Celldömölk Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörében eljárva a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban Nvt.) 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 123. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében és Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében továbbá 143. § (4) bekezdésének i) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I.

A RENDELET HATÁLYA

1. §

(1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő:

         a.)  ingatlan és ingóvagyonra,

         b.)  közművekre,

         c.) az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra,

         d.)  önkormányzati társulásba, gazdasági társaságba bevitt vagyonra,

         e.)  gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető társasági részesedésre,

         f.)   értékpapírokra

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

         a.)  az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére,  

               továbbá az önkormányzati lakások elidegenítésére,

         b.)  az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatba adására.

(3)  A rendelet személyi hatálya:

         a.)  az Önkormányzat Képviselő-testületére (továbbiakban: Önkormányzat),

         b.)  a Képviselő-testület szerveire,

         c.) az Önkormányzat költségvetési szerveire,

         d.)  az Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokra,

         e.)  az Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokba delegált felügyelő-bizottsági tagokra,                 

               önkormányzati tulajdonosi képviseleti joggal megbízott személyekre terjed ki.

II.

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

2. §

Az Önkormányzat vagyona – rendeltetése szerint – törzsvagyonból, valamint üzleti vagyonból áll.

3. §

A törzsvagyon

(1) Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősíti közmű vagyonát, és a köztemetőket.

(2)  Az Nvt. alapján kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3)  Korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősül az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges középület, közterület. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(4)  Az (1)-(3) bekezdés hatálya alá nem tartozó vagyontárgyak az üzleti vagyon körébe tartoznak. Az üzleti vagyon felsorolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

4. §

Üzleti vagyon

(1) Az önkormányzat vagyona mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

      (2)  Az üzleti vagyontárgyak körét a 3. melléklet tartalmazza.

5. §

A vagyontárgyak minősítése

(1)  A Képviselő-testület e rendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagy korlátozottan forgalomképes vagyonnak, valamint üzleti vagyonnak minősülő vagyontárgy besorolását megváltoztathatja.

(2) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába új vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a Képviselő-testületnek minősíteni kell.

6. §

Vagyonleltár

(1)  Az Önkormányzat vagyonáról – kivéve a (5) bekezdésben foglaltakat – évente leltárt kell készíteni. A vagyonállapotot tükröző leltárt – szerepeltetve benne az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket – az éves zárszámadási rendelethez kell csatolni.

(2)  A vagyonleltár az Önkormányzat vagyonának, a költségvetési év zárónapján (december 31-én) meglévő aktuális állapotát mutatja. Alapvető célja a vagyon, azon belül is elkülönítve az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon, a nemzetgazdasági szempontból kiemelet jelentőségű nemzeti vagyon és a korlátozottan forgalomképes vagyon számbavétele.

(3)  Az eszközök – kivéve az immateriális javakat, követeléseket – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(4)  Amennyiben a tulajdonvédelem megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a mennyiségi felvétellel történő leltározást kétévenként kell végrehajtani.

III.

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON FELETTI RENDELKEZÉSI JOG GYAKORLÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI

7. §

A tulajdonosi jogok gyakorlása

(1) Az Önkormányzat Képviselő-testületét megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

      (2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(3) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerződésben a tulajdonosi jogok egy részének gyakorlásával megbízza.

8. §

Eljárás a tulajdonos képviseletében

(1) A tulajdonosi jogokat gyakorló, illetve a törvény rendelkezései alapján az önkormányzati vagyont kezelő szerv vagy személy, továbbá a képviselet jogát szerződéssel meghatalmazás alapján ellátó személy a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban, illetve a szerződés keretén belül gyakorolhatja jogait.

(2) E rendelet keretében az önkormányzat képviseletében – a (3) bekezdés kivételével – a polgármester, annak akadályoztatása, vagy távolléte esetén az alpolgármester jár el.

(3) Azoknak a társasházaknak a közgyűlésében, ahol önkormányzati tulajdonban lévő lakás vagy nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiség is van, a tulajdonos önkormányzat képviseletét a Városgondnokság vezetője látja el.

(4) Gazdasági társaságban az Önkormányzatot a Polgármester, annak akadályoztatása vagy távolléte esetén az Alpolgármester, illetve a Képviselő-testület által képviselettel meghatalmazott személy képviseli.

      Nem jelölhető ki az a személy, akinek az adott gazdasági társaságban érdekeltsége van, vagy akinek olyan társaságban van érdekeltsége, amely az adott gazdasági társasággal rendszeres gazdasági kapcsolatban van.

(5) Azon gazdasági társaságokban, amelyeknek az Önkormányzat is tagja, a társaság Igazgatóságába, vagy Felügyelő Bizottságába tagot delegálni a Képviselő-testület jogosult.

(6)  Az e rendelet hatálya alá tartozó vagyontárgyainak tekintetében fennálló tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok – értékhatártól függetlenül – az Önkormányzat javára bejegyzett szerződéses viszonyokból származó elővásárlási,- visszavásárlási- és jelzálogjog földhivatali törléséhez szükséges nyilatkozatok – amennyiben a kikötött intervallum lejár, illetőleg a jelzáloggal biztosított összeg esetében a biztosított összeg maradéktalanul megfizetésre került és a megfelelő szerződések, okiratok, igazolások rendelkezésre állnak – aláírására a polgármester jogosult.

(7)  Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatokat (elidegenítési és terhelési tilalmak törlése, másik ingatlanra történő átvitelének engedélyezése, további terhek bejegyeztetéséhez történő hozzájárulás megadása, telek megosztása, összevonása, építésügyi igazolás körében fellebbezési jog gyakorlása) a polgármester adja meg.

9. §

Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezmények átengedése,

követelés elengedése

(1)  Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – ingyenesen, vagy kedvezményesen bármely jogcímen, így különösen adás-vétel, ajándékozás, közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára alapítványi hozzájárulás jogcímén, stb. – átruházni kizárólag a Képviselő-testület jogosult.

(2)  E rendelet alkalmazásában kedvezményes átruházásnak minősül a vagyon olyan értéken történő átruházása, amely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadását tenné lehetővé.

 (3) Az Önkormányzat csak az alábbi esetekben mondhat le részben, vagy egészben követeléséről:

        a) csődegyezségi megállapodásban,

        b) bírói egyezség keretében,

        c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

        d) a végrehajtási eljárás során nem, vagy csak részben térül meg,

        e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel érvényesíthető,

        f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

10. §

Felajánlott vagyon elfogadása

(1)  Bármely vagyontárgy (értékhatárra tekintet nélkül ingatlan vagyon, valamint készpénz) tulajdonjoga ingyenes, vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

(2)  Ha a vagyontárgy ingyenes, vagy kedvezményes felajánlása önkormányzati költségvetési szerv részére történik, a Képviselő-testület döntését megelőzően szükséges a költségvetési szerv nyilatkozata arról, hogy képes-e a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.

(3)  Nem fogadható el olyan ingyenes, vagy kedvezményes felajánlás (pl. ajándék, hagyaték, stb.) amelynek ismert terhei elérhetik, vagy meghaladhatják a vagyontárgy értékét.

(4)  A Képviselő-testület köteles az ingyenesen, vagy kedvezményesen felajánlott és elfogadott vagyontárgyat a felajánló által megjelölt önkormányzati költségvetési szerv részére a felajánló által meghatározott célra átadni.

11. §

Tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban

(1)  Gazdasági Társaság alapítására – az önkormányzati tulajdonrész mértékétől függetlenül – kizárólagosan a Képviselő-testület jogosult.

(2) Az Önkormányzat nem vehet részt tagként olyan vállalkozásban, amelyben felelőssége meghaladja a vagyoni hozzájárulása mértékét. Vállalkozása a kötelező és az önként vállalt feladatainak ellátását, a közszolgáltatások biztosítását nem veszélyeztetheti.

(3) A vállalkozásba fektetett vagyonnal a kitűzött célt leginkább biztosító módon kell gazdálkodni, melyért a tulajdonos megbízásából eljáró képviselő felel, aki az önkormányzat gazdasági érdekeit köteles képviselni.

(4)  Üzletrész, vagy részvény átruházása esetén az Önkormányzatot, mint a gazdasági társaság tagját megillető elővásárlási jog gyakorlásáról a Képviselő-testület dönt.

(5)  Az Önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(6)  Az önkormányzati tulajdonosi részesedéssel működő gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén a tagsági (részvényesi) jogokat a polgármester gyakorolja. Ezt a jogát az általa meghatalmazott személy útján is gyakorolhatja.

 (7) A polgármester, vagy akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott más személy csak a Képviselő-testület döntésének megfelelően adhatja le szavazatát a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén a következő döntések esetén:

       a) a társaság üzleti tervének elfogadása

       b) társaság éves beszámolójának elfogadása

       c) a társaság vezető tisztségviselőjének megválasztása, díjazása, jutalmazása, felmentése

       d) a társaság felügyelő bizottsági tagjainak megválasztása

       e) törzstőke felemelése, vagy csökkentése

       f) az önkormányzat által fizetendő pótbefizetés elrendelése

(8)  A (7) bekezdésbe nem tartozó, illetve amennyiben a társasági szerződés módosítása a hatályos jogszabályokban bekövetkezett változások miatt szükséges, úgy a polgármester, vagy akadályoztatása esetén az általa megbízott személy a Képviselő-testület előzetes állásfoglalása nélkül, önállóan dönthet a társaság legfőbb szervének ülésén.

(9) Az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság legfőbb szervében tulajdonosi képviseleti joggal megbízott képviselő a gazdasági társaság, legfőbb szervének döntéseiről folyamatosan, de  - legkésőbb az ülést követő Képviselő-testületi ülésen - köteles tájékoztatást adni.

(10) Azon gazdasági társaságban, melyben az önkormányzat 10 %-ot el nem érő részesedéssel rendelkezik a polgármester átruházott hatáskörben dönt a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén, amelyről utólag tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(11) A Képviselő-testület az 4. mellékletben meghatározott gazdasági társaságokban rendelkezik    részesedéssel.

IV.

RENDELKEZÉS AZ EGYES ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ VAGYONTÁRGYAKKAL

12. §

Az önkormányzat intézményeire bízott vagyon

(1) Az intézmények részére a Képviselő-testület a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben – ingyenesen – az 5. melléklet szerint biztosítja. A Városgondnokság Ingatlankezelésében lévő lakások és egyéb helyiségek vonatkozásában a bérlő kijelölésének jogát a tulajdonos fenntartja.

(2) Az Önkormányzat intézményei a használat jogánál fogva a pénzügyi fedezet biztosításának arányában a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, tevékenységi körükben a hasznok szedésére és kötelesek a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására. Az Önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező, vagy önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül, vagy azt elősegítve szolgálhatja, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti.

(3) Az Önkormányzat intézményeitől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a Képviselő-testület megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.

(4) Az Önkormányzat intézményei a használatukban lévő vagyont bevételeik növelése érdekében az alapfeladat sérelme nélkül – határozott idejű bérbeadás útján – és amennyiben az alaptevékenység jellege lehetővé teszi – a forgalomképes vagyonát vállalkozási tevékenység folytatására hasznosíthatja.

(5) Az ingatlan és ingó vagyon bérbeadás útján történő hasznosításának feltétele, hogy a bérlet tárgyával összefüggésben a bérbeadót terhelő karbantartási, fenntartási és egyéb költségek a bérlet idejével arányosan a bérleti díjban megtérüljenek.

(6) Azon vagyonelemekre, amelyekre az önkormányzatnak van felújítási, karbantartási, vagy beruházási kötelezettsége, azt a Városgondnokság látja el.

13. §

(1) Az Önkormányzat intézményeinek joga a használatukban lévő ingatlanok, ingók és szellemi kapacitás ésszerű hasznosításával – az alaptevékenységet nem sértő, az alapfeladat színvonalának javítása érdekében- vállalkozói tevékenységet folytatni.

(2) Az alapító okiratban nem szabályozott vállalkozási tevékenység csak a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásával folytatható. Önkormányzati intézmény csak olyan gazdasági társasában vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.  A vállalkozás eredményességéért és jogszerűségéért az önkormányzat intézményének vezetője felel.

(3) Az intézmény a vállalkozásból származó eredményeit köteles visszafordítani az alaptevékenység színvonalának javítására.

(4) A vállalkozási tevékenység folytatásának feltétele, hogy a vállalkozót terhelő tárgyévi költségek az adott évben legalább megtérüljenek, ezt köteles az intézmény vezetője a mindenkori számviteli előírásoknak megfelelően dokumentálni.

14. §

(1) Az önkormányzati intézmények használatában lévő 100.000,-Ft egyedi értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyakat az intézményvezető saját hatáskörében értékesítheti. Az ebből származó bevétel az adott intézmény költségvetését illeti meg.

(2) Az önkormányzati intézmények használatában lévő 100.000,-Ft feletti és 500.000,-Ft egyedi értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyakat az intézményvezető, a polgármester előzetes engedélyével értékesítheti, a bevétel felhasználásának egyidejű meghatározásával.

(3) Az önkormányzati intézmények használatában lévő 500.000,-Ft feletti ingó vagyontárgyakat kizárólag a Képviselő-testület előzetes engedélyével lehet értékesíteni a bevétel felhasználásának egyidejű meghatározásával.

(4)  Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés vagy feladatváltozás miatt feleslegessé válik, annak hasznosításáról a polgármester által kijelölt intézményvezető gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.

(5) A használó intézmény az ingóságok elidegenítése esetén más szervekkel és személyekkel szemben köteles elsőbbséget biztosítani az önkormányzat többi intézményének.

15. §

Üzleti vagyon hasznosítása

(1) Az üzleti vagyon körébe tartozó tulajdon megszerzéséről, értékesítéséről és hasznosításáról a Képviselő-testület gondoskodik.

(2)  Az üzleti vagyon hasznosítása során az önkormányzat:

a) gazdasági társaságot alapíthat,

b) közalapítványt hozhat létre, vagy alapítványhoz (köz) alapítványhoz csatlakozhat,

c) tulajdonjogát másra átruházhatja,

d) vagyonrészének birtokát, használatát, vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedheti,

e) biztosítékul adhatja, vagy más módon megterhelheti.

(3) A hasznosítási döntés végrehajtására az Önkormányzati Hivatal útján a polgármester jogosult, a bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.

(4)  A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörében dönt:

a) önkormányzati intézmény és gazdasági társaság alapításáról,

b) (köz)alapítvány létrehozásáról, vagy ahhoz való csatlakozásról,

c) az éves költségvetési rendeletben nem szereplő forgalomképes ingatlanok értékesítéséről, vásárlásáról, cseréjéről, használatba-, vagy haszonbérbe adásáról, valamint vállalkozásba viteléről,

d) vagyontárgy biztosítékul nyújtásáról hitelfelvételhez,

e) vagyontárgy koncesszióba adásáról, kötelezettségről és vagyoni értékű jogról való lemondásáról harmadik személy javára,

f) az önkormányzat gazdasági társaságokban fennálló üzletrészének értékesítéséről, az üzletrészekkel kapcsolatos tulajdonosi nyilatkozatok megadásáról, pénzbeli betétjének és apportjának emeléséről és csökkentéséről, valamint az üzleti vagyontárgyak hasznosításáról.

16. §

(1) Az üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyak jogi és természetes személyek részére egyaránt elidegeníthetők, használatba adhatók, vagy egyéb módon hasznosíthatók.

(2) A vagyontárgy elidegenítésére, hasznosítására való kijelölésről, a hasznosítás módjáról, formájáról és a végső döntés meghozataláról a tulajdonosi jogok gyakorlója határoz.

17. §

Az önkormányzati vagyon forgalmi értékének meghatározása

(1) Az önkormányzati vagyontárgy tulajdonjogának átruházására vagy hasznosítására irányuló döntést  megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) A forgalmi érték megállapításának módja:

     a.) ingatlanok esetében független ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték 36 hónapnál

          nem régebbi étékbecslés alapján

     b.) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés.

18. §

Önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

(1) Önkormányzati vagyont elidegeníteni, a használat, illetve a hasznosítás jogát átengedni forgalmi értékbecsléssel megalapozva, a megfelelő körben történő meghirdetés (vagy pályáztatás, versenytárgyalás, licit) útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.    

A pályázati felhívás kiírásáról, annak ütemezéséről a Képviselő-testület dönt, a közzétételről a polgármester gondoskodik.

      (2)  Nem kell pályázatot hirdetni:

      a.) ha az önkormányzati vagyontárgy értéke nem éri el:

                        aa.) ingóvagyon esetében az 500.000 (ötszázezer) forintot,

                        ab.) ingatlanvagyon esetében az 25.000.000 (huszonötmillió) forintot, 

      b) a Helyi Építési Szabályzat, valamint Szabályozási Terv szerinti telek kiegészítés és telekhatár rendezés esetén,

      c) vagyontárgyat önkormányzati többségi tulajdonú gazdálkodó szervezetbe történő bevitelekor

      d) jogszabály vagy szerződés által biztosított elővásárlási jog jogosultja részére történő

elidegenítés esetén,

      e) amikor az önkormányzat földhasználati jogot ad, vagy bérleti jogviszonyt létesít

      f) bérleti idő, használati idő meghosszabbításakor

     g) állami feladatot ellátó szerv elhelyezésekor,

     h) kisajátításnál, valamint jogszabály szerinti kisajátítási ok fennállása esetén csereingatlan biztosításakor,

     i) ha a pályáztatási eljárás eredménytelen maradt.

(3)  A jogszabályban meghatározott önkormányzati feladatot ellátó olyan gazdasági társaság részére, amelyben az önkormányzat részesedése eléri az 50 %-ot, pályáztatás nélkül, a Képviselő-testület egyedi döntése alapján adható bérbe ingatlan.

(4) A pályázati felhívást az önkormányzat honlapján és a helyben szokásos módon (hirdetőtáblára való kifüggesztés) kell közzétenni a pályázat benyújtási határidejét legalább 14 nappal megelőzően. A Képviselő-testület külön határozata alapján a pályázati felhívás megyei napilapban, vagy országos napilapban is közzé tehető.

(5)  A pályázat kiírásának tartalmaznia kell az értékesíteni vagy hasznosítani kívánt vagyontárggyal és az értékesítéssel vagy hasznosítással kapcsolatos minden lényeges információt.

       (6)  A vételi ajánlatot az Önkormányzati Hivatalban rendszeresített vételi szándéknyilatkozat                                         

      nyomtatványon lehet megtenni.

       (7)  Amennyiben a határidőre több vételi ajánlat is érkezik, az ingatlanra vonatkozóan licitet kell lefolytatni     

       a vételi ajánlat tevők között.

      (8) A licit lebonyolításáról a jegyző a polgármester által elfogadott „A pályázati úton értékesítendő

      ingatlanok eladására vonatkozó szabályokról” szóló Szabályzatban foglaltak szerint intézkedik.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott jogügylet megkötésére – a legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázóval – a polgármester jogosult.

(10) Az adás-vételi ügyekben a fizetés határideje és ütemezése a Képviselő-testület által elfogadott vételi szándéknyilatkozatban leírtak szerint történik.

(11)Amennyiben az Önkormányzat által kiírt pályázat eredménytelen, a hasznosítás változatlan feltételekkel újabb pályázati felhívás nélkül történhet.

(12) A vagyonhasznosítás valamennyi területén megkötött szerződésekről az Önkormányzati Hivatal vagyonnyilvántartója nyilvántartást vezet.

19. §

Vagyonnyilvántartás

(1) A vagyonnyilvántartás rendszerét – figyelemmel a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokra – a jegyző határozza meg.

(2) A vagyonnyilvántartás feladatait az Önkormányzati Hivatal vagyonnyilvántartója, továbbá az önkormányzat tulajdonosi irányítása alatt működő intézményei, gazdasági társaságai látják el.

(3) A vagyonnal gazdálkodók kötelesek a rájuk bízott vagyont nyilvántartani, leltározni, kötelesek továbbá a vagyont érintő változásokat a vagyonnyilvántartónak jelenteni.

20. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyonról a 147/1992.(XI.6.) sz. Korm. rendelet alapján felvezetett ingatlankataszter folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Az ingatlan valós állapotában, értékében bekövetkezett változást a költségvetési intézmény, egyéb gazdálkodó szer a változástól számított 90 napon belül, de az éves zárási munkákhoz igazodóan haladéktalanul köteles a vagyonnyilvántartónak jelenteni.

(3) A vagyonnyilvántartás felfektetéséért, folyamatos vezetéséért, a számvitellel, a földhivatali nyilvántartással, valamint a szolgáltató vállalatok nyilvántartásával és természetbeni állapottal való egyezőségéért a jegyző felel.

V.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. §

(1) Ez a rendelet 2019. január 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 30/2009.(XI.20.) önkormányzati rendelet.

Celldömölk, 2018. december 19.

Fehér László                                                                                                          Farkas Gábor

polgármester                                                                                                               jegyző