​^[1]Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjában, a 36. § (1) bekezdésében és az 55. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

1. § ^[2]

(1)^[3] Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete védetté nyilvánítja az alábbi táblázatban felsorolt helyrajzi számú belterületi ingatlanok területét.

(2) Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Országos Természetvédelmi Tanács

• 65/1960 számú határozatával védetté nyilvánított Balaton-parti ősi park,
• 151/1960 számú határozatával védetté nyilvánított 71. sz. út Keszthely- Fenékpuszta közti szakasza mintegy 3 km hosszú részén álló vadgesztenye fasor,
• 725/1963 számú határozatával védetté nyilvánított Keszthely- Fenékpusztai feketefenyő fasor, és a folytatásában a Hévízi útig húzódó vadgesztenye fasor

helyi jelentőségű védett természeti területek védettségét e rendelettel fenntartja.

(3) A fenti táblázatban 37.-es sorszámon szereplő, Helikon park 3817/1 hrsz-ú terület esetében a

megosztott, védett földrészlet határvonalai a következők: (EOV rendszerben)

(4)^[12] A jelen rendelettel védetté nyilvánított területek nem tartoznak az Európai Unió ökológiai hálózata, a Natura 2000 védelme alá.

(5)^[13]

2. § ^[14]

A védetté nyilvánítás célja:

1.) a látogatók természet és környezet ismeretének bővítése, fejlesztése

2.) a tudományos kutatás és az oktatás elősegítése,

3.) a természeti értékek többek között a tőzeg ásványvagyon károsodásának, pusztulásának megelőzése, az eddig bekövetkezett károsodást okozó folyamatok csökkentése, megszüntetése,

4.) a hiányzó faegyedek pótlása (fasorok esetén),

5.) a védett természeti értékeknek a jelen és jövő nemzedék számára történő megőrzése és tervszerű fenntartása,

6.) a területen található értékes növényzet, fasorok megőrzése.

3. §

Tilos minden olyan tevékenység, amely a védelem alá vont természeti értékek állapotát közvetlen vagy közvetett módon a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatja vagy veszélyezteti.

4. § ^[15]

5. § ^[16]

A Keszthely város helyi védelem alá tartozó természetvédelmi területei és természeti értékei kezelési tervét az 1. számú melléklet tartalmazza.

6. §

A védett területet Keszthely Város Önkormányzatának el kell látni a védettséget jelző táblákkal.

7. §

A védett területet, illetve közvetlen környezetét érintő területrendezési és településrendezési tervekhez a természetvédelmi hatóság jóváhagyása szükséges.

8. §

A védett természeti területen a terület-felhasználás megváltoztatásához, továbbá minden olyan tevékenység végzéséhez amely a védettséget bármilyen módon érinti, vagy befolyásolja, a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.

9. §

Ez a rendelet 1999. május 10. napján lép hatályba.

                                    Vincze Józsefné dr. s.k.                     Dr. Szabó Imre s.k.

                                               jegyző                                       polgármester

1 sz. melléklet^[17]

Keszthely város helyi védelem alá tartozó természetvédelmi

területei és természeti értékei kezelési terve

1. Fejezet: hatálya a rendeletben szereplő táblázat 1, 2, 4, 5, 12, 13, 14, 15, 38, 40, 41, 42, 43, és a 44. sorszám szerinti védett természetvédelmi területekre és természeti értékekre terjed ki.

1. Természetvédelmi célkitűzések

(Elérendő természetvédelmi célkitűzések, kívánatos célállapot)

• Keszthely város területén lévő természeti értékek és természetvédelmi területek védelme, és megőrzésük céljából használatuk korlátozása.
• Cél, hogy a természeti értékek és természetvédelmi területek állapota károsodás nélkül megmaradjon.

2. Természetvédelmi stratégiák

• Keszthely város egyedi arculatának megőrzése, védelme.
• A természeti értékek és természetvédelmi területek megtartása, felújításuk szabályozása.
• A természeti értékek és természetvédelmi területek veszélyeztetésével járó mély- és magasépítési tevékenység korlátozása.

3. Természetvédelmi kezelési módok korlátozások és tilalmak

a) A védett területek fenntartására, üzemeltetésére, használatára vonatkozó korlátozások és tilalmak:

A védett területek, fák, fasorok fenntartása, üzemeltetése, természetvédelmi kezelése a terület tulajdonosa, kezelője kötelezettsége.

(1) A fák védőövezetén belül csak akkor újíthatók fel meglévő közművek, amennyiben egyéb műszaki okok (közművek védőtávolsága, fák védőövezete) miatt nem oldható  meg a közművek áthelyezése. A meglévő közművek a fák védőövezetén belül átfúrással vagy kézi földmunkával a fa törzsének szélétől mért 1,5 méterre újíthatók fel. A kezelővel/üzemeltetővel történő egyeztetés során a nyomvonal - helyi adottságokat figyelembe véve - a 1,5 m-től eltérhet. A vezetékeket védőcsőbe fektetve kell elhelyezni. A munka során 5 cm-nél vastagabb gyökeret elvágni nem lehet.

(2) Közvilágítási lámpatest, térfigyelő kamera, stb. csak a fák lombkoronájának jelenlegi és későbbi károsodása nélkül helyezhető el, légvezeték miatt a fák nem csonkolhatók.

(3) Meglévő út burkolata a jelenlegi nyomvonalon felújítható, új burkolat a fa- fasor védőövezetén kívül, a gyökerek károsodása nélkül építhető.

(4) Közművezeték hiányos fasor esetén sem vezethető a fasor nyomvonalában, illetve annak védőtávolságán belül, a fák pótlásának lehetőségét fenn kell tartani.

(5) Védett parkokon belül hulladékudvar, szelektív hulladékgyűjtő sziget, reklámtábla, termálkút, - a terület ellátását kiszolgáló közművek kivételével - új közműnyomvonal nem helyezhető el. 

(6) Védett park jellegét megváltoztató építési és felújítási munka (pl: utak nyomvonal-vezetésének megváltoztatása, játszóterek építése, játszótéri felszerelési tárgyak cseréje, ivókút, szökőkút, szobor, köz- és díszvilágítás, telefonfülke, pavilon, hírközlési oszlop létesítése) csak kertépítészeti engedélyterv alapján végezhető.

(7) Az aktív kezeléshez, valamint a fák, fasorok védelmében felhasznált növényvédő szerek és egyéb irtószerek alkalmazásakor nem szükséges a külön jogszabály szerinti engedély.

b) A védett területeken fakivágásra vonatkozó korlátozások és tilalmak:

(1) Védett parkokban és természeti értékek esetében a kivágásra kerülő fákat – a védett terület (park, fasor) adottságait figyelembe véve kell pótolni. Az engedély nélkül telepített (örökzöld növények, gyümölcsfák), magról kelt, vagy sarjról növő inváziós fajú fás szárú növények pótlás előírása nélkül kivághatók.

(2) Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó önkormányzati tulajdonú védett területeken fát kivágni csak az emberi életet és egészséget veszélyeztető növények esetében vagy kiemelt közérdekből lehet.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése nem mentesít a külön jogszabály szerinti engedély beszerzése alól.

2. Fejezet: hatálya kiterjed Keszthely város helyi védelem alá tartozó fáira, fasoraira a közölt melléklet természeti értékeire, így az I. fejezetben foglalt szabályozásokon túlmenően az alábbi szabályok lépnek érvénybe:

1. Természetvédelmi célkitűzés

• a fák, fasorok kora, habitusa, állapota, táj és kultúrtörténeti értéke vagy ritka előfordulása indokolja védettségüket. 
• cél, hogy a növények állapota károsodás nélkül megmaradjon; fontos az árnyékot biztosító fák megőrzése, károsodásuk megelőzése.
• lakótelepi környezetben meg kell őrizni a valamikori kertes beépítés emlékeként fennmaradt tájképi értéket.
• a közmű vagy burkolatépítés nem okozhat kárt sem a gyökérzetben, sem a lombkoronában.
• biztosítani kell a védelemre javasolt egyedek jó fiziológiai és ökológiai állapotát.
• meg kell őrizni a helytörténeti jelentőségű fák, fasorok tájképi értékét.

2. Természetvédelmi stratégia

• a több évtizedet megélt fák állagának megőrzése, védelme.
• a védelemre javasolt egyedek megtartása, a rovásukra terjeszkedő cserjeállomány visszaszorítása.
• a fák védőövezetén belül a növény veszélyeztetésével járó mély- és magasépítési tevékenység korlátozása.
• telekhatáron található egyedek megtartása érdekében kerítés építés korlátozása.
• a városi weblapon az ismeretanyagok elhelyezése.
• az egyedi fák, és fasor egyedei állapotának stabilizálása.
• a kártevők és kórokozók kártételének megelőzése.
• a természetkárosítás megakadályozása.

3.A természetvédelmi kezelés módjai, korlátozásai és tilalmai

A védett területek, fák, fasorok fenntartása, üzemeltetése, természetvédelmi kezelése a terület tulajdonosa, kezelője kötelezettsége.

a) a kezelés módjai:

(1) A fák folyamatos, aktív kezelése, elszáradt, veszélyes ágak eltávolítása, cserjék irtása.

(2) Kórokozók és kártevők elleni megfelelő védekezés – vegyszeres, fizikai – biztosítása.

(3) A növények környezetét érintő épület-, út- közműépítés, és egyéb kiviteli munkákat a kezelővel/üzemeltetővel egyeztetni kell.

(4) Szükség esetén szárazgallyazás.

(5) A kártevők megjelenésének figyelemmel kísérése, a kártétel megelőzése.

(6) Tavaszi növényvédelem (lemosó permetezés, kórokozók elleni permetezés)

(7) Termőhely gondozása.

(8) Esztétikai érték megőrzése.

b) korlátozások, tilalmak:

(1) Épület és új közmű építése a védőtávolságon kívül végezhető, meglévő közmű a védőtávolságon belül csak átfúrással, vagy kézi árokásással újítható fel a kezelő/üzemeltetővel történő egyeztetést követően.

(2) Épület felújítása előtt a fák törzsét be kell védeni, lombkoronájuk nem sérülhet.

(3) Munkagödör, munkaárok kialakítása a fák lombkoronájának vetületén belül csak kézi földmunkával végezhető.

A természetvédelmi kezelési módokra, korlátozásokra és tilalmakra vonatkozó előírások a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet szerint kerülnek tematizálásra.

A.) Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak:

A fajok védelme

• A tervezési területen természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok, illetve életközösségek elsősorban a Balaton-part területein találhatók
• Idős, beteg fák kezelése, gyógyítása révén a területekre, védett fasorokhoz és emlékhelyekhez  látogatók testi épségére még nem veszélyes növényegyedek életkilátásait meg kell növelni, a balesetveszélyes, illetve elhalt példányokat, pedig el kell távolítani.
• A holt fa (álló és fekvő) ökológiai és tudományos hasznait – akár bemutató céllal is – csak ott lehet és szabad kihasználni, ahol az sem balesetveszélyt, sem esztétikai sérelmet nem okoz.
• Mesterséges védelmi berendezések, például odúk, etetők elhelyezésével segíteni kell a madárvilág, a denevérek, általában az odúlakók egyed és fajszámának gazdagodását, létfeltételeik javulását.
• A természetvédelmi kezelési tevékenységek során fokozottan ügyelni kell a fészkelési időszakban a fészkek biztonságára.
• A madarak téli etetését is biztosítani kell, az etetők karbantartását el kell végezni (mindehhez elengedhetetlen a helyi és térségi környezetvédő egyesületek bevonása).

Élőhelyek kezelése

• A terjedő inváziós fás-szárúak (akác, bálványfa, amerikai kőris, ördögcérna) irtását kézi módszerekkel szabad végezni, a vegyszeres kezelés szelektív szerekkel megengedett.
• A vegyszeres kezelés a Balaton vízgyűjtő területein csak egyedenkénti kezelést jelenthet, kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén (csapadék, erős szél) tilos a szereket alkalmazni.
• A terület mozaikos élőhelyeinek (zöldfolyosók) fenntartásával kell biztosítani a megfelelő élőhelyet az állatvilág számára.

A területek a zalai és balatoni flóra és fauna ökológiai adottságaihoz igazodó természetes és mesterséges élőhelyeinek komplexumához tartoznak, melyek instabil növény-együtteseit folyamatosan felügyelni, gondozni, alakítani és fejleszteni kell. A természetvédelmi kezelés és fenntartás során gondoskodni szükséges a következőkről:

• A fasorok és védett fák fenntartó, koronaalakító metszéseket, a bokrok nyírását, a nyeséseket, ág-eltávolításokat fajtól, kortól függően, a szakmai szabályok, elvárások szerint kell elvégezni.
• A fejlesztési elképzelések és az egészségi állapot, balesetveszély foka szerint, a szükséges fakivágásokat végre kell hajtani.
• A felújítás jellegű növényültetéseket és pótlásokat az ökológiai elvek szerinti úgy kell elvégezni, hogy igazodjanak a természetvédelmi célkitűzésekhez, a felújítandó állományrész fajösszetételéhez, illetve a tudatos ökofejlesztési elképzelésekhez.

Táj- és kultúrtörténeti értékek

• A vizsgált területeken a védett fák, illetve fasorok, parkok és történelmi emlékek képezik a tájképi szempontból leginkább meghatározó értéket.
• Keszthely város fejlődéséhez elengedhetetlen a táj és kultúrtörténeti értékek megőrzésében érdekeltek (önkormányzat, civil szervezetek, Pannon Egyetem, BfNPI) azonosítása, céljaik, lehetőségeik összehangolása.
• A természetvédelmi kezelés során, a pénzügyi alapok megteremtése (pl. közös pályázatok), irányítás, működtetés, koordináció terén együtt kell működni.
• A táji- és kultúrtörténeti értékek további szerepköreit tekintve területileg nehezen oszthatók fel, mégis a különböző funkciójú, eltérő természetvédelmi kezelést, igénylő területrészeket a fejlesztési és az éves fenntartási tervekben jól körülhatárolható módon kell meghatározni.
• Szükséges a településrendezési, településfejlesztési, településökológiai, településképi, valamint természetvédelmi kezelési igényekhez, elvárásokhoz igazodó, azokkal harmonizáló városi fejlesztési tervek kidolgozása, végrehajtása.
• Elengedhetetlen a területek többfunkciós jellegének erősítése, az egyes szerepkörök meghatározása, infrastrukturális, kulturális, idegenforgalmat, öko-turizmust aktivizáló, rekreációt, ismeretterjesztést segítő feladatok, fejlesztések kidolgozása, megvalósítása.

Látogatás

• A területek a területek tulajdonosának és kezelőjének hozzájárulásával látogathatók.
• A természeti és kultúrtörténeti értékek védelme és bemutatása érdekében a látogatást a keszthelyi helyileg védett terültek értékeinek fenntartható megőrzése mellett, kell biztosítani.

Oktatás és bemutatás

• A bemutatás és eszközeinek (táblák, ismertetők, elektronikus, digitális információs anyagok) biztosítása, információ és adatközlés
• Reklám által segíteni kell az oktatást-nevelést, a helyi és a környék iskoláiban egyaránt; valamint a gyerekeknek sokrétű programokkal (pl. Madarak és Fák Napja – civil szervezetek segítségével) a helyi természeti értékek bemutatását.
• A közjóléti terület-oktatási, bemutatási célú hasznosítása széleskörű nyilvánosság előtt történhet, a védett és értékes fajok veszélyeztetése nélkül.
• Megfelelő szakmai színvonalú szervezett programok, egyedi igények szerinti oktatás, szakvezetés segítségével gondoskodni kell az információ és adatközlés, a tudás és ismeretek átadásáról.

Kutatás, vizsgálatok

• A tudományt, a kutatást közvetve szolgáló helyi védettségű területnek, ezt a funkcióját a feltételek folyamatos javításával biztosítani kell.
• Keszthely helyileg védett területeinek természeti környezetében, azok kulturális funkcióinak ellátásával összefüggő létesítményeket, berendezési tárgyakat, infrastruktúrát külön korlátozás nélkül, de a környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi jogszabályokkal, a természetvédelmi kezelési célkitűzések megvalósítása érdekében, vagy a célkitűzésekkel összehangoltan lehet csak üzemeltetni, használni.
• A természetvédelmi kezelő a terület határait táblákkal jelöli meg.

B.) Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak:

Terület- és földhasználat

a) Általában a terület- és földhasználat során – ide értve a nyomvonalas létesítmények, mély- és magasépítési tevékenységek területigényét is – tilos minden olyan tevékenységet folytatni, mely a vonatkozó jogi normákba ütközik, vagy a természetvédelmi kezelés célkitűzéseivel, stratégiájával ellentétes.

b) Minden olyan terület- és földhasználat tilos, amely a védendő növények védett egyedeinek és környezetük állapotát közvetve, vagy közvetlenül veszélyezteti, valamint:

• Tilos megváltoztatni az értékes táji valamint antropogén eredetű felszíni formák morfológiai tulajdonságait.
• A helyes növényalkalmazással a természeti környezet és a kultúrtörténeti létesítmények állagmegóvását, a táji környezet megmaradását kell szolgálni.

Földhasználati módhoz, a közparkhoz köthető kezelések

• Fenntartási tevékenységi körben el kell végezni a területek gyommentes állapotban tartását, felületkezelését, felújítását, fejlesztési terv szerinti bővítését, stb.
• A berendezési tárgyakat (építmények, bútorok, térvilágítás, tájékoztató-táblák, támfalak és kerítések, stb.) karban kell tartani, s ha szükséges fel kell újítani, bővíteni.
• A hulladékgyűjtésről, elszállításáról gondoskodni kell, a környezet jó karban tartását biztosító egyéb feladatokat, a természetvédelmi kezelési célkitűzésekkel összhangban el kell látni.

A parkok, fasorok egyéb kezelése

• Parkokban a nem őshonos és nem ültetett fafajok visszaszorítása fokozatos szerkezet átalakítással történhet!
• A területen található bozót és nyesedékének égetése tilos!
• Hulladék lerakása szigorúan tilos!

C.) Speciális kezelési módokat igénylő egyedek, és egyedi kezelési módjaik

• Erzsébet királyné. u. 30. - Platán fa

Természetvédelmi célkitűzés:

• Habitusa, mérete a pannon természeti viszonyok között élő egyedekkel vetekszik, ezért cél, hogy a hazánkban ritka korú és habitusú növény megmaradjon. 
• Továbbra is biztosítani kell a fa életfeltételeit és kedvező termőhelyi adottságait.

Természetvédelmi stratégia:

• A terület felhasználások során a növény benapozási feltételei nem csökkenhetnek.

Művelési ághoz, illetve földhasználathoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozási tilalmak:

(1) A fa körül legalább 5 méter sugarú körben a jelenlegi terepszint nem változtatható.

(2) A növény 5 méteres védőövezetén belül a fa gyökérzetét, törzsét és lombkoronáját  érintő tevékenység nem folytatható, közmű csak a védőtávolságon kívül vezethető.

(3) Munkagödör, munkaárok kialakítása csak a törzstől számított 5 méteres távolságon kívül történhet.

(4) Építési munkák megkezdése előtt a fa védelme érdekében ideiglenes védőkerítés építése szükséges a növénytől számított legalább 5 méteres sugárban.

(5) A kivitelezési munkák megkezdése előtt a természetvédelmi hatóság meghívásával helyszíni bejárást kell összehívni.

(6) A kivitelezési munkák megkezdése előtt, valamint a kivitelezés ideje alatt rendszeres állapotfelmérés szükséges.

• A Balaton-partig lehúzódó Helikon park egyedi követelményei, korlátozásai és az itt folytatható munkák tevékenységek köre:

a) A helyi védelem indoka és célja:

• Tájképi és kultúrtörténeti értékek kiemelése, megőrzése, illetőleg a terület többcélú funkciójához méltó természeti környezet kialakítása, illetőleg megőrzése.

b) A területen folytatható tevékenységek:

• A védetté nyilvánított területen (közpark) közösségi és sportesemények megrendezésével kapcsolatos, tevékenység folytatható.

c) Korlátozások:

• A terület szegélyein az adottságok figyelembevételével a tájképi értéket gazdagító és a mikroklímát is kedvezően befolyásoló bokrosítást, fásítást kell kialakítani. Előnyben kell részesíteni a nagytáj honos cserje és fa fajait.
• A Balaton-part környezetében területet felhasználni, építési tevékenységet folytatni részletes szabályozási terv és a balatoni part-rehabilitáció betartásával szabad.

4. A tervezési terület jogi helyzete

Keszthely város helyi védelem alá vont területeire készült természetvédelmi kezelési terv a helyi önkormányzat felkérésére készült.

A természetvédelmi terv készítését a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 36. § (1), és az 55. § (1) bekezdései írják elő: „36. § (1)A természetvédelmi kezelési módokat, korlátozásokat és tilalmakat, továbbá az egyéb kötelezettségeket (természetvédelmi kezelési terv) országos jelentőségű védett természeti területre vonatkozóan a miniszter, helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozóan a települési - Budapesten a fővárosi - önkormányzat rendeletben állapítja meg. 

…

55. § (1) A települési önkormányzat - fővárosban a fővárosi önkormányzat - az illetékességi területén található helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartására tervet készít. A tervnek az országos, a regionális tervekkel összhangban kell lennie. A tervet a települési önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosban és a megyei jogú városban a közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) rendelettel fogadja el.

(2) Az elfogadott önkormányzati természetvédelmi terv egy példányát meg kell küldeni az illetékes természet és környezetvédelmi igazgatóságnak.”

A terv a kezelési módokat, korlátozásokat és tilalmakat és egyéb kötelezettségeket rögzít. A készítésének, valamint készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokat viszont a 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet rögzíti. A helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv elkészítése tekintetében a 6. § Az igazgatóság a települési önkormányzat jegyzőjének, főjegyzőjének megkeresése esetén a helyi jelentőségű terület védetté nyilvánításáról szóló önkormányzati rendeletbe foglalt természetvédelmi kezelési terv tervezetét szakmai szempontok szerint véleményezi.

Helyi jelentőségű védett természeti terület létesítésekor a tv. 24 § (3) a védetté nyilvánítást kimondó jogszabály – esetünkben önkormányzati rendelet - tartalmi elemei közt szerepelteti a természetvédelmi kezelési tervet.

Ebben részletezve annak jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a földrészletek helyrajzi számait, az e törvényben meghatározott egyes korlátozások és tilalmak alóli esetleges felmentést, továbbá a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, illetve hozzájárulásához kötött - a 21. §-ban és a 38-39. §-ban nem szabályozott - tevékenységek körét, lehetőség szerint a földrészlet határvonalának töréspont koordinátáit, valamint a 36. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított rendelkezéseket (természetvédelmi kezelési terv).

Helyi jelentőségű védett természeti terület természetvédelmi kezelési tervének elkészítéséért és elfogadásáért, majd betartatásáért a helyi önkormányzat képviselő-testülete a felelős.

III.       Fejezet  Keszthely város országos természetvédelmi védettség alatt álló területei

1.) A Keszthelyi-kastélypark természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról a 110/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet szól:

„1. § Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 2/1985. (X. 1.) OKTH rendelkezésével védetté nyilvánított Keszthelyi-kastélypark természetvédelmi terület védettségét fenntartom.

2. § A Keszthelyi-kastélypark természetvédelmi terület kiterjedése 7,9 ha, ingatlan-nyilvántartási helyrajzi száma Keszthely 2008.

3. § A védettség indoka és célja a történelmi tájképi park eredeti építési formában és jelleggel történő megőrzése.

4. § A terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság.

5. § Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.”

2.) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található, egyedi hatósági határozattal lehatárolt határvonalú ex lege védett láppal érintett ingatlanok helyrajzi számos listája Keszthely területén.

0161/4, 0161/5, 0161/6, 0162, 0163, 0164, 0165, 0167, 0168, 0169/2, 0184/2, 0185/10, 0185/11, 185/12, 0185/13, 0185/14, 0185/15, 0185/16, 0185/17, 0185/18, 0185/19, 0185/20, 0185/21, 0185/8, 0185/9, 0186/1, 0186/2, 0186/3, 0187, 0189, 0194/1, 0195, 0196, 0197, 0198, 0199, 0200/12, 0200/13, 0200/14, 0200/15, 0200/16, 0200/17, 0200/18, 0200/19, 0200/2, 0200/22, 0200/25, 0200/34, 0200/35, 0200/36, 0200/38, 0200/39, 0200/4, 0200/5, 0202/1, 0207/10, 0207/11, 0207/12, 0215, 0216/5, 0217, 0262, 0263, 0264/1, 0265, 0276/1, 0277, 0278, 0279, 0280, 0281, 0282, 0283, 0284, 0285, 0286, 0287, 0288, 0289, 0290, 0291, 0293, 0294/3, 0295/1, 0295/2, 0296/2, 0296/3, 0296/4, 0297/2, 0297/3, 297/6, 0301/2, 0301/4, 0301/6, 0301/8, 0302, 0306, 0307, 0308, 0309/1, 0309/10, 0309/11, 0309/12, 0309/13, 0309/14, 0309/15, 0309/16, 0309/17, 0309/18, 0309/19, 0309/20, 0309/21, 0309/22, 0309/23, 0309/24, 0309/25, 0309/3, 0309/5, 0309/6, 0309/7, 0309/8, 0309/9, 0310, 0311/1, 0312, 0313, 0314, 0315, 0316, 0317, 0318, 0319, 0320, 0321/1, 0321/10, 0321/11, 0321/12, 0321/13, 0321/14, 0321/15, 0321/16, 0321/2, 0321/3, 0321/4, 0321/5 0321/6, 0321/7, 0321/8, 0321/9, 0322, 0324, 0326, 0328, 0330, 0331, 0332/1, 0332/2, 0332/3, 0333, 0334/1, 0334/2, 0334/3, 0335, 0336/1, 0336/10, 0336/11, 0336/2, 0336/3, 0336/4, 0336/5, 0336/6, 0336/8, 0336/9, 0337, 0338/1, 0338/3, 0338/4, 0339, 0340/1, 0340/3, 0340/4, 0341, 0342/1, 0342/2, 0343, 0345, 0347, 0348/12, 0348/14, 0348/15, 0348/20, 0348/35, 0348/41, 0348/43, 0348/5, 0348/8, 0348/9, 0349/7, 0349/9, 0350/6, 0352, 0353/1, 0353/2, 0353/3, 0353/4, 0353/5, 0353/6, 0353/7, 0354/1, 0354/2, 0355/10, 0355/12, 0355/14, 0355/16, 0355/2, 0355/4, 0355/6, 0355/8, 0357/10, 0357/13, 0357/2, 0357/3, 0361/3, 0361/4, 0361/5, 0361/6, 0362/12, 0362/15, 0362/3, 0362/6, 0362/9, 0363/5, 0363/6, 0363/8, 0364/10, 0364/11, 0364/12, 0364/13, 0364/14, 0364/15, 0364/3, 0364/5, 0364/6, 0364/8, 0364/9, 0489/10, 0489/14, 0489/20, 0489/21, 0489/22, 0489/24, 0489/25, 0489/26, 0489/27, 0489/28, 0489/29, 0489/3, 0489/30, 0489/34, 0489/7, 0489/8.

3. ) Natura 2000 oltalom alatt álló területek Keszthelyen

A NATURA 2000 hálózatot az Európai Unió tagországai hozták létre összefüggő Európai Ökológiai Hálózatként az EU Élőhelyvédelmi Irányelve által meghatározott védett területek rendszere alapján. A Kormány 275/2004. (X. 8.) Korm. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről rendelete 7. sz. melléklete tartalmazza a Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területeket. A rendelet a NATURA 2000 területekhez sorolja Keszthelyi-hegység néven a város területének kis részét is, melyek a volt Koponári festékföld bányaterületre (901 és 907 hrsz.) is kiterjed.

Keszthely (Natura 2000 területei):

0305, 0371, 0372/1, 0372/3, 0373/1, 0373/2, 0374/1, 0374/4, 0374/5, 0374/6, 0374/7, 0374/8, 0374/9, 0374/10, 0374/11, 0375/1, 0376/3, 0376/4, 0377/1, 0377/2, 0378/3, 0378/7, 0378/8, 0378/9, 0378/10, 0378/11, 0379/3, 0379/5, 0379/6, 0380, 0381, 0382, 0383, 0384/1, 0384/2, 0384/3, 0384/4, 0384/5, 0384/6, 0386, 0390, 0391, 0394, 0395, 0396, 0397, 0398, 0399/5, 0399/6, 0399/7, 0399/8, 0399/10, 0399/11, 0400, 0401/1, 0404/1, 0404/2, 0405/1, 0405/3, 0407/1, 0408/2, 0409/1, 0473/1.

Keszthelyi-hegységet érintő Natura 2000 erdőkre vonatkozó egységes fenntartási előírások:

• Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen.
• A ritka fajhoz tartozó, odvas, böhöncös, idős vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatok során.
• Az e lő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok minden egyedének megkímélése.
• Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása.
• Az egyéb részletek (tisztás, cserjés, erdei vízfolyás és tó, kopár) teljes vagy részterületének háborítatlanságát biztosítani kell.
• Természetes, természetszerű és származék erdőkkel határos erdőterületek felújítása csak táj- és termőhely-honos fafajokkal, illetve faállománytípussal végezhető.
• Természetközeli állapotú fátlan élőhelyekkel határos erdőterületek felújítása csak táj- és termőhely-honos fafajokkal, illetve faállománytípussal végezhető.
• Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazható.
• Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni.
• Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható.
• Totális gyomirtó szerek használata csak intenzíven terjedő fafajok ellen, ellenőrzött körülmények között engedélyezhető.

Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni:

• Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni.
• Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus.
• Alkalmazás – a fás szárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – kizárólag fainjektálással.
• Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadás mentes irtását biztosítják.
• Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában.
• Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer.
• Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenés-mentes kijuttatással.
• Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját.
• A tűzpásztákon, nyiladékokon gondoskodni kell az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő növényfajok visszaszorításáról.
• Kórokozók és kártevők elleni vegyszeres védekezést csak különleges esetben (pl. lakott terület közelében, közegészségügyi okokból, esetleg felújítás alatt álló erdőterületeken, magtermő állományokban) szabad végezni.
• Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják.

Erdőkre vonatkozó egységes fejlesztési javaslatok

• A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó (erdőtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos. (EKV41)
• Erdőkre vonatkozó egységes fenntartási előírások és fejlesztési javaslatok
• A jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró (2009. évi XVIII. tv. szerinti) szabad rendelkezésű erdők és fásítások részletes állapotleírása és a változások vezetése.
• Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen.
• Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen.
• Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt).
• A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki.
• Az erdőrészleteken belül el nem különített tisztás, cserjés folt, víztestek teljes védelmét, háborítatlanságát biztosítani kell.
• Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében).
• A nevelővágások során az intenzíven terjedő fafajok teljes mértékű eltávolításai.
• A fakitermelés és anyagmozgatás során az erdőrészlet területén a talaj védelme érdekében kerülendő a 20 cm-nél mélyebb közelítési, illetve vonszolási nyom kialakulása. A tő- és törzssérülés ne haladja meg az 5%-ot.
• A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozást kell megállapítani.
• Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-előkészítés tiltása.
• A vágásterületen történő égetés tilos.
• Meghatározott szabad rendelkezésű erdők és fásítások felújítandók.
• A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen
• fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni.
• Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetett helyszínen alakítható ki.