Zalaszabar Község Képviselő-testületének 16/2004 (VIII.31..) önkormányzati rendelete

Zalaszabar Község helyi építési szabályzatról és szabályozási tervéről

Hatályos: 2004. 11. 01 - 2016. 11. 25

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT


Zalaszabar Község Önkormányzata Képviselő-testületének

16/2004.(VIII.31.) sz. rendelete


a

Zalaszabar Község helyi építési szabályzatról és szabályozási tervéről

(HÉSZ –ről)



Zalaszabar Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény, az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény alapján Zalaszabar közigazgatási területének helyi szabályozási előírásait az alábbiak szerint szabályozza.


A RENDELET HATÁLYA

1. §.


(1)       A rendelet hatálya kiterjed a Zalaszabar község közigazgatási területére.


(2)       A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá műtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt kiadni, az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett csak a jelen helyi építési szabályzat rendelkezései, továbbá a Szabályozási Tervben foglaltak együttes figyelembe vételével lehet.


ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

2. §


Engedélyhez kötött építési munkák:

            A 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. §-ában rögzítetteken kívül:

                        - reklám, hirdető tábla (1 m2 felületet meghaladóan);

- mindenfajta telkek közötti épített kerítés (kivétel az 1,8 m magasságot meg nem haladó drótfonat kerítést ill. az élő sövényt);

                        - a sugárzás céljára kialakított antenna.


(1)       A helyi építési hatóság az építési engedély kérelmet a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően kiegészíttetheti:

            a) a tervezett épület(ek) környezetét bemutató fotómontázzsal és/vagy

            b) tervtanácsi véleménnyel minden olyan esetben, amikor a tervezett épület(ek) tetőhajlásszöge, tetőformája, anyaghasználata, homlokzati színei jelentős eltérést mutat(nak) a környezettől, vagy az utcaképben.


(2)       Az e rendelet 2. §-ában építési engedélyhez kötött építési munkák esetében az építési engedélyhez csatolni kell:


            a) kerítés esetében M=1:500 –as méretarányú helyszínrajzot, M=1:100 –as léptékű terveket és műszaki leírást,

            b) reklám-hirdetés létesítése esetén M=1:50 –es léptékben minden eltérő nézetet, M=1:100 –as homlokzati rajzokat, fotómontázst, műszaki leírást,

            c) a sugárzás céljára (adóantenna) is felhasználni kívánt antenna létesítése esetén, a létesítést megelőzően minden esetben be kell szerezni az illetékes szakhatóságok hozzájárulását. (HVK Hadműveleti Főcsoportfőnökség, HM Katonai Légügyi Hivatal, az elhelyezést a 253/1997. (XII.20.) Korm. rend 26.§ (1), a műszaki iránymutatást az MSZ 7487, az elhelyezés engedélyezésének feltételeit a 29/1999.(X.6.) KHVM rendelet határozza meg. Lásd: 1992. évi LXXII. törv.


TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK

3. §


(1)       A szabályozási tervlapokon kötelező erejű szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosítását vonja maga után.


(2)       A Szabályozási Terven feltüntetett kötelező erejű szabályozási elemek:

            - a szabályozási vonal (a közterületet a nem közterülettől elválasztó vonal);

            - építési vonal;

            - építési övezet határa;

            - terület-felhasználási mód és övezeti előírásai;

            - építési hely és határa.


(3)       Amennyiben az övezethatárral egybeeső telekhatár változik, az övezet értelemszerűen a változással egyezően alakul.


(4)       Telekhatár(ok) alakítása ill. megváltoztatása esetén az építési hely és határvonala a tényleges határvonalaknak megfelelően értelemszerűen változik (kötelező elő-, oldal- és hátsókert kialakítása).


(5)       Az építési helyen kívül meglévő épületek megtarthatók, de bontás esetén új építés csak a jelen előírás szerint lehatárolt területen létesíthető.


(6)       Amennyiben a Szabályozási terv nem jelöl építési vonalat, úgy az OTÉK 34.§ (2) bekezdése alapján kell intézkedni: a beépítési vonalat a már kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni.


(7)       Az irányadó jelegű szabályozási elemek a következők:

            - javasolt telekhatár;

            - megszüntető jel.

A szabályozási tervlapon irányadó jellegű szabályozási elemek vagy a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk további részletezést igényel, ezért azok értelemszerűen módosíthatók.


(8)       Ha az építési határvonal keresztez egy meglévő épületet, ebben az esetben:

            - az épületet kontúron belül fel lehet újítani;

            - egy esetben maximum 25 m2-el bővíthető;

            - ha az épület elbontásra kerül, akkor új épület csak az építési határvonallal jelölt helyre építhető.


TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLET-FELHASZNÁLÁS

4. §


A Szabályozási Tervvel és a Helyi Építési Szabályzattal érintett terület, mint a Zalaszabar közigazgatási belterülete, a Balaton kiemelt üdülőkörzetébe tartozó település.


(1)       Zalaszabar község területe

            - közigazgatási szempontból:

                        a)        belterületre- és

                        b)        külterületre oszlik.

            - építésügyi szempontból:

                        a)        beépítésre szánt területre és

                        b)        beépítésre nem szánt területre oszlik.

            - védelmi szempontból (BTSZ):

                        a)        védett természeti területre (V-1),

                        b)        Tájképvédelmi il. tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt                               jelentőségű területre (T-1),

                        c)         felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területre (SZ-1),

                        d)        eróziónak fokozottan kitett területre (P-2),

                        e)        vízminőség-védelmi területre (F-1),

                        f)         települési területre (U-1),

                        g)        árutermelési mezőgazdasági területre (M-1)

                        h)        kertgazdasági területre (M-2)

                        i)          meglévő erdőterületre (E-1),

                        j)          erdősítésre javasolt területre (E-2)

                        k)         szőlőkataszter szerinti I. osztályú területre (C-1),

                        l)          szőlőkataszter szerinti II. osztályú területre (C-2)


(2)       A védelmi övezeteket előírásai a HÉSZ –be be vannak építve.


(3)       A Balatonfelvidéki Nemzeti Park területébe tartozó beépítésre nem szánt területein (BTSZ V-1) a természetvédelmi szakhatóság a BfNP igazgatósága.


(4)       A beépítésre nem szánt területeken, melyek nem tartoznak a BfNP területébe, új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor lehet, ha

            a)        a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja;

            b)        közérdeket nem sért.


(5)       Beépítésre szánt területek: BTSZ szerint U-1 –es védelmi övezet

            falusias lakóterület                                   Lf        max. szintterület-sűrűség: 0,5

            kertvárosias lakóterület                          Lke     max. szintterület-sűrűség: 0,6

            településközpont vegyes terület          Vt        max. szintterület-sűrűség: 1,5


4


            különleges terület: temető                     K-tem max. szintterület-sűrűség: 0,2

            különleges terület: sportterület            Ksp    max. szintterület-sűrűség: 1,2

            kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

                                                                                  Gksz  max. szintterület-sűrűség: 2,0


(6)       Beépítésre nem szánt területek:

                                                                                                              OTÉK jelek,      A területre vonatkozó BTSZ jelek

            közlekedési területek                                                     

            védelmi erdőterület                                  Ev-1               V-1; E-1

                                                                                                              Ev-2                    E-1

                                                                                                              Ev-3                    V-1; E-2

            gazdasági erdőterület                             Eg                  E-1

            általános mezőgazdasági terület          Má-1               M-1; V-1

                                                                                                              Má-2                   M-1; P-2

                                                                                                              Má-3                   M-1; T-1

            kertes mezőgazdasági terület               Mk-1               M-2; T-1; P-2; C-1

                                                                                                              Mk-2                   M-2; T-1; P-2; C-2

                                                                                                              Mk-3                   M-2; P-2; C-1

                                                                                                              Mk-4                   M-2; P-2

            vízgazdálkodási terület                           V                     F-1


(7)       A tervezési területen az építési engedély részleges közművesítettséghez kötött, melyhez ivóvíz-, szennyvíz-, elektromos energia-, gáz- és távközlés vonatkozásában biztosítani kell a teljes közműellátást.

            A csapadékvizek elvezetésére a zárt csapadékcsatorna kiépítéséig nyílt árok létesítendő. (Vízjogi létesítési engedély beszerzése szükséges!)

            A beépítésre nem szánt területeken a szennyvízelhelyezés vonatkozásában a BTSZ 9.§ (6) bekezdése szerint kell eljárni.


BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lakóterület

5. §.


(1)       A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.


(2)       Lf        falusias lakóterület:


O(SZ*)

30

3,0-4,5

700


            - Beépítési mód:

                        O(SZ*):          oldalhatáron álló beépítés.

                        * A saroktelkeknél és egyes kialakult állapotnál, különleges telekalakulatnál                                szabadonálló beépítés is engedélyezhető.

            - A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %

            - A építménymagasság: min. 3,0 m, max. 4,5 m

            - A kialakítható legkisebb új telekterület: 700 m2

            - A területen elhelyezhető létesítmények:

5

< lakóépület;

< kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;

< szálláshely szolgáltató épület;

< helyi egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;

< a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény;

< kézműipari építmény.

                        < üzemanyagtöltő állomás;

            - A területen nem helyezhető el:

                        < sportlétesítmény;

            - Előkert: általában 5,0 m, kivéve, ahol a szabályozási terv másként rendelkezik.

            - Minimális oldalkert:

szabadonálló beépítés esetén: 3,0 m,

oldalhatáron álló beépítés esetén: 4,5 m.

- Minimális hátsókert:

6,0 m, az ettől való eltérést a szabályozási terv tartalmazza.

- A előírás szerinti darabszámú gépjárműveket saját telken kell elhelyezni.

            - Tetőforma: magastető, hajlásszög: 30° – 45°, a gerinc utcára merőleges legyen.

            - A tetőhéjazat nem lehet: fémlemez, „cserepes” fémlemez, kék színű       zsindelyfedés, hullámpala.

            - Könnyűszerkezetes épületre (pl. faváz hőszigeteléssel, kívül-belül burkolva,    vakolva, stb.) csak ÉMI minősítés és Tűzrendészeti hozzájáruló nyilatkozat         alapján adható építési engedély!

- Állattartás megengedett, külön rendeletben kell szabályozni (előzmény az 1/1997.(I.28.) sz. Önkormányzati rendelet 7. §-a.

            - A legkisebb zöldfelület: min. 40 %.

            - Minimális új telekszélesség (átlagosan értendő): 14,0 m. Minimális telekméret az utcafronton 7,0 m.


(3)       Lke     kertvárosias lakóterület: laza beépítésű, összefüggő nagykertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.


O

20

3,0-4,5

900


            - Beépítési mód:

O*:      oldalhatáron álló beépítés

* kivéve értelemszerűen egyes saroktelkeket.

            - A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20 %

            - A építménymagasság: min. 3,0 m, max. 4,5 m

            - A kialakítható legkisebb (új) telekterület: 900 m2


            - A területen elhelyezhető létesítmények:

< legfeljebb négylakásos épület;

< a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

vendéglátó épület;

< egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;

6


< a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

            - A területen nem helyezhető el:

< üzemanyagtöltő állomás;

< szálláshely szolgáltató épület (a megengedett lakásszámot meg nem

haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely kivételével);

< önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb

gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

            - A legkisebb zöldfelület: min. 50 %.

            - Előkert: 6,0 m, kivéve ahol a Szabályozási terv másként rendelkezik.

            - Minimális oldalkert: 4,5 m

- Minimális hátsókert: 6,0 m, az ettől való eltérést a szabályozási terv        tartalmazza.

            - A előírás szerinti darabszámú gépjárműveket saját telken kell elhelyezni.

            - Tetőforma: magastető, hajlásszög: 20° – 45°, gerinc utcára merőleges.

            - Tetőhéjazat nem lehet: fémlemez, „cserepes” fémlemez, kék színű

zsindelyfedés, hullámpala.

            - Könnyűszerkezetes épületre (pl. faváz hőszigeteléssel, kívül-belül burkolva,    vakolva, stb.) csak ÉMI minősítés és Tűzrendészeti hozzájáruló nyilatkozat         alapján adható építési engedély!

- Állattartás nem megengedett.

            - Minimális (új) telekszélesség: 16,0 m


(4)       Az építési engedély kiadásának feltétele: közműves vízvezeték, szennyvízcsatorna, villamosenergia-szolgáltatás.


(5)       Reklámtáblák, útbaigazító táblák elhelyezése külön építési engedély alapján lehetséges:

                        Magán területen minden 0,5 m2-nél nagyobb hirdető/reklám tábla elhelyezéséhez építési engedély szükséges, de a tábla nagysága az 1 m2-t nem haladhatja meg.

Közterületen minden reklám/hirdető tábla valamint útbaigazító tábla elhelyezéséhez építési engedély szükséges, nagysága nem haladhatja meg az 1,5 m2-t. Elhelyezésénél vizsgálni kell a közlekedési, kilátásvédelmi szempontokat.


(6)       Kerítések:

            - Az utcai oldalon a kerítés átlagos magassága 2,1 m-nél magasabb nem lehet. Törekedni kell a természetes anyagok használatára: kő, fa, élő sövény, stb.

            - A telkek közötti kerítés nem lehet 1,8 m-nél magasabb. Tömör (beton, tégla) kerítés nem lehet, áttörten kell kialakítani a levegő mozgását biztosítva.


(7)       Egy telken elhelyezhető épületek száma:

            - 2000 m2 –es teleknagyság alatt:           2 db,

            - 2000 m2-es teleknagyság felett:            4 db.

(8)       A főfunkciót kiegészítő épület építménymagassága nem haladhatja meg a lakóépületét, tömegével annak tömegarányait kell követni.

7

(9)       Terepszint alatti építmény nagysága legfeljebb 10 %-al haladhatja meg a legnagyobb beépítettség mértékét.






Vegyes terület

6. §


(1)       A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, igazgatási, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.


(2)       Vt        településközpont vegyes terület:


SZ

50

3,0-7,5

1000


            - Beépítési mód:

                        SZ:      szabadonálló oldalhatáron álló beépítés

            - A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 50 %

            - A építménymagasság: min. 3,0 m, max. 7,5 m

            - A kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m2


            - A területen elhelyezhető épületek:

                        < lakóépület;

< igazgatási épület;

< kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató

épületek

< egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;


            - Nem helyezhető el:

                        < nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény;

                        < termelő kertészeti építmény.

                        < sportépítmény;

                        < üzemanyagtöltő.

            - A legkisebb zöldfelület: min. 30 %.

            - Előkert: min 6,0 m, ettől eltérő méreteket a szabályozási terv mutatja.

            - Oldalkert: minimum 3,0 m, ill. a megengedett legnagyobb építmény-magasság fele.

            - Minimális hátsókert: 6,0 m, az ettől való eltérést a szabályozási terv

tartalmazza.

            - A előírás szerinti darabszámú gépjárműveket saját telken kell elhelyezni.

            - Tetőforma: magastető, hajlásszög: 20° – 45°.

- Tetőhéjazat nem lehet: „cserepes” fémlemez, kék színű zsindelyfedés,

hullámpala.

- Állattartás nem megengedett.

(3)       Melléképület különállóan nem építhető, csak a főépülettel egy tömegben.                      A főfunkciót kiegészítő épület építménymagassága nem haladhatja                         meg a főfunkciót tartalmazó épületét, tömegével annak tömegarányait                        kell követni.

(4)       Terepszint alatti építmény nagysága legfeljebb 10 %-al haladhatja meg a            legnagyobb beépítettség mértékét.

(5)       Az építési engedély kiadásának feltétele: közműves vízvezeték, szennyvízcsatorna, villamosenergia-szolgáltatás.



(6)       Reklámtáblák, útbaigazító táblák elhelyezése külön építési engedély alapján lehetséges:

                        Magán területen minden 0,5 m2-nél nagyobb hirdető/reklám tábla elhelyezéséhez építési engedély szükséges, de a tábla nagysága az 1 m2-t nem haladhatja meg.

Közterületen minden reklám/hirdető tábla valamint útbaigazító tábla elhelyezéséhez építési engedély szükséges, nagysága nem haladhatja meg az 1,5 m2-t. Elhelyezésénél vizsgálni kell a közlekedési, kilátásvédelmi szempontokat.


(7)       Kerítések:

            - Az utcai oldalon a kerítés átlagos magassága 2,1 m-nél magasabb nem l          ehet. Törekedni kell a természetes anyagok használatára: kő, fa, élő sövény,   stb.

            - A telkek közötti kerítés nem lehet 1,8 m-nél magasabb. Tömör (beton, tégla)     kerítés nem lehet, áttörten kell kialakítani a levegő mozgását biztosítva.


Gazdasági terület

7. §


(1)       A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.


(2)       Gksz  kereskedelmi, szolgáltató terület:


- A területen elhelyezhető épületek:

< mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület;

< a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások;

< igazgatási, egyéb iroda épület;

< üzemanyagtöltő;

            - Nem helyezhető el:

                        < jelentős mértékű zavaró hatású tevékenységet magába foglaló épület;

                        < egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;

                        < egyéb közösségi szórakoztató épület.


SZ

40

6,0**

1000

            ** Technológiából adódóan megengedett ennél nagyobb építménymagasság is: pl. kémény,         torony.


            - Beépítési mód:

                        SZ:      szabadonálló beépítés

            - A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40%

            - A építménymagasság: 6,0 m

            - A kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m2

            - A legkisebb zöldfelület: 20 %.

            - Előkert: 12 m

            - Minimális oldalkert: 12,0 m

            - Minimális hátsókert: 30,0 m

            - A előírás szerinti darabszámú gépjárműveket saját telken kell elhelyezni.


(3)       Az építési engedély kiadásának feltétele: közműves vízvezeték, szennyvízcsatorna, csapadékvíz elvezetés, villamosenergia-szolgáltatás.


(4)       Terepszint alatti építmények csak a beépítésre szánt területen helyezhetők el, alapterülete nem lehet nagyobb a megengedett beépítettség 10%-ánál.


Különleges terület

8. §


(1)       Kt        különleges terület: temető


SZ

5

3-5

K


A temető használatának rendjét az Önkormányzat helyi, a temető rendjével foglalkozó rendelettel tudja szabályozni.

            - Elhelyezhető építmények: ravatalozó, karbantartó épület.

            - Beépítési mód: szabadonálló

            - A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5%

            - Az építménymagasság: max. 5,0 m


(2)       Ks       különleges terület: sportterület


Nagykiterjedésű sportolási célú terület.

            - A területen elhelyezhető létesítmények:

                        < sporttevékenységgel összefüggő épületek;

                        < lelátók, sporteszközök, játékszerek, stb.

                        < öltözők.


SZ

10

6,0**

1000

            ** Egyes sportlétesítmények technológiából adódóan lehetnek ettől nagyobbak is, ezek   engedhetők.


            - Beépítési mód:

                        SZ:      szabadonálló beépítés

            - A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%

            - A maximális építménymagasság: 6,0 m

            - A kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m2

            - A legkisebb zöldfelület: 40 %

- Állattartás nem megengedett


 (3)      Az építési engedély kiadásának feltétele: közműves vízvezeték, szennyvízcsatorna, csapadékvíz elvezetés, villamosenergia-szolgáltatás.





Általános építészeti előírások

9. §


(1)       A főfunkciót kiegészítő épületrészek

            a) oldalhatáron álló beépítés esetén a meglévő (tervezett) épülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva illetve illeszkedően építhető.

            b) szabadonálló beépítés esetén a főépület takarásában helyezhető el.

            c) homlokzat illetve gerincmagassága a főépületét nem haladhatja meg.


(2)       Az elő- oldal- és hátsókertek értékei, ahol erre külön szabályozás nincs, az OTÉK szerint tartandó.


(3)       Előkert csak a kialakult állapot és a szabályozási terv szerint engedélyezhető.


(4)       Az épület kialakítása jellemzően magastetős lehet, a tető formájával a kialakult állapothoz kell igazodni.


(5)       Távközlési antennát környezetbarát módon kell építeni: fa szerkezettel.


(6)       Nádtető létesítése esetén külön az illetéke Tűzvédelmi hatóság engedélyének beszerzése szükséges. Tűzcsapot közterületen legalább 200 m-ként kell elhelyezni! A tüzivízhálózat minimum NA 100 lehet elágazó vezetékként, kövezeték esetén lehet NA 80-as is.




BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési terület


10. §.


(1)       A közlekedési területek: közlekedési létesítmények (utak, járdák) és közművek elhelyezésére szolgáló területek.


(2)       A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja.


(3)       A közlekedési létesítmények körébe a következők tartoznak:

            helyi gyűjtő út: Deák Ferenc utca                                   22 m

            kiszolgáló utak                                                        16, 14  ill.12 m

            kialakult állapotnak megfelelő kényszerhelyzet          8 m

            gyalogút                                                                   > 3 m

(4)       A közlekedési területen elhelyezhetők az OTÉK 26.§ (3) bekezdés szerinti építmények, valamint:

            - hirdető berendezések,

            - közúti közlekedés váróhelyei,

            - szobor, díszkút,

            - távbeszélő fülke.

(5)       Közterületi parkolókat csak fásítással lehet kialakítani.



Erdőterület

11.§


(1)       Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.

                Az erdőterületek kijelölése az állami alapadatok (földhivatali nyilvántartási térkép) és a Balatoni törvény erdősítésre javasolt előírásai alapján történtek.

(2)       Az erdőterület rendeltetése szerint:

                                                                                                              OTÉK jelek,      A területre vonatkozó BTSZ jelek

            1. védelmi (védett és védő),                      Ev-1               V-1; E-1                                                                                                                                              Ev-2                    E-1

                                                                                                              Ev-3                    V-1; E-2

            2. gazdasági.                                               Eg                  E-1

(3)       A védelmi erdő a Balatonfelvidéki Nemzeti Park területére esik, a BTSZ szerint jellemzően V-1, E-1 és E-2 védelmi övezetbe tartozik.

            Ev-1:   Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők; A beépítésre nem szánt területeken a 10 méternél magasabb építmények elhelyezése - a kilátók, hidak, víztárolók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével - tilos; Az erdőterületek művelési ága nem változtatható meg; A védett erdőterületeken csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, illetve közjóléti célból szabad építeni; Az erdőterületen épületet 10 ha-nál nagyobb telken legfeljebb 0,3% beépítettséggel lehet építeni; Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

            Ev-2:   Az üdülőkörzetben lévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg; A védett erdőterületeken csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, illetve közjóléti célból szabad építeni; az erdőterületen épületet 10 ha-nál nagyobb telken legfeljebb 0,3% beépítettséggel lehet építeni; A védett erdőterületen közút, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény létesítése csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető; Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

            Ev-3:   Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők; A beépítésre nem szánt területeken a 10 méternél magasabb építmények elhelyezése - a kilátók, hidak, víztárolók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével - tilos; Az erdő művelési ág létrejöttéig az alövezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.

(4)       A gazdasági erdő a BTSZ szerinti meglévő erdőterületbe tartozik (E-1).

            Eg:       Az üdülőkörzetben lévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg; Az erdőterületen épületet 10 ha-nál nagyobb telken legfeljebb 0,3% beépítettséggel lehet építeni; Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.


            - A beépítést tájba illeszkedően kell megtervezni, legfeljebb 6,0 m-es építménymagasságú épület(ek) építhetők.

            - Az épületek lefedése magastetős legyen.

            - A tetőhéjazat cserép legyen, ablakok fából készüljenek.


Mezőgazdasági terület

12. §


(1)       A mezőgazdasági területek rendeltetésük szerint:

                                                                                                              OTÉK jelek,      A területre vonatkozó BTSZ jelek

            általános mezőgazdasági terület             Má-1               M-1; V-1

                                                                                                              Má-2                   M-1; P-2

                                                                                                              Má-3                   M-1; T-1

            kertes mezőgazdasági terület                  Mk-1               M-2; T-1; P-2; C-1

                                                                                                              Mk-2                   M-2; T-1; P-2; C-2

                                                                                                              Mk-3                   M-2; P-2; C-1

                                                                                                              Mk-4                   M-2; P-2


 (2)      Az általános mezőgazdasági területek a BTSZ szerint M-1, V-1, T-1, P-2 védelmi övezetekbe tartoznak.

            Má-1:  Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; a szántó művelési ágú területek nem építhetők be; Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők; Egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el;

                Má-2:  Beépítésre szánt terület kijelölhető; Szántóföldi művelés esetén, 20 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,1%-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg; Gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 400 m2-t nem haladhatja meg; Művelt gyümölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 1000 m2-t nem haladhatja meg; A telkek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 80%-án meghatározó; Állattartó épületet a tómedertől legkevesebb 1000 m, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni.

                Má-3:  Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők; Új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető; Új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana; Szántóföldi művelés esetén, 20 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,1%-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg; Gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 400 m2-t nem haladhatja meg; Művelt gyümölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 1000 m2-t nem haladhatja meg; A telkek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 80%-án meghatározó; Állattartó épületet a tómedertől legkevesebb 1000 m, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni.


(3)       A kertes mezőgazdasági területek a BTSZ szerint M-2, T-1, C-1, C-2, P-2 védelmi övezetekbe tartoznak.

            Mk-1:  Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők; Új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető; Új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana; Építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló épületet, illetve lakófunkciót is kielégítő épületet lehet; A beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2; Gazdasági épületet csak művelt telekre, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lehet építeni; Az építhető épületek építménymagassága a 4,0 métert nem haladhatja meg, s legmagasabb homlokzatának magassága sem haladhatja meg a 6,0 métert; Lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el; A települések közigazgatási területéből a kertgazdasági területek alövezetébe sorolt terület legfeljebb 20%-án - ahol a szennyvízkezelés az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóság által elfogadott módon megoldott - legkevesebb 3000 m2 nagyságú művelt telkeken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lakóépület is elhelyezhető; A terület szőlőműveléssel hasznosítandó; A területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága csak szőlő művelési ágra változtatható.

                Mk-2    Mk (M-2; T-1; P-2; C-2):   Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők; Új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető; Új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana; Építeni csak legalább a 75%-ban szőlő-, illetve gyümölcsműveléssel hasznosított telken lehet; A beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2; Gazdasági épületet csak művelt telekre, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lehet építeni; Az építhető épületek építménymagassága a 4,0 métert nem haladhatja meg, s legmagasabb homlokzatának magassága sem haladhatja meg a 6,0 métert; Lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el; A települések közigazgatási területéből a kertgazdasági területek alövezetébe sorolt terület legfeljebb 20%-án - ahol a szennyvízkezelés az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóság által elfogadott módon megoldott - legkevesebb 3000 m2 nagyságú művelt telkeken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lakóépület is elhelyezhető; A terület szőlőműveléssel és gyümölcstermesztéssel hasznosítandó.

                Mk-3:  Építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló épületet, illetve lakófunkciót is kielégítő épületet lehet; A beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2; Gazdasági épületet csak művelt telekre, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lehet építeni; Az építhető épületek építménymagassága a 4,0 métert nem haladhatja meg, s legmagasabb homlokzatának magassága sem haladhatja meg a 6,0 métert; Lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el; A települések közigazgatási területéből a kertgazdasági területek alövezetébe sorolt terület legfeljebb 20%-án - ahol a szennyvízkezelés az illetékes vízügyi és


környezetvédelmi hatóság által elfogadott módon megoldott - legkevesebb 3000 m2 nagyságú művelt telkeken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lakóépület is elhelyezhető; A terület szőlőműveléssel hasznosítandó; A területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága csak szőlő művelési ágra változtatható.

                Mk-4    Mk (M-2; P-2):    A beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2; Gazdasági épületet csak művelt telekre, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lehet építeni; Az építhető épületek építménymagassága a 4,0 métert nem haladhatja meg, s legmagasabb homlokzatának magassága sem haladhatja meg a 6,0 métert; Lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el; A települések közigazgatási területéből a kertgazdasági területek alövezetébe sorolt terület legfeljebb 20%-án - ahol a szennyvízkezelés az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóság által elfogadott módon megoldott - legkevesebb 3000 m2 nagyságú művelt telkeken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lakóépület is elhelyezhető.


(4)       A kertes mezőgazdasági területeken (Dulákhegy, Rátahegy, Jánoshegy, Alsóhegy, Öreg felső-hegy) és Újszabar területén (066/1-12) (meglévő lakóházak állnak itt már régóta) - a BTSZ T-1-es övezetében – meglévő építményt felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, új épületet építeni a következő szabályok betartásával lehetséges:

            - Max. építménymagasság: 4,0 m, legnagyobb homlokzatmagasság: 6,0 m.

            - A felújított, átalakított és új épület csak magastetős lehet, tető hajlásszög: 25° – 45°. Tetőhéjazat: cserép, fa zsindely vagy nádtető* lehet. A nyílászárók csak fából készülhetnek.

            - Kerítés csak természetes anyagból építhető.

           

            A felújítás, átalakítás ill. korszerűsítése során a helyi építészeti adottságokat, stílusjegyeket, alkalmazott anyagokat figyelembe kell venni, ezt az engedélyező hatóság számon kérheti.


Vízgazdálkodási terület

13. §


(1)       A vízgazdálkodással összefüggő területek:

            - állóvizek medre és parti sávja: Kis-Balaton víztározó (BTSZ F-1);

            - csatorna, árok, vízfolyások: Zalaszabari patak;


(2)       A Kis-Balaton víztározó területe a Balatonfelvidéki Nemzeti Park területére esik, F-1 védelmi övezetbe tartozik.

            V         Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, épület nem építhető.


(3)       A vízfolyások szabályozásánál figyelemmel kell lenni:

            a) az élőhelyek védelmére,

            b) a partvonalak kialakítása növényzettel fedett legyen, beton meder kialakítása nem engedhető meg.

            A vízfolyások esetében a 46/1999. (III.18.) Korm. rendeletben foglaltak betartandók.


"Különleges terület

13/A.§[1]


(1)       K-i       különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi terület


(2)       A területen elhelyezhető: gyermek és ifjúsági tábor és azok kiszolgáló létesítményei, turisztikai létesítmények, élmény-, játszó elemek és építményei, a szabadidő eltöltésére alkalmas funkciók, berendezések építményei, vendéglátás és a borturizmussal összefüggő létesítmények, építmények.



(3)       A terület beépítési paraméterei:

           

SZ

5

5,5

3000


            - Beépítési mód:                                                                 szabadonálló

            - A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:               5 %

            - A megengedett legnagyobb építménymagasság:                             5,5 m

            - A minimálisan kialakítható telek nagysága:                           3000 m2

            - Legkisebb zöldfelület:                                                                80 %


(4)       Általános előírások:

            - Épületet, építményt a meglévő utak tengelyétől 9,00 m-nél közelebb nem lehet elhelyezni.

            - Új épületek elhelyezésnek általános szabályai: új épületet a tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájkarakter megőrzésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével kell megvalósítani.

            - Tetőforma magastetős, a tetőhajlás 33-45°lehet.

            - Magastetős épületek építése esetén a tetőhéjazat égetett cserép lehet.

            - Csarnok jellegű épület és reklámcélú építmény elhelyezése nem engedélyezhető."


ÖRÖKSÉGVÉDELEM

14. §


(1)       Zalaszabar ismert és valószínűsíthető régészeti területeit a Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv tünteti fel (1. sz. melléklet).


(2)       A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén bármely 30 cm-t meghaladó földmunkát csak A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV tv. szerint lehet végezni. Ilyen esetben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el.


(3)       A település területén lévő védett műemléket a Szabályozási Terv tartalmazza: r. k. templom, hrsz.: 318.

            A műemlék templom körül műemléki terület lett kijelölve. (Érintett ingatlanok: hrsz.: 316; 317; 318; 319; 320/2; 320/4; 320/5) A műemléki területen az esetleges építési engedélyezési eljárásba az illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként kell bevonni.

(4)       A település építészeti értékeinek és sajátos karakterének megőrzése érdekében a Képviselő Testület a szabályozási tervben jelölt ingatlanokat helyi védelemben részesíti, a Zalaszabari pataktól nyugatra eső belterületet pedig helyi értékvédelmi területként kezeli. (2 sz. melléklet)


(5)       A (4) bekezdésben felsorolt esetekben az építési engedélyezés során elrendelhető:

            - az épületet átépíteni, bővíteni csak az eredeti építészeti karakter megőrzésével lehet;

            - az épület bontása csak indokolt esetben engedélyezhető: pl. életveszély.

Az építési engedély kiadása során elrendelhető:

            - az épület építéstörténeti kutatása;

            - az épületen található részletek visszaállítása;

            - az épületek homlokzati burkolata, színezése;

            - az épület Tervtanács előtti bemutatása.


(6)       A település területén számos 19. ill. 20. századi útmenti kereszt, szobor található. Ezeket helyi védelem alá kell helyezni és gondoskodni kell a  megőrzésükről.


(7)       A helyi értékvédelem alá eső területen mindenfajta építési engedélyezési eljárás esetén az (5) pontban foglaltak elrendelhetők. Az utcák nyomvonalát, beépítési karakterét nem szabad megváltoztatni!


Környezetvédelem

15. §.


(1)       Zalaszabar igazgatási területén csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek a kiemelten védett kategória levegőtisztaság-védelmi előírásait teljesítik (2000. évi CXII. törvény 15.§ -a)).

            A „légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről” szóló 4/2002. (X.7.) KvVM végrehajtási rendelet határozza meg a terület légszennyezettségi értékét.


(2)       Az üdülőkörzetben csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogszabályban az üdülőterületekre előírt határértéknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést. A zajterhelési határértékeket az üdülőterületekre előírt 12/1983. (V.12.) MT, továbbá a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendeletekben rögzítik.


(3)       Az állattartás Zalaszabar közigazgatási területén csak az Önkormányzat által meghozott állattartási rendelet szerint lehetséges. A kertvárosias lakóterületeken az állattartás kizárt.



(4)       A közlekedési területek (utak) mentén legalább egy oldalon sorfát kell ültetni.


(5)       A kommunális hulladék elszállítását szervezetten kell megoldani


(6)       A területen semmiféle olyan tevékenység nem végezhető, amely a felszíni vagy felszín alatti rétegeket szennyezné.



Záró rendelkezések


16. §.


(1)       Ez a rendelet 2004.november 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


(2)       Ezen Helyi Építési Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az OTÉK és a 2000. évi CXII. törvény ide vonatkozó szabályai - mint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve és a Balatoni Területrendezési Szabályzat - az érvényesek.


Zalaszabar,2004. augusztus 30.




            Varga Dezső                                               Dr. Termecz Marianna

            polgármester                                                         körjegyző






A rendelet kihirdetve:2004. augusztus 31-én.






                                                                                  Dr. Termecz Marianna

                                                                                             körjegyző




























1. sz. melléklet:



Régészeti területek:


Terület, cím

Várhatóan érintett ingatlanok Hrsz

Megnevezés

1.

Legelő, részben feltárt

019/7

Kis-Balaton tározó

sánccal körülvett kisméretű erődítmény

12-13. sz.

2.

Haraszti - dűlő

026/1; 034/2

Árpád- és középkori település nyomai.

Haraszti falu 14. sz. első fele

3.

Belterület

53-68; 46/2; 46/1; 46/4; 46/5; 46/6; 46/7; 48/3


4.

Templom - dűlő

310-318; 319; 320/2-5; 342; 350-357; 48/3; 321/4-322; 417; 418-420; 453-455; 058/10

Árpád és középkori település felszíni nyomai

5.

Újszabar

066/1-10; 065

9. 10. sz.-i temető

6.

Dezső sziget

019/7

9. sz. település és temető

7.

Borjúállás sziget

019/7

9. sz. település

8.

Hosszúréti sziget

019/7


9.

Legelő

019/7


10.

Belterület

32; 34/1; 35-37; 38/1; 39; 40/1; 41; 42; 43;


11.

Öregmező

03; 403; 404; 07


12.

Hosszú dűlő

065/1; 065/3; 065/6-11


13.

Templom dűlő II.

058/24; 058/8


14.

Szőlőhegy

055/5-8


15.

Gyótány

034/14


16.

Gyótány II.

034/14; 034/4


17.

Péter-földje

034/14


18.

Péter-födje II.

030; 034/7-11


19.

Zsó-berek

043/2; 044; 045


20.

Telkes legelő

047









2. sz. melléklet:




Helyi védelemre javasolt épületek:



Cím

Hrsz

Megnevezés

Deák F. utca 31.

15/1

Lakóház

Deák F. utca 50.

79

Lakóház

Deák F. utca 60.

74/1

Lakóház

Kossuth L. utca 20.

309/1

V. pálinkafőzde

1867

Kossuth L. utca 24.

307/2

Lakóház

Kossuth L. utca 30.

302

Lakóház

Kossuth L. utca 54.

286

Óvoda - konyha

Kossuth L. utca 65.

144/1

Harangláb

Kossuth L. utca 78.

262

Útmenti kereszt

1913

Zrínyi M. utca 2.

127

Lakóház

Zrínyi M. utca 8-10.

118/1-2

Lakóház

Vörösmarty M. utca 1.

282

Lakóház

Kápolna utca

1523/19

Kápolna

Alsóhegy (zártkert) 

1565

V. Baán pince



Helyi értékvédelmi terület javasolt határa:


            A Zalaszabari pataktól nyugatra eső belterületi rész.


[1]

 kiegészítette a16/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet 1.§.-a, hatályos 2014.12.12.-től