Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2013.(IX.27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól

Hatályos: 2016. 01. 01- 2023. 03. 31

Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2013.(IX.27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól

2016.01.01.

Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) i.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbiakat rendeli el.

I. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Keszthely Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő

a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra és kötelezettségekre, követelésekre, immateriális javakra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), továbbá

b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra illetve a közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (továbbiakban: portfólió vagyon).

(2) Ezen rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni, amennyiben

a) a közterület-használatának szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet, valamint a hirdető berendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló rendelet,

b) az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló rendeletek, továbbá az önkormányzati tulajdonú házingatlanok értékesítéséről szóló rendelet,

c) a vásárokról és piacokról szóló önkormányzati rendelet,

d) a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzésekről szóló rendelet eltérően nem rendelkezik.

(3) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon

a) elidegenítésére, ideértve az önkormányzati vagyonnal gazdasági társaságok alapítását, illetve gazdasági társaság jegyzett tőke emelését,

b) hasznosítására, ideértve különösen a bérbe- és haszonbérbeadást, a használat jogának biztosítását, a lízingszerződéssel való hasznosítást, a koncesszióba adást, valamint a kezelésbe adást, üzemeltetésbe történő átadást,

c) megterhelésére, ideértve különösen a biztosítékul adást, a zálogjog és jelzálogjog, illetve szolgalmi jog alapítását, az elidegenítési és terhelési tilalom, valamint kezesség vállalását, elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog biztosítását, a tulajdonon fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához hozzájárulást, valamint bérlő-kiválasztási jog biztosítását,

d) a vagyon tulajdonosát megillető, az a.)-c.) pontokban nem említett egyéb jog (pl. építési hozzájárulás) gyakorlása,

e) gazdasági társaságban fennálló üzletrész/részvény alapján a tulajdonost megillető jog gyakorlására,

f) az önkormányzat javára, más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló, a b.)-c.) pontokban megjelölt jogokkal való rendelkezésre,

g) vagyontárgy megszerzésére.

(4) A rendelet hatálya kiterjed

a) a képviselő-testületre,

b) a képviselő-testület bizottságaira,

e) a polgármesterre,

f) az önkormányzati hivatalra, valamint az önkormányzat

g) intézményeire és költségvetési szerveire,

h) gazdasági társaságaira, és

i) közhasznú szervezeteire.

II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON MINŐSÍTÉSE, NYILVÁNTARTÁSA, ÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA

Az önkormányzati vagyon

2. § (1) Az önkormányzat vagyona (továbbiakban önkormányzati vagyon) az 1. § (1) bekezdésében meghatározott, az önkormányzat tulajdonában álló dolgok, és az azt megillető, illetve terhelő jogok összessége.

(2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(3) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonból állnak. A forgalomképtelen vagyon tárgyai:

a) kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból, és

b) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati tulajdonban álló vagyonból állnak.

(4) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét az erre vonatkozó törvények, valamint a Képviselő-testület rendelete állapítja meg.

(5) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó ingatlanok felsorolását, forgalomképesség szerinti megjelöléssel a rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.

3. § (1) Kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló forgalomképtelen törzsvagyontárgyak:

a) törvény által a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonnak minősített vagyontárgyak,

b) jelen rendelettel kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyontárgynak nyilvánított vagyontárgyak:

- köztemetők.

(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati tulajdonban álló forgalomképtelen vagyontárgyak a törvényben, vagy helyi önkormányzati rendeletében ekként meghatározott, a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek.

(3) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak a törvény, vagy helyi önkormányzat rendelete által korlátozottan forgalomképes vagyonelemnek nyilvánított vagyontárgyak.

4. § (1) Üzleti vagyon – ha jogszabály másként nem rendelkezik – mindazon vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó ingatlanok felsorolását a rendelet 2. sz. függeléke tartalmazza.

Az önkormányzati vagyon átminősítése

5. § (1) A Képviselő-testület döntése alapján megváltoztatható a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati tulajdonban álló vagyon, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyon körébe besorolt vagyontárgyak egészének, vagy megosztással megjelölt részének besorolása, különösen az alábbi feltételek valamelyikének fennállása esetén:

a) törvényi rendelkezés módosulása;

b) önkormányzati feladatok változása, megszűnése, más módon történő ellátásáról szóló döntés elfogadása;

c) önkormányzati feladat átvállalása;

d) használat, hasznosítás céljának megváltozása;

e) közterületet, közutat, illetve középületet érintő telekalakítás, telekhatár-rendezés;

f) egyéb, az önkormányzat érdekeit szolgáló, egyedileg elbírált indok alapján.

(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló Képviselő-testület – a törvényi előíráson alapuló besorolás kivételével – a vagyontárgy rendeltetése, jellege, funkciója alapján rendeletalkotással dönt a vagyontárgyak törzsvagyon – ezen belül kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati tulajdonban álló vagyon, illetve korlátozottan forgalomképes vagyon – körébe történő besorolásáról, a besorolás megváltoztatásáról.

(3) Amennyiben az (1)-(2) bekezdésben megjelölt eljárás keretében a vagyontárgy forgalomképességében változás történik, a besorolást a vagyonkimutatásban, valamint ingatlan esetén az ingatlanügyi hatósági nyilvántartásban rögzített állapotnak megfelelően az ingatlanvagyon-kataszterben is át kell vezetni.

Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, a vagyonleltár

6. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon és annak változásai a 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet szerinti ingatlanvagyon - kataszterben kerül nyilvántartásra.

(2) A kataszter és a kataszternapló felfektetéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő, illetve kikerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő képviselő-testületi ülésen a képviselő-testület dönt a vagyontárgy minősítéséről bruttó 5 millió Forint egyedi értékhatár felett.

(4) Az új vagyontárgy minősítésére vonatkozóan a szerzéssel egyidejűleg bruttó 5 millió Forint egyedi értékhatár alatt a polgármester dönt.

(5)1 A Keszthelyi Polgármesteri Hivatal az önkormányzat eszközeiről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatos részletező nyilvántartást vezet. A költségvetési évről december 31.-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források leltározását úgy kell – a polgármesteri hivatal mindenkor hatályos Eszközök és Források Leltározási és Leltárkészítési Szabályzata alapján – szervezni, hogy a leltározás legalább háromévente teljes körűen végrehajtásra kerüljön.

Vagyonkimutatás

7. § (1) Az önkormányzat vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni és teljesíteni az előírt adatszolgáltatást.

(2) A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, amelynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben.

(3) A vagyonkimutatásnak összhangban kell állnia az önkormányzati ingatlan-kataszterben és az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott, megfeleltethető adatokkal.

(4) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati tulajdonban álló vagyon, illetve korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:

a) az ingatlanokat és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat vagyonkezelőként tételesen, bruttó és nettó értéken,

b) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőként összesített mérleg szerinti értéken,

c) a portfólió vagyont – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - vagyonkezelőként tételesen és névértéken, valamint mérleg szerinti értéken,

d) az egyéb vagyonelemeket vagyonkezelőként összesített mérleg szerinti értéken veszi számba.

(5) A vagyonkimutatást jogszabályban rögzített formában az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni.

8. § (1) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az éves költségvetési beszámoló mérlegében és az ingatlanok esetében az ingatlanvagyon-kataszterben szereplő, megfeleltethető adatok és a természetbeli állapot egyezőségéről, közzétételéről a költségvetési szerv vezetője gondoskodik.

(2) A költségvetési szervek, intézmények, portfólió kezelő társaságok vezetői kötelesek a használatukba lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására, adatszolgáltatásra, vagyoni peres ügyeikről a jegyzőt tájékoztatni. Vagyonkimutatásukat minden tárgyévet követő év január 31. napjáig kötelesek megküldeni a jegyző részére. A vagyonkimutatás elkészítéséért az intézmény, költségvetési szerv vezetője, illetve a vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői felelősek.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

9. § (1) Önkormányzati vagyon elidegenítése és megterhelése – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – csak a forgalmi érték megállapítását követően történhet.

(2) A forgalmi érték megállapításának módja:

a) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetében független ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, illetve ha rendelkezésre áll 1 évnél nem régebbi értékbecslés, ennek felülvizsgált változata;

b) új ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára;

c) használt ingóság esetén használtcikk kereskedő által megállapított vásárlási vagy eladási ár;

d) értékpapír esetében a tőzsdén, vagy a másodlagos értékpapírpiacon kialakult ár;

e) társasági részesedés esetén több év mérlegadatainak figyelembevételével a saját és a jegyzett tőke arányában megállapított érték.

(3) A (2) c) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni olyan használt ingóság esetén, amelynek beszerzési ideje az ingóság jellege szerinti értékcsökkenési kulcshoz tartozó elhasználódási időszaknál korábbi, valamint a hasonló, új vagyontárgy beszerzési ára a bruttó 200.000,- Ft-ot nem haladja meg.

(4) Az önkormányzati vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés, vagy közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor a vagyon csak a könyvvizsgáló által meghatározott értéken vehető figyelembe.

(5) Amennyiben a szerződés tárgya több vagyontárgy, az értékhatárra vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(6) Vagyontárgynak az (1) és (4) bekezdésekben meghatározottaktól eltérő módon történő, egyéb hasznosítása esetén az érték meghatározása az alábbiak szerint történik:

a) az egy évet meg nem haladó hasznosítás esetén tizenkét havi bérleti, használati díjat kell értékként meghatározni;

b) az egy évet meghaladó hasznosítás esetén érteken a szerződés fennállása alatt fizetendő – de legfeljebb 10 évre számított – bérleti, használati díj kumulált összegét kell érteni; míg

c) határozatlan idejű hasznosítás esetén az érték az első 10 évre számított bérleti, használati díj együttes összege.

(7) Vagyonérték meghatározásánál bruttó összeget kell figyelembe venni.

(8) Portfólió vagyon körében egyedi értékesítésnek kell tekinteni egy adott gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések értékesítését. Együttes értékesítésnek kell tekinteni a több gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések egy szerződés keretében történő értékesítését, vagy egy pályázat keretén belüli értékesítésre történő felajánlását.

(9) A vagyontárgyak együttes értékesítésének, illetve hasznosításának az tekintendő, ha a vagyon elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, illetve jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, vagy ezek konzorciuma részére történik.

(10) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját – a képviselő-testület által át nem ruházott hatáskörbe tartozó döntések kivételével – az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik, a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.

III. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON FELETTI TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK SZABÁLYAI

A tulajdonosi jogok gyakorlása

10. § (1) Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat a képviselő testület, illetve – a jelen rendeletben foglalt rendelkezések szerint – átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(3) A képviselő-testület tulajdonosi jogok gyakorlását az önkormányzat vagyonkezelői szerveire – a mindenkor hatályos jogszabályi előírások, valamint a jelen rendelet szerint – ruházhatja át.

(4) A képviselő-testület a hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(5) A tulajdonosi jogok gyakorlása – a vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet által meghatározott keretek között – kiterjed a vagyontárgy hasznosításával kapcsolatos valamennyi intézkedés megtételére, a telekalakítási eljárások végrehajtására, megállapodások megkötésére, a tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó nyilatkozatok megtételére, valamint közigazgatási, illetve bírósági eljárások megindítására, ezen eljárások során az ügyféli jogok gyakorlására.

(6) Az önkormányzati vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő ügyek döntésre való előkészítésével, a döntések végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása az önkormányzati hivatal feladatkörébe tartozik, különösen:

a) az önkormányzati vagyon nyilvántartása és annak vezetése,

b) az önkormányzati vagyonnal való eredményes gazdálkodás szempontjából szükséges döntések meghozatalának kezdeményezése,

c) az önkormányzati vagyontárgyak hasznosítására vonatkozó képviselő-testületi, bizottsági és polgármesteri döntések előkészítése és végrehajtása.

11. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló, illetve a törvény rendelkezései alapján az önkormányzati vagyont kezelő szerv vagy személy, továbbá a képviselet jogát szerződéssel (a képviseleti jogra vonatkozó meghatalmazás kivételével) meghatalmazás alapján eljáró személy - a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban, illetve a szerződés keretén belül meghatalmazás alapján – gyakorolhatja jogait.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv, vagy személy gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat, társasház és a lakásszövetkezet esetében a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát illető jogokat, teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit. Az önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő társasházak közgyűlésein szerződés alapján az önkormányzatot a VÜZ Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Nonprofit Kft. képvisel(het)i.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv, vagy személy az ingatlan és ingó vagyon használatával összefüggésben gyakorolja a használatba-adó, vagy a használatba-vevő jogait és kötelezettségeit.

(4) A képviselő-testület képviseletében a polgármester jár el, aki e jogát a polgári jog szabályainak megfelelően bízhatja másra.

A vagyongazdálkodás szervezeti keretei

12. § (1) Az önkormányzat nevében vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szervek (a továbbiakban vagyongazdálkodó) lehetnek az alábbi önkormányzati alapítású szervek és szervezetek: az önkormányzat

a) hivatala,

b) intézményei és költségvetési szervei,

c) gazdasági társaságai, és

d) közhasznú szervezetei.

(2) Vagyongazdálkodási feladatkörben intézmény esetében az intézményvezető, gazdasági társaság és közhasznú szervezet esetében a társaság vezetője jár el. Az önkormányzati hivatal vagyongazdálkodóként történő kijelölése esetén a polgármester jár el, kivéve a hivatal működését közvetlenül biztosító vagyontárgyakat, melyeknél a vagyongazdálkodási feladatkört a jegyző látja el.

(3) Az önkormányzat szerveit és szervezeteit megilletik a rájuk bízott vagyonra vonatkozó használat joga az alábbiak szerint:

a) Az önkormányzat az általa alapított intézmények (beleértve az önkormányzati hivatalt is) részére a közfeladatuk ellátásához szükséges mértékben ingyenesen biztosítja a működésükhöz szükséges vagyon használatát.

b) Az önkormányzat a tulajdonában lévő gazdasági társaságok részére biztosítja a működésükhöz szükséges vagyont.

(4) A vagyongazdálkodó köteles ellátni a rábízott vagyontárgyakkal kapcsolatosan a fenntartás és az üzemeltetés, a használat és a hasznosítás érdekében felmerülő döntés-előkészítési, lebonyolítási és végrehajtási feladatokat – az Nvtv.-ben és a jelen rendeletben meghatározott – vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályoknak megfelelően.

(5) A hasznosításból származó bevétel a hasznosító intézmények alapfeladatainak ellátására, annak színvonalának javítására fordítható.

(6) A hasznosítás az intézmény alapfeladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja.

(7) Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak az önkormányzat tulajdonába kerülnek, de a megszerző intézmények használatában maradnak. Indokolt esetben a képviselő-testület az illetékes bizottság javaslata alapján ettől eltérően is dönthet a megszerzett vagyon hasznosításáról.

(8) A gazdasági társaságok által megszerzett vagyontárgyak a társaság tulajdonába kerülnek.

A vagyongazdálkodás elvei

13. § (1) Az önkormányzat vagyonának értékesítésére, hasznosítására, kezelésére és gyarapítására vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza. Az önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben és az Nvtv.-ben meghatározott rendeltetése biztosítása céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) Az önkormányzati vagyon megóvása, üzemképességének biztosítása, az érték állandóságának megőrzése minden vagyonnal gazdálkodó szervezet számára kötelező.

(3) Az önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szervezetek minden alkalmazottja, tagja és megbízottja köteles az eljárása során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni, az üzleti titok megsértéséért jogi és anyagi felelősséggel tartozik.

(4) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal felelősen, rendeltetésszerűen, a kitűzött célt leginkább biztosító módon kell gazdálkodni.

A tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó hatáskörök

14. § (1) A polgármester jogosult:

a) az üzleti vagyonnak minősülő vagyontárgyak forgalmi értéken való elidegenítésére és cseréjére, illetve forgalmi értéken vagy forgalmi érték alatti megszerzésére – beleértve az elővásárlási jog gyakorlását is – bruttó 5 millió forint egyedi értékhatárig, de évente összesen legfeljebb bruttó 50 millió forint értékig,

b) kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak, illetve korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősülő vagyontárgy megszerzésére az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételekkel,

c) az önkormányzati vagyon tulajdonjog változás nélküli hasznosítására a képviselő-testület által meghatározott térítési díj és kedvezmény alkalmazásával,

d) társadalmi és közhasznú szervezetek részére (pártok kivételével) a képviselő-testület által megállapított minimálisan elvárt bérleti díjnál kedvezőbb bérleti díjat megállapítani, (az így megállapított bérleti díj mértéke legalább a testület által elvárt díj 10%-a kell legyen)

e) a 12. § (1) bekezdésében felsorolt önkormányzati szervek és szervezetek részére esetenként bruttó 5 millió Ft, évente maximum bruttó 20 millió Ft értékhatárig vagyontárgyat térítésmentesen átadni,

f) a közhasznú és társadalmi szervezetek részére esetenként bruttó 500.000 Ft, évente maximum bruttó 20 millió Ft értékhatárig vagyontárgyat térítésmentesen átadni,

g) közműszolgáltatók létesítményeinek elhelyezéséhez közterületen kártalanítás nélkül, egyéb önkormányzati ingatlanon kártalanítás mellett hozzájárulást adni,

h) bérlő, egyéb jogcímen használó, illetve szakvállalatok által kezdeményezett, önkormányzati ingatlanon végzendő építési munkálatokhoz tulajdonosi hozzájárulást adni,

i) építéssel, telekalakítással összefüggő valamennyi tulajdonosi jog gyakorlására,

j) társasház alapítására,

k) társasházakban lévő önkormányzati közös tulajdoni hányad értékesítésére,

l) az önkormányzat tulajdonában lévő, más által jogalap nélkül használt ingatlanok vonatkozásában használati díj megállapítására, a tulajdonjog rendezésére,

m) az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm.rendelet 1. § (1) 1. pontja alapján „behajthatatlan követelésnek” minősülő követelés leírásának engedélyezésére, valamint esetenként bruttó 500.000,- Ft értékhatárig az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § szerinti követelés-elengedésre, illetve mérséklésére2,

n) a 12. § (1) bekezdésben megjelölt vagyongazdálkodó szervek kezelésére bízott ingó vagyon elidegenítésére bruttó 500.000,- forint egyedi értékhatárt meghaladó esetekben,

o) építési ingatlan értékesítése esetén – ha beépítési kötelezettség kikötésre kerül – a beépítési kötelezettség teljesítésére elidegenítési tilalomnak az önkormányzat javára történő bejegyeztetésére, valamint a terhelési tilalomnak legkorábban a felépítmény szerkezetkész állapotában történő törlésének méltányossági okból történő engedélyezése.

(2) A polgármester döntéseihez kikérheti a képviselő-testület bizottságainak állásfoglalását.

(3) A polgármester e rendelet felhatalmazása alapján hozott döntéseiről a képviselő-testület soros ülésén köteles beszámolni.

15. § (1) A 12. § (1) bekezdésben megjelölt vagyongazdálkodó szervek vezetői az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási mértéken belül az alaptevékenység sérelme nélkül önállóan döntenek:

a) ingó vagyon elidegenítéséről, illetve egyéb módon történő hasznosításáról bruttó 500.000,- forint egyedi értékhatárig,

b) ingatlan, ingatlanrész 1. § (3) b) pontja szerinti hasznosításáról, illetve használatba vételéről a vonatkozó jogszabályok szerint,

c) ingó vagyon megszerzéséről az éves költségvetési (üzleti) tervben biztosított keret terhére, értékhatárra tekintet nélkül a vonatkozó jogszabályok alapján.

16. § (1) Az előzőekben nem szabályozott vagyonhasznosítási kérdésekben a hatáskör a képviselő-testületet illeti.

(2)3 A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó ügyekben, az önkormányzati vagyon tulajdonjogának illetve használatának – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – ingyenes (adókötelezettség megfizetése mellett) vagy kedvezményes, bármilyen jogcímen történő átruházása, megszerzése vagy megterhelése kapcsán a Pénzügyi, Jogi Bizottság előzetes állásfoglalását követően dönt.

(3) A tulajdonjog elidegenítése nélküli hasznosítás térítési díját és az adható kedvezményeket a képviselő-testület határozatával, a piaci viszonyok változása szerint a szükséges gyakorisággal, vagy esetenként állapítja meg.

A vagyonkezelői jog létesítése, gyakorlásának és ellenőrzésének szabályai

17. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra – a Mötv. és a Nvtv., valamint a jelen rendelet rendelkezései szerint – önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet, az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében.

(2) A vagyonkezelői jog határozatlan vagy határozott idejű vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A vagyonkezelési szerződés kizárólag a Nvtv.-ben meghatározott személyekkel, versenyeztetés nélkül köthető.

(3) A vagyonkezelési szerződésnek – figyelembe véve az adott vagyonelem sajátos jellegét és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot – tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését, tételes felsorolását, azok vagyonértékelés alapján megállapított, a szerződés megkötésekor érvényes értékét,

b) a vagyonkezelő által elvégzendő feladatokat,

c) a vagyonkezelő és az önkormányzat jogait és kötelezettségeit,

d) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,

e) a vagyonkezelői ellenértékével kapcsolatos rendelkezéseket, amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása nem ingyenes,

f) a vagyonkezelési szerződés megszűnésének eseteit,

g) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat,

h) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos és a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást.

(4) A vagyonkezelői jog – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlanügyi hatósági nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.

(5) Önálló vagyonelemek külön-külön és összességükben is vagyonkezelésbe adhatók. A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra, meghatározott eszmei hányadok szerint több személyt is megillethet. Ebben az esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának és a hasznok szedésének szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell.

18. § (1) A vagyonkezelő a szerződéssel összhangban, a tulajdonos nevében – eseti vagy általános meghatalmazás alapján – gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.

(2) A vagyonkezelő a vagyont nem idegenítheti el, a jogszabályban meghatározott kivételeken kívül nem terhelheti meg, a vagyont biztosítékul nem adhatja, azon osztott tulajdont nem létesíthet, valamint a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésbe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez az önkormányzat előzetesen hozzájárult.

(4) A vagyonkezelő köteles:

a) teljesíteni a jogszabályban és a vagyonkezelési szerződésben előírt, az önkormányzati vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget és egyéb kötelezettségeket,

b) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,

c) gondoskodni a vagyon értékének – különösen az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok – megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, a szükséges felújítási munkák elvégzéséről,

d) a tőle elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, mely kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szerv vezetője felel,

e) évente elszámolni a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról,

f) tűrni az önkormányzat vagyonkezelésre vonatkozó ellenőrzéseit, közreműködni az ellenőrzés során,

g) a szerződés időtartama alatt haladéktalanul tájékoztatni az önkormányzatot, ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indult, végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre kerül sor, 3 hónapnál régebben lejárt köztartozása van, melynek megfizetésére nem kapott haladékot, végrehajtási eljárás indult ellene, illetve mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés előírja,

h) a vagyont fenyegető veszélyről és a beállott kárról haladéktalanul értesíteni a tulajdonost (beleértve azt is, ha őt harmadik személy jogainak gyakorlásában akadályozza), továbbá mindent megtenni a veszély elhárítása és a kár következményeinek megszüntetése érdekében.

(5) A vagyonkezelő felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben az önkormányzati vagyon kezelőjétől elvárható.

19. § (1) Vagyonkezelői jog ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mérték figyelembe vételével létesíthető. Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása a vagyonkezelő által teljesített ellenérték fejében történik, az ellenértéket pénzösszegben, vagy a vagyonkezelő által a szerződésben vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem állagát, értékét megőrző, vagy annak növekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységként, szerződéses kötelezettségvállalásként kell meghatározni a vagyonkezelési szerződésben.

(2) Az ellenértéket az ingatlanvagyon-kataszterben szereplő becsült nyilvántartási érték alapján, ingó vagyontárgy esetén könyv szerinti értéken kell meghatározni, a haszonélvezeti jog meghatározására vonatkozó szabályok figyelembe vételével. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni továbbá a vagyonelem sajátos jellegét, a vagyonkezelő által végzett önkormányzati közfeladattal kapcsolatos szempontokat, a közfeladat ellátásának bevételeit és gazdasági feltételeit.

(3) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és/vagy gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egyösszegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni.

(4) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, pótlólagos beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem.

(5) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához, értékéhez viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.

20. § (1) Az önkormányzat a vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az önkormányzati hivatal közreműködésével, valamint a Mötv. alapján a belső ellenőrzés keretében ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyon-nyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő és az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelői intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

IV. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON FELETTI RENDELKEZÉSI JOG GYAKORLÁSA

Versenyeztetési eljárás

21. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása, amennyiben az érintett vagyontárgy 9. § szerint meghatározott értéke meghaladja a mindenkori költségvetési törvényben megjelölt értékhatárt – ha törvény kivételt nem tesz – csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával történhet.

(2) Amennyiben a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak, vagy a nyilvános versenyeztetési eljárás közérdeket, vagy valakinek jogszabályban védett, vagy méltányolható jogos magánérdekét sértené, meghívásos zártkörű versenytárgyalási vagy pályázati eljárást lehet tartani.

(3) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani az alábbi esetekben:

a) az (1) bekezdés alapján meghatározott értékhatárt el nem érő vagyon esetében,

b) amennyiben a Nvtv. vagy más törvény alapján mellőzhető a versenyeztetés.

(4) A hatáskör gyakorlója ugyanakkor a (3) bekezdésben foglalt okok ellenére dönthet a versenyeztetési eljárás lefolytatásáról.

(5) A versenyeztetési eljárás versenytárgyalás vagy pályázat útján történik. A versenytárgyalás és a pályázati eljárás szabályait jelen rendelet 1. sz. mellékletében rögzített Versenyeztetési Szabályzat tartalmazza.

Elővásárlási jog

22. § Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén – a Nvtv. rendelkezési alapján – az államot minden más jogosultat megelőzően megillető elővásárlási jog illeti meg.

Önkormányzati vagyon ingyenes átruházása

23. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható, illetve adható vagyonkezelésbe.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon ingyenes átruházására csak a Nvtv. rendelkezései alapján kerülhet sor.

(3) Önkormányzati vagyon tulajdonjogának, illetve használatának – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – ingyenesen (adókötelezettség megfizetése mellett) bármilyen jogcímen (így különösen ajándékozás, közérdekű kötelezettség vállalás stb.) történő átruházása, vagy megterhelése kérdésében a képviselő-testület, illetve a polgármester határoz az alábbi hatásköri megosztás szerint:

a) a polgármester jogosult a 12. § (1) bekezdésében felsorolt önkormányzati szervek és szervezetek részére esetenként bruttó 5 millió Ft, évente maximum bruttó 20 millió Ft értékhatárig vagyontárgyat térítésmentesen átadni,

b) a polgármester jogosult a közhasznú és társadalmi szervezetek részére esetenként bruttó 500.000 Ft, évente maximum bruttó 20 millió Ft értékhatárig vagyontárgyat térítésmentesen átadni,

c) az a-b) pontokon kívüli egyéb esetekben a képviselő-testület jogosult az ingyenes átengedés kérdésében határozni.

(4) A térítésmentes átadás és az ingyenes használat során az önkormányzatnak fizetési kötelezettsége nem keletkezhet. A mindenkor hatályos jogszabályok alapján felszámított adó megfizetési kötelezettsége az új tulajdonost, illetve használót terheli.

Követelések elengedésének, mérséklésének szabályai

24. § (1) Behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedésére, valamint mérséklésére – amennyiben az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását – bruttó 100.000,- Ft értékhatárig a polgármester, míg bruttó 100.000,- Ft-ot meghaladó ügyekben a képviselő-testület jogosult az alábbi esetekben:

a) amennyiben követelés érvényesítésével kapcsolatos költségek nincsenek arányban a várhatóan behajtható összeggel, illetve a behajtás bizonyíthatóan a követelés mértékét meghaladó költségekkel járna,

b) amennyiben az adós a megadott címen nem található és felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,

c) bírói egyezség keretében,

d) ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené, mely során különösen kiskorú gyermekei lakhatását, vagy tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozója tartását nem tudná biztosítani.

(2) A követelésről való lemondásra hatáskör alapján jogosultak a követelésről részben vagy egészben mondhatnak le. A jogosultak továbbá részben vagy egészben eltekinthetnek a késedelmi kamatok megfizetésétől is. A követelés megtérülésére – az adós jövedelmi és vagyoni viszonyai, valamint a tartozás mértékének figyelembevételével – a jogosultak az adósnak maximum 5 évre szóló részletfizetési kedvezményt adhatnak.

(3) A követelés elengedésére, mérséklésére jogosultak eljárása során alaposan mérlegelik az adós személyi körülményeit és pénzügyi helyzetét. A döntéshez szükséges beszerezniük a kötelezett életkörülményeivel, jövedelmi és vagyoni viszonyaival összefüggő iratokat. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján alapos mérlegelés után lehet a követelésről lemondás, tartozás elengedés vagy mérséklés kérdésében dönteni.

(4) A követelés elengedésére, mérséklésére jogosultak megállapodhatnak az adóssal a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. A jogosultak a követelés teljesülésére a tartozás beszedését biztosító más polgárjogi szerződést – így különösen tartozásátvállalás, beszámítási megállapodás, zálogszerződés – is köthetnek.

(5) A követelés behajthatatlanságának tényét és mértékét bizonyítani kell, a behajthatatlan követelés leírása nem minősül az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § szerinti követelés elengedésének.

Biztosítékokról történő rendelkezés

25. § (1) Építési ingatlan értékesítése esetén – ha beépítési kötelezettség kikötésre kerül – a beépítési kötelezettség teljesítésére az önkormányzat javára elidegenítési tilalmat kell az ingatlanügyi nyilvántartásba bejegyeztetni. A terhelési tilalom méltányossági okból legkorábban a felépítmény szerkezetkész állapotában töröltethető a polgármester engedélye alapján.

(2) A képviselő-testület az önkormányzati üzletrésszel bíró gazdasági társaságok esetében illetve indokolt egyedi esetekben, külön döntéssel az elidegenítési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése alól esetenként felmentést adhat.

(3) A beépítési kötelezettség nem teljesítése esetén az önkormányzatot visszavásárlási jog illeti meg.

Mezőgazdasági művelésű ingatlanok hasznosítása

26. § (1) A mezőgazdasági rendeltetésű földterületeket (külterületi és belterületi mezőgazdasági művelési ágú ingatlanok, belterületi beépítetlen földterület) az önkormányzat elsősorban haszonbérletbe adással hasznosíthatja.

(2) A haszonbérleti szerződés – figyelemmel a művelési ágra és a hasznosítási célra – legalább 1 és legfeljebb 10 év meghatározott időre köthető. A képviselő-testület egyedileg dönthet 10 évnél hosszabb időtartamú, meghatározott időre szóló haszonbérleti szerződés megkötéséről. A haszonbérbe adás időtartamának meghatározásánál Keszthely Város Helyi Építési Szabályzatának előírásait figyelembe kell venni.

(3) A fizetendő haszonbér mértékét a föld fekvésének és művelési ágának figyelembe vételével kell megállapítani. A haszonbérbe adható ingatlanok éves bérleti díjait a képviselő-testület határozatában állapítja meg, melyet évente felülvizsgál. A díjmegállapításkor már megkötött szerződéseknél a haszonbérleti díj évenként az előző évi haszonbérleti díj 5%-ával emelkedhet.

(4) A haszonbérlő a haszonbért a szerződés megkötésekor egy évre előre köteles egy összegben a haszonbérbeadó javára megfizetni. Több éves szerződés esetén évenként az adott év szeptember 30. napjáig kell a haszonbért befizetni.

(5) A haszonbérlő a haszonbérelt földet köteles a jó gazda gondosságával művelni, művelési kötelezettségének eleget tenni, amennyiben a haszonbérlő e kötelezettségeit nem teljesíti, a vele kötött szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani.

(6) A haszonbérlő a haszonbérleti jogviszony ideje alatt a haszonbérlet tárgyát képező ingatlanban általa vagy harmadik személy által okozott természeti, környezeti károkért teljes felelősséggel tartozik, kártérítési és helyreállítási kötelezettség terheli.

(7) A haszonbérlő a haszonbérelt földet másnak még ideiglenes használatra sem engedheti át. A haszonbérlő a bérelt földterület művelési ágát csak a haszonbérbe adó előzetes hozzájárulásával változtathatja meg és csak ideiglenes jellegű, 30 m2-t meg nem haladó alapterületű gazdasági épületet létesíthet az építésre vonatkozó jogszabályok szerint, melyet a haszonbérlet megszűnésével egyidejűleg kártalanítási igény nélkül köteles elbontani.

(8) A haszonbérleti szerződést a felek közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik. A szerződést 6 hónapi felmondással a gazdasági év végére (szeptember 30.) lehet felbontani.

(9) A haszonbérletéti szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg. A megkötött szerződésekről folyamatos nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(10) A termőföldet haszonbérlő köteles a szerződést annak megkötésétől számított harminc napon belül az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából benyújtani. A földhasználati szerződés bejelentésének elmulasztásából eredő teljes körű felelősség a haszonbérlőt terheli.

Hitelfelvétel, beruházás és felújítás, lízing

27. § (1) Az önkormányzat a vonatkozó törvényi előírások mellett hitelt vehet fel. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendeletében kell megállapítani.

(2) A képviselő-testület a beruházási program jóváhagyásával az önkormányzat költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, valamint rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.

(3) A képviselő-testület lízingszerződés kötéséről az önkormányzat költségvetési rendeletében dönt.

Felajánlott vagyon elfogadása

28. § (1) Vagyontárgy tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról – jelen rendelet 14. § (1) a.) pontja és 16. § (1) bekezdése alapján – a polgármester, valamint a képviselő-testület határoz.

(2) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a vagyon értékét, illetve az önkormányzat vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalási lehetőségét.

Koncesszióba adás, közszolgáltatási szerződés kötése

29. § Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak üzemeltetésére a képviselő-testület – a vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések betartása mellett – koncessziós pályázatot, vagy közszolgáltatási szerződés megkötésére irányuló pályázatot írhat ki.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. § (1) E rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának és forgalmának rendjéről szóló 31/2003. (XI. 03.) önkormányzati rendelet.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának és forgalmának rendjéről szóló 31/2003. (XI. 03.) önkormányzati rendeletet módosító 11/2006.(II.28.), 8/2007.(II.22.), 13/2008.(II.28.), 25/2008.(V.28.), 49/2009.(XII.18.), 38/2009.(X.30.), 13/2011.(III.31.), 10/2012.(III.01.) önkormányzati rendeletek.

(4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a vásárokról és a piacokról szóló 9/2007. (II. 26.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 25/2013.(VI.27.) önkormányzati rendelet 3. §-a.

1. melléklet a 33/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzati vagyon hasznosításának rendjéről szóló
VERSENYEZTETÉSI SZABÁLYZAT
A versenytárgyalás és a pályázat
(1) A versenyeztetési eljárás nyilvános versenytárgyalás vagy nyilvános pályázat útján történik.
(2) Amennyiben a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak, vagy a nyilvános versenytárgyalás, vagy pályáztatás közérdeket, illetve valakinek a jogszabályban védett vagy méltányolható, jogos magánérdekét sértené tárgyalásos, illetve meghívásos zártkörű versenytárgyalási eljárást (zártkörű versenytárgyalás) vagy pályáztatást (zártkörű pályázat) lehet tartani.
(3) A képviselő-testület által határozatban várospolitikailag fontosnak minősített vagyon hasznosítása esetén kétfordulós pályázat írható ki.
A kiíró a pályázat első fordulójában a résztvevők teljesítőképességét, szakismeretét, alkalmasságát, pénzügyi stabilitását és megbízhatóságát méri fel. A kiíró az első forduló eredménye alapján meghatározza a második fordulóban résztvevő ajánlattevők körét. A második fordulóban zárt körben, részletes és tényleges ajánlatkérésre kerül sor.
(4) A versenyeztetési eljárás során, annak minden résztvevője köteles biztosítani a verseny tisztaságát, az esélyegyenlőséget és a nyilvánosságot.
(5) A hatáskör gyakorlója írásban dönt a versenyeztetési eljárás fajtájáról, az ajánlattevők személyéről és a versenyeztetés további feltételeiről. Zártkörű versenyeztetési (versenytárgyalási vagy pályázati) eljárás esetén az eljárást elrendelő döntésben annak okait indokolni kell.
(6) A versenyeztetési eljárásban érintett személy méltányolható, jogos magánérdeke akkor vehető figyelembe, ha erre vonatkozó kérelmét a pályázati- vagy versenytárgyalás kiírását megelőzően indokai részletes felsorolásával írásban bejelentette. A jogos magánérdek fennállásáról a hatáskör gyakorlója jogosult dönteni.4
Az induló ár meghatározása
(1) A vagyontárgy hasznosításának induló ára értékesítés esetén legalább az ingatlanforgalmi értékbecslés szerinti összeg.
(2) A vagyontárgy bérbeadása, használatba adása, egyéb hasznosítása esetén az induló ár a hatáskörrel rendelkező által szabályozott alapár (bérleti díj stb.), amennyiben jelen rendelet eltérően nem rendelkezik.
A pályázat kiírása
(1) A vagyontárgy hasznosítására vonatkozó nyilvános versenytárgyalás vagy pályázat kiírása főszabályként a vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szerv feladata.
Az ingatlanok elidegenítése esetén a versenytárgyalási vagy pályázati kiírást a polgármester hagyja jóvá. A versenytárgyalás és a pályázat meghirdetése helyi lapban, az önkormányzat hivatalos internetes honlapján (www.keszthely.hu), célszerűség szerint megyei lapban, esetenként országos jellegű napilapban és az önkormányzat hirdetőtábláján 15 napig történő kifüggesztéssel történik.
Zártkörű versenytárgyalás vagy pályáztatás esetén az érdekelt ajánlattevőket azonos módon, írásban, egyidejűleg kell tájékoztatni.
(2) A versenytárgyalási/pályázati felhívásnak minimálisan tartalmaznia kell:
- a versenytárgyalás/pályázat fajtájának megjelölését,
- a lehetséges ajánlattevők/pályázók körét, zártkörű versenytárgyalás/pályáztatás esetén a felkért ajánlattevők személyét,
- a versenytárgyalás/pályázat tárgyának meghatározását, azonosító adatait (helyrajzi számát, címét, alapterületét, rendeltetését, közműellátottságát) műszaki, jogi, és egyéb feltételeit,
- a vagyontárgy hasznosításának célját, tájékoztatást a kötött célú hasznosítástól való eltérés jogkövetkezményeire,
- az esetleges teljesítés helyét és legkésőbbi határidejét,
- a hasznosítás időtartamát,
- az induló árat, az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket,
- a bánatpénz vagy óvadék összegét, fizetési feltételeit,
- az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére, idejére, módjára,
- a pályázati- vagy versenytárgyalás helyét és időpontját,
- az ajánlatok bírálati szempontjait,
- tájékoztatást arról, hogy 20 %-nál nagyobb ajánlati ár különbözet esetén nem kötelező versenytárgyalást (licitet) tartani,
- az eredményhirdetés tervezett időpontját és módját,
- szerződéskötés tervezett időpontját,
- ajánlattevő figyelmének felhívását, hogy a pályázati/versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadására, és az ellenszolgáltatás teljesítésére az ajánlatban, versenytárgyalás esetében a versenytárgyalási jegyzőkönyvben nyilatkoznia kell.
(3) Amennyiben a pályázat/versenytárgyalási felhívás a hirdetményben rövidített szöveggel jelenik meg, utalni kell arra, hogy a teljes szöveg kitől vehető át, és a részletes pályázati kiírás/versenytárgyalási felhívás a www.keszthely.hu internetes portálon is elérhető.
(4) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati felhívásban, illetve a versenytárgyalás időpontját a versenytárgyalási felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtásának határideje, illetve versenytárgyalás esetében a versenytárgyalás időpontja között legalább 15 nap elteljen.
(5) A bérbeadó a pályázat útján történő hasznosítás esetén meghatározhatja a vagyontárgy hasznosításának konkrét célját, amennyiben az ingatlan jellege vagy a lakosság ellátása ezt indokolja. Ez esetben a hasznosítás a jogviszony fennállása alatt egyoldalúan nem változtatható meg.
(6) A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig vonhatja vissza. A felhívás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.
(7) A nyílt versenytárgyalási felhívás visszavonása legkésőbb a versenytárgyalás időpontjában közölhető. A zárt versenytárgyalásra meghívottakat a versenytárgyalási felhívás visszavonásáról lehetőleg a versenytárgyalás időpontját megelőzően írásban értesíteni kell.
A versenytárgyalási és a pályázati biztosíték (bánatpénz), a pályázati ajánlat
(1) A pályázaton/versenytárgyaláson való részvétel biztosíték adásához, illetve vételár fedezet meglétének igazolásához köthető, amelyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg kell az ajánlattevőnek a kiíró rendelkezésére bocsátani.
Amennyiben a versenytárgyaláson a kiírás szerint a vételárat egészben vagy részben állami-, európai uniós-, vagy egyéb forrásból finanszírozni kívánó pályázó is jogosult indulni, úgy az indulás feltétele a vételár 20%-nak megfelelő összegű rendelkezésre álló fedezet igazolásának bemutatása.
(2) A pályázati/versenytárgyalási biztosíték (bánatpénz) a pályázati kiírásban/versenytárgyalási felhívásban szereplő összeg, legfeljebb az induló bruttó ár 10 %-a, de minimum 5.000,- Ft, amelyről az induló ár meghatározásával együtt kell dönteni. A bánatpénz összegét a felek eredményes pályázat/versenytárgyalás esetén előlegnek tekintik, fizetés esetén a vételárba beszámít. Bérbeadás esetén a bánatpénz összege az egy havi bruttó bérleti díjjal megegyező összeg, amely eredményes pályázat/versenytárgyalás esetén az óvadékba, illetve a fizetendő bérleti díjba beszámít.
(3) A bánatpénz visszajár:
- a pályázati/versenytárgyalási felhívás visszavonásától,
- az ajánlatok érvénytelenségének, eredménytelenségének megállapításától,
- az ajánlatok elbírálásától
számított 15 napon belül.
(4) Nem jár vissza a bánatpénz, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartalma alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható okból hiúsult meg.
(5) A pályázati ajánlatnak minimálisan tartalmaznia kell:
- a pályázat fajtájának megjelölését,
- a pályázat tárgyának meghatározását, azonosító adatait
- a vagyontárgy hasznosításának célját,
- adott esetben a hasznosítás időtartamát,
- a megajánlott ellenszolgáltatást, az ellenszolgáltatás teljesítésének módját, határidejét, az ellenszolgáltatással kapcsolatos, a pályázati felhívásban meghatározott kikötésekre és feltételekre vonatkozó elfogadó nyilatkozatot,
- az esetleges egyéb bírálati szempontoknak megfelelő megajánlást,
- a bánatpénz befizetésének igazolását,
- a pályázati felhívás feltételeinek elfogadására és az ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkozó nyilatkozatot,
- a pályázati felhívásban meghatározott egyéb adatot, illetőleg okiratot.
A pályázat benyújtása
(1) Az ajánlatot zárt borítékban, a felhívásban meghatározott módon kell benyújtani, és fel kell tüntetni rajta az adott pályázatra utaló jeligét. A pályázat akkor minősül határidőre benyújtottnak, ha az ajánlattételi határidő lejártáig a felhívásban megadott címre beérkezik.
(2) Az ajánlattevő az ajánlatához az elbírálástól számított 30 napig, illetve az általa befizetett bánatpénz visszautalásának napjáig kötve marad.
Az ajánlatok bontása
(1) Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlati felhívásban megadott időpontban kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül.
(2) Az ajánlatok bontását a pályázat kiírója nevében eljáró szervezet legalább két tagja végzi.
(3) Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni a vagyontárgy vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szervezet vezetőjének.
A pályázati ajánlatok érvénytelensége
(1) Az érvénytelen ajánlatot tevők a pályázat további szakaszában nem vehetnek részt.
(2) Az ajánlatok felbontásakor, illetve azt követően az ajánlatok értékelésekor meg kell állapítani, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek, valamint azt, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
(3) Érvénytelen az ajánlat, ha:
a.) az ajánlatot a benyújtásra meghatározott határidő letelte után nyújtották be,
b.) a bánatpénzt az ajánlattevő nem bocsátotta a kiíró rendelkezésére, vagy annak befizetését nem igazolta,
c.) olyan ajánlattevő nyújtotta be, amelyik nem jogosult részt venni a pályázaton,
d.) az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírás tartalmi feltételeinek,
e.) a pályázati felhívásban megadott induló árnál alacsonyabb összegű ajánlati árat tartalmaz,
f.) az ajánlati felhívásban meghatározott mellékleteket nem tartalmazza.
A pályázati tárgyalás kétfordulós pályázat esetén
(1) A pályázati tárgyalást a pályázati ajánlattételi határidő lejártát követő 15 napon belül meg kell tartani.
(2) A pályázati tárgyaláson csak az az ajánlattevő vehet részt, akinek az ajánlatát az ajánlatkérő nem minősítette érvénytelennek.
(3) A pályázati tárgyalást a pályázati felhívás kiírója, vagy az általa megbízott személy vezeti, aki gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről.
(4) A pályázati tárgyalást nem folytathatja le az a személy, aki
a) az ajánlattevővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
b) az ajánlattevő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja;
c) az ajánlattevő szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója;
e) egyéb okból elfogult.
(5) A pályázatot kiíró és a pályázati tárgyalást lefolytató személy a vele szemben fennálló kizárási okot köteles haladéktalanul bejelenteni a jegyzőnek. Az elfogultságot a pályázó is bejelentheti.
(6) Az elfogultság fennállásáról a jegyző dönt.
(1) Ha a beérkezett ajánlatokban szereplő összegek különbsége meghaladja a 20 %-ot, nem kötelező versenytárgyalást (licitet) tartani.
(2) A licit lebonyolítása során az ajánlatokat legalább a pályázati kiírásban meghatározott összeggel lehet emelni.
(3) A pályázatot az az ajánlattevő nyeri meg, amelyik a pályázati felhívásban meghatározott bírálati szempont szerinti legkedvezőbb ajánlatot adta.
(4) Ha a beérkezett vagy a pályázati tárgyalás (licit) során megtett ajánlatok összege megegyezik, és új ajánlatot egyik ajánlattevő sem tesz, a tárgyalást levezető személy a nyertes ajánlattevőt sorsolással állapítja meg.
(5) A levezető személy a pályázat eredményét a pályázati tárgyaláson kihirdeti. Az eredmény megállapítását követően az érintett ajánlattevőket tájékoztatni kell a szerződéskötés feltételeiről és határidejéről.
(6) A pályázati tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
- a pályázati tárgyalás helyét, idejét,
- a jelenlévők nevét, megjelölését, képviseleti jogosultságukat és igazolásuk módját, aláírását a jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti íven feltüntetve,
- a levezető személyét,
- a pályázati tárgyalás menetét, a liciten tett ajánlatokat,
- a pályázati tárgyalás eredményét vagy eredménytelenségét,
- a nyertes ajánlattevő személyét és ajánlatát,
- a második legjobbnak ítélt ajánlattevő személyét és ajánlatát,
- szerződéskötés feltételeire és határidejére vonatkozóan megadott kioktatás megtörténtét,
- hitelesítő aláírásokat, bélyegzőlenyomatot.
A versenytárgyalás
(1) A versenytárgyalást a versenytárgyalási felhívásban meghatározott helyen és időpontban kell megtartani.
(2) A versenytárgyalást a versenytárgyalás kiírója vagy az általa megbízott személy vezeti, és jegyzőkönyvvezető útján gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről.
(3) A versenytárgyalást nem folytathatja le az a személy, aki
a) az ajánlattevővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
b) az ajánlattevő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja;
c) az ajánlattevő szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója;
e) egyéb okból elfogult.
(4) A versenytárgyalás kiírója vagy az általa megbízott személy a vele szemben fennálló kizárási okot köteles haladéktalanul bejelenteni a jegyzőnek. Az elfogultságot a versenytárgyaláson résztvevő is bejelentheti.
(5) Az elfogultság fennállásáról a jegyző dönt.
(6) A versenytárgyalás vezetője:
- gondoskodik a versenytárgyalás technikai feltételeiről,
- gondoskodik arról, hogy az ajánlattevők kizárólag egy csoportban, az érdeklődőtől jól elkülöníthetően foglaljanak helyet,
- a jelenlévőket számba veszi,
- tájékoztatást ad a licitlépcső mértékéről,
- az árverés megkezdésekor közli a kikiáltási árat és felhívja az ajánlattevőket a licitálásra,
- mindenkor közli, illetve szóban rögzíti, hogy ki tartja a kikiáltási árat, ki emeleti a licitárat (sorszám szerint)
- dönt a versenytárgyalás bezárásáról, gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről,
- intézkedik a visszafizetendő versenytárgyalási előlegekről.
(7) A nyilvános versenytárgyaláson az önkormányzat versenytárgyalás lebonyolításával megbízott képviselőin (versenytárgyalás vezetője, jegyzőkönyvvezető), valamint vezetőin (polgármester, alpolgármester(ek), jegyző, aljegyző, érintett szakmai osztályvezetői) kívül az ajánlattevők, illetve meghatalmazással rendelkező képviselők is részt vehetnek. A zártkörű versenytárgyaláson az önkormányzat versenytárgyalás lebonyolításával megbízott képviselőin (versenytárgyalás vezetője, jegyzőkönyvvezető), valamint vezetőin (polgármester, alpolgármester(ek), jegyző, aljegyző, érintett szakmai osztályvezetői) kívül kizárólag a meghívott ajánlattevők, illetve azok meghatalmazott képviselői vehetnek részt.
(8) A versenytárgyaláson az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt időben és helyen jelentkezett és nyilatkozik arról, hogy:
a) legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, illetve a bérleti díjjal vagy
b) a versenytárgyaláson való nyertessége esetén az Önkormányzattal kötött adásvételi előszerződés aláírásától számított 30 napon belül a vételár egészben vagy részben történő megfizetésének finanszírozására irányuló állami-, európai uniós-, vagy egyéb forrásból juttatott támogatás elnyerésére pályázatot nyújt be (a pályázat kiírója, a pályázati azonosító, a benyújtás valamint az elbírálás határidejének megjelölésével).
(9) A versenytárgyaláson részt venni személyesen vagy meghatalmazás útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy közjegyző által hitelesített teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
(10) Az ajánlattevő a versenytárgyaláson történő adategyeztetésnél köteles bemutatni a versenytárgyalás vezetőjének:
- személyi igazolványát, egyéni vállalkozói igazolványát, (illetve az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltására irányuló szándéknyilatkozatot) illetve ha a jelentkező gazdasági társaság, akkor 30 napnál nem régebbi cégkivonatot (illetve a folyamatban lévő cégbejegyzési eljárás igazolását)
- a versenytárgyalási biztosíték (bánatpénz) letétbe helyezésének igazolását (amennyiben bánatpénz szükséges)
- legalább a kikiáltási ár erejéig szóló fedezetigazolást, vagy a vételár megfizetését részben vagy egészben finanszírozó állami-, európai uniós-, vagy egyéb forrásból juttatott támogatás elnyerésére irányuló pályázatnak az Önkormányzattal kötött adásvételi előszerződés aláírásától számított 30 napon belüli benyújtásra irányuló kötelezettségvállaló nyilatkozatot (a pályázat kiírója, a pályázati azonosító, a benyújtás valamint az elbírálás határidejének megjelölésével)
- meghatalmazott esetén a közokiratba, vagy közjegyző által hitelesített teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást.
(11) A licit lebonyolítása során az ajánlati összeget legalább a versenytárgyalási felhívásban meghatározott összeggel lehet emelni. A licitálásban részt vevők kézfelemeléssel licitálhatnak.
(12) A versenytárgyalás vezetője minden egyes újabb ajánlatnál rögzíti azt, hogy ki tartja az összeget.
(13) A versenytárgyalást addig kell folytatni, amíg az ajánlati árat egy licitáló tartja csak. Ha a versenytárgyaláson készpénzes ajánlattevő és pályázati forrásból fizetni szándékozó ajánlattevő is pályázik, úgy a licit során kialakuló azonos ajánlatkor a készpénzes ajánlattevőt kell nyertesnek nyilvánítani.
(14) Ha a versenytárgyalás (licit) során megtett ajánlatok összege megegyezik, és új ajánlatot egyik ajánlattevő sem tesz, a tárgyalást levezető személy a nyertes ajánlattevőt – a (13) bekezdésben foglalt kivétellel – sorsolással állapítja meg.
(15) A levezető személy a versenytárgyalás eredményét a versenytárgyaláson kihirdeti. Az eredmény megállapítását követően az érintett ajánlattevőket tájékoztatni kell a szerződéskötés feltételeiről és határidejéről.
(16) A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
- a versenytárgyalás helyét, idejét,
- a jelenlévők nevét, megjelölését, képviseleti jogosultságukat és igazolásuk módját, aláírását a jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti íven feltüntetve,
- a levezető személyét,
- a versenytárgyalás menetét, a liciten tett ajánlatokat,
- a versenytárgyalás eredményét vagy eredménytelenségét,
- a nyertes ajánlattevő személyét és ajánlatát,
- a második legjobbnak ítélt ajánlattevő személyét és ajánlatát,
- szerződéskötés feltételeire és határidejére vonatkozóan megadott kioktatás megtörténtét.
A versenytárgyalásról készült jegyzőkönyvet a versenytárgyalást vezető személy és a jegyzőkönyvvezető, valamint a versenytárgyalási vevő, illetve bérlő és egy a versenytárgyaláson résztvevő személy írja alá.
A szerződéskötés
(1) A pályázatot elnyert, illetőleg a versenytárgyaláson nyertes ajánlattevővel az eredményhirdetéstől számított 30 napon belül szerződést kell kötni.
Pályázati forrásból finanszírozandó vásárlás esetén a versenytárgyaláson nyertes ajánlattevővel az eredményhirdetéstől számított 30 napon belül adásvételi előszerződést kell kötni, mely szerződésben a végleges adásvételi szerződés megkötésének határidejét a pályázat elbírálásának határnapját követő 30 napban, de legfeljebb az előszerződés megkötésétől számított 12 hónapban kell megjelölni.
A vételárat pályázati forrásból megfizetni szándékozó nyertes ajánlattevő az előszerződés megkötésével egyidejűleg köteles a befizetett pályázati vagy versenytárgyalási biztosítékot legalább a bruttó vételár 20 %-ig a vevőnek meghiúsulási kötbér jogcímen kiegészíteni és az Önkormányzat bankszámlájára megfizetni.
Ha a szerződéskötés a készpénzes vevőnek (nyertes ajánlattevőnek) felróható okból hiúsul meg, a szerződést a második legjobbnak ítélt ajánlattevő kötheti meg, az írásbeli értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül.
Ha a szerződéskötés a vételárat állami-, európai uniós-, vagy egyéb forrásból juttatott támogatásból megfizetni szándékozó nyertes ajánlattevőnek felróható okból hiúsul meg, úgy az önkormányzat nem köteles a második legjobbnak ítélt ajánlattevővel szerződést kötni.
Amennyiben a vételárat pályázati forrásból megfizetni szándékozó nyertes ajánlattevő az adásvételi előszerződés megkötésétől számított 30 napon belül – a pályázat beérkezéséről szóló tájékoztatással vagy igazolással – nem igazolja a vételárat állami-, európai uniós-, vagy egyéb forrásból juttatott támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtását, vagy a végleges adásvételi szerződés megkötésétől eláll, vagy a benyújtott pályázat alapján nem részesül támogatásban, úgy a befizetett meghiúsulási kötbért elveszíti.
(2) Műemlékvédelem alatt álló, illetőleg műemléki jelentőségű területre vagy műemléki környezetben lévő ingatlanra szerződés csak a műemlékvédelmi hatóság által meghatározott feltétellel köthető.
(3) Tulajdonjog átruházásakor ki kell kötni a tulajdonjog fenntartását a vételár teljes kiegyenlítéséig és a teljes vételár meghatározott időre történő meg nem fizetésére az elállási jogot.
(4) Amennyiben a bérbeadó a 20. § (5) bekezdése alapján a vagyontárgy kötött hasznosítását írta elő, és a bérlő az előírt tevékenységet megváltoztatja, a bérbeadó a bérleti szerződést csere ingatlan és pénzbeli kártalanítás nélkül felmondhatja.
(5) Értékesítés esetén a vevő a vételárat a szerződéskötéstől számított 30 napon belül köteles kifizetni.
Amennyiben az ingatlan megvásárlásának a jogát olyan pályázó nyerte el, aki nyertes pályázat esetén fizetni szándékozó vevőnek minősül, vele a pályázathoz szükséges előszerződésben vagy adásvételi szerződésben a támogatás kiutalásának határidejeként megjelölt időpontig tartó, de legfeljebb a végleges szerződés megkötésétől számított 90 napos határidőt kell kikötni fizetési határidőnek.
A pályázat eredménytelensége
(1) Eredménytelen a pályázat, ha egyetlen érvényes pályázat sem érkezik, egyetlen ajánlat sem éri el a meghirdetett összeget, vagy a pályázatot elnyert, illetve a 11. § (1) bekezdés szerinti pályázó 30 napon belül nem köt szerződést.
(2) Eredménytelen a versenytárgyalás, ha azon egyetlen ajánlattevő sem jelenik meg, vagy a versenytárgyalás győztese, illetve a 11. § (1) bekezdés szerint írásban értesített második legjobbnak ítélt ajánlattevő 30 napon belül nem köt szerződést.
(3) A kiíró a pályázatot/versenytárgyalást eredménytelenné nyilváníthatja akkor is, ha a lefolytatott eljárás, vagy az annak eredményeként létrejövő döntés városérdeket sérthet, vagy valakinek jogszabályban védett, vagy méltányolható jogos magánérdekét sérti.
A kiírás módosítása
(1) Az eljárás folyamán – (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kiíró nem változtathatja meg azt a döntéshozatal során alkalmazandó eljárási vagy pályázati feltételt (elbírálási módot), amelyet akár az ajánlati felhívásban, akár meghívás során a pályázóval közölt.
(2) A kiíró a felhívásban és a pályázati kiírásban szereplő, illetve a pályázó(k) tudomására hozott feltételeket a pályázat során csak egy alkalommal változtathatja meg, ha ezt a jogát kifejezetten fenntartotta magának. A módosítás érintheti:
a) a kiíró által a dokumentációban meghatározott feltételeket,
b) a pályázatok benyújtási határidejét. A határidőt csak meghosszabbítani lehet, legfeljebb 30 nappal.
(3) A kiíró a változtatást a pályázati kiírás közzétételére vonatkozó szabályok szerint teszi közzé azzal, hogy az érintetteket arról haladéktalanul írásban is értesíti. Az értesítésben utalni kell arra, hogy a változtatásra tekintettel a korábban benyújtott pályázatokat miként kezeli.
Fogalmak
A Szabályzat alkalmazásában az alábbi fogalmakat a következő értelemben kell alkalmazni:
a) Kiíró (ajánlatkérő): a képviselő-testület. A képviselő-testület felhatalmazása alapján kiírók lehetnek a polgármester, a rendeletben meghatározott vagyongazdálkodók.
b) Ajánlattevő (pályázó): bármely belföldi vagy külföldi természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, beleértve azt az esetet is, amikor az e rendelkezés szerint ajánlattevőnek minősülő személyek - ha a kiírás megengedi - együttes pályázati ajánlattétel céljából konzorciumot, vagy e célra alapított más alkalmi egyesülést (a továbbiakban: konzorcium) hoznak létre. A konzorciumban pályázóknak a pályázati eljárásban egyetemlegesek a kötelezettségeik.
c) Önkormányzati vagyon: a jelen rendelet hatálya alá tartozó vagyon.
d) Nyilvános ajánlati felhívás: az önkormányzati vagyon (vagyonrész) értékesítésére és hasznosítására vonatkozó versenyeztetést indító, az ajánlattételi határidőt valamint az ajánlatok elbírálásának szabályait és időpontját is tartalmazó hirdetmény, amelyet a lehetséges ajánlattevők – egyedileg előre meg nem határozott köre – részére tesznek közzé.
e) Zártkörű (meghívásos) pályázat: az önkormányzati vagyon (vagyonrész) értékesítésére és hasznosítására vonatkozó ajánlattételre oly módon történő felhívás, hogy az eljárásban kizárólag a kiíró által meghívottak tehetnek ajánlatot.
f) Egyfordulós pályázat: olyan versenyeztetési eljárás, melynek kiírása során az ajánlati felhívásban valamennyi pályázati feltétel szerepel és a beérkezendő ajánlatok a megkötendő szerződés részét képezik.
g) Többfordulós pályázat: olyan versenyeztetési eljárás, melynek első fordulóján érvényes ajánlatot tett ajánlattevők közül a kiíró kiválasztja a következő forduló résztvevőit.
h) Alternatív ajánlat: a több változatú ajánlat.
i) Pályázati felhívás zártkörű (meghívásos) pályázat esetén: a pályázati kiírás legfontosabb elemeit tartalmazó meghívó.
j) Dokumentáció: az adott pályázattal kapcsolatos részletes pályázati kiírást, eljárást és az értékesítendő, hasznosítandó vagyonnal kapcsolatos információkat és részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentum, mely a pályázati felhívásban meghatározott helyen és időben titoktartási nyilatkozat és meghatározott ellenérték ellenében megvásárolható.
k) Értesítés (tájékoztatás): a pályázat szempontjából releváns információt az érintettel levél, telefax, telex vagy távirat útján kell közölni, melynek egy hivatalosan aláírt példányát később postai úton is el kell juttatni. Ha a kiírás vagy a kiíró eltérően nem rendelkezik, az érintettel a joghatással járó, vagy egyébként a pályázó érdekeit lényegesen érintő információkat a keletkezéstől (meghozataltól) számított tíz napon belül kell közölni.
l) Legjobb ajánlat: Főszabály szerint az összességében legjobb ajánlat minősül a legjobb ajánlatnak, de a kiíró előzetes döntése alapján legjobb ajánlatnak minősülhet a legjobb ár.

1. függelék a 33/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó ingatlanok felsorolása forgalomképesség szerinti megjelöléssel

2. függelék a 33/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó ingatlanok felsorolása

3. függelék a 33/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódó vagyonkezelői szerződések főbb adatai
1. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 13. § (1) bekezdés 2. és 14. pontjaiban foglalt alábbi közfeladatok ellátására
2. településüzemeltetés (… közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása)
14. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is
az önkormányzat a tulajdonában lévő Városi piac részét képező keszthelyi 638 és 637/3 hrsz-ú piactér, a 649, 650 hrsz-ú ingatlanokra, valamint a 208/2010. (VI. 24.) sz. képviselő testületi határozatban megjelölt 714/2 hrsz-ú (Fő tér) területre és 633/21 hrsz-ú üzlet elnevezésű ingatlanokra, továbbá az ingatlanokon található felépítményre és parkolóra a piac üzemeltetésével összefüggő önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelői jog.
A vagyonkezelői jogot kijelöléssel ingyenesen az önkormányzat tulajdonában lévő Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Nonprofit Kft. szerzi meg. A vagyonkezelési szerződés megkötéséről, tartalmának meghatározásáról a képviselő-testület dönt. A vagyonkezelés gyakorlásának ellenőrzését Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Pénzügyi, Jogi Bizottság által látja el.
1

Módosította a 32/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. január 1. napjától.

2

Módosította a 32/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. január 1. napjától.

3

Módosította a 27/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. november 28-tól.

4

Beillesztette a 32/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. január 1. napjától.