Zalaszabar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2018.(XII.18.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Zalaszabar Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontja és a Magyarország helyi önkormányzatról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ában felsorolt államigazgatási szervek és partnerek véleményének kikérésével az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1.  A rendelet célja, hatálya s értelmező rendelkezések

1. §

E rendelet célja Zalaszabar Község településképének a helyi közösség bevonásával történő védelme és alakítása, a helyi építészeti örökség, a településképi szempontból meghatározó területek, a településképi követelmények, a településkép-érvényesítési eszközök, a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer meghatározása.

2. §

A helyi védelem célja a település múltja, kultúrája, identitása, karaktere szempontjából meghatározó egyedi vagy területi építészeti örökség, mint érték megjelölése, védelme, megóvása és bemutatása.

3. §

A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a település sajátos, egyedi adottságokkal rendelkező, a település múltját őrző valamely építészeti karakter, elem, terület megjelölése és megóvása, valamint ezek fejlesztése során alkalmazandó szabályok megállapítása. Továbbá célja a település adottságaiból, szerkezetéből, területhasználatából, funkciójából fakadóan a településkarakter, településkép alakítása, fejlesztése szempontjából a jövőben meghatározóvá váló területek esetében a településkép jövőbeni alakítását befolyásoló elvárások megfogalmazása.

4. §

Értelmező rendelkezések:

1. áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a kerítés vonalára merőleges nézetből, a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek nem érik el az adott telekhatáron a kerítés hosszának 20%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.
2. megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés: abszorpciós hűtőberendezés (megújuló energia hasznosításával), biomasszát hasznosító tűzhelyek, biomassza tüzelésű egyedi készülékek, biomassza tüzelésű kazánok, hibrid napenergia hasznosítás berendezései, hőszivattyús rendszerek, légkollektorok, napelemek és tartozékok, napkollektorok (vizes), szélenergia-hasznosító berendezések, vízforgató.

II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

5. §

(1) Jelen rendelet 1.mellékletben felsorolt egyedi helyi építészeti örökségi elemek védetté nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) e rendelet kihirdetésével történik.

(2) Jelen rendelet megalkotását követően egyedi döntés alapján változtatható a helyi védetté nyilvánított (továbbiakban: helyi védett) értékek köre értékvizsgálat alapján.

(3) Építészeti érték helyi védelem alá helyezését vagy a helyi védelem megszüntetését bármely helyi lakos, civil és gazdálkodó szervezet, intézmény kezdeményezheti, továbbá hivatalból is megindítható.

(4) A helyi védelembe vétel a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt emlék

a.) helyét,

b.) megnevezését,

c.) helyszínrajzát, 

d.) jellemzőit

e.) a védelem indoklását, épület, építmény jelentőségét ,

f.) színes fotódokumentációt,

g.) javaslatot a megőrzésre, helyreállításra vagy korábbi állapotra történő alakításra.

(5) Helyi védelem alá helyezés iránti kérelem hiánytalan benyújtása esetén képviselő-testület a soron következő képviselő-testületi ülésen, legkésőbb 60 napon belül döntést hoz.

(6) Helyi védettség megszüntetése a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védettség megszüntetésére javasolt érték

a.) a helyi értékleltár szerinti számát,

b.) helyét,

c.) megnevezését,

d.)a védettség megszüntetésének indokait,

e.) alaprajzi és homlokzati felmérési rajzait,

f.)színes fotódokumentációt.

(7) A helyi védelem megszüntetése kizárólag a védelem tárgyának megszűnése, vagy állagának jelentős megromlása esetén kezdeményezhető.

(8) Helyi védelem megszüntetése iránti kérelem hiánytalan benyújtása esetén képviselő-testület a soron következő képviselő-testületi ülésen, legkésőbb 60 napon belül döntést hoz, melyben módosítja jelen rendelet 1. mellékletét, vagy a kérelmet elutasítja.

(9) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védettség megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát írásban értesíteni kell.

(10) Helyi védelem megállapításáról, vagy megszüntetéséről írásban értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát, az illetékes építési hatóságot.

                                                                       6. §

(1) A helyi védettség fokozatai:

a.) teljes védelem

b.)az épület egyes részletének védelme.

(2) A védelem tárgyait az 1. melléklet rögzíti.

(3) A teljes védelem

a) az épület beépítési módjának

b) tömegének,

c) homlokzatainak (nyílásrend, nyíláskialakítás, díszítések, szín együttesen)

d) anyaghasználatának (tető, homlokzatok, lábazat, kémény, nyílászárók anyaghasználata)

e) épületszerkezeteinek együttes védelmét jelenti.

(4) Az épület egyes részletének védelme:

         a) a homlokzat védelme vagy részleges védelme a homlokzat teljes megjelenését vagy annak valamely elemének védelmét jelentik.

         b) Az épület tömeg, tagoltság védelme az épület szélességi, magassági méreteinek, arányainak, tetőidomának védelmét jelenti.

         c) A tető védelme a tető kialakításának, hajlásának, fedés anyagának, széldeszkák, oromzatok kialakításának védelmét jelenti.

7.§

A helyi védett érték nyilvántartása a főépítész feladata, a nyilvántartás formája az 1. mellékletben található lista alapján készített értékleltár.

3. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

8.§

Az 1. mellékletben szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását. A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat. Az egyedi védelem alatt álló épületek a településkép fontos elemei. A karbantartási, állapot megóvási kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosával szemben a jelen rendelet 21. § szerinti településképi kötelezési eljárás kezdeményezhető.

4. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó ösztönző rendszer

9.§

(1) A helyi védettséggel kapcsolatos szakmai segítséget az önkormányzat főépítésze útján látja el.

(2) A helyi védettségből eredő, a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó vagy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségek megtérítése érdekében nyújtandó támogatás eszköze a település éves költségvetésében külön erre elkülönített egyösszegű támogatás,

(3) Támogatásban a helyi védett érték tulajdonosa részesülhet.

(4) A támogatás mértékének megállapítása - az igazolt költségek képviselő-testület elé terjesztése esetén - a képviselő-testület egyedi döntése alapján történik, de nem haladhatja meg a helyi védelemmel összefüggő beruházás nettó bekerülési költségének 50%-át.

(5) A támogatás folyósítása, elszámolása az önkormányzat külön rendeletében foglaltak alapján történik.

III. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

5. A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján településképi szempontból meghatározó területek

10. §

A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

6. Helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó településképi követelmények

11. §

A helyi védelemben részesülő építészeti értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

(1) teljes védelem, és egyes részletek védelme esetén az építészeti értékek megtartása mellett bővíthetők az épületek.

(2) Védelem alatt álló épületen, épületrészen nyílászáró cseréje esetén fa nyílászárót kell beépíteni az eredeti arányok, osztások megtartása mellett. Új nyílás létesítése esetén, az épület, a homlokzat nyílásrendjéhez, és megjelenéséhez kell alkalmazkodni.

(3) Védelem alatt álló épületen a nyitott tornác megtartandó, sem tömören, sem nyílászáróval nem beépíthető.

(4) Védett épületet tartalmazó ingatlanon további épület, építmény elhelyezése csak a védett érték telepítéséhez illeszkedően, annak elsődlegességét tiszteletben tartóan helyezhető el. Védett épület bővítése, a telken új épület építése esetén magastetőt kell kialakítani, melynek hajlásszöge a védett értéken lévő tetőhöz igazodónak kell lennie.

(5) Az épület magassága kizárólag a felújítás során felmerülő szerkezeti, technológiai okból változhat.

(6) Védett épület homlokzati anyagának és színének, tetőfedés anyagának, nyílászárói anyagának, utcai ablakok meglévő osztásának megváltoztatása csak az eredeti állapot visszaállítása érdekében megengedett. Bővítés, új építés esetén az új épületrészek anyaghasználatának, a védett értékhez illeszkedőnek, annak megjelenését és értékét megtartónak, hangsúlyozónak kell lennie.

(7) Védett épület tetőfelületén, homlokzatán megújuló energia hasznosításának berendezései, illetve parabolaantenna nem helyezhető el. Napelemek, napkollektorok a telken a védett érték tiszteletben tartása, érvényesülése mellett helyezhetők el.

(8) Védett épületek telkein a zöldfelületek minőségi kialakítása az építészeti érték megjelenéséhez hozzátartozó településképi elem. Az épület, a burkolt felületek, a kertként nem használt felületeket gyepfelületként kell kialakítani és karban tartani. A telken a cserjék és a fák fajtájának és helyének megválasztásakor a helyi klimatikus és táji adottságokon túl az építészeti érték telken való elhelyezéséhez is illeszkedni kell.

(9) Amennyiben a védett érték egyéb, településképi szempontból meghatározó területen is fekszik, mindkét területre vonatkozó előírást be kell tartani, ütközés esetén, jelen szakasz előírásait kell betartani.

7. Településképi szempontból meghatározó területekre

vonatkozó településképi követelmények

12.§

(1) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények:

a.) Az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani. Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.

b.) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

(2) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a) Az épületek tömegformálását a településképi, táji adottságok figyelembevételével kell kialakítani. Az épületek bonyolult tömegalakítása kerülendő.

b) A településképi szempontból meghatározó "Ófalu" településrészeken az épületek 32-45 fok közötti hajlású magastetővel helyezhetők el.

c) A településképi szempontból meghatározó kertes lakóterületeken lapostetős épület is elhelyezhető. Lapostetős épület legmagasabb pontja az épület kontúrján mért legalacsonyabb eredeti terepszinttől mérve legfeljebb 4,5 m lehet. Lapostetős épület elhelyezéséhez előzetes főépítészi konzultáció szükséges a környezeti adottságok figyelembe vételével.

d) A településképi szempontból meghatározó kertgazdasági területen lapostetős épület nem helyezhető el. A magastető hajlásszöge 32-45 fok között lehet.

e) Magastetős épületek fedésére megengedett anyag, agyagcserép, betoncserép, bitumenes zsindely - kivéve mintázott tekercses kivitel - , fa zsindely, kőpala, sík fémlemez, üveg.

f) Kék, lila, zöld, illetve egyéb élénk, a környezetétől elütő színű tetőfedő anyag alkalmazása nem megengedett.

g) Az épületeken a tetőfelépítmények, álló tetőablakok által elfoglalt felületi hossz, a tető hosszának 1/3-át főépítészi konzultációnak megfelelően haladhatja meg.

h) Homlokzatkialakításnál a környezetétől eltérő anyagok, a bonyolult homlokzat és színváltások alkalmazása, erős tónusú, hivalkodó, környezetétől elütő színek alkalmazása nem megengedett.

i) Rönkház elhelyezése csak a kertes lakóterületen lehetséges.

j) A telken az épület által elfoglalt terület és a burkolt felületek kivételével a kertként nem használt felületeket zöldfelületként kell kialakítani és karban tartani. A telken a cserjék és a fák fajtájának és helyének megválasztásakor a helyi klimatikus és táji adottságokon túl az építészeti érték telken való elhelyezéséhez is illeszkedni kell. Cserje a szomszédos telekhatártól minimum 60 cm-re, fa minimum 2,0 m-re ültethető. A településképi szempontból meghatározó kertvárosias és kertgazdasági területen a telken telepített növényzet a szomszédos ingatlan kilátását nem szüntetheti meg.

k) A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni. A berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzaton látszó módon nem helyezhetők el. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat lapostetős épületeken a tető síkjában, vagy legfeljebb 25% lejtéssel kell létesíteni. Amennyiben az épület attika fallal rendelkezik, a lejtés tetszőleges lehet, de a berendezések egyik eleme sem emelkedhet az attika magassága fölé. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magastetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy a berendezés tartószerkezete napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki. Továbbá egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) téglalap alakú lehet. Egy tetőfelületen csak egyirányú (álló vagy fekvő) elemek helyezhetők el. Kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a berendezések legmagasabb pontja a 2,0 m-t nem haladhatja meg. Hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell kialakítani.

l) A területeken utcai homlokzaton parabolaantenna nem helyezhető el. Egy épületen rendeltetési egységenként egy parabolaantenna helyezhető el.

m) A településképi szempontból meghatározó a kertgazdasági területeken a tájképet meghatározó elemekre az épített és táji környezet alakítása során alapvetően figyelemmel kell lenni. A településképi szempontból meghatározó külterületi ingatlanokon a vonatkozó természetvédelmi, szakági jogszabályi előírásokon túl, kiemelt figyelmet kell fordítani a tájalkotó növényzet, védett geológiai formák, kilátás/rálátás adottságaira. E területeken a beavatkozásokat a tájképi egység megtartásának figyelembe vételével kell végrehajtani.

8. Településképi szempontból nem meghatározó területekre

vonatkozó településképi követelmények

13.§

A településképi szempontból nem meghatározó külterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a.) Homlokzatkialakításnál a környezetétől eltérő anyagok, a bonyolult homlokzat és színváltások alkalmazása, erős tónusú, hivalkodó, környezetétől elütő színek alkalmazása nem megengedett.

b.) Mobilház elhelyezése nem megengedett.

c.) Épületek fedésére az agyagcserép, betoncserép, bitumenes zsindely - kivéve mintázott tekercses kivitel - , fa zsindely, kőpala, sík fémlemez, üveg anyagokon kívül más anyag nem megengedett.

d.) Kék, lila, egyéb élénk, a környezetétől elütő színű tetőfedő anyag alkalmazása nem megengedett.

e.) Az épített kerítések anyaghasználatát úgy kell megválasztani, hogy az áttört kerítés feltételeit teljesítse. Épített kerítés anyaga a környezetébe illeszkedő legyen, anyaga csak tégla, kő, fa, fém, burkolt vagy vakolt kiselemes beton falazóelem, illetve vakolt felület lehet. Sövénykerítés létesíthető.

f.) Kerti építmények a telken álló épületek építészeti megjelenéséhez, anyaghasználatához, színéhez illeszkedőnek kell lennie.

g.) Cserje a szomszédos telekhatártól mért 60 cm-nél, fa 2,0 m-nél közelebb nem ültethető.

h.) A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni. A berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzaton látszó módon nem helyezhetők el. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat lapostetős épületeken a tető síkjában, vagy legfeljebb 25% lejtéssel kell létesíteni. Amennyiben az épület attika fallal rendelkezik, a lejtés tetszőleges lehet, de a berendezések egyik eleme sem emelkedhet az attika magassága fölé. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magastetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy a berendezés tartószerkezete napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki. Továbbá egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) téglalap alakú lehet. Egy tetőfelületen csak egyirányú (álló vagy fekvő) elemek helyezhetők el. Kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a 2,0 m-t nem haladhatja meg. Hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel valót takarás nélkül nem lehet kialakítani.

i.) A területeken utcai homlokzaton parabolaantenna nem helyezhető el. Egy épületen, a rendeltetési egységenként egy parabolaantenna helyezhető el.

j.) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenyégeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

9. Egyéb településképi követelmények

14.§

(1) Melléképítményt a főépítménnyel azonos építészeti megjelenéssel kell kialakítani. A fő rendeltetést kiegészítő rendeltetést tartalmazó épület, építmény magassága a fő rendeltetést tartalmazó épület magasságát nem haladhatja meg. Fém burkolattal készült melléképítmény nem építhető. A melléképítmények homlokzatkialakításánál, a környezetétől eltérő anyagok, a bonyolult homlokzat és színváltások alkalmazása, erős tónusú, környezetétől elütő színek alkalmazása nem megengedett.

(2) Utcai oldalon, vagy szomszédos telekhatárok között létesített, épített kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,8 m-t. Tömör kerítés nem építhető, az épített kerítések áttörtnek kell lennie. Épített kerítés anyaga a környezetébe illeszkedő kell legyen, anyaga csak tégla, kő, fa, fém, kiselemes beton falazóelem, illetve vakolt felület lehet. Zsalukőből épített kerítésszakasz, lábazat utca és szomszéd felől vakolatlan, burkolatlan nem lehet. Sövénykerítés létesíthető.

(3) 12,0 m-nél keskenyebb valamely utca mentén fekvő saroktelek esetében, a sarokponttól mért 5-5 méteren belül csak olyan kerítés létesíthető, ami a közlekedés biztonságához szükséges szabad átlátást biztosítja.

(4) Kerti építmények a telken álló épületek építészeti megjelenéséhez, anyaghasználatához, színéhez illeszkedőnek kell lennie.

9.  Növénytelepítés követelményei

15.§

(1) Zalaszabar teljes közigazgatási területén, növényzet esetében a honos, tájegységre jellemző fajok alkalmazása szükséges. Különlegesen lényeges a külterületek és a természetes növénysávok esetében a honos növények alkalmazása és az invazív fajok elkerülése.

(2) A növénytelepítés során javasolt, tájegységre jellemző, honosos fajok, Balaton-felvidéki Nemzeti Park általi ajánlását és a kerülendő, invazív fajok listáját a 1. függelék tartalmazza.

10.  Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

16.

(1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas terület a régi településrész, Ófalu és a keres lakóterületek.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli területeken új vezetékes hírközlési infrastruktúrát

a) ahol már egyéb meglévő felszíni infrastruktúra rendelkezésre áll (villamos hálózat oszlopsorai) annak igénybevételével kell kialakítani,

b) ahol más felszíni infrastruktúra még nem áll rendelkezésre, legfeljebb kettő új, a kapcsolódó meglévő oszlopsorral megegyező típusú oszlop helyezhető el.

c) ahol a terület villamos energiaellátása felszín alatti, vagy kialakítása felszín alatt tervezett, a hírközlési infrastruktúrát is felszín alatt kell kiépíteni.

(3) Új vezeték nélküli hírközlési, internet-szolgáltatási antennák, antennatartó szerkezetetek, adók, átjátszók településképbe, tájba illesztéséről gondoskodni kell, a településképi szempontból meghatározó régi településrész, Ófalu területen nem helyezhető el.

11.  Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

17.§

(1) Reklámhordozó, illetve reklámhordozót tartó berendezés a település közigazgatási területén belül kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.

(2) Utcabútor a település közigazgatási területén belül kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.

(3) Utcabútor, reklámhordozó épület előtt az épület utcai homlokzatához legjobban illeszkedő helyen helyezhető el úgy, hogy az épület megjelenését, megközelítését ne akadályozza, az épület bejáratáról a figyelmet ne vonja el.

(4) Reklámhordozó az épület homlokzatán nem helyezhető el.

12.  Cégtábla, üzletfelirat, kirakat elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

18.§

(1) Cégtábla, üzletfelirat, cégér a tevékenységnek helyt adó épület megjelenésével, anyaghasználatával, színével összhangban helyezhető el.

(2) Amennyiben az épület egy üzlethelységet, irodát tartalmaz, az épület homlokzatán legfeljebb 2 db cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el. Amennyiben az épület több üzlethelységet, irodát tartalmaz, az épületen üzletenként 1 db cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el, megjelenésükben egységes, a harsány színű, környezetétől elütő, kialakítás kerülendő.

(3) Kerítésen ingatlanonként egy, saroktelek esetében kettő cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el.

(4) Az 1-3 bekezdéseken túl az épület kirakatában, kirakatportálonként további egy cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el.

(5) Épületen önálló kirakatszekrény a homlokzat kialakításával, a nyílásrenddel összhangban helyezhető el, üzletenként 1 db.

(6) A szolgáltatást, kereskedelmi, vendéglátóipari szolgáltatást végző épület nyílászárója felületének legfeljebb 30%-a tartalmazhat üzletfeliratot.

(7) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés, a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti. Elhelyezése minimum 2,50 méteres magasságban lehetséges.

(8) Cégér még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(9) Épületen, önálló szerkezeten, kerítésen elhelyezett cégtábla, üzletfelirat, cégér, egyéb reklámfelirat maximális mérete 2,00 m2 lehet.

(10) Világítást is tartalmazó felirat kizárólag a cégér, céglogó, cég arculat színeiben készülhet, kivéve a nyitva / zárva felirat, mely lehet fehér, piros, és zöld színű is. Villogó szöveget tartalmazó felirat, cégér, logó nem helyezhető el.

(11) Oszlopon, oszlop jellegűen elhelyezett cégtábla, logó legmagasabb pontja a 3,0 m-t nem haladhatja meg.

V. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

13. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

19.§

 (1) A településképi követelményekről való településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció igénybe vétele a magasabb rendű jogszabályokban rögzítetteken túl kötelező

a.) Az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység,

b.) A régi településrész, Ófalu területén, kertes lakóterületeken és kertgazdasági területen (szőlőhegy) minden tevékenység esetén.

(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultációt előzetes időpont egyeztetéssel a főépítésszel kell lefolytatni, az 1.) bekezdésben esetben az építési tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal.

(3) Az (1) bekezdés szerinti konzultációról a konzultáció felelőse emlékeztetőt készít, amelyben rögzíteni kell a felvetett javaslatok lényegét, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait.

14. Településképi véleményezési eljárás

20.§

(1) A polgármester – a magasabb szintű jogszabályok keretei között - településképi véleményezési eljárást folytat le a településen végzett építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkák esetében.

A polgármester véleményét minden esetben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatásához szükséges kérelmet a Polgármesterhez jelen rendelet 3. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez az építészeti-műszaki dokumentációt mellékelni kell. A véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre kell feltölteni.

(3) A polgármester a kérelem beérkezését követően bekéri a főépítész szakmai álláspontját.

(4) A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell, a főépítészi konzultáció eredményét.

(5) A településképi véleményt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül meg kell küldeni a kérelmezőnek.

(6) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell:

a) a telepítés településképbe való illesztését,

 b) a helyi építészeti érték és építészeti örökség védelmének érvényre juttatását,

c) mai kornak megfelelő és a jövőképet megalapozó építészeti kialakítást,

c) a településrendezési eszközöknek való megfelelést,

d) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módját,

e) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,

f) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módját és feltételeit, valamint

g) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdető-berendezések kialakítását.

(7) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(8) Amennyiben a polgármester a kérelmezett tevékenységet nem tiltja meg és tudomásul vételről szóló igazolást nem állít ki 15 napon belül, azt megadottnak kell tekinteni.

15. Településképi bejelentési eljárás

21.§

(1) A polgármester – a magasabb szintű jogszabályok keretei között - településképi bejelentési eljárást folytat le az alábbi esetekben:

1. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró - áthidalóját nem érintő - cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
2. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
3. Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m² alapterületet.
4. Közterületről látható vendéglátó kerthelyiség kialakítása.
5. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése,
6. rendeltetési mód megváltoztatása
7. Reklámok és reklámhordozók létesítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
8. Föld feletti tárolótartályok, tárolók elhelyezése, építése.
9. Közterületi kerítés, valamint közterületről látható kerti építmény építése, átalakítása.
10. Üvegház, fóliasátor elhelyezése.
11. A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.
12. Napenergia, kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító­ berendezés, áru- és pénzautomata elhelyezése.
13. Építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő és -tároló elhelyezése.
14. cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései elhelyezése, megváltoztatása
15. útbaigazító hirdetmény elhelyezése, megváltoztatása
16. kerítések, támfalak.

(2) Az eljárás lefolytatására vonatkozó eljárás 4. melléklet szerinti kérelmet az építési tevékenység végzésére jogosult a polgármesternek az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon nyújtja be legalább az építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal.

(3) Amennyiben a benyújtott kérelem nem teljes körű, a polgármester 5 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.

(4)  A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni.

a)    helyi és magasabb rendű építési jogszabályok,

b)    kialakult településszerkezet, telek-szerkezet,

c)  a védendő, megtartandó adottságok,

d)    a tervezett, távlati területfejlesztési célok,

e)    településképi illeszkedés, megfelelőség,

f)  területfelhasználás megfelelősége.

(5) Amennyiben a bejelentett tevékenység megfelel a (4) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett tevékenységet tudomásul veszi.

(6) Az (5) bekezdés szerinti döntés a települési főépítész szakmai álláspontján alapul.

(7) Amennyiben a polgármester a kérelmezett tevékenységet 15 napon belül nem tiltja meg vagy nem veszi tudomásul, a tervezett tevékenységet tudomásul vettnek kell tekinteni.

16. Településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság

21.§

(1) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:

a) utcaképet vagy tájképet rontó építmény,

b) településképi követelmények megsértése,

c) helyi védett érték rongálása, jó karban tartásának elmulasztása,

d) településképi bejelentési eljárás vagy főépítészi szakmai konzultáció elmulasztása,

e) a településképi bejelentést engedélyező határozatban foglalt kikötések megsértése, részleges teljesítése,

f) a településképet rontó reklámok, cégérek, hirdetés funkciójú objektumok, hirdető berendezések felújítása, átalakítása, áthelyezése vagy megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha azok

fa) elhelyezése nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek,

fb) műszaki állapota nem megfelelő,

fc) tartalma idejét múlt vagy aktualitását vesztette,

fd) elhelyezése, mérete, formája, anyaga vagy színezése nem illeszkedik az épület homlokzatának, portáljának, tetőzetének adottságaihoz,

fe) megjelenése nem illeszkedik a településképbe, a jellemző településképi látványba,

ff) elhelyezésére a jelen rendelet hatályba lépését követően bejelentés nélkül került sor,

fg) a bejelentő az engedélyben meghatározott kikötéseket nem, vagy csak részben teljesítette.

g) a helyi építészeti értékek védelme érdekében, ha az építmény vagy annak az érték védelemmel összefüggő, a településképi látványban megjelenő részének

ga) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati burkolatai vagy díszítő elemei hiányosak, sérültek,

gb) rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését,

gc) felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését, településképi látványát.

(2) Az eljárás megindítható bejelentésre vagy hivatalból.

(3) A bejelentés írásban történhet a polgármesternek címezve, papíron vagy elektronikus levélben.

(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a.) a bejelentő nevét, lakcímét és aláírását,

b.) a bejelenteni kívánt tevékenység, építmény helyét, rövid leírását,

c.) fényképet.

(5) A polgármester a kötelezést határidő kitűzésével önkormányzati hatósági döntés formájában közli az ingatlan tulajdonosával.

(6) A településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a polgármester önkormányzati településképi bírságot szab ki, amelynek összege

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén minimum 50.000.- forint,

b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén minimum 200.000.- forint,

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább minimum 50.000.- forint, legfeljebb 1.000.000. forint,

d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 100.000.- legfeljebb 1.000.000.- forint,

e) településképi követelmények, illetve a településképi konzultációban foglaltak be nem tartása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100.000.- forint, legfeljebb 1.000.000. forint.

(7) A bírság határidőig meg nem fizetése esetén adók módjára behajtható.

VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. §

A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

                         Dr. Kalmár István                                      Szabóné Dr. Csányi Mariann

                        polgármester                                                          jegyző

A rendelet kihirdetésének napja: 2018. december 18.

                                                                       Szabóné Dr. Csányi Mariann                                                                                                            jegyző

1. sz. melléklet: helyi védelem

A védelem tárgyai:

1.         Deák F. u. 31. 15/1 hrsz. – lakóház

2.         Deák F. u. 50. 79 hrsz. – lakóház

3.         Deák F. u. 60. 74/1 hrsz. V. Pálinkafőzde (1867)

4.         Kossuth L. u. 24. 307/2 hrsz.- lakóház

5.         Kossuth L. u. 54. 286 hrsz. – Óvoda-konyha

6.         Kossuth L. u. 65. 144/1 hrsz.  – harangláb

7.         Kossuth L. u. 78. 262 hrsz. – út menti kereszt (1913)

8.         Zrínyi M. u. 2. 127 hrsz. – lakóház

9.         Zrínyi u. 8-10. 118/1 hrsz. – lakóház

10.       Vörösmarty M. u. 1. 282 hrsz. – lakóház

11.       Hegyi kápolna, Kápolna utca, 1523/19. hrsz.

12.       Baán pince

2. sz. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

3. melléklete:

KÉRELEM

településképi véleményezési eljáráshoz

Kérelmező/Építtető:

            Neve:                          ……………………………………………………………….

            Címe:                          ……………………………………………………………….

A tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység:

            Helye: Zalakszabar, ..........................……………………….. u. ……. sz. ……….. hrsz.

Az építési tevékenység rövid leírása:

……………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………

ÉTDR azonosító (a kérelem mellékletét képező tervdokumentációra vonatkozóan:

……………………………………………………………………………………………………

Zalaszabar, 201…………………………

                                                                                  ……………………………………………..

                                                                                                          Kérelmező aláírása

(A kérelemhez mellékelni kell az építési-műszaki tervdokumentációt)

4. sz. melléklet:

KÉRELEM

településképi bejelentési eljáráshoz

Kérelmező/Építtető:

            Neve:                          ……………………………………………………………….

            Címe:                          ……………………………………………………………….

A tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység:

            Helye: Zalaszabar, ….....................…………………….. u. ……. sz. ……….. hrsz.

A tervezett építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység részletes leírása:

……………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………

Zalaszabar, 201…………………………

                                                                                  ……………………………………………..

                                                                                                          Kérelmező aláírása

1. sz. függelék:

Növénytelepítés során javasolt, nem javasolt fajok

Ajánlott növényjegyzék

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park által telepítésre javasolt növényzet

Az alábbi jegyzék ajánlás, a felsoroltakon kívül számos további honos növényfaj megtalálható, alkalmazható. A jegyzék a települési területeken ajánlott növényfajokat, kertészeti kultúrát tartalmazza, nemesített növények alkalmazásával.      

Védett fajok nem gyűjthetők és nem telepíthetők!

Az itt megadott általános jegyzéket az élőhelyi adottságok, települési hagyományok tovább árnyalhatják.

A lakóterület kertje:

Javasolt kialakításának előzménye és mintája a parasztkertek hagyománya, melynek számos vonása ma is megtalálható a Balaton-felvidék településein. Ez kiegészíthető a klimatikus adottságoknak megfelelő, honos növényzettel.

- gyepterületek:

Kialakításuknál a lakókertben az egyetlen fajból álló, fajszegény gyepek helyett a területen előforduló több fűfaj és más alacsony lágyszárú növényzet használatával virágos gyep létesítése javasolt. Kialakítása természetes úton, vagy fűmag keverék vetésével történhet. (Pl. Sport keverékkel megerősödő gyepre Margitsziget keverékkel és apró díszítő lágyszárúakkal fajgazdag, természetes hatású pázsit telepítése.) A gyep szélein, vagy a kevésbé taposott foltokban a környék szép vadvirágai {äzoknak kertészeti változatai} ültethetők.

Többféle fűmag használatával a természeteshez közelebb álló gyep kialakítása.

Javasolt alkotók:

francia perje (Arrhenatherum elatius), karcsú fényperje (Koeleria cristata), prémes gyöngyperje (Melica ciliate), sziklai csenkesz (Festuca pseudodalmatica), kései perje (Cleistogenes serotina), vékony csenkesz (Festuca valesiaca)

- A fű felületét apró növésű lágyszárúak díszíthetik, pl. százszorszép (Bellis perennis), vajszínű ördögszem (Scabiosa ocroleuca), kakukkfű (Thymus sp), veronika fajok (Veronica sp), hasznos földitömjén (Pimpinella saxifraga), fehér here (Trifolium repens)

- A gyep széleinél, vagy kevésbé taposott foltokban telepíthetők, pl. török hóvirág (Galanthus elwesii) széles levelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium), illatos ibolya (Viola odorata), gyöngyvirág (Convallaria majalis).

A kertet szegélyezhetik alacsony növésű, ill. helyenként magasabb virágos növények. Kedvező a fűszer és gyógynövények használata is. A kerítések, támfalak felületét díszcserjék sora élénkítheti. Nagyobb felület esetén feltétlenül szükséges a kőbástyára, kerítésre felkúszó, vagy lecsüngő növényzet telepítése.

- Alacsony növésű szegélyvirágok:

porcsinrózsa (Portulaca grandiflora), petúnia (Petunia hybrida), árvácska (Viola wittrockiana), körömvirág (Calendula oficinalis), jácintok (Hyacinthus sp), lila sáfrány (Crocus vernus), fehér nárcisz (Narcissus poeticus), aranysáfrány (Crocus aureus), csupros nárcisz (Narcissus pseudonarcissus), kék nőszirom (Iris germanica), tazetta nárcisz (Narcissus. tazetta), pompás nárcisz (Narcissus incomparabilis), törökszegfű (Dianthus barbatus), törpe bársonyvirág (Tagetes patula), kerti szegfű (Dianthus caryophyllus), búzavirág (Centaurea cyanus), habszegfű fajok (Silene sp.), szikla-bőrlevél (Bergenia crassifolia)

- Magasabb kerti virágok:

nefelejcs (Myosotis silvestris), tornyos harangvirág (Campanula pyramidalis), ezüstös pipitér (Anthemis biebersteiniaia), kerti margaréta (Chrysanthhemum maximum), estike (Hesperis matronalis), mezei margaréta (C. leucantheum), erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris), kerti szarkaláb (Consolida ajacis), fehér liliom (Lilium candidum), japán árnyliliom (Hosta lancifolia), tűzliliom (Lilium bulbiferum), pálmaliliom (Yucca filamentosa), tulipánfélék (Tulipa sp.), bugás lángvirág (Phlox paniculata), oroszlánszáj (Antirrhinum majus), kerti fátyolvirág (Gypsophila elegans), bárányfarok (Amaranthus hypochondriacus), nagy meténg (Vinca major)

- kerti díszként is használható fűszer- és gyógynövények:

izsóp (Hypossus officinalis), levendula (Lavandula angustifolia), rozmaring (Rosmarinus officinalis), kerti ruta (Ruta graveolens), orvosi zsálya (Salvia officinalis), kakukkfű fajok (Thymus serpyllum, T. sp.), bazsalikom (Ocymum basalicum), szurokfű (Origanum vulgare)

- kerítést kísérő díszcserjék:

kerti madárbirs (Cotoneaster horizontalis), tűztövis (Pyracantha coccinea), egybibés galagonya (Craetegus monogyna), nyári orgona (Buddleia davidii), mályva (Hibiscus siriacus)

-felkúszó és lecsüngő növényzet (támfalra, kerítéshez, kőfal elé):

trombita folyondár (Campsis radicans), sarkantyúka (Tropaeolum majus), tatár lonc (Lonicera tatarica), magyar lonc (Lonicera tellmaniana), borostyán (Hedera helix), kék hajnalka (Ipomoea tricolor), ligeti szőlő (Vitis silvestris), bíboros hajnalka (Ipomoea purpurea), lila akác (Wisteria sinensis)

- kőfalakat, támfalakat élénkító növényzet (a kúszónövényekkel együtt alkalmazva):

sziklai ternye (Alyssum saxatile), fehér varjúháj (Sedum album), rózsás kövirózsa (Sempervivum marmoreum), borsos varjúháj (Sedum acre), valamint kertészetekben kapható termesztett fajok

A lakótelek fái:

A régi falusi kertekben jellemzőek a haszonfák voltak, főleg a kevés permetezést igénylő gyümölcsfák. Más fát csak megtűrtek - nem vágtak ki -, ha kivételesen szép volt. pl. kislevelű hárs (Tilia cordata), berkenye (Sorbus sp.), vadkörte (Pyrus pyraster), tölgy (Quercus sp.), tájfajták

- javasolt gyümölcsfák és cserjék:

dió (Juglans regia), kajszibarack (Prunus armeniaca), őszibarack (Prunus persica), mandula (Prunus dulcis), szilva (Prunus domestica), meggy (Prunus cerasus), cseresznye (Cerasus sp.), alma (Malus domestica), körte (Pyrus communis), eperfa (Morus alba), szőlő (Vitis vinifera), füge (Ficus carica), málna (Rubus ideaus), piros ribizli (Ribes spicatum), egres (Ribes uva-crispa), mogyoró (Corylus avellana)

Sajátos hangulatot adhat a különféle dísztökök (Cucurbita pepo), a kúszó bab (Phaseolus sp.), napraforgó (Helianthus annuus) mértéktartó alkalmazása.

A lakótelken a felsorolt növényfajokból ízléssel összeválogatva alakítható ki a virágos gyep, néhány árnyékot adó (gyümölcs)fa, a széleken cserjék, virágok, a kerítést kísérő magasabb virágok vagy cserjesor, a nagyobb függőleges felületeket vagy kőfalat derítő kúszónövények, sziklai növényzet. A lakóházat, tornácot, falmélyedéseket cserepes dísznövények gazdagíthatják, legjellemzőbb a muskátli (Pelargonium zonale).

Közterületek, parkok növényzete:

Alapvető szempont, hogy a területen honos növényfajok, fák és cserjék {és azok kertészeti változatainak} használatával kerüljenek kialakításra. Nagyszámú fa, bokor alkalmazása esetén a lágyszárúak, virágok a kezelt parkok jellegét kevésbé határozzák meg.

A növények nemesítésével a távoli területeken honos virágok mindennapi alkalmazása elterjedt. A díszparkokban a honos fajok alkalmazása mellett lágyszárúak esetében kisebb mértékben elfogadott a zöldfelületek karakteréhez igazodó nemesített más fajok ültetése is.

- Fák a településközpontban, a templom körül és a jelentősebb középületeknél:

kislevelű hárs (Tilia cordata), vadgesztenye vagy bokrétafa (Aesculus hippocastanum), molyhos tölgy (Quercus pubescens), kocsánytalan tölgy (Quercus petrae)

-További ajánlott fafajok:

mezei juhar (Acer campestre), mezei szil (Ulmus minor), magas kőris (Fraxinus exceksior), virágos v. mannakőris (Fraxinus ornus), madárberkenye (Sorbus aucuparia)

Színezheti az összetételt egy-egy rezgő nyár (Populus tremula), nyír (Betula pendula), eperfa (Morus alba).

- Cserjék:

madárbirs (Cotoneaster sp.), cserszömörce (Cotinus coggygria), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), kecskerágó (Euonymus sp.), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), kökény (Prunus spionosa), közönséges fagyal (Ligustrum vulgare), mogyoró (Corylus avellana)

A lakókerteknél felsorolt gyümölcsfák, cserjék, kúszónövények is alkalmazhatók a hely függvényében.

Külterületeken ajánlott növényzet:

Szőlőhegyeken a történeti szőlőművelés fenntartásával csak a pince bejáratnál jellemző a kis gyepterület. Az épület vagy boltpince mellett diófák ültetése általános, melyek egyben a pince árnyékolását is szolgálják. Esetleg telepíthető néhány gyümölcsfa, főként csonthéjasok, és cserjék. Gyakori a cseresznye, mandula, szelídgesztenye fa ültetése.

A tájidegen növényzet alkalmazását mindenképpen kerülni kell.

A települések további külterületén megtalálhatók a természeti értéket hordozó rétek, gyepek, nádasok, mélyfekvésű, vizes élőhelyek és a patakokat, élővízfolyásokat kísérő természetes növényzet. E területek természetes növényzetének megőrzése, a változatlan élőhelyi feltételek fenntartása szükséges. Tájképi értékük mellett ökológiai kapcsolatot, sok állatfaj számára menedéket jelentenek a patakot szegélyező és az út mentén látható fasorok, sövények.

A védett táj egyediségének megőrzéséhez a településeken, különösen a külterületen kerülni kell a tájidegen növényfajok használatát. Az arborétumok és díszparkok gyűjteményének kivételével a Balaton-felvidéki táj szépségét a sokféle élőhelyet jellemző honos növényzet gazdagsága adja. Ezért a tájidegen fajok egyedei (pl. a fenyők (Picea sp)) csak igen kis mértékben, inkább csak egy-két jelentős épülethez kapcsolódva jelenjenek meg a településeken. A lakó- és üdülőtelkek, de különösen a külterületek, szőlőhegyek területén a tájidegen fajok (tű- és pikkelylevelűek, tuják (Thuja occidentalis) ültetése feltétlenül kerülendő.

A nyomvonalas infrastruktúra létesítésénél (út, közművezetékek) különösen fontos a bolygatott területek helyreállítása, a telepítésre kerülő növényzetnek a honos állományból történő megválasztása, a terület élőhelyi adottságainak függvényében.

Kerülendő, inváziós növényfajok

Az adventív fajok betelepedését minden áron meg kell akadályozni!

Az adventív fajok ellenőrizhetetlen mértékű szaporodásukkal a növényzet összetételében, a települési és természetes zöldfelületekben óriási károkat okoznak, terjeszkedésük meg nem állítható. Ide sorolható pl. a bálványfa (Ailanthus altissima), gyalogakác (Amorpha fruticosa), akác (Robinia pseudo-acacia), aranyvessző (Solidago canadensis, S. gigantea), ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), selyemkóró (Asclepias syriaca).

Az inváziós növények listája

1143/2014. EU rendelet

az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának

 és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről

A rendelet alapján a tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság elfogadta azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét alkotja. A listán szereplő fajok egyedeire vonatkozó szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak.

A listában szereplő növényfajok:

Várhatóan 2017-ben az alábbi fajokkal fog bővülni a lista:

269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet

a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól

A kormányrendelet melléklete meghatározza azoknak a fajoknak a listáját, melyek inváziós és termőhely-idegen növényfajoknak tekinthetők, így az 5. § (2) bekezdés értelmében a Natura 2000 gyepterületeken ezek megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással.

Az érintett növényfajok:

1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:

2. Lágyszárú inváziós növényfajok:

43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet

a növényvédelmi tevékenységről

A rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).