromfalas vagy kontyolt tetőként. Meglévő tetőszerkezeten építési tevékenység az eredeti állapot rekonstrukciójának érdekében végezhető.

(13) Tetőhéjalás anyaga cserép lehet, nem alkalmazható hullámpala, fémlemez és műanyag tetőhéjalás.

(14) Kerítés

(15) A területen az épített környezettől idegen, abba nem illeszkedő épületgépészeti, hírközlési és híradástechnikai berendezéseket, (napkollektor, szélerőmű, átjátszó antenna, parabola antenna, kerti vízmelegítő, úszómedence stb.) közterületről látható módon elhelyezni nem lehet.

19. § (1) Gánt - falusias lakóterület TSZM területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) Új építmény a természetes terepre illesztéssel helyezhető el. A melléképítmény épülettömegének a főépület épülettömegéhez illeszkednie kell, a főépület beépítésének vonalában.

(3) Az épület külső homlokzatának kialakítása, felújítása során

(4) Tornác kialakítása falazott oszloppal történhet, a helyi formaképzéshez illeszkedő kialakítással. Tornác nem falazható le, nem üvegezhető be.

(5) Külső nyílászáróként műanyag nyílászáró nem építhető be. Nyílászáró színezése során harsány, rikító színek nem alkalmazhatók. Redőny nem építhető be, külső táblás sötétítő, spaletta alkalmazható.

(6) Tető kizárólag magastetőként, a (fő- és mellék)épület oldalhatárral párhuzamos tetőgerinccel, 40-45º-os tetőhajlásszöggel, egyszerű tetőforma kialakítással építhető.

(7) Tetőhéjalás anyagaként nem alkalmazható hullámpala, műanyag és fémlemez, utóbbinál kivételt képez a hagyományosnak tekinthető szürketónusú korcolt fémlemezfedés.

(8) Tetőhéjalás színe piros, vöröses, barnás, szürke árnyalatú lehet, rikító szín nem alkalmazható.

(9) Kerítés

20. § (1) Gánt - bányatelep TSZM területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) Új főépület– a telek adottságai szerint – de amennyiben a településképi illeszkedés az indokolja utcára merőleges telepítéssel javasolt. A melléképítmény épülettömegének a főépület épülettömegéhez illeszkednie kell.

(3) Az épület külső homlokzatának kialakítása, felújítása során

(4) Külső nyílászáróként műanyag nyílászáró nem építhető be. Nyílászáró színezése során harsány, rikító színek nem alkalmazhatók. Redőny nem építhető be, külső táblás sötétítő, spaletta alkalmazható.

(5) Tető kizárólag magastetőként, 40-45º-os tetőhajlásszöggel, egyszerű tetőforma kialakítással építhető.

(6) Kerítés

21. § (1) Gánt – Gránás TSZM területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) A melléképítmény épülettömegének a főépület épülettömegéhez illeszkednie kell.

(3) Az épület külső homlokzatának kialakítása, felújítása során

(4) Tető kizárólag magastetőként, 40-45 º-os tetőhajlásszöggel, egyszerű tetőforma kialakítással építhető.

22. § (1) Az egyéb beépítésre nem szánt mező- és erdőterületek TSZM területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) Az építmény anyaghasználatát, színezését, tömegarányait, tömegformálását tájba illeszkedő módon kell kialakítani.

23. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az egyéb beépítésre nem szánt mező-és erdőterületek TSZM területek. A helyi területi védelemmel érintett területen a sajátos építmény anyaghasználati követelménye nem kerül meghatározásra.

(2) A területi védelem alatt álló TSZM területeken a villamosenergia-ellátást és közvilágítást földkábel alkalmazásával célszerű biztosítani.

(3) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(4) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a ferde tetősíktól max 15o-os kiemeléssel telepíthető, de a településképi megjelenést nem ronthatja.

(5) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek alkalmazhatók.

(6) Térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás.

(7) A település területén antenna és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése az utcai homlokzaton tilos. Antenna önálló szerkezetben nem helyezhető el:

(8) Gáznyomás-szabályozó és villanyóra mérőszekrény az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

24. § Közterület alakítási terv készítendő az önkormányzat képviselő-testületének egyedi döntése alapján mindazon közterületekre, ahol az műszaki, forgalomtechnikai, egyéb közlekedési, kertépítészeti, közművesítési vagy biztonsági szempontból szükséges.

25. § (1) A településen fásítás, a közterületeken növényalkalmazás a 3. mellékletben meghatározott őshonos és telepítésre javasolt fafajokkal végezhető, vagy gyümölcsfákkal. Fasor 14/16 cm törzskörméretű, kétszer iskolázott, nagy vagy közepes lombkoronát növelő egyedekből alakítandó ki, a telepítés tőtávolságot, a telepítésre kerülő faj habitusára tekintettel szükséges meghatározni. A 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.

(2) Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges. Ahol fasor nem alakítható ki, sövénnyel kell kialakítani.

(3) A HÉSZ-ben meghatározott védőzöld sávok, beültetési kötelezettséggel meghatározott, vagy egyedi módon szabályozott kötelező zöldfelületek a 3. és 4. melléklet figyelembevételével telepíthetők.

(4) A HÉSZ-ben meghatározott lakóterület övezetben új épület építése, meglévő épület bővítése, átalakítása, felújítása során az előírt zöldfelület minden 300 m2-e után 1 db honos, fa ültetendő.

(5) Gazdasági rendeltetésű épületek telkeinek határán védőnövényzet 3. és 4. melléklet figyelembevételével telepíthető.

(6) A kereskedelmi, szolgáltató, ipari létesítmény körül védőfasor, védőfásítás 3. és 4. melléklet figyelembevételével telepíthető.

(7) Erdőnek nem minősíthető honos fajokból álló facsoportok, meglévő fák, fasorok megtartásáról gondoskodni kell.

(8) A meglévő fák, védőfasorok kiegészítéséről gondoskodni kell.

(9) Közterületen a napsütötte homlokzatok elé a földszinti ablakpárkányok szintjéhez igazodó, laza lombkoronájú, nem mélyárnyékot adó fák telepíthetők, a homlokzattól legalább 5 méteres tőtávolságra.

(10) Az árnyékos homlokzatok előtt az útszegélyhez igazítottan, ritkás állásban szabályos, alakforma koronát nevelő fafajok (hárs, jegenyenyár) telepíthetők.

26. § (1) Reklámnak, reklámhordozónak nem minősülő hirdetés hirdető-berendezésnem közterületi telken az ott folytatott tevékenység céljára helyezhető el egyenként legfeljebb 0,5 m2 területű hirdető-berendezés. Közterületen legfeljebb 100 méterenként helyezhető el legfeljebb 1 m2 felületű hirdető-berendezés.

(2) Hirdető-berendezés általában csak építményre, kerítésre, illetve egyéb tartószerkezetre szerelve (rögzítve vagy feszítve) helyezhető el.

(3) Mozgó felületet tartalmazó önálló hirdető-berendezés csak ott és oly módon telepíthető, hogy az a közlekedés biztonságát nem veszélyeztetheti.

(4) Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán – az (5) és (7) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó hirdető-berendezés létesíthető, illetve az építési telken csak hasonló tartalmú önálló hirdető-berendezés helyezhető el.

(5) A (4) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közösségi célú intézményi épületek, építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán létesített, illetve elhelyezett hirdető-berendezésekre.

(6) Közterületi telekhatáron, illetve a telek közhasználatra átadott területének határán álló épület homlokzatán, valamint építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán egyedi tájékoztató táblák, illetve cégérek helyezhetők el.

(7) A (4)-(6) bekezdés szerint tervezett tartó szerkezeteket, felületeket úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény), valamint egyéb felület építészeti megoldásaihoz.

(8) A hirdető-berendezésnek a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie. Hirdetés, hirdetőtábla, cégér úgy helyezhető el, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével. Épület homlokzati síkjához képest legfeljebb 20cm kiállású lehet a hirdető-berendezés (hirdetőtábla).

(9) Hirdető-berendezésen nem alkalmazható

(10) A kihelyezett hirdető-berendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.

(11) A hirdető-berendezés (hirdetőtábla) anyaga, tartószerkezete fém vagy fa lehet.

(12) Helyi védett területen (művi, természeti), az (5) bekezdés szerinti hirdetőtábla helyezhető el, az épületen, annak falával egy síkban. Ezen túlmenően útelágazásnál, útbaigazítás jellegű, legfeljebb 0,25 m2 felületű tábla helyezhető el.

27. § (1) A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen jelen §-ban foglalt előírások a Tvtv.-ben és az Rr.-ben foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.

(2) Reklám közterületen utcabútoron, funkcionális utcabútoron vagy közművelődési hirdetőoszlopon helyezhető el.

(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.

(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(8) A 28. § alapján elhelyezett utcabútor a településképet és a terület rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolja.

(9) Utcabútoron kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából. Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváró és a kioszk kivételével – nem helyezhető el.

(10) Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

(11) Közművelődési célú hirdetőoszlop a közművelődési intézmények számával megegyező számban létesíthető. Kizárólag belső megvilágítású közművelődésű célú hirdetőoszlop helyezhető el.

(12) Információs célú berendezés gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető.

(13) Önálló reklámhordozó a már meglévő, engedéllyel rendelkező és szabályosan létesített reklámcélú felületektől számított 100,0 méteres távolságon belül nem helyezhető el.

(14) A vasútállomás területén reklám, reklámhordozó épületek tetőzetén csak vonalszerűen, áttört fényreklámként alakítható ki olyan módon, hogy a nappali, illetve az éjszakai településképet ne zavarja, de védelem alatt álló épületeken fényreklám nem helyezhető el.

28. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével az Rr.-ben meghatározott követelményekkel összhangban lehet, a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak szerint.

(2) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti terv figyelembevételével az Rr.-ben meghatározott erre alkalmas területfelhasználású területeken lehet.

(3) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi védelem alatt álló területen, építményen.

29. § (1) Gánt Község szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a Polgármester évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést vehet tudomásul településképi bejelentési eljárásban a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól.

(2) A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építményt építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.

30. § (1) A Polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről, és a hatályos településrendezési eszközökben meghatározott követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a Polgármesterhez benyújtott – papír alapú – kérelemre indul.

(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást.

(4) A szakmai konzultáció a Polgármesterrel vagy a települési főépítésszel szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a Polgármester vagy a főépítész kérésének megfelelően a konzultációval érintett helyszínen. A konzultációról emlékeztető készül.

(5) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni az önkormányzattól, ha

31. § Jelen rendelet előírásai szerint Gánt közigazgatási területén végzett, jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekkel kapcsolatosan építésügyi eljárások vonatkozásában településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni.

32. § A Polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az Rr. általános településképi követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben.

33. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a Polgármesterhez benyújtott – papíralapú - bejelentésre indul.

(2) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tr. 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.

34. § A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a Polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

35. § Ez a rendelet 2017. december 31-én lép hatályba.

36. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.