Gánt Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §-ában, 45.§-ában és 132.§ (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

1. §      (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szt.) rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként e rendeletben meghatározott feltételek szerint települési támogatás formájában szociális ellátás nyújtandó vagy állapítható meg.

(2) Az e rendeletben foglaltak szerinti jogosult számára

a)rendszeres lakásfenntartási

b)rendkívüli temetési és

c)köztemetés

települési támogatás nyújtandó, valamint

d)rendszeres létfenntartási

e)rendkívüli létfenntartási

f)rendkívüli kárenyhítő

g)rendkívüli gyermekvédelmi és

h)rendkívüli karácsonyi

i)étkezési települési támogatás

települési támogatás állapítható meg.

2. §   (1) A települési támogatások iránti kérelmeket az e célra rendszeresített nyomtatványokon személyesen a Csákvári Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: hivatal) (8083 Csákvár Szabadság tér 9.), vagy a hivatal gánti kirendeltségén (8082 Gánt, Hegyalja u. 25.) ügyfélfogadási időben, valamint postai úton, a hivatal vagy a kirendeltség címére címezve lehet benyújtani.

(2) A települési támogatások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság továbbá a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (a továbbiakban: Családsegítő) kezdeményezésére hivatalból kell elbírálni.

(3) E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmakat a Szt. 4. §-a és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt.) 5. §-a szerint kell értelmezni, a jövedelemszámításnál a Szt. 10. §-ának rendelkezései az irányadóak.

(4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles saját és családja jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, s a nyilatkozatban foglaltakat igazolni. A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző egy hónap, egyéb jövedelem esetén egy év. Szükség esetén – amennyiben a kérelmező életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – az ellátás bizonyító eljárás nélkül, a rászoruló nyilatkozata alapján is megállapítható. A jegyző a kérelmező szociális helyzetéről szükség esetén környezettanulmányt készít. Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az életkörülmények az eljáró hatóság előtt ismertek.

(5) A szociális rászorultságtól függő ellátások igénylése esetén a kérelmezőnek nyilatkoznia kell, hogy ellátására tartási, öröklési, életjáradéki szerződés keretében történt-e kötelezettségvállalás.

(6) Temetési települési támogatás igénylése esetén a kérelmező köteles nyilatkozni, hogy az elhunyttal előzőleg kötöttek-e tartási, öröklési, életjáradéki szerződést.

4. §      (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott települési támogatást – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a Szt. 17. §-nak rendelkezései szerinti megtérítésre.

(2) Az e rendeletben szabályozott ellátási formáknál kérelemre

a.) 50.000,- forint alatt a hatáskört gyakorló,

b.) 50.000,- forint felett a képviselő-testület

méltányosságból engedélyezheti a megtérítés csökkentését vagy elengedését a megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül.

(3) Méltányosság akkor alkalmazható, ha a visszafizetési kötelezettség a kötelezett megélhetését, létfenntartását súlyosan veszélyezteti, vagy visszafizetés esetén a kötelezett ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(4) Részletfizetés engedélyezése esetén a részletfizetés időtartama nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

(5) A (3) bekezdés szerinti súlyos veszélyeztetettségnek minősül, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem a visszatérítési kötelezettség figyelembevételével nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

5. §      A pénzbeli ellátást a hivatal

a) a rendszeres pénzellátások esetén utólag, minden hónap 5. napjáig,

b) eseti ellátás esetén a döntésről szóló határozat előírása alapján

folyószámlára utalással, házipénztárból, vagy postai úton folyósítja.

6. § (1) A települési támogatás megállapításánál különös méltánylást érdemelnek a nagycsaládosok, és az egyedülálló idős emberek, különösen élelmiszerre, és gyógyszerre nyújtott támogatás esetén.

(2) Átruházott hatáskörben a 9. §, a 10. §, a 11. §, a 12. § és a 17. § szerinti önkormányzati települési támogatási ügyben a polgármester, a 7. §, a 13. § és a 15. § szerinti önkormányzati települési támogatási ügyben a jegyző hoz döntést.

7. § (1) A települési támogatás részben vagy egészben természetbeni szociális ellátásként is megállapítható. Erről a megállapító határozatban kell rendelkezni. Természetbeni ellátást lehet megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul,

b) amennyiben a kérelmező életvitele alapján az ellátás természetbeni nyújtása indokolt.

(2) A települési támogatások esetén a természetbeni ellátás a Családsegítő útján különösen Erzsébet-utalvány, tüzelősegély, tandíj, tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló élelmiszer, ruházat, gyógyszer megvásárlása, egészségügyi szolgáltatás díjának támogatása formájában állapítható meg.

(3) A Családsegítő a természetbeni ellátást a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hét napon belül biztosítja.

(4) A Családsegítő a természetbeni ellátás átadásáról az azt követő öt napon belül számlákkal elszámol a hivatallal.

8. § (1) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaikhoz (így a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez) nyújtott hozzájárulás.

(2) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztartás

a) (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét – az energiaárak várható alakulására figyelemmel – az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(8) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(9) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2.500,- forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(10) A (9) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(11) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatás egy évre kell megállapítani.

(12) Rendszeres lakásfenntartási települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(13) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatásra való jogosultság további feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa, melynek keretében köteles:

a) az általa életvitelszerűen lakott lakást, házat rendeltetésszerűen használni, azt folyamatosan tisztán tartani, állagát megóvni.

b) az a) pontban foglalt lakáshoz, házhoz tartozó udvart, kertet rendben tartani, az ott található szemetet, lomot jogszerű módon eltávolítani, a gyomnövényeket, füvet rendszeresen lekaszálni, a szomszédos ingatlanra átnyúló ágakat levágni,

c) az a) pontban meghatározott ingatlan előtti járda, közterület, vízelvezető árok rendezettségéről, tisztán tartásáról folyamatosan gondoskodni, télen a síkosság mentesítését elvégezni.

14) A (12) bekezdésben megállapított feltételek hiányában a feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(15) Amennyiben a rendszeres lakásfenntartási települési támogatás iránti kérelmet a jegyző a (9) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan

a) a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet, valamint

b) a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül benyújtott kérelem esetén a normatív lakásfenntartási támogatás kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható.

9. §      (1) Rendszeres létfenntartási települési támogatás annak az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő, a Szt. szerinti vagyonnal nem rendelkező személynek állapítható meg havi rendszerességgel, legfeljebb egy év időtartamra, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő személy esetében 150 %-át.

(2) A rendszeres létfenntartás települési támogatás összege legalább 1.000,- forint /hó, de legfeljebb 5.000,- forint /hó.

10. §    (1) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet esetén alkalmanként legalább 2.000,- forint, de legfeljebb 10.000,- forint, egy naptári éven belül legfeljebb összesen 20.000,- forint rendkívüli létfenntartási települési támogatásban részesülhet az a Szt. szerinti vagyonnal nem rendelkező személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő személy esetében 200 %-át.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendkívüli élethelyzetet keletkeztető, sürgős anyagi segítséget igénylő, alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen

a) többes (iker) szülés

b) tartós (két hetet meghaladó) kórházi ápolás

c) hirtelen haláleset

d) egy hónapon túli fekvőbetegség, gyógykezelés

e) bűncselekményi sértettség

f) fizetési hátralék miatt valamely lakásközmű szüneteltetése, kikapcsolása

g) kisvállalkozó, őstermelő megélhetését biztosító – biztosítás nélküli – terményt ért elemi csapás

(3) Méltányosságból adott rendkívüli létfenntartási települési támogatás esetén a döntéshozó jövedelemvizsgálattól és vagyonvizsgálattól eltekinthet.

11. § (1) Elemi kár esetén a károsultnak 10.000,- forinttól 50.000,- forintig terjedő rendkívüli kárenyhítő települési támogatás állapítható meg.

(2) Elemi károsultnak kell tekinteni azt, akinek elemi csapás következtében ingósága, vagy ingatlana oly mértékben pusztult el vagy károsodott, hogy létfenntartása átmenetileg lehetetlenné, vagy nagymértékben veszélyeztetetté vált.

12.§     (1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött gyermek részére egy naptári éven belül legfeljebb négy alkalommal, legfeljebb 20.000-, forint erejéig, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek esetén legfeljebb évi két alkalommal, legfeljebb 10.000,- forint erejéig nyújtandó rendkívüli gyermekvédelmi települési támogatás állapítható meg annak a gyermeket gondozó személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt, rendkívüli élethelyzetet keletkeztető, sürgős anyagi segítséget igénylő, alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen:

• a szociális válsághelyzetben levő várandós anya gyermekének megtartása,
• a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások,
• a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve
• a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,
• tartós vagy váratlan súlyos betegség, több hetes kórházi ápolás,
• iskoláztatás miatti váratlan kiadások,
• mindkét, vagy az egyedül élő szülő tartós munkanélkülisége.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi települési támogatás egyszeri összege a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez, a felmerülő kiadásokhoz igazodóan, gyermekenként 1 000,- forintnál kevesebb és 10 000,- forintnál magasabb nem lehet.

13. § (1) A temetési költségek mérséklése céljából rendkívüli temetési települési támogatásra az a kérelmező jogosult, aki az elhunyt eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de akinek a költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti azáltal, hogy az eltemettető családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén a  250 %-át.

(2) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 60 napon belül lehet előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát, ha a haláleset nem helyben történt. A kérelemhez csatolni kell a temetési költséget igazoló számlák eredeti példányát, amelyek a kérelmező nevére, vagy vele egy háztartásban élő személy nevére vannak kiállítva, és az eltemettető családjának jövedelemigazolását.

(3) A rendkívüli temetési települési támogatás megállapítása szempontjából a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 220.000,- forint.

(4) A rendkívüli temetési települési támogatás összege 20.000,- forint.

(5) Nem állapítható meg rendkívüli temetési települési támogatás, ha

a) az elhunyt életbiztosítással rendelkezett,

b) a temetés számlával igazolt költsége a (3) bekezdés szerinti, helyben szokásos legolcsóbb temetési költséget 50 %-kal meghaladja.

14. § (1) Gánt községben, amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi, évente egy alkalommal, elsősorban karácsony előtt, - korára tekintettel – minden állandó lakcímmel rendelkező nyugdíjas pénzbeli, vagy természetbeni formában rendkívüli karácsonyi települési támogatásban részesíthető.

(2) A karácsonyi települési támogatás minden jogosult számára azonos mértékű, de legfeljebb 5.000,- forint, és független a támogatott jövedelmi viszonyaitól.

(3) A karácsonyi települési támogatás megállapításáról, és annak összegéről a képviselő-testület dönt.

15. §    A Sztv. 48. §-ának szabályai szerinti köztemetés elrendelése esetén az eltemettetésre köteles személy kérelmére a köztemetés költségeinek megtérítése alól

a) teljes egészében mentesül, ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 110 %-át,  

b) fele részben mentesül, ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(2) A kérelmet a köztemetés időpontjától számított hat hónapon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

16. §    Az önkormányzat a szociálpolitikai feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére szociálpolitikai kerekasztalt működtet. A szociálpolitikai kerekasztal tagjai: civil szervezetek, oktatási intézmények képviselői.

17. § (1) Személyes gondoskodást nyújtó ellátás keretében étkezési települési támogatás formájában az önkormányzat tartósan, vagy átmenetileg napi egyszeri meleg étkeztetést (ebédet) biztosít a szociális rászorultnak.

(2) Szociális rászorultnak tekinthető az a

1. tartós, vagy átmeneti betegsége, hajléktalansága miatt önmaga ellátására képtelen, vagy
2. 70. életévét betöltött

személy, aki

• vagyonnal, eltartási, öröklési, gondozási szerződéssel nem rendelkezik, és
• tartásra képes, vagy köteles hozzátartozója nincs, vagy
• tartásra képes, vagy köteles hozzátartozója a tartási kötelezettségét nem teljesíti.

(3)     Az átmeneti, vagy tartós betegség igazolására kérelmező orvosi igazolást csatol.

(4)     Az étkeztetési települési támogatás történhet a házi segítségnyújtás keretében házhozszállítással, illetve a jogosult általi elvitellel.

(5)     A szociális étkeztetést az önkormányzat az általa fenntartott Gánti Német Nemzetiségi Egységes Óvoda és Bölcsőde konyhájából biztosítja.

(6)     A szociális étkezésről szóló megállapodást az igénybe vevővel a polgármester köti meg.

(7)     A személyi térítési díjak évenkénti felülvizsgálatát a Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal végzi el.

18. § Az önkormányzat az Sztv-ben meghatározott házi segítségnyújtásról a Csákvári Gondozási Központ és Idősek Otthona Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül gondoskodik.

19. § Az önkormányzat a családsegítést az Sztv. 64-65. §-aiban foglalt feltételek szerint a Csákvári Gondozási Központ és Idősek Otthona Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat.keretén belül biztosítja.

20. §          A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért – szociális étkeztetés igénybevételéért, a házi segítségnyújtásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg a 29/1993. (II. 17.) kormányrendelet szabályainak, valamint a Csákvári Önkormányzati Társulási Tanács által elfogadott térítési díjakra vonatkozó javaslata figyelembe vételével.

21. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Gánt Község Önkormányzata Képviselő-testületének egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 11/2013. (XII. 16.) rendelete.

A rendelet kihirdetve!

Gánt, 2015.február 25.

                                               Tóth Jánosné

                                           címzetes főjegyző