Nyírtass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2020. (I. 23.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és ellátásokról

Hatályos: 2020. 02. 01- 2022. 02. 01

Nyírtass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2020. (I. 23.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és ellátásokról

2020.02.01.

Nyírtass Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredetei jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Nyírtass településen állandó lakóhellyel rendelkező és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában meghatározott személyekre.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó szociális ellátások fedezetét az önkormányzat éves költségvetésében kell tervezni.

1. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) háztartásban együtt élők: az egy lakásban együtt lakó személyek közössége.
b) tisztántartás: a ház, lakás és annak udvarának szeméttől, hulladéktól való teljes mentesítése, a növények gondozása, ápolása.
c) Nem tartozik az átlagos életvitelhez, szükséges vagyontárgyakhoz: üdülő, egynél több lakó-, telek ingatlan, három évnél nem régebbi gépjármű, különleges berendezési tárgyak, 100.000,- Ft-nál nagyobb értékű szórakoztató elektronikai eszközök, 10 hektár vagy annál nagyobb szántóként nyilvántartott terület, mezőgazdasági erőgépek, 200. 000,- Ft-nál nagyobb értékű állatállomány.
d) A lakás komfortfokozatba sorolásának kritériumai: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. Törvény 91/A §-ában foglaltak szerint.
1. Eljárási rendelkezések

3. § A szociális ellátásra való jogosultság megállapítására az Szt. rendelkezéseit az e rendeletben meghatározottakkal összhangban kell alkalmazni.

4. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó ellátások esetén a kérelmeket a Polgármesteri Hivatalnál (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) kell benyújtani.

(2) Szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) Szociális ellátás megállapításának hivatalból kezdeményezésére jogosult:

a) helyi önkormányzati képviselő,

b) polgármester,

c) jegyző,

d) egészségügyi szervek,

e) társadalmi szervezetek,

f) Szociális Ügyi Bizottság elnöke.

5. § (1) A Polgármesteri Hivatal a szociális ellátásokra vonatkozó kérelmeket és a hivatalból indult eljárásokat környezettanulmány felvételével támasztja alá az Szt. 10. § (6) bekezdése alapján és a hatáskörrel rendelkező szerv elé terjeszti elbírálásra.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az igénylőnél a tárgyévben már készült környezettanulmány, vagy ha a kérelmező életkörülményei hivatalból ismertek és az igénylő életkörülményeiben lényeges változás nem feltételezhető.

(3) A kérelemhez csatolni kell az igénylő és a családjában élők havonta rendszeresen mérhető jövedelméről a kérelem benyújtását megelőző egyhavi nettó, egyéb jövedelemnél pedig a kérelem benyújtását megelőző 12 havi nettó jövedelemre vonatkozó igazolást, vagy nyilatkozatot.

(4) Munkaviszonyban állók a munkáltató által kiállított kereseti igazolást, nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, álláskeresési járadékban, családi pótlékban, tartásdíjban részesülők a kiutalást bizonyító feladóvevényt vagy bankszámlakivonat másolatát csatolják.

(5) A nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

(6) Egyéb forrásból származó jövedelem esetén - különösen ingatlan-, üdülő-, lakás hasznosítása, alkalmi munka - személyes nyilatkozatot mellékelnek.

(7) A hivatalból indult eljárásoknál a szükséges dokumentumokat az ügyféltől, az eljárás megindításától számított 8 napon belül indokolt esetben a Polgármesteri Hivatal bekérheti.

(8) A 10. § (1) bekezdés szerint igényelt rendkívüli települési támogatási kérelemhez mellékelni kell a biztosítótársaság igazolását, hogy a károsult rendelkezett-e biztosítással és milyen összeg került részére kifizetésre és a kárbecslés, javítás költségeinek előzetes kalkulációját.

(9) Amennyiben az igénylő vagy családja jövedelme kizárólag vagy túlnyomórészt vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik, illetve kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, úgy a Polgármesteri Hivatal beszerzi az illetékes NAV igazolását a jövedelemadó alapra vonatkozóan.

6. § Személyes gondoskodást nyújtó ellátás iránti kérelmeket az Egyesített Szociális Intézményhez kell benyújtani, amelyek elbírálása az intézményvezető hatáskörébe tartozik.

7. § (1) Kérelmező létfenntartását veszélyeztető körülmények fennállása esetén a szociális ellátás bizonyítási eljárás nélkül az igénylő nyilatkozata alapján is megállapítható.

(2) A 7. § (1) bekezdésében rögzített esetben a Polgármesteri hivatal a határozat kiadását követő 15 napon belül helyszíni ellenőrzéssel vizsgálja meg a nyilatkozatok valódiságát. A jegyző az esetlegesen jogtalanul felvett összeg visszafizettetésére a hatáskör gyakorlójának 8 napon belül javaslatot tesz.

8. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátásokat utólag minden hónap 5. napjáig kell folyósítani a 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet 6. § (1) bekezdése alapján.

(2) Az igénylő rendkívüli élethelyzetére tekintettel a polgármester jogosult az ellátás azonnali készpénzben való kifizetésének engedélyezésére. Erről a Képviselő-testületet – soron következő ülésén – tájékoztatni kell.

(3) A természetben nyújtott ellátások számláit a Polgármesteri Hivatal egyenlíti ki.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások

1. Rendkívüli települési támogatás

9. § (1) A Szociális Ügyi Bizottság rendkívüli települési támogatásban részesítheti azt a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, tartósan vagy időszakosan létfenntartási gonddal küzdő személyt, családot ahol az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében 200 %-át.

(2) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege alkalmanként nem lehet kevesebb 2000,- Ft-nál.

(3) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl, a rendkívüli élethelyzet bekövetkeztét bizonyító dokumentumokat.

(4) A létfenntartást különösen veszélyeztető élethelyzet a Szt. 45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl:

a) 1 hónapot meghaladó táppénzes állomány,

b) 15 napot meghaladó kórházi ápolás.

10. § (1) A képviselő-testület rendkívüli települési támogatást kamatmentes kölcsön formájában is nyújthat az alábbi esetben:

a) elemi kár esetén a lakás és a berendezési tárgyak helyreállítására vagy pótlására.

(2) A rendkívüli települési támogatásként megállapított kamatmentes kölcsön visszafizetési ideje legfeljebb hat hónap, amely időtartama alatt havi egyenlő mértékben kell a kölcsönt visszafizetni.

(3) Háromhavi törlesztő részlet befizetésének elmulasztása esetén a teljes kamatmentes kölcsönt 15 napon belül egy összegben a mindenkori késedelmi kamattal növelten kell visszafizetni.

11. § A rendkívüli települési támogatás megállapításánál a jövedelmi viszonyok mellett a vagyoni helyzetet is vizsgálni kell.

12. § Nem jogosult a kérelmező a rendkívüli települési támogatásra, amennyiben a kérelmező az általa lakott lakáson túl vagyonnal rendelkezik.

13. § Különös méltánylást érdemlő sürgős esetben, - figyelemmel az Szt. 7. §. (1) bekezdésében foglaltakra is - ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítségnyújtást indokolják, a polgármester az igénylő részére, jövedelmi viszonyokra való tekintet nélkül rendkívüli települési támogatást állapíthat meg, melynek összege nem haladhatja meg a 200 000 – Ft-ot. Az így hozott döntésről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

14. § (1) A 9-13. §-ba foglalt rendkívüli települési támogatások esetében, a megállapításra hatáskörrel rendelkező szerv a jogosultsági feltételek fennállása esetén is mérlegelési jogkörében a támogatás iránti kérelmet elutasíthatja, ha a kérelmező, vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója az önkormányzati foglalkoztatóval a közfoglalkoztatás bármely formája tekintetében nem működött együtt – így különösen a felajánlott közfoglalkoztatási munkaviszony létesítését visszautasította, a munkaviszonyból származó kötelezettségeit megszegte, munkaviszonyát magatartására tekintettel meg kellett szüntetni – továbbá az állami munkaügyi szervvel való együttműködési kötelezettségét nem teljesítette.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak vizsgálata céljából a Polgármester, illetve az illetékes munkaügyi szerv nyilatkozatát be kell szerezni.

III. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátások

1. Települési támogatás

15. § (1) A Szociális Ügyi Bizottság kérelemre, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A bizottság a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt, az ezen rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást természetbeni szociális ellátás formájában, közvetlenül a szolgáltatónak való teljesítéssel, elsődlegesen az elektromos áram szolgáltatója felé való utalással kell megállapítani.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedülálló esetén a 200 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(4) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való a Bizottság minden tárgyév december 31. napjáig állapíthatja meg.

(5) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás havi összege maximum 2500.- forint lehet.

6. Egyéb települési támogatások

Általános iskolások iskolakezdési támogatása

16. § . (1) A polgármester iskolakezdési támogatást állapíthat meg hivatalból évente egyszer, a nyírtassi - lakcímmel rendelkező, életvitelszerűen Nyírtasson tartózkodó - általános iskolás gyermeknek.

(2) A kifizetéshez - a Nyírtassi Tas Vezér Általános Iskola tanulóinak kivételével, akik esetében az intézményvezető hivatalból igazolja - csatolni kell az intézmény igazolását a jogviszonyról.

(3) A támogatást a polgármester az éves költségvetési rendelet alapján, határozattal állapítja meg.

(4) A támogatást pénzbeli támogatásként kell megállapítani, mely az önkormányzat házi pénztárában vehető fel, a tárgyév október 31 napjáig.

(5) A támogatás évi egyszeri összegét a képviselő-testület állapítja meg tárgyév augusztus 31. napjáig.

Középiskolások iskolakezdési támogatása

17. § . (1) A polgármester iskolakezdési támogatást állapíthat meg hivatalból évente egyszer, a nyírtassi - lakcímmel rendelkező, életvitelszerűen Nyírtasson tartózkodó - középfokú közoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló – 19. életévét tárgyév december 31. napjáig be nem töltött – gyermeknek.

(2) A kifizetéshez csatolni kell az intézmény igazolását a jogviszonyról.

(3) A támogatást a polgármester az éves költségvetési rendelet alapján, határozattal állapítja meg.

(4) A támogatást pénzbeli támogatásként kell megállapítani, mely az önkormányzat házi pénztárában vehető fel, a tárgyév október 31 napjáig.

(5) A támogatás évi egyszeri összegét a képviselő-testület állapítja meg tárgyév augusztus 31. napjáig.

Egyetemisták támogatása

18. § . (1) A polgármester támogatást állapíthat meg hivatalból, évente egyszer, a nyírtassi - lakcímmel rendelkező, életvitelszerűen Nyírtasson tartózkodó - kizárólag egyetemi intézmény valamely karán, nappali tagozatán tanuló – 25. életévét tárgyév december 31. napjáig be nem töltött – fiatal részére.

(2) A kifizetéshez csatolni kell, az intézmény igazolását a jogviszonyról,

(3) A támogatást a polgármester az éves költségvetési rendelet alapján, határozattal állapítja meg.

(4) A támogatást pénzbeli támogatásként kell megállapítani, mely az önkormányzat házi pénztárában vehető fel, a tárgyév október 31. napjáig.

(5) A támogatás évi egyszeri összegét a képviselő-testület állapítja meg tárgyév augusztus 31. napjáig.

Egyszeri karácsonyi támogatás

19. § . (1) A polgármester a nyírtassi – állandó lakcímmel rendelkező, életvitelszerűen Nyírtasson tartózkodó - családok részére karácsonyi támogatást állapíthat meg hivatalból, évente egyszer, tárgyév december hónapjában.

(2) A támogatást a polgármester az éves költségvetési rendelet alapján, határozattal állapítja meg.

(3) A támogatást természetben kell megállapítani, mely a Polgármesteri Hivatalban vehető át, a tárgyév december 31. napjáig.

(4) A természetbeni támogatás értékét a képviselő-testület állapítja meg tárgyév november 30. napjáig.

(5) Önálló háztartásonként kizárólag egy támogatás adható.

Fogyatékkal élő gyermekek támogatása

20. § . (1) A polgármester a nyírtasson élő, a (2) bekezdésben részletezett betegségben szenvedő 18 év alatti gyermekek részére, pénzbeli támogatást állapíthat meg hivatalból, évente egyszer, tárgyév december hónapjában.

(2) A támogatás megállapításánál figyelembe vehetőbetegségek:

a) autizmus

b) Down szindróma

c) diabetesz

d) hallásfogyatékosság-hallókészülékkel

e) epilepszia

f) Becker-tipusú izomsorvadás

g) genetikai kórképek: ataxia, cisztás fibrózis, traecher.coll.sindróma, agyi bénulás

h) hallás-beszédfogyatékosság/hallókészülékkel

i) végtagrövidülés-tartós mozgáskorlátozottság

j) végtagdeformitás/műtéttel

k) csípőficam/műtéttel

l) súlyos szívfejlődési rendellenesség/műtét

m) koponyafejlődési rendellenesség/műtét

n) koraszülött: alacsony születési súly, szövődményes esetek.

(3) A támogatást a polgármester az éves költségvetési rendelet alapján, határozattal állapítja meg.

(4) A támogatás évi egyszeri összegét a képviselő-testület állapítja mega tárgyév december 31. napjáig.

(5) A jogosultság szempontjából figyelembe vehető feltételeket, BNO kódok alapján, a védőnő javaslatát figyelembe véve, a polgármester állapíthatja meg.

Gyermekszületési támogatás

21. § . (1) A polgármester kérelemre, az életvitel szerűen Nyírtasson élő, bejelentett lakcímmel rendelkező szülők részére, a megszületett gyermekük után, annak jogán, egyszeri pénzbeli támogatást állapíthat meg a (2) bekezdésben meghatározott feltétel teljesülése esetén.

(2) Gyermekszületési támogatás csak abban az esetben állapítható meg, ha a várandós anya terhessége ideje alatt legalább egy alkalommal Nyírtasson terhes gondozáson megjelent, melyet a védőnő igazol.

(3) A támogatást a polgármester, az éves költségvetési rendelet alapján, határozattal állapítja meg.

(3) A támogatás mértéke egyszeri 50.000.- forint, mely a Polgármesteri Hivatal házipénztárában vehető fel vagy bankszámlára történő utalással teljesíthető.

(4) A kérelmet benyújtani a gyermek születésétől számított 30 nap után lehet. A kérelem benyújtásának jogvesztő határideje: a gyermek születését követő 60. nap.

Temetési célra szóló támogatás

22. § (1) A polgármester temetési célra szóló támogatást állapít meg annak a hozzátartozónak, vagy az elhunyt temettetéséről gondoskodó más személynek, aki olyan személy eltemettetéséről gondoskodik, aki életvitel szerűen élt Nyírtasson és a (2) bekezdésben foglalt feltételek egyikének megfelel.

(2) Temetési célra szóló támogatás megállapítására az alábbi esetekben kerülhet sor:

a) az elhunyt halála időpontjában Nyírtasson lakóhellyel rendelkezett vagy

b) az elhunyt élete során legalább húsz éven keresztül Nyírtasson lakóhellyel rendelkezett.

(3) A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a temetési számlák eredeti példányát,

b) amennyiben a haláleset nem nyírtasson történt, a halotti anyakönyvi kivonatot.

(4) A helyben szokásos, legolcsóbb temetés költség 140.000.- Ft.

(5) A temetési célra szóló támogatás összege 15.000.- Ft.

(6) A temetési célra szóló támogatás – a legolcsóbb temetési költség összegéig – kamatmentes kölcsön formájában is adható, melyet a támogatott maximum hat egyenlő részletben köteles visszafizetni.

(7) Nem állapítható meg temetési célra szóló támogatás annak, akinek tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján kötelessége az elhunyt eltemettetése.

(8) A temetési célra szóló támogatás iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 60 napon belül lehet benyújtani.

Közfoglalkoztatási program keretében termelt javak térítésmentes juttatása

23. § (1) A közfoglalkoztatási program keretében termelt, a településüzemeltetés és településfejlesztés – különösen a közétkeztetés – során fel nem használt és értékesítésre nem kerülő javak – így különösen mezőgazdasági termények és élelmiszer – térítésmentesen adományozható a szociálisan rászoruló személyek számára.

(2) Az adományozás során előnyben kell részesíteni a Nyírtass községben lakóhellyel rendelkező azon személyt, aki:

1. közfoglalkoztatott; vagy

2. létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzete vagy időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartási gondjai miatt rendkívüli települési támogatásban részesült; vagy

3. szociális tűzelőanyag támogatásban részesült; vagy

4. hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel, vagy

5. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült; vagy

6. gyermekét egyedül nevelő szülő; vagy

7. nyugellátásban részesül; vagy

8. szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás vagy családsegítés keretében ellátásban részesült.

(3) A közfoglalkoztatási program keretében termelt javak térítésmentes biztosítására a polgármester hivatalból is jogosult.

Gyermekétkeztetési térítési díjkedvezmény

24. § A képviselő-testület hivatalból a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 21/B. § (2) bekezdésében foglalt, az intézményi gyermekétkeztetést az intézményi térítési díj 50%-os normatív kedvezményével biztosított normatív kedvezményben részesülő általános iskolás gyermekeknek 100 %-os étkezési térítési díjkedvezményt biztosít az önkormányzat fenntartásában működő konyháról igénybevett étkeztetés esetén.

Önkormányzati tulajdonú tűzifa vásárláshoz kapcsolódó támogatás

25. § A képviselő-testület a nyírtassi – állandó lakcímmel rendelkező, életvitel szerűen Nyírtasson tartózkodó - családok számára - családonként legfeljebb 1 m3 mennyiségben- a rendelkezésére álló készlet erejéig tűzifa vásárlási lehetőséget biztosít, melyhez a (2) bekezdésben meghatározott támogatást biztosít.

(2) A támogatás összege: 12.000.- Ft/ m3.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

26. § (1) Ez a rendelet 2020. február 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésekor hatályát veszti a 10/2018. (IX. 27.) önkormányzati rendelet.