Pusztamonostor Község Képviselő-testületének 2/2013 (IV.5..) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól

Hatályos: 2016. 05. 26

Pusztamonostor Község Képviselő-testületének 2/2013 (IV.5..) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól

2016.05.26.

Pusztamonostor Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 106. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2008. (IV. 1.) önkormányzati rendelet 33. § (3) bekezdés c. pontja alapján eljáró Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság véleménye kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az alábbi önkormányzati vagyonra:

a. Pusztamonostor Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) kizárólagos tulajdonában álló dolgokra,

b. az a) pont hatálya alá nem tartozó önkormányzati tulajdonban lévő dologra;

c. az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközökre, továbbá az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre,

d. az Önkormányzat által fenntartott intézmények vagyonára,

e. az Önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékű jogra.

(továbbiakban: önkormányzati vagyon)

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatba adására, ezen önkormányzati vagyonelemek szabályozása külön rendeletekben történik.

(3) E rendelet alkalmazása során a polgármesteri hivatalon, a közös önkormányzati hivatalt is érteni kell, egyebekben a Nvtv. fogalom-meghatározásai az irányadóak.

II. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

2. Az önkormányzat vagyona

2. § Az önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon része, amely törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

3. Az önkormányzat törzsvagyona

3. § (1) Az önkormányzati törzsvagyon olyan forgalomképtelen vagyontárgyakból, és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakból áll, amelyek az Önkormányzat önkormányzati feladatkörének ellátását, vagy hatáskör gyakorlását közvetlenül szolgálja.

(2) A forgalomképtelen törzsvagyon:

a) kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon,

b) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon.

(3) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnal nem rendelkezik.

4. § (1) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak:

a) az Önkormányzat tulajdonában álló közutak és műtárgyaik,

a) az Önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyon, ha törvény másképpen nem rendeli:

a) nem idegeníthető el,

b) nem terhelhető meg (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot),

c) dologi jog nem létesíthető,

d) osztott tulajdon nem létesíthető.

(3) A forgalomképtelen törzsvagyon, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemet az 1. melléklet tartalmazza.

5. § (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősül az a vagyonelem, amelyet törvény vagy annak alapján jelen önkormányzati rendelet annak minősít.

(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai:

a) közművek,

b) középületek, sportpálya

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket az 2. melléklet tartalmazza.

(4) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az Önkormányzat Képviselő-testülete egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el.

(5) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

4. Az önkormányzat üzleti vagyona

6. § (1) Üzleti vagyon az Nvtv.-ben meghatározott, az Önkormányzat törzsvagyonán kívüli vagyon.

(2) Az Önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

5. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

7. § (1) Az önkormányzati vagyonhoz tartozó ingatlant az Nvtv., a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) számviteli jogszabályok és egyéb központi jogszabály előírásai szerint kell nyilvántartani.

(2) A kataszter és a kataszternapló folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A vagyonleltár az Önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyon állapot jogszabály szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása. A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(4) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz, a vagyonkimutatást zárszámadáshoz csatolva fogadja el a Képviselő-testület.

(5) Az intézményi vagyonleltár elkészítéséért az intézményvezető, illetve az Önkormányzat vagyonleltár összeállításáért a jegyző által megbízott pénzügyi ügyintéző a felelős.

6. A vagyon értékelése

8. § (1) A vagyon értékének megállapítására a forgalmi (piaci) érték az irányadó.

(2) Azon ingatlanokat, amelyek a számviteli nyilvántartásban nem szerepelnek, a kiadott értékelési irányelv szerint becsült értéken veszi fel a tőkeváltozással szemben, és pénzforgalom nélküli állománynövekedésként rögzíti a könyvekben. Azon ingatlanok, amelyek a számviteli nyilvántartásban a hatályos számviteli előírások szerinti bekerülési értéken szerepelnek, az értékbecslés adatait a számvitelben nem rögzítik.

(3) Az ingatlan vagyon értékét – elidegenítés, megterhelés valamint csere esetén az értékkülönbözetet –egyedi értékbecslés alapján kell meghatározni, mely 6 hónapnál régebbi nem lehet. Ha rendelkezésre áll egy évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés, annak értékbecslő által felülvizsgált változata is elfogadható.

(4) Az ingatlan vagyon értékét egyéb hasznosítás esetén az infláció mértékével megemelve kell meghatározni.

(5) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

7. Vagyongazdálkodási terv

9. § (1) Az Önkormányzat három évre szóló középtávú és hat évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) A vagyongazdálkodási tervet a Polgármesteri Hivatal a jegyzője által kijelölt pénzügyi ügyintéző és a polgármester közösen készíti el.

(3) A vagyongazdálkodási tervet a Képviselő-testület határozattal fogadja el, és azt követően évente felülvizsgálja.

III. Fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

8. Önkormányzati vagyon hasznosítása

10. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyon feletti tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja.

11. § Az Önkormányzat vagyonával a magasabb szintű jogszabályok keretei között szabadon rendelkezhet.

9. Az önkormányzati ingatlan vagyon átruházása

12. § (1) Az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanvagyon tekintetében nettó 5.000.000,-Ft értékhatár feletti vagyon tulajdonjogát visszterhesen átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) A versenyeztetési eljárás szabályait a 4. melléklet tartalmazza.

(3) Ha törvény másként nem rendeli, kettő sikertelen versenyeztetési eljárás után a döntést hozó képviselő-testület jogosult – a meghatározott feltételek változatlansága mellett – közvetlen, licit nélküli eljárás keretében eljárni a vagyonhasznosítás során.

(4) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni

a) természetes személy vagy

b) Nvtv.-ben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.

(5) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni az Nvtv. 13. § (3) – (8) bekezdése alapján lehet.

(6) Az önkormányzati ingatlanvagyon értékesítése esetén az Nvtv. 14. §-a alapján az államot elővásárlási jog illeti meg.

13. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező, lakás céljára szolgáló építési telkek értékesítése természetes személyek részére történhet.

10. Az önkormányzati vagyon kezelése, vagyonkezelésbe adása

14. § A vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt személyekkel, vagy a törvényben egyedileg meghatározott jogi személlyel jön létre.

15. § Az önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

16. § (1) Az önkormányzati intézmény annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatja, amely adott intézmény Alapító Okiratában szerepel.

(2) Az önkormányzati intézmény a rábízott törzsvagyont bérbeadás útján, az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg. Az önkormányzati intézmény használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a bérleti szerződés megkötésére az intézmény vezetője jogosult.

(3) A hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja.

(4) Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt. Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak, az Önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak, általában az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek, kivéve, ha a Képviselő-testület másképpen rendelkezik.

17. § (1) A vagyonkezelők kötelesek az Önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e faladata kapcsán az Önkormányzat Képviselő-testülete az éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.

18. § A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítésért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.

19. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzésének kertében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az Önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.

(2) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése az Önkormányzat Képviselő-testülete által esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

11. A felajánlott vagyon elfogadása

20. § Ha a vagyonról az Önkormányzat javára lemondtak, a vagyon elfogadásáról a polgármester dönt, feltéve, hogy az önkormányzat képes a vagyonhasznosításra járó kötelezettségek teljesítésére.

12. Eljárás a tulajdonos képviseletében

21. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

(2) Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

13. A pénzeszközök feletti joggyakorlás

23. § (1) Az Önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosítására, a pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az Önkormányzat költségvetési rendelete, és más rendelete határozza meg.

14. Az önkormányzati követelések elengedése

24. § (1) Az Önkormányzat – kis összegű követelések 50 000 Ft értékhatárig – csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követelésről:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,

e) kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

26. § (1) E rendelet 2013. április 05. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2007.(V.02.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet1

Forgalomképtelen törzsvagyon, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek tételes listája

Ingatlan helyrajzi száma

Megnevezés

Terület m2

1.

2

Szent Erzsébet tér

1 895

2.

12

Iskola utca

739

3.

30/1

Jász utca

1 989

4.

30/2

Jász utca

1 210

5.

40

Kossuth út

10 666

6.

57

Lehel utca

1 398

7.

93

Temető utca

1 464

8.

107

Zrínyi utca

3 042

9.

108

Honvéd utca

807

10.

119

Deák Ferenc utca

1 004

11.

129

Balaton utca

866

12.

139

Árpád utca

2 806

13.

143

Névtelen utca

162

14.

146

Jókai Mór utca

637

15.

160

Hábor Lajos utca

1 876

16.

184

József Attila utca

808

17.

195

Arany János utca

1 125

18.

203

Ady Endre utca

1 143

19.

216

Malom utca

2 276

20.

219

Monostor utca

2 362

21.

227

Kun utca

2 338

22.

239

Szabadság út

24 899

23.

250/3

Csokonai utca

2 470

24.

291

Petőfi Sándor utca

2 571

25.

327

Széchenyi utca

2 898

26.

342

Csillag utca

2 642

27.

343

Sport utca

30 468

28.

355

Víz utca

7 305

29.

372

Vörösmarty utca

3 100

30.

387

Liszt Ferenc utca

3 068

31.

402

Diófa utca

3 482

32.

424

Május 1 utca

3 382

33.

436/1

Rákóczi utca

8 187

34.

436/2

Rákóczi utca

13 880

35.

437

Víz utca

12 621

36.

440

Árok, Víz utca

406

37.

452

Névtelen út

619

38.

462

Alkotmány utca

5 690

39.

472/5

Közterület

1 179

40.

472/6

Közterület

539

41.

480

Névtelen út

1 218

42.

499

Tűzoltó utca

5 154

43.

533

Rózsa utca

3 625

44.

568

Kossuth utca

2 399

45.

583

Gyöngyvirág utca

4 307

46.

586/13

Nefelejcs utca

3 750

47.

617/1

Temető

20 545

48.

618

Beloiannisz utca

10 359

49.

638

Bercsényi utca

2 894

50.

678

Dózsa György utca

3 490

51.

683

Névtelen utca

454

52.

688

Névtelen utca

452

53.

700

Névtelen utca

464

54.

709

Beloiannisz utca

3 010

55.

04

Árok

8 477

56.

05/7

Saját használatú út

5 821

57.

05/40

Út

1 157

58.

018

Út

12 973

59.

046/2

Saját használatú út

8 659

60.

051

Út és árok

15 017

61.

052/1

Árok

2 720

62.

052/2

Árok

672

63.

066/1

Út

2 535

64.

067/1

Út és árok

24 107

65.

067/2

Út és árok

15 340

66.

072

Árok

4 125

67.

073/6

Út

173

68.

076/1

Út és árok

29 099

69.

076/2

Út és árok

5 968

70.

079/8

Árok

1 106

71.

080

Árok

664

72.

081/6

Saját használatú út

962

73.

082/3

Út

25 517

74.

092

Út

22 351

75.

093/2

Közút

2 515

76.

096

Csatorna

6 170

77.

098/2

Csatorna

22 453

78.

0102/13

Út

1 014

79.

0102/30

Út

2 808

80.

0102/33

Saját használatú út

1 018

81.

0102/34

Út

3 235

82.

0108/4

Saját használatú út

9 255

83.

0109/1

Út

412

84.

0109/2

Út

5 593

85.

0111/1

Út és árok

4 966

86.

0111/2

Út és árok

8 248

87.

0115

Út

2 079

88.

0116

Út és árok

34 952

89.

0117/8

Saját használatú út

2 459

90.

0117/10

Saját használatú út

350

91.

0119

Út és árok

26 191

92.

0120/32

Út

108

93.

0120/33

Út

65

94.

0120/34

Út

358

95.

043

Kivett út

640

2. melléklet2

Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek tételes listája

Ingatlan helyrajzi száma

Ingatlan címe

Megnevezés

Terület m2

1.

27

Szabadság út 58-60.

Általános Iskola

3 711

2.

155/3

Szabadság út 74.

Polgármesteri Hivatal

1 884

3.

308

Szabadság út 27.

Orvosi rendelő

6 149

4.

309/1

Szabadság út 25.

Kultúrház és sportpálya

36 270

5.

402/16

Szabadság út 26.

Óvoda

3 712

6.

616

Beloiannisz utca

Dögkút

7 385

7.

097/3

Külterület

Szemétlerakó

23 284

8.

0104/3

Külterület (Jászfényszaru)

Vízmű

6 245

9.

018/44

Külterület (Jászfényszaru)

Szennyvíztelep bekötő út

978

10.

018/45

Külterület (Jászfényszaru)

Szennyvíztisztító mű

12 898

3. melléklet3

Önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemek tételes listája

Ingatlan helyrajzi száma

Ingatlan címe

Megnevezés

Terület m2

1.

5

Szabadság út 68.

Lakóház

1355

2.

60

Honvéd utca 2.

Lakóház

504

3.

65

Lehel utca 3.

Beépítetlenerületet (6/16 tul.h.)

904

4.

127

Balaton utca

Beépítetlen terület

658

5.

159/1

Szabadság út 82.

Volt Pártház

1004

6.

250/2

Szabadság út 111.

Lakóház

1543

7.

310/2

Sport utca

Beépítetlen terület

4025

8.

311

Szabadság út 19.

Lakóház

6749

9.

333

Csillag utca 10.

Beépítetlen terület

1598

10.

586/26

Névtelen utca

Beépítetlen terület

1942

11.

619

Beloiannisz utca

Beépítetlen terület

1955

12.

620

Beloiannisz utca

Beépítetlen terület

781

13.

621

Beloiannisz utca

Beépítetlen terület

987

14.

622

Beloiannisz utca

Beépítetlen terület

1030

15.

623

Beloiannisz utca

Beépítetlen terület

1304

16.

082/2

Külterület

Szántó

3637

17.

083/2

Külterület

Szántó

5254

18.

086/13

Külterület

Szántó

4395

19.

088/3

Külterület

Szántó

3598

20.

097/2

Külterület

Szántó

15064

21.

097/2

Külterület

Legelő

34422

22.

0102/31

Külterület

Szántó

7572

4. melléklet

A versenyeztetési eljárás szabályai

I. fejezet

1. Az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok elidegenítése nyílt licites eljárás vagy zártborítékos pályázat útján történhet. Kivételes esetekben lehetséges a közvetlen, licit nélküli értékesítés.

1. Közvetlen, licit nélküli – elidegenítése a képviselő-testület egyedi, minősített többségű döntése alapján, figyelembe véve 12. § (1) bekezdésében foglaltakat, ha törvény ellenkezően nem rendelkezik, az alábbi esetekben lehetséges:

2. a község életét jelentősen befolyásoló ingatlanértékesítés,

3. a jogerős bírósági ítélet végrehajtása vagy peren kívüli és perbeli egyezség megkötése érdekében,

4. önálló ingatlannak nem minősülő telekértékesítés (pl.: telekrendezés-, kiegészítés)

5. a 12. § (3) bekezdésében foglalt esetben.

1. Licit útján történő elidegenítésről, annak módjáról és a kiírás feltételeiről a Képviselő-testület dönt.

1. Minden ingatlant érintő döntés előkészítése során kötelező az ingatlanról forgalmi értékbecslést készíttetni.

1. Az ingatlanok forgalmi értékbecslését

2. az önkormányzati adóhatóság bruttó 1 000 000 Ft becsült értékhatárig,

3. egyéb esetben, független ingatlanforgalmi szakértvégzi el.

1. A Képviselő-testület hat hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján dönthet.

II. fejezet

Az elidegenítés módja

1. Nyílt licites eljáráson mindenki részt vehet, aki a pályázati kiírás feltételeit elfogadja. A licitet a jegyző, akadályoztatása esetén megbízottja vezeti, melyről jegyzőkönyv vagy emlékeztető készül.

1. Zártborítékos pályázat esetén az nyújthat be ajánlatot, aki a pályázati kiírás feltételeit elfogadja, és - amennyiben van ilyen - a részletes pályázati dokumentumot megvásárolta. A zártborítékban benyújtott ajánlatokat nyilvánosan kell felbontani, és jegyzőkönyvben kell rögzíteni az ajánlatok fő adatait. Az ajánlatok felbontását és rendszerezését a jegyző az általa megbízott köztisztviselő végzi.

1. A II. 2. pontban szabályozott esetekben a 3 főből álló értékesítési munkacsoport teljes jelenlétével felügyeli az eljárást, és a Képviselő-testület számára javaslatot tesz a pályázat eredményességének megállapítására, illetve az összességében legelőnyösebb pályázó ajánlatának elfogadására.

1. Az Értékesítési Munkacsoport tagjai: Polgármester, Alpolgármester, a Jegyző által kijelölt Pénzügyi - gazdasági ügyintéző

1. A II. 1. pont szerinti nyílt licites eljárásra az Értékesítési Munkacsoport tagjait meg kell hívni.

III. fejezet

A licit eredményének megállapítása

1. Nyílt licit esetén az azonosan előnyös értékek mellett a legmagasabb összegű vételi ajánlatot tevő a nyertes.

1. Zártborítékos pályázat esetén az összességében legelőnyösebb vételi ajánlatot tevő a nyertes. Az eredmény kihirdetésére a pályázati kiírás szerinti időpontban kerül sor.

1. A licites eljárás eredménytelen, ha a legalacsonyabb nettó eladási áron érvényes ajánlat nem érkezett.

1. A pályázati kiírás feltételeinek megállapítása a Képviselő-testület hatásköre.

1. A pályázati feltételek minimális tartalmi követelményei a következők:

a) nyílt licites eljárás esetén:

- a legalacsonyabb nettó eladási ár, bérleti díj megjelölése,

- a fizetési feltételek meghatározása,

- a meghirdetés módja,

- a licit és az eredményhirdetés helye és ideje,

- az ingatlan megtekintésének időpontja.

b) zárt borítékos pályázat esetén az a.) pontban szereplő adatokon túl:

- az áron kívüli mérlegelési szempontok sorrendje és azok súlya,

- a borítékbontás időpontja és helye.

1. A pályázat lebonyolítását követően az adásvételi, bérleti szerződést, a képviselő-testület döntését követően a Polgármester köti meg.

IV. fejezet

Ingatlan értékének megállapítása

1. Ingatlan vásárlás esetén az ingatlan értékének megállapítása érdekében az I. 4-5. pontok szerinti értékbecslést kell beszerezni.