Visonta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésében, és 13. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatala,

Gyöngyös Városi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóparancsnokság,

az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség,

a Heves Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége,

a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal,

a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság,

a Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága,

a Heves Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága,

a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkara,

a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,

Gyöngyös Városi Rendőrkapitányság,

a Miskolci Bányakapitányság,

a Nemzeti Hírközlési Hatóság,

a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Hatvani, Gyöngyösi Kistérségi Népegészségügyi Intézete,

a Heves Megyei Kormányhivatal Földhivatala,

a Gyöngyösi Körzeti Földhivatal,

az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdői Főigazgatósága,

az Országos Kémiai Biztonsági Intézet,

a Heves Megyei Vízmű Zrt. Gyöngyösi Üzemegysége,

a Magyar Telekom Nyrt. Gyöngyösi Üzemegysége,

a Magyar Közterületi Reklám Szövetség,

a Magyar Közút Nonprofit Zrt.,

a Tigáz Zrt. Gyöngyösi Üzemegysége,

az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Kft. Gyöngyösi Régióközpont,

Abasár Község Önkormányzata,

Halmajugra Község Önkormányzata,

Gyöngyöshalász Község Önkormányzata,

Markaz Község Önkormányzata,

Gyöngyös Város Önkormányzata,

valamint a Heves Megyei Önkormányzat

Halmajugra Községi

véleményének kikérésével,

Visonta Község Helyi Építési Szabályzatáról a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. §

Visonta község közigazgatási területén területet felhasználni, építési telket kialakítani, építményt elhelyezni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet, továbbá a vonatkozó hatályos jogszabályok megtartása mellett, jelen építési szabályzat rendelkezéseiben és mellékleteiben foglaltak szerint lehet.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1.     Beültetési kötelezettségű védőfásítás területe: azon beültetési kötelezettségű terület, amely elsődlegesen védő funkciót lát el.

2.     Zöldfelületként fenntartandó terület: azon beültetési kötelezettségű terület, amelynek növényállománya megtartásra javasolt.

3.     Erdőtervezett tagerdő pótlására fenntartott terület: az erdőtörvény alapján szükséges csereerdősítés helyszíneként kijelölt terület.

4.     Fejlesztési lakóterület: Visonta településrendezési tervben kijelölt, de nem megvalósult lakóterületei, nevezetesen Paskom, Tói és Zweigelt településrészek.

5.     Illeszkedés elve: a környező meglévő építmények paramétereit, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.

Kötelező határelemek

3. §

(1)   A szabályozási terv kötelező határelemei:

        a)     a közigazgatási határ,

        b)    a jelenlegi és a tervezett belterületi határ, valamint

        c)     a beépítésre szánt terület jelenlegi és tervezett határa.

(2)   A szabályozási terv kötelező szabályozási elemei:

        a)     a tervezett szabályozási vonal,

        b)    a szabályozási szélesség,

        c)     az építési övezet/övezet határa,

        d)    az építési övezet/övezet besorolása, paraméterei,

        e)     az építési vonal, az építési határvonal, valamint

        g)     az erdőtervezett tagerdő pótlására fenntartott terület.

(3)   A szabályozási terv sajátos jogintézményeket feltüntető kötelező elemei:

        a)     az elővásárlási joggal terhelt ingatlan,

        b)    a kisajátítással érintett ingatlan,

        c)     a kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzéssel terhelt ingatlan

        d)    az építési tilalommal érintett ingatlan,

        e)     a beültetési kötelezettséggel terhelt ingatlan, valamint

        f)     a zöldfelületként fenntartandó területtel terhelt ingatlan.

(4)   A kötelező elemek csak a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat módosításával változtathatók.

(5)   A tervezett belterületi határt, a terület-felhasználást, valamint egyéb szerkezeti szintű elemeket érintő változtatások esetében a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat módosítását megelőzően a településszerkezeti tervet is módosítani szükséges.

Irányadó szabályozási elemek

4. §

(1)   A szabályozási terv irányadó szabályozási elemei:

1. a tervezett telekhatár,
2. a megszüntető jel,
3. a parkoló-kapacitás,
4. a vegyes használatú, forgalomcsillapított gépjárműút tengelye,

(2) A szabályozási terv irányadó szabályozási elemei továbbá:

1. a tervezett kerékpárút tengelye,
2. az önálló tervezett gyalogút tengelye
3. az építmények számára kijelölt terület, valamint
4. a meglévő és tervezett gyaloghíd.

(3)   Az irányadó szabályozási elemektől – a vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet betartása mellett – rendeletmódosítás nélkül is el lehet térni.

Tájékoztató elemek

5. §

(1)   A szabályozási terv tájékoztató elmei:

        a)     a szintvonal,

        b)    az úttengely.

        c)     a geodéziailag nem bemért, alaptérképen nem szereplő épület,

        d)    az alápincézéssel érintett terület,

(2)   A szabályozási terv tájékoztató elmei továbbá:

1. az értékes faállománnyal rendelkező telek,
2. a közművezetékek nyomvonala,
3. a helyi jelentőségű természeti érték,
4. a helyi jelentőségű művi érték,

(2)   A tájékoztató elemek pontosítása rendeletmódosítás nélkül elvégezhető.

Jogszabályok által meghatározott elemek

6. §

(1)   A szabályozási terv jogszabályok által meghatározott elemei:

1. a védőterület, a védőhatár, a védősáv határa,
2. a nyomvonalas közlekedési elemek kezelői hozzájárulásának határa,
3. a vízfolyások parti sávja,
4. a műemlék és annak műemléki környezete,
5. a nyilvántartott régészeti lelőhely,
6. a Natura 2000 terület (SCI),

(2)   A szabályozási terv jogszabályok által meghatározott elemei továbbá:

1. az országos ökológiai hálózat,
2. az országos jelentőségű védett természeti terület,
3. az Országos Erdőállomány Adattárában szereplő erdőtervezett erdő területe,
4. az Országos Erdőállomány Adattárában szereplő nem erdőtervezett erdő területe,
5. a bányatelek,
6. az alábányászott terület,

(3)   A szabályozási terv jogszabályok által meghatározott elemei továbbá:

1. a vágatokkal feltárt terület,
2. a komplex tájrehabilitációt igénylő terület,
3. az országos jelentőségű tájképvédelmi terület, valamint
4. a széleróziónak kitett terület.

(4)   Az Önkormányzat hatáskörébe nem tartozó szabályozási elemek módosítására csak az ezen elemeket elrendelő jogszabályok megváltozása esetén, azokkal összhangban kerülhet sor. Ettől eltérő módosításukra csak az adott ügyben hatáskörrel rendelkező hatóságok egyetértő állásfoglalásával kerülhet sor.

MÁSODIK RÉSZ

Tervek engedélyezése

7.§

1. Amennyiben egy telek egynél több építési övezetbe/övezetbe tartozik, a beépítési paraméterek számításánál az övezeti határvonalat úgy kell tekinteni, mintha az telekhatár lenne.

(2)   Lakóterületen a beépítés engedélyezésének feltétele a telek belterületben léte.

(3)   Az építési helyen kívül álló, meglévő épületek felújíthatók, tetőterük beépíthető, de szintszám-növekedéssel együtt járó, továbbá beépítettséget növelő bővítésük nem engedélyezhető.

(4)   Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden, jelen rendelettel nem szabályozott esetben.

Telekalakításra vonatkozó rendelkezések

8.§

(1)   Belterületi magánút csak közforgalom számára megnyitott, korlátlan használatúként alakítható ki.

(2)   Az építési övezetben/övezetben közműépítmények (transzformátorház, szennyvíz-átemelő, vízgépház stb.) elhelyezése érdekében az övezeti előírásoktól eltérő telek is kialakítható.

(3)   A közterület kiszabályozása miatt az építési övezetben meghatározott legkisebb telekméret alá csökkenő telkek az eredeti telekméret szerint építhetők be az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok betartásával, ha a visszamaradó telekméret eléri az építési övezetre előírt telekméret 75%-át.

(4)   A közforgalom számára meg nem nyitott magánútról önálló helyrajzi számú telek csak külterületen és csak akkor nyitható, ha az út használatára vonatkozóan a felek szerződésben megegyeznek. Az út használatára vonatkozó szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(5)   Tájképvédelmi területen telekalakításra csak a kialakult szerkezet jellegzetességeinek megőrzése mellett kerülhet sor.

(6)   Kialakult lakóterületen belül a legkisebb kialakítható telekméret 12,0 méter.

Telkek beépítési módjára vonatkozó rendelkezések

9.§

(1)   Fejlesztési lakóterületen (Lf-3) a telek előkertje: 5,0 m.

(2)   A telek oldalkertjének mérete, ahol a szabályozási terven, vagy a HÉSZ-ben más előírás nem szerepel:

a)     oldalhatáron álló beépítés esetén: min. 4,0 m.

b)    szabadon álló beépítés esetén: legalább az övezetre előírt max. építmény-magasság fele, de min.3,0 m.

(3)   Az előkert, valamint a hátsókert legkisebb méretének meghatározásánál a kialakult állapot szerinti értéket a telepítési távolság betartásának, a benapozás biztosításának, valamint az utcakép védelmének elve felülírja.

(4)   Lakóterületen a telek az utcafronttól számítva max. 40 m mélységben építhető be, a hátsókertre vonatkozó előírások betartása mellett.

(5)   Eltérő építési módok találkozása esetén az érintett telek beépítési módját – amennyiben az a jelen szabályzással nem kezelhető az illeszkedés elve határozza meg.

(6)^[1]  Saroktelek esetén, amennyiben az előkert betartása az elhelyezhető épület szélességét jelentősen lecsökkentené, a telek előkertje az utcában kialakult állapottól eltérhet.

(7)^[2]  Oldalhatáron álló beépítési mód előírása esetén utcaszakaszonként azonos oldalhatárra történő építés az irányadó. Szomszédos telken álló – bontásra javasolt, illetve rossz állagú épület esetén – az utcaszakaszon kialakult oldalhatárra való elhelyezést a meglévő szomszédos épület léte nem akadályozza meg.

 Építmények elhelyezésére vonatkozó rendelkezések

10.§

(1)   Valamennyi építési övezetben/övezetben elhelyezhető:

1. köztárgy (utcabútor, szemétgyűjtő, telefonfülke, árusító automata stb.),
2. díszmű (szobor, kereszt, emlékmű, szökőkút, vízmedence, zászlórúd),
3. nyomvonal jellegű építmény és műtárgy,
4. közmű és közműpótló műtárgy,
5. vízgazdálkodási műtárgy,
6. megújuló energiaforrások műtárgya,

(2)   Valamennyi építési övezetben/övezetben elhelyezhető továbbá:

1. kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgy,
2. geodéziai jel,
3. segélyhívó,
4. fegyveres erők, fegyveres testületek, rendészeti szervek, mentők, tűzoltók, vízügyi szolgálat létesítményei, valamint
5. nyilvános illemhely.

(2)   Alápincézéssel érintett területen a meglévő pincék elhelyezkedése bemérendő, állékonyságuk biztosítandó.

Épületek kialakítására vonatkozó rendelkezések

11.§^[3]

Zöldfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések

12.§

(1)   A szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettséget a használatba vételi engedélykérelem benyújtásáig meg kell valósítani.

(2)   A telken belüli, beültetési kötelezettségű terület elsődlegesen védelemre kijelölt zöldfelületi funkcióját háromszintes növénytelepítéssel (gyep, cserje és lombkoronaszint), sűrű ültetéssel kell biztosítani. A terület növénytelepítését a település őshonos fafajaiból és azok faiskolai változataiból kell kialakítani.

(3)   A szabályozási terven kijelölt, telken belüli kötelezően zöldfelületként tartandó területet a jelenlegi növényállomány típusának megfelelő növényzettel fedetten kell tartani. Terepszint alatti és feletti épületet, építményt elhelyezni – a közmű műtárgyak kivételével – a területen nem lehet.

(4)   Értékes növényállományú kert meglévő, egészséges fáinak megőrzéséről minden esetben gondoskodni kell. Fakivágás, csonkolás csak közvetlen balesetveszély, életveszély elhárítása érdekében, valamint a fa biológiai pusztulása esetén engedélyezhető.

HARMADIK RÉSZ

1. Terület-felhasználási egységek övezeti tagozódása

13.§

A Helyi Építési Szabályzatnak az építési övezetek/övezetek építmények elhelyezéséről, illetve el nem helyezhetőségéről szóló rendelkezéseit az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet ide vonatkozó szakaszaival együttesen – azokat kiegészítve – kell értelmezni.

2. Építési övezetek előírásai

Lakóterületek

14.§

(1)   Ha a lakóterületi telek területe az építési övezetre előírt legkisebb telekterületet 50%-nál jobban meghaladja, a beépítési százalék számításánál az 50% feletti telektöbbletet csak fél értékkel lehet figyelembe venni.

Kertvárosias lakóterület

15.§

(1)   Kertvárosias lakóterületen elhelyezhető        legfeljebb kétlakásos lakóépület, valamint személygépjármű tároló.

(2)   Kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás, valamint egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület.

(3)   Kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül nem helyezhető el trágyatároló, valamint siló és ömlesztett anyagtároló.

(4)   Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítés megléte.

Falusias lakóterület

16.§

(1)   Falusias lakóterületen elhelyezhető:

a)     legfeljebb kétlakásos lakóépület,

b)    a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c)     a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, valamint

d)    személygépjármű tároló.

(2)   Falusias lakóterületen üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

(3)   Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítés megléte.

(4)   Az Lf-3 építési övezetben a kialakítható legkisebb telekszélesség min. 20 m.

(5)   Az Lf-K jelű központi falusias lakóterületen elsődlegesen a település ellátását szolgáló igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, egészségügyi, oktatási, szociális, sport létesítmény elhelyezésére szolgál.

Gazdasági terület

17.§

Gazdasági területeken az építési övezetre előírt maximális építménymagasság – a technológiai indokoltság mértékéig – túlléphető.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

18.§

(1)   Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen a melléképítmények közül nem helyezhető el háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, valamint trágyatároló.

(2)   Az építési övezetben – a Gksz-2 jelű kivételével – a beépítés feltétele a teljes közművesítés megléte.

(3)   A Gksz-2 jelű építési övezetben [Borhi-tanya, Brezovai-tanya] a beépítés feltétele a részleges közművesítés megléte.

Ipari gazdasági terület

19.§

(1)   Ipari gazdasági területen elhelyezhető:

a)     igazgatási épület,

b)    irodaépület,

c)     parkolóház, valamint

d)    üzemanyagtöltő.

(2)   Ipari gazdasági területen a melléképítmények közül nem helyezhető el háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, valamint trágyatároló.

(3)   Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítés megléte.

Különleges területek

20.§

(1)   Különleges területen kizárólag az alábbi, 20. § (2)-(5) bekezdésekben részletezett, a sajátos használathoz kapcsolódó, vagy azt kiegészítő funkciójú épületek és építmények helyezhetők el.

(2)   A különleges pincesor területen elhelyezhető          mezőgazdasági terménytárolási célokat szolgáló pince.

(3)   A különleges sportterületen elhelyezhető:

a)     sport- és rekreációs létesítmény,

c)     gyermekjátszótér,

d)    kalandparki építmény,

b)    sportlétesítményt kiszolgáló építmény,

c)     a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmény, valamint

d)    a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló épület (szociális épület, iroda, raktár, porta stb.).

(4)   A különleges szennyvíztisztító területen elhelyezhető       a települési folyékony hulladék kezelését/ártalmatlanítását, és a keletkező iszap átmeneti tárolását biztosító épületek, létesítmények, műtárgyak, valamint a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális épület, iroda, raktár, porta stb.) épületek.

(5)   A különleges temetőterületen elhelyezhető:

a)     egyházi és világi kegyeleti épület,

b)    ravatalozó,

c)     iroda és szociális épület,

d)    sírbolt, emlékmű,

e)     urnafal,

f)     kereszt, harangláb, emlékoszlop,

g)     virág és kegyeleti kellék árusításához szükséges építmény, valamint

h)    portaépület.

(6)   Különleges területeken az építési övezetre előírt maximális építménymagasság – a technológiai indokoltság mértékéig – túlléphető.

(7)   Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítés megléte.

3. Övezetek előírásai

Közlekedési- és közműterületek – Közutak

21.§

(1)   Közutak területén nem helyezhető el:

a)     vendéglátó épület,

b)    szálláshely-szolgáltató épület,

c)     igazgatási épület,

d)    gazdasági tevékenységi célú épület, valamint

e)     a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, a személyzet számára szolgáló lakás.

(2)   A közforgalom számára megnyitott magánút műszaki paraméterei a közúti jellemzőkkel azonos módon, a közművesítés a közúti státuszú utcákhoz hasonlóan biztosítandó. A közforgalom számára megnyitott magánúton a forgalom lehetőségét bármely napszakban és mindenki számára biztosítani kell.

(3)   Közforgalom elől elzárt magánút belterületen nem létesíthető.

 Zöldterületek – Közparkok

22.§

(1)   A közpark területén elhelyezhető:

a)     közösségi közlekedési megállóhely,

b)    az idegenforgalom építményei (a szálláshelyek kivételével), valamint

c)     az ismeretterjesztés építményei.

(2)   Az övezetben a vonatkozó előírások megtartásával az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

a)     közmű-becsatlakozási műtárgy,

b)    kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, vízmedence, szökőkút, lugas, pihenés és játék céljait szolgáló műtárgy), valamint

c)     kerti szabadlépcső és lejtő.

Erdőterületek

23.§

(1)   Erdőterületen kizárólag az alábbi, 24. §-26. § szakaszokban részletezett, a sajátos rendeltetéshez kapcsolódó, vagy azt kiegészítő funkciójú épületek és építmények helyezhetők el.

(2)   Erdőterületen épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 300 m²-t.

(3)   Az övezetben a beépítés feltétele a keletkező szennyvíz:

a)     szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy

b)    szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóban történő elhelyezése, vagy

c)     egyedi szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.

Védelmi rendeltetésű erdőterület

24.§

(1)   védelmi rendeltetésű erdőterületen kizárólag az erdő fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el.

(2)   Védelmi rendeltetésű erdőterületen a bármely terület-felhasználási egységen elhelyezhető építmények csak akkor helyezhetők el, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.

Gazdasági erdőterület

25.§

Gazdasági erdőterületen elhelyezhető:

a)     az erdő rendeltetésének megfelelő üzemi építmény,

b)    szolgálati lakó- és szállásépületek, őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei (pl. erdészház stb.),

c)     oktatási-kutatási építmény,

d)    közlekedési és szállítási építmény, valamint

e)     állattartó építmény.

 Egészségügyi, szociális turisztikai erdőterület

26.§

Egészségügyi, szociális-turisztikai elsődleges rendeltetésű erdőterületen elhelyezhető közlekedési létesítmény, valamint a szabadidő eltöltését és a testedzést szolgáló építmény (erdei tornapálya, kerékpárút, turistaút, pihenőhely, esőbeálló, egyéb sportpálya stb.).

Mezőgazdasági területek

27.§

(1)   Mezőgazdasági területen – a 28. §-30. § előírásainak megfelelően – a mezőgazdasági hasznosítás építményei (üvegház, fóliasátor, pince, présház, állattartó építmény, mezőgazdasági épület stb.) helyezhetők el.

(2)   Mezőgazdasági rendeltetésű övezetek területén csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek létesíthetők.

(3)   Tájképvédelmi területen birtokközpont nem létesíthető.

Általános mezőgazdasági terület

28.§

(1)   Szőlő művelési ágú telken csak a szőlő- és borgazdálkodással, továbbá borturizmussal és kereskedelemmel összefüggő épület helyezhető el.

(2)   A beépíthetőség szempontjából szőlő művelési ágú az a telek, amelynek területe legalább 80%-án művelt szőlőültetvény található.

(3)   Mezőgazdasági terület Má1 övezetére érvényes előírások:

a)     100 000 m²-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.

b)    100 000 m² feletti telken építményt elhelyezni 1%-os beépítettséggel szabad.

c)     Az előkert, az oldalkert és a hátsókert mérete min.10 m.

d)    Az elhelyezhető épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 600 m²-t.

(4)   Mezőgazdasági terület Má2 övezetére érvényes előírások:

a)     3000 m²-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,

b)    a 3000-6000 m² közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – 3%-os beépítettséggel, elsősorban tárolás célját szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,

c)     a 6000 m²-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el,

d)    Az övezetben lakóépület nem helyezhető el.

e)     Az előkert, és a hátsókert mérete min.10 m, az oldalkert mérete min.3 m.

f)     Az elhelyezhető épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 200 m²-t.

Kertes mezőgazdasági terület

29.§

(1)   Kertes mezőgazdasági területen bármely építmény elhelyezésére az OTÉK 29. § (3) bekezdésében szereplő előírásai – jelen rendelet 29. § (2)-(4) bekezdéseivel együttesen – az irányadóak.

(2)   Kertes mezőgazdasági területen lakóépület nem helyezhető el.

(3)   Az előkert, az oldalkert és a hátsókert mérete min.3 m.

(4)   Az elhelyezhető épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 200 m²-t.

Korlátozott használatú mezőgazdasági terület

30.§

(1)   Az övezetben az ingatlan-nyilvántartás szerint gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos besorolású telkek művelési ága nem változtatható meg.

(2)   Korlátozott használatú mezőgazdasági területen építmény nem létesíthető.

(3)   Az övezetben a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelő mezőgazdasági tevékenység folytatható a vonatkozó jogszabályok alapján.

Vízgazdálkodási terület

31.§

(1)   Vízgazdálkodási területen elhelyezhető:

a)     az árvízvédelem létesítményei és műtárgyai,

b)    a meder használatával, fenntartásával összefüggő vízi létesítmények,

c)     a felszíni vízrendezés létesítményei és műtárgyai,

d)    a meder használatával, fenntartásával összefüggő vízi létesítmények, valamint

e)     hídpillér.

(2)   A település belterületén található vízmedrek rendezése csak természetközeli megoldásokkal történhet, kivéve, ha a vízhozam elvezetéséhez szükséges természetszerű meder területe nem biztosítható.

Beépítésre nem szánt különleges területek

32.§

(1)   Beépítésre nem szánt különleges területen kizárólag az alábbi, 32. § (2)-(5) bekezdésében részletezett, a sajátos használathoz kapcsolódó, vagy azt kiegészítő funkciójú épületek és építmények helyezhetők el.

(2)   A beépítésre nem szánt különleges temetőterületen elhelyezhető:

a)     egyházi és világi kegyeleti épület,

b)    ravatalozó,

c)     iroda és szociális épület,

d)    sírbolt, emlékmű,

e)     urnafal,

f)     kereszt, harangláb, emlékoszlop,

g)     virág és kegyeleti kellék árusításához szükséges építmény, valamint

h)    portaépület.

2. A beépítésre nem szánt különleges motocross-pálya céljára szolgáló sportterületen elhelyezhető:

1. motorsport lebonyolításához szükséges építmény,
2. a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmény, valamint
3. a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló épület (szociális épület, iroda, raktár, porta stb.).

(4)   A beépítésre nem szánt különleges inert hulladék válogatás céljára szolgáló területen elhelyezhető az inert hulladék ideiglenes elhelyezését, átválogatását, és a szétválogatott inert hulladék átmeneti tárolását biztosító épületek, létesítmények, műtárgyak, valamint a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális épület, iroda, raktár, porta stb.) épületek.

(5)   A beépítésre nem szánt különleges zagytározás céljára szolgáló területen elhelyezhető  a zagy elhelyezését, a zagylerakó fenntartását biztosító létesítmények, műtárgyak, valamint       a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális épület, iroda, raktár, porta stb.) épületek.

NEGYEDIK RÉSZ

Záró rendelkezések

33.§

E rendeletet Visonta Község önkormányzati rendeleteiben HÉSZ rövidítéssel kell szerepeltetni.

34.§

1. Ez a rendelet 2011. augusztus 18-án lép hatályba.

2. Hatályát veszti Visonta Községi Önkormányzat Képviselőtestületének Visonta Község kül- és belterületének Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 8/2005. (IX. 14.) Ök. rendelete.

(3)   Ez a rendelet s belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével felülvizsgálatra került, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

35.§

(1)   Jelen rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:

        a) 1. melléklet: Visonta Község Szabályozási Terve

aa) 1.1. melléklet:     Szabályozási Terv jelmagyarázata és szelvénykiosztása

ab) 1.2. melléklet:     Visonta Község Belterületi Szabályozási Terve M = 1 : 2000

ac) 1.3. melléklet:     Visonta Község Külterületi Szabályozási Terve M = 1 : 8000

ad) 1.4. melléklet:     Visonta Község építési övezetei/övezetei

        b) 2. melléklet:       Sajátos jogintézményekkel érintett ingatlanok jegyzéke

ba) 2.2. melléklet      Elővásárlási joggal érintett ingatlanok

bb) 2.3. melléklet     Kisajátítással érintett ingatlanok

bc) 2.4. melléklet      Helyi közút céljára történő lejegyzéssel érintett ingatlanok

bd) 2.5. melléklet     Beültetési kötelezettséggel, mint településrendezési kötelezettséggel érintett ingatlanok

3. Jelen rendelethez az alábbi függelékek tartoznak:

        a) 1. függelék: Nemzetközi, illetve országos jelentőségű értékek

aa) 1.1. függelék       Műemlékek

ab) 1.2. függelék       Régészeti lelőhelyek

ac) 1.3. függelék       Védett természeti értékek

        b) 2. függelék: Helyi jelentőségű értékek

ba) 2.1. függelék       Helyi jelentőségű művi értékek

bb) 2.2. függelék      Helyi jelentőségű természeti értékek

        c) 3. függelék  Magyarországon őshonos fa és cserjefajok jegyzéke

        d) 4. függelék  Közmű ágazati szabványok kivonata

        e) 5. függelék: Hatályos jogszabályok jegyzéke