Nagycserkesz Község szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 15/2006. (IX.14.) KT. rendelet módosításáról

Hatályos: 2013. 09. 18

NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

9/2013. (IX.16.)

önkormányzati rendelete


Nagycserkesz Község szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló

15/2006. (IX.14.) KT. rendelet módosításáról


Nagycserkesz Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B.§. (1), (2) bekezdésében és a 6. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, valamint „a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről” szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9.sz. mellékletben  biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes Állami Főépítész,  környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, Nemzeti Környezetügyi Intézet, megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve, megyei kormányhivatal közlekedési felügyelősége, fővárosi és megyei kormányhivatal földhivatala, megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzője, mint Általános Építésügyi Hatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:



1.§ Nagycserkesz Község szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 15/2006.(IX.14.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


„I. fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya

1.§ (1) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban HÉSZ.) területi hatálya Nagycserkesz Község közigazgatási területére terjed ki.

(2) E kör alaprendelete a 253/1997. (XII.20) Korm. rendelet.

(3) A település közigazgatási területén építési telket és területet alakítani, területet felhasználni, épületet, építményt bontani, építeni, átalakítani, felújítani, e tevékenységekre hatósági engedélyt adni, a (2) bekezdésében meghatározott alaprendelet, valamint az 4/2003 törzsszámú Településrendezési Terv szabályozási tervei (T-2, T-2/1- T-2/18, T-3),továbbá a Nyírségterv Kft. 45/2012. munkaszámú T-2.b tervlappal, 1/2013. munkaszámú T-3.b-I., T-3.b.-II. és jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembevételével szabad.

(4) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.”


2.§ Nagycserkesz Község szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 15/2006.(IX.14.) önkormányzati rendelet 10. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:


Falusias lakóterületek

10.§ (1) A falusias lakóterület maximum 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, mezőgazdasági (üzemi) építmények, továbbá a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények, elhelyezésére szolgál.

A falusias lakóterületen telkenként maximum két rendeltetési egység helyezhető el.

(2) A falusias lakóterületen az alábbi melléképületek építhetők:

a.) Jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép) tároló,

b.) A háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan:

1. nyári konyha, mosókonyha, szárító,

2. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer,

magtár, góré, csűr, pajta)

3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,

4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem,

5. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)

6. pince, pince felépítménye,

7. előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.


A falusias lakóterületen az alábbi melléképítmények létesíthetők:

  közmű becsatlakozási műtárgy,

  közműpótló műtárgy,

  hulladéktartály – tároló,

  kirakatszekrény,

  kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló   műtárgy, a   terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

  kerti víz-, és fürdőmedence, napkollektor,

  kerti épített tűzrakóhely,

  kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,

  háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

  kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

 szabadonálló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop, és zászlótartó oszlop.

(3) Az építmények üzemeltetése során, az épületen kívüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértékeket.

(4) Oldalhatáron álló beépítésű övezetben, saroktelken szabadonálló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 20 m széles, és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak.

Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 20 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza. Min. 18 m szélességű telken az oldalhatáron álló beépítésű övezetben a telekhatártól 1 m távolságra is elhelyezhető az épület.

(5) Az előkertek, építési vonalak szabályozás, szabályozási terv és HÉSZ 7.§.(5) 4.a pont szerint.

(6) Az oldalkertek legkisebb szélessége általában az OTÉK 35.§. előírásai szerinti, kivételt képeznek a HÉSZ 7.§. (5) bekezdés 4.b. pont szerinti eltérésekkel.

(7) A hátsókertek mélysége a hátsó építési vonal által szabályozott a HÉSZ 7.§. (5) 4.c. pontja szerint.

(8) A falusias lakóterület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:

1. TÁBLÁZAT:


Sajátos

használat

szerinti

terület



Építési

övezet

jele


Beépítési

mód

Az alakítható építési telekre vonatkoztatott

Meg-engedett

maximális

építmény

magasság

(m)


Kialakítható

legkisebb

telekterület

méret

(m2)


Legkisebb

szélessége

(m)


Legkisebb

zöld-felületek

(%)


Leg-nagyobb

beépített-ség (%)


Falusias

lakó


Lf-1


Oldal-határon

álló

800

14

40

30

4,5

Lf -2

Oldal-határon

álló

900

16

40

30

4,5

Lf -3


Oldal-határon

álló

1500

16

40

30

4,5

Lf -4


Oldal-határon

álló

2000

18

40

30

4,5

Lf -5


Oldal-határon

álló

k

18

50

30

4,5



az Lf-1 építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület mérete csak abban az esetben alakítható ki, ha a kialakítható telekmélysége nem éri el a 30 m-t.

 Az Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4 jelű építési övezetekben 30% legnagyobb beépítettség az utcai telekhatártól 60 m-ig tartó telekrészre, az Lf-5 jelű építési övezetben az utcai telekhatártól 100 m-ig tartó telekrészre érvényes.

(9) Átmenő /két párhuzamos utcán beépíthető telekszélességű/ utcai telekhatárral rendelkező lakótelkeknél, 80 m telekmélység felett, megengedett mindkét utcafronton lakóépület létesítése.

(10) Állattartásra szolgáló épületek, helységek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat, és más ‚jelen HÉSZ-ban meghatározottakon túli építési feltételeket Nagycserkesz Község állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet határozza meg.

(11) Az Lf-1 , Lf-2, Lf-3, Lf-4, jelű építési övezetek lakóterületei funkcionális zónákra tagolódnak.

Előkert zóna:

 Az utcai telekhatártól az építési határvonalig, illetve oldalkertig terjedő zóna.

Lakó és gazdasági udvar zónája:

 Az utcai építési határvonaltól a hátsó építési határvonalig terjedő zóna.

Lakóudvar:

Az utcai telekhatártól 35 m-ig terjedő zóna. Lakófunkció

Gazdasági udvar:

 Az utcai telekhatártól 35 m-től 60 m-ig terjedő zóna.

Gazdasági funkció

Hátsókert:

 Az utcai telekhatártól számított 60 méteren túli telekrész nem beépíthető.

 Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépülettel egybeépítve létesíthető.

 Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

35 m – 60 m hosszú teleknél a min. 6 m hátsókert biztosítandó.

A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett az építési helyen, szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

(12) Az Lf-5 jelű építési övezetek lakóterületei az alábbiak szerint tagolódnak.

a) Lakó és gazdasági udvar zónája:

Az utcai telekhatártól 100 m-ig terjedő zóna. 

A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett az építési     helyen, szabadon elhelyezhetők, melyek az alábbiak lehetnek:

mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,

                   kereskedelmi, szolgáltató,

                    szállás jellegű,

                   hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

                   kulturális, közösségi szórakoztató épület

c) Hátsókert:

Az utcai telekhatártól számított 100 méteren túli telekrész nem beépíthető.

 (13) Tamásbokor, Cigánybokor, Horváth bokor, az alábbi építési anyagok felhasználásával és tömegalakításával lehet építkezni:

A tájba illeszkedés jelleg- és anyag használatának követelményei:

a) nyeregtetős, max. 8,0 m széles oromfalas vagy oromdeszkázott épület tömegek,

b) max. 0,75 m lábazati magasság,

c) falfelület vakolt és festett,

d) tetőhajlásszög 38-45° közötti,

e) héjazat: kerámia cserépfedés, nádfedés,

f.) kerítés, eresz- és orom deszkázat: faanyagú, színezés nélküli vagy sötétbarnára ,sötétszürkére pácolt.”


3.§ Nagycserkesz Község szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 15/2006.(IX.14.) önkormányzati rendelet 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


„Közlekedési és közmű elhelyezési, hírközlési terület

17.§ (1.) A Közlekedési területek, a szabályozási tervek, szabályozási vonalak és övezeti határok által meghatározott („K” övezeti jelzésű) közterületei.

(2.) A közlekedési- és közmű elhelyezési, hírközlési területeket, a nyomvonalas elemek közül az utak szélességét, a közműelhelyezési sávokat terv szerint biztosítani kell.

(3.) Az utak szabályozási vonallal meghatározott területsávja mentén létesítményt elhelyezni, csak a területsáv megtartásával szabad. E területsávot az annak mentén elhelyezni kívánt létesítmény védőtávolsága sem érintheti. A területsávba eső, meglévő építménnyel, közművel, útburkolattal, járdaburkolattal, fasorral stb. (keresztmetszeti elemekkel) kapcsolatos mindennemű tevékenység, csak a tervvel összhangban történhet.

(4.) A közlekedési területbe a kővetkező közutak tartoznak:

K-1. Országos főút :

36-os számú Polgár – Nyíregyháza II. rendű főút 22,0 m szabályozási szélesség, D-i oldalán gyalogos és kerékpárúttal.

K-2. Országos mellékutak:

3636. sz. út Nyírtelek – Nagycserkesz ,

3612. sz. út Tiszalúc – Nagycserkesz

3635. sz. út Nagycserkesz – Belegrád,

35 126. sz. út Nagycserkesz – Cigánybokor,

35 125. sz. út Nagycserkesz – Bájibokor,

36 126. sz. út Nagycserkesz – Bundásbokor,

szabályozási szélesség min. 18,0 m, illetve szabályozási terv szerinti érték.

K-3. Települési gyűjtőutak:

A T-2, Szabályozási Terv szerint alakítandók ki 18,0 m, 16,0 m szabályozási szélességgel.

K-4. Útkategóriák alapján a T-2 Szabályozási Tervekben meghatározott lakóutak és kiszolgáló utak, általában 16,0 m, 14,0 m, 12,0 m szabályozási szélességgel alakítandók ki.

K-5. Gyalogút, minimális szabályozási szélessége 3 m.

KM-1. Külterületi mezőgazdasági feltáró és összekötő út, minimum 16,0 m szabályozási szélességgel alakítandó ki.

KM-2. Mezőgazdasági kiszolgáló út, melyek minimális szélessége 12,0 m.

(5) A mezőgazdasági utak építési területszélességének szabályozását az úttengelytől egyenlő mértékben kell végezni. Ez alól kivételek a közcélú csatornával, természeti védettséggel, rendelkező területekkel szomszédos utak, ahol a szabályozási szélességet e területek határától kell kimérni.

(6) A közterületeken elhelyezett parkolókat csak fásítottan lehet kialakítani, négyegységenként egy előnevelt (min. 3 éves) környezetbe illő, a környéken őshonos fafaj telepítésével.

(7) Övezeti besorolással jelzett területből magánút telekalakítással létesíthető. A kialakított magánút telkét az ingatlan nyilvántartásba útként kell bejegyezni.

(8) A magánutak műszaki kialakításánál a közforgalmú utakra érvényes előírások szerint kell eljárni.

(9) A magánutak kialakítása, fenntartása és üzemeltetése során a kiszolgált összes telek vonatkozásában folyamatosan érvényesítendő a tűz és életvédelem, valamint a vagyon és és közszolgáltatások biztosítása.

(10) A magánút által feltárt telkeket úgy kell kialakítani és azon építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne. 

(11) A magánutat a tulajdonos, illetve a tulajdonostársak kötelesek kialakítani és fenntartani. A magánút alatt létesülő, és az érintett ingatlanokat kiszolgáló közművezetékek kiépítéséről és karbantartásáról a magánút tulajdonosa köteles gondoskodni.

(12) A magánút területén csak a közúti közlekedéssel kapcsolatos és azt kiszolgáló közlekedési építmények, közmű, közvilágítás, zöldfelület helyezhetők el. Épület nem helyezhető el.

(13) A magánutat, kiépítése esetén legalább 3,5 m széles útalappal kell ellátni.”




Záró rendelkezések



4. § Ez a rendelet 2013. szeptember 18-án lép hatályba.









                       Luzsinszki Lajosné                                              Dr. Varga Attila

                        polgármester                                                          aljegyző




Az önkormányzati törvényben biztosított jogkörömben eljárva a 9/2013. (XI.16.) önkormányzati rendeletet – mely Nagycserkesz Község szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 15/2006.(IX.14.) önkormányzati rendelet módosításáról szól – 2013. szeptember 17 napján kihirdetem.


Nagycserkesz, 2013.szeptember 17.






     Dr. Varga Attila

                                                                                                         aljegyző