Pusztamonostor Község Képviselő-testületének 7/2006 (IV.20..) önkormányzati rendelete

Helyi Építési Szabályzatról

Hatályos: 2006. 04. 20- 2023. 10. 27

Pusztamonostor Község Képviselő-testületének 7/2006 (IV.20..) önkormányzati rendelete

Helyi Építési Szabályzatról

2006.04.20.

Pusztamonostor Község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése szerinti feladatkörében, a 16. § (1) bekezdése szerinti jogkörben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 7. § (3) bekezdés szerinti hatáskörében, továbbá „az országos településrendezési és építési követelményekről” szóló 253/1997. (XII.20.) számú Korm. rendelet és annak módosításáról szóló 36/2002. (III.7.) számú Korm. rendelet előírásainak helyi végrehajtása érdekében az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. § A rendelet hatálya, alkalmazása

(1) Jelen rendelet területi hatálya Pusztamonostor község teljes közigazgatási területére kiterjed, a (4) bekezdésben jelölt terület kivételével.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (műtárgyat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni a Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (továbbiakban:Étv), továbbá az országos településrendezési és építési követelményeknek (továbbiakban: OTÉK) és e rendelet (továbbiakban: HÉSZ) és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.

(3) Jelen rendelet elválaszthatatlan részét képezi: (2 melléklet, 3 melléklet)

– SZ-1 jelű Közigazgatási terület szabályozási terv (térkép – rajzi munkarész) M=1:10000

– SZ-2 jelű Belterület szabályozási terve (térkép – rajzi munkarész) M=1:2000

(4) Továbbtervezésre szánt területek: – belterületen a zárdakert területe.

(5) A rendelet területi és tárgyi hatálya minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.

(6) A rendeletben foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a HÉSZ és a szabályozási terv módosításával van lehetőség. (1 melléklet)

2. § Az építési engedélyezés helyi szabályai

(1) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. § -ában meghatározott építési munkák körét nem bővíti.

(2) Az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben a kötelező építési övezeti paraméterek meghatározásra kerültek, a meglévő, már kialakult beépítések esetén az építési övezetekre vonatkozóan a hiányzó beépítési paramétereket az Étv. 18. § (2) szerinti illeszkedés elvének alkalmazásával kell az építésügyi hatósági eljárás során meghatározni.

(3) A szabályozási tervlapokon jelölt, belvíz által veszélyeztetett területeken történő építés esetén az építendő épületek alapozását statikus tervező véleménye alapján kell kivitelezni, a megoldást az engedélyes terveknek tartalmazni kell.

(4) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető melléképületek magassága a főépülettől kisebb építménymagassággal létesítendő, az adott építési övezet előírásai szerint.

(5) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető silók építménymagassága a megengedett legnagyobb építménymagasságtól maximum további 50 %-kal lehetnek magasabbak, amennyiben az adott övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik.

(6) A település közigazgatási területén bányanyitás nem engedélyezhető, új külszíni művelési bánya nem létesíthető, meglévő nem bővíthető, bányászati tevékenység nem végezhető.

(7) Lakossági csőkutak maximális talpmélysége a község területén maximum 15,00 m lehet.

II. Fejezet

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ELŐÍRÁSOK

A területfelhasználási egységek általános előírásai

3. §

(1) Pusztamonostor közigazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódik a településszerkezeti tervnek megfelelően:

a.) Beépítésre szánt területek:
1. Lakóterület: falusias (Lf1,2,3)
2. Vegyes terület településközpont vegyes (Vt, Vt*)
3. Gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató ipari terület (GKSZ1, 2)
4. Különleges terület: temető (K_T)

b) Beépítésre nem szánt területek: (Kök, Köu 1-6)
6. Zöldterület (Z)
7. Erdőterület (E_G, E_GÖ, E_V)
8. Mezőgazdasági területek (Má, Máö, Máksz, Máb, Mgy, Mgyö, Mk, Mász)
9. Vízgazdálkodási terület (V, V*, Vv, Vü)

(2) Az egyes területfelhasználási egységek lehatárolását és építési övezetekre, övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

1. LAKÓTERÜLETEK

A lakóterületek tagolódása

4. § (1) A lakóterületek sajátos építési használatuknak általános jellege szerint Pusztamonostoron a következő területfelhasználási egységekre tagolódnak:

Falusias lakóterület

(2) Lf1 – jelű építési övezet: szabályos telekméretű tömbök területe, nagy számban a településen.

a.) Az építési övezetben elhelyezhető: legfeljebb kétlakásos lakóépület, mezőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, melléképület.

b) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 750 m².

c) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló. (Saroktelek esetén az épület szabadonállóan is elhelyezhető az építési helyen belül).

d.) Az építési övezetben az épület az oldalhatártól 0,00-1,00 méterig elhelyezhető.

e.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 25%

f.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,50 méter.

g.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

h.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 45%.

i.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

j.) Az építési övezetben terepszint alatti építmény nem helyezhető el.

k.) Az építési övezetben új lakóépület építése esetén a tetőhajlásszöge 35-40^O közé essen.

l.) Az építési övezetben új telekalakításnál a minimális telekszélesség: 18,00 méter.

m.) Az építési övezetben az előkert mérete: 3,00 méter.

n.) Könnyűszerkezetes (fém, fa, stb..) épület csak abban az esetben építhető, ha külső homlokzati megjelenésében illeszkedik a környezetéhez.

o.) Melléképítmények tekintetében a következők helyezhetők el:
– közműbecsatlakozási műtárgy
– közműpótló műtárgy
– hulladéktartály – tároló
– kerti építmény, fóliasátor
– kerti víz és fürdőmedence, napkollektor
– kerti épített tűzrakóhely
– kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel
– háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
– állatkifutó
– trágyatároló, komposztáló
– siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló
– kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
– szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

p.) Az építési övezetben az utcai telekhatártól számított 25,00 méter távolságig (lakózóna – lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.

q.) Fóliasátor és egyéb melléképítmény szomszédos lakótelek oldalhatárától legalább 1,00 méter távolságra, anyagok (építő, tüzelő, stb…) tárgyak legalább 2,00 méter távolságra helyezhető el.

(3) Lf2 – jelű építési övezet: kisméretű lakótömbök területei, a központi részen.

a.) Az építési övezetben elhelyezhető:
– legfeljebb 2 lakásos lakóépület
– kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
– szálláshely szolgáltató épület
– kézműipari létesítmény
– helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
– sportépítmény
– melléképület

b.) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület mérete: 550 m²

c.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatóron álló. (saroktelek és 22,00 méternél szélesebb építési telek esetén az épület szabadonállóan is elhelyezhető az építési helyen belül.)

d.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.

e.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m.

f.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

g.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.

h.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

i.) Az építési övezetben terepszint alatti építmény nem helyezhető el.

j.) Az építési övezetben új lakóépület építése esetén a tető hajlásszög 35-45^o közé essen.

k.) Az építési övezetben új telekalakításnál a minimális telekmélység: 30,00 m.

l.) Az építési övezetben az előkert mérete: 0,00 méter.

m.) Könnyűszerkezetes (fém, fa, stb) épület csak abban az esetben építhető, ha külső homlokzati megjelenésében illeszkedik a környezetéhez.

n.) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
– közműbecsatlakozási műtárgy
– közműpótló műtárgy
– hulladéktartály – tároló
– kirakatszekrény
– kerti építmény
– kerti víz és fürdőmedence, napkollektor
– kerti épített tűzrakóhely
– kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel
– háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
– állatkifutó
– trágyatároló, komposztáló
– siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló
– kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
– szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

o.) Az építési övezetben az utcai telekhatártól számított 15,00 méter távolságig (lakózóna – lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.

p.) Az építési övezetben melléképületek a csatlakozó telekhatárok mentén tűzfalasan összeépíthetők.

(4) LF3 – jelű építési övezet: nagy mélységű lakótömbök területe, a település DK-i részén.

a.) Az építési övezetben elhelyezhető:
– legfeljebb kétlakásos lakóépület
– mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
– kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
– szálláshely szolgáltató épület
– kézműipari építmény
– helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
– sportlétesítmény
– melléképület

b.) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telek területméret: 1000 m².

c.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló.

d.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20 %.

e.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,50 m. (Gazdasági épület építménymagassága az előírt legnagyobb építménymagasságot túllépheti.)

f.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

g.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 45 %.

h.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

i.)Az építési övezetben terepszint alatti építmény nem helyezhető el.

j.) Az építési övezetben új lakóépület építése esetén a tető hajlásszög 35-45^o közé essen.

k.) Az építési övezetben új telekalakításnál a minimális telekmélység: 16,00 m.

l.) Az építési övezetben az előkert mérete: 3,00 méter.

m.) Könnyűszerkezetes (fém, fa, stb..) épület csak abban az esetben építgető, ha külső homlokzati megjelenésben illeszkedik a környezetéhet.

n.) Melléképítmények tekintetében a következők helyezhetők el:
– közműbecsatlakozási műtárgy
– közműpótló műtárgy
– hulladéktartály – tároló
– kerti építmény, fóliasátor
– kerti víz és fürdőmedence, napkollektor
– kerti épített tűzrakóhely
– kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel
– háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
– állatkifutó
– trágyatároló, komposztáló
– siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló
– kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
– szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

o.) Az építési övezetben az utcai telekhatártól számított 30,00 méter távolságig (lakózóna – lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.

p.) Fóliasátor és egyéb melléképítmény szomszédos lakótelek oldalhatárától legalább 1,00 méter távolságra, anyagok (építő, tüzelő, stb…) tárgyak legalább 2,00 méter távolságra helyezhető el.

(5) A lakóterület építési övezeteire vonatkozó előírások:
Sajátos építési használat szerinti terület: Falusias lakóterület
Övezeti jel: LF1, LF2, LF2
Kialakítható legkisebb telekterület méret: 750 m², 550 m²,1000 m².

Beépítési mód: O
Beépítettség megengedett legnagyobb mérete: 25 %, 30 %, 20 %.
Megengedett legnagyobb épület magasság: 5,50 m, 4,50 m, 5,50 m.
Zöldfelület legkisebb mértéke: 45 %, 40 %, 45 %.
Az építési telek legkisebb szélessége: 18,00 m, -, 16,00m
Az építési telek legkisebb mélysége: -, 30,00 m, -.
Előkert mérete: 3,00 m, 0,00 m, 3,00 m.

2. VEGYES TERÜLET

5. § (1) A vegyes területet Pusztamonostoron a szabályozási terv az alábbi jelű építési övezetekbe sorolja:

Településközpont vegyes terület

(2) V_T – jelű építési övezet: központi tömbök területe.

a. Az építési övezetben elhelyezhető:
– legfeljebb kétlakásos lakóépület
– igazgatási építmény
– kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
– szálláshely szolgáltató épület
– egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben gazdasági célú használat az elsődleges
– egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
– sportlétesítmény
– a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, parkoló, tároló épület, melléképület)

b. Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:
– nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
– termelő kertészeti építmény

c. Az építési övezetben újonnan kialakítható legkisebb telekterület méret: 600 m².

d. Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló. (sarok telek és 22,00 méternél szélesebb építési telek esetén az épület szabadonállóan is elhelyezhető az építési helyen belül.)

e. Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.

f. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,50 m.

g. Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

h. Zöldfelület legkisebb mértéke: 25 %.

i. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti vegyes területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

j. Az építési övezetben terepszint alatti építmény nem helyezhető el.

k. Az építési övezetben új lakóépület építése esetén a tetőhajlásszöge 35-45 fok közé essen.

l. Az építési övezetben új telekalakításnál a minimális telekszélesség: 16,00 m.

m. Az építési övezetben az előkert mértéke: 3,00 méter.

n. Könnyűszerkezetes (fém, fa, stb.) épület csak abban az esetben építhető, ha külső homlokzati megjelenésben illeszkedik a környezetéhez.

o. Az építési övezetben melléképület a főépület mögött, azzal azonos oldalhatáron helyezhető el, de attól legalább 1,0 méterrel kisebb magassági mérettel. Olyan telkek esetén, ahol a telekvég a szomszédos telek oldalához csatlakozik, melléképület a telekhatártól min. 4,00 méterre helyezhető el.

p. Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

– közműbecsatlakozási műtárgy
– kirakatszekrény
– hulladéktartály – tároló
– kerti építmény
– kerti víz és fürdőmedence, napkollektor
– kerti épített tűzrakóhely
– kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel
– kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
– szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

q. Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.

(3) V*_T – jelű építési övezet: kismélységű telkek területe a településközpontban.

a.) Az építési övezetben elhelyezhető:
– legfeljebb kétlakásos lakóépület
– igazgatási építmény
– kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
– szálláshely szolgáltató épület
– egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
– sportlétesítmény
– a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, parkoló, tároló épület, melléképület)

b.) Az építési övezetben újonnan kialakítható legkisebb telekterület méret: 400 m²

c. Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló.

d. Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 50 %.

e. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,00 m.

f. Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

g. zöldfelület legkisebb mértéke: 25 %.

h. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti vegyes területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

i. Az építési övezetben terepszint alatti építmény nem helyezhető el.

j. Az építési övezetben új lakóépület építése esetén a tetőhajlásszöge 35-45 fok közé essen.

k. Az építési övezetben új telekalakításnál a minimális telekmélység: 25,00 m.

l. Az építési övezetben az előkert mérete: 0,00 méter.

m. Könnyűszerkezetes (fém, fa, stb.) épület csak abban az esetben építhető, ha külső homlokzati megjelenésben illeszkedik a környezetéhez.

n. Az építési övezetben melléképület a főépület mögött, azzal azonos oldalhatáron helyezhető el, de attól legalább 0,50 méterrel kisebb magassági mérettel. Olyan telkek esetén, ahol a telekvég a szomszédos telek oldalához csatlakozik, melléképület a telekhatártól min. 4,00 méterre helyezhető el.

o. Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

p. Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.

(4) A vegyes terület építési övezetére vonatkozó előírások:
Sajátos építési használat szerinti terület: Településközpont vegyes terület
Övezeti jel: V_T,V_T
Kialakítható legkisebb telekterület méret: 600 m², 400 m².

Beépítési mód: O
Beépítettség megengedett legnagyobb mérete: 40 %, 50 %,
Megengedett legnagyobb épület magasság: 6,50 m, 5,00 m.
Zöldfelület legkisebb mértéke: 25 %, 25 %,
Az építési telek legkisebb szélessége: 16,00m, - m,
Az építési telek legkisebb mélysége: -, 25,00 m, -.
Előkert mérete: 3,00 m, 0,00 m.

3. GAZDASÁGI TERÜLET

6. § (1) Pusztamonostoron a gazdasági területet a szabályozási terv az alábbi jelű építési övezetekbe sorolja:

A. Kereskedelmi, szolgáltató terület

(2) G_KSZ1 – jelű építési övezet: meglévő benzinkút területe a külterületen.

a. Az építési övezetben elhelyezhető:
– mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
– a gazdasági tevékenységű célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
– igazgatási egyéb, irodaépület
– üzemanyagtöltő

b. Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 2500 m².

c. Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.

d. Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.

e. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,00 m.

f. Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

g. Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be. A zöldfelület mértékéből a lakóterület felöli telekhatár mentén – a lakóterület védelmi érdekében legalább kétszintes védőfásítást kell kialakítani, illetve pótolni annak hiányát a gazdasági tevékenységet végző tulajdonosnak, használónak.

h. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

i. Az építési övezetben terepszint alatti építmény az építési hely határain belül elhelyezhető, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület mértékének megtartása mellett.

(3) G_KSZ2 – jelű építési övezet: meglévő TIG telephely területe a külterületen.

a. Az építési övezetben elhelyezhető:
– depó, raktárépület
– mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
– a gazdasági tevékenységű célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
– igazgatási egyéb, irodaépület
– üzemanyagtöltő
– sportlétesítmény

b. Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:
– egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
– egyéb közösségi szórakoztató épület

c. Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 4000 m².

d. Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.

e. Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 35 %.

f. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,00 m.

g. Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

h. Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be. A zöldfelület mértékéből a lakóterület felöli telekhatár mentén – a lakóterület védelmi érdekében legalább kétszintes védőfásítást kell kialakítani, illetve pótolni annak hiányát a gazdasági tevékenységet végző tulajdonosnak, használónak.

i. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

j. Az építési övezetben terepszint alatti építmény az építési hely határain belül elhelyezhető, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület mértékének megtartása mellett.

k. Az építési övezetben a technológiához kapcsolódó minden melléképület és melléképítmény elhelyezhető.

l. Az építési övezetben a vasúttal csatlakozó telekhatártól mért 20,00 méteres sávban építési engedélyköteles építmény nem helyezhető el.

m. Az építési vonalra építészetileg nem kialakított homlokzatú építmények (pl. nyitott vasvázas szín) nem kerülhetnek. Takarásukról a főépülettel, rendeltetésszerűen kiképzett reklámfelülettel, vagy örökzöld növényzettel kell mindenkor a tulajdonosnak gondoskodni.

n. Az építési övezetben szolgálati lakás ikerházas kialakítással építhető.

o. Az építési övezetben lakóépület építése esetén a lakóépület használója köteles tűrni a gazdasági tevékenységből származó esetleges környezeti (zaj, por, stb..) ártalmakat.

p. Parkolási lehetőséget, gépjárművek tárolását saját területen kell kialakítani.

(4) G_KSZ3 - jelű építési övezet: tervezett pálinkafőzde területe a belterületen.

a.) Az építési övezetben elhelyezhető:

mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület

a gazdasági tevékenységű célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások

igazgatási egyéb, irodaépület,

b.) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- egyéb közösségi szórakoztató épület

c.) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 1500 m².

d.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.

e.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.

f.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m.

g.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

h.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %, melyből a telekhatárok mentén az SZ-2/m1 jelű tervlapon ábrázoltak szerint háromszintes növényállományt kell kialakítani.

i.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi

rendelet szerinti lakóterületi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. A területre vonatkozó zajterhelési határérték 40/30dB.

j.) Az építési övezetben terepszint alatti építmény az építési hely határain belül

elhelyezhető, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület mértékének megtartása mellett.

k.) Az építési övezetben a technológiához kapcsolódó minden melléképület, és melléképítmény elhelyezhető.

l.) A technológiához tartozó műtárgyak csak zárt (szagtalan) kivitelben helyezhetők el.

m.) Parkolási lehetőséget, gépjárművek tárolását saját telken kell kialakítani.

B. Ipari terület

(5) G_IP1 – jelű építési övezet: meglévő vágóhíd területe a külterületen.

a. Az építési övezetben elhelyezhető:
– ipari épületek
– technológiával kapcsolatos építmények

b. Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:
– gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
– oktatási, egészségügyi, szociális épületek

c. Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 2000 m².

d. Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.

e. Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.

f. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m.

g. Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

h. Zöldfelület legkisebb mértéke: 35 %, melyből a telekhatár mentén a használatbavételig 10,0 méteres sávban többszintes védőzöld kialakítása szükséges, melynek létesítése a tulajdonos kötelessége.

i. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

j. Az építési övezetben terepszint alatti építmény az építési hely határain belül elhelyezhető, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület mértékének megtartása mellett.

k. Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.

l. Parkolási lehetőséget, gépjárművek tárolását saját területen kell kialakítani.

(6) G_IP2 – jelű építési övezet: tervezett ipari telephely a külterületen, a benzinkút mellett.

a. Az építési övezetben elhelyezhető:
– ipari épületek
– szennyvíztevékenységek (kamionmosó, szerelőüzem,stb…) építményei

b. Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:
– gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
– szálláshely szolgáltató épület
– szociális épületek

c. Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 3000 m².

d. Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.

e. Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 35 %.

f. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,00 m.

g. Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

h. Zöldfelület legkisebb mértéke: 35 %, melyből a telekhatár mentén a használatbavételig 10,0 méteres sávban többszintes védőzöld kialakítása szükséges, de a közterülettel csatlakozó oldalon ezt min. 15,00 méteres többszintes növényállománnyal kell kialakítani, melynek létesítése a tulajdonos, használó kötelessége.

i. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

j. Az építési övezetben terepszint alatti építmény az építési hely határain belül elhelyezhető, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület mértékének megtartása mellett.

k. Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.

l. A technológiához tartozó ellátó, biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

m. Szálláshely szolgáltató épület a közterület felöli oldalra építhető, hátsó területekre zajosabb tevékenységek létesítményei telepíthetők.

n. Parkolási lehetőséget, gépjárművek tárolását saját területen kell kialakítani.

(7) G_IP3 – jelű építési övezet: tervezett ipari telephely a külterületen, a megszűnő szeméttelep területén és annak környezetében.

a. Az építési övezetben elhelyezhető:
– ipari, energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei

b. Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:
– gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
– szociális épületek

c. Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 5000 m².

d. Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.

e. Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.

f. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,00 m.

g. Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

i. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

j. Az építési övezetben terepszint alatti építmény az építési hely határain belül elhelyezhető, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület mértékének megtartása mellett.

k. Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.

l. A technológiához tartozó ellátó, biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

m. Parkolási lehetőséget, gépjárművek tárolását saját területen kell kialakítani.

(8) G_IP4 – jelű építési övezet: meglévő belterületi ipari telephely (Isosystem Kft.)

a. Az építési övezetben elhelyezhető:
– ipari építmények
– kapcsolódó berendezések, létesítmények

c. Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: K

d. Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.

e. Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: K (a terület további beépítettsége nem növelhető)

f. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m.

g. Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

h. Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %, melyből a lakóterülettel csatlakozó telekhatár mentén legalább kétszintes védőzöld kialakítása szükséges, illetve hiányát pótolni kell. A telepítés a tulajdonos, használó mindenkori kötelessége.

i. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

j. Az építési övezetben terepszint alatti építmény csak technológiai céllal létesíthető, amely az építési hely határain belül elhelyezhető, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület mértékének megtartása mellett.

k. Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.

l. A technológiához tartozó ellátó, biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

m. Parkolási lehetőséget, gépjárművek tárolását saját területen kell kialakítani.

(9) G_IP5 – jelű építési övezet: tervezett könnyűipar területe belterületen.

a. Az építési övezetben elhelyezhető:
– ipari épületek
– kapcsolódó berendezések, létesítmények

b. Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:
– egészségügyi, szociális épületek

c. Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 5000 m².

d. Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.

e. Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.

f. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m.

g. Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

h. Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %, melyből a telekhatár mentén legalább háromszintes védőzöld kialakítása szükséges, többszörös látványtakaró védőfásítást kell a tulajdonosnak, használónak telepíteni a használatbavételig.

i. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

k. Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.

l. A technológiához tartozó ellátó, biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

n. Az építési övezetben az olyan zavaró funkcióval járó tevékenységek, melyek az építési övezetre vonatkozó környezetterhelési határértéket meghaladják, nem telepíthetők.

o. Parkolási lehetőséget, gépjárművek tárolását saját területen kell kialakítani.

(10) Gazdasági terület építési övezeteire vonatkozó előírások:

Sajátos építési használat szerinti terület: Kereskedelmi szolgáltató terület G_KSZ1Kialakítható legkisebb telekterület: 2500 m² Beépítési mód: SZ, Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %, Megengedett legnagyobb építménymagasság 6,00 m, Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %.
G_KSZ2Kialakítható legkisebb telekterület: 4000 m² Beépítési mód: SZ, Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 35 %, Megengedett legnagyobb építménymagasság 9,00 m, Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %.
G_KSZ3Kialakítható legkisebb telekterület: 1500 m² Beépítési mód: SZ, Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %, Megengedett legnagyobb építménymagasság 7,50 m, Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.

Egyéb ipari terület: G_IP1Kialakítható legkisebb telekterület: 2000 m² Beépítési mód: SZ, Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %, Megengedett legnagyobb építménymagasság 7,50 m, Zöldfelület legkisebb mértéke: 35 %.
G_IP2Kialakítható legkisebb telekterület: 3000 m² Beépítési mód: SZ, Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 35 %, Megengedett legnagyobb építménymagasság 9,00 m, Zöldfelület legkisebb mértéke: 35 %.
G_IP3Kialakítható legkisebb telekterület: 5000 m² Beépítési mód: SZ, Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %, Megengedett legnagyobb építménymagasság 9,00 m, Zöldfelület legkisebb mértéke: 35 %.
G_IP4Kialakítható legkisebb telekterület: K Beépítési mód: SZ, Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: K Megengedett legnagyobb építménymagasság 7,50 m, Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %.
G_IP5Kialakítható legkisebb telekterület: 5000 m² Beépítési mód: SZ, Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %, Megengedett legnagyobb építménymagasság 7,50 m, Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.

4. KÜLÖNLEGES TERÜLET

7. § (1) A különleges területek közé Pusztamonostoron azok a területek kerültek besorolásra, amelyek a rajtuk elhelyezkedő építmények különlegessége miatt eltérnek jelen rendelet 4. § – 6. §-ok szerinti területektől.

(2) A különleges területeket a szabályozási terv az alábbi jelű építési övezetbe sorolja:

(3) K_T– jelű építési övezet: települési köztemető területe.

a. Az építési övezetben a terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

b. Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület méret: K A temető területe nem megosztható.

c. Az építési terület telkének beépítési módja: szabadonálló

d. Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5%.

e. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 méter.

f. Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges

g. Zöldfelület legkisebb mértéke: 80 %, melyből a telekhatárnál telepített meglévő növényállomány pótlásáról és kiegészítéséről a temető üzemeltetője kell, hogy gondoskodjon.

h. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

i. Az építési övezetben terepszint alatti létesítmények közül csak a rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el, amely az építési hely határain belül elhelyezhető, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület mértékének megtartása mellett.

j. Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
– közműbecsatlakozási műtárgy
– közműpótló műtárgy
– hulladéktartály – tároló
– kirakatszekrény
– kerti építmény
– lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel
– zászlótartó oszlop

k. A temető tervezett iparterülethez csatlakozó területén kegyeleti okokból lehetőség szerint ne létesítsenek új sírkiosztásokat.

l. A temető 50,00 méteres körzetében szórakoztató egység nem létesíthető. A védőtávolságokon belül nem létesíthető lakóépület és fúrt ivóvízkút sem.

(4) Különleges terület építési övezeteire vonatkozó előírások:

Sajátos építési használat szerinti terület: Különleges terület K_TKialakítható legkisebb telekterület: K Beépítési mód: SZ, Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5 %, Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,50 m, Zöldfelület legkisebb mértéke: 80 %.

ÖVEZETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

Közlekedési és közműterület

8. § (1) Közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület Pusztamonostor közigazgatási területén az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgáló területek.

(2) Az általános közlekedési és közműterületet a szabályozási terv KÖ_U – jelű övezetekbe, a vasútterületet KÖ_K– jelű övezetbe sorolja.

a. A (2) bekezdésben jelölt övezetekben elhelyezhető:
– közlekedési építmények, továbbá
– kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmény (pavilon) akkor, ha erre terület biztosítható, és az nincs zavaró hatással a környezetére, közlekedés biztonságára, továbbá ehhez a terület tulajdonosa és/vagy kezelője hozzájárul.

b. Az övezetben épült a kapcsoló terület felhasználással azonos közművesítettség esetén létesíthető.

(3) A közutak építési (szabályozási) szélességén belül a (2) bekezdés a. pontjában meghatározottakon túl utcabútorok elhelyezhetők, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(4) A tervezett közlekedési területeket, létesítményeket, azok építési szélességeit a szabályozási terv tartalmazza.

(5) Az utak szabályozási szélességén belül létesítményt elhelyezni csak a közlekedési űrszelvény megtartásával szabad. E területsávba eső meglévő épületeken végezhető építési tevékenység az illetékes közlekedési felügyelet állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezhető.

(6) Vasútvonal védőtávolságán belül új lakóépület nem helyezhető el.

(7) A (2) bekezdés szerinti terület sajátos használata, rendeltetése szerint Pusztamonostoron az alábbiakra tagozódik:

a. KÖ_U– 1: 32 számú (Jászberény – Hatvan) főút települési szakasza, valamint tervezett elkerülő szakasza. Tervezett építési területe: 40,00 méter

b. KÖ_U– 2: 3231 jelű (Pusztamonostor – Jászárokszállás) és 3108 jelű (Pusztamonostor – Szentmártonkáta) országos mellékutak települési szakaszai.

c. KÖ_U– 3 Helyi gyűjtőutak területei.

d. KÖ_U– 4 Meglévő és tervezett települési kiszolgáló utak területei. Tervezett építési területük: 12,00 – 14,00 méter.

e. KÖ_U– 5 Tervezett külterületi feltáró utak területei. Tervezett építési területük: 12,00 méter

f. KÖ_U– 6 Tervezett kerékpárút területe. Tervezett építési területe: 3,00 méter.

g. KÖ_KMeglévő Szolnok – Hatvan vasúti fővonal területe.

(8) A közlekedési területek építési szélességét a terv szerint biztosítani kell. Mellettük csak akkor és úgy szabad építményt elhelyezni, amennyiben annak esetleges védőövezete sem érinti korlátozóan az út használati értékét.

(9) Külterületen a közlekedési területek védősávja a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel.

(10) Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 méteren belül építmény nem helyezhető el.

(11) Az országos utakat kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és a belterület, illetőleg beépítésre szánt területek menti szakaszain kétoldali járdával, a kiszolgáló egyoldali járdával kell kiépíteni. Területükön szegélymentén elhelyezhetők az út menti építmények közforgalmú gépkocsi parkolói.

(12) A terv közlekedési és közműterületei közterületnek minősülnek.

(13) Közmű és hírközlési létesítmény belterületen csak közterületen helyezhető el, külterületen a hálózati infrastruktúrák és külterületi vezetékek biztonsági sávját a vonatkozó jogszabályok szerint kell kialakítani.

Zöldterület

9. § (1) Zöldterület Pusztamonostoron a szabályozási terven feltüntetettek szerint jelölt közpark területe.

(2) A zöldterületet a szabályozási terv Z – jelű övezetbe sorolja.

a. Az övezetben elhelyezhető: a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér), emlékmű, a terület fenntartásához szükséges épület.

b. Az övezetben épület a kapcsolódó terület felhasználással azonos közművesítettség esetén létesíthető.

c. A közparkot úgy kell kialakítani, hogy kerekesszékkel és gyermekkocsival megközelíthető és használható legyen.

d. A közparknak közútról közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

e. Az övezetben – kiemelten a gyermekjátszótéren – a használók testi épségét nem veszélyeztethető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról az üzemeltetőnek folyamatosan gondoskodni kell.

Erdőterület

10. § (1) Az erdőterületeket Pusztamonostoron a szabályozási terv az alábbi jelű övezetekbe sorolja:

A. Gazdasági célú erdőterület

(2) E_G – jelű övezet: a közigazgatási területen található meglévő és tervezett erdőgazdálkodási célú erdőterületek.

a) a. Az övezetben a terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, max. 0,5 %-os beépítettséggel, a nem erdő művelési ágú területeken.
b. Az övezetben épület csak legalább részleges közművesítettség esetén létesíthető.

(3) E_GÖ – jelű alövezet: Természeti terület övezete és ökológiai (zöld) folyosó övezete által érintett erdőterületek a közigazgatási területen.

a. Az alövezetben a meglévő természetszerű művelési ágak megtartandók.
b. Az alövezetben a terület széttagoltságát fokozó és természeti értékeket veszélyeztető

tevékenység nem végezhető.

c. Az alövezet területéből beépítésre szánt terület nem alakítható ki.

d. Az alöveztben erdőtelepítés, erdőfelújítás őshonos fafajokkal természetkímélő módon a termőhely – típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően történjen.

B. Védelmi célú erdőterület

(4) E_V – jelű övezet: tervezett belterületi iparterület melletti védőterület.

b. Létesítendő védőerdők területeit a tulajdonosnak a védeni kívánt objektum használatbavételéig, erdészeti eszközökkel – minimum 80 %-os borítottsággal – kell beültetni.

c. Az övezet területe nem építhető be.

d. A védelmi célú erdőterületeket kötelező fenntartani működő telephelyek, üzemek környezetre gyakorolt káros hatásainak csökkentése érdekében, illetve azok látványtakarása szempontjából. Ezek telepítése és gondozása a kibocsátást végző telep tulajdonosainak mindenkori feladata.

Mezőgazdasági terület

11. § (1) Mezőgazdasági terület Pusztamonostoron a szabályozási terven feltüntetettek szerint került kijelölésre.

(2) A mezőgazdasági övezetek földrészleteit a növénytermesztési és állattenyésztési tevékenységek területei, ezért itt jellemzően a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén lakóépület is építhető.

(3) Az övezetben épület, építmény csak szabadonállóan helyezhető el. Legalább 10 méter mélységű előkertet és szomszédos telekhatártól minimum 6 méter oldaltávolságot kell biztosítani.

(4) Telekmegosztás nem engedélyezhető, ha a beépített telek a megosztás előtti vagy utáni állapotában:

– az övezetben előírt kialakítható legkisebb telekterület méretnél kisebbé válik, vagy

– a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét túllépi.

(5) Az övezetben a nagytáblás, intenzív mezőgazdasági művelés területeit meg kell tartani, a gyep, rét, legelő művelési ágak nem változtathatók meg.

(6) A mezőgazdasági területet a szabályozási terv az alábbi jelű övezetekbe sorolja:

A. Általános mezőgazdasági terület

(7) M_Á – jelű övezet: A külterületi mezőgazdasági szántó művelődési ág területei.

a. Az övezetben elhelyezhető tanyaépület max. 4,50 méter építménymagassággal, továbbá állattartó épület, mezőgazdasági termény és géptároló, fóliasátor, stb. technológia függvényében max. 7,50 méter építménymagassággal.

b. Az övezetben épült csak legalább részleges közművesítetség esetén létesíthető.

c. Az övezetben új lakóépület építése esetén a tetőhajlásszög 35-45 fok közé essen.

d. Az övezetben a kialakult hagyományokhoz illeszkedő tanyaépület építhető. Hagyományos építőanyagok (tégla, vályog, nádfedés, cserépfedés, zsindely) felhasználásával, továbbá hagyományos építészeti formák alkalmazásával épüljön.

e. A 6000 m² – nél kisebb területű telken amennyiben meglévő beépítés van, akkor az fenntartható, felújítható, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem engedélyezhető.

f. Az övezetben a tanyaépület telkét kerítéssel körbe kell keríteni, a kerítés anyaga csak természetes anyagból készülhet, és harmonizálni kell a tanyaépület építőanyagaival. Kerítésnek élő sövény és cserjesor is alkalmazható.

(8) M_ÁÖ– jelű alövezet: Védett természeti terület övezete által érintett mezőgazdasági szántó művelési ág területe a közigazgatási területen.

a. Az alövezet területén a védelmi célú művelési ágak (gyep, rét, legelő, stb.) nem változtathatók meg.

b. Az alövezetben a védett természeti területek biztosításának érdekében építményeket csak úgy lehet elhelyezni, hogy a kialakult természet közeli állapotot ne sértse.

c. Az alövezetben a tájképvédelem biztosítására az épületek tájba illesztése érdekében az elhelyezhető épületek megengedett építménymagassága 4,00 méter lehet, építőanyagként fa építőanyag alkalmazható, natúr színben kivitelezhető.

d. Az alövezetben az építmények terveihez látványtervet kell készíteni.

e. Az alövezetben szélerőművek, átjátszó tornyok nem létesíthetők.

(9) M_ÁKSZjelű alövezet: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete által érintett mezőgazdasági szántó művelési ág területe a közigazgatási területen.

a. Az alövezet területe, mint kiváló termőhelyi adottságú szántó területe a nagytáblás, intenzív mezőgazdasági művelés területe, ahol a földvédelem szempontjából a nagytáblás rendszer nem bontható meg, a terület nem parcellázható fel.

b. Az alövezet területén birtokközpont nem alakítható ki, építés csak a 20 000 m²-t meghaladó nagyságú telken lehetséges.

c. Az alövezetben a szántó művelési ág nem változtatható meg.

B Mezőgazdasági – birtokközpont terület

(10) M_ÁB– jelű övezet: meglévő külterületi majorok, állattartó telepek területei.

a. Az övezetben a mezőgazdasági termelés, tárolás, feldolgozás és állattartás építményei elhelyezhetők. Az övezetben más jellegű, nem mezőgazdasági célú épület nem létesíthető.

b. A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10 000 m² nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe. Birtoktest minimális nagysága: 30 000 m²

c. A birtokközpont kialakításához előzetesen elvi építési engedélyt kell kérni.

d. A birtokközpont telkén a megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %.

e. A terület beépítési módja: szabadonálló.

f. Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m. Az övezetben az épületek csak magastetővel építhetők. Az épületeket a tájba illő anyagok alkalmazásával kell kialakítani.

g. Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) maximum kétszeresen haladják meg technológiai okból.

h. Az övezetben épület csak legalább részleges közművesítettség esetén létesíthető.

i. Az övezet telkein valamennyi melléképítmény elhelyezhető.

j. A meglévő telephelyek, majorok területén – amennyiben nincs – legalább kétsoros látványtakaró védőfásítást kell a tulajdonosnak kialakítani, illetve pótolni annak hiányát.

C Kertes mezőgazdasági terület

(11) M_K– jelű övezet: a belterületen lévő kertgazdálkodási tevékenységű területek.

a. Az övezetben elsősorban a fóliasátras mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó építmények helyezhetők el. Az övezetben más jellegű, nem mezőgazdasági célú épület nem helyezhető el.

b. a 720 m²-t meghaladó nagyságú földrészleten mezőgazdasági szerszám, vegyszer, kisgép, terménytároló céljára szolgáló gazdasági épület helyezhető el, a földrészlet legfeljebb 3-%-os beépítettségével.

c. A beépíthető földrészletek minimális szélessége 18,00 m lehet, az épületek közötti minimum 6 m távolságot biztosítani kell.

d. Az épületeket szabadonállóan, a telekhatárral párhuzamosan kell elhelyezni.

e. Az övezetben a maximális építménymagasság 3,50 m.

D Mezőgazdasági – gyepterület

(12) M_GY– jelű övezet: külterületen található gyep művelési ágú területek.

a. Az övezetben többségében gyep, legelő művelési ágú területek viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a legeltetés, külterjes állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.

b. A természetközeli élőhelyek, ősgyepek területén a gyep általában elsődlegesen védelmi funkciót lát el, a termelési, gazdálkodási funkció itt másodlagos.

c. Az övezetben csak a legeltető állattartáshoz szükséges építmények helyezhetők el.

(13) M_GYÖ– jelű alövezet: több megyei övezet által is érintett gyep művelési ágú területek.

a. Az alövezet területén a védelmi célú művelési ágak (gyep, rét, legelő) nem változtathatók meg.

b. Az alövezetben csak a legeltető állattartáshoz szükséges építmények helyezhetők el az alábbi feltételekkel:
– az alövezetben a védett természeti területek biztosításának érdekében építményeket csak úgy lehet elhelyezni, hogy a kialakult természet közeli állapotot ne sértse.
– az alövezetben a tájképvédelem biztosítására az épületek tájba illesztése érdekében az elhelyezhető épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 4,00 m lehet, építőanyagként fa építőanyag alkalmazható, natúr színben kivitelezve.

c. Az alövezetben a Természeti Terület Övezetének védelme érdekében a terület szétszabdaltságát fokozó és természeti értékeit veszélyeztető tevékenység nem végezhető.

d. Az alövezet területén erdősítés nem támogatható.

e. Az alövezet területéből beépítésre szánt terület nem alakítható ki.

E Általános Mezőgazdasági Terület – széleróziónak kitett övezet

(14) M_ÁSZ– jelű alövezet: külterületen található mezőgazdasági területek, szélerózió hatásának kitéve.

a. Az övezetben az általános mezőgazdasági használatnak megfelelő tevékenységek végezhetők, azonban az övezeten belüli földterületek erdősávjainak telepítése kiemelten fontos feladat, a rét, gyep, legelő művelési ágban nyilvántartott területek művelési ága nem változtatható meg a szélerózió mértékének csökkentése érdekében.

Vízgazdálkodási terület

12. § (1) A vízgazdálkodási terület Pusztamonostoron a szabályozási terven feltüntettek szerint került kijelölésre.

(2) A vízgazdálkodási területet a szabályozási terv az alábbi övezetekbe sorolja:

(3) V – jelű övezet: a közigazgatási területen található Székes-ér területe.

a. A kisvízfolyások természeti területen kívüli szakaszainak part éltől mért 10,00 méter széles fenntartási sávja a külterületen csak gyepként (rét, legelő) alakítható ki.

b. A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.

(4) V* – jelű övezet: csapadékvízgyűjtő (záportó) terület, a belterületen.

a. Az övezetben mindennemű tevékenység az illetékes vízügyi igazgatóság engedélyével végezhető.

b. Az övezetben épület nem helyezhető el.

(5) V_V – jelű övezet: Gátőrház területe a külterületen.

a. Az övezetben a vízgazdálkodással, árvízvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

b. Az övezetben épület csak legalább részleges közművesítettséggel létesíthető.

c. Az övezetben mindennemű tevékenység az illetékes vízügyi igazgatóság engedélye alapján végezhető.

III. Fejezet

MŰVI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM

A Kulturális örökség védelme

13. § (1) A település és környékének nevezetességeire, látnivalóira, a meglévő létesítmények megóvására kiemelt figyelmet kell fordítani.

(2) A helyi értékvédelemre javasolt épületekre vonatkozó előírásokat a hatályos helyi értékvédelmi rendelet tartalmazza.

(3) A település közigazgatási területén régészeti lelőhelyek találhatók. Régészeti lelőhelyeken mezőgazdasági művelés csak 30 cs mélységig folytatható. Régészeti terület határán belül folytatott építési tevékenység esetén az építtetőnek saját költségén megelőző régészeti leletfeltárást kell elvégeztetni.

(4) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-és mélygarázs építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a KÖH területileg illetékes irodája szakhatóságként vesz részt. Amennyiben a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, haladéktalanul értesíteni kell a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságát.

(5) Az Sz – 1 jelű tervlapon lehatárolt régészeti érdekű területekről a régészeti örökség elemei csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A régészeti érdekű területeken bármilyen földmunkával járó fejlesztés, beruházás megkezdése előtt régészeti szempontú állapotfelmérést kell készíteni, amelynek módszere a régészeti terepbejárás és/vagy próbaásatás. Ennek hiányában a régészeti érdekű területeken minden egyes építkezéshez régészeti szakfelügyeletet kell biztosítani. Ezen régészeti feladatok elvégzésére – a beruházó költségére – a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult.

Természet és tájvédelem

14. § (1) Pusztamonostor község közigazgatási területén a természet és tájvédelmi területeket a védett természeti területek, valamint a tervezett Jászsági Tájvédelmi Körzet területei alkotják. (Sz-1 jelű szabályozási tervlap jelölése alapján)

(2) A közigazgatási területen 6 db ex-lege védettségű kunhalom található (Sz – 1 jelű szabályozási tervlap alapján).

(3) Kunhalmok körüli 30,0 méteres körzetben talajbolygatással járó mezőgazdasági művelést folytatni tilos.

(4) A településen tervezett országos jelentőségű védett természeti emléket képvisel a temető területén fellelhető „nyúlvessző” (Spiraea Crenata) példányai, mely egyedek védelme érdekében termőterületének 20,0 méteres környezetében talajbolygatással járó tevékenység nem végezhető.

(5) Az Sz-1 jelű terven kilátásvédelem alá eső területen a kialakult táj védelme érdekében látványt rontó, takaró objektum a látómezőben nem létesíthető.

(6) Országos jelentőségű védett természeti területet érintő minden beavatkozáshoz az illetékes természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása szükséges.

(7) Külterületen lévő erdő, gyep (rét, legelő), nádas területek, vizes és vizenyős kivett területek művelési ág változása nem engedélyezhető intenzívebb mezőgazdasági művelési ágak és módok irányába.

(8) Termőföldeket érintő építési területek esetén az építtetőnek gondoskodni kell a termőréteg megmentéséről, hasznosításáról.

(9) A belterületbe vonásra tervezett területeken a belterületbe vonásig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.

(10) Védő zöld sávok, véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

IV. Fejezet

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Telekkiosztás, telekrendezés általános szabályai

15. § (1) telekmegosztással építési telket úgy lehet kialakítani, hogy a telekmegosztás után keletkezett telek elérje az övezetben előírt kialakítható legkisebb telekterület méretét, és – ha van rá előírás – az építési telek minimális szélességét, mélységét. Az előírt telekterület méret betartása mellett az előírt telekszélesség mérete 5 %-kal csökkenthető.

(2) Telek kiegészítés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de az elcsatolással érintett telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak.

Építmények elhelyezése, építési telkek beépítése

16. § (1) Egyedi telken melléképület önállóan nem építhető, csak abban az esetben, ha az építtető a lakóterület szerinti sávot szabadon hagyja.

(2) Újonnan beépítésre szánt területeknél a kötelező építési vonal távolsága a szabályozási vonaltól megegyezik az adott építési övezetben előírt előkert méretével.

(3) Foghíj telek beépítése esetén a tömbre előírt előkert méretet a szomszédos telkek beépítési adottságait alapul véve átlagosan kell meghatározni.

(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatártól 0,00 – 0,60 m távolságra kell elhelyezni, amennyiben ettől eltérően az adott építési övezet erre vonatkozó előírása nem rendelkezik.

Építmény elhelyezése közterületen

17. § (1) Közterületen gépkocsi tároló nem létesíthető, egyéb építmény a vonatkozó övezeti előírásoknak megfelelően helyezhető el.

Környezetvédelem

18. § (1) Külterületen létesített, települési környezetet potenciálisan zavaró, szennyező tevékenységű létesítmény védőtávolsága a belterület határát nem érintheti.

(2) A település belterületén a szennyvízhálózat kiépítéséig átmenetileg a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően korszerű közműpótló berendezés alkalmazása engedélyezhető. A belterületen a szennyvíz szikkasztása nem engedélyezhető, a közcsatorna kiépítéséig a kommunális szennyvíz csak zárt, szigetelt tárolóba vezethető.

(3) A talaj és a felszíni, felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad tárolni.

(4) Új létesítmények elhelyezésénél érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait és meg kell követelni a kibocsátás határértékek betartását.

(5) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj és rezgésterhelési (imissziós és emissziós) határértékeket ne haladja meg.

(6) A különböző tevékenységekből származó zajok és rezgések megengedett határértékeit a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1-5 mellékletei tartalmazzák a területi funkciók szerint.

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

Építési tilalmak és korlátozások

19. § (1) Az Étv. 20. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a rendezési tervben meghatározott területeken a településrendezési feladtok megvalósítására és a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzésére az érintett területeken változtatási, telekalakítási illetőleg építési tilalom rendelhető el.

a) Beültetési kötelezettség terheli az Sz-2 jelű tervlapon jelölt, véderdő területét, melynek fásítása az iparterület tulajdonosának kötelessége.

b) Kiszolgáló út céljára történő lejegyzés kerül elrendelésre a 65 hrsz-ú ingatlan egy részére a Zrínyi Miklós és a Lehel utak összekötése céljából.

(2) Az általános érvényű rendelkezésekben meghatározott esetekben (temető 50 m-es védőtávolsága, vasút védőtávolsága) visszavonásig tartó tilalmat kell elrendelni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba lépés

20. § (1) Jelen rendelet és a rendelet mellékletét képező Szabályozási terv 2006. év április 20. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni.

1. melléklet a 7/2006. (IV. 20.) önkormányzati rendelethez

Fogalommeghatározás

1. Főépület: a sajátos építési használat szerinti területek fő funkciójú épülete (pl.lakóterületen – lakóépület, gazdasági területen – gazdasági épület)

2. Melléképület: a rendeltetési egységhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiségeket (tárolás, állattartás, a fő rendeltetési egység működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek) magába foglaló önálló épület.

3. Lakózóna: az építési telken belül a főépület elhelyezésére szolgáló terület.

4. Védőzöld: környezeti terhelések (zaj, por, stb.) csökkentése érdekében telepített növényállomány.

5. Többszintes növényállomány: védőerdősávok esetén cserje, lombkoronaszint vagy bokorfa – magas növésű fa lombkoronaszintje; teljes záródású védősáv keresztmetszete: cserje – bokorfa – magas növésű fa – bokorfa – cserje

A többszintes növényállományt erdészeti, illetve kertészeti tervek alapján kell kivitelezni.

2. melléklet a 7/2006. (IV. 20.) önkormányzati rendelethez a 7/2006. (IV. 20.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet a 7/2006. (IV. 20.) önkormányzati rendelethez

4. melléklet a 7/2006. (IV. 20.) önkormányzati rendelethez

5. melléklet a 7/2006. (IV. 20.) önkormányzati rendelethez