Celldömölk Város Önkormányzata képviselő-testületének 4/2019. (III.28.) önkormányzati rendelete

Celldömölk város településkép védelméről

Hatályos: 2019. 05. 01 - 2022. 02. 24

Celldömölk Város Önkormányzata képviselő-testületének 4/2019. (III.28.) önkormányzati rendelete

Celldömölk város településkép védelméről

2019.05.01.

Celldömölk Város Önkormányzatának képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően - a következőket rendeli el.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § Celldömölk város sajátos településképének társadalmi részvétellel és konszenzussal történő védelme és alakítása érdekében meghatározza:

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmét (a továbbiakban: helyi védelem), a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályait,

b) a településképi szempontból meghatározó területeket,

c) a településképi követelményeket,

d) a reklámok, reklámhordozók elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozó településképi követelményeket,

e) településkép-érvényesítési eszközöket,

f) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Cégtábla, cégfelirat és címtábla: vállalkozás vagy intézmény tulajdonában vagy használatában álló építmény homlokzatán, tetőzetén elhelyezett, a vállalkozás, illetve a rendeltetés azonosítására szolgáló önálló betűkből kialakított felirat.

2. Cégzászló: egy vállalkozás nevét, logóját, funkcióját, az alapítás évét tartalmazó, a vállalkozást magában foglaló épületen létesített zászló, anyaghasználattól függetlenül.

3. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete legfeljebb 118 cm x 175 cm és legfeljebb 2 m2 látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 182,88 – 228,6 cm (72”-90”) képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.

4. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz.

5. Kirakatportál: az épület földszinti üzlethelyiségének kirakata.

6. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve olyan módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

7. Közterületi berendezés: a közterületi bútor fogalmába nem tartozó a közterületen ideiglenesen elhelyezett berendezés, eszköz (különösen: építési kordon, konténer, szőnyeg, díszlet, jármű- vagy árubemutatás, földön vezetett kábel, növénytartó dézsa, kiállítási vagy reklámpulpitus, párakapu).

8. Közterületi bútor: a közterület használatát komfortosabbá tevő berendezés vagy eszköz (különösen: pad, hulladékgyűjtő, kerékpártároló, kandeláber, parkolást gátló oszlop, ivókút, telepített sporteszköz).

9. Molinó: olyan, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve olyan módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

10. Totemoszlop: legfeljebb 10,0 m magas, olyan tájékoztató eszköz, amely a vállalkozás nevének megjelölésére, tevékenységének népszerűsítésére, nyitva-tartásáról történő tájékoztatására szolgál. A totemoszlop alaprajzi méretét teljes magasságában megtartja, vagy attól legfeljebb ± 10%-ban térhet el.

11. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.

II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

1. A helyi védelem feladata, általános szabályai,

3. § (1) A helyi védelem alá helyezést és annak megszüntetését bármely természetes, vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti. A védelemre a településrendezési terv értékvizsgálati munkarésze, vagy önálló értékvizsgálat és az értékleltár is tartalmazhat javaslatot.

(2) A helyi védelem alá helyezés iránti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező nevét, vagy megnevezését,

b) az érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

c) utca, házszám, helyrajzi szám, vagy épület-, telek, valamint telekrész pontos helyének megjelölését,

d) a védendő érték rövid leírását és

e) a kezdeményezés indoklását, a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indoklását és a rendelkezésre álló, vonatkozó irodalom, fotó dokumentumok megjelölését.

(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek (2) bekezdés a)-c) pontján túl tartalmazni kell a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását, és a jelenlegi állapotot bemutató fotókat.

(4) A helyi védelem alá helyezésről, vagy annak megszüntetéséről az előkészítés során érkezett vélemények kikérését követően, a főépítész szakmai véleménye figyelembevételével, a városfejlesztési feladatokat ellátó bizottság tesz javaslatot, és a képviselő-testület rendeletben dönt.

(5) A helyi védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védett érték

a) megsemmisül, vagy károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható vagy

b) országos védelem alá kerül.

4. § (1) A helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról a közvetlen érintetteket írásban értesíteni kell.

(2) A helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás szakmai előkészítését a főépítész – szükség esetén szakértők bevonásával – végzi. A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat szükséges. A főépítész az értékvizsgálat elkészítése során figyelembe veheti a tulajdonosok, használók, civil szervezetek védelemmel kapcsolatos véleményét.

5. § (1) A védett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett értékre vonatkozóan:

a) a megnevezését, védelmi nyilvántartási számát,

b) a védelem fajtáját,

c) a telek helyrajzi számát, pontos címét,

d) az elhelyezkedést bemutató helyszínrajzot,

e) a védelem rövid indoklását,

f) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi döntés másolatát,

g) tulajdonos, kezelő nevét, címét,

h) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát, határozati számát) és

i) az értékvizsgálatot, fotódokumentációt.

(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A nyilvántartott értékek térképi jelölését az 1. melléklet tartalmazza.

(5) A helyi védelem alá (még) nem helyezett, de településképi, építészeti, művészeti, történeti, vagy egyéb szempontból értékes létesítményekről (építmény, épület, épületrész, emlékmű, köztéri művészeti alkotás, útszéli kereszt stb.) a főépítész nyilvántartást vezet és gondoskodik annak nyilvánosságáról.

2. A helyi területi védelem meghatározása

6. § (1) A helyi területi védelem a településrész hagyományos telekszerkezetére, beépítési módjára, a területen található értékes épületek utcaképi megjelenésének, zöldfelületi elemeknek és a településkép egyéb jellegzetes elemeinek összhangjára, az utcakép karakterének megőrzésére, azon belül az épületek tömegalakításának, homlokzati megjelenésének, anyaghasználatának, színezésének harmonikusösszhatására terjed ki.

(2) A helyi területi védelem alá tartozó terület:

a) Helyi védettségű utcaképi jelentőségű terület (jelölése: HU)

b) Helyi védettségű orsós tér (jelölése: HT-sorszám)

(3) A helyi területi védelem alá tartozó területek lehatárolása és térképi bemutatása az 1. mellékletben található.

(4) A helyi területi védelem alá tartozó területek jegyzékét a 2. melléklettartalmazza.

3. A helyi egyedi védelem meghatározása

7. § (1) A helyi egyedi védelem a település egyes építményeire, ezek részleteire, és köztérialkotásokra terjed ki, amely építmények, alkotások építészeti, településtörténeti, művészeti szempontból különösen értékesek, utcaképet meghatározó tömegképzéssel, homlokzati kialakítással és építészeti részletekkel rendelkeznek.

(2) A helyi védelem tárgya:

a) Helyi védettségű építmény (jelölése: HÉ-sorszám)

b) Helyi védettségű épülethomlokzat (jelölése: HH-sorszám)

c) Helyi védettségű szakrális emlék, emlékmű, szobor (jelölése: HSZ-sorszám)

(3) A helyi egyedi védelem alá tartozó építészeti értékek, köztéri építmények jegyzékét a3. melléklet tartalmazza.

4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi és állampolgári kötelezettségek

8. § (1) A védett értékek fennmaradásának célja, feladata, a megőrzés módja elsősorban a rendeltetésének megfelelő használat. Az épület, építmény használata a védett értéket nem veszélyeztetheti.

(2) Az egyedi védelem alá vont érték állagának megóvásáról és karbantartásáról a tulajdonosnak és a használónak gondoskodnia kell, állapotát időszakonként kötelesek felülvizsgáltatni.

(3) Helyi védelem alatt álló érték fenntartásának költségei a tulajdonost terhelik.

(4) A védett érték a védelem fennállása alatt nem bontható el. Életveszély esetén részleges bontás végezhető szakvélemény alapján. Feltételként megszabható az egyes épületrészek vagy tartozékok megőrzése, helyreállítása, az új épületbe való beépítésének kötelezettsége.

(5) A védett értéken kizárólag olyan építési vagy bontási tevékenység végezhető, amely nem eredményezi a védett érték károsodását.

(6) Védett érték rongálása mindenki számára tilos. Elkövetője köteles saját költségén gondoskodni az eredeti állapot szakszerű helyreállításáról.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ÉS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK

9. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján kiemelten kezelendő területek meghatározása.

(2) Celldömölk város településképi szempontból meghatározó területei:

a) Városközponti terület

b) Kisvárosi karakterű terület

(3) Celldömölk város településképi szempontból eltérő, de nem meghatározó területei:

a) Lakótelep-szerűtöbbszintes beépítés

b) Kertvárosi karakterű terület

c) Falusias arculatú terület

d) Szőlőhegyi karakter.

(4) A településkép védelme szempontjából fokozott védelem alatt álló területek:

a) a műemlék területe és a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet területe,

b) a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,

c) a helyi egyedi és területi védelem alatt álló terület,

d) a NATURA 2000 terület, a tájvédelmi körzet területe, a fokozottan védett természetvédelmi terület, az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe,

e) a tájképvédelmi terület, az egyedi tájérték területe,

f) a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték.

(5) A településképi szempontból eltérő területek lehatárolását a 4. melléklet tartalmazza.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

5. Építmények utcaképi megjelenésére vonatkozó általános építészeti követelmények

10. § (1) Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztésének módját.

(2) Újépítés és épület-felújítás esetén– a gazdasági, üzemi terület kivételével – az utcáról látható tető héjazatára és homlokzati falfelület burkolására hullámpala, fém hullám- és trapézlemez, továbbá műanyag hullámlemez nem alkalmazható.

(3) Közterület felőli kerítések esetében nem alkalmazható az épület építészeti karakterétől, anyaghasználatától, megjelenésétől elütő anyag és szín. Szomszédos ingatlanok utcai kerítésének kialakítása során az illeszkedésre kell törekedni.

(4) A közvilágítás, a korlát, a parkolást akadályozó köztárgyak és berendezések, térbútorok, valamint a reklámhordozók kialakítása és stílusa illeszkedjen a közterületek kialakításához, a környezetükben lévő épületek jellegéhez!

(5) Utcáról is látható melléképületet, építményt a főépülettel egységes építészeti karakterrel kell kialakítani.

6. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

11. § (1) Helyivédett területen az utcaképi illeszkedést a szomszédos épületek és a csatlakozó közterületek épületei magasságának, tömegének, anyaghasználatának, homlokzati kialakításának és színezésének figyelembevételével kell biztosítani.

(2) A külső térben elhelyezésre kerülő technológia berendezések építészeti eszközökkel takartan vagy közterületről nem látható módon telepíthetők.

(3) A helyi védelemben részesülő területen

a) a térburkolatok, berendezések, utcabútorok, zöldfelületek kialakítása, megjelenése a környezet településképi, építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, színharmóniájához illeszkedjen,

b) vezeték nélküli szolgáltatás antennatartó szerkezetei újonnan nem helyezhetők el,

c) kizárólag földalatti vezetésű közművezetékek létesíthetők,

d) új közműberendezések, műtárgyak anyaghasználatának igazodnia kell a helyszín sajátosságaihoz,

e) redőnytok csak nem látszó módon létesíthető.

(4) Tetőtér utólagos beépítése esetén síkban fekvő tetőablak, vagy az alatta lévő építményszint nyílászáróival összehangolt, arányos méretű tetőfelépítmény helyezhető el.

(5) Egy ingatlan gépjárművel történő megközelítése céljára legfeljebb kettő –5 méternél nem szélesebb – kapu, garázsbejárat létesíthető.

(6) A Helyi védettségű utcaképi jelentőségű területen (HU):

a) a kialakult beépítési vonalak – előkertnélküli beépítés, vagy az előkert jellemző mélységének – betartása kötelező,

b) az utcában jellemző tetőidomtól, párkánymagasságtól és tetőhajlásszögtől csak indokolt esetben, utcaképi terv alapján, a városi főépítész előzetes jóváhagyásával lehet eltérni,

c) az egyedi védelem alatt álló épületekkel szomszédos ingatlanokon az utcai homlokzaton alkalmazott anyagok, felületek, formák, színek zavarólag nem befolyásolhatják a védett érték megjelenését.

(7) A Helyi védettségű orsós tér területén (HT):

a) az kialakult beépítési vonalak – előkert nélküli beépítés, vagy az előkert jellemző mélységének – betartása kötelező,

b) az új építések esetén a teret határoló térfalak megtartására, kialakítására kell törekedni.

12. § (1) Egyedi védelem alatt álló épületen védettség alapját jelentő érték külső megjelenésének, karakterének megőrzése érdekében

a)az eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát, díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét és
b)a homlokzat meghatározó elemeit, (például: bádogos, lakatos szerkezetek, vakolat díszek, tetőforma) eredeti formáját
a felújítás során meg kell tartani, vissza kell állítani.
(2)Védett épület bővítése úgy valósítható meg, ha létrejövő épülettömeg az utcaképet nem torzítjaés megőrzi az épület védendő adottságait.
(3)Ha az építmény egy részét, részletét korábban az eredetitől stílus idegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át, és az eredeti állapotáról készült, vagy arra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok megfelelő formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(4)Az építmény utcai homlokzatának felújítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen, egy időben kell elvégezni.

7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

13. § (1) A városközponti terület karakterét a kialakult tér- és utcaszerkezet, a történelmi városmag területén álló, országosan védett műemlék épületek, építmények, Kiscell 20. század előtt épültépületei és az új építésű épületek együttes jelenléte határozza meg. A felújítás és foghíjbeépítés a különböző korok arculati jellemzőit és az illeszkedési szempontokat figyelembe véve,törekedni kell aharmonikus településkép elérésére és a településközpont-jelleg erősítésére.

(2) Új épület és meglévő épület bővítése csak úgy alakítható ki, ha a létrejövő épülettömeg az utcaképet nem torzítja.

(3) Zártsorú beépítési mód esetében, foghíjtelek új beépítése során törekedni kell a szomszédos épületek tetőhajlásszögének megtartására, a meglévő tűzfalak takarására. Új épület utcai homlokzati magassága a két utcasarok közötti utcaszakasz azonos oldalon lévő épületeinek utcai homlokzati magassága átlagától legfeljebbaz övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 20%-ával térhet el.

(4) Zártsorú beépítési mód esetében az épület oldalhatárra kerülő, 6 méternél magasabb fala legfeljebb 25 méter hosszúságú lehet.

(5) Az épületek földszinti részét igényes kidolgozottsággal és anyagkezeléssel kell kialakítani. Akirakatportálok karaktere, osztásrendszere alkalmazkodjon az épület homlokzati arculatához, tagolásához, nyílászárók kiosztásához.

(6) Egy ingatlan gépjárművel történő megközelítése céljára legfeljebb kettő – 5 méternél nem szélesebb – kapu, garázsbejárat létesíthető.

(7) A közterületről közvetlenül nyíló kapubejárót, garázskaput faanyagú, vagy vasrácsos kapu-jelleggel kell kialakítani, a biztonságos beláthatóság feltételeinek biztosításával. Fémlemezes vagy, műanyag kapu nem alkalmazható.

(8) Az utcai kerítést, az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, városképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani, jellemzően zárt falazott kerítésként, vagy vasrácsos mezőkkel.

(9) Cégtáblát, cégért elhelyezni a földszintet az emelettől elválasztó sávban vagy földszintes épületnél az ablak, kirakat felső széle és a tetősík közötti sávban lehet. Cégért úgy kell elhelyezni, hogy az illeszkedjen a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához.

(10) Az épületben folytatott tevékenységgel összefüggő hirdető-berendezéseket az épülethomlokzat tagolásának, színezésének, a nyílászárók kiosztásának és az utcaképnek megfelelően kell kialakítani és elhelyezni.

(11) A közterületek burkolt és nem burkolt felületeinek arányát úgy kell meghatározni, hogy azok használhatósága – beépítésokozta gépjármű-terhelés fokozódása ellenére –biztosított legyen.

(12) A közterületek anyaghasználatát úgy kell meghatározni, hogy a telek előtti közterületi járda, parkolók, gépjármű-behajtó, zöldsáv kialakítása, utcaszinten is egységes megjelenésű legyen.

14. § (1) A kisvárosi karakter megőrzése érdekében ezeken a területeken az épületek magassága és tömegarányai ne térjenek el a kisvárosra és az adott környezetre (utcaképre) jellemző, kialakult arányoktól. Nagyobb épület építése során a tömeget és homlokzatképzést tagolni szükséges.

(2) Meglévő épület bővítése csak úgy alakítható ki, ha a létrejövő épülettömeg az utcaképet nem torzítja.

(3) Zártsorú beépítési mód esetében, foghíjtelek új beépítése során törekedni kell a szomszédos épületek tetőhajlásszögének megtartására, a meglévő tűzfalak takarására. Új épület utcai homlokzati magassága a két utcasarok közötti utcaszakasz azonos oldalon lévő épületeinek utcai homlokzati magassága átlagától legfeljebb az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 20%-ával térhet el.

(4) Előkert nélküli zártsorú beépítésnél új épület csak előkert nélkül építhető.

(5) Egy ingatlan gépjárművel történő megközelítése céljára legfeljebb kettő – 5 méternél nem szélesebb – kapu, garázsbejárat létesíthető.

(6) A közterületről közvetlenül nyíló kapubejárót, garázskaput faanyagú, vagy vasrácsos kapu-jelleggel kell kialakítani, a biztonságos beláthatóság feltételeinek biztosításával. Fémlemezes vagy, műanyag kapu nem alkalmazható.

(7) Az utcai kerítést, az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, városképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.

(8) Cégtáblát, cégért, az épületben folytatott tevékenységgel összefüggő hirdető-berendezéseket az épülethomlokzat tagolásának, színezésének, a nyílászárók kiosztásának és az utcaképnek megfelelően kell kialakítani és elhelyezni.

8. Településképi szempontból eltérő, de nem meghatározó karakterű területekre vonatkozóterületi és egyedi építészeti követelmények

15. § (1) Lakótelep-szerűtöbbszintes beépítés esetén új épület építése, a meglévő épületek felújítása során mind az épület vonatkozásában, mind a környező épületekkel alkotott együttes vonatkozásában is a harmóniára kell törekedni a tömegalakítás, felületképzések és színhasználat során.

(2) Homlokzati felújítás és hőszigeteléssel együtt készülő színezés csak az egész házon, egy folyamatként végezhető.

(3) Nyílászáró-csere lehetőség szerint egy épületen egyszerre, de legalább azonos színű, osztásrendű új nyílászárókkal történjen.

(4) Az erkélyek, loggiák beüvegezése, árnyékolókkal való ellátása egy épület-homlokzaton azonos módon lehetséges.

(5) Az épületek közötti területeket minél nagyobb arányban többszintes növényzettel kell betelepíteni és gondozni.

16. § (1) Akertvárosi karaktermegtartásának feltétele az épületeket övező zöldfelületek magas aránya. Az előkertekben és utcáról látható oldalkertekben gondozott dísznövények telepítése szükséges.

(2) Az utcai kerítést, az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, városképi sajátosságaihoz illeszkedően,áttört jelleggel kell kialakítani.

17. § (1) A falusias arculat jellegzetes, ritmusos beépítésű, szalagtelkes településszerkezet, kis szélességi méretű, földszintes épületekkel. A karakter megőrzése érdekében ezeken a területeken az épületek tömegalakításaalkalmazkodjon a kialakult épületmagasságokhoz, arányokhoz. Nagyobb épület építése során a tömegettagolni szükséges.

(2) A szomszédos épületek tetőgerincének iránya azonosan választandó meg. A nyeregtető hajlásszöge 40-45°legyen.

18. § (1) A szőlőhegyi karakter területi építészeti követelményei:

a) a kerítésépítés kerülendő, az ingatlan lehatárolását elsődlegesen kordonos szőlőtelepítéssel, vagy lábazat nélküli, vadszőlővel befuttatott, legfeljebb 150 cm magas, drótfonatos kerítéssel lehet megoldani.

b) lejtős terepen a földkivágás egyensúlyát be kell tartani, támfal legfeljebb 100 cm magasságig bazaltkőből, bazalttufából építhető,

c) kültéri fürdőmedence nem építhető, felszín feletti vízgyűjtő tartály ingatlanonkéntlegfeljebb 1 darab 1000 literes helyezhető el a terepszintre, deszkával burkolva, vagy egyéb természetes takarással.

(2) A szőlőhegyi karakter egyedi építészeti követelményei új építés és épület-felújítás esetén:

a) az épület terepcsatlakozása illeszkedjék a terepadottságokhoz,

b) az épület egyszintes, vagy pince felett egy felső szint lehet, amelynek a padlószintje a csatlakozó terep legalacsonyabb pontjától legfeljebb 240 cm-rel lehet magasabban,

c) a falfelületek felületképzésesima felületű vakolattal, fehér meszeléssel, vagy festéssel, valamint legfeljebb 20% arányban bazalt, bazalttufa kőburkolással,nyers bontott tégla burkolással történhet,

d) új építés és épület-felújítás esetén a domináns tetőidom rétegvonalra merőleges nyeregtető lehet, meredeksége 40-45° tetőhéjazatkéntvörös színű cserépfedés, zsúp-, illetve nádfedésalkalmazható,

e) Az ablakok fából készülhetnek, legfeljebb 100 cm szélességgel és 150 cm magassággal, melyekhez spaletta alkalmazható, redőny nem.

9. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

19. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésével kapcsolatban az alábbi bekezdések szerinti előírásokat kell betartani:

a) új antenna kizárólag a már meglévő antenna tartószerkezetére szerelhető fel,

b) új elektromos energiaellátó, elektronikus és hírközlési hálózat felszín felett nem vezethető,

c) új légvezeték-tartóoszlop nem állítható, a légvezetékeket felújítás esetén földkábeles hálózatra kell kiváltani,

d) új bekötővezeték csak földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz,

e) földkábelről üzemelő közvilágítási kandeláber-oszlopra légvezetéket függeszteni tilos.

(2) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos a magasabb szintű tervekben védettséggel jelölt alábbi területeken:

a) ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón, és puffer területen,

b) tájképvédelmi területen,

c) Natura 2000 területen,

d) helyi jelentőségű védett természeti területen,

e) helyi területi védelem alatt álló területen,

f) helyi egyedi védettségű épület 100 m-es környezetében.

(3) Épülettől független, önálló antennatartó szerkezet lakóépület, oktatási, egészségügyi intézmény területén, illetve attól 300 m távolságon belül nem helyezhető el.

(4) Helyi területi védelmen belül az épület közterület felőli homlokzatát megváltoztató zavaró létesítményt - gépészeti berendezéseket, szellőző- és klímaberendezést, szerelt égéstermék elvezetőt, közmű-csatlakozási berendezést, antennát - utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.

(5) Napkollektort, napelemet elsődlegesen az utcáról nem látható tetősíkra lehet elhelyezni. Amennyiben a kedvező tájolás miatt csak az utcai tetősíkon kerülhet elhelyezésre, a helyi egyedi védelemben részesülő épületen, helyi területi védelemben részesülő és a településképi szempontból meghatározó területeken településképi bejelentés során szükséges igazolni, hogy a telepítendő műszaki berendezések az épület utcai megjelenését, az utcaképet hátrányosan nem befolyásolják.

10. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

20. § (1) Tiltott valamennyie rendeletben, a településkép védelméről szóló törvényben (továbbiakban: Tvtv), valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben tiltott, vagy nem szabályozott reklám, reklámhordozó és cégér közzététele vagy elhelyezése.

(2) Celldömölk közigazgatási területéhez tartozó tájképvédelmi és műemléki védelem alatt álló területen lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám berendezés nem helyezhető el, kivéve a területen állandó vagy rendezvényhez kapcsolódóan alkalmi jelleggel működő kereskedelmi és vendéglátó egységek működési körébe tartozó megállító tábla, reklámzászló, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés.

(3) Csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, helyezhető el, egységes koncepció alapján.

(4) Legfeljebb 6 m2 felületű reklámhordozó létesíthető. Nagyobb reklámfelület nyerése érdekében a reklámhordozó nem sorolható, tömbösen nem telepíthető

(5) A reklámoknak, reklámhordozóknak az építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie és még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(6) Közterületről látható magánterületen az 4,0 m2-es nagyságot meghaladó,hirdető-berendezés, cégtábla, címtábla, cégér nem helyezhető el.

(7) Az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.

(8) Fényreklám, fényfeliratok kialakítására vonatkozó előírások:

a) csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,

b) futófényreklám homlokzaton nem helyezhető el, kirakatban az adott üvegfelület maximum 10 %-a lehet.

c) nem alakíthatók ki villogó effektussal, változó futófénnyel, változó szöveg-, vagy ábra animálással, fény- és filmvetítéssel illetve

d) a lakások, intézmények rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

(9) A helyi védett területen rendeltetési egységenként – több rendeltetési egység esetében egymással összhangban kialakított – legfeljebb 1-1 db, legfeljebb 1,0 m² méretű hirdetőeszköz helyezhető el egységes információs rendszer részeként, a homlokzati arányokat figyelembevevő méretekkel, közvetlenül a rendeltetési egységen.

(10) A helyi védett területen fényreklám nem létesíthető.

(11) A fesztiválokról, rendezvényekről, valamint a város által támogatott kulturális programokról való tájékoztatás érdekében reklám és reklámhordozó az alábbiak szerint helyezhető el:

a) a megtartásra kerülő rendezvényekhez kapcsolódó helyszínen, ideiglenes elhelyezésű kioszkok, pavilonok, sátrak egy oldalfelületén,

b) a rendezvény környezetében lévő közterület – a közúti közlekedésről szóló törvényben leírtak figyelembevétele mellett - felett átfeszített molinón, legkorábban a rendezvényt egy héttel megelőzően, és legkésőbb a rendezvényt követő egy hétig.

(12) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. A reklámhordozó akkor tekinthető eltávolítottnak, ha nem csak a hirdetőfelület, hanem annak tartószerkezete is (alapozással együtt) lebontásra kerül. Amennyiben a tartószerkezet vagy annak egy része nem kerül elbontásra, a hirdetési célú berendezést meglévőnek kell tekinteni.

(13) Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, az építési naplóban igazoltan – épületállványon elhelyezhető. Továbbá a felületen az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel, az építési tevékenység időtartamára.

21. § (1) Közterületen reklám, illetve plakát reklámhordozó, a megállító tábla, a mobil plakáttartó berendezés, a közérdekű molinó, a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés és a reklámzászló kivételével

a)horganyzott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközökön,
b)plexi vagy biztonsági üveg mögött,
c)hátsó fényforrás által megvilágított eszközben vagy
d)állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön
helyezhető el azzal, hogy egy üzlet elé közterületre maximum egy megállító tábla kerülhet a nyitvatartási idő alatt, oly módon, hogy az a gyalogos, kerékpáros közlekedést ne zavarja.
(2)Reklám, hirdetés közvetlenül nem ragasztható épülethomlokzatra, közterületi építményre, berendezésre, közvilágítási és vezetéktartó oszlopra, közterületi bútorra, a 20 §-ban szereplő feltételek betartásával létesült reklámhordozó kivételével.
(3)Magánterületen elhelyezett cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla és cégzászló kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet hirdetheti.
(4)Ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla maximum 1,5 m²-es nagyságban az ingatlan falán vagy kerítésén helyezhető el.

11. Közterületi bútorokra vonatkozó szabályok

22. § (1) A közterületi bútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban, a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz, valamint a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével – nem helyezhető el.

(2) Közterületi bútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

(3) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működése körébe tartozó információk,

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,

d) idegenforgalmi és közlekedési információk és

e) a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

(4) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (2) bekezdés szerinti közérdekű információt tartalmaz.

12. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények alóli eltérési szabályok

23. § (1) Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó reklámhordozó, reklám, molinó transzparens, hirdetmények közterületen, illetve magán területen is elhelyezhetők.

(2) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(3) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(4) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

(5) Pályázati forrásból megvalósuló építmény esetében az előírt tájékoztatási felületként

a) az építés ideje alatt a telken belül elhelyezett, a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla,

b) a létesítmény átadása után legfeljebb a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla a homlokzaton, vagy a létesítmény előkertjében elhelyezve – a pályázati kiírás szerinti időszakra – létesíthető.

13. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, címtáblák és cégzászlók elhelyezése

24. § (1) Cégérek elhelyezése nem lakás célú rendeltetési egységenként legfeljebb 1 db, sarok kialakítás esetén 2 db lehetséges, konzolos kialakítással, maximum 70 cm vízszintes irányú vetülettel és maximum 70 cm magas függőleges felülettel.

(2) A cégérek kialakításának illeszkednie kell az épület

a) homlokzati kialakításához, vízszintes és függőleges tagolásához,

b) színéhez,

c) arányrendszeréhez,

d) nyílászáróinak kiosztásához, ritmusához és

e) a homlokzatán megjelenő egyéb berendezésekhez.

(3) Cégtábla, cégfelirat és címtábla a fal homlokzati síkjától nem állhat ki jobban 10 cm-rel, kapukon nem helyezhetők el, elhelyezhetők azonban kapu pilléreken, valamint közvetlenül a kapu mellett az épület falán.

(4) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák, cégfeliratok szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(5) Ablakokra, kirakatok üvegezésére reklámcélú dekoráció, felirat nem helyezhető el, kivéve az önálló betűkből vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át.

(6) Cégzászló épület falára csak zászlótartó berendezéssel helyezhető el, rendeltetési egységenként maximum 2 db, egyenként maximum 1 m2 felülettel. Zászló előkertben ingatlanonként 3 db helyezhető el.

V. Fejezet

A KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

25. § (1) A településkép védelme érdekében az önkormányzati főépítész vagy a polgármester kérelemre tájékoztatást ad, és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció legalább egy alkalommal kötelező, ha az építési tevékenység:

a) helyi védett épületet, illetve védett utcaképet érint,

b) az épület két építési övezet határán van, és a két építési övezetben eltérőek a beépítési magasságra, vagy a beépítési módra vonatkozó előírások,

c) az Étv. szerinti egyszerű bejelentéshez kötött új lakóépület építéséhez kapcsolódik.

26. § (1) A szakmai konzultáció az önkormányzathoz benyújtott papír alapú kérelemmel indul.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását. A bemutatott dokumentációnak tartalmazni kell az elbíráláshoz szükséges munkarészeket (helyszínrajz, homlokzat, tömegvázlat, fotódokumentáció), melyek az illeszkedés módját bemutatják.

(3) A szakmai konzultációk alapján készített emlékeztetők a hozzájuk tartozó munkaközi tervdokumentáció tartalmának megfelelően a feleket kölcsönösen kötik a településképi eljárások során.

VI. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

14. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

27. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – újépítmény építésére, meglévő építmény bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokat megelőzően az alábbi esetekben:

a) közösségi, kereskedelmi szolgáltató, ipari rendeltetést magába foglaló épület,

b) helyi védett épület,

c) kettőnél több rendeltetési egységet tartalmazó épület,

d) egy telken több főépület elhelyezése esetén,

e) közterületről látható homlokzat átalakítása esetén a településképi szempontból meghatározó területen.

(2) A polgármester településképi véleményezési eljárás keretében adott településképi véleménye az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.

(3) A településképi vélemény iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani a rendelet 5. melléklete szerinti nyomtatványon, a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációépítésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre (ÉTDR) történő feltöltését követően.

15. A véleményezési eljárás részletes szabályai

28. § A főépítészi véleményre alapozott településképi véleményben vizsgálni kell a településképi követelményeknek való megfelelésen túl az alábbi illeszkedési szempontokat egyenként és összességében is mérlegelve:

a) alkalmazkodás a beépítés és rendeltetés módjában, mértékében,

b) a közterületek használhatóságának megőrzése a beépítés okozta gépjármű terhelés eredményeként,

c) a bejárati előlépcsőnek az akadálymentesítést szolgáló építménynek, rámpának, a közterület fölé benyúló építményrésznek a kapcsolódó közterület használati módjához való illeszkedése, valamint a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra, közüzemi vezetékekre és berendezésekre gyakorolt hatása,

d) a telek előtti közterületi járda, vízelvezető árok, zöldsáv kialakítása, szakmai álláspont meghatározása.

VII. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

16. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

29. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, valamint cégér elhelyezése tekintetében:

a) építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött reklámok, reklámhordozó berendezések, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésénél,

b) építési reklámháló elhelyezésénél,

c) a város szempontjából jelentős rendezvényről való meghatározott időszakra elhelyezendő hirdetmény kihelyezése esetén és

d) építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött cégér elhelyezésénél.

(2) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az alábbi esetekben:

a) a négy rendeltetési egységet elérő épület esetében a homlokzat utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, helyi védettségű területi érték területén valamennyi épület, továbbá a helyi védettségű egyedi érték részét képező épület vonatkozásában homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,

b) helyi egyedi védelem alatt lévő épület homlokzati felújítása, színezése, valamint nyílászáróinak cseréje,

c) helyi védettségű területen lévő épület közterületről látható homlokzatán előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,

d) közterületen és helyi védettségű területen– az építési tevékenységgel 20 m2 alapterületet meg nem haladó méretű – kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, átalakítása, felújítása,

e) helyi védettségű területen lévő, közterületről közvetlenül látható, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése,

f) közterületen szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6 métert,

g) emlékfal építése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3 métert,

h) helyi védettségű területen közterületről látható kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése,

i) a helyi egyedi védelemben részesülő épületen, helyi területi védelemben részesülő és a településképi szempontból meghatározó területeken napkollektor, napelem utca felőli homlokzatra, vagy utcáról látható tetősíkra történő telepítése.

(3) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén.

17. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

30. § (1) Reklám közterületen történő elhelyezésekor a közterület-használati engedély kiadására a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően a bejelentés tudomásulvétele esetén, a kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

(2) A településképi bejelentési eljárás iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani a 6. melléklete szerinti nyomtatványon.

(3) A polgármester a bejelentést önkormányzati hatósági határozatban – kikötésselvagy a nélkül – tudomásulveszi, ha a benyújtott dokumentáció és melléklete, valamint a tervezett tevékenység megfelel a Korm. rendeletben és e rendeletben előírtaknak.

(4) A polgármester önkormányzati hatósági határozatban megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését, ha az nem felel meg a Korm. rendeletben és e rendeletben előírtaknak.

(5) A tervezett reklám-, cégérelhelyezést a hatósági határozat kiállításának dátumától számítva 6 hónapon belül valósítható meg, kivéve, ha a határozat másképp rendelkezik.

(6) Az (5) bekezdés szerinti megvalósítás meghiúsulása esetén ismételten településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni.

VIII. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMI BÍRSÁG

31. § (1) A településképi szempontok teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le, amennyiben az építési tevékenységet:

a) e rendeletben foglalt településképi követelmények megsértésével végezték,

b) a bejelentési kötelezettség elmulasztása ellenére megvalósították,

c) a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó vagy figyelmeztető felhívása ellenére megvalósították, vagy

d) nem a településképi bejelentés során kiadott határozatnak megfelelően valósították meg.

(2) Az eljárás lefolytatása az Ákr. szabályai alapján történik.

(3) Az eljárás lefolytatására okot adó körülmény észlelésétől vagy tudomásszerzéstől számított 15 napon belül meg kell indítani az eljárást, az ingatlan tulajdonosának egyidejű értesítése mellett.

(4) A polgármester és az érintett ingatlan tulajdonosát az e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesülése érdekében az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.

(5) A településképi kötelezésben foglaltak nem teljesülése esetén településképvédelmi bírság szabható ki, melyről a polgármester átruházott hatáskörben dönt.

(6) A településképvédelmi bírság összege:

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén legfeljebb 100.000 Forint,

b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legfeljebb 200.000 Forint,

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 200.000 Forint, legfeljebb 500.000 Forint,

d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 500.000 Forint, legfeljebb 1.000.000 Forint.

(7) Az önkormányzati településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegelni kell különösen:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(8) Az önkormányzat a költségvetésbe befolyó településképvédelmi bírság összegét elkülönítetten kezeli és településképi támogatási, ösztönzési célra használja fel.

IX. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

32. § (1) Celldömölk Város Önkormányzata támogatja az e rendelet hatálya alá tartozó helyi védett épületek, épületegyüttesek, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik karbantartása, felújítása, rekonstrukciója, valamint a helyi építészeti örökség védelmével kapcsolatos egyéb teendők – kutatás, tervek archiválása, a védelem népszerűsítése – elvégzését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében meghatározott keretösszeg erejéig pályázati úton támogatást adhat. A támogatás odaítélésének szabályait Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelete tartalmazza.

(3) Celldömölk Város Önkormányzata a településkép védelme, javítása érdekében végzett tevékenység ösztönzésére és elismerésére díjat alapít, amelynek odaítélési feltételeiről külön rendeletben rendelkezik.

X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. § (1) Ez a rendelet 2019. május 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről szóló 24/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelete.