Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 28/2016. (XI.15.) önkormányzati rendelete
a Budafok Duna menti területeire vonatkozó kerületi építési szabályzatról
Hatályos: 2019. 12. 04Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 28/2016. (XI.15.) önkormányzati rendelete
a Budafok Duna menti területeire vonatkozó kerületi építési szabályzatról
2019-12-04-tól
Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ELSŐ RÉSZ
Általános előírások
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Duna folyam – közigazgatási határ – 30a vasútvonal nyugati határa – Sörház utca meghosszabbítása által határolt területére terjed ki a Duna-parti építési szabályzat által szabályozott Duna főmedrével közvetlenül határos telkek kivételével (a továbbiakban: a terület).
2. A rendelet mellékletei
2. § A rendelet
1. melléklete a szabályozási terv,
2. melléklete az intézményi területek határértékei,
3. melléklete az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használathoz szükséges, elhelyezendő személygépkocsi számának megállapítása
4. melléklete az építmények rendeltetésszerű használathoz szükséges, elhelyezendő kerékpárok számának megállapítása
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. Fa élettere: a fa egészséges fejlődéséhez szükséges, a faegyed növekedésével fokozatosan bővülő, felszín alatt és felett elhelyezkedő, a fa lombkoronájával és gyökérzetével lehatárolt térrész.
2. Szintterületi mutató: Az összes építhető bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes építhető bruttó szintterület értéke általános szintterületi mutató értékből és kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók – a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt – épületen belüli elhelyezésére igénybe vehető parkolási szintterületi mutató értékből adódik össze.
II. Fejezet
Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
4. Közterületen lévő építményekre vonatkozó előírások
4. § Vendéglátóterasz, közterületi pavilon nem létesíthető.
5. Kerítések kialakítása
5. § (1) A területen a telkek határvonalain csak áttört kerítés létesíthető, amelynél:
a) a kerítés magassága legfeljebb 2,2 méter lehet,
b) a tömör lábazat magassága legfeljebb 50 cm magas lehet,
c) a kapuépítmény legmagasabb pontja legfeljebb 3,0 méter lehet, és
d) a kerítés a belátást a kerítés síkjára állított merőleges vagy 45°-os szögből legfeljebb a lábazaton felüli kerítés felületének 50%-án takarhatja.
(2) Amennyiben a telek határvonalán támfal építése szükséges, a kerítés magasságát a támfalhoz csatlakozó magasabb terepszinttől kell mérni, de a támfal és kerítés együttes magassága – az eredeti terepszinttől mérve – nem haladhatja meg a megengedett kerítésmagasság 1,0 m-rel növelt értékét.
(3) Amennyiben a telek határvonalán árvízvédelmi műtárgy építése szükséges, a kerítés magasságát az árvízvédelmi műtárgyhoz csatlakozó magasabb terepszinttől kell mérni.
(4) A területen a telkeken belül az egyes külön használatú telekrészek elválasztására csak sövény vagy legfeljebb 1,50 méter magas, áttört, tömör lábazat nélküli kerítés létesíthető.
III. Fejezet
A természeti környezet védelmére és telekalakításra vonatkozó előírások
6. A természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
6. § (1) Az 1. melléklet szerinti „Megtartandó értékes faállomány” területén lévő faegyedek a Natura 2000 védettség hatálya alá nem eső területen belül csak növényegészségügyi, élet- és vagyonvédelmi okokból vághatók ki. A növényegészségügyi állapotot szükség szerint, amennyiben külsőleg nem szemrevételezhető a betegség, műszeres vizsgálatokkal is alá kell támasztani. Egyéb okból csak akkor lehet kivágni faegyedet a jelölt területen, amennyiben a részletes dendrológiai vizsgálatok alapján a faegyed nem tekinthető értékesnek.
(2) Az 1. melléklet szerinti „Megtartandó értékes faállomány” területén új műtárgy vagy burkolat úgy létesíthető, hogy az a jelölt terület legfeljebb 15%-át foglalja el.
(3) Új közművezeték létesítésekor vagy meglévő felújításakor az 1. melléklet szerinti „Megtartandó értékes faállomány” területére eső fák életterének védelmét biztosítani kell.
(4) Az országos ökológiai hálózat területén belül kizárólag honos fafajok telepíthetők.
(2) Övezet, építési övezet határa mentén telekhatár alakítandó ki.
(3) Olyan telekalakítás nem megengedett, mely szerint egy telek két, vagy több övezetbe, építési övezetbe tartozzon.
(4) A sajátos építményfajták számára az építési övezetek és övezetek előírásaitól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek is kialakítható.
(5) Közterületi telkek ütemezetten is kialakíthatók.
IV. Fejezet
Közművek előírásai
8. Közművek általános előírásai
8. § (1) A területen teljes közművesítettséget kell biztosítani.
(2) Meglevő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, amennyiben a bontási munkálatok nem veszélyeztetik a meglévő faállományt. A bontási munkálatok után a területet helyre kell állítani.
9. Víziközművek
9. § (1) Egyedi szennyvízkezelő berendezés és egyedi zárt szennyvíztároló nem létesíthető.
(2) Az üzemszerűen keletkező szenny- és csapadékvizek elvezetésére elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell kiépíteni.
(3) Szennyvíz szikkasztása nem megengedett.
10. Elektronikus hírközlés létesítményei
10. § (1) Épületen antenna és antennatartó szerkezet csak a városképi szempontok érvényesítésével, a környezethez illesztett módon helyezhető el.
(2) Önálló antennatartó szerkezet nem létesíthető.
V. Fejezet
A járművek tárolására és egyéb, közlekedésre vonatkozó rendelkezések
11. Személygépjárművek tárolására vonatkozó előírások
11. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépjármű várakozóhelyeket legalább a 3. melléklet szerinti mennyiségben, a (2)-(3) bekezdésben foglalt előírások figyelembe vételével kell biztosítani.
(2) Vasúti megálló rendeltetésszerű használatához személygépjármű várakozóhelyeket nem kell biztosítani, azokat a Budafok-Belváros vasúti megállóhoz kapcsolódó P+R parkoló biztosítja.
(3) Személygépjármű várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.
12. Kerékpárok tárolására vonatkozó előírások
12. § Minden építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához a kerékpárok számára elhelyezési lehetőséget a 4. melléklet szerint kell biztosítani.
13. Magánutakra vonatkozó előírások
13. § A területen magánút nem létesíthető.
14. A légi közlekedésre vonatkozó előírások
14. § A területen rendszeres forgalom számára helikopter leszállóhely nem létesíthető, üzemeltethető.
VI. Fejezet
Építés általános szabályai
15. Közhasználat céljára átadott területek kialakítása
15. § Ingatlan – az erre vonatkozó, az önkormányzat és a tulajdonos között kötött szerződés szerint – közhasználat céljára átadott területén a közlekedési funkció számára csak gyalogos és kerékpáros felületek, közcélú parkolók, ingatlan kiszolgálását biztosító felületek létesíthetők, üzemeltethetők.
16. Sátor, ponyvaszerkezetek és konténerek elhelyezése
16. § (1) Konténer tartószerkezetű építmény a Vi-2/1 jelű övezetben elhelyezhető. Egyéb övezetekben építményeket helyettesítő konténer csak időszakosan, kizárólag felvonulási épületként, az építkezés szükséges időtartamára helyezhető el.
(2) Sátor és ponyvaszerkezet
a) rendezvény esetén vendéglátás, kultúra, sport rendeltetések céljára, legfeljebb a rendezvény időtartamára, és
b) sportpálya lefedésére.
helyezhető el.
MÁSODIK RÉSZ
Részletes övezeti előírások
VII. Fejezet
Intézmény területek
17. Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület (Vi-2/1)
17. § (1) Az építési övezet területén kizárólag sport, sportnevelés és azzal kapcsolatos igazgatási, és azt kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátás rendeltetést ellátó épület létesíthető.
(2) Az építési övezetben a melléképítmények közül elhelyezhető
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c) kerti építmény,
d) szabadonálló, építménynek minősülő, legfeljebb 6,0 méter magas zászlótartó oszlop.
(3) Az építési övezetben előkertben elhelyezhető
a) fedett-nyitott kerékpártároló építmény,
b) közműlétesítmény kialakítását szolgáló építmény.
(4) Az építési övezetben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátás rendeltetés csak a sport rendeltetésű épület alapterületének legfeljebb 25%-án alakítható ki.
(5) A Vi-2 jelű építési övezet határértékeit a 2. melléklet határozza meg.
18. Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület (Vi-2/2)
18. § (1) Az építési övezet területén elhelyezhető rendeltetések:
a) iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) hitéleti,
e) sport,
f) üzemanyagtöltő,
g) nem zavaró hatású egyéb gazdasági,
h) megengedett rendeltetésű épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, telkenként legfeljebb 2 darab lakás.
(2) Az építési övezetben a melléképítmények közül elhelyezhető
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c) kerti építmény,
d) szabadonálló, építménynek minősülő, legfeljebb 6,0 méter magas zászlótartó oszlop.
(3) Az építési övezetben előkertben elhelyezhető
a) fedett-nyitott kerékpártároló építmény,
b) közműlétesítmény kialakítását szolgáló építmény.
(4) Az építési övezetben a telektömbön belüli telekhatárok mentén háromszintes növényállomány telepítendő.
(5) A Vi-2 jelű építési övezet határértékeit a 2. melléklet határozza meg.
VIII. Fejezet
Közlekedési területek
19. I. rendű főutak területe (KÖu-2)
19. § (1) Az övezet az I. rendű főútvonalak, ezek szerviz útjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál. Az övezet területén épület nem helyezhető el.
(2) Üzemanyagtöltő állomások kivételével közvetlen gépjármű ingatlankiszolgálást nem lehet biztosítani.
(3) Az övezet területén parkoló csak szervizútról megközelíthetően valósítható meg.
(4) Az övezet területén új autóbusz-megállóhely csak autóbuszöbölben létesíthető.
(5) Az övezet területén kerékpáros infrastruktúra csak önállóan kerékpárútként létesíthető.
(6) A övezet területén – az eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével – nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom.
20. I. rendű főutak üzemi létesítményeinek területe (KÖu-2/Ü)
20. § (1) Az övezet I. rendű főútvonalak forgalmát biztosító üzemanyagtöltő állomás, autómosó elhelyezésére szolgál.
(2) Üzemanyagtöltő állomás esetében a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépjármű várakozóhelyeket csak az ott lévő kereskedelmi, szolgáltatási rendeltetés számára kell biztosítani.
21. Kerületi jelentőségű közutak területe (Kt-Kk)
21. § (1) Az övezet a forgalmi szerepet betöltő gyűjtőutak és kiszolgáló utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) A Duna utca 6. sz. főút – Hajó utca közötti szakaszának hálózati szerepe gyűjtőút.
(3) A Duna utca Hajó utca – Duna-part közötti szakaszának és a Hajó utcának a hálózati szerepe kiszolgálóút.
22. Kötöttpályás közlekedési létesítmények területe (KÖk)
22. § Az övezet kizárólag az országos vasúti hálózat vonalainak, megállóinak és állomásainak, műtárgyainak, üzemi épületeinek, csapadékvíz elvető rendszerének, valamint közúti közlekedés pályái, parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
IX. Fejezet
Vízgazdálkodási területek
23. § (1) A vízpartot közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem lehet.
(2) Az övezet területén épületet elhelyezni nem lehet.
HARMADIK RÉSZ
Záró rendelkezések
24. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.
(2) Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 12/2010.(VI.30.) Ör. rendelet 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendelet hatálya Budapest XXII. kerület közigazgatási területére terjed ki, kivéve az I. utca – Török Bálint utca – Rózsakert utca – Nagytétényi út – Növény utca – a (232040/4) hrsz. északnyugati határa – a 232044/5 hrsz. északi és nyugati határa - a (232040/3) hrsz. északi határa - a (232048/3) hrsz. északi határa – Rudnyánszky utca – 6-os számú főút – Tarkagéb utca – Nagytétényi út – Dózsa György utca által határolt, továbbá a Duna folyam – a kerületi északi közigazgatási határa – 30a vasútvonal nyugati határa – Sörház utca meghosszabbítása által határolt területet.”