Somogyzsitfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikke (1) bekezdése a.) pontja valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6/A.§. (3) bekezdésében és a 62.§ (6) 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Tv. 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv 6.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános előírások

1. §

1. A rendelet hatálya Somogyzsitfa község közigazgatási területére terjed ki.

2. A település közigazgatási területén területet felhasználni, telket, építési telket, építési területet (közpark, véderdő esetén területet) kialakítani, építési tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra engedélyt adni az országos érvényű jogszabályok figyelembe vétele mellett – az e rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.

3. A rendelet a mellékletét képező M=1:10000 méretarányú külterület, az M= 1:4000 szőlőhegy és az M=1:2000 méretarányú belterület szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

4. A szabályrendeletben nem szabályozott esetekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

2. §

1. A szabályozási tervek

         a)kötelezően figyelembe veendő elemei:

               aa)  a külterületi és a belterületi határvonal

               ab)  a szabályozási vonalak

               ac)  az övezeti és építési övezeti határok, jelek

               ad)  az övezeti és építési övezeti előírások

               ae)  az építési határvonalak

               af)   a helyi védelem alatt álló természeti és művi értékek

               ag)  a sajátos jogintézmények

               ah)  az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei

               ai)   a beültetési kötelezettség

               al)   a kertépítészeti terv készítési kötelezettség (KÉTK)

         b)tájékoztató jellegű – más jogszabály által meghatározott – szabályozási elemei

               ba)  a műemlék, műemlék telke

28. a műemléki környezet

bc)  a régészeti területek

               bd) a közlekedési-, közmű- és hírközlési hálózatok és járulékos építményei védőtávolsága, védőterülete, védősávja

               be)  az ökológiai hálózat (magterület, ökológiai folyosó)

               bf)  a helyi jelentőségű természetvédelmi terület

         c)irányadó jellegű szabályozási elemei:

               ca)  a javasolt telekhatár

               cb)  a javasolt telekhatár-megszüntetés

               cc)  a gyalogút

               cd)  a javasolt történeti kert határa.

1. A kötelező erejű szabályozási elemek – a helyi védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 5. sz. melléklet kivételével – csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. A helyi védelem alatt álló művi értékek – külön építészeti szakvélemény alapján – a rendezési terv módosítása nélkül, önkormányzati rendelettel változtathatók. A tájékoztató jellegű szabályozási elemek az ágazati jogszabályok változása esetén változtathatók. Az irányadó elemek változtatása – szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági eljárás keretében történhet.

II. FEJEZET

Közterületek és közhasználatra szolgáló területek

3. §

1. Az igazgatási területen

          a)közterületek

              aa)az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek

              ab)a zöldterületek

          b)közhasználatra szolgáló területek

              ba)a közforgalom elöl el nem zárt magánutak

              bb)a közjóléti erdők

2. A közterületeket és a közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja. A rendeltetéstől eltérő használathoz a terület tulajdonosának (kezelőjének), valamint az illetékes hatóságnak a hozzájárulása szükséges.

3. Közterületen és közhasználatra szolgáló területen

          a)építményt (épületet és műtárgyat) valamint köztárgyat a településképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembe vételével, valamint az érintett terület tisztántarthatóságának biztosításával kell elhelyezni.

          b)árusítópavilon és autóbuszváró legfeljebb 15 m² alapterülettel, legfeljebb 2,5 m épületmagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.

4. Az önkormányzati közös hivatal környezetét valamint a somogyzsitfai templom körüli tér kialakítását (ide értve a templomkertet is) szaktervező által tervezett környezetalakítási terv alapján kell megvalósítani.

III. FEJEZET

Az épített környezet és a településkép alakítása és védelme

4. §

1. A telekalakítások és építések során meg kell őrizni a kialakult településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek nem alakítható ki. A már beépült telek nem osztható meg, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladja.

2. Az épületeket és építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a településképi- és az építészeti érték védelmi követelményeknek.

3. Településkép-védelmi okokból

            -a szabályozási terveken „beültetési kötelezettség”-gel érintett helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos településképhez illeszkedő cserjékkel, valamint

            -nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglevő és a javasolt fasorok nyomvonalában.

5. §

1. A helyi védelem alatt álló művi értékek a szabályozási terveken jelöltek, tételes felsorolásukat a 5. sz. melléklet tartalmazza.

2. A helyi védett művi értéken csak olyan munka végezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.

3. A védett épület korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épület mai igényeknek megfelelő használatát.

4. A védett épület felújítása, átalakítása, bővítése során a jellegzetes eredeti épülettömeg, tetőforma, homlokzati nyílásrend, osztások, anyaghasználat, tagozatok, színek megtartandók, illetve pótolandók. A homlokzati ablakok, ajtók cseréje során az eredetivel azonos anyagú, osztású, profilozású, felületképzésű nyílászárók használhatók. Műanyag redőny nem szerelhető az ablakokra.

5. A helyi védett művi érték csak a védelem megszüntetése után bontható.

6. A művi érték védelmének megszüntetése esetén a művi érték felmérési és foto-dokumentációjának elkészíttetéséről és a levéltárban történő elhelyezéséről gondoskodni kell.

7. A védelem alatt álló emlékmű, kereszt felújítását szakképzett restaurátor végezheti el.

8. Az országos védelem alatt álló művi értéket (műemlék kápolna), a műemléki környezetet, valamint a ex lege védett régészeti lelőhelyeket – tájékoztató jelleggel – a szabályozási tervek tartalmazzák.

IV. FEJEZET

A táj és a természeti környezet alakítása és védelme

6. §

1. Az épületeket és építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj- és a természetvédelmi követelményeknek.

2. A település közigazgatási területének jelentős része térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete által érintett (a továbbiakban: tájképvédelmi érintettségű) terület. Fontos, hogy ezen a területen az új épületek és építmények elhelyezése a tájban, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történjen. A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait az építészeti tervezés és az építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.

3. A település közigazgatási területének jelentős része magterület és ökológiai folyosó övezete által érintett (a továbbiakban: természetvédelmi érintettségű) terület, ahol az új épületek és építmények létesítése során a természeti értékek megtartása elsődleges feladat.

7. §

1. A településen található helyi jelentőségű védett természeti értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 6. sz. melléklet tartalmazza.

2. A helyi jelentőségű védett természeti érték csak balesetveszély elhárítás okából vágható ki, ha azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti érték a helyén azonos fafajjal és fajtával pótlandó.

3. A településen található országos jelentőségű védett természeti emlékeket („ex lege” védett földvárak), a természetvédelmi érintettségű területeket, valamint a helyi jelentőségű természetvédelmi területet – tájékoztató jelleggel – a külterület szabályozási terv tartalmazza.
4. Tájképvédelmi okokból

            -a szabályozási terveken „beültetési kötelezettség”-gel érintett helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos településképhez illeszkedő cserjékkel, valamint

            -nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglevő és a javasolt fasorok nyomvonalában.

V. FEJEZET

Környezetvédelem

8. §

1. Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy

          a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő

          b) megelőzze a környezetszennyezést

          c) kizárja a környezetkárosítást.

2. A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok^1,2 és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül.)

3. A település közigazgatási területe felszíni szennyeződésre érzékeny terület övezetébe tartozik. A település a vonatkozó jogszabály³ alapján felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő település. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem végezhető.

4. Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról. A beültetési kötelezettséggel érintett területeken háromszintes növényállományt kell kialakítani.

5. A településen a zajvédelem az országos előírás^4,5 szerint, annak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 6803 és a 6805 számú összekötőutak mentén 60/50 dB, a kiszolgáló utak menti lakóterületeken 55/45 dB.

6. A lakóterületeken az alábbi tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények nem alakíthatók ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint):

vegyi anyag, termék gyártása [20], kőmegmunkálás [2370], csiszoló termék gyártása [2391], vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása [2410], öntött cső gyártás [2420], hidegen húzott vas, acéltermék gyártása [2431], alumíniumgyártás [2442], ólom, cink, ón gyártása [2443], rézgyártás [2444], fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos) [2511], fémtartály gyártása [2511], fémalakítás, porkohászat [2550], fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó) [2561], gépgyártás [2822- 2830, 2893- 2896], autófényező, karosszérialakatos, [4520], hulladékgyűjtés, hulladékkezelés, ártalmatlanítás, hulladékanyag hasznosítás [381-383], építőanyag-kereskedés [4673].

VI. FEJEZET

Veszélyeztetett területek

9. §

1. Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) végzéséhez az illetékes földtani hatóság hozzájárulása is szükséges.

2. Az eróziónak kitett területeken a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, vagy a veszélyeztettt területek erdősítésével – kivéve az I. osztályú szőlőkataszteri területeket – kell az erózió mértékét csökkenteni.

3. A település közigazgatási területén az eróziónak kitett területeken mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni az építési helyek kijelölését és az építmények elhelyezésének egyedi feltételeit.

VII. FEJEZET

Sajátos jogintézmények

10. §

1. Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból az ingatlanok egy részét a szabályozási tervek szerinti helyeken.

2. Az igazgatási területen építési korlátozás áll fenn az alábbiak szerint:

          a)az országos közutak külterületi szakasza mentén – a szabályozási terveken jelölt védőterületen belül – épületek, építmények csak az illetékes közútkezelő vagy hatóság hozzájárulásával, külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhetők el

          b)az országos közutak belterületi szakasza mentén ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása csak az illetékes közútkezelő vagy hatóság hozzájárulásával történhet

          c)a közmű- és elektronikus hírközlési vezetékek és létesítmények – szabályozási terveken jelölt – védőtávolsága illetve biztonsági övezete a vonatkozó jogszabályok szerint biztosítandó

          d)szénhidrogén kutak, szénhidrogén szállítóvezetékek és létesítményeik nyomvonalának és biztonsági övezetének helyigénye a vonatkozó ágazati jogszabályok szerint biztosítandó, az érintett területen bármit elhelyezni, építeni, vagy bármilyen tevékenység változtatást folytatni csak a külön jogszabályban előírt feltételek betartásával lehet.

VIII. FEJEZET

Közművesítés és elektronikus hírközlés

Általános előírások

11. §

1. A meglévő és a tervezett közcélú:

1. vízellátás,
2. vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
3. energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),
4. elektronikus hírközlés

hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani, az arra vonatkozó előírások betartásával.

2. A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(3)     A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

1. településképi megjelenésre,
2. környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
3. a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre.

(4)     Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt)

1. a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
2. a meglevő közművek szükséges felújításáról,
3. a csapadékvizek elvezetéséről,
4. belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítás megépítéséről

gondoskodni kell.

(5)     A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

1. a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
2. az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,
3. új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell.

(6)     A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében

1. az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
2. a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,

bb) 12 m és azt meghaladó szabályozási szélességű utcákban kétoldali

fasor telepítését ne akadályozzák meg.

Vízellátás

12. §

1. A helyi vízellátásra szolgáló fúrt kút körül 10 m-es területet belső hidrogeológiai védőterületként kell biztosítani.

2. Beépítésre szánt területen új vízhálózat
   1. vagy a szennyvíz közcsatornával történő elvezetésének egyidejű kiépítésével
   2. vagy telkenként a szennyvíz szakszerű szikkasztásának egyidejű kiépítésével építhető.

3. Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:
   1. dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,
   2. csak műanyag alapú csővezetékből lehet a hálózatot építeni.

Szennyvízkezelés-elvezetés-elhelyezés

13. §

1. A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

(2)     A település felszín alatti vizeinek védelme érdekében a szennyvizek

a) közcsatornával történő elszállítását,

b) vagy telken belül vízzáró tárolóba történő gyűjtését, elszállíttatását,

c) vagy telken belül szakszerű kezelését (egyedi kisberendezéssel) és szikkasztását kell megoldani.

(3)     A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett ingatlanoknak csatlakozniuk kell a közcsatornára, kivételt tenni csak azoknál a már beépített ingatlanoknál lehet,

1. amelyeken a szennyvizek gyűjtése-tárolása-kezelése a közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően, engedélyezetten egyedi házi közműpótlóval történik.

(4)       Csatornázásra nem kerülő területen keletkező szennyvizeket ha:

a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m³-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül:

aa) a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni,

• az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni,
• a közműpótló medence használata csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

ab) a keletkező szennyvizek telken belüli szakszerű kezelését (egyedi kisberendezéssel) és szikkasztását kell megoldani

• ha a talaj geológiai adottsága ezt lehetővé teszi
• a telek mérete lehetővé teszi, hogy a szikkasztás kúpja a telek határán belül marad

ac) a keletkező szennyvizek tisztítás egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezéssel is megoldható alkalmazható, ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadás biztosított, és

• ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
• ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
• ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.

b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m³-t, és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül:

ba) a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:

• ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll,
• ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
• ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
• ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.

bb) ha kisberendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet.

(5)     A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.

(6)     Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

14. §

1. Szennyvíztisztító telep csak olyan technológiával építhető, amelynek védőtávolság igénye nem nyúlik túl a telep számára kijelölt telek területén.

(2)     Szennyvízátemelő műtárgyként csak bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy építhető, amelynek védőterületének helyigénye közmű-, vagy közterületen belül biztosítható.

Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés

15. §

1. A felszíni vizek mederkarbantartó sávját szabadon kell hagyni. (Amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.)
2. A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű nyílt árkos vízelvezetést kell kiépíteni, a csapadékvíz a létesítendő szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

3. A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy (szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy) elhelyezése kötelező.

4. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó új fejlesztési terület esetén.

5. A (4) a) pont szerinti beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(6)     Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását megoldani.

16. §

1. A 20 vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, és vízzáró burkolattal ellátni.

2. A parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a közcsatornába.

3. A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést terepszint alatt kell az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

(4)     A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy

1. az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, és
2.  a vízszállítás akadálymentes legyen.

Villamosenergia ellátás

17. §

1. Belterületen és külterület[KK1]  beépítésre szánt területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek

1. villamosenergia hálózati rekonstrukció,
2. közvilágítási hálózati rekonstrukció

során a vezetékeket a meglévő oszlopsorra illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózat csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

2. Külterületi beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

1. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
2. Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válna szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, földalatti telepítéssel lehet építeni.

3. Új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad, amennyiben ez nem jár közterületi útburkolat bontással. Ha közterületi útburkolat bontásra lenne szükség, akkor a föld feletti csatlakozás kiépíthető, de egyidejűleg a telken belül a föld alatti csatlakozás lehetőségét a mérőórától a telekhatárig ki kell építeni

Földgázellátás

18. §

          Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

Vezetékes elektronikus hírközlés

19. §

1. A belterület beépítésre szánt új fejlesztési területén, ahol a villamosenergia ellátásra vonatkozóan a hálózatok földalatti elhelyezése javasolt, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni.

2. Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(3)     Beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózatokat a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

Vezeték nélküli hírközlés

20. §

1. Új antenna telepítésénél 500 m-es körzetben már meglévő antenna előfordulása esetén - ha az nem lakóterületi övezetben fekszik – az antennát azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.

2. Belterületi építési övezetek területein antenna csak meglévő építményre telepíthető.

(3)     Antenna telepítőjének – az élettani hatásokra tekintettel – évenként ellenőrizni kell a sugárzás mértékét.

IX. FEJEZET

Építés általános szabályai

21. §

1. A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

2. Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetnek. Az érintett területeken a tervezésnél figyelembe kell venni az építési terület pince- és üregviszonyait.

22. §

1. Állattartó épületet és trágyatárolót lakó és közhasználatú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni.

2. A település közigazgatási területén konténer (a gazdasági terület kivételével), lakókonténer és lakókocsi csak ideiglenesen, felvonulási létesítményként helyezhető el.

3. Az igazgatási területen a 10,0 méternél magasabb, állandó jellegű sajátos építményeket és műtárgyakat (távvezeték-tartószerkezet, víztorony, hírközlési létesítmények (antennatartó-torony, átjátszó állomás), szélkerék, geodéziai jel, siló, terményszárító, kémény, stb.) a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz valamint a művi környezethez) illeszkedően kell elhelyezni. Ezen építmények tervezésekor a külön jogszabályban⁶ meghatározott látványtervet kell készíteni.

4. Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül

          a)parapet-konvektort kivezetni, szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni az épületek közterület felőli homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) nem lehet. Kivételt tenni csak e rendelet hatálylépésekor már meglévő gázüzemű parapet-konvektor esetében lehet.

          b)háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele, hogy

                  ba)magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot max. 3 m-rel haladhatja meg,

                  bb)dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen.

          c)napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) tetőfelületre telepítése esetén a tetősíktól legfeljebb 10^o-kal emelkedhet ki

23. §

1. Az elő-, oldal- és hátsókert méretét

          a)ahol a szabályozási terv építési határvonallal jelöli, annak megfelelően

          b)ahol a szabályozási terv nem jelöli, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint

       kell biztosítani.

2. Zsindely-, nád-, szalma- és egyéb E, F tűzvédelmi osztályba tartozó anyag fedélhéjazatként – a típustervek kivételével – csak a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság külön, egyedi esetekre vonatkozó engedélye és annak feltételei alapján, legfeljebb kétszintes épületeknél alkalmazható.

24. §

1. A település igazgatási területén lévő utak mentén fasorok telepítendők. A településen növényzetet telepíteni, fasort ültetni csak a 7. számú mellékletben meghatározott távolságok figyelembe vételével szabad.

2. Szaktervező által tervezett kertépítészeti tervet kell készíteni a „kertépítészeti terv készítési kötelezettség”-gel érintett területre. A terület kialakítása csak ennek megfelelően történhet.

X. FEJEZET

Katasztrófavédelem

25. §

1. A település a vonatkozó jogszabály⁷ alapján

     a)a Marcali székhelyű katasztrófavédelmi kirendeltséghez

     b)a III. katasztrófavédelmi osztályba

tartozik.

2. A tüzivíz ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tűzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor
   1. vagy a közhálózat által biztosítható tüzivíz igény feletti igényre helyi tüzivíz tároló létesítése szükséges (amennyiben azt az övezeti előírások nem tiltják),
   2. vagy az épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tüzivíz igényt a közhálózat által biztosítható mértékig,
   3. vagy a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz ellátást biztosítani.

XI. FEJEZET

Területfelhasználás

26. §

(1) A település igazgatási területének

a) beépítésre szánt területei – építési övezetei:

               aa) lakóterület, ezen belül

                     -falusias lakóterület (Lf)

               ab) gazdasági terület, ezen belül

                     -kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz)

                     -ipari terület (Gip)

               ac) különleges terület, ezen belül

                     -temető (K-T)

                     -sportterület (K-S)

                     -oktatási központ (K-O)

                     -mezőgazdasági üzemi terület (K-M)

                     -szennyvíztisztító telep (K-SZ)

b) beépítésre nem szánt területei – övezetei:

               ba) közlekedési és közműterület, ezen belül

                     -közút (Köu)   

               bb) zöldterület, ezen belül

                     -közpark (Zkp)

                     -közkert (Zkk)

               bc) erdőterület, ezen belül

                     -védelmi erdőterület (Ev)

                     -gazdasági erdőterület (Eg)

                     -közjóléti erdőterület (Ek)

               bd) mezőgazdasági terület, ezen belül

                     -általános mezőgazdasági terület (Má)

                     -kertes mezőgazdasági terület (Mk)

               be) vízgazdálkodási terület, ezen belül

                     -folyóvizek (patakok, csatornák, árkok) medre és parti sávja (V)

               bf) különleges beépítésre nem szánt terület, ezen belül

                     -vadaspark (Kb-V)

                     -kertészet (Kb-K)

                     -sportterület (Kb-S)

XII. FEJEZET

Beépítésre szánt területek

27. §

1. A beépítésre szánt területeken az új épületeket, építményeket a meglévő, illetve a fokozatosan kialakuló állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani úgy, hogy azok a történeti fejlődés során kialakult telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják.

2. Az építési övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók. (Ha a telek jelenlegi mérete nem felel meg az építési övezeti előírásnak, akkor – a szabályozási terven jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthető.)

3. Az építési övezeti előírástól eltérően, az épületekkel szemközti oldalhatáron, illetve az oldalkertben álló meglévő épületek, valamint az építési határvonallal határolt területsávból „kilógó”, illetve azon kívül eső meglévő épületek megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, valamint új épületek nem létesíthetők.

4. Az építési övezeti előírásban meghatározottnál nagyobb beépítettségű meglévő állapot adottságként kezelendő; az épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, de a beépítettség tovább nem növelhető.

5. Az építési övezeti előírásban meghatározottnál nagyobb épületmagasságú meglévő épület adottságként kezelendő; felújítható, korszerűsíthető, de bővíteni csak az előírásoknak megfelelően lehet.

6. Csarnok jellegű épület építése a településkép védelme érdekében – látványtervvel igazoltan – településképbe illesztve, illetve növényzettel takartan történhet.

7. Terepszint alatti építmény épület alatt és különállóan egyaránt létesíthető oly módon, hogy nem korlátozhatja a szomszédos ingatlanok beépítését. A terepszint alatti építmény legfeljebb 1 szint mély (-3,5 m járószint) lehet.

Falusias lakóterület

28. §

1. A falusias lakóterület maximum 4,5 m-es épületmagasságú, telkenként legfeljebb 2 lakásos lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

2. A falusias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül – :

              a)mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú

              b)kereskedelmi, szolgáltató

              c)szállásjellegű

              d)igazgatási, iroda

              e)hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális

              f)sport

       rendeltetést is tartalmazhat.

3. A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális épületmagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:

            * A beépíthető területnagyság számításakor a telekterület 2000 m² feletti része 50 %-ban számítható be. (Pl: 2500 m²-es telken 2000 + 500/2 =2250 m² a figyelembe vehető telekterület)

            A gazdasági épület épületmagassága – ha az alkalmazott üzemtechnológia szükségessé teszi – max. 6,5 m is lehet. Technológiai építmények magassága az épületmagasságnál nagyobb is lehet.

4. A falusias lakóterületen:

            a)a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet úgy, hogy a legkisebb átlagos telekszélesség 20 m-nél kevesebb nem lehet

            b)az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, pala, bitumenes zsindely, a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45º lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú gazdasági épületek tetőszerkezete alacsony hajlásszöggel és formájában, karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is építhetők.

5. A falusias lakóterületen a melléképítmények közül

            a)közmű-becsatlakozási műtárgy

            b)közműpótló műtárgy

            c)hulladéktartály-tároló

            d)kerti építmény

            e)kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem

            f)istálló, ól, állatkifutó

            g)trágyatároló, komposztáló

            h)siló, ömlesztett anyag- és folyadéktároló

            i)építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop

            j)mosókonyha, nyárikonyha, műhely

            k)növényház (üvegház)

            l)gépjármű- és az épület(ek)rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló

      helyezhető el.

6. A falusias lakóterületen

            a) legalább a részleges közműellátás és

b) a burkolt út

      biztosítandó.

7. A falusias lakóterületen a parkolási igényt telken belül kell kielégíteni.

8. A falusias lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50% kell legyen.

9. A falusias lakóterületen nem helyezhető el környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedély illetve környezetvizsgálat köteles tevékenységek számára kialakított létesítmény.

Kereskedelmi, szolgáltató terület

29. §

1. A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

2. Az építési övezetben csak olyan rendeltetésű épület létesíthető, amelyben folytatott tevékenység:

            a)nem tartozik a külön jogszabály⁸ szerint meghatározott környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedély illetve környezetvizsgálat köteles tevékenységek közé

            b)védőtávolság, védőövezet igénye saját telkén belül biztosítható

            c)a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.

3. A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető épület:

            a)mindenfajta, a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület

            b)a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás

       rendeltetést tartalmazhat.

4. A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális épületmagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint:

       Technológiai építmények magassága az épület magasságnál nagyobb is lehet.

5. A kereskedelmi, szolgáltató terület feltárása és kiszolgálása magánútról is biztosítható. Ilyen esetben a magánút helyét és nagyságát a terület egészére vonatkozó telekalakítási eljárás keretében kell meghatározni. A gazdasági terület átlagos telekszélességének legalább 30 méternek, a magánút telekszélességének legalább 12 méternek kell lennie.
6. A kereskedelmi, szolgáltató területen

            a)az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú tetőszerkezetek alacsony hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők

            b)maximum 25 m² alapterületű portaépület az előkertben is építhető

            c)az épületek homlokzatszínezésénél semleges (szürke, drapp) vagy természetes földszíneket (drapp, barna, keki, stb.) kell alkalmazni.

7. A kereskedelmi szolgáltató területen

            a)legalább a részleges közműellátás és

            b)a burkolt út

biztosítandó.

8. A kereskedelmi, szolgáltató területen a parkolási igényt telken belül kell kielégíteni, csak fásított parkoló alakítható ki.

9. A területen a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db min 16/18 törzskörméretű fa ültetendő, illetve azzal egyenértékű famennyiség biztosítandó. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.

Ipari terület

30. §

1. Az ipari terület olyan gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

2. Az ipari területen elhelyezhető épület:

            a)gazdasági tevékenységi célú (a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy különösen nagy zajjal járó kivételével)

            b)a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás

       rendeltetést tartalmazhat.

3. A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális épületmagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint:

       Technológiai építmények magassága az épület magasságnál nagyobb is lehet.

4. Az ipari területen

            a)az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú tetőszerkezetek alacsony hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők

            b)maximum 25 m² alapterületű portaépület az előkertben is építhető

            c)az épületek homlokzatszínezésénél semleges (szürke, drapp) vagy természetes földszíneket (drapp, barna, keki, stb.) kell alkalmazni.

5. Az ipari területen

            a)legalább a részleges közműellátás és

            b)a burkolt út

biztosítandó.

6. Az ipari területen a parkolási igényt telken belül kell kielégíteni, csak fásított parkoló alakítható ki.

7. A területen a teljes telekméret minden 300 m²-e után 1 db min 16/18 törzskörméretű fa ültetendő, illetve azzal egyenértékű famennyiség biztosítandó. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.

Különleges terület

31. §

1. A település területén különleges területek a temető területe (K-T), a sportterület (K-S), az oktatási központ területe (K-O), a mezőgazdasági üzemi terület (K-M) és a szennyvíztisztító telep területe (K-SZ).

2. A K-T építési övezeti jelű temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeléséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek helyezhetők el.

3. A K-S építési övezeti jelű sportterületen sport és szabadidős létesítmények, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

4. A K-O építési övezeti jelű oktatási központ területén oktatási, nevelési, egészségügyi, kulturális és sportlétesítmények, kollégiumi szállásférőhelyek, „szolgálati” lakások, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

5. A K-M építési övezeti jelű mezőgazdasági üzemi területen (major, állattartó telep) a mezőgazdasági termények feldolgozásával és raktározásával, valamint az állattartással kapcsolatos épületek, építmények és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

6. A K-SZ jelű szennyvíztisztító-telep területén a szennyvíztisztításhoz szükséges építmények, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

7. A különleges területekre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális épületmagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint:

       A K-M építési övezeti jelű területen a technológiai építmények magassága az épületmagasságnál nagyobb is lehet.

8. A K-O1 és K-M építési övezeti jelű területen max 30 m² alapterületű portaépület az előkertben is elhelyezhető.

9. A különleges területen az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, a tetőidom hajlásszöge 30-45º közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú tetőszerkezetek alacsony hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel, valamint lapostetővel (esetleg zöldtetős kialakítással) is építhetők.

10. A különleges területeken

            a)legalább a részleges közműellátás és

            b) a burkolt út

      biztosítandó.

11. A különleges területen – a temetők kivételével – a parkolóigényt telken belül kell kielégíteni.

12. A különleges területeken a teljes telekméret minden 300m²-e után 1 db, minimum 16/18 törzskörméretű fa ültetendő, illetve azzal egyenértékű famennyiség biztosítandó. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.

XIII. FEJEZET

Beépítésre nem szánt területek

32. §

1. A beépítésre nem szánt területeken a HÉSZ övezeti előírásaiban meghatározottnál kisebb telket – közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület kivételével – kialakítani nem szabad.
2. A beépítésre nem szánt területeken az építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.

3. Csarnok jellegű épület építése a tájkarakter védelme érdekében – látványtervvel igazoltan – tájba illesztve, illetve növényzettel takartan történhet.

4. A beépítésre nem szánt területeken lévő olyan ingatlanokon, melyeken e rendelet előírásai alapján építeni nem lehet, de a tulajdoni lap szerint meglévő lakó- és gazdasági épületek vannak, az épületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépületek – ahol ezzel a lehetőséggel még nem éltek – egy alkalommal, legfeljebb nettó 25 m²-rel bővíthetők.

Közlekedési és közműterület

33. §

1. A közlekedési és közműterületekre – közút (Köu) – vonatkozóan e rendelet 32.§ előírásait és az OTÉK 26. § előírásait kell alkalmazni.

2. Közlekedési területek az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi gépjármű várakozóhelyek (parkolók), a járdák és az önálló gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási tervlapok tüntetik föl.

3. A közlekedési- és közmű területen – a védőtávolságokra is figyelemmel – a közmű és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

4. Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nek és jelen rendeletnek megfelelően szabad. A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési hatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet. Reklámcélú berendezések a vonatkozó jogszabályban meghatározott módon telepíthetőek.

5. A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a közút mellett, a vonatkozó jogszabály¹⁰ szerinti területsávban, a jogszabályban meghatározott tevékenységekhez. A helyi külterületi utak mentén építmény az úttengelytől mért legkevesebb 6-6 m távolságon kívül helyezhető el.

6. A közforgalom elől el nem zárt magánutakat a vonatkozó jogszabály⁹ szerint a közútnak megfelelő paraméterekkel útépítési engedélyezési terv alapján kell kiépíteni.

Zöldterület

34. §

1. A zöldterületekre – közpark (Zkp), közkert (Zkk) – vonatkozóan e rendelet 32. § előírásait és az OTÉK 27. § előírásait kell alkalmazni.

2. A zöldterületek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

3. A zöldterületen közlekedési-, közmű és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak, illetve közvilágítás kivételével – valamint hirdetőtáblák nem helyezhetők el.

4. A zöldterületen a zölddel való fedettség minimum 70% kell legyen, melyet többszintesen (gyep, cserje, fa) kell kialakítani, úgy, hogy a fával való fedettség minimum 40% legyen. A közparkban (Zkp) a parképítést kertépítészeti terv alapján kell elvégezni.

Erdőterület

35. §

1. Az erdőterületekre vonatkozóan e rendelet 32. § előírásait és az OTÉK 28.§ előírásai közül a védelmi (Ev), a gazdasági (Eg) és a közjóléti (Ek) erdőkre vonatkozókat együtt kell alkalmazni.

2. A település közigazgatási területén az erdőterületek az alábbi övezetekre tagozódnak:

            -Ev    – védelmi erdőterület

            -Ev-1 – tájképvédelmi érintettségű védelmi erdőterület

            -Ev-2 – tájkép- és természetvédelmi érintettségű védelmi erdőterület

            -Eg    – gazdasági erdőterület

            -Eg-2 – tájkép- és természetvédelmi érintettségű gazdasági erdőterület

            -Ek    – közjóléti erdőterület

            -Ek-1 – tájképvédelmi érintettségű közjóléti erdőterület

            -Ek-2 – tájkép- és természetvédelmi érintettségű közjóléti erdőterület

3. Az erdők szabad látogathatóságát a tulajdoni állapottól függetlenül biztosítani kell.

4. Az erdőterületen

            a)terepmotorozás, terepautózás nem végezhető

            b)közmű és elektronikus hírközlési hálózat építése miatt erdőirtás nem végezhető.

5. A tájképvédelmi érintettségű – Ev-1 és Ek-1 övezeti jelű – erdőterületeken az (1)-(4) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

            a) az Ev-1 övezeti jelű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.

            b) Az Ek-1 övezeti jelű erdőterületen a rendeltetésnek megfelelő épületek helyezhetők el a tájképi értékek sérelme nélkül. Az épületeket hagyományos formában, természetes anyagokból kell kialakítani, az épületmagasság 4,5 méternél nem lehet nagyobb.

            c) új építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet

            d) nagyméretű reklámcélú hirdető építmény (pl. góliát tábla) nem helyezhető el.

            e) a közmű-, elektronikus hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldásokkal – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.

            f) a művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében lehetséges.

            g) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait az építészeti tervezés és az építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.

6. A tájképvédelmi és természetvédelmi érintettségű – Ev-2, Eg-2 és Ek-2 övezeti jelű – erdőterületeken az (1)-(5) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

            a)az Ev-2 övezeti jelű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.

            b)új építmény csak a történeti kert helyreállítása, illetve természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el a tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével.

            c)10,0 m magasságot meghaladó építmény – kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével –nem létesíthető,

            d)a közmű-, elektronikus hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni

            e)a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával létesíthető. Közlekedési építmények a terepadottságokhoz alkalmazkodva tájba illesztve helyezhetők el

            f)a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül, a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányába történhet

            g)erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető

            h)energetikai célú növénytelepítés nem végezhető

            i)környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható.

Mezőgazdasági terület

36. §

1. A mezőgazdasági területekre vonatkozóan e rendelet 32. § előírásait valamint az OTÉK 29. § előírásait együtt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az OTÉK 29. § (3) – (4) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.

2. A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

            -Má    – általános mezőgazdasági terület

            -Má-1 – tájképvédelmi érintettségű általános mezőgazdasági terület

            -Má-1-c1 – tájképvédelmi érintettségű általános mezőgazdasági terület I. osztályú szőlőkataszter

            -Má-2 – tájkép- és természetvédelmi érintettségű általános mezőgazdasági terület

            -Mák  – korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület

            -Mák-1 – tájképvédelmi érintettségű korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület

            -Mák-2 – tájkép- és termszetvédelmi érintettségű korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület

            -Mk-1-c1 – tájképvédelmi érintettségű kertes mezőgazdasági terület I. osztályú szőlőkataszter

Általános mezőgazdasági terület

37. §

1. Az általános mezőgazdasági területre vonatkozóan e rendelet 36. § előírásait, valamint az alábbiakat együttesen kell alkalmazni.

2. Az általános mezőgazdasági területen 0,5 ha-nál kisebb és átlagosan 30 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad. A 0,5 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági épület építhető. A beépített alapterület a telek 3 %-át nem haladhatja meg.

3. Az általános mezőgazdasági területen

a) szántó művelési ágban lévő területen 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 2 %-át, valamint az 1000 m²-t nem haladhatja meg;

b) gyep művelési ágban lévő területen 2 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 3%-át és az 1000 m2-t nem haladhatja meg;

c) szőlő és gyümölcsös művelési ágban lévő területen 1 ha és azt meghaladó telekméret esetén a szőlő- és gyümölcstermesztést, feldolgozást és tárolást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 3%-át, valamint a 800 m²-t nem haladhatja meg.

4. Az általános mezőgazdasági területen a lakófunkció a megengedett beépítettség 50 %-át nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépület épületmagassága legfeljebb 5,0 m, az üzemi illetve gazdasági épület épületmagassága – ha az alkalmazott üzemtechnológia szükségessé teszi max 6,5 m is lehet. Technológiai építmények magassága az épületmagasságnál nagyobb is lehet.

5. Az általános mezőgazdasági területen

            a)a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni szabadon álló beépítési móddal

            b)az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú tetőszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, nád és zsúpszalma; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet.

               A 8 méternél nagyobb fesztávú tetőszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők

            c)a csarnokszerkezetű épületeken semleges vagy természetes földszíneket kell alkalmazni.

6. Az általános mezőgazdasági területen a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet – a lovasturizmus céljait szolgáló kivételével – vízfolyásoktól legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni

7. A tájképvédelmi érintettségű – Má-1 övezeti jelű – általános mezőgazdasági területen az (1)–(6) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

            a)új építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet.

            b)nagyméretű reklámcélú hirdető építmény (pl. góliát tábla) nem helyezhető el.

            c)a közmű-, elektronikus hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldásokkal – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.

            d)a művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében lehetséges.

            e)a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait az építészeti tervezés és az építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.

8. A tájképvédelmi érintettségű, I. osztályú szőlőkataszteri – Má-1-c1 övezeti jelű – általános mezőgazdasági területen az (1)-(7) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

            a)építeni csak művelt – legalább 60 %-ban szőlőműveléssel vagy gyümölcstermesztéssel hasznosított – telken lehet. A művelés tényét – a terület pontosan meghatározott százalékában – térképvázlattal és számítással kell igazolni.

            b)a területen a bor- vagy agrárturizmust szolgáló – kereskedelmi, vendéglátó és szállásférőhelyet biztosító – legfeljebb 5 m épületmagasságú épületek is létesíthetők.

9. A tájképvédelmi és természetvédelmi érintettségű – Má-2 övezeti jelű – általános mezőgazdasági területen a (1)-(7) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

            a)új építmény csak a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el a tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével.

            b)10,0 m magasságot meghaladó építmény – siló, szárító, víztorony kivételével – nem létesíthető

            c)birtokközpont nem alakítható ki

            d)a közmű-, elektronikus hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni

            e)a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával létesíthető. Közlekedési építmények a terepadottságokhoz alkalmazkodva tájba illesztve helyezhetők el

            f)a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül, a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók

            g)külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető

            h)energetikai célú növénytelepítés nem végezhető

            i)környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható.

Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület

38. §

1. A korlátozott használatú általános mezőgazdasági területre vonatkozóan e rendelet 36. § előírásait, valamint az alábbiakat együttesen kell alkalmazni.

2. A korlátozott használatú általános mezőgazdasági területen 0,5 ha-nál kisebb és átlagosan 30 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad. A 0,5 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló – épületnek nem minősülő – legfeljebb 4,5 m magasságú építmény építhető, maximum 1,5 %-os beépítettséggel.

3. A korlátozott használatú általános mezőgazdasági területen – a Mák* övezeti jelű építési lehetőség nélküli általános mezőgazdasági terület kivételével, ahol építmények nem helyezhetők el – a terület kezelését, a turizmust, az ismeretterjesztést, valamint a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartás építményei kialakíthatók.

4. A korlátozott használatú általános mezőgazdasági területen

            a)a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű építményeket lehet elhelyezni szabadon álló beépítési móddal

            b)az építményeket tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú tetőszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, nád és zsúpszalma; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet.

5. A korlátozott használatú általános mezőgazdasági területen a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló építményt – a lovasturizmus céljait szolgáló kivételével – vízfolyásoktól legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni

6. A tájképvédelmi érintettségű – Mák-1 övezeti jelű – korlátozott használatú általános mezőgazdasági területen az (1)–(5) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

              a)új építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet.

              b)nagyméretű reklámcélú hirdető építmény (pl. góliát tábla) nem helyezhető el.

              c)a közmű-, elektronikus hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldásokkal – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.

              d)a művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében lehetséges.

              e)a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait az építészeti tervezés és az építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.

7. A tájképvédelmi és természetvédelmi érintettségű – Mák-2 övezeti jelű – korlátozott használatú általános mezőgazdasági területen a (1)-(6) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

              a)új építmény csak a természetvédelmi célokkal összhangban valamint szakrális építményként (kereszt, kőkép) helyezhető el a tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével.

              b)10,0 m magasságot meghaladó építmény – víztorony kivételével – nem létesíthető

              c)birtokközpont nem alakítható ki

              d)a közmű-, elektronikus hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni

              e)a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával létesíthető. Közlekedési építmények a terepadottságokhoz alkalmazkodva tájba illesztve helyezhetők el

              f)a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül, a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók

              g)külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető

              h)energetikai célú növénytelepítés nem végezhető

               i)környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható.

Kertes mezőgazdasági terület

39. §

1. A kertes mezőgazdasági területre vonatkozóan e rendelet 36 § előírásait, valamint az alábbiakat együttesen kell alkalmazni.

2. A kertes mezőgazdasági területen 1500 m²-nél kisebb és 12 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad. A beépített alapterület a telek 3 %-át nem haladhatja meg.

3. A kertes mezőgazdasági területen

a)a gazdasági épülettel (présházzal) beépíthető telek legkisebb nagysága 1500 m²;

b)a 720 m²-nél nagyobb, de 1500 m²-nél kisebb telkeken meglévő gazdasági épületek eredeti kubatúrájukban megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők, illetve új épületek nem építhetők

c)a gazdasági épület épületmagassága a 4,0 métert nem haladhatja meg.

4. A kertes mezőgazdasági területen

a)lakóépület minimum 0,5 ha nagyságú telekre építhető

b)a lakófunkció a megengedett 3 %-os beépítettség 50 %-át nem haladhatja meg

c)a laképület épületmagassága legfeljebb 5,0 méter lehet.

5. A kertes mezőgazdasági területen

            a)a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni oldalhatáron álló beépítési móddal

            b)az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nád és zsúpszalma; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet.

6. A tájképvédelmi érintettségű – Mk-1 övezeti jelű – kertes mezőgazdasági területen az (1)-(5) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

            a)új építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet.

            b)nagyméretű reklámcélú hirdető építmény (pl. góliát tábla) nem helyezhető el.

            c)a közmű-, elektronikus hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldásokkal – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.

            d)a művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében lehetséges.

            e)a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait az építészeti tervezés és az építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.

7. A tájképvédelmi érintettségű, I. osztályú szőlőkataszteri – Mk-1-c1 övezeti jelű – kertes mezőgazdasági területen az (1)-(6) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

            a)építeni csak művelt – legalább 60 %-ban szőlőműveléssel vagy gyümölcstermesztéssel hasznosított – telken lehet. A művelés tényét – a terület pontosan meghatározott százalékában – a hegybíró nyilatkozatával kell igazolni.

          b)a területen a szőlő és gyümölcstermesztés, feldolgozás és tárolás mellett a bor- vagy agrárturizmust szolgáló – kereskedelmi, vendéglátó és szállásférőhelyet biztosító – legfeljebb 5 m épületmagasságú épületek is létesíthetők.

Vízgazdálkodási terület

40. §

1. A vízgazdálkodási területekre vonatkozóan e rendelet 32. § előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

2. Külterületen a természetes és természetközeli állapotú vízfolyás, vizes élőhelyek partvonalától számított 50-50 m-en belül új építmény vízgazdálkodási, halászati és horgászati hasznosítást szolgáló létesítmények kivételével nem helyezhető el.

3. A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében

      a)az állami tulajdonú vízfolyások esetében 6-6 m,

b)az önkormányzati tulajdonú és társulati kezelésű vízfolyások esetében 3-3 m

      szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

      Ha a karbantartó sávot közterületként nem lehet kijelölni, akkor arra a karbantartó számára szolgalmi jog bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.

4. A természetes vízfolyások természetközeli állapotát meg kell őrizni, a vízépítési munkáknál a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni. Külterületi vízfolyásoknál feltöltés nem, mederburkolás csak természetes anyagokkal végezhető, a szükséges sajátos létesítési (vízjogi) engedélyek birtokában.

Különleges beépítésre nem szánt területek

41. §

1. A különleges beépítésre nem szánt területekre vonatkozóan e rendelet 32. § előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

2. A település területén különleges beépítésre nem szánt terület a vadaspark területe (Kb-V), a kertészet területe (Kb-K) és a szőcsénypusztai oktatási központ melletti sportterület (Kb-S) területe.

3. A különleges beépítésre nem szánt területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.

4. A különleges beépítésre nem szánt területen épület legfeljebb 4,5 m épületmagassággal, legfeljebb 5 %-os beépítettséggel, szabadonálló beépítési móddal helyezhető el.

5. A különleges beépítésre nem szánt területen

            a)a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű, anyaghasználatú és színezésű épületek helyezhetők el

            b)az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nád és zsupszalma; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet.

XIV. FEJEZET

Záró rendelkezések

42. §

1. E rendelet a kihirdetést követő 30. nap lép hatályba.
   

2. E rendelet előírásait a hatályba lépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.

Somogyzsitfa, 2014. április 28.

                  Nagy László Ottó sk.                                      Babina Bernadett sk.

                         polgármester                                                        aljegyző

Kihirdetve: 2014. április 29.

                    Babina Bernadett

                             aljegyző

MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet       Külterület szabályozási terv                                         M=1:10000

2. sz. melléklet       Szőlőhegy szabályozási terv                                       M=1:4000

3. sz. melléklet       Somogyzsitfa belterület szabályozási terv                M=1:2000

4. sz. melléklet       Szőcsénypuszta belterület szabályozási terv           M=1:2000

5. sz. melléklet       Helyi  művi értékvédelem                                            

6. sz. melléklet       Helyi táj- és természetvédelem

7. sz. melléklet       Növénytelepítési távolságokra vonatkozó előírások

FÜGGELÉKEK

1. sz. függelék       Jelenleg hatályos jogszabályok

2. sz. függelék       Országos művi értékvédelem

3. sz. függelék       Országos és helyi táj- és természetvédelem

4. sz. függelék       Utak tervezési kategóriák szerinti besorolása

5. sz. melléklet

HELYI MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME

Helyi jelentőségű védett művi értékek

6. sz. melléklet

HELYI TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

Helyi jelentőségű védett természeti értékek

7. sz. melléklet

NÖVÉNYTELEPÍTÉSI TÁVOLSÁGOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1./ A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától:

         a)belterületen és a külterületi kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területeken:

            - szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,50 méter

            - 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,00 méter

            - 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és  egyéb bokor (élősövény) esetében 2,00 méter

b)külterületnek a kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területen kívül eső részén:

            - gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke- és málnabokor esetében 0,80 méter

            - minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) esetében 2,00 méter

            - birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter

            - törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetén 3,50 méter

            - vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa és a 4 m-nél magasabbra nem növő díszfák esetében 4,00 méter

            - cseresznyefa esetében 5,00 méter

            - dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa és a 4 m-nél magasabbra növő díszfák esetében 8,00 méter

         c)külterületnek a kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területen kívül eső részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kert, szőlőt és gyümölcsfát a b./ pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:

            - 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,80 méter

            - 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében1,20 méter

            - 2 méternél magasabbra növő bokor (élősövény) esetében 2,00 méter

            - fa esetében 8,00 méter

2./ Belterületi közterületeken minden, 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fát 1,5 méter, 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát és egyéb fát legalább 2,5 méter távolságra szabad ültetni (telepíteni) az ingatlanhatároktól.

3./ Közút területén - szőlőtől, gyümölcsöstől és kerttől - minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 méter, 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát és egyéb fát legalább 2,5 méter távolságra szabad ültetni (telepíteni).

  1. sz. függelék

A HÉSZ ELŐÍRÁSAIBAN MEGHIVATKOZOTT

JELENLEG HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK

1.  „A veszélyes hulladékokról” szóló 102/1996.(VII.12.) Kormányrendelet
2. „A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló 98/2001.(VI.15.) Kormányrendelet
3. „A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet
4. „A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról” szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet
5. „A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól” szóló 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet
6.  „Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról” szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
7. „A települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól” szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet
8. „A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról” szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
9. „A közúti közlekedésről” szóló 1988. évi I. tv.

2. sz. függelék

ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM

1.) Műemlékek

Római katolikus kápolna

Középkori eredetű barokk kápolna.

Véssey-kastély

1891-ben készült el az eklektikus kastély, melynek építőmestere Csomós Gyula volt.

2.) Műemléki környezetek

A kastély műemléki környezete:

A kápolna körül a Lechner Lajos Tudásközpont nem tart nyilván műemléki környezetet.

3.) Javasolt történeti kert

455-462, 069/1,2, 070/1,2, 071, 072 egy része, 092, 093/1, 093/2

4.) Régészeti lelőhelyek

 3. sz. függelék

ORSZÁGOS ÉS HELYI TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

1.) Országos jelentőségű természeti emlék és védett természeti érték

     („Ex lege” védett földvárak)

2.) Országos ökológiai hálózat-magterület:

2001- 2012, 2034b - 2044, 2301, 2302, 2306/1,2, 2307, 2311, 2313, 2318/5, 2322/2, 2323, 2324, 2325, 2326/1,2a, 2334/2, 2335/1,2, 2336/1,2, 2337, 2338, 2339, 2340, 2343 egy része, 2348, 2349a, 2349b egy része, 2350/3, 2350/4 egy része, 2379/3, 2379/2,4 egy része, 2380b egy része, 2380c, 2381b, 2382 egy része, 2390/3b, 2390/4, 2384, 2385, 2386, 2387/1,2, 2388, 2389, 2407, 2408, 2409, 2410

010, 011, 012, 013/4,6, 013/7 egy része, 047/1,2, 048/1, 049 egy része, 050, 051, 052, 053 egy része, 056, 057, 058, 060, 061, 70/1 egy része, 071, 073, 074, 091/2, 092, 093/1,

3.) Országos ökológiai hálózat-ökológiai folyosó:

6-12, 0142 - 0158, 0200/1 egy része, 0200/2, 0201-204, 0206-0208, 0210 – 0213, 0215, 0216/1, 0217, 0218, 0219 egy része, 0220/1,2, 0221 - 225, 0227 - 0230, 0231/3,5,6,7,9,10, 0232, 0233/2,5,7,8,9,10, 0234, 0235/1,3,4,

4.) Tájképvédelmi terület:

6-12, 06/1-18, 09 - 012, 013/4,6,7, 015/2,3,5,6, 016, 017, 025/1-8, 026, 027, 030, 031/1-7, 046, 047/1,2, 048/1, 049 - 053, 056 - 058, 060, 061 - 066, 069/1,2, 070/1,2, 071, 073, 074, 091/2, 092, 093/1, 0109, 0112, 0113 egy része, 0114 egy része,

0142 - 0158, 0200/1 egy része, 0200/2, 201 - 0204, 0206 - 0208, 0210 - 0213, 0215, 0216/1, 0217, 0218, 0219 egy része, 0220/1,2, 0221 - 0225, 0227 - 0231/3,5,6,7,9,10, 0232, 0233/2,3,4,5,7,8,9,10, 0234, 235/1,3,4, 0236, 2001-2199, 2301-2537

5.) Helyi jelentőségű természetvédelmi terület:

072 egy része, 092 egy része, 093/1

4. sz. függelék

UTAK TERVEZÉSI KATEGÓRIÁK SZERINTI BESOROLÁSA

• 6803, 6805, 6812 jelű országos mellékutak: K.V., B.V.
• helyi kiszolgáló (lakó) utak: B.VI. d-D
• önálló kerékpárutak: K.VII., B.VII.
• önálló gyalogutak: K.VIII., B.VIII.
• helyi külterületi utak: K.VI.C.

MINTAKERESZTSZELVÉNYEK