Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2020(III.6.) önkormányzati rendelete

Veresegyház Város címerének, logójának, zászlójának és a város nevének használatáról

Hatályos: 2020. 03. 07

Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2020(III.6.) önkormányzati rendelete

Veresegyház Város címerének, logójának, zászlójának és a város nevének használatáról

2020.03.07.

Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 32. cikkének (1) bekezdése i) pontjában meghatározott feladatkörében, valamint a (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Veresegyház város címeréről, logójáról és zászlójáról, a Veresegyház városnév felvételéről, valamint ezen jelképek használatáról az alábbi rendeletet hozza:

BEVEZETŐ

Veresegyház város Árpád-kori eredetű település a mindenkori Pest megyében. Helyi közigazgatása, bírói szervezete valószínűleg egyidős magával a településsel. Közigazgatási pecséthasználatára nézve már a XVII. századból ismerünk történeti adatokat és bizonyítékokat. Korunkban társadalmi igény hívta életre, hogy Veresegyház város és közigazgatása rendelkezzék saját címerrel, címerpecséttel, zászlóval, logóval, szlogennel és imázzsal, melyek kifejezik a város jellegét és növelik az itt élők kötődését és önazonosság tudatát.

I.

A város címerének, logójának, zászlójának és szlogenjének leírása

A város címere

1. § (1) Negyedelt csücsköstalpú pajzs jobb felső és bal alsó mezőjében kettéosztott, pirossal-ezüsttel hétszer vágott mező, az úgynevezett Árpád-sáv. A jobb alsó kék mezőben lebegő, ötszirmú, ezüst tavirózsa, más néven vízililiom. A bal felső ezüst mezőben rövid, zöld száras, szárán két szélre hajló leveles, lebegő piros földieper.

(2) A pajzson ugyancsak ötszirmú, ezüst tavirózsa, melyet homorú alakú eperszár tart. A pajzs felső sarkain egy-egy kerek tavirózsa levél hasításával a sarkokra rácsíptetve. Ezeket a leveleket kerüli meg félkör alakban a tavirózsát tartó eperszár, mely a pajzs két oldalán kétharmad részig két-két, részben egymást fedő eperlevelet csünget le.

A város logója

2. § A város logója fekete vonalas grafika egy V betűt formál piros színnel kitöltve. A logo felső része a tavirózsa szirmaira emlékeztető fekete vonalas grafika. Mellette vízszintesen vagy alatta középre zárva a Veresegyház felirat helyezkedik el.

A város zászlója

3. § (1) A város zászlaja álló téglalap alakú, függőlegesen piros – fehér – piros színnel negyedelt (¼ piros, 2/4 fehér, ¼ piros). A középső fehér mezőben a város címere.

(2) A város zászlóját az ábrázolás hűségének, méretarányának és színeinek megtartása mellett szabad használni.

(3) A zászlót csak olyan mértékig szabad kicsinyíteni, hogy az a hiteles ábrázolást ne sértse.

A város szlogenje és imázsa

4. § (1) A város szlogenje: fiatalság. hagyomány. lendület. A szlogen híven tükrözi, utal és kifejezi a város szellemiségét, mely szerves részét képezi a város imázsának.

(2) A város imázsának képi megjelenítése egy hintalovon ülő kisfiú, aki egy veresegyházi logóval díszített zászlót tart a kezében. Mellette a város szlogenje és logója egyéb grafikai elemekkel a rendelet 1. számú mellékletét képező, Veresegyház város arculati kézikönyvében meghatározott módon.

II.

A város címerének, logójának, zászlójának és szlogenjének használata

5. § (1) A város zászlója a következő esetekben és módon használható:

a) a képviselő-testület ülései alkalmával,

b) a város életében jelentős helyi események, ünnepek alkalmával,

c) a nemzeti lobogó elsőbbségének biztosítása mellett bármely ünnep, gyűlés, megmozdulás alkalmával,

d) a város belföldi és nemzetközi kapcsolataiban (testvér-települési kapcsolatok), az ezzel összefüggő rendezvényeken,

e) a várost bemutató vagy a városra utaló, több település részvételével tartott rendezvényeken,

f) a város jelentős kulturális és sport eseményei alkalmával cserezászlóként,

g) elismerésként a díj, a juttatás jellegének a zászlón való feltüntetésével.

(2) A város zászlója Magyarország zászlójának a használatát nem helyettesítheti.

6. § (1) A város címerét és logóját, csak mint díszítő és utaló jelképet szabad felhasználni, az államigazgatási eljárás során nem használható.

(2) A város címerét és logóját kizárólag hiteles alakban, az ábrázolás hűségének, a méretarányoknak és a színeknek pontos megtartásával szabad csak ábrázolni és használni, de a logó önmagában is használható.

(3) Egyes esetekben – külön engedély alapján – megengedhető, hogy a város címere és logója kizárólag az előállításához felhasznált anyag (kő, fém, fa, bőr stb.) színében jelenjen meg.

(4) A címert és logót csak olyan mértékig szabad lekicsinyíteni, hogy az mindenben megfeleljen a hiteles ábrázolás követelményének.

(5) A város címere Magyarország címerének a használatát nem helyettesítheti.

7. § (1) A város címere díszítő és utaló jelképként a következő esetekben használható:

a) a képviselő-testület tanácskozó termében és a városháza falán állandó jelleggel,

b) a képviselő-testület meghívóin,

c) a képviselő-testület, a hivatali apparátus, a képviselő-testületi bizottságok tervein, programjain, felhívásain, más önkormányzati és nem önkormányzati szervekkel kötött szerződéseken és megállapodásokon,

d) az önkormányzat által alapított (kiadott) díszokleveleken, emléklapokon, kitüntetéseken vagy emlékérmeken, protokolláris rendezvényeken, idegenforgalmi propagandában, a város idegenforgalmi kiadványain,

e) a polgármester, a jegyző és más önkormányzati tisztségviselők valamint az önkormányzati bizottságok rendeltetésszerű működése során használt levélpapíron,

f) a város zászlóján.

8. § (1) A város címere és logója együtt díszítő és utaló jelképként a következő esetekben használható:

a) a város történetével, életével, népszerűsítésével foglalkozó kiadványokon, a városra utaló emléktárgyakon, ha azokat nem az önkormányzat adja ki, akkor külön engedély alapján,

b) a város által alapított, kiadott újságban (Veresi Krónika),

c) a képviselő-testület, a hivatali apparátus névjegykártyáján, az önkormányzat intézményeinek, vállalatainak, sportszervezeteinek emblémáján, jelvényén, zászlóján, mezén, levélpapírján, névjegyén, honlapján egyéb internetes, papír és egyéb alapú hordozón való megjelenésén.

9. § (1) A város logója önmagában díszítő és utaló jelképként a következő esetekben használható:

a) a városi ünnepségeken, rendezvényeken, a várost bemutató kiállításokon,

b) a város nemzetközi kapcsolataiban, testvér-települési kapcsolataiban, protokolláris rendezvényeken, idegenforgalmi propagandában, a város idegenforgalmi kiadványain,

c) reklám jelleggel a városra utaló emléktárgyakon.

10. § (1) A város szlogenje önállóan nem használható, kizárólag a városlogóval és/vagy imázsképpel együtt történő alkalmazása megengedett.

(2) Az imázskép, illetve az ehhez tartozó alkalmazott grafikai elemek a város népszerűsítésével foglalkozó kiadványokon, a városra utaló emléktárgyakon használhatók.

(3) Nem önkormányzat által kiadott kiadványokon, emléktárgyakon az imázskép és az ehhez tartozó grafikai elemek külön engedély alapján használhatók.

(4) A város szlogenje és egyéb, a város imázsához tartozó díszítő elemek és színek használata kizárólag a rendelet 1. számú mellékletét képező, Veresegyház város arculati kézikönyvében meghatározott módon lehetséges.

11. § (1) Magyarország címere és a városi címer együttes használata esetén Magyarország címerének mindig és mindenhol elsőbbséget kell biztosítani, különösen az elhelyezés módját és a címerek méreteit illetően.

(2) A városi címert áruvédjegyként sem önkormányzati, sem más szerv nem használhatja. Reklám jelleggel, engedély alapján a logó feltüntethető minden olyan árun és terméken, amelyek részben vagy egészben helyi eredetűek.

(3) A címer és logó használata nem önkormányzati intézmények, vállalatok, üzemek, szervek, politikai, társadalmi szervezetek esetében külön engedély alapján engedélyezhető.

12. § (1) A város címerének és logójának a 6. §. (3) bek; 8. §. (1) bek. (a) pontja, valamint a 11. §. (2) és (3) bekezdése szerinti használatra a külön engedélyt – kérelemre – a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester adja meg. Az engedély esetenkénti felhasználásra vagy huzamosabb, folyamatos időtartamra egyaránt adható.

(2) A címer és logó használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező megnevezését és címét,

b) a címer és logó előállításának, illetve felhasználásának módját és célját,

c) az előállítandó mennyiséget,

d) a terjesztés, illetőleg a forgalomba hozatal módját,

e) a címer és logó használatának időtartamát,

f) a címer és logó felhasználásáért felelős személy nevét.

(3) A címer és logó használatának engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell a címerrel díszített tárgyat, kiadványt vagy ezeknek tervezetét, fényképét, ábráját stb.

(4) A címer használatáról szóló engedélynek tartalmaznia kell:

(5) a) az engedélyes megnevezését és címét,

(6) b) az engedélyezett felhasználás módját és célját,

(7) c) a felhasználás engedélyezett idejét, az engedély érvényességének határidejét,

(8) d) a terjesztés és a forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges előírásokat,

(9) e) a felhasználással kapcsolatos esetleges egyéb, az engedélyes által betartandó szabályokat.

(10) A polgármester által kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet.

(11) Az engedélyt csakis írásban lehet kiadni és azt írásban kell visszavonni is, ha a címer használatával, előállításával stb. kapcsolatos visszaélés tapasztalható.

III.

Veresegyház városnév felvételéről és használatáról

13. § (1) A Veresegyház név felvételéről és használatáról szóló rendelkezések kiterjednek a Ptk. alapján létrehozható jogi személyekre, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, az egyéni vállalkozásokra és a természetes személyekre.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak részéről a Veresegyház, Veresegyház Város, a veresegyházi illetőleg a veresi megjelölés, illetve név (és ezek bármely toldalékos formája) létesítmény elnevezésébe, cégelnevezésbe (cégszövegbe), társadalmi szervezet elnevezésébe, üzleti nyomtatványra, védjegyre, szabadalom címébe, árubélyegre, áruminta és áru jelzésére, sajtótermék címfeliratába, kulturális tevékenység folytatásához, illetőleg szervezett rendezvény megnevezéséhez csak engedéllyel vehető fel.

(3) A névfelvétel csak azoknak az (1) bekezdés hatálya alá tartozó szervezeteknek vagy személyeknek engedélyezhető, amelyeknek székhelye Veresegyház közigazgatási területén van, vagy tevékenységük jellemző módon a városhoz kötődik, és a kérelmező tevékenységének jellegével, szolgáltatásának minőségével a város nevét megfelelően reprezentálja.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak:

a) Veresegyház Város Önkormányzatára,

b) az önkormányzat szervezeteire, intézményeire, intézményei által alapított alapítványokra, az önkormányzat gazdasági társaságaira és sajtótermékére,

c) Veresegyház Város Önkormányzata részvételével alapított önkormányzati társulásokra, illetve azok munkaszervezetére.

d) az Önkormányzat által rendezett vagy támogatott kulturális, szakmai, kereskedelmi vagy sportrendezvényekre

A Veresegyház városnév felvételének és használatának engedélyezése

14. § A városnév használatát a polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörben - kérelemre - engedélyezi. A városnév használatának engedélyezése a tevékenység folytatásának időtartamára, meghatározott időpontig, egy alkalomra vagy visszavonásig adható.

15. § (1) A Jegyzőhöz benyújtott kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a kérelmező szerv vagy személy megnevezését, székhelyét és címét,

b) a városnév-használati kérelemmel érintett szerv tevékenységi körét,

c) a városnév használatának célját és módját,

d) a városnév használati jog tervezett időtartamát,

e) a városnév használatért felelős személy nevét, címét,

f) amennyiben dísztárgy, embléma, kiadvány vagy termék megjelöléséhez kívánják a név-használatot, úgy annak tervét.

16. § (1) A városnév felvételének és használatának módjára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:

a) a jogosult megnevezését és székhelyét,

b) az engedélyezett névhasználat pontos megnevezését,

c) az engedélyezett névhasználat célját és módját,

d) az engedély érvényességének időtartamát,

e) az engedélyezett névhasználat pontos szövegét,

f) használattal kapcsolatos egyéb kikötéseket.

17. § (1) A polgármester a városnév használata iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező által végezni tervezett tevékenység vagy a névhasználat tervezett célja sérti Veresegyház város jó hírét, sérti az Önkormányzat, az állampolgárok, a városban tevékenykedő jogi személyiséggel rendelkező, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek érdekeit, vagy jó erkölcsbe ütközik.

(2) A városnév használata díjtalan, a kiadott engedélyekről és azok időtartamáról a Jegyző nyilvántartást vezet.

18. § (1) A névhasználati engedélyt vissza kell vonni, ha

a) a névhasználatot a jogosult az engedélyben foglaltaktól eltérő módon vagy célra folytatja,

b) a névhasználati engedély jogosultja az engedélyben meghatározott, a névhasználattal kapcsolatos feltételeket, kikötéseket, egyéb előírásokat megszegi, vagy

c) a 17. § (1) bekezdésben meghatározott okok az engedély kiadását követően következnek be.

(2) A városnév engedélyezett használatának ellenőrzéséről a Jegyző gondoskodik.

19. §

(1) Aki a városnevet e rendelet hatályba lépése előtt felvette, és folyamatosan használja, utólagos engedélyezés iránti kérelem benyújtására nem kötelezett.

(2) E rendelet hatályba lépése előtt felvett név használatát az engedélyező a jövőre nézve megtilthatja, ha a használat az Önkormányzat és a város jó hírnevét, a közízlést sérti.

Szankció

20. § A jelen rendeletben foglaltakat megsértővel szemben a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott joghátrányok alkalmazhatóak.

Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Veresegyház Város címerének, zászlójának és a város nevének használatáról szóló 15/2012.(III.22.) rendelete hatályát veszti.