Veresegyház Város Önkormányzat Polgármesterének 26/2020(XI.27.) önkormányzati rendelete
Veresegyház Város Polgármesterének 26/2020.(XI.27.) önkormányzati rendelete Veresegyház város környezetvédelméről
Hatályos: 2021. 01. 01- 2022. 02. 03Veresegyház Város Önkormányzat Polgármesterének
Veresegyház Város környezetvédelméről szóló
Általános rendelkezések
1. § A Környezetvédelmi Rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja
2. § A rendelet hatálya Veresegyház Város közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed.
3. § A környezet védelme, illetve a fenntartható fejlődés megteremtése érdekében:
4. § Az Önkormányzat köteles a település, illetve az érintett településrész lakóinak véleményét –pl. lakossági fórumon – kikérni, meghallgatni az őket érintő tervezett környezeti változások (pl. jelentős beépítések, gazdasági területek kialakítása) esetén.
A levegő védelme
5. § A levegő védelme kiterjed a település légkörének egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a település klímájára.
6. § A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt – vagy közvetítésével más környezeti elemet – sugárzó, folyékony, légnemű vagy szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, illetve egészséget károsító módon terheli.
7. § Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe.
8. § (1) A mezőgazdasági művelésű területek, ingatlanok gyomoktól és allergiát okozó növényektől (pl. parlagfű) való mentesítése és karbantartása a tulajdonos, illetve a használó kötelessége.
(2) A gyom- vagy allergén növények irtásáról virágzásuk előtt – rendszeres gyakorisággal – kell gondoskodni, mely lehetőleg mechanikus eszközökkel (kézi és motoros kaszával, kézzel gyomlálva) történhet.
(3) A település közterületeinek és a közterületnek minősülő zöldterületek gondozását, karbantartását, gyomtalanítását a Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet (a továbbiakban: GAMESZ) végzi.
9. § (1) Kommunális, termelési és veszélyes hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási vagy közületi tüzelőberendezésben történő égetése tilos.
(2) A háztartásban kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése megengedett.
10. § (1) Belterületi magán ingatlanon tervezett növény védőszer permetezésről (növényvédelmi kezelés és gyomirtózás is) az ingatlan tulajdonosa előzetesen legalább szóban köteles tájékoztatni a szomszédos ingatlanon tartózkodókat.
(2) A permetezést a lehető legnagyobb körültekintés mellett, lehetőleg szélmentes időben, a szomszéd tulajdonának, egészségének károsítását elkerülve kell végezni.
11. § A mezőgazdasági tevékenység és a kerti munkák során keletkező növényi eredetű hulladékok (zöld hulladékok) ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással kell gondoskodni. Amennyiben ez nem lehetséges, a szervezett hulladékszállítási közszolgáltatás keretein belül vagy a hulladékgyűjtés szabályainak megfelelően kell elszállíttatni.
12. § (1) A különleges kezelést igénylő, veszélyes hulladékokat (elemek, akkumulátorok, festékek, gyógyszerek stb.) elkülönítetten kell gyűjteni.
(2) A városi lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok évenkénti gyűjtéséről az Önkormányzat anyagi lehetőségeihez mérten gondoskodik, amelyről előzetesen tájékoztatja a lakosságot.
13. § (1) Az önkormányzat hulladékudvart működtet, ahol a veresegyházi lakosok a GAMESZ honlapján közétett hulladéktípusokat adhatják le.
(2) A hulladékudvarba egyéb hulladék és veszélyes hulladék lerakása TILOS.
14. § A város területén belül hulladék (beleértve a kommunális szennyvíztisztítóból származó víztelenített szennyvíziszapot is) szállítását csak olyan módon lehet végezni, amely alkalmas arra, hogy a kiporzást, kifolyást, bűzhatást megakadályozza.
15. § (1) A felszíni vizek (Sződrákosi-patak és mellékágai, tavak stb.) természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni.
(2) Kotrási munkálatokat csak indokolt esetben (vízminőség-javítás céljából, illetve vagyont potenciálisan vagy ténylegesen veszélyeztető belvíz- és/vagy árvízveszély esetén) és a veszély elhárításához szükséges mértékben szabad végezni.
(3) A vízrendezési és -építési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni (pl. partfal biztosítása fásítással, rőzsefonattal).
16. § Az ivóvizet szolgáltató utcai közkifolyók (továbbiakban: közkutak) környezetét különös gonddal kell tisztán tartani és védeni a szennyeződéstől.
17. § (1) A házi, talajvizet hasznosító kutak létesítése, üzemeltetése, illetve megszüntetése csak engedély alapján, a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, talajvíz-szennyezést kizáró módon történhet.
(2) Üzemelő vagy használaton kívüli talajvízkútba és szennyvíz-elvezető csatornába csapadékvizet bevezetni tilos.
18. § (1) A talaj, a talajvíz, a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet tilos szennyezni, ezért az ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, hulladékát, illetve egyéb szennyező vagy mérgező anyagot csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba vagy a vizekbe juttatni tilos.
(2) Élővízbe (tavak, vízfolyások) vizet közvetlenül bevezetni csak az illetékes hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel – az abban előírtak betartásával – lehet.
(3) A csapadékvíz-csatornába, csapadékvíz-elvezető árokba szennyvizet vagy az állattartás hulladékait tartalmazó vizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.
19. § Fürödni, strandolni csak az arra hivatalosan kijelölt helyen lehet.
20. § (1) A földhasználónak a fenntartható és környezetbarát talajerő-gazdálkodás érdekében a következő talajvédelmi előírásokat kell lehetőség szerint betartania:
21. § A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során a humuszos talajt deponálni kell, melynek hasznosítását a munkálatok befejeztével helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt, illetve javasolt helyen és módon kell kezelni.
22. § (1) Nádas területek felgyújtása, égetése tilos.
(2) Egy területen a téli nádvágásra kijelölt rész – az áttelelő állatok védelme érdekében – nem lehet nagyobb a teljes terület 50%-ánál. A Malom- (Öreg-) tó legnagyobb úszó szigetén („Nagy-úszóláp”) a nádvágás tilos.
23. § (1) Fásításnál, erdősítésnél előnyben kell részesíteni a szántókat és a gyomos parlagterületeket.
(2) Fásítás, erdősítés esetén törekedni kell őshonos fa- és cserjefajok (1. sz. melléklet) telepítésére az özönnövények (2. sz. melléklet) és erdészeti tájidegen fa állományának visszaszorítására.
(3) Veresegyház közigazgatási területén özönnövények telepítése tilos, kivéve a kertészeti változatokat.
24. § (1) Horgászat és halászati, haltenyésztési tevékenység folytatása kizárólag az illetékes hatóság által engedélyezett területeken szabad.
(2) Természetes, illetve természetközeli felszíni vizeken [Pamut-, Ivacsi-, Malom-tó, Kocka-tó, Hínáros]
25. § (1) Védett- és nem védett természeti területeken, belterületi zöldterületeken és azok közvetlen környezetében az átmenő forgalom kizárólag a kijelölt közlekedési úton engedélyezett, célforgalomnál törekedni kell a természeti környezet minél kisebb mértékű terhelésére.
(2) Motoros sportolás (különösen terepmotorozás és quad használata) az (1) bekezdésben említett területeken tilos.
(3) A természeti területek határától, illetve a felszíni vizek partjától számított 10 m-en belül — kivéve közutak mentén és a kijelölt parkolóhelyeken — parkolni tilos.
(4) Természetes és természetközeli területeken (pl. láp, mocsár, gyep) özönnövények (2. sz. melléklet) ültetése tilos.
(5) Területrendezési, és más, a táj állapotát lényegesen befolyásoló tervek készítésénél, továbbá a tulajdonviszonyok rendezésénél a tájvédelemnek kiemelt szerepet kell biztosítani.
(6) A táj jellegét megváltoztató, rendeltetésének betöltését zavaró, a környezeti elemek minőségét, illetve a táj növény- és állatvilágát (élettevékenységét) veszélyeztető létesítmény nem telepíthető.
(7) Helyi jelenetnőségű védett területek és természeti emlékek használatára, fenntartásra vonatozó előírások külön helyi rendeletben szerepelnek.
26. § Külterületi védett természetvédelmi terület belterületbe vonása, illetve művelési ágának megváltoztatása kizárólag az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével és csak természetvédelmi célból engedélyezhető.
27. § (1) Zöldterületnek minősülnek a parkok, ligetek, fasorok, cserjesávok, játszóterek, utcai fák és zöldsávok, virágágyások, virágtartók, sporttelepek, temetők, az emlékművek és szobrok környéke.
(2) Zöldterületnek tekintendő az a terület is, amelyen a fásítás vagy a parkosítás munkáit már megkezdték.
(3) A közcélú zöldterületek fenntartásáról, kezeléséről a vonatkozó rendelkezések figyelembevételével a GAMESZ gondoskodik.
(4) A parkok, játszóterek, tanösvények és egyéb zöldterületek felügyeletére, gondozására vállalatok, intézmények, társadalmi szervezetek védnökséget vállalhatnak.
(5) A játszótereket a csak a kifüggesztett házirend betartása mellett lehet használni.
28. § (1) A zöldterületet beszennyezni, rajta és környékén szemetet elhelyezni tilos.
(2) A településen lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni, tilos az ott lévők pihenésének, nyugalmának zavarását keltő magatartás.
(3) Zöldterületeken tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, a fák és egyéb növények, a felszerelési tárgyak rongálása, a fák törzsén reklámtáblák (feliratok) elhelyezése.
29. § (1) A belterületi tavak és patakok partján kizárólag tájhonos fa- és cserjefajok telepíthetők. Egyéb belterületi közterületeken, illetve az utak, utcák mentén legalább 70%-ban őshonos fákat és cserjéket kell telepíteni (1.sz. melléklet).
(2) Védelmi rendeltetésű zöldsávok telepítésénél többszintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani.
30. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles gondoskodni az ingatlana körül lévő belterületi közterületen (az ingatlan határától a közútig, de legfeljebb 5m belül) növő fás szárú növények fenntartásáról, kezeléséről, szükség szerinti pótlásáról, a fás szárú növények emberi életet, egészségét veszélyeztető részeinek és származékainak (ág, levél, virágzat, termés, stb.) eltávolításáról.
(2) Közterületi fakivágásra engedély a vonatkozó jogszabályban meghatározott és indokolt esetben vegetációs időszakon kívüli időpontra (szeptember 1. - és március 1.) adható. Kivéve az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, valamint az Önkormányzati fejlesztés alatt álló közterületeken lévő fás szárú növények esetében.
(3) Az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágását, amennyiben a veszély elhárítására más lehetőség nincs – a tulajdonos, vagy használó köteles haladéktalanul elvégezni. A kivágás tényét be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatalban. A bejelentésben hitelt érdemlően kell igazolni a kivágás indokoltságát.
(4) A legalább 20 cm törzsátmérőjű fa jelentős mértékű csonkítása engedély nélküli fakivágásnak minősül.
(5) A fakivágást pótlási kötelezettség terheli, kivéve azon özönnövények közé tartozó fa esetében, amelyet e rendelet 2. sz. melléklet tartalmaz.
(6) Egy darab, fiatal és közepes korú pótlása minimum 3 db, idős fa pótlása minimum 5 db facsemete telepítésével történhet. Idős fának az a fa minősül, amelynek átmérője mellmagasságban 55 cm feletti, közepes korúnak a 20-55 cm közötti, fiatal fának a 20 cm alatti átmérőjű fa tekintendő.
(7) A pótlásra kijelölt terület a Veresegyház közigazgatási területén lévő, lehetőség szerint kivágás(ok) helyszínéhez legközelebb eső, ültetésre alkalmas földterület, melyet közterületen a városi főkertésszel egyeztetni kell.
(8) A fapótlás megtörténtét be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatalban.
(9) Amennyiben a fakivágással érintett helyrajzi számon történő pótlásra nincs lehetőség, illetve nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más ingatlan, az engedéllyel rendelkezőnek a pótlási kötelezettségét pénzbeli megváltás formájában kell teljesíteni. A pénzbeli megváltást az engedélyező határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kell befizetni az Önkormányzat számlájára. A pénzbeli megváltás összegét A térítési díjakról szóló 9/2007. (VII.12.) önkormányzati rendelet határozza meg.
(10) Ha a tulajdonos, vagy használó az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, akkor erre a jegyző kötelezheti, illetve közigazgatási bírságot szabhat ki, továbbá az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágását a kötelezett költségére végrehajtja.
Veresegyház Város Környezetvédelmi Programjához kapcsolódó intézkedések
31. § A Környezetvédelmi Program minimum kétévenkénti felülvizsgálatával kapcsolatos beszámolót és a szükséges módosítási javaslatokat a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
32. § (1) Az Önkormányzat együttműködik a helyi civil szervezetekkel, támogatja, segíti azok környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos programjait, munkáját.
(2) A Program végrehajtásáért a polgármester és a jegyző is felelősséggel tartozik.
(3) A Program végrehajtásának pénzügyi forrását részben a Helyi Környezetvédelmi Alap biztosítja, mely felhasználásának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
Értelmező rendelkezések
33. § E Rendelet alkalmazásában:
a) természeti terület: valamennyi olyan földterület (erdő, gyep, láp, mocsár, forrás, nádas, tó stb.), melyet elsősorban természet-közeli állapotok jellemeznek; az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott, de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi és közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak.
b) erdészeti tájidegen fafaj: őshonos fafaj, amely az adott erdészeti táj klimatikus és termőhelyi viszonyai között természetes módon nem fordul elő.
c) özönfajok (inváziós fajok): olyan nem őshonos fajok, amelyek elterjedési területe és populációmérete a számára megfelelő élőhelyeken adott területen az adott tér- és időskálán monoton módon növekszik (pl. parlagfű, törpeharcsa).
d) őshonos fajok: azok a fajok, amelyek a jégkorszakot helyben átvészelték, vagy azt követően, az ember – közvetlen vagy közvetett – közreműködése nélkül telepedtek vissza.
Záró rendelkezések
34. § (1) E rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba, kihirdetéséről az SZMSZ-ben meghatározottak szerint a jegyző gondoskodik.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Veresegyház Város környezetvédelméről szóló 14/2008 (V.21.) önkormányzati rendelet.
35. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és az erdőről, erdővédelemről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény vonatkozó részei a meghatározók.
1. melléklet
Tudományos név |
Magyar név |
---|---|
Acer campestre |
mezei juhar |
Acer plantanoides |
korai juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar |
Acer tataricum |
tatár juhar |
Alnus glutinosa |
enyves éger |
Betula pendula |
közönséges nyír |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Cerasus avium subsp. avium |
vadcseresznye |
Cerasus vulgaris |
meggy |
Cornus mas |
húsos som |
Cornus sanguinea |
veresgyűrűsom |
Cotynus coggygria |
cserszömörce |
Crataegus laevigata |
cseregalagonya |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Euonymus europaeus |
csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Frangula alnus |
kutyabenge |
Fraxinus angustifolia subsp. pannonica |
magyar kőris |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
Fraxcinus ornus |
virágos/manna kőris |
Juniperus communis |
közönséges boróka |
Ligustrum vulgare |
közönséges fagyal |
Populus alba |
fehér nyár |
Populus x canescens |
szürke nyár |
Populus nigra |
fekete nyár |
Populus nigra subsp. pyramidalis |
jegenye nyár |
Populus tremula |
rezgő nyár |
Prunus spinosa |
kökény |
Pyrus pyraster |
vadkörte |
Quercus cerris |
csertölgy |
Quercus petraea |
kocsánytalan tölgy |
Quercus robur |
kocsányos tölgy |
Salix alba |
fehér fűz |
Salix cinerea |
hamvas fűz |
Salix fragilis |
törékeny fűz |
Salix purpurea |
csigolyafűz |
Salix triandra |
mandulalevelű fűz |
Salix viminalis |
kosárkötő fűz |
Syringa vulgaris* |
májusi orgona* |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
Sorbus torminalis |
barkócafa |
Taxus baccata |
tiszafa |
Tilia argentea |
ezüst hárs |
Tilia cordata |
kislevelű hárs |
Ulmus laevis |
vénic szil |
Ulmus minor |
mezei szil |
Viburnum opulus |
kányabangita |
2. melléklet
3. melléklet
Magyar név |
Tudományos név |
lénai tok |
Acipenser baeri |
lapátorrú tok |
Polyodon spathula |
amur |
Ctenopharyngodon idella |
fekete amur |
Mylopharingodon piceus |
razbóra* |
Pseudorasbora parva |
ezüstkárász* |
Carassius gibelio |
busa* |
Hypophthalmichtys sp. |
törpeharcsa* |
Ameiurus nebulosus |
fekete törpeharcsa* |
Ameiurus melas |
pettyes harcsa |
Ictalurus punctatus |
afrikai harcsa |
Clarias sp., Heterobranchus sp. |
pataki szajbling |
Salvelinus fontinalis |
szivárványos pisztráng |
Oncorhynchus mykiss |
tüskés pikó (beleértve |
Gasterosteus aculeatus (in. G. |
naphal* |
Lepomis gibbosus |
pisztrángsügér |
Micropterus salmoides |
amurgéb* |
Perccottus glenii |
folyami géb |
Neogobio fluviatilis |
csupasztorkú géb |
Neogobius gymnotrachelus |
Kessler-géb |
Neogobius kessleri |
feketeszájú géb |
Neogobius melanostomus |
tarka géb |
Proterorhinus marmoratus |
kaukázusi törpegéb |
Knipowitschia caucasica |