~~ ZALASZABAR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2011. (IV.13.) önkormányzati rendelet a szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátási formák szabályairól Zalaszabar Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete a szociális biztonság megteremtése és megelőzése érdekében - az önhibájukon kívül - szociális segítségre szoruló polgárokért érzett felelősségtől indíttatva - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: ”Sztv.”) 32. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések A rendelet célja 1. § E rendelet célja, hogy meghatározza a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében biztosított egyes szociális ellátások rendszerét, igénybevételük feltételeit és módját. A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Zalaszabar település közigazgatási területén élő, az Sztv. 3. § (1) - (3) bekezdéseiben meghatározott személyekre. 3. § (1) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket a Képviselő-testület: önkormányzati segélyre, ápolási díjra, méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapítására, szociális étkeztetésre vonatkozó ügyekben a polgármesterre ruházza át.¹ __________________________ ¹ Módosította a 18/2013.(XII.19.) Ör 1.§-a II. Fejezet Eljárási rendelkezések 4. § E rendelet alkalmazása során a szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, 2004. évi CXL tv. (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni, az Sztv.-ben meghatározott eltérésekkel. 5. § A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények - pld. tartós jövedelem változás - megváltozásáról köteles - a változást követő 15 napon belül – Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal Zalaszabari Kirendeltségén (Zalaszabar, Újtelep u.1.) bejelenteni.² 6. § (1) A szociális ellátások iránti kérelmet, valamint vagyonnyilatkozatot, és egyéb iratot, a jövedelem-igazolással együtt a Hivatalnál kell benyújtani, de az ellátások hivatalból is megállapíthatóak. (2) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőnek igazolnia kell: a.) a kérelmező által igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat, b.) az Szt. 18. § a.) - k.) pontjában szereplő adatait, továbbá c.) a jövedelmet igazoló dokumentumokat. (3) Halaszthatatlan, rendkívüli körülmény bekövetkezése, fennállása esetén a kérelmező az igazolásokat utólag is benyújthatja. (4) A jogosultság megállapításakor a jövedelemvizsgálat során az Sztv. 10. § (2) – (5) bekezdéseiben foglaltak szerint kell eljárni. 7. § (1) A szociális ellátások biztosítását megelőzően a kérelmező vagyoni, szociális és lakáskörülményeiről környezettanulmányt kell készíteni. (2) Nem kell környezettanulmányt felvenni, ha a kérelmező életkörülményei korábbi, 6 hónapnál nem régebbi környezettanulmány alapján ismertek. (3) Amennyiben a kérelmező a 6. §-ban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget a megadott határidőre, a szükséges környezettanulmány felvételét nem teszi lehetővé, kérelmét el kell utasítani. 8.§ (1) Ha a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes, kivétel azon ellátások esetében, ahol törvény vagy Kormányrendelet e rendelettől eltérően mást ír elő. __________________________________ ² Módosította a 18/2013.(XII.19.) Ör 2.§-a (2) A megállapított pénzbeli ellátások haladéktalanul, de legfeljebb 5 napon belül kerülnek kifizetésre, míg a rendszeres szociális támogatásokat - havonta utólag - minden hónap 5. napjáig kell kifizetni a jogosult részére, melyről a jegyző gondoskodik. (3) A Képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése 9. § A jogosulatlanul igénybe vett, e rendeletben meghatározott szociális ellátás megszüntetése és visszafizetése tekintetében az Sztv. 17. §-ban meghatározott rendelkezések az irányadóak azzal, hogy a Képviselő-testület – méltányosságból – csak annak az összegnek a megtérítését engedheti el, illetőleg csökkentheti, amelyet saját pénzalapja terhére fedezett. E méltányosság csak akkor gyakorolható, ha a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné a teljes mértékű visszafizetési kötelezettség teljesítése. III. Fejezet A pénzbeli ellátások formái 10. § (1) Az e rendelet 3.§-ában arra felhatalmazott szerv szociális rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - a jogosult számára jövedelme kiegészítésére, pótlására az alábbi szociális ellátásokat nyújthatja: a.) ápolási díj, b.) önkormányzati segély, (2) A pénzbeli ellátások felhasználását a Hivatal ellenőrizheti. (3) A gyermekvédelemmel és gyermekjóléti szolgálással kapcsolatos eljárások és rendelkezések külön rendeletben kerülnek meghatározásra. ³ Aktív korúak ellátása 11. § (1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a rendszeres szociális segély folyósításának feltétele – a Sztv.-ben meghatározottakon túl -, hogy a nem foglalkoztatott személy együttműködjön: 4 a.) az Önkormányzattal, továbbá b.) a rendszeres szociális segély tekintetében a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása Szociális Alapellátó Központtal (Zalakaros, Zrínyi u.2.), mint együttműködésre kijelölt szervvel (a továbbiakban: kijelölt szerv) és c.) a Munkaügyi Központtal (a továbbiakban: Kirendeltség). 5 (2) A határozat meghozatalára jogosult szerv a határozat egy példányának megküldésével tájékoztatja a kijelölt szervet az aktív korúak ellátásának megállapításáról, szüneteltetéséről és megszüntetéséről. (3) Az aktív korúak ellátására jogosult személy, foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapítására való jogosultságának egyéb feltétele, hogy lakókörnyezete rendezett legyen.4 __________________________________ ³ Módosította a 18/2013.(XII.19.) Ör 3.§-a 4 Módosította a 18/2013.(XII.19.) Ör 4.§. (1)bek 5 Módosította a 18/2013.(XII.19.) Ör 4.§. (2)bek. (4) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatás kérelmező, illetve az ellátás jogosultja 4 a) az általa életvitelszerűen lakott lakást vagy házat (továbbiakban: ingatlan) és annak udvarát tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja, b) az ingatlant folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja, c) az ingatlanhoz tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, továbbá d) a kerítéssel kívül határos terület, járda és árok tisztántartásáról, a csapadékvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodik. (5) A jegyző a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 10 napon belül, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása során szükség szerint helyszíni szemle (környezettanulmány) lefolytatása során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről. 4 (6) Ha a lakókörnyezet a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző ötnapos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját - az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével - a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg. (7) Aki a lakókörnyezete rendezettségét a kitőzött határidőig nem biztosítja, annak foglalkoztatást helyettesítő támogatás nem állapítható meg, illetve a „foglalkoztatást helyettesítő támogatás meg kell szüntetni, ha a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek - a felszólítás ellenére – határidőben nem tesz eleget.” 4 12. § (1) A jegyző a Sztv. 37/B. (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltakon túl – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén - rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki a foglalkozás-egészségügyi szakorvosi vizsgálat eredménye alapján egészségi állapota (egészségügyi alkalmatlansága) miatt az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatásban nem tud részt venni. A rendszeres szociális segély a közfoglalkozatásban való részvételre egészségügyi okból történő alkalmatlanság időtartamára jár. A rendszeres szociális segélyre való jogosultságot a foglalkozás-egészségügyi szakorvos által előírt időpontban, de legalább évente egyszer felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat érdekében a rendszeres szociális segélyben részesülő köteles az önkormányzat által biztosított foglalkozás-egészségügyi szakorvosi vizsgálaton részt venni. 13.§ 6 14. § 6 __________________________________ 4 Módosította a 18/2013.(XII.19.) Ör 4.§. (1)bek. 6 Módosította a 18/2013.(XII.19.) Ör 5.§.-a Ápolási díj 15. § (1) A polgármester ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, az Sztv. 43/B. §-ában foglalt feltételeknek megfelel és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkor hatályos öregségi nyugdíj legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum), egyedülálló esetén annak 150%-át. (2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos a.) igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg és b.) szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul. (3) Az ápolási díj összege a nyugdíjminimum 80 %-a. (4) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezet higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre. 16. § 7 17. § 7 Önkormányzati segély 8 17/A § (1) Önkormányzati segélyben részesíthető az aki: a) létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha aa) a kérelmező, vagy a kérelmező családjában élő személy tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos és emiatt a kérelmezőnél, illetőleg a kérelmező családjában jelentős alkalmi kiadások merültek fel, vagy ab) a kérelmezőt, vagy a kérelmező családjában élő személyt elemi kár, vagy súlyos baleset érte, vagy a nevezettek valamelyike bűntény áldozata lett, vagy ac) a kérelmező valamely rendszeres pénzellátásának (pl.: valamely társadalombiztosítási nyugellátási forma) kifizetése a kérelmező önhibáján kívüli okból késik, vagy ad) a kérelmező az aa)-ac) pontokban leírtakon kívüli egyéb alkalmi többletkiadást teljesít és ennek eredményeképpen maga, vagy családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, ae) a kérelmező iskoláztatás, a gyermek fogadásának előkészítése, nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete és betegsége miatt anyagi segítségre szorul, b) az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti. __________________________________ 7 Módosította a 18/2013.(XII.19.) Ör 6.§.-a c) időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd és vagyonnal nem rendelkezik. (2) Önkormányzati segélyre való jogosultság megállapításának jövedelmi értékhatára – a 17/A. §. (1) bekezdés b) pontja kivételével: a) családban élő esetén, az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%- át. b) egyedülálló, egyedül élő személy, valamint gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 180%- át. (3) A 17/A. §. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a jogosultság feltétele, hogy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó nettó jövedelme ne haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át. (4) Az önkormányzati segély adható alkalmanként és rendkívül indokolt esetben, legfeljebb 12 hónap időtartamra havi rendszerességgel. (5) Az önkormányzati segély mértéke a 17/A. §. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetet kivéve - rászorultsághoz igazodva – alkalmanként maximum 10.000 Ft lehet. (6) Elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, közeli hozzátartozó halála esetében hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható az önkormányzati segély. Ebben az esetben az önkormányzati segély összege maximum 40.000 Ft-ig terjedhet. (7) Havi rendszerességgel megállapítható önkormányzati segély annak a személynek, aki létfenntartásához átmenetileg semminemű jövedelemmel nem rendelkezik, munkába helyezés közfoglalkoztatás formájában sem oldható meg. A támogatás havi mértéke az öregségi nyugdíjminimum 60 %-a. (8) A 17/A. §. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az önkormányzati segély mértéke a helyben szokásos temetési költség legalább 10 %-a, de legfeljebb a helyben szokásos temetési költség mértéke. (9) A helyben szokásos temetési költség a mindenkori öregségi nyugdíjminimum ötszöröse. (10) Az önkormányzati segély egy naptári éven belül ugyanannak a személynek legfeljebb hat alkalommal adható. (11) Az önkormányzati segély felvételére indokolt esetben a rászoruló segítője, pártfogója, a gyermekjóléti szolgálat családgondozója és a gyermek nevelésével, gondozásával foglalkozó köznevelési intézmény is feljogosítható, ha tartani lehet attól, hogy a segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel a rászoruló. (12) Az önkormányzati segély részben, vagy egészben pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen az általános iskoláskorú, védelembe vett gyermekek számára gyermekintézményi étkezési térítési díj (vagy annak egy része) átvállalása, tanszerellátás, taníttatással-neveléssel kapcsolatban felmerült költségek támogatása céljából. (13) A 17/A. §. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatásra irányuló kérelemhez mellékelni kell: a) a jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá b) a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója (házastársa, egyenes ágbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermeke, örökbefogadó-, mostoha- és a nevelőszülője, valamint testvére) nevére – kiállított számla eredeti példányát, amelyet az igénylőnek vissza kell adni. c.) A 17/A. §. (1) bekezdés b) pontja alapján megállapított segély megállapítható a temetés költségeit igazoló számla hiányában is – ha a segélyt megítélő határozatban rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási kötelezettségről. Ez esetben a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe. d.) Nem részesíthető e jogcímen segélyben az a személy, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv alapján temetési hozzájárulásban részesül. (14) Az önkormányzati segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. A kölcsön összege az öregségi nyugdíjminimum 12-szeresét nem haladhatja meg. A kölcsön visszafizetésének ideje legfeljebb 1 év. A szociális kölcsön folyósításának feltételei: a.) a családban az 1 főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 3-szorosát nem haladja meg. b.) a kérelmező, vagy vele közös háztartásban élő családtagjának ne legyen az önkormányzattal szemben fennálló lakásvásárlási kölcsön hátraléka, illetve egyéb tartozása, c.) a kölcsön megtérülése biztosított legyen.(pl. munkaviszonnyal rendelkezzen a kérelmező). d.) a család Sztv. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik. e.) Rendkívüli élethelyzetet hitelt érdemlően igazolni kell: pl. orvosi igazolás vagy zárójelentés, ellátás iránti kérelem benyújtásáról igazolás, rendőrségi jegyzőkönyv,stb. f.) A kölcsön felhasználható elsősorban: lakásfelújításra, korszerűsítésre, a család létfenntartását veszélyeztető anyagi nehézségek esetén: különösen hosszantartó és /vagy súlyos betegség, háztartási berendezések meghibásodása, elemi kár, rendszeres pénzellátás folyósítását megelőző ellátatlan időszak, betörés, lopás, közlekedési vagy egyéb baleset miatti anyagi nehézségek. g.) Ha az ügy összes körülményére tekintettel feltételezhető, hogy a kérelmező a kölcsönt, vagy annak egy részét nem a kérelemben megjelölt célra használja, azt természetbeni szolgáltatásként kell nyújtani, amennyiben a kölcsön hiányában életveszélyes, illetve súlyos veszélyhelyzet jön létre. h.) A határozatban foglalt céltól eltérő felhasználás esetén a kölcsön egy összegben 8 napon belül visszafizetendő. i.) Az /14/ bekezdésben meghatározott összegnél magasabb igény, illetve hosszabb lejáratú kölcsön kérelem elbírálásáról a képviselőtestület dönt. j.) Szociális kölcsön ugyanazon család részére akkor állapítható meg ismételten, ha a korábbi támogatásról az előírásoknak megfelelően bizonylatokkal elszámolt k.) A szociális kölcsön határozatban megjelölt célra történő felhasználását az Önkormányzati Hivatal a helyszínen ellenőrzi. 8 __________________________________ 8 Módosította a 18/2013.(XII.19.) Ör 7.§.-a IV. Fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások Köztemetés 18. § A képviselő-testület a köztemetés költségeinek megtérítésének kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt. Közgyógyellátás méltányosságból 19. § (1) Az Sztv. 50.§(3) bekezdése alapján méltányosságból közgyógyellátási igazolvány adható: a.) akinek a családjában az 1 főre jutó havi jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élő esetén a 250 %-át. b.) a havi rendszeres gyógyító ellátásának a költségének mértéke eléri a nyugdíjminimum 25 %-át . V. Fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Az ellátások formái 20. § (1) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében az alábbi szociális alapellátási formákat biztosítja: a.) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c.) családsegítés, d.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, Étkeztetés 21. § (1) Az étkeztetés keretében az Sztv. 62. § (1) bekezdésében megjelölt jogosultakról kell gondoskodni. (2) Az étkeztetést az Önkormányzat az általa fenntartott napköziotthonos óvoda konyhájáról biztosítja. (4) Amennyiben a jogosult egészségi állapota miatt nem képes az ételt elszállítani, úgy az az önkormányzat gondoskodik az étel ingyenes házhoz szállításáról Házi segítségnyújtás 22. § (1) Az Önkormányzat a házi segítségnyújtást a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete közreműködésével látja el, az Sztv. 63. §-ban meghatározottak szerint. Családsegítés 23. § (1) Az Önkormányzat az Sztv. 64. § (1) bekezdésében rögzített családsegítés feladatait Zalakaros Kistérség Többcélú Társulás Szociális Alapellátó Központ közreműködésével látja el. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 24. § (1) Az Önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete közreműködésével nyújtja, az Sztv. 65. §-ában meghatározott feltételek szerint. Intézményi térítési díjak 25. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díjait e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az intézményvezető és az ellátást igényvevő között kötendő megállapodás 26. § A szolgáltató az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. § és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is: a.) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára; b.) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára; c.) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára; d.) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira; e.) az ellátás megkezdésének időpontjára; f.) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre; g.) a döntések elleni jogorvoslat módjára. Az intézményi jogviszony megszűnése 27. § (1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. §és 101. §-ában foglalt esetekben és módon. (2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő: a.) a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni, b.) a szolgáltatást 2 hónapon keresztül nem veszi igénybe, c.) elhalálozik, d.) kéri az ellátás megszüntetését. (3) Az alapellátás megszüntetése a szolgáltató hatásköre. Az ellátás megszűnéséről a szolgáltató írásban értesíti az ellátásban részesülőt. (4) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal állapítja meg. (5) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114. - 119. §-ában foglaltak az irányadóak. Záró rendelkezések 28. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályban, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az a jogosultakra kedvezőbb. Kihirdetéséről az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel a jegyző gondoskodik. (2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti: - A pénzbeli és természetben nyújtandó szociális támogatásokról szóló 4/2006. (VII.14.) önkormányzati rendelet - A pénzbeli és természetben nyújtandó szociális támogatásokról szóló 4/2006. (VII.14.) számú rendelet módosításáról szóló 5/2009. (IV.30.) számú önkormányzati rendelet Zalaszabar, 2011. április 12. Dr. Kalmár István Dr. Kelemen Marcell polgármester körjegyző A rendelet kihirdetve: 2011. április 13. Dr. Kelemen Marcell körjegyző 1. számú melléklet SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓELLÁTÁS TÉRÍTÉSI DÍJA I. Szociális étkeztetés: Intézményi térítési díj 2013. június 1-jétől: 320 Ft/nap 9 A térítési díj az ÁFÁ-t nem tartalmazza! ___________________________________ 9 Módosította a 9/2013.(V.07.)