Nyírtass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2016. (V. 2.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek bérbeadásának, elidegenítésének feltételeiről
Hatályos: 2016. 05. 03- 2023. 07. 31Nyírtass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2016. (V. 2.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek bérbeadásának, elidegenítésének feltételeiről
Nyírtass Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (l)-(2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. § (l)-(2) bekezdésében, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (l)-(4) és (6) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében, 54. § (3) bekezdésében, 58. § (2)-(3) bekezdésében, 62. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya Nyírtass Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) kizárólagos tulajdonában álló lakásokra (a továbbiakban: lakás), és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség) terjed ki.
2. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben különösen a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Ltv.), valamint az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 7/2012. (XII. 31.) önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.
2. A tulajdonosi jogokat gyakorló szervek
3. § (1) A lakások és helyiségek bérbeadásával kapcsolatos tulajdonosi joggyakorló ezen önkormányzati rendeletben meghatározott kivételekkel – Nyírtass Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: bérbeadó).
(2) A lakások és helyiségek, mint nemzeti vagyon kezelésével, hasznosításával, valamint tulajdonjogának átruházásával kapcsolatos feladatokat a bérbeadó a Nyírtassi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) útján láthatja el.
Lakás bérbeadásának általános feltételei
3. A lakások bérbeadásának jogcímei
4. § Lakást kizárólag az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:
a) pályázat útján szociális helyzet alapján;
b) pályáztatás útján költségelvű bérleti díj vállalása mellett (a továbbiakban: költségelvű pályázat);
c) káscsere;
d) lakásbérleti szerződés meghosszabbítása;
e) jogcím nélküli lakáshasználat rendezése.
4. Lakás bérbeadására vonatkozó általános rendelkezések
5. § (1) Lakás annak a természetes személynek adható bérbe, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:
a) a bérleti szerződés megkötésekor cselekvőképes;
b) bérleti szerződés megkötésekor nem használ az Önkormányzat tulajdonában álló lakást jogcím nélkül;
c) akinek a bérleti szerződés megkötésekor nem áll fenn lakbér- és közmű tartozása kivéve, ha részletfizetést kapott, vagy részletfizetési megállapodást kötött és fizetési kötelezettségének a megállapodás szerint eleget tesz;
d) vállalja, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen tartózkodik a lakásban.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételt nem kell figyelembe venni, ha a 4. § e) pontja szerint történik a lakás bérbeadása.
5. Bérbeadás pályáztatás útján szociális helyzet alapján
6. § A szociális helyzet alapján történő bérbevételre kiírt pályázat elbírálásakor és a 4. § c)- e) pontokban meghatározott esetekben a szerződés megkötése előtt vizsgálni kell a pályázó vagy a szerződő fél, valamint a vele a lakásba együtt költöző személyek szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetét a 7. § (1)-(2) bekezdés alapján (a továbbiakban: bérlő).
7. § (1) Szociális helyzet alapján lakást akkor lehet bérbe adni
a) ha a bérlő vagy a vele együtt költöző személyek egyike sem rendelkezik lakás tulajdon-, bérleti-, használati-, vagy haszonélvezeti jogával;
b) ha a pályázat elbírálásakor vagy pályázaton kívüli bérbeadás esetén a bérleti szerződés megkötésekor a bérlő és a vele együtt költöző személyek egy főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2-szeresét nem haladja meg;
c) ha a bérlőnek és a vele együtt költöző személynek nincs vagyona; és
d) a pályázó - a pályázat benyújtását megelőző három hónap átlagában számolt - olyan jövedelemmel rendelkezik, hogy az együtt költöző személyeket figyelembe véve az egy főre eső rendszeres jövedelme eléri a bérbe adandó lakás lakásbérleti díját, egyedülálló személy esetén a lakásbérleti díj kétszeresét.
(2) Amennyiben 4. § d) pontja szerinti szerződés-hosszabbításakor az (1) bekezdés a)-c) pontjai nem állnak fenn, a bérleti díjat költségelvű bérleti díjra kell módosítani vagy költségelvű bérleti díjat kell megállapítani.
(3) A jövedelmet igazolni kell a munkáltató által kiállított jövedelemigazolással, az adóhatóság vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított jövedelemigazolással.
(4) Szociális helyzet alapján történő bérbeadásra olyan pályázat is kiírható, amelynek alapján a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot elérését, a lakás felújítását vagy komfortfokozatának emelését a bérlőnek kell vállalnia. A felújítási kötelezettség részletszabályait, és a bérleti díj beszámításával kapcsolatos rendelkezéseket a pályázati kiírásban kell meghatározni.
8. § (1) Szociális helyzet alapján bérbeadott lakásbérleti szerződés esetében a változást követő 30 napon belül a bérlő a bérbeadónak írásban köteles bejelenteni, ha a 7. § (1) bekezdés szerinti vagyoni és jövedelmi viszonyai megváltoztak.
(2) Amennyiben a bérlő az (1) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a bejelentésben valótlan adatokat közöl, és a tényleges változás alapján költségelvű lakbért kell megállapítani a bérlőnek, akkor a bérbeadó a tudomására jutást követően a vagyoni, jövedelmi helyzetnek megfelelően költségelvű bérleti díjra módosítja a lakbért. A lakbér módosításának időpontja a jogosultság megszűnésének időpontja. Amennyiben a vagyoni és jövedelmi viszonyok változásának időpontja kétséges, a lakbér módosításának időpontját a tudomására jutás napjában kell meghatározni.
6. Bérbeadás pályáztatás útján költségelvű bérleti díj vállalása mellett
9. § (1) Lakás bérbeadására költségelvű bérleti díj vállalása mellett - az 4. § c)-e) pontokban meghatározott jogcímeket és a 7. § (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - pályázat útján kerülhet sor.
(2) Költségelven lakbérrel lakást akkor lehet bérbe adni
a) ha a pályázó, vagy a vele együtt költöző személyek egyike sem rendelkezik kizárólagos lakástulajdonnal, tulajdoni hányaddal, haszonélvezeti joggal, vagy önkormányzati lakás szociális helyzet alapján bérleti, használati jogával, és
b) amennyiben a pályázó az Önkormányzat tulajdonában álló lakás bérlője volt a pályázat benyújtását megelőző két évben, nem áll fenn lejárt határidejű lakbér tartozása.
(3) költségelven történő bérbeadásra olyan pályázat is kiírható, amelynek alapján a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba tételére, felújítására, komfortfokozatának emelésére kell ajánlatot tenni. A felújítási kötelezettség részletszabályait, és a bérbeszámítással kapcsolatos rendelkezéseket a pályázati kiírásban kell meghatározni.
A pályázati eljárás
7. A pályázat kiírása
10. § (1) A lakás bérbevételére vonatkozó pályázati kiírást a Hivatal hirdetőtábláján, valamint az Önkormányzat hivatalos honlapján - www.nyirtass.hu - 30 napra közzé kell tenni.
(2) A pályázóknak legalább egy időpont felkínálásával biztosítani kell a lakások megtekintését.
(3) Egy személy legfeljebb egy lakásra nyújthat be pályázatot.
11. § A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell legalább:
a) a bérbeadó megnevezését, székhelyét;
b) a meghirdetett lakás bérletének fajtáját (szociális helyzet alapján vagy költségelvű bérbeadás);
c) a lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, rövid műszaki leírását;
d) a meghirdetett lakás bérbeadásának időtartamát, a lakásbérleti szerződés lényeges elemeit;
e) a fizetendő lakbér mértékét, a fizetendő közüzemi költségek becsült összegét;
f) az 5. § (1) bekezdést, bérbeadás típusától függően a 7-10. § és a 11. § (3) bekezdés szerinti pályázati feltételeket;
g) felújítási kötelezettség esetén a vállalandó felújítási munkák leírását, azok tételes költségvetését, a felújítás elvégzésének határidejét, az elvégzett felújítás összegének lakbérbe történő beszámítási módját;
h) a pályázat benyújtásának módját, címét, határidejét;
i) az elbírálás szempontjait, az eredmény közlésének módját, határidejét;
j) a pályázatról információt nyújtó személy nevét és elérhetőségét és
k) tájékoztatást arról hogy a Bérbeadó a pályázatot eredménytelennek/érvénytelennek nyilváníthatja, melyről közleményt tesz közzé a Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat hivatalos honlapján www.nyirtass.hu.
8. A pályázat benyújtása és elbírálása
12. § (1) A pályázatot az ingyenesen rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon, az adatokat kitöltve, a (2) bekezdés szerinti - a pályázó által beszerezendő - igazolásokkal és nyilatkozatokkal együtt zártan, egy példányban kell benyújtani a Hivatalba.
(2) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét, lakcímét, értesítési címét, telefonszámát;
b) a megpályázott lakás címét;
c) a lakásba a bérlővel együtt költöző személyek nevét és rokonsági fokát;
d) nyilatkozatot a 5. § (1) bekezdésben, szociális helyzet alapján 7. § a),c), költségelvű pályázat esetén a 9. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek való megfelelésről;
e) szociális helyzet alapján a bérbeadásra vonatkozó pályázat esetén a 7. § (1) bekezdés b, d) pontja szerinti feltételek meglétének igazolását;
f) felújítási kötelezettség előírása esetén a feltételek elfogadását és a felújítás vállalását;
g) nyilatkozatot arra vonatkozólag, hogy a pályázati anyagban szereplő személyes adatok megismeréséhez, kezeléséhez, valamint a pályázó a nevének közzétételéhez hozzájárul;
h) szociális helyzet alapján bérbeadásra vonatkozó pályázat esetén nyilatkozatot arról, hogy a pályázó hozzájárul ahhoz, hogy a pályázatban foglaltak valódiságát a Hivatal helyszíni ellenőrzéssel és környezettanulmány készítésével jogosult ellenőrizni;
i) minden olyan adatot, amelyre a pályázati kiírás utal.
(3) A szociális helyzet alapján lakásbérletre kiírt pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.
(4) Lakásonként meg kell határozni az első, a második, és a harmadik helyezett pályázót. Amennyiben az első helyezett pályázó szerződéskötése önhibájából meghiúsul, a soron következő pályázóval kell szerződést kötni.
(5) A pályázati eljárás során első, második és harmadik helyezett pályázók nevét a Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat hivatalos honlapján - www.nyírtass.hu - 8 napon keresztül közzé kell tenni.
(6) Bérbeadó a pályázatot érvénytelennek nyilváníthatja, melyről közleményt tesz közzé a Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat hivatalos honlapján www.nyirtass.hu.
A bérleti szerződés létrejötte és megszűnése
9. A bérleti szerződés időtartama, meghosszabbítása
13. § (1) Lakás maximum 1 éves, határozott időtartamra adható bérbe.
(2) A határozott idejű bérleti szerződés további egy év határozott időtartamra meghosszabbítható.
(3) Költségelvű pályázaton elnyert lakásbérleti szerződés meghosszabbítására a 9. § (2) bekezdés szerinti feltételeket alkalmazni kell.
10. A felek jogai és kötelezettségei, lakásbérlet megszűnésével és a bérlői
14. § Új bérleti szerződés, valamint a bérleti jogviszony megszűnése (megszűntetése esetén) esetén a lakást a Ltv.-ben és a szerződésben meghatározott feltételek szerint a Hivatal jegyzőkönyv felvétele mellett átadja-átveszi.
15. § (1) A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a bérleményben értéknövelő beruházást (különösen komfortosítás, fűtéskorszerűsítés, közműhálózat felújítása) végezhet. A bérlő részére a saját költségen végzett beruházás értékét utólagosan megtéríteni csak abban az esetben lehet, ha arról a bérbeadó a beruházás megkezdését megelőzően írásban megállapodott. A megállapodás megkötésére az Önkormányzat nevében Nyírtass Község Polgármestere (a továbbiakban: polgármester) jogosult.
(2) A beruházás szakszerű megvalósítását és megtéríthetőségét, a Nyírtassi Polgármesteri Hivatal igazolja.
(3) A beruházás értékét a bérlő részére egy összegben, vagy bérleti díj beszámításával lehet megtéríteni. A beszámítás mértéke havonta nem haladhatja meg a bérleti díj 90%-át.
(4) A bérlő a lakás komfortfokozatának változása esetén a beruházás értékének megtérülése után köteles az új komfortfokozatnak megfelelő bérleti díjat fizetni.
16. § A bérlő köteles a bérleményben életvitelszerűen tartózkodni.
17. § A bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha
a) az e rendelet szerinti bérbeadói hozzájárulást nem kérte meg, vagy a hozzájárulásban foglaltakat nem tartja be, azoktól eltér;
b) a jogszabályban előírt, vagy megállapodásban vállalt, a lakás használatával kapcsolatos valamely kötelezettségét megszegi;
c) a lakásban nem életvitelszerűen tartózkodik;
d) a lakásban és a szomszédos lakásokban lakó személyek nyugalmát zavarja, vagy velük szemben az együttélés általánosan elfogadott követelményeit durván megsértő, botrányos magatartást tanúsít,
e) a lakás, valamint a lakáshoz tartozó közös használatú helyiséget szándékosan rongálja, beszennyezi, vagy azok tisztántartásáról nem az elvárható mértékben gondoskodik.
18. § A bérlő a bérleti jogviszony megszűnését követő napra köteles a lakást kiüríteni és elhagyni, továbbá - a felek eltérő megállapodásnak hiányában - rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban azt a bérbeadó birtokába visszaadni.
19. § A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, és a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer, szükség esetén, soron kívül jogosult ellenőrzi.
11. Jogcím nélküli lakáshasználat rendezése
20. § (1) A lakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles a bérbeadó részére fizetni.
(2) A jogcím nélküli lakáshasználó - a lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig - emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt.
(3) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó másik lakásra tarthat igényt, a használati díj mértéke - a 21. § (4) bekezdésben foglalt kivétellel - megegyezik a lakásbérleti szerződés megszűnésekor érvényes, vagy egyébként irányadó bérleti díj mértékével.
(4) A használati díj mértéke a jogcímnélküli használat kezdetétől számított két hónapon túl a lakásbérleti szerződés megszűnésekor érvényes, vagy egyébként irányadó lakbér háromszorosának megfelelő összeg.
(5) A lakáshasználati díj nem mérsékelhető.
12. A pénzbeli térítés feltételei szerződés közös megegyezéssel történő
21. § (1) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak, hogy a határozott idejű lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó kezdeményezése alapján pénzbeli térítés ellenében szüntetik meg. A pénzbeli térítés mértékéről a képviselő-testület dönt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti Megállapodás azzal köthető, akinek a lakbér, közüzemi díj tartozása nincs, a lakás rendeltetésszerűen használható, vagy hozzájárult, hogy a fizetendő pénzbeli térítés összegéből a lakás rendeltetésszerű állapotba hozásának bérbeadó általi költsége a pénzbeli térítés összegéből levonásra kerüljön.
(3) Pénzbeli térítésként a bérlő által bérelt lakás forgalmi értékének legfeljebb 20%-a fizethető ki.
(4) A pénzbeli térítés összegét ingatlanforgalmi értékbecslés figyelembevételével kell meghatározni. Az értékbecslés elkészítésének költsége a bérbeadót terheli.
(5) A pénzbeli térítés a használatra alkalmas, beköltözhető lakás bérbeadó részéről történő átvétele után fizethető ki.
A lakbér szabályai, eljárási szabályok
13. A lakbér mértéke
22. § (1) Önkormányzati bérlakások lakbérének mértéke:
a) a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás lakbérének havi mértéke a lakás alapterülete és komfortfokozata alapján a következő:
aa) összkomfortos lakás esetében 100.- Ft/m2,
ab) komfortos lakás esetében 50.- Ft/m2,
ac) félkomfortos lakás esetében 35.- Ft/m2,
ad) szükséglakás esetében díjmentes.
b) a költségelven bérbe adott lakás lakbérének havi mértéke a lakás alapterülete és komfortfokozata alapján a következő:
ba) összkomfortos lakás esetében 100.- Ft/m2,
23. § (1) A lakbér pontos mértékét a Képviselő-testület állapítja meg a lakás alapvető jellemzői, így különösen a lakás alapterülete, minősége, településen és a lakóépületen belüli fekvése, a lakóépület állapota, valamint a Ltv. 13. § (2) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével.
(2) A Bérbeadó e rendelet módosítása esetén, a bérleti szerződésben foglaltak szerint jogosult a hatályban lévő bérleti szerződések bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani.
14. Lakbérrel kapcsolatos kötelezettségek
24. § A lakbér mértékét és változását a bérbeadó írásban közli a bérlővel.
25. § (1) A bérlő a lakbért havonta, a bérleti szerződésben rögzítettek szerint köteles megfizetni.
(2) a bérlő a közműszolgáltatókkal külön szerződést köt, az alapján, hogy a bérlő, a bérleti szerződés megkötése után új fogyasztóként a szolgáltatónál haladéktalanul bejelentkezik.
26. § A bérlőtársakat a fizetési kötelezettség egyetemlegesen terheli.
A helyiségbérlet általános szabályai
15. A helyiségek bérbeadásának jogcímei
27. § (1) A helyiségeket az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:
a) hirdetmény útján történő bérbeadás;
b) bérleti jog meghosszabbítása;
(2) Helyiséget csak annak a pályázónak lehet bérbe adni, akinek a bérleti szerződés megkötésekor nem áll fenn bérleti díj tartozása és közműtartozása.
16. Hirdetmény útján történő bérbeadás
28. § A hirdetmény útján történő bérbeadásra kínált helyiségeket a Hivatal hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján – www.nyirtass.hu - 30 napra közzé kell tenni.
17. Bérleti díj
29. § (1) A bérleti díj megállapítása hirdetmény útján történő bérbeadás, bérbevevői ajánlat vagy bérbeadói ajánlat alapján történik.
(2) A bérleti díjat a bérbeadó minden évben az előző évi éves fogyasztói árindex mértékével megemelheti.
(3) A bérlőnek a bérleti díjon felül meg kell fizetnie a közüzemi szolgáltatások díját
30. § A helyiséget jogcím nélküli használó a jogcím nélküli használat kezdetétől használati díjat köteles a bérbeadónak fizetni. A használati díj megegyezik a helyiségre meghatározott legutóbbi bérleti szerződésben foglalt bérleti díj háromszoros összegével.
18. A helyiség használatával kapcsolatos szabályok
31. § A bérlő saját költségén a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenységének gyakorlásához szükséges módon átalakíthatja vagy felújíthatja. A munkákhoz a tulajdonos hozzájárulását a bérlőnek előzetesen meg kell kérnie, és a felújítási munkák ellentételezéseként bérleti díj beszámítására nem tarthat igényt. A tulajdonosi hozzájárulás kizárólag írásban adható, a hozzájárulásról a Képviselő-testület dönt.
32. § A helyiséget a bérlő köteles rendeltetésszerűen használni.
Lakások és helyiségek elidegenítésének szabályai
33. § (1) A Képviselő-testület dönt a lakás, valamint a helyiség (a továbbiakban együtt: ingatlan) elidegenítésre történő kijelöléséről.
(2) A Képviselő-testület - dönt az ingatlan elidegenítéséről, valamint kedvezmények feltételeiről.
19. Az ingatlan elidegenítése elővásárlási joggal érintett személy részére
34. § (1) A Hivatal a Képviselő-testület 33. § (1) bekezdése szerinti döntését követő tizenöt napon belül tájékoztatja az elővásárlási jog jogosultját arról, hogy a Képviselő-testület az ingatlant értékesítésre kijelölte, továbbá tájékoztatást nyújt az adásvételi szerződés feltételeiről.
(2) A Hivatal közli az elővásárlási jog jogosultjával az ingatlan forgalmi értékét, a vételár számításának módját, továbbá 35 napos határidővel nyilatkoztatja a vételi szándékának fenntartásáról, valamint a fizetés módjára vonatkozó kérelméről.
(3) Ha az elővásárlási jog jogosultja a (2) bekezdésben meghatározott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni.
35. § (1) Az eladási ajánlat tartalmazza
a) az ingatlan címét, ingatlan-nyilvántartási adatait;
b) az ingatlan forgalmi értékét;
c) a fizetési feltételeket;
d) a nyilatkozattételi határidőt;
e) a vevőt terhelő költségek mértékét.
(2) A vevőt terheli az adásvételi szerződés megkötésével összefüggő minden költség, továbbá a tulajdonosváltozás, a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan- nyilvántartási bejegyzésének költsége.
(3) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja rendelkezik bérleti szerződéssel az ingatlanra, az ingatlan bérleti díját arányosan köteles fizetni.
36. § (1) Az eladási ajánlathoz mellékelni kell
a) a szerződési feltételeket,
b) tájékoztatás a 35. §-ban foglaltakról
(2) Az eladási ajánlatra a nyilatkozattételi határidő az ajánlat közlésétől számított harmincöt nap.
(3) A szerződést a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételétől számított hatvan napon belül kell megkötni. Az ajánlati kötöttség időtartama az eladási ajánlat közlésétől számított kilencven nap.
(4) Az adásvételi szerződés akkor köthető meg, ha a vevőnek az Önkormányzat felé a lakbér, a helyiség bérleti díja és a közműszolgáltatások díja vonatkozásában tartozása nem áll fenn. Ezt az ajánlatban is rögzíteni kell.
37. § (1) Az ingatlan vételárát a Képviselő-testület az ingatlan elidegenítésre történő kijelöléséről szóló határozatában állapítja meg. A lakás forgalmi értékét az eladásra történt kijelölés időpontjára kell megállapítani. A lakás beköltözhető forgalmi értékét a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke, különösen a Ltv. - ben meghatározottak figyelembe vételével kell megállapítani, ingatlan értékbecslés alapján.
(2) A Képviselő-testület a vételár meghatározásakor figyelembe veheti a Községért kifejtett jelentős mértékű tevékenységet, különösen, ha az elővásárlásra jogosult az Önkormányzatnál, vagy Intézményeinél hosszabb időtartamú közszolgálati-, közalkalmazotti-, vagy munkaviszonyban, vagy szerződéses közfeladatot ellátó jogviszonyban ált, és ennek keretében legalább 10 éves közszolgálati tevékenységet fejtett ki, esetleg érdemeit az Önkormányzat más módon elismerte, részére díszpolgári címet adományozott.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a kedvezmény mértéke az ingatlan forgalmi értékének a 40 %-áig terjedhet.
38. § Az adásvételi szerződést - az Önkormányzat képviseletében - a Polgármester írja alá.
20. Az ingatlan elidegenítése elővásárlási joggal nem rendelkező személy részére
39. § (1) Pályázat útján lehet értékesíteni azt az ingatlant, amely
a) tekintetében a jogosult az elővásárlási jogával nem élt, vagy
b) az ingatlan üres.
(2) A pályázati eljárást a Hivatal folytatja le.
(3) ályáztatás az ingatlan vételárára vonatkozó nyílt tárgyalásos eljárás alapján történik. Az ingatlan kikiáltási ára legalább a 37. § szerint meghatározott vételár.
(4) Az ingatlan megvételére az jogosult, aki a pályázatban foglalt feltételeknek megfelelő, a kikiáltási árat elérő vagy azt meghaladó legmagasabb összegű ajánlatot teszi. Az ajánlati kötöttség időtartama hatvan nap.
40. § (1) A pályázati felhívásra a 11. § (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell.
(2) A pályázati felhívás tartalmazza
a) az ingatlan címét, alapterületét, műszaki jellemzőit,
b) a pályázati feltételeket,
c) a Hivatal pénztárában letétbe helyezendő, illetve átutalandó pályázati biztosíték, összegét, a megfizetésének módját és határidejét,
d) a pályázati tárgyalás helyét, időpontját és szabályait,
e) azokat a nyilatkozatokat, amelyeket a pályázónak a licitálás megkezdése előtt meg kell tennie,
f) a tájékoztatást arról, hogy a pályázatot az nyeri meg, aki a legmagasabb összegű vételárra tesz ajánlatot a licitálás során,
g) a pályázatról információt nyújtó személy nevét, elérhetőségét,
h) tulajdonosi jogkör gyakorlója a pályázatot eredménytelennek/érvénytelennek nyilváníthatja, melyről közleményt tesz közzé a Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat hivatalos honlapján www.nyirtass.hu.
(3) A pályázat résztvevői a pályázati felhívásban megjelölt időpontig kötelesek a kikiáltási ár 5 %-át, de legalább 60.000.-Ft-ot pályázati biztosítékként a Hivatal pénztárába, vagy az Önkormányzat számlaszámára megfizetni.
(4) A pályázati tárgyaláson az a pályázó vehet részt, aki a pályázatot az előírt tartalommal és határidőben benyújtotta, és igazolja, hogy a pályázati biztosíték összegét a tárgyalást megelőzően megfizette.
(5) A pályázati biztosítékot
a) az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés megkötését követő munkanapon, de legkésőbb, a pályázó ajánlati kötöttségének lejártát követő első munkanapon a nem nyertes pályázó részére vissza kell fizetni;
b) a nyertes pályázó esetében a vételárba be kell számítani.
41. § (1) Az adásvételi szerződést a pályázat eredményhirdetésétől számított hatvan napon belül kell megkötni a pályázat nyertesével, az általa a licitálás során vállalt összegű vételáron.
(2) Amennyiben a pályázat nyertese saját érdekkörében felmerült ok következtében az eredményhirdetést követő hatvan napon belül az adásvételi szerződést nem köti meg, elveszíti a szerződéskötésre vonatkozó jogát és a pályázati biztosíték összegét. Ebben az esetben az ingatlanra a következő legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevő pályázóval kell szerződést kötni.
Az elidegenítésből származó bevételek felhasználása
42. § (1) Az Ltv 62. § (1) bekezdése alapján lakások elidegenítéséből származó - elkülönített számlán elhelyezett - bevétel
a) az önkormányzati tulajdonban lévő épületek (épületrészek) felújítására és az azzal együtt végzett korszerűsítésre,
b) új lakás építésére,
c) településrendezési tervek szerint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére,
d) építési telkek kialakítására,
e) Az EU-források felhasználásához szükséges önrész biztosítására
f) önkormányzati intézményeknél felhalmozási jellegű beruházásokra használható fel.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímekre fordítandó pénzösszegekről a Képviselő- testület évente a költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletében dönt.
Adatkezelési szabályok
43. § (1) A Hivatal az érintett személy hozzájáruló nyilatkozata alapján jogosult kezelni a kérelmező, a bérlő, valamint a vele együtt lakó vagy költöző személy, az elővásárlási jog jogosultja, továbbá a pályázó természetes személyazonosító adatait és lakcímét.
(2) A szociális lakbér mértékének megállapítása, céljából a kérelmezőt, a bérlőt (társbérlőt, bérlőtársat), valamint a vele együtt lakó vagy költöző személyt az e rendeletben foglalt feltételek teljesítéséhez a Hivatal adatszolgáltatásra hívhatja fel. A szociális, vagyoni és jövedelmi helyzetéről az érintett köteles nyilatkozni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat a Hivatal a bérleti jogviszony, illetve a bérleti jogviszonyból eredő követelés megszűnését követő tíz évig kezeli.
44. § A 43. §-ban meghatározott adatokat kizárólag, ezen rendelet alkalmazása érdekében, így különösen a bérbeadáshoz és bérbeadási hozzájáruláshoz, elidegenítéshez, illetve a szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatához lehet felhasználni.
Értelmező rendelkezések
45. § E rendelet alkalmazásában:
1. Jövedelem: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fogalom;
2. Vagyon: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fogalom;
3. Életvitelszerű tartózkodás: a két hónapot meg nem haladó távollétet is beleértve, a bérlő akkor tartózkodik életvitelszerűen a lakásban, ha a lakás a bérlő otthona, és ez az ingatlan szolgál a bérlőnek mindennapi teendőinek (különösen pihenés, étkezés) megszervezéséhez, továbbá amely ingatlan a családi élete helyszínéül szolgál, és ahol rendszeresen közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe. Nem tekinthető életvitelszerű tartózkodásnak, ha a magánszemély csupán ritkán, alkalomszerűen, az ott lakás látszatának keltése miatt használja az ingatlant.
4. Rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot: a lakás vagy helyiség (lakás és helyiség együtt e fogalom magyarázata során a továbbiakban: ingatlan) akkor alkalmas a rendeltetésszerű használatra, ha az épület központi berendezéseinek az ingatlanban lévő részei, és az ingatlan berendezései üzemképesek, valamint az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban rögzített megnevezése szerinti célra alkalmas.
5. Együtt költöző személyek: alatt azokat a 26. § szerinti személyeket kell érteni, akik a bérlővel a lakásba együtt költöznek be vagy a bérleti szerződés fennállása alatt jogszerűen tartózkodnak ott.
Záró rendelkezések
46. § (1) E rendelet 2016. május 3. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépéskor fennálló jogviszonyokra, és a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.