~~ ZALASZABAR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2011. (IV.13.) önkormányzati rendelet a szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátási formák szabályairól Zalaszabar Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete a szociális biztonság megteremtése és megelőzése érdekében - az önhibájukon kívül - szociális segítségre szoruló polgárokért érzett felelősségtől indíttatva - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: ”Sztv.”) 32. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések A rendelet célja 1. § E rendelet célja, hogy meghatározza a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében biztosított egyes szociális ellátások rendszerét, igénybevételük feltételeit és módját. A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Zalaszabar település közigazgatási területén élő, az Sztv. 3. § (1) - (3) bekezdéseiben meghatározott személyekre. 3. § (1) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket a Képviselő-testület: a temetési segélyre, átmeneti segélyre, ápolási díjra, lakásfenntartási támogatásra, szociális étkeztetésre vonatkozó ügyekben a polgármesterre ruházza át. II. Fejezet Eljárási rendelkezések 4. § E rendelet alkalmazása során a szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, 2004. évi CXL tv. (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni, az Sztv.-ben meghatározott eltérésekkel. 5. § A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények - pld. tartós jövedelem változás - megváltozásáról köteles - a változást követő 15 napon belül – Zalaszabar és Orosztony Községek Körjegyzőségénél (Zalaszabar, Újtelep u.1.) bejelenteni. 6. § (1) A szociális ellátások iránti kérelmet, valamint vagyonnyilatkozatot, és egyéb iratot, a jövedelem-igazolással együtt a Hivatalnál kell benyújtani, de az ellátások hivatalból is megállapíthatóak. (2) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőnek igazolnia kell: a.) a kérelmező által igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat, b.) az Szt. 18. § a.) - k.) pontjában szereplő adatait, továbbá c.) a jövedelmet igazoló dokumentumokat. (3) Halaszthatatlan, rendkívüli körülmény bekövetkezése, fennállása esetén a kérelmező az igazolásokat utólag is benyújthatja. (4) A jogosultság megállapításakor a jövedelemvizsgálat során az Sztv. 10. § (2) – (5) bekezdéseiben foglaltak szerint kell eljárni. 7. § (1) A szociális ellátások biztosítását megelőzően a kérelmező vagyoni, szociális és lakáskörülményeiről környezettanulmányt kell készíteni. (2) Nem kell környezettanulmányt felvenni, ha a kérelmező életkörülményei korábbi, 6 hónapnál nem régebbi környezettanulmány alapján ismertek. (3) Amennyiben a kérelmező a 6. §-ban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget a megadott határidőre, a szükséges környezettanulmány felvételét nem teszi lehetővé, kérelmét el kell utasítani. 8.§ (1) Ha a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes, kivétel azon ellátások esetében, ahol törvény vagy Kormányrendelet e rendelettől eltérően mást ír elő. (2) A megállapított pénzbeli ellátások haladéktalanul, de legfeljebb 5 napon belül kerülnek kifizetésre, míg a rendszeres szociális támogatásokat - havonta utólag - minden hónap 5. napjáig kell kifizetni a jogosult részére, melyről a jegyző gondoskodik. (3) A Képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése 9. § A jogosulatlanul igénybe vett, e rendeletben meghatározott szociális ellátás megszüntetése és visszafizetése tekintetében az Sztv. 17. §-ban meghatározott rendelkezések az irányadóak azzal, hogy a Képviselő-testület – méltányosságból – csak annak az összegnek a megtérítését engedheti el, illetőleg csökkentheti, amelyet saját pénzalapja terhére fedezett. E méltányosság csak akkor gyakorolható, ha a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné a teljes mértékű visszafizetési kötelezettség teljesítése. III. Fejezet A pénzbeli ellátások formái 10. § (1) Az e rendelet 3.§-ában arra felhatalmazott szerv szociális rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - a jogosult számára jövedelme kiegészítésére, pótlására az alábbi szociális ellátásokat nyújthatja: a.) lakásfenntartási támogatás, b.) ápolási díj, c.) átmeneti segély. d.) temetési segély. (2) A pénzbeli ellátások felhasználását a Hivatal ellenőrizheti. (3) A gyermekvédelemmel és gyermekjóléti szolgálással kapcsolatos eljárások és rendelkezések külön rendeletben kerülnek meghatározásra. Aktív korúak ellátása 11. § (1) A bérpótló juttatás és a rendszeres szociális segély folyósításának feltétele – a Sztv.-ben meghatározottakon túl -, hogy a nem foglalkoztatott személy együttműködjön: a.) az Önkormányzattal, továbbá b.) a rendszeres szociális segély tekintetében a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása Szociális Alapellátó Központtal (Zalakaros, Zrínyi u.2.), mint együttműködésre kijelölt szervvel (a továbbiakban: kijelölt szerv) és c.) a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Nagykanizsai Kirendeltség és Szolgáltató Központjával (a továbbiakban: Kirendeltség). (2) A határozat meghozatalára jogosult szerv a határozat egy példányának megküldésével tájékoztatja a kijelölt szervet az aktív korúak ellátásának megállapításáról, szüneteltetéséről és megszüntetéséről. (3) Az aktív korúak ellátására jogosult személy bérpótló juttatás megállapítására való jogosultságának egyéb feltétele, hogy lakókörnyezete rendezett legyen. (4) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a bérpótló juttatást kérelmező, illetve az ellátás jogosultja a) az általa életvitelszerűen lakott lakást vagy házat (továbbiakban: ingatlan) és annak udvarát tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja, b) az ingatlant folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja, c) az ingatlanhoz tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, továbbá d) a kerítéssel kívül határos terület, járda és árok tisztántartásáról, a csapadékvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodik. (5) A jegyző a bérpótló juttatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 10 napon belül, valamint a bérpótló juttatás folyósítása során szükség szerint helyszíni szemle (környezettanulmány) lefolytatása során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről. (6) Ha a lakókörnyezet a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző ötnapos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját - az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével - a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg. (7) Aki a lakókörnyezete rendezettségét a kitőzött határidőig nem biztosítja, annak bérpótló juttatás nem állapítható meg, illetve a bérpótló juttatást meg kell szüntetni, ha a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek - a felszólítás ellenére – határidőben nem tesz eleget.” 12. § (1) A jegyző a Sztv. 37/B. (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltakon túl – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén - rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki a foglalkozás-egészségügyi szakorvosi vizsgálat eredménye alapján egészségi állapota (egészségügyi alkalmatlansága) miatt az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatásban nem tud részt venni. A rendszeres szociális segély a közfoglalkozatásban való részvételre egészségügyi okból történő alkalmatlanság időtartamára jár. A rendszeres szociális segélyre való jogosultságot a foglalkozás-egészségügyi szakorvos által előírt időpontban, de legalább évente egyszer felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat érdekében a rendszeres szociális segélyben részesülő köteles az önkormányzat által biztosított foglalkozás-egészségügyi szakorvosi vizsgálaton részt venni.” Lakásfenntartási támogatás 13.§ (1) Az e rendelet 3. §-ában meghatározott, hatáskörrel rendelkező szerv - a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez - a helyi lakásfenntartási támogatást önálló ellátásként nyújtja a település közigazgatási területén annak a tulajdonosnak vagy bérlőnek, aki a.) tulajdonosként, vagy használóként igazoltan lakik az e rendeletben meghatározott nagyságúként elismert lakásban és b.) háztartásában az egy főre számított jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 200 %-át, továbbá c.) a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át eléri valamint d.) a lakáshasznosításból származó jövedelemmel nem rendelkezik. (2) A helyi lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapítása során az elismert lakás nagyság mértéke, továbbá az egy négyzetméterre jutó havi lakásfenntartási költség megegyezik az Sztv. 38. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott lakásnagysággal valamint költséggel. (3) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összegét az Sztv. 38. § (6) bekezdés b.) pontjában, valamint a (7) bekezdésben foglaltak szerint kell kiszámolni, illetve megállapítani azzal, hogy annak minimális összege 2.500,- Ft, maximális összege 3.000,- Ft. (4) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmeket a Hivatalnál évente két alkalommal, április 1-15. és október 1-15. közötti időszakban lehet benyújtani. 14. § (1) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. (2) A lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. (3) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (4) A (3) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás részeit. Ápolási díj 15. § (1) A polgármester ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, az Sztv. 43/B. §-ában foglalt feltételeknek megfelel és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkor hatályos öregségi nyugdíj legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum), egyedülálló esetén annak 150%-át. (2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos a.) igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg és b.) szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul. (3) Az ápolási díj összege a nyugdíjminimum 80 %-a. (4) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezet higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre. Átmeneti segély 16. § (1) Átmeneti segélyben részesülhet, aki megfelel az Sztv. 45. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek. Az átmeneti segély megállapítására irányuló eljárás kérelemre indul, azonban kivételesen különös méltánylást érdemlő esetben hivatalból is megállapítható. (2) Az átmeneti segély adható alkalmanként vagy havi rendszerességgel, ha a kérelmező családjában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át. (3) Rendkívüli élethelyzet illetőleg különös méltánylást érdemlő esetben a jövedelmi viszonyoktól függetlenül is adható átmeneti segély. Rendkívüli élethelyzetnek minősül a baleset vagy betegség miatt legalább 3 hónapig tartó munkaképtelen állapot, haláleset, természeti csapás, valamint olyan váratlan, előre nem tervezhető kiadás, mely a kérelmező és családja létfenntartását veszélyezteti. (4) Az átmeneti segély egyszeri összeg nem haladhatja meg a tízezer forintot. Rendkívüli élethelyzet, valamint különös méltánylást érdemlő esetben az átmeneti segély – rászorultságtól függő – maximális összege negyvenezer forint. (5) Az átmeneti segély vásárlási utalvány formájában is adható. (6) Átmeneti segély egy naptári éven belül egy háztartásban élő családnak legfeljebb 6 alkalommal adható. (7) A tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére a segélyt megállapító határozat az év során folyósítandó többszöri segély kifizetéséről is dönthet, meghatározva az alkalmanként kifizetésre kerülő összegeket. Temetési segély 17. § (1) A polgármester temetési segélyt állapít meg annak a Zalaszabari állandó lakhellyel rendelkező személynek, aki a meghalt – az Sztv. 4. § (1) d.) pontjában meghatározott – közeli hozzátartozójának eltemettetéséről gondoskodott, és akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum háromszorosát nem haladja meg. (2) A temetési támogatás mértéke tizenötezer forint egyszeri, vissza nem térítendő támogatás. IV. Fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások Köztemetés 18. § A képviselő-testület a köztemetés költségeinek megtérítésének kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt. Közgyógyellátás méltányosságból 19. § (1) Az Sztv. 50.§(3) bekezdése alapján méltányosságból közgyógyellátási igazolvány adható: a.) akinek a családjában az 1 főre jutó havi jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élő esetén a 250 %-át. b.) a havi rendszeres gyógyító ellátásának a költségének mértéke eléri a nyugdíjminimum 25 %-át . V. Fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Az ellátások formái 20. § (1) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében az alábbi szociális alapellátási formákat biztosítja: a.) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c.) családsegítés, d.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, Étkeztetés 21. § (1) Az étkeztetés keretében az Sztv. 62. § (1) bekezdésében megjelölt jogosultakról kell gondoskodni. (2) Az étkeztetést az Önkormányzat az általa fenntartott napköziotthonos óvoda konyhájáról biztosítja. (4) Amennyiben a jogosult egészségi állapota miatt nem képes az ételt elszállítani, úgy az az önkormányzat gondoskodik az étel ingyenes házhoz szállításáról Házi segítségnyújtás 22. § (1) Az Önkormányzat a házi segítségnyújtást a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete közreműködésével látja el, az Sztv. 63. §-ban meghatározottak szerint. Családsegítés 23. § (1) Az Önkormányzat az Sztv. 64. § (1) bekezdésében rögzített családsegítés feladatait Zalakaros Kistérség Többcélú Társulás Szociális Alapellátó Központ közreműködésével látja el. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 24. § (1) Az Önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete közreműködésével nyújtja, az Sztv. 65. §-ában meghatározott feltételek szerint.. Intézményi térítési díjak 25. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díjait e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az intézményvezető és az ellátást igényvevő között kötendő megállapodás 26. § A szolgáltató az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. § és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is: a.) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára; b.) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára; c.) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára; d.) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira; e.) az ellátás megkezdésének időpontjára; f.) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre; g.) a döntések elleni jogorvoslat módjára. Az intézményi jogviszony megszűnése 27. § (1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. §és 101. §-ában foglalt esetekben és módon. (2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő: a.) a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni, b.) a szolgáltatást 2 hónapon keresztül nem veszi igénybe, c.) elhalálozik, d.) kéri az ellátás megszüntetését. (3) Az alapellátás megszüntetése a szolgáltató hatásköre. Az ellátás megszűnéséről a szolgáltató írásban értesíti az ellátásban részesülőt. (4) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal állapítja meg. (5) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114. - 119. §-ában foglaltak az irányadóak. Záró rendelkezések 28. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályban, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az a jogosultakra kedvezőbb. Kihirdetéséről az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel a jegyző gondoskodik. (2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti: - A pénzbeli és természetben nyújtandó szociális támogatásokról szóló 4/2006. (VII.14.) önkormányzati rendelet - A pénzbeli és természetben nyújtandó szociális támogatásokról szóló 4/2006. (VII.14.) számú rendelet módosításáról szóló 5/2009. (IV.30.) számú önkormányzati rendelet Zalaszabar, 2011. április 12. Dr. Kalmár István Dr. Kelemen Marcell polgármester körjegyző A rendelet kihirdetve: 2011. április 13. Dr. Kelemen Marcell körjegyző 1. számú melléklet SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓELLÁTÁS TÉRÍTÉSI DÍJA I. Szociális étkeztetés: Intézményi térítési díj 2011. május 1-től: 300 Ft/nap A térítési díj az ÁFÁ-t nem tartalmazza!