Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2006.(X.27.) önkormányzati rendelete

Keszthely Város területén érvényesülő távhőszolgáltatási díjak megállapításáról, valamint az áralkalmazási és díjfizetési feltételekről

Hatályos: 2006. 11. 01- 2016. 05. 27

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 60.§ (3) bekezdésében és az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletében kapott felhatalmazás alapján Keszthely város területén érvényes hatállyal Keszthely Város Képviselő-testülete a következők szerint rendelkezik.


A rendelet hatálya


1.§


A rendelet hatálya kiterjed a Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft.-re és a távhőszolgáltatást is végző más gazdálkodó szervezetekre (a továbbiakban együtt: távhőszolgáltató), valamint a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználókra és díjfizetőkre.


Általános szabályok


2.§


A Tszt., a 157/2005. (VIII.15.) sz. kormányrendelet és annak 3. számú mellékleteként kihirdetett Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (TKSZ.) és a jelen rendelet alkalmazása szempontjából:


a) Az alapdíj a távhőszolgáltatás folyamatos igénybevételének lehetőségéért és a távhőszolgáltatás igénybevételéért fizetendő, 1 légköbméterre, illetve 1 MW-ra (megawattra) megállapított éves díj.


b) A hődíj a felhasználó által vételezett (felhasznált) hőmennyiség után fizetendő, 1 GJ-ra (gigajoule-ra) megállapított díj.


c) Lakossági (háztartási) célú távhőszolgáltatási díjat kell alkalmazni a távhőszolgáltatással ellátott lakásra, valamint a lakóépületben és a lakást is magában foglaló vegyes célra használt épületben lévő, a lakások rendeltetésszerű használatára szolgáló és e rendeltetésének megfelelően használt épületrészekre. A lakások rendeltetésszerű használatára szolgáló épületrészek különösen: a kapualj, a lépcsőház, a folyosó a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC, a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a gépkocsi tároló, a központi berendezések helyiségei, a közös pince- és padlástérség.


d) Nem lakossági (háztartási) célú távhőszolgáltatási díjat kell alkalmazni a c) pont hatálya alá nem tartozó, távhőszolgáltatással ellátott épületekre, épületrészekre.


e) Vitás esetben azt, hogy az épület vagy az épületrész a c), vagy az d) pont hatálya alá tartozik-e, a távhőszolgáltató a  felhasználó által beszerzett hiteles tulajdoni lap, használatbavételi engedély vagy az építésügyi hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány alapján állapítja meg.


Távhőszolgáltatási díj


 3. §


(1) [1]A távhőszolgáltatásért a felhasználó, illetőleg a díjfizető alapdíjat és hődíjat (a továbbiakban együtt: távhőszolgáltatási díj) köteles fizetni.


(2) Ha több személy tulajdonában lévő, hőközponti vagy hőfogadói mérés szerinti távhőszolgáltatásban részesülő épület távhőszolgáltatási díjait egy összegben egyenlítik ki, a felhasználó képviselője a távhőszolgáltató részére köteles írásban nyilatkozni a nem lakossági célú távhőellátásként igénybe vett távhőszolgáltatás arányáról. A nyilatkozatot a bejelentésben szereplő adatok változása esetén is meg kell tenni. A nyilatkozat tartalmáért a nyilatkozattevő felelősséggel tartozik. A nyilatkozat elmulasztása esetén – a nyilatkozat megtételét követő mérőleolvasás időpontjáig – a távhőszolgáltató jogosult a nem lakossági célú távhőszolgáltatási díjakat alkalmazni.


(3) A szolgáltató tulajdonában lévő hőközpontból vagy hőfogadóból hőközponti vagy hőfogadói mérés szerinti szolgáltatásban részesülő felhasználók az (1) bekezdésben foglaltak szerint, vagy a távhőszolgáltatóval kötött külön megállapodás alapján az  általános díjtételek helyett a választható díjtételek megfizetését a következő feltételek együttes fennállása esetén választhatják:


a) az egy hőközpontról vagy hőfogadóról ellátott valamennyi épület, épületrész vagy lakossági célú, vagy nem lakossági célú távhőszolgáltatási díj alkalmazásának hatálya alá tartozik;


b) valamennyi egy hőközponthoz vagy hőfogadóhoz tartozó felhasználó legalább 12 naptári hónapra vállalja a távhőszolgáltatási díjak egy összegben való, felhasználókra és díjfizetőkre történő szétosztás nélküli megfizetését;

      

c) a felhasználók tudomásul veszik, hogy a távhőszolgáltatóval kötött megállapodásuk felhasználóknak felróható okból történő meghiúsulása nem érinti azt a kötelezettséget, hogy a megállapodás időtartama alatt a távhőszolgáltatási díj fizetését a megállapodásban foglaltak szerint kell teljesíteni;


d) a felhasználók megjelölik azon képviselőjüket, akinek a részére a távhőszolgáltató az alapdíjat és hődíjat egyaránt tartalmazó egyösszegű számlát kiegyenlítés végett megküldi.


(4)  A távhőszolgáltató a (3) bekezdésben szabályozott megállapodást 12 hónapi időtartamra kötheti meg. A megállapodás időtartama ismételten is meghosszabbítható, ha az újabb 12 hónapra szóló megállapodás a meghosszabbított megállapodás lejártát közvetlenül követő napon lép hatályba. Ha a megállapodás meghosszabbítására nem kerül sor, akkor lehet ismét megállapodást kötni, ha a korábbi megállapodás időtartamának megszűnése óta legalább 12 hónap már eltelt.


(5) A távhőszolgáltatási díjak nem tartalmazzák a felhasználói berendezések feltöltéséhez, üzemeltetéséhez, továbbá – az 4. § (3) bekezdés c) és e) pontjai kivételével – a használati melegvíz-szolgáltatáshoz felhasznált közműves ivóvíz víz- és csatorna díját. A közműves ivóvíz megvásárlása, ha a vízmérő a felhasználó nevén van nyilvántartva az érintett ingatlan(ok) tulajdonosainak feladata, úgyszintén az ezzel kapcsolatos költségek szétosztása és elszámolása az egy szolgáltatói hőközponthoz tartozó ingatlanok tulajdonosai (tulajdonosi közösségei) között. Abban az esetben, ha a vízmérő a szolgáltató nevén van nyilvántartva a közműves ivóvíz megvásárlásával és elvezetésével, valamint a szétosztásával kapcsolatos költségeket a felhasználó a szolgáltatónak megtéríti. 


(6) A díjakat a távhőszolgáltató által kiállított számlán feltüntetett, a számla keltétől
 számított 8 naptári napnál nem rövidebb fizetési határidő lejártáig kell megfizetni.


(7) Amennyiben a vízfelmelegítéshez a közműves ivóvizet a szolgáltató bocsátja a felhasználó rendelkezésére, abban az esetben a víz- és csatornadíjat a távhőszolgáltató jogosult a felhasználónak, díjfizetőnek továbbszámláznia a  használati melegvíz hődíjfizetésének módja szerint.


Az alapdíj alkalmazása és fizetése


4. §


(1)  Az alapdíj a közüzemi szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítmény (MW) után naptári évre fizetendő éves díj (Ft/MW/év, és az ebből számított Ft/légköbméter/év).


(2)  Ha a Tszt. 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően díjszétosztás történik, továbbá épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén (Tszt. 43. § (5) bekezdés) a díjfizető, illetőleg a felhasználó az alapdíjat az (1) bekezdés alapján a tulajdonát képező épületrészre légtérfogat-arányosan jutó hőteljesítmény (MW) után fizeti.


(3)  Amennyiben az (1) bekezdés szerinti távhőszolgáltatás


a)    csak fűtési célú, fűtési alapdíjat,  


b)    csak vízfelmelegítés-szolgáltatás célú, vízfelmelegítési alapdíjat,


c)    fűtési- és vízfelmelegítés-szolgáltatás célú, az a) és b) pontoknak megfelelő együttes alapdíjat, kell fizetni.


(4)  A (3) bekezdés szerinti alapdíjak alkalmazásánál a légtérfogat számításánál az éléskamra (kamraszekrény), valamint az épületrész légterének a közművezetékeket védő burkolat mögötti része nem vehető figyelembe. Ha a távhőszolgáltatásban részesülő épületrész fürdőszobájában az előírt hőmérséklet biztosítását kiegészítő fűtéssel (pl.: villamos hősugárzóval) tervezték, az épületrész légtérfogatának megállapításánál a kiegészítő fűtéssel ellátott fürdőszoba légtérfogatának 60%-át kell számításba venni.


(5)  A távhőszolgáltatási díjfizetési kötelezettség szempontjából az ellátott épületrészen (lakáson, az egy önálló rendeltetési egységet képező, nem lakás céljára szolgáló helyiségeken), valamint a közös használatra szolgáló helyiségeken belül az egyes helyiségek ellátottsági különbsége nem vehető figyelembe.


(6) A felhasználó, illetőleg a díjfizető az alapdíj 1/12 részét a tárgyhónapban, a hó első napját követően, előre fizeti a távhőszolgáltatónak.


(7) Ha a felhasználó tulajdonában vagy kezelésében lévő felhasználói berendezések hibája vagy alkalmatlansága miatt nem teljesíthető a szolgáltatás, a felhasználónak az adott szolgáltatásra vonatkozó alapdíjat meg kell fizetnie.


(8) Ha a felhasználó év közben köt vagy mond fel általános közüzemi szerződést, a szerződéskötés, illetőleg felmondás évében a naptári évre számított alapdíjnak csak az arányos részét kell megfizetnie.


(9) A felhasználó a közüzemi szerződésben lekötött hőteljesítménynek, vagy a felhasználási hely légtérfogatának megfelelő éves alapdíját akkor is köteles a távhőszolgáltató részére megfizetni, ha távhőt nem vételezett. Meg kell fizetni az alapdíjat akkor is, ha a távhőszolgáltató a Tszt. 51. § (3) bekezdésének a) és b) pontjaiban szabályozott jogaival élve a távhőszolgáltatást felfüggesztette, továbbá a szerződés megszűnéséig abban az esetben is, ha a távhőszolgáltató a közüzemi szerződést a Tszt. 38. § (7) bekezdése alapján felmondta.


(10) Az alapdíj:

      a.) a távhőszolgáltató által vásárolt energia hordozó teljesítménydíjából

      b.) a távhőszolgáltató saját hőtermelő létesítményének gáz hődíja nélkül számított üzemeltetési, karbantartási és fejlesztési költségéből

      c.) a távhőszolgáltató egyéb eszközeinek (pl. távhővezetékének és tartozékainak, az általa üzemeltetett átvevő állomásoknak,  üzemi és egyéb épületeinek) az üzemeltetési, karbantartási és fejlesztési költségéből

      d.) az üzemeltetés fenntartás során szükségszerűen elfolyt víz díjából és

      df) a felmerülő és indokolt költség 3%-ában megállapított nyereségből

      e.) a távhőszolgáltató által működtetett ügyfélszolgálati iroda költségei

      áll.


A hődíj


5. §


  1. A hődíj fűtési és használati melegvíz (későbbiekben HMV) előállítására felhasznált hőmennyiség után fizetendő.


  1. A hődíj
    1. felhasznált gáz hődíjának költségéből
    2. a számítással meghatározott hőveszteégből
    3. a szükségszerűen elfolyt víz hőtartalma ellenértékéből áll.


  1. [2]


Fűtési hődíj mérés szerinti elszámolása és fizetése


6.§


(1) A fűtési hődíjat a közüzemi vagy egyedi szerződés szerinti lakossági és vagy felhasználó ellátását szolgáló hőközpontban (hőfogadó állomáson) felszerelt, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hitelesített hőmennyiség-mérővel mért hőmennyiség után a tárgyhót követően kell megfizetni.


(2)  Ha a felhasználó a távhőszolgáltatási díj díjfizetők közötti szétosztását nem kéri, a hőközpontban (hőfogadó állomáson) mért fogyasztás hődíját egy összegben fizeti.


(3) Ha a felhasználó a távhőszolgáltatási díj díjfizetők közötti szétosztását kéri, a hőközpontban (hőfogadó állomáson) mért fogyasztás hődíját a felhasználó (képviselője) és a távhőszolgáltató közötti megállapodásban foglalt szétosztási arányoknak megfelelően, megállapodás hiányában az épületben lévő épületrészek légtérfogata (légm3) arányában kell a díjfizetőknek megfizetni.


(4) A (3) bekezdés esetén a felhasználó képviselője kezdeményezheti a távhőszolgáltatónál a fűtési hődíj szétosztási arányainak megváltoztatását, a távhőszolgáltató a módosított (új) arányok szerinti szétosztást legkésőbb a bejelentés hónapját követő második hónaptól kezdődően teljesíti.


(5)   A távhőszolgáltató a fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőmennyiséget – minden olyan hónapban, amikor fűtési- és használati melegvíz-szolgáltatási célú hőfelhasználás egyaránt történik – külön-külön köteles meghatározni és számlázni.


(6) Ha az épületben és épületrészben elhelyezett hőmennyiségmérő adatainak leolvasása a felhasználó érdekkörében felmerült okból meghiúsul, a távhőszolgáltató jogosult az elszámolás alapját képező hőmennyiséget a TKSZ. 23.1. pontja szerint meghatározni.


(7) Díjfizető változás esetén a korábbi és az új díjfizető személyes adatairól,  hőfelhasználásának megosztásáról a felhasználó írásban nyilatkozik 15 napon belül és a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátja a fenti adatokat. Ennek alapján a távhőszolgáltató elszámoló számlát készít a korábbi díjfizető részére, legkésőbb a díjfizető változás és a mérőleolvasási adat bejelentését követő második hónapban.


Használati melegvíz elszámolása és fizetése


7.§


  1. A használati melegvíz előállítása a szolgáltatói vagy felhasználói hőközpontban történik.


  1. A szolgáltatói hőközpontban előállított használati melegvízhez a hidegvizet a szolgáltató, a felhasználói hőközpontban a felhasználó biztosítja.


  1. A felhasználói hőközpontban a felhasználó saját berendezéseivel állítja elő a HMV-t. A felhasználó hőközpontban elhelyezett hőmennyiségmérő alapján az 5§-6§ szerint fizeti meg a hődíjat. Ebben az esetben a felhasználó HMV felmelegítése miatt hődíjat nem fizet.


  1. A szolgáltatói hőközpontban előállított HMV után a hődíjat az (5)-(12) bekezdések szerint kell megfizetni.


  1. E rendelet hatálybalépését megelőzően használati melegvíz hőfelhasználása csak a TKSZ 18.3.3. pont alapján számítható, így 2006. és 2007. évre a hőközpontban a használati melegvíz felmelegítéséhez felhasznált hőmennyiség megállapítása a TKSZ. 18.3.3. pontjában foglaltak szerint történik. A hőközpontban 1m3 közműves ivóvíz felmelegítéséhez szükséges hőmennyiséget a távhőszolgáltató állapítja meg. Az 1 m3 közműves ivóvíz felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség az m x c x dt számításával határozzuk meg.  2008. évtől és az azt követő években a TKSZ 18.3.2 alapján határozandó meg. Ezt a fajlagos hőmennyiséget a távhőszolgáltató évente szeptember 30-áig köteles hőközpontonként felülvizsgálni és újra megállapítani. Ennek eredményéről a távhőszolgáltató a felhasználó képviselőjét az év október 31-éig írásban köteles tájékoztatni. Az újonnan megállapított fajlagos hőmennyiséget az október havi hőfelhasználás elszámolásától kezdődően kell alkalmazni.


  1. A felhasználónál HMV mennyisége úgy számítandó, hogy a felhasználóhoz tartozó díjfizetőknél beépített, hitelesített melegvízmérő órák mért fogyasztását összeadjuk. A melegvíz mérők hitelesítéséről a felhasználó ill. díjfizető köteles gondoskodni. Amennyiben a vízmérők hitelesítése lejárt, a vízmérő bármilyen oknál fogva nem működik, ill. azon helyeken, ahol vízmérő nincs beépítve, a szolgáltató Üzletszabályzatában meghatározott m2-re vetített átalánydíjat köteles a felhasználó (díjfizető) megfizetni, attól az időponttól kezdődően, ahol az utolsó hiteles mérőleolvasása igazolt.


  1. A 6. pont alapján megállapított vízmennyiség és az 5. pontban leírt fajlagos hőmennyiség szorzataként kerül megállapításra a használati melegvíz hőmennyisége.


  1. A használati melegvíz előállításához szükséges víz (hideg) és csatorna díjat a 6. pontban leírt mennyiségek alapján a felhasználó, díjfizető köteles megfizetni.


  1. A felhasználó köteles a díjfizetők használati melegvíz felhasználásáról nyilatkozni, és a HMV mennyiséget a szolgáltatónak díjfizetőként megadni, annak hiányában, a felhasználó a felhasználói épület összes m2-e alapján az Üzletszabályzatban megadott átalányt köteles megfizetni, melyet a szolgáltató közvetlenül a felhasználónak számláz.


  1. A vízmennyiségmérők leolvasására és az elszámoló számla benyújtására évente egy alkalommal kerül sor. A közbenső időszakban a távhőszolgáltató részszámlázásos módszert alkalmaz. A felhasználó, díjfizető részfizetésként havonta, utólag az előző év vízfelhasználása 1/12-ed részének megfelelő – ilyen időszak hiányában a távhőszolgáltató és a felhasználó megállapodása szerinti – vízmennyiség hődíját fizetik.


  1. Az elszámoló számla alapját képező időszakban történt árváltozás esetén a távhőszolgáltató a melegvíz mennyiségét és annak díját a számlán megosztja. Ennek alapja a felhasználóktól beszerzett, továbbá a hőközpontban leolvasott, az árváltozás időpontjának megfelelő mérőállás. Az új díjat az előbbi mérőállásokat követő hőfelhasználásra kell alkalmazni. Az elszámoló számlában az egy éves teljes időszakot kell elszámolni a közbenső mérőállás és az alkalmazandó árak figyelembe vételével.  Bejelentett mérőállás-adat hiányában a távhőszolgáltató az épületrész hőfelhasználását a hőközpontban mért hőfelhasználás arányai szerint osztja meg.


  1. Felhasználó változás esetén a korábbi és az új felhasználó a mérőállást és a változás időpontját közösen írásban rögzíti és 15 napon belül a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátja. Ennek alapján a távhőszolgáltató elszámoló számlát készít a korábbi felhasználó részére, legkésőbb a felhasználó változás és a mérőleolvasási adat bejelentését követő második hónapban.


Csatlakozási díj


8. §


(1) Új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától az igényének kielégítését szolgáló hőteljesítmény rendelkezésre állásához szükséges szolgáltatói tulajdonú berendezések létesítése, bővítése, átalakítása céljából a távhőszolgáltató csatlakozási díjat kérhet. A csatlakozási díj nem foglalja magában a Tszt. 33. § (2) bekezdése szerinti, a távhőtermelőnek fizetett fejlesztési költségeket.


(2) A csatlakozási díjon felül a távhőszolgáltató kérheti az (1) bekezdés szerinti távhőigénylőtől annak a fejlesztési költségnek a távhőteljesítmény-igénnyel arányos részét is, amelyet a Tszt. 33. § (2) bekezdése szerinti megállapodás alapján a távhőtermelőnek fizetett.


(3)   A távhőszolgáltató üzletpolitikai okból eltekinthet a csatlakozási díj megfizetésétől, illetőleg annak összegét mérsékelheti.


(4)  A bejelentett új vagy növekvő távhőteljesítmény-igény kielégítésére, a fizetendő csatlakozási díj és a (2) bekezdés szerinti fejlesztési költség megfizetésére az igénybejelentőnek és a távhőszolgáltatónak egymással külön szerződést kell kötnie. 


(5)   A csatlakozási díj mértékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.


Díjvisszatérítés és pótdíjfizetés


9. §


(1)   Ha a távhőszolgáltató a felhasználóval szemben fennálló távhőszolgáltatási kötelezettségének folyamatosan három napot meghaladóan, neki felróható okból, vagy a Tszt. 40. § (2) bekezdése szerinti előzetes értesítés mellőzésével nem tesz eleget, az erre irányuló panasz bejelentésétől kezdve a közüzemi szerződésben meghatározott éves alapdíj – a szüneteltetés időtartamával arányos részének – a kétszeresét fizeti vissza.


(2)   A felhasználó a szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítményt túllépi (Tszt. 49. § (2) bekezdés a) pont), a felhasználónak pótdíjat kell fizetnie. A jogosulatlanul igénybevett többletteljesítmény után a pótdíj a közüzemi szerződésben megállapított – felhasználóra vonatkozó – szerződött teljesítményt meghaladóan igénybe vett többletteljesítményre jutó éves alapdíj 1/6-od része. Ismételt túllépés esetén a teljesítmény túllépés pótdíját a szolgáltató annyiszor számíthatja fel, ahány napon a jogosulatlan igénybevétel megtörtént.


(3)  Ha a felhasználó, illetőleg a díjfizető a Tszt. 49. § (2) bekezdésének c), d), f) és g) pontjaiban szabályozott szerződésszegést, vagy egyéb módon szabálytalan vételezést valósít meg, a szolgáltatás díján felül pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke a felhasználóra (díjfizetőre) vonatkozó éves alapdíj háromszorosa.


Vegyes és záró rendelkezések


10. §


(1)   A közüzemi szerződés megkötésekor, valamint a távhőszolgáltató kérésére a díjfizetők személyét a felhasználó közli a távhőszolgáltatóval.


(2) A távhőszolgáltató jogosult e rendeletben meghatározott áralkalmazási feltételeket és a 3. § (1) bekezdése szerinti díjakat a rendelet hatályba lépésekor fennálló közüzemi szerződések végrehajtása során is alkalmazni.


11. §


(1) A rendelet a 2006. november 01. napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésekor fennálló távhőszolgáltatási jogviszonyokra is alkalmazni kell.


(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Keszthely Város területén érvényesülő távhőszolgáltatási díjak megállapításáról, valamint az ár- (díj)alkalmazási feltételekről szóló 30/2006. (IX. 28.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.




                Dr. Markó Péter                                                                Ruzsics Ferenc

                       jegyző                                                                         polgármester




A 36/2006. (X. 27.) önkormányzati rendelet 1. sz. melléklete[3]




[1] Módosította a 36/2013. (X. 31.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. november 1-től.

[2] Módosította a 36/2013. (X. 31.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. november 1-től.

[3] Hatályon kívül helyezte a 36/2013. (X. 31.) önkormányzati rendelet 2013. november 1-től.