~~Zalaszabar Község Önkormányzat Képviselő- testületének 12/2006.(XII.19.) sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Zalaszabar Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az infrastruktúra- fejlesztési, környezetvédelmi feladatok ellátása (településtisztaság, zöldterületek karbantartása bővítése stb.), szilárd burkolatú utak, járdák építése, karbantartása, közvilágítás fenntartása, fejlesztése céljából a magánszemélyek kommunális adójáról a következő rendeletet alkotja. Adókötelezettség 1.§. Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki a naptári év első napján az Önkormányzat illetékességi területén lévő a.) lakás, nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény) tulajdonjogával rendelkezik; b.) A Hatv. 17.§-ában meghatározott telek tulajdonjogával rendelkezik c.) nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Az adó alanya 2.§. (1) Az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év első napján az 1.§-ban megjelölt építmény, telek tulajdonosa, nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérlője. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. (2) Amennyiben az építményt, vagy a telket az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult az adó alanya. (3) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. (4) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok. Mentességek, kedvezmények 3.§. (1) Mentes a kommunális adó alól a.) valamennyi külterületi építmény; b.) az építési tilalom alatt álló beépítetlen telek a tilalom ideje alatt; c.) műemléképítmény; d.) a lakás és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek; e.) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja; f.) az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – 900 m2-t meg nem haladó – földrészlet. (2) Mentes az adókötelezettség alól az 1.§ a.) pontjában meghatározott adótárgy vonatkozásában a Magyar Köztársaság területén állandó lakóhellyel nem rendelkező magánszemély. (3) Az adókötelezettség keletkezése, változása 4.§. (1) Építménytulajdon esetén az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. (2) Építési tilalom esetén a tilalom feloldását, külterületi földrészlet belterületté nyilvánítását követő év első napján keletkezik. (3) A nem magánszemély tulajdonában lévő lakás lakásbérleti joga esetén a jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik. (4) Telektulajdon esetén a tulajdonszerzés időpontját követő év első napján. (5) Vagyoni értékű jog megszerzése esetén a jog megszerzését követő év első napján. (6) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség megszűnése 5.§. (1) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Építmény, telek elidegenítése esetén a tárgyév utolsó napján. (2) Építési tilalom kihirdetése esetén a kihirdetés évének utolsó napján, az első félévben történt kihirdetés esetén a félév utolsó napján szűnik meg az adókötelezettség. (3) Belterületi földrészlet külterületivé minősítése esetén az átminősítés, illetve beépítés esetén a beépítés évének utolsó napján. (4) Lakásbérleti jog esetén a jogviszony megszűnése évének utolsó napján, az év első félévben történt kihirdetés esetén a félév utolsó napján szűnik meg az adókötelezettség. (5) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adó mértéke 6.§. (1) Az adó mértéke: a.) 1§ a.), c.) pontok szerinti adótárgyak esetében 10 000 Ft b.) 1.§ b.) pontja szerinti adótárgyak esetében 4 000 Ft (2) Az egy hrsz. alatt lévő több adótárgy esetén a kivetett adó összege nem haladhatja meg az évi 12.000,- Ft-ot. Az adó bevallása, megállapítása és megfizetése 7.§. (1) Az adót az önkormányzati adóhatóság kivetés útján határozattal állapítja meg. (2) Az adófizetésre kötelezett az adókötelezettség keletkezéséről, változásáról a keletkezést és változást követő 15 napon belül köteles adóbevallást tenni, melyben az adó megállapításához szükséges valamennyi adatot fel kell tüntetni. (3) A (2) bekezdésben előírt adóbevallási kötelezettség teljesítését követően mindaddig nem kell újabb adóbevallást benyújtani, amíg az adókötelezettséget érintő változás nem következik be. (4) Az adózó adófizetési kötelezettségét évi két egyenlő részletben, minden év március 15-ig, és szeptember 15-ig – a bevezetés évében az első részletet 2007. május 15-ig - teljesítheti késedelmi-pótlék mentesen. Záró rendelkezések 8.§. (1) Ezen rendelet 2007 . január 1-én lép hatályba. (2) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik. (3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Tv. 7. §. a) pontja alkalmazásaként abban az esetben, ha Zalaszabarban állandó lakcímmel nem rendelkező adóalany az építményadóról szóló módosított 5/1995. (XII.06.) sz. rendelet szerint építményadó fizetésére kötelezett, ugyanezen adótárgy után kommunális adó nem állapítható meg. Zalaszabar 2006. december 14. Dr. Kalmár István Dr. Pető Barnabás polgármester körjegyző A rendelet kihirdetve: 2006. december 19-én. Dr. Pető Barnabás körjegyző

~~Zalaszabar Község Önkormányzat Képviselő- testületének 12/2006.(XII.19.) sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Zalaszabar Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az infrastruktúra- fejlesztési, környezetvédelmi feladatok ellátása (településtisztaság, zöldterületek karbantartása bővítése stb.), szilárd burkolatú utak, járdák építése, karbantartása, közvilágítás fenntartása, fejlesztése céljából a magánszemélyek kommunális adójáról a következő rendeletet alkotja. Adókötelezettség 1.§. Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki a naptári év első napján az Önkormányzat illetékességi területén lévő a.) lakás, nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény) tulajdonjogával rendelkezik; b.) A Hatv. 17.§-ában meghatározott telek tulajdonjogával rendelkezik c.) nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Az adó alanya 2.§. (1) Az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év első napján az 1.§-ban megjelölt építmény, telek tulajdonosa, nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérlője. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. (2) Amennyiben az építményt, vagy a telket az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult az adó alanya. (3) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. (4) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok. Mentességek, kedvezmények 3.§. (1) Mentes a kommunális adó alól a.) valamennyi külterületi építmény; b.) az építési tilalom alatt álló beépítetlen telek a tilalom ideje alatt; c.) műemléképítmény; d.) a lakás és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek; e.) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja; f.) az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – 900 m2-t meg nem haladó – földrészlet. (2) Mentes az adókötelezettség alól az 1.§ a.) pontjában meghatározott adótárgy vonatkozásában a Magyar Köztársaság területén állandó lakóhellyel nem rendelkező magánszemély. (3) Az adókötelezettség keletkezése, változása 4.§. (1) Építménytulajdon esetén az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. (2) Építési tilalom esetén a tilalom feloldását, külterületi földrészlet belterületté nyilvánítását követő év első napján keletkezik. (3) A nem magánszemély tulajdonában lévő lakás lakásbérleti joga esetén a jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik. (4) Telektulajdon esetén a tulajdonszerzés időpontját követő év első napján. (5) Vagyoni értékű jog megszerzése esetén a jog megszerzését követő év első napján. (6) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség megszűnése 5.§. (1) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Építmény, telek elidegenítése esetén a tárgyév utolsó napján. (2) Építési tilalom kihirdetése esetén a kihirdetés évének utolsó napján, az első félévben történt kihirdetés esetén a félév utolsó napján szűnik meg az adókötelezettség. (3) Belterületi földrészlet külterületivé minősítése esetén az átminősítés, illetve beépítés esetén a beépítés évének utolsó napján. (4) Lakásbérleti jog esetén a jogviszony megszűnése évének utolsó napján, az év első félévben történt kihirdetés esetén a félév utolsó napján szűnik meg az adókötelezettség. (5) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adó mértéke 6.§. (1) Az adó mértéke: a.) 1§ a.), c.) pontok szerinti adótárgyak esetében 10 000 Ft b.) 1.§ b.) pontja szerinti adótárgyak esetében 4 000 Ft (2) Az egy hrsz. alatt lévő több adótárgy esetén a kivetett adó összege nem haladhatja meg az évi 12.000,- Ft-ot. Az adó bevallása, megállapítása és megfizetése 7.§. (1) Az adót az önkormányzati adóhatóság kivetés útján határozattal állapítja meg. (2) Az adófizetésre kötelezett az adókötelezettség keletkezéséről, változásáról a keletkezést és változást követő 15 napon belül köteles adóbevallást tenni, melyben az adó megállapításához szükséges valamennyi adatot fel kell tüntetni. (3) A (2) bekezdésben előírt adóbevallási kötelezettség teljesítését követően mindaddig nem kell újabb adóbevallást benyújtani, amíg az adókötelezettséget érintő változás nem következik be. (4) Az adózó adófizetési kötelezettségét évi két egyenlő részletben, minden év március 15-ig, és szeptember 15-ig – a bevezetés évében az első részletet 2007. május 15-ig - teljesítheti késedelmi-pótlék mentesen. Záró rendelkezések 8.§. (1) Ezen rendelet 2007 . január 1-én lép hatályba. (2) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik. (3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Tv. 7. §. a) pontja alkalmazásaként abban az esetben, ha Zalaszabarban állandó lakcímmel nem rendelkező adóalany az építményadóról szóló módosított 5/1995. (XII.06.) sz. rendelet szerint építményadó fizetésére kötelezett, ugyanezen adótárgy után kommunális adó nem állapítható meg. Zalaszabar 2006. december 14. Dr. Kalmár István Dr. Pető Barnabás polgármester körjegyző A rendelet kihirdetve: 2006. december 19-én. Dr. Pető Barnabás körjegyző