1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szentkirály Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Szentkirály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(3) Az önkormányzat székhelye:

2. § A képviselő-testület a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. Ennek megfelelően önkormányzati döntést a Képviselő-testület illetőleg helyi népszavazás hozhat. A Képviselő-testület törvényben meghatározott körben a bizottságát, a társulását, a polgármestert és a jegyzőt önkormányzati döntési jogkörrel láthatja el.

3. § (1) A Képviselő-testület illetékessége Szentkirály község közigazgatási területére terjed ki.

(2) Jelen rendelet hatálya kiterjed Szentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületére, a képviselő-testület bizottságaira, a polgármesterre, az alpolgármesterre, a jegyzőre továbbá a Szentkirályi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőire.

4. § Az Önkormányzat jelképének, címerét a település névhasználatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg. Az Önkormányzat zászlaja: fehér színű mezőben az önkormányzat címere.

5. § (1) Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, középen a Magyar Köztársaság címere, körben az alábbi felirat: Önkormányzati Testület Szentkirály.

(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

6. § A képviselő-testület ellátja a jogszabályban megállapított és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.

7. § (1) A Képviselő-testülettől a polgármesterre, jegyzőre, Szociális Bizottságra átruházott hatáskörök jegyzékét jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról a képviselő-testületnek legalább évente egyszer beszámolni kötelesek.

(3) Bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, – átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.

8. § A Képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő, amely kiegészül a polgármesterrel.

9. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. A képviselő-testület üléseit munkaterv szerint tartja. A munkatervi javaslatot egy évi időszakra a bizottságok véleményezésével a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkatervi javaslat indokolt esetben félévi időszakra is előterjeszthető.

(3) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot tehet

10. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület üléseit általában a hónap utolsó hetének munkanapjára a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.

11. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a polgármester, az állandó bizottság vagy a képviselők egynegyedének az indítványára.

(2) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül köteles összehívni.

(3) Rendkívüli ülést legkorábban a kezdeményezés napját követő legelső munkanapra lehet összehívni.

(4) A polgármester által kezdeményezett rendkívüli ülések esetén is az általános szabályok érvényesek.

(5) Rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amelyre az indítvány vonatkozott.

(6) Az (5) bekezdésben szereplő napirendi pont beterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(7) Az indítványozó a rendkívüli ülés összehívását és az indítvány napirendre tűzését köteles előadni és indokolni.

12. § (1) A képviselő-testület összehívását a képviselők egynegyede, képviselő-testület-bizottsága, a kormányhivatal vezetője is indítványozhatja a polgármesternél.

(2) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 8 nappal kell kézbesíteni. A rendkívüli ülésre szóló meghívót és az előterjesztést legalább a képviselő-testület ülésének napját megelőző nappal kell kézbesíteni.

(4) A meghívónak a munkatervbe felvett napirenden túl tartalmaznia kell a polgármester, alpolgármester, jegyző, a bizottság által benyújtott, valamint azokat a javaslatokat, amelyek tárgyalását legalább 2 képviselő kérte.

(5) A képviselő-testületi ülés időpontjáról a község lakosságát az Önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztett, az ülés időpontját helyét és napirendjét tartalmazó meghívóval a polgármester értesíti.

(6) A képviselő-testület üléseit az Önkormányzat tanácskozó termében tartja. Célszerűségi szempontból kihelyezett képviselő-testületi ülés is tartható.

13. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívandók:

14. § (1) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 5 napon belül újból össze kell hívni.

(2) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

15. § (1) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén az életkorában legidősebb képviselő elnököl.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester a megjelentek létszáma alapján megállapítja az ülés határozatképességét.

(3) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

16. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot.

(2) A napirendet a képviselő-testület állapítja meg, melyről vita nélkül határoz.

(3) Az ülés napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) Napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be:

17. § A napirendi pontok előterjesztője

18. § (1) Előterjesztésnek minősül: a határozat és rendelettervezet, beszámoló, tájékoztató.

(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést általában írásban, kivételesen szóban lehet benyújtani.

(3) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért annak előadója, törvényességéért a jegyző a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során, a lehetőségekhez képest köteles megismerni és figyelembe venni a lakosság, a napirend témájában érintett szervek és szervezetek véleményét, javaslatát.

(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

19. § (1) A munkatervben nem szereplő napirend megtárgyalására bármely képviselő önálló indítványt tehet. Az önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 8 nappal kell írásban a polgármesterhez benyújtani.

(2) Az önálló indítvány napirendre tűzéséről vita nélkül a képviselő-testület dönt.

(3) A képviselő-testület akkor köteles napirendre tűzni a képviselői önálló indítványt, ha azt rajta kívül még két képviselő is támogatja.

20. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet a tisztségviselőkhöz, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) Az interpellációt az ülés előtt írásban kell benyújtani a polgármesterhez és a megkérdezett személyhez.

(3) Az ülésen az interpelláció 2 percben összefoglalva szóban is indokolható.

(4) Az interpellációra adott írásos választ a képviselőknek meg kell küldeni.

(5) Az interpellációra adott választ követően az interpellálónak – legfeljebb 2 percben – viszontválaszra van joga. Ezt követően a képviselő-testület vita nélkül határoz a válasz elfogadásáról.

(6) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, a megkérdezett köteles a kérdést újból megvizsgálni és ennek eredményéről az interpellálót 8 napon belül és a képviselőket a legközelebbi ülésen tájékoztatni.

(7) Ha a képviselő-testület a választ továbbra sem fogadja el, az interpellációt a tárgy szerint illetékes bizottságnak adja ki megvizsgálás és válaszadás céljából.

(8) A sürgősség elfogadása esetén az indítványt azonnal tárgyalni kell. Ellenkező esetben egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és napirendre tűzésének időpontjáról a testület dönt.

21. § (1) A képviselők a tisztségviselőknek, a bizottságok elnökeinek, a jegyzőnek felvilágosítás kérése céljából kérdést tehetnek fel. A kérdés a képviselő-testület ülése előtt legalább 4 órával írásban, vagy az ülésen szóban tehető fel.

(2) A megkérdezett az ülésen szóban válaszol. Ha az erre való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 15 napon belül írásban adja meg válaszát.

22. § (1) Módosító javaslattal bármely képviselő és a jegyző is élhet.

(2) A módosító javaslatokat 2 nappal az ülés előtt írásban lehet előterjeszteni. A sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító javaslat az ülésen előterjeszthető. A módosító javaslatokat indokolni kell.

(3) A módosító javaslat ismertetését követően az elnök a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.

23. § (1) A Bizottság, a tisztségviselő, a jegyző, a tanácsnok javasolhatják a Képviselő-testületnek valamely, a meghívóban nem szereplő előterjesztés sürgősségi tárgyalását. A javaslatot indokolni kell.

(2) Sürgősségi indítványt - a sürgősség tényének indokolásával együtt - legkésőbb a Képviselő-testületi ülést megelőző 8. napig lehet írásban benyújtani a polgármesterhez.

(3) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület a napirend megállapítása során vita nélkül határoz.

(4) Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet rendes előterjesztésként kell a következő ülés napirendi javaslataként kezelni.

(5) Sürgősségi indítványt az illetékes bizottság előzetes véleménye nélkül csak akkor tárgyalhat a Képviselő-testület, ha jogszabályi előírás alapján a döntés a munkaterv szerinti következő ülésig nem halasztható, vagy az önkormányzatnak különösen fontos érdeke indokolja, továbbá, ha a Képviselő-testület így dönt.

24. § (1) A felszólalások lehetnek:

25. § (1) A Képviselő-testület napirendi javaslatai között nem szereplő önkormányzati ügyben napirend előtti felszólalásra a képviselő a felszólalás tárgyának megjelölésével kérhetnek szót, melyet az ülés vezetője köteles megadni.

(2) A felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat. A Képviselő-testület a felszólaló kérésére további 3 perces felszólalást engedélyezhet.

(3) A felszólalás tárgyában vitának, reagálásnak nincs helye.

26. § (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet.

(2) A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

27. § (1) A polgármester a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát.

(2) Indokolt esetben a polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja az összefüggő előterjesztések egy napirendi pontban történő összevonását a tárgyalás során, melyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.

(4) A vita során elsőként az előterjesztőnek és az érintett bizottságoknak kell szót adni. Az előterjesztő a javaslatát a vita során bármikor módosíthatja.

28. § Az előterjesztő, a tisztségviselők, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek. A szót az elnök jelentkezések sorrendjében köteles megadni.

29. § (1) A képviselő, ha a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni, soron kívül, 2 perces személyes megjegyzésre kérhet szót.

(2) A felszólalás engedélyezéséről a Képviselő-testület vita nélkül határoz, a viszontválasznak, a vitának helye nincs.

30. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.

(4) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni.

31. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.

(2) A szavazás általában nyíltan, kézfelemeléssel történik.

(3) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni.

32. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor a jogszabály azt kötelező jelleggel előírja. A Képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(2) A titkos szavazást a Pénzügyi-és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le és gondoskodik a szükséges feltételek (szavazólap, urna stb.) biztosításáról. Tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően pedig megszámlálja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről jelentést tesz a Képviselő-testületnek. A szavazatarány alapja a leadott szavazatok száma. Ha titkos szavazásnál szavazategyenlőség van, a szavazást meg kell ismételni.

33. § Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

34. § (1) A Képviselő-testület az alpolgármestert, a bizottsági elnököket, a bizottság tagjait minősített többséggel választja meg.

(2) Jogszabályban és a Szervezeti és Működési Szabályzat jelen §-ban meghatározott esetekben minősített többség szükséges.

35. § (1) A képviselő-testület üléseiről hangszalagon rögzített szószerinti és a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó szerkesztett írásos jegyzőkönyvet kell készíteni. A rögzített hangfelvétel nyilvántartásának szabályairól a jegyző gondoskodik.

(2) Az írásos jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl tartalmazza:

(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:

36. § A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.

37. § (1) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak.

(2) A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot intézkedés céljából haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.

38. § A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a titkos ügykezelés szabályai szerint kell elkülönítve tárolni, őrizni.

39. § A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza:

40. § (1) A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről az Önkormányzati Hivatalban manuálisan vezetett nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás évenként, nyilvántartó lapokon történik.

(2) Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról.

(3) A képviselő-testület által hozott határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős személyt, a végrehajtás során szükséges intézkedéseket, feladatokat, a kapcsolódó ügyirat számát, a pénzügyi, költségvetési kihatást kell feltüntetni.

(4) A képviselő-testület által hozott rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, megnevezését, a kihirdetés és a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó bejegyzést kell feltüntetni.

41. § (1) A képviselő-testület évente egyszer, minden év február hónapban közmeghallgatással egybekötött falugyűlést tart, melynek keretében lehetővé teszi az állampolgárok, állampolgári közösségek, társadalmi szervezetek részére, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű kérdéseiket, kezdeményezéseiket, tegyék meg javaslataikat.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről – legalább 15 nappal a közmeghallgatás előtt – a helyben szokásos módon a lakosságot tájékoztatni kell.

(3) Kötelező közmeghallgatást tartani a munkatervben, valamint a képviselő-testület által esetenként meghatározott egyes napirendi pontok tárgyalása előtt. A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben helyi önkormányzati ügyben a Képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(4) Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a Képviselő-testület ülésén az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit:

42. § (1) Rendeletalkotás kezdeményezésére a 17. §-ban meghatározottak jogosultak.

(2) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(3) A rendelet-tervezetet írásbeli indokolással együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. Az indokolásban utalni kell az esetleges eltérő vélemény tartalmára.

(4) A Képviselő-testület a rendelet-tervezet vitája előtt közmeghallgatást rendelhet el. Ebben az esetben a rendelet-tervezetet a közmeghallgatást megelőző 10 nappal nyilvánosságra kell hozni (hirdetőtábla, Szentkirály község hivatalos honlapja, szórólap, helyi sajtó).

(5) A (10) bekezdésben foglalt kivétellel a rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (a továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján a rendelet-tervezet véleményezésére kialakított oldalon megadott elektronikus levélcímen.

(6) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név nélküli.

(7) A rendelet-tervezetet úgy kell a véleményezésére kialakított oldalon közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő álljon rendelkezésre a rendelet-tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.

(8) A beérkezett vélemények, valamint a véleményezésre jogosultak nevének és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig történik. Az adatkezelés magában foglalja az említett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is.

(9) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében az önkormányzat lakossági fórumot szervezhet.

(10) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

43. § (1) Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő napon kell kihirdetni. A képviselő-testület ennél rövidebb határidőt is megállapíthat.

(2) Az önkormányzati rendeletek kihirdetése a község hivatalos honlapján (www.szentkiraly.hu), valamint a rendelet egy eredeti példányának az Önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztése által történik.

(3) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

44. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ és ideiglenes bizottságot választhat. (a továbbiakban Bizottság)

(2) A bizottságok a Képviselő-testület ülései között végzett tevékenységükről a Képviselő-testületnek évenként beszámolnak.

(3) A bizottságok feladatköreibe utalt ügyekben érkezett megkeresésekről a kérelem, megkeresés stb. beérkezését követő 3 munkanapon belül az illetékes bizottság tagjait a Képviselő-testület Hivatala a beékezett irat másolatának megküldésével elektronikus úton tájékoztatja.

45. § (1) A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:

46. § (1) Az ideiglenes bizottság feladatát, tagjainak számát, megbízatásának terjedelmét és működésének időtartamát a Képviselő-testület állapítja meg.

(2) Az ideiglenes bizottság működésére a Képviselő-testület vagy az ideiglenes bizottság eltérő rendelkezésének hiányában az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(3) Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.

47. § (1) A bizottság feladatkörébe utalt ügyekben:

(2) A bizottságok fontosabb feladatait és hatásköreit a Szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatok ellátására vonatkozóan külön szabályzatban kell rendelkezni.

48. § (1) A bizottságok működési szabályzatukat a jelen Szabályzat keretei között maguk határozzák meg.

(2) A bizottságok munkaterv alapján működnek, amelyek a Képviselő-testület munkatervéhez igazodnak.

(3) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottságot a polgármester indítványára vagy két bizottsági tag kérésére az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül össze kell hívni.

(4) A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására indítványt tehet: tisztségviselő, jegyző, bizottság, képviselő, bizottság nem képviselő tagja.

(5) A napirendre vonatkozó írásos indítványt az indítványozó a Hivatal útján juttatja el a bizottság elnökének.

(6) A bizottság elnöke a meghívót és az előterjesztéseket papíron, az ülés előtt legalább 5 nappal megküldi a bizottság tagjainak, és az egyéb meghívottaknak.

(7) A bizottság ülésére meg kell hívni a jegyzőt, az illetékes tisztségviselőt, továbbá más érdekelteket. A bizottság elnöke az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódóan a bizottság ülésére más érdekelteket is meghívhat, akik az adott napirend vitájában a bizottság döntése alapján szólalhatnak fel.

(8) A bizottság üléseit az elnök vezeti. A bizottság képviseletét az elnök, távollétében az alelnök látja el.

(9) A bizottság köteles a munkatervében szereplő, illetve a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat az előírt határidőre elvégezni.

(10) A bizottság szükség szerint tart ülést, a képviselő-testületi ülés előtt 2 nappal vagy indokolt esetben a képviselő-testületi ülés napján az ülést megelőzően.

(11) A bizottság határozatképes, ha ülésén a tagok több mint a fele jelen van.

(12) A bizottság döntéseit határozatok, állásfoglalások formájában egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

(13) A bizottság határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját működésre és tagjaira nézve hozhat.

(14) A bizottság által hozott döntésekről az Önkormányzati Hivatalban manuálisan vezetett nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás évenként, nyilvántartó lapokon történik.

(15) A bizottság által hozott határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős személyt, a végrehajtás során szükséges intézkedéseket, feladatokat kell feltüntetni.

(16) A bizottságok a Képviselő-testületi Hivatal szervezeti egységei részére feladatot a polgármester útján állapíthatnak meg.

(17) A bizottságok a Képviselő-testületi Hivatal munkájának ellenőrzése során intézkedést nem tehetnek, közvetlen utasítást a Hivatal részére nem adhatnak, vagy egyéb módon nem vonhatják el a polgármesternek a Hivatal irányítására vonatkozó jogkörét.

(18) Ha a bizottság a Hivatal tevékenységében a Képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

(19) A bizottság üléséről a tanácskozás lényegét és a bizottság határozatát szó szerint tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.

(20) A jegyzőkönyvet 8 napon belül meg kell küldeni a jegyzőnek. A jegyző a törvényesség szempontjából köteles megvizsgálni és az ülést követő 15 napon belül megküldeni a jegyzőkönyvet a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Vezetőjének, valamint biztosítani a nyílt ülés jegyzőkönyveinek Szuentkirály község honlapjáról való letölthetőségét.

(21) A határozatot meg kell küldeni a tisztségviselőknek és az érdekelteknek.

(22) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönthet a bizottsági tagság megszüntetéséről.

49. § A települési képviselő köteles:

50. § A képviselő a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolat-tartása végett fogadóórát tarthat.

51. § A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, valamint méltatlanság tárgyát képező ügyek esetében a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. A Bizottság a vizsgálat eredményét – törvény eltérő rendelkezése hiányában – döntés céljából a Képviselő-testület elé terjeszti.

52. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett – bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

53. § A települési képviselők és a képviselő-testületi bizottság tagjainak juttatásáról, költségtérítéséről és tiszteletdíjáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

54. § A polgármester munkáját főállásban látja el.

55. § (1) A polgármester államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2) A polgármester szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja az önkormányzat demokratikus működését. Tevékenységével hozzájárul a község fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához. Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését. Gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a megyei önkormányzat, az egyházak, a helyi pártok és civil szervezetek vezetőivel, testületeivel.

(3) A polgármester szervezi az önkormányzat és az állami szervek kapcsolatait és együttműködését.

(4) Az önkormányzat állandó bizottságainak véleménye alapján a polgármester kiadmányozza a pályázatokkal kapcsolatos önkormányzati nyilatkozatokat.

56. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára a polgármester helyettesítésére, valamint munkájának segítésére egy alpolgármestert választ saját tagjai közül, titkos szavazással.

(2) Az alpolgármester munkáját társadalmi megbízatásban látja el, megbízatása a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vonatkozik.

(3) Az alpolgármester a polgármestert – annak távolléte esetén – teljes jogkörrel helyettesíti és ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabály a polgármester részére megállapít.

57. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos alábbi feladatok ellátásáról:

58. § (1) Szentkirály Község Önkormányzata és Tiszaug Község Önkormányzata 2013. január 1. napjától Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre, melynek elnevezése: Szentkirályi Közös Önkormányzati Hivatal. (továbbiakban: Közös Hivatal).

(2) A Közös Hivatal székhelyének címe: 6031 Szentkirály, Kossuth Lajos utca 13.

(3) A Közös Hivatal kirendeltségének megnevezése: Szentkirályi Közös Önkormányzati Hivatal Tiszaugi Kirendeltsége. (továbbiakban: Kirendeltség).

(4) A Kirendeltség címe: 6064 Tiszaug, Rákóczi út 51.

(5) A Közös Hivatal költségvetési szervként működik és ellátja a jogszabályok szerint hatáskörébe tartozó feladatokat. A közös önkormányzati hivatalt a jegyző vezeti.

(6) A Közös Hivatal jogszabályok alapján meghatározott feladatai ellátása érdekében önálló Szervezeti és Működési Szabályzatot alkot, amit a Közös Hivatalt létrehozó önkormányzatok együttes Képviselő-testületi ülése fogad el határozatban.

(6) A jegyző az önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályokban előírt feladatait a Közös Hivatal vonatkozásában – a Polgári Törvénykönyvön alapuló megbízási szerződés megkötésével – belső ellenőrzésért felelős személy útján látja el. A belső ellenőrzésért felelős személy, mint belső ellenőrzési feladatokat ellátó személy, az ellenőrzési feladatkörében független, nem utasítható, és csak a jegyzőnek van alárendelve.

59. § (1) Ez a rendelet 2015. július 28. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 6/2007.(V.3)) önkormányzati rendelet, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló önkormányzati rendelet módosításáról szóló 11/2007.(IX.28.), 9/2010. (X.19.), 9/2012.(IV.19.), 12/2012.(V.30.), 14/2012.(VI.21.), 17/2012.(XII.13.), 20/2012.(XII.13.), 3/2013.(VI.13.), 4/2013. (VII.04.), 1/2014.(I.13.), 13/2014.(XI.24.), 1/2015.(II.03.), 6/2015.(IV.28.), önkormányzati rendelet.