Zalaszabar Község Képviselő-testületének 14/2014 (XI.27..) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2014. 11. 28- 2018. 02. 14


Zalaszabar Község Önkormányzata Képviselő-testülete

 14/2014.(XI.27.) számú önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatról



Zalaszabar Község Önkormányzata Képviselőtestülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) kapott felhatalmazás alapján Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1.§


Zalaszabar Község Önkormányzata – a törvény keretei között – önállóan igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.


2.§


(1) Az önkormányzati jogok a választópolgárok közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján közvetetten és a helyi népszavazáson való részvételükkel közvetlenül gyakorolják az önkormányzáshoz való alkotmányos jogaikat.

(2) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, annak felhatalmazására az általa létrehozott bizottság, a polgármester, illetőleg helyi népszavazás hozhat.


3.§


Zalaszabar Község Önkormányzata Képviselő-testülete e rendeletben meghatározza szervezetét és működési rendjét, megállapítja az önkormányzati tevékenységében résztvevők jogait és kötelességeit, rögzíti az eljárási szabályokat.


4.§


A képviselő-testület és szervei- a polgármester, képviselő-testület bizottságai, közös önkormányzati hivatal, jegyző, továbbá a társulások- számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.



5.§


Az SZMSZ hatálya kiterjed a Képviselő-testületre, eltérő rendelkezés hiányában a települési képviselőkre, a tanácsnokokra, a képviselő-testület bizottságára, a polgármesterre, alpolgármesterre, a jegyzőre, a közös önkormányzati hivatal valamennyi köztisztviselőjére.








6.§


(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Zalaszabar Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).


(2) Az önkormányzat székhelye:

8743 Zalaszabar, Újtelep u.1.


(3) A képviselő-testület hivatala:

Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal

8749 Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1.



II.

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE, SZERVEI


7.§


(1) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében:

– a településrendezés és a településfejlesztés, turizmus elősegítése

– az épített és természeti környezet védelme,

– a vízrendezés, csapadékvíz- elvezetés és csatornázás,

– a lakásgazdálkodás,

– a köztemető fenntartása,

– a helyi közutak és közterületek fenntartása,

– a köztisztaság biztosítása,– gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól,

– óvodai nevelés,

– egészségügyi és szociális ellátás,

– a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok,

– a közművelődési, tudományos, művészeti és a sport tevékenység támogatása,

– a nemzetiségi és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása,

– a településüzemeltetési feladatok ellátása.


(2) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást megalapozó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával – kell dönteni a képviselő-testületnek.


(3) A képviselő-testület állást foglal a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos ügyekben él.


A Képviselő-testület feladatai, hatásköre


8.§


(1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályban megállapított és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.


(2) A Képviselőtestület átruházható hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, illetve jegyzőre és a társulásra átruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, illetőleg a hatáskört bármikor visszavonhatja.


(3)A testület hatásköréből nem ruházhatóak át az Mötv. 42. § /1/ bekezdésében meghatározott

hatáskörök.


(4) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról a képviselő-testületnek legalább évente egyszer beszámolni kötelesek.


(5) Bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, jegyzőnek, társulásnak – átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.


III

. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE


A képviselő-testület


9.§



A képviselő-testület tagjai a települési képviselők. A megválasztott polgármester a képviselő-testület tagja.

A Képviselő-testület tagjainak száma:          4 fő


A képviselők névsorát a Rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.


10.§


(1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.


(2) Rendes ülést a képviselő-testület legalább hat alkalommal, de szükség szerint tart.


(3) Indokolt esetben az ülés folytatólagosan két napra is összehívható.


11.§


(1) A Képviselőtestület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül – kezdve az általános szabályok szerint – a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A képviselőtestület alakuló ülésén résztvevőket a helyi választási bizottság és a választási iroda vezetője tájékoztatja a polgármester és a képviselők választásának eredményéről és törvényességéről.

(3) A polgármester és a képviselők megválasztásukat követő 3 napon belül átveszik megbízó levelüket, majd az alakuló ülésen, illetve a – időközi választás esetén – megválasztásukat követő első ülésen ünnepélyes esküt tesznek és aláírják az eskü szövegét.

 (4) Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt.

(5) Az alakuló ülés napirendjei:

a) A helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás végleges eredményéről, a megbízó levelek átadása

b) A Képviselőtestület tagjainak és a polgármester eskütétele

c) A napirend elfogadása

d) A polgármesteri program ismertetése

e) A polgármester illetményének megállapítása

f) A képviselői tiszteletdíjak megállapítása

g) A szavazatszámláló bizottság létrehozása

h) Az alpolgármesterek választása titkos szavazással

i) Az alpolgármesterek eskütétele

j) Az alpolgármesterek tiszteletdíjának megállapítása

k) A bizottságok tagjainak megválasztása

l) SZMSZ felülvizsgálatának elrendelése

m) Gazdasági program, fejlesztési terv elkészítésének elrendelése

(6) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszony választással létrejövő sajátos közszolgálati jogviszony.


12.§


(1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a polgármester, bármely bizottság vagy a képviselők egynegyedének valamint a megyei kormányhivatal vezetőjének indítványára.


 (2) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait.

Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles összehívni.


(3) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli képviselő-testületi ülés rövid úton, a képviselők telefonon történő értesítésével is összehívható, akár az értesítés napjára is.


13.§


(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármesterek egyidejű tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.


(2) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.


(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni.


(4) A meghívónak a napirenden túl tartalmaznia kell a polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottságok, tanácsnokok által benyújtott, valamint azokat a javaslatokat, amelyek tárgyalását legalább két képviselő kérte.



14. §


(1) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön, tisztségviselőkön és a jegyzőn kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:

a.)  a napirend előadóját, amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott,

b.)  Nagykanizsai Járási Hivatal vezetőjét,

c.)  akinek meghívása jogszabály szerint kötelező,

d.) akiket a polgármester vagy a képviselő-testület a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart, illetve akik meghívásáról a munkaterv elfogadásakor döntött,


15. §


(1) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.

(2) Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását. 


(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a meghívó hirdetőtáblán történő kihelyezésével tájékoztatni kell.


16.§

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A testület:

a) zárt ülést tart az Mötv. 46. § /2/ bekezdés a./, b./ pontja alapján.

b) minősített többséggel zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § /2/ bekezdés c./ pontjában foglalt esetben.

c) Az Mötv. 46.§/2/ bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, amennyiben az érintett beleegyezésétől függ a zárt ülés tartása, az ülést megelőző 8 nappal előre szerkesztett nyomtatványon nyilatkozatot kér a képviselőtestület az érintettől.

d) Az Mötv 46.§ /2 bekezdés c) pontjában meghatározott üzleti érdek sérelme áll fenn, ha a rendelkezés konkrét vagyontárgy (vagyonelem) felett történik és a rendelkezés az adott vagyontárgy (vagyonelem) jogi helyzetét közvetlenül befolyásolja és a döntéshozatali folyamat nyilvánossága vagy a döntés indokainak (előzetes) nyilvánosságra kerülése az önkormányzat gazdasági érdekeit vagy gazdálkodásának biztonságát alaposan vélelmezhetően közvetlenül veszélyeztetné.

 (3) A zárt ülésen az Mötv. 46. § /3/ bekezdésében felsorolt személyek vehet(nek) részt.


17. §


A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot először figyelmezteti, és ha az nem jár eredménnyel, akkor az ülésről kiutasíthatja.


18. §


(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.


(2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 3 napon belül újból össze kell hívni.

(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.


A tanácskozás rendje


19. §


(1) A képviselő-testület ülésének elnöke a polgármester.


(2) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester elnököl.


(3) Ha a polgármester és az alpolgármester is akadályoztatva van, a képviselő-testületet az

Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.


(4) Az ülés megnyitásakor a polgármester a megjelentek létszáma alapján megállapítja, az ülés határozatképességét.


20. §


Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

- az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése,

- a határozatképesség, illetve tanácskozóképesség megállapítása,

- javaslat a napirendre, a napirend elfogadtatása,

- az ülés levezetése, a szó megadása vagy ennek megtagadása,

- a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel,

- tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására javaslattétel.


21. §


Az elnök vitavezetési feladatai:

- a vita megnyitása,

- szavazás elrendelése,

- a szavazás eredményének megállapítása,

- a döntés kimondása.


22. §


Az elnök napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, átruházott hatáskörben hozott döntésekről


23. §


(1) Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel.


(2) Az elnök

- figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,



- rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.


(3) Ha a rendreutasítás eredménytelen, az elnök kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.


24. §


Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.





25. §


(1) Az elnök a napirendi pontok tárgyalását külön-külön nyitja meg. Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.

(2) A tárgyalás során elsőként az előterjesztőnek kell szót adni. Az előterjesztő a javaslatát a tárgyalás során bármikor módosíthatja.


(3) Az előterjesztő, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.


26. §


(1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján az elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vita nélkül állapítja meg. Munkatervben szereplő napirend elmaradását az ülésen indokolni kell.


(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.


(3) Napirendi javaslaton kívül téma csak sürgősségi indítvány esetén tárgyalható.


(4)A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.


(5)Az előterjesztés megtételére jogosultak:


– polgármester,

– képviselő-testület bizottsága,

– képviselő

– jegyző.


(6) Előterjesztésnek minősül: a határozat- és rendelettervezet, beszámoló, tájékoztató. 9


(7) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.



27. §


Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

– az előterjesztés címét és előadóját,

– a jogszabályi hátteret a korábbi, a tárggyal összefüggő testületi határozatokat,

– a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket,

– a döntési javaslatot és indokait,

– a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot,

– a határidő, a végrehajtásért felelős megjelölését.


28. §


(1) A meghívóban nem szereplő napirend megtárgyalására bármely képviselő indítványt tehet.

(2) Önálló indítvány alapján napirendi pontként csak a 38. §-nak megfelelő rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat vehető fel.


29. §


(1) A képviselők a tisztségviselőknek, a bizottságok elnökeinek, a jegyzőnek16 felvilágosítás kérése céljából kérdést tehetnek fel. A kérdés a képviselő-testület ülésén szóban tehető fel.


 (2) A megkérdezett az ülésen szóban válaszol. Ha az erre való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 8 napon belül írásban adja meg válaszát.


30. §


A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

- polgármesteri beszámoló,

- rendelet-tervezet,

- beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,

- sürgősséggel tárgyalandó javaslat,

- kérdés,

- tájékoztató és egyéb bejelentés.


31. §


(1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be:


a) sürgősségi javaslat,


b) módosító javaslat,


c) bizottsági vélemény.


(2) Módosító javaslattal bármely képviselő és a jegyző is élhet.


32. §


(1) A módosító javaslatokat 1 nappal az ülés előtt is elő lehet terjeszteni. A képviselők az ülésen szóban is tehetnek módosító javaslatot. A sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító javaslat az ülésen előterjeszthető. A módosító javaslatokat indokolni kell.

(2) A módosító javaslat ismertetését követően az elnök a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.



33. §


(1) A felszólalások lehetnek:

- napirendhez kapcsolódó felszólalás,


- ügyrendi felszólalás,


- személyes megjegyzés.


(2) A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.


34. §


A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésében bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet.

A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.


Határozathozatal


35. §


(1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.


(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.


(3) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.


(4) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni.


Rendeletalkotás


36. §


(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.


(2) A rendelet megalkotására az SZMSZ rendelkezéseit az ebben a címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.



37. §


(1) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:

_ az előzetes hatásvizsgálat eredményét, megállapításait

– a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét,

– az elérni kívánt célt,

– az egyes szabályozási megoldások indokait (részletes indokolás),

– a tervezetbe beépített, illetve elvetett véleményeket, javaslatokat,

– a rendelet-tervezet teljes szövegét.


(2) Az előzetes hatásvizsgálatot a jegyző köteles elvégezni, s eredményét a rendelettervezethez csatolni.



38. §


A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt.

Indokolt képviselői javaslatra a képviselő-testület - egyszerű többségű szavazással - részenkénti szavazást is elrendelhet.


39. §


(1) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. 


(2) A rendeletet a közös önkormányzati hivatal zalaszabari kirendeltsége hirdetőtábláján kell kihirdetni.


 (3) A rendeletek kihirdetéséről és naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.


40. §


(1) Az egyszerű többséggel hozható határozat elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges.


(2) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni. A képviselő-testület minősített többséggel dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.


A szavazás módja


41. §


(1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.

(2) A szavazás általában nyíltan, kézfelemeléssel történik. Szavazni „igen”-nel, „nem”-mel vagy tartózkodás”-sal lehet.


42. §


(1) A Képviselőtestület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § /2/ bekezdésében meghatározott ügyekben, titkos szavazást tart az alpolgármester választás esetében. A titkos szavazás lebonyolításában az Ügyrendi Bizottság vesz részt.

(2) A szavazás titkosságáról és a titkos szavazás módjáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A titkos szavazás szavazólapon történik, amelyet a hivatal hivatalos pecsétjével kell ellátni.

(4) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, döntési alternatívákra lehet.

(5) Igen szavazatnak a jelölt(ek) nevének, illetve a döntési alternatívának a meghagyása, ellenszavazatnak pedig a jelölt(ek) nevének, illetve a döntési alternatívának az áthúzása számít. A szavazáshoz tollat kell használni.

(6) Érvénytelen a szavazat; ha:

a) nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le;

b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot;



c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen döntési alternatívákra szavazott;

d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési alternatívát hagy a szavazólapon.


43. §


(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni az Mötv. 48. § /3/ bekezdésében meghatározott

esetekben. A képviselői indítványról a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel határoz.


(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48.§ /3/ bekezdésében meghatározott esetekben.


(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.

A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja.

A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.

A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


44. §


(1) A megválasztott képviselők több mint a felének a szavazata- minősített többség- szükséges az Mötv-ben meghatározottakon kívül:

- településrendezési terv elfogadása,

- az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés,

- hitelfelvétel,

            - kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,

- helyi népszavazás kiírása,

- tanácsnok megbízása, megbízatásának visszavonása,

- közfeladat önkéntes felvállalása,

- fegyelmi ügyekben hozott döntés.


45. §


(1) A rendeletek megjelölése tartalmazza:

– az önkormányzat megnevezését,

– a rendelet évente kezdődő arab sorszámát,

– a tárgyi év megjelölését és

– a kihirdetésének időpontját, zárójelben római számmal a hónapot, arab számmal a napot.


(2) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza:

– a képviselő-testület megnevezését,

– a tárgyévi ülés római sorszámát,

– a tárgyévben hozott határozatok arab sorszámát,

– az előterjesztés ügyiratszámát,

– a tárgyi év megjelölését.




A döntések nyilvántartása


46. §


(1) A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a közös önkormányzati hivatalban betűrendes és határidős nyilvántartást kell vezetni.


(2) Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról.


(3) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.


(4) Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát módosítás esetén a módosítások számát kell feltüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.


A jegyzőkönyv


47. §

(1) A képviselő-testület üléseiről hangfelvétel rögzítésére alkalmas eszközzel rögzített szószerinti és a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó - szerkesztett - írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Az írásos jegyzőkönyv tartalmára és készítésének szabályaira az Mötv. 52. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. 


(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:

– meghívó,

– az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások az interpellációk, a nem önálló indítványok, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,

– a körjegyző törvényességi észrevétele,

– a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,

– a név szerinti szavazásról készült névsor,


48. §


A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.


49. §


(1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Zala Megyei Kormányhivatalnak.

(4) A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.


50. §


(1) A választópolgárok a nyilvános ülés képviselő-testületi előterjesztéseibe és az arról készült jegyzőkönyvbe betekinthetnek.


(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvet a titkos ügykezelés szabályai szerint kell elkülönítve tárolni, őrizni.


(3) A zárt ülésen hozott határozatokról a személyes adatok kivételével a nyilvánosságot tájékoztatni kell.


Együttes ülés


51 §


(1) A képviselő-testület más település képviselő-testületeivel együttes ülést tarthat.

(2) A képviselő-testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá.

(3) Ha az együttes ülés színhelyeként Zalaszabar van megjelölve, akkor az együttes ülést Zalaszabar község polgármestere vezeti.

(4) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozat képessége figyelembevételével kell megállapítani.

(5) A napirend vitája után a határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek külön-külön kell szavazásra feltenni. Egybehangzó határozatok meghozatala esetén a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni és a jegyzőkönyvben a részdöntések eredményét egy határozatban kell rögzíteni.

(6) Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei, jegyzői valamint településenként egy-egy képviselő- mint hitelesítők írják alá.



IV.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI


A bizottsági feladatok


52. §


(1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságot hozza létre:

- Ügyrendi Bizottság

A bizottság feladat-és hatáskörét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.

(3) Az Ügyrendi Bizottság tagja csak önkormányzati képviselő lehet. 

(4) A képviselő-testület az alakuló ülésen a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok elnökeit, továbbá képviselő és nem képviselő tagjait. A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek.

 (4a) A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét és létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja.



(5) A települési képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát az Ügyrendi Bizottság végzi. Az egyes vagyonnyilatkozatokat e bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti.

Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni.

Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.


53. §


(1) A képviselő-testület bizottságai

– A bizottság - feladatkörében - előkészíti, véleményezi a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

– A bizottság - feladatkörében - ellenőrzi a polgármesteri hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg a végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmeit, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

– Saját programjuk szerint előkészítő munkát is végezhetnek.

(2) A bizottság a képviselő-testület döntése alapján előterjesztéseket készít. Véleményezi azokat az előterjesztéseket, amelyek csak bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a képviselő-testület elé.

(3) A bizottság dönt a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.


54. §


(1) A bizottságok feladataikat, hatáskörüket testületként ülésükön gyakorolják.

(2) A bizottságok szükség szerint, saját munkatervüknek megfelelően üléseznek. A bizottság ülését a polgármesternek, a bizottság elnökének, illetve tagjai többségének az indítványára a bizottság elnöke összehívja.


(3) A bizottságok üléséről - az ülés időpontjának, helyének és a javasolt napirendjének megjelölésével - legalább 3. munkanappal korábban a bizottság tagjait, az illetékes alpolgármestert és a jegyzőt írásban vagy más megfelelő módon értesíteni kell, az írásbeli előterjesztések egyidejű kiküldésével.


(4) A bizottságok ülésén tanácskozási jogokkal részt vehetnek:

– bármelyik képviselő,

– a bizottság által meghívott személyek és szervezetek.

- jegyző


(5) A bizottságok üléseire a képviselő-testületre vonatkozó előírások érvényesek.


55. §


(1) A bizottságok döntéseiket határozatok, állásfoglalások formájában egyszerű szótöbbséggel hozzák meg.



(2) A bizottságok ülését az elnök, távollétében a bizottság képviselő tagjai közül egyszerű szótöbbséggel választott alelnök, ha ő is távol van, a bizottság által választott képviselő bizottsági tag vezeti.


56. §


(1) A bizottságok határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját működésükre és tagjaikra nézve hozhatnak.


(2) A képviselő-testület bizottságai a közös önkormányzati hivatalhoz irányuló megkereséseiket a polgármester útján terjeszthetik elő.


57. §


(1) A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévők felsorolását, a tárgyalt napirendeket, a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket. A kisebbségi véleményeket kívánság szerint rögzíteni kell.


(2) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvre a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv egy példányát, valamint a jelenléti ívet a közös önkormányzati hivatalban meg kell őrizni.


(3) A bizottságok működésének feltételeit a jegyző köteles biztosítani.



V.

 A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK



58. §


(1) A képviselő jogállását az Mötv. rendelkezései határozzák meg.


(2) A képviselő a Bünteti Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459.§ (1) bekezdés 11. pontja szerint hivatalos személynek minősül.


59. §


(1) A megválasztott képviselők az önkormányzat egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit.


(2) A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.


60. §


(1) A képviselő köteles:

– tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való         távolmaradását akadályoztatása esetén bejelenteni,

– a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni,

– a vele szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni,

– választóival megfelelő kapcsolatot tartani.

Amennyiben a képviselő-testület a települési képviselők részére tiszteletdíjat állapít meg, a képviselő-testület bármely tagja javaslatára legfeljebb 6 havi időtartamra 20%-kal csökkenheti annak a települési képviselőnek tiszteletdíját, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fennállt. 


(2) A képviselő jogai:

– részt vehet a képviselő-testület döntései előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

– kérdést és interpellációt intézhet a tisztségviselőkhöz, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz,

– az írásban benyújtott hozzászólását kérésére a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, illetőleg kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

– tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén; javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a javaslattevőt meg kell hívni,

– önálló indítványt terjeszthet elő,

– megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,

– közérdekű ügyben - írásban - kezdeményezheti a közös önkormányzati hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni,




61. §


  1. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv. ) 38. § (1) bekezdése értelmében az önkormányzati  képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül az Mötv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.


  1. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának valamint gyermekének az Mötv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát is (továbbiakban: vagyonnyilatkozatok).


  1. A vagyonnyilatkozat tételeinek elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő képviselői jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjban, természetbeni juttatásban, költségtérítésben nem részesülhet.


  1. A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.

A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.


62. §


(1) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.


(2) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.



(3) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága vizsgálja ki.


(4) A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.


A polgármester


63. §


(1) A polgármester az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el feladatait.


(2) A polgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.


(3) A polgármester megválasztásakor, majd az követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.


64. §


(1) A polgármesternek az ülések vezetésén túlmenően a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

            - segíti a képviselők munkáját,

- képviseli az önkormányzatot,

- az önkormányzat nevében kötelezettséget vállal,

- kezdeményezheti a képviselő-testület önkormányzat érdekeit sértő döntésének ismételt megtárgyalását,


(2) A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben:

– kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását,

– felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit; a felfüggesztett döntés hatályban tartásáról a képviselő-testület soron következő ülésén határoz,

– a bizottság elnöke tekintetében dönt a kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti.


(3) A polgármester irányítja a képviselő-testület hivatalát. E körben:

– javaslatot tesz a hivatal belső szervezeti tagozódására, munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére,

– meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzati munka szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

– dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt közigazgatási (hatósági) ügyekben, egyes atásköreinek gyakorlását átruházhatja,

– szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,

– gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármesterek tekintetében.


(4) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.




(5) A (4) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni. 


(6) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében.


(7) A polgármester illetményének, tiszteletdíjának növelésére – törvényi keretek között – az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.


(8) A polgármester az Mötv 68. § /2/-/3/ bekezdésében szabályozott helyzetben az Mötv 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő- testületet a következő ülésen tájékoztatja.



Az alpolgármester


65. §


(1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

A képviselő-testület nem képviselő alpolgármestert nem választ.


(2) A képviselő-testület dönt az alpolgármester tiszteletdíjának mértékéről.


(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.



A jegyző


66. §


(1) A Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó megállapodás alapján Zalakaros Város polgármestere – pályázat alapján – az Mötv. 82. § /1/-/2/ bekezdésében megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – a jegyző

helyettesítésére a jegyző által meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki.

 (2) A közös önkormányzati hivatalt a jegyző vezeti.


(3) Munkáltatói jogot gyakorol a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői tekintetében, egyes- a közös önkormányzati hivatalt létrehozó megállapodásban meghatározott- esetekben a polgármester egyetértése mellett.


(4) A jegyző köteles jelezni a testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek az Mötv. 81.§ /3/ bekezdés e./ pontja alapján ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.





(5) A jegyzői és az aljegyzői tisztség együttes betöltetlensége, illetve tartós távolléte, akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb 6 hónapra a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyzeti referens látja el.


67. §


(1) A jegyző a polgármester irányítása mellett gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

Ennek keretében:

– törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő       előterjesztéseket,

– ellátja a képviselő-testület, a bizottság és a működésével kapcsolatos szervezési és                       ügyviteli feladatokat,

– tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és bizottság ülésein,

– jelzési kötelezettség terheli, ha a képviselő-testület és a polgármester döntéseinél jogszabálysértést észlel,

– gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről,

– rendszeresen tájékoztatja a testületeket az önkormányzatot érintő jogszabályokról,

– gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezetek szakmai előkészítéséről.


(2) A jegyző egyéb feladatai:

– szervezi, összehangolja a közös önkormányzati hivatal munkáját,

– részt vesz az ügyfélfogadás megszervezésében,

– döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

– ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatokat,       hatásköröket,

– szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,

– gondoskodik a bizottságok működési feltételeinek biztosításáról.



Közös Önkormányzati Hivatal


68. §


(1) A Közös Önkormányzati Hivatal önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

Működését az Mötv. 84.§-86.§-a., saját SZMSZ-e és az MSZ EN ISO 14001:2005. szabvány előírásai alapján végzi.


a) A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye Zalakaros, elnevezése: Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal címe: 8749 Zalakaros Gyógyfürdő tér 1.

b) A Hivatal ügyfélfogadási ideje a következő Zalakaros Városban


Hétfő: 8,00-12,00 óra

12.30 -14,00 óra

Kedd: 8,00 -12,00 óra

Szerda: 8,00 -12,00 óra

12,30 -14,00 óra

Csütörtök: ügyfélfogadás nincs

Péntek: 8,00 -12,00 óra




A közös önkormányzati hivatal állandó kirendeltséget működtet Zalaszabarban, a székhelytelepüléssel megegyező ügyfélfogadási rend szerint, a közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodásban foglaltak alapján.


(2) A képviselő- testületek a polgármesterek előterjesztése alapján meghatározzák a közös

önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadásának rendjét,

valamint a működéshez szükséges feltételeket, a működési és fenntartási költségeket.


(3) A polgármesterek előterjesztésüket a jegyző javaslatának figyelembe vételével teszi meg.


Közmeghallgatás


69. §


(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 5 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni.


(2) A munkaterv meghatározhatja, hogy mely napirendek megtárgyalása történik közmeghallgatással egybekötve.


(3) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testület összehívására és lefolytatására az SZMSZ előírásait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 


70. §


(1) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők, a jegyző, az önkormányzati intézmények vezetői.


 (2) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel.


(3) Az állampolgárok és a (2) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz61kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezett tartozik válaszolni.


71. §


(1) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(2) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 15 napon belül, írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy a jegyző ad választ.


Helyi népszavazás


72. §

A népszavazásra vonatkozó szabályokról külön törvény rendelkezik.





VI.

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA


73. §


(1) Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.


(2) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.


74. §


(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot.

(2) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja

meg.

75. §


A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról rendeleti formában dönt.



76. §


(1) Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.


(2) A település vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot hirdetőtáblán történő kifüggesztés útján


VII.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


77. §


(1) E Rendelet a kihirdetést követő nap lép hatályba.


(2) A Rendelet mellékletei:

1. számú melléklet: Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre


(3) A Rendelet függelékei:

1. számú függelék: A képviselő-testület névsora

2. számú függelék: Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsora








78. §


Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

- A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 3/2011.(IV.13.) számú önkormányzati rendelet,





Dr. Kalmár István                                                     Szabóné Dr. Csányi Mariann

   polgármester                                                                         jegyző




Kihirdetve: 2014. november 27.






Szabóné Dr. Csányi Mariann

    jegyző






























1. számú melléklet




Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre:

Állást foglal:

a.) abban a kérdésben, hogy a testület a működése során megsértette-e a jogszabály rendelkezéseit vagy saját ügyrendjét,

b.) önkormányzati rendelet és határozat-tervezet jogszerűségéről,

c.) összeférhetetlenségi ügyekben,


Előterjeszti:

a.) a hatáskörébe tartozó ügyeket,


Ellátja:

a.) a vonatkozó jogszabályok alapján a polgármester, illetve az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

b.) a képviselő-testület titkos szavazásának lebonyolításával kapcsolatos teendőket.


Előkészíti és kivizsgálja:

a.) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi és fegyelmi ügyeket.


Javaslatot tesz:

a.) a polgármester és az alpolgármester tiszteletdíjára és jutalmazására.

b.) a lakosság véleményének kikérési módjára, illetve rendelet közzétételére.


























1. sz. függelék


Zalaszabar Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatához



Zalaszabar Község Képviselő-testülete tagjainak névsora



1. Dr. Kalmár István  polgármester               Zalaszabar Deák Ferenc út 74.


2. Varga Béla             alpolgármester            Zalaszabar Kossuth utca 14.


3. Balogh Andrea       képviselő                    Zalaszabar Deák Ferenc út 39.


4. Cser Lajos              képviselő                    Zalaszabar Kossuth utca 60.


5. Dely László János képviselő                    Zalaszabar Kossuth utca 3.




































2. sz. függelék


Zalaszabar Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatához


A Képviselő-testülete bizottsága


Ügyrendi Bizottság:


Elnöke:           Balogh Andrea          települési képviselő


Tagjai:              Cser Lajos                 települési képviselő

 Dely László János     települési képviselő