(egységes szerkezetben)

Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990.évi LXV. törvény 18.par./1/ bekezdésében foglaltak alapján, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46.par./1/ bekezdés (c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a környezetvédelemről az alábbi rendeletet alkotja.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A RENDELET CÉLJA ÉS HATÁLYA
1. §[1]

E rendelet célja,

a) hogy megállapítsa az ember egészségének és környezetének megóvása érdekében a környezeti elemek védelmére vonatkozó előírásokat:

b) a levegőtisztaság-védelmi,

c) a föld és vízvédelmi,

d) a zaj- és rezgésvédelemi előírásokat.

e) hogy szabályozza az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának működését.

f)[2] hogy szabályozza a gyepmesteri szolgáltatásokra és az ebek futtatására vonatkozó előírásokat.

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat közigazgatási területén belül a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a város közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.

(2)[3]

(3)[4] E rendelet szabályait kell alkalmazni a szolgáltató tevékenységet ellátó új és a már működő üzemi létesítmények esetén, így különösen:

a) szabadtéri mozi, kisszínpad, térzene, mutatványos tevékenység,

b) művelődési intézmény, cirkusz, varieté,

c) zenés szórakozóhely, éjszakai bár, játékterem,

d) üzlet, kereskedelmi egység, kölcsönző, üdülő, panzió, üdülőtábor, camping,

e) sportpálya, strand, uszoda,

f) vasút-, autóbusz-, hajóállomás,

g) hirdetésre, reklámozásra, figyelemfelkeltésre, illetve tájékoztatásra használt szabad vagy zárttérben elhelyezett bármilyen zaj- és káros rezgéseket kibocsátó berendezések működésére.

(4)[5] A rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra és rezgésre:

a) mely a szomszédos egybeépített más létesítményekbe az épületen keresztül átszűrődik.

b) amely a természeti csapás elhárítása érdekében vagy más fontos közérdekű célból (pl. közművezeték meghibásodása) származik.

(5)[6]

I. FEJEZET

LEVEGŐTISZTASÁG- VÉDELEM
3. §[7]

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS SORÁN KELETKEZŐ NÖVÉNYI HULLADÉK KEZELÉSÉNEK, ÉGETÉSÉNEK SZABÁLYAI
4. §

(1) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, elszállításával kell gondoskodni. Az elszállítás során a köztisztaság fenntartásáról szóló önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani.

(2)[8] Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.

(3)[9] Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(4)[10]

(5)[11]

A HÁZTARTÁSI TEVÉKENYSÉGGEL OKOZOTT LÉGSZENNYEZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
5. §[12]

(1) Az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés; a családi ház, illetve az egy vagy több lakás ellátására szolgáló, az 500 kW névleges bemenő teljesítményt meg nem haladó tüzelő és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezésben csak kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyag égethető el.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt berendezések és a kémények megfelelő karbantartása a tökéletes égés biztosítása érdekében a tulajdonos, üzemeltető kötelessége.

(3) Tilos minden olyan tevékenység folytatása, a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz.

TARLÓÉGETÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
6. §[13]

AVAR, NÁD ÉS KERTI HULLADÉK ÉGETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
 7. §[14]

(1) Avar, nád és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet.

(2)[15] A kerti hulladék és avar égetése belterületen tilos. Külterületen az avar és kerti hulladék nyílt téri égetése megengedett október 1. – április 30. között, délelőtt 10 óra és délután 17 óra között, egyszerre 1m³ mennyiséget meg nem haladó mértékben a tűzvédelmi előírások betartásával lehet.

(3) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet.

(4) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat háztartási, veszélyes és ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait).

PORKÉPZŐ ÉS BŰZÖS ANYAGOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
8. §

(1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(3) Bűzös anyagot csak lezárt tartályban, vagy rögzített ponyvával felszerelt járművön szabad szállítani.

(4)[16] A városban keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani.

(5) Új utak tervezésekor a légszennyező hatás csökkentése érdekében a lakóterületek mellet haladó útszakaszok mentén a védő növénysáv telepítésére vonatkozó javaslatokat a beruházási programnak tartalmaznia kell. Törekedni kell arra, hogy a védő növénysávok telepítésére az utak kivitelezésével egy időben kerüljön sor.

ALLERGÉN NÖVÉNYEK ELLENI VÉDEKEZÉS SZABÁLYOK
9. §

(1) Az egyes ingatlanterületeken a gyom, és allergiát okozó növények rendszeres kaszálása, (főleg parlagfű) a tulajdonos illetve a használó kötelessége.

(2) A leggyakoribb allergiát okozó növények virágzási idejét a 1. sz. melléklet tartalmazza.

II. FEJEZET

FÖLD ÉS VÍZVÉDELEM
10. §

A Balaton vizének növény-, állatvilágának fokozott védelme minden természetes és jogi személynek, szervezetnek kiemelt kötelessége.

11. §

(1) A Balatonba semmilyen hulladékot juttatni, vagy szennyezett vizet bevezetni szigorúan tilos!

(2)[17]

(3) Nyílt vízben horgászcsónak rögzítéséhez használt karókat a horgásztevékenység után a horgászó személy köteles eltávolítani.

(4) A Balaton jegén környezetszennyező és károsító tevékenységet folytatni tilos. A jégen létesített lékeket mindenki köteles jól látható módon, természetes eszközökkel megjelölni.

12. §

(1) A zárt csapadékvíz-elvezető és szennyvízcsatornában, illetve nyílt árkokban, vízfolyásokban a természetes vizek elfolyását gátolni tilos.

(2) Tilos ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvízét, illetve egyéb szennyezést, vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot stb.) nyílt felszínű, illetve zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő, vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatni.

(3) A talaj szennyezésének megakadályozása céljából a földhasználó köteles - a földhasználat során - a termőföldet a minőségét rontó talajidegen anyagoktól megóvni.

(4) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodnia kell.

(5) Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.

III. FEJEZET
ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM

ZENESZOLGÁLTATÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
13. §

(1)[18]

(2) A rendelet hatálya alá tartozó hangosító berendezések működéséhez, élőzene szolgáltatásához hatósági engedély (zajkibocsátási határérték megállapítása) szükséges.

(3) Az engedély iránti kérelmet a létesítmény tulajdonosának, üzemeltetőjének a tevékenység megkezdését megelőzően kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni az adott tevékenység napi kezdetének és befejezésének időpontját, valamint a zajkeltés módját. Engedély hiányában a tevékenység nem folytatható.

(4) A rendelet hatálybalépését megelőzően a már működő hangosító berendezések további üzemeltetéséhez is be kell szerezni az engedélyt, amelyet e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül köteles megkérni a létesítmény tulajdonosa, illetve üzemeltetője.

(5)[19]

(6)[20]

(7)[21]

(8)[22] a.) Vendéglátó és szórakoztató tevékenységet folytató egységekben zeneszolgáltatás 24 óráig, hétvégeken (péntek, szombat) éjjel 2 óráig engedélyezhető.

b.) A következő területeken a zeneszolgáltatás 24 óráig, hétvégeken (péntek, szombat) éjjel 4 óráig engedélyezhető,

• A Kossuth L. u, Sörház u. - Hunyadi u közötti szakaszán,
• a Bem J. u.,
• a Szalasztó u.,
• a Városház u.,
• a Skála köz,
• a Georgikon u., Kastély u. – Georgikon köz közötti szakaszán..

c.) [23] A Balaton parton (3817/1 hrsz.), valamint a labdarúgópályán (3828 hrsz.) június 1. napjától szeptember 15. napjáig a zeneszolgáltatás hétköznapokon és vasárnap 24 óráig, pénteken és szombaton éjjel 2 óráig engedélyezhető.

(9)[24] Nem adható engedély szabadban történő élőzene szolgáltatásra, hangerősítő berendezés működtetésére 23-06 óráig terjedő időszakra, kivéve a Városi Strand (3823 hrsz.) területét, ahol zeneszolgáltatás hétköznapokon éjjel 2 óráig, hétvégeken (péntek, szombat) éjjel 4 óráig engedélyezhető. A Szigetfürdő területén zeneszolgáltatás nem engedélyezhető.

(10)[25] Egyedi esetekben az üzemeltetőnek, illetve a rendezvény szervezőjének kérelmére a (9) bekezdéstől eltérően (pl. városi kulturális rendezvény) felmentés adható éjjel 02 óráig.

(11)[26] Lakóterületen belül üzletek, raktárak áruval történő feltöltése, zajjal járó rakodás és áruszállítás 23 óra és reggel 5 óra között tilos.

UTCAI ZENÉSZEK MŰKÖDÉSE
14. §

Utcai zenélést végezhetnek a város hangulatához igazodó rendezvényekhez, eseményekhez kötődő vagy spontán módon szerveződő zenész csoportok, zenészek, a jelen rendeletben rögzített engedélyek, és közterület-használati szerződés birtokában.

EGYÉB ZAJKELTŐ BERENDEZÉSEKKEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
15. §

(1)[27] A város belterületén

• hétköznap este 20 órától reggel 7 óráig,
• pénteken és szombaton 20.00 órától 9.00 óráig,
• május 1. és szeptember 30. közötti időszakban szombaton 13-16 óra között,
• vasár- és ünnepnapokon egész nap

tilos minden olyan zajjal járó építési, átépítési, szerelési tevékenység végzése (kivéve a közcélú hibaelhárítást, kommunális hulladékszállítás és köztisztasági tevékenység, közérdekű beruházás), valamint motoros és elektromos gépek, készülékek használata vagy berendezés üzemeltetése, amely alkalmas a szomszédos ingatlanok lakói (használói) nyugalmának megzavarására.

(2)[28]

Egyéb környezetvédelmi szabályok

15/A  §[29]

1. A gyepmester a gazdátlan, közterületen kóborló ebet befogja és elszállítja a gyepmesteri telepre. A befogott ebet a tulajdonosa a befogást követő 14 napon belül kiválthatja az oltási igazolvány bemutatásával és a felmerült költségek befizetése ellenében, melynek díjtételeit a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
2. A gyepmester által befogott veszettség ellen beoltatlan eb csak a tulajdonos költségére történő beoltást követően váltható ki.
3. A tartási idő lejárta után a befogott ebbel a gyepmesteri telep szabadon rendelkezik.
4. Ebet futtatni az erre a célra kijelölt területen lehet, melyeket a rendelet 5. számú melléklete tartalmaz.

VEGYES ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
16. §[30]

17. §

A rendelet alkalmazása szempontjából hangosító berendezésnek számít bármely hangszóró vagy más műsorforrás.

 IV. FEJEZET
BÁNYÁK

18. §[31]

V. FEJEZET.
ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPJA

I.
A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP LÉTREHOZÁSA

19. §

(1) Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapot hoz létre (továbbiakban: Környezetvédelmi Alap).

(2) A Környezetvédelmi Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását:

a.) a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtása,

b.) a környezeti károk mérséklése,

c.) a környezetvédelmi ártalmak megelőzése,

d.) a környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése,

e.) a zöldfelület-gazdálkodás,

f.) a természeti értékek megóvása,

g.) a környezetvédelmi oktatás, nevelés területén.

II.
A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP BEVÉTELEI

20. §

Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának bevételei:

a.) a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által Keszthely területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összegének 30%-a,

b.) a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok, külön törvényben meghatározott része,

c.) az Önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,

d.) az Önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi, és természetvédelmi bírság teljes összege

e.) benyújtott pályázatokon elnyert összegek,

f.) egyéb, a Környezetvédelmi Alapot megillető bevételek.

III.
A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP FELHASZNÁLÁSA

21. §

A Környezetvédelmi Alapot kizárólag a város környezetvédelmi problémáinak megoldására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani:

a.) levegőtisztaság védelme; (például: mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis-létesítése, mérőműszer beszerzése)

b.) hulladékgazdálkodás; települési szilárd és veszélyes hulladékok kezelése,

c.) védett természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása,

d.) zaj- és rezgésvédelem;(például: mérések, helyszíni vizsgálatok, adatbázis-létesítése, mérőműszer beszerzése)

e.) zöldterületek védelme, fejlesztése, zöldfelület-gazdálkodás, erdők védelme, allergén növények elleni védekezés,

f.) vizek védelme,

g.) talaj védelme,

h.) környezetvédelmi oktatás, környezetvédelmi célú szakmai programokon való részvétel,

i.) környezetvédelmi információrendszer működtetése, fejlesztése,

j.) egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenység.

22. §

(1) A Környezetvédelmi Alap éves összegéről Keszthely Város Önkormányzatának Képviselő-testülete évente a költségvetés elfogadásával egyidejűleg rendelkezik, figyelemmel e rendelet 19. §-ában foglaltakra:

(2) Keszthely Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Környezetvédelmi Alap kezelését a Turisztikai, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságra ruházza át.

VI. FEJEZET
SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK

23. § [32]

VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. §

(1) E rendelet 1997. július 01. napján lép hatályba.

(2)[33]

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Keszthely Város Önkormányzatának a 22/1992. sz. rendelete a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról hatályát veszíti.

(4)[34] Ez a rendelet a Belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásából adódó feladatoknak való megfelelést szolgálja.

        Dr. Kulcsár Péter s.k.                                                          Vincze Józsefné dr. s.k.

             polgármester                                                                               jegyző