Nyírtass község képviselő testületének 3/2015 (I.23..) önkormányzati rendelete

NYÍRTASS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (I. 23.) önkormányzati rendelete államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról

Hatályos: 2015. 02. 01

NYÍRTASS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

3/2015. (I. 23.)

 önkormányzati rendelete

 államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról

Nyírtass Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (9) bekezdésében, valamint a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 6. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1.  §

(1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kiterjed:

a) minden, az államháztartáson kívülre történő pénzeszköz és forrás átadására, függetlenül attól, hogy Nyírtass Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) pályázati eljárás során, vagy pályázati rendszeren kívül pénzbeli, vagy természetbeni támogatás formájában nyújtja;

b) minden, az Önkormányzat számára az államháztartáson kívülről történő pénzeszköz és forrás átvételére, függetlenül attól, hogy azt milyen – az a) pont szerinti – módon nyújtják;

c) az Önkormányzatra, valamint az államháztartás körébe nem tartozó természetes személyekre, valamint jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre.

(2)  E rendelet hatálya nem terjed ki a külön jogszabályban meghatározottak alapján a természetes személyeknek a méltánylást igénylő élethelyzetükre figyelemmel, továbbá jövedelmük pótlása, illetve kiegészítése érdekében rászorultsági alapon nyújtott szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni és személyes jellegű ellátásokra (pl.: segélyekre, adományokra, ösztöndíjakra stb.)

2. Értelmező rendelkezések

2.§

E rendelet alkalmazásában:

a)  támogatás az Önkormányzat által az államháztartáson kívülre átadott minden pénzbeli és természetbeni forrás, tárgyi eszköz, vagyonelem;

b)  forrásátvétel: az államháztartáson kívülről származó minden pénzbeli és természetbeni forrás, tárgyi eszköz, vagyonelem átvétele az Önkormányzat részére;

c)   civil szervezet

ca) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ectv.) alapján létrehozott egyesület,

cb) az Ectv. alapján létrehozott és a sportról szóló törvény alapján működő szervezet,

cc) a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapján alapított alapítvány és közalapítvány,

cd) a Ptk. alapján külön törvénnyel létrehozott köztestület,

ce) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról 2011. évi CCVI. törvény mellékletében szereplő egyház.

3. A támogatás megállapításának jogalapja, forrása, formája

3.  §

(1) Az Önkormányzat támogatásban részesítheti Nyírtass település közösségi (kulturális, művelődési, hagyományőrző, ifjúsági, sport stb.) életét nagymértékben meghatározó, azt tevőlegesen is segítő civil szervezeteket és természetes személyeket, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §-ában meghatározott, az Önkormányzat feladatkörébe tartozó – elsősorban szolgáltató – közfeladat ellátását átvállaló, s azt biztosító természetes személyeket, jogi személyeket és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezeteket (a továbbiakban ezek együttesen: támogatható személyek).

(2) A támogatható személyeket minden évben a költségvetésről szóló rendeletében (a továbbiakban: Kvr.) megállapított külön pénzügyi keret terhére részesítheti pénzbeli támogatásban az Önkormányzat.

(3)  Az Önkormányzat a támogatható személyeket természetben – tárgyi eszköz átadásával, vagy rendelkezésre bocsátásával – is támogathatja (pl.: önkormányzati tulajdonú gépjármű biztosítása utazáshoz, tornacsarnok ingyenes használatának biztosítása stb.).

4. A támogatás nyújtásának alapelvei

4.  §

(1)   Elsődlegesen az Önkormányzat természetes személyek esetében Nyírtass településen bejelentett lakóhellyel, míg nem természetes személyek esetében a településen bejegyzett székhellyel rendelkező – közülük is elsősorban a civil szervezeteket, valamint az Önkormányzattal már feladat-ellátási szerződést kötött – támogatható személyeket részesítheti támogatásban.

(2)   A döntéshozó által külön megindokolt esetben a székhelyre, vagy a lakóhelyre vonatkozó kritériumnak meg nem felelő támogatható személy is támogatásban részesíthető, feltéve hogy az egyébként megfelel a 3. § (1) bekezdésében meghatározott feltételnek.

(3)  Nem részesülhet támogatásban az, aki az elbíráláskor hatályos jogszabály – különösen az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Kptv.) – előírásai alapján nem részesülhet közpénzből, önkormányzati költségvetésből nyújtott támogatásban.

(4)  A támogatás odaítélésére nyilvánosan, előre meghirdetett pályázati eljárás során, vagy pályázati kiírás hiányában írásban benyújtott egyedi – a támogatható személy azonosító adatait tartalmazó – kérelem alapján kerülhet sor.

(5)   Pályázati eljárás meghirdetéséről a Képviselő-testület dönthet, s azt követően esetileg határozza meg a pályázati eljárás részletes feltételeit és teszi közzé azokat pályázati felhívásában.

(6)   Pályázati eljárás meghirdetésének hiányában a kérelemre nyújtható támogatás esetén a kérelmet részletesen meg kell indokolni és a felhozott indokokat hitelesen alá kell támasztani, vagy a már fennálló feladat-ellátási szerződésben meghatározottakra kell a kérelemben hivatkozni és abban az esetben, ha nem az Önkormányzat a szerződéses partner a szerződést is csatolni kell hitelesített másolatban.

(7)        A pályázók és a kérelmezők működési kiadásaik finanszírozásához részesíthetők támogatásban.

(8)        Működési kiadásnak minősül különösen:

a) a pályázó, a kérelmező tevékenységével, céljaival kapcsolatos utazás, tanulmányút, fellépés, beszerzés költsége,

b) a pályázó, a kérelmező hazai és nemzetközi kapcsolata ápolásával felmerülő kiadás,

c) sporttevékenység végzése, valamint vetélkedők szervezése esetén a nevezési, bírói és zsűri díj, a rendezvényeken történő jutalmazás, elismerés, továbbá a versenyre, vetélkedőre történő felkészülés költsége.

(9)   A kérelmező az éves rendes működési kiadásainak támogatása érdekében az adott év február 15. napjáig adhat be kérelmet az Önkormányzathoz.

(10)   Az év közben felmerülő rendkívüli működési kiadások viseléséhez – külön megindokolva – az év során bármikor benyújtható kérelem. Az a kiadás tekinthető rendkívülinek, amely a kérelmező számára év közben elháríthatatlanul, továbbá előre nem tervezetten vagy nem tervezhető módon, váratlanul merült fel. Ilyen kérelemre csak abban az esetben nyújtható pénzbeli, vagy természetbeni támogatás, ha annak pénzügyi forrását a kérelmező önmagában – bizonyítottan – nem tudja biztosítani, valamint annak fedezete a Kvr.-ben megállapított külön pénzügyi keret terhére rendelkezésre áll, vagy annak keretét a Képviselő-testület külön döntésével megteremti.

5. A támogatás odaítélése

5. §

(1)    A támogatási iránti kérelemről – a (2) bekezdésekben foglalt kivétellel –, továbbá bármely alapítvány számára bármilyen módon történő forrás átadásáról a Polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület jogosult dönteni.

(2)    A Polgármester jogosult dönteni:

a) Kvr.-ben e célra meghatározott külön keret terhére nyújtható 100.000,- Ft értékhatár alatti pénzbeli támogatás megállapításáról;

b)100.000.- Ft pénzegyenérték alatti természetbeni támogatás biztosításáról.

(3)    A Polgármester a megállapított támogatásokról a Képviselő-testületet – a támogatásról hozott döntését követő rendes ülésén – köteles tájékoztatni.

(4)  A támogatásra vonatkozó döntésnek tartalmaznia kell:

a) a támogatásban részesített (a továbbiakban: kedvezményezett) azonosító adatait;

b) a támogatás nyújtásának jogcímét, célját, összegét, természetbeni támogatás esetén annak pénzben kifejezett egyenértékét, továbbá a támogatás feltételeit, valamint pénzbeli támogatás esetén folyósításának, míg természetbeni támogatás esetén biztosításának határidejét;

c) a támogatás felhasználásának a támogatást nyújtó részéről meghatározott feltételeit, határidejét,

d) a támogatás elszámolásának kötelezettségét, feltételeit, határidejét, valamint az elszámolás elmaradásának jogkövetkezményeire való utalást.

(5)    A pályázati eljárás útján nyújtható támogatás esetén a döntéshozatalra a pályázati felhívásban közzétettek az irányadóak.

6. A támogatási szerződés

6.  §

(1) Támogatás nyújtása esetén – függetlenül a kedvezményezett jogállásától – minden esetben írásbeli támogatási szerződést (a továbbiakban: szerződés) kell kötni.

(2)  A szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:

     a)   az önkormányzati iktatószámát;

     b)  a támogatást nyújtó azonosító adatait;

     c) a kedvezményezett azonosító adatait;

    d) a támogatás nyújtásának jogcímét, célját, összegét, természetbeni támogatás esetén annak pénzben kifejezett egyenértékét, továbbá a támogatás feltételeit, valamint pénzbeli támogatás esetén folyósításának, míg természetbeni támogatás esetén biztosításának határidejét;

    e) a támogatás felhasználásának a támogatást nyújtó részéről meghatározott és a kedvezményezett által vállalt feltételeit, határidejét;

     f)  a támogatás elszámolásának kötelezettségét, feltételeit, határidejét, elmaradásának jogkövetkezményeit;

    g) megkötésének helyét, idejét és a szerződő felek aláírását, bélyegzője lenyomatát.

(3) A szerződést a szerződő felek részéről a Polgármester, míg a kedvezményezett részéről annak igazoltan jogszerű képviselője írja alá.

(4) A szerződés módosításáról a kedvezményezett írásbeli kérelme alapján az 5. § szerinti döntéshozó jogosult dönteni, s – értelemszerű alkalmazással – ez esetben is irányadónak kell tekinteni az 5. § (3) bekezdését.

7. Elszámolás a támogatással

7. §

(1)     A kedvezményezett a szerződésben foglaltak szerint köteles az 5. § szerinti döntéshozó felé a szerződés szerinti rendeltetésszerű felhasználásáról, a pénzügyi teljesítésről tételesen elszámolni, valamint arról írásban is részletesen beszámolni (a továbbiakban együtt: elszámolás), s – értelemszerű alkalmazással – ez esetben is irányadónak kell tekinteni az 5. § (3) bekezdését. Amennyiben a Képviselő-testület erre igényt tart, úgy ülésén a kedvezményezett szóbeli tájékoztatást is köteles adni a támogatás felhasználásáról, annak a működésére gyakorolt hatásáról.

(2)    Az elszámolás megtörténtéig a Polgármester a Polgármesteri Hivatal útján a támogatás felhasználását – amennyiben a támogatás jellege indokolja a helyszínen is – jogosult és köteles ellenőrizni.

(3)    Ha a kedvezményezett elszámolási kötelezettségének a szerződésben foglalt határidőig egyáltalán nem tesz, vagy nem megfelelően tett eleget, úgy az elmulasztott határidőtől számított nyolc napon belül – öt munkanapos teljesítési határidő megjelölésével – a Polgármesternek igazolható módon fel kell hívnia a kedvezményezettet kötelezettsége teljesítésére, vagy a hiánypótlásra.

(4)    Az elszámolási kötelezettség felhívás ellenére történt teljes elmulasztása esetén pénzbeli támogatásnál a folyósított teljes támogatási összeget, míg természetben biztosított támogatásnál annak teljes összegű pénzegyenértékét a kedvezményezett köteles visszafizetni az Önkormányzat számára.

(5)    Ha a szabályszerű elszámolás benyújtása, míg nem megfelelően benyújtott elszámolás esetén a hiánypótlás teljesítése, vagy a hiánypótlásra történő felhívásban megjelölt teljesítési határidő eredménytelen eltelte után a lefolytatott elszámolási eljárás során megállapításra kerül a jogszabálysértő, vagy a nem rendeltetésszerű felhasználás, úgy a támogatás számadással alá nem támasztott hányadát kell a kedvezményezettnek – a (4) bekezdés alkalmazásával – az Áht. költségvetési támogatások visszafizetésére vonatkozó szabályai szerint visszafizetnie.

(6)    A visszafizetési kötelezettség teljesítésére a Polgármesternek igazolható módon írásban fel kell szólítania a kedvezményezettet, melyben meg kell határoznia annak határidejét és egyéb feltételeit is.

(7)    Amennyiben a kedvezményezett elszámolási kötelezettségének a hiánypótlásra történt felhívás, vagy visszafizetési kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére sem, vagy nem megfelelő módon, vagy nem határidőben tett eleget, úgy a szerződésében a támogatás elszámolására meghatározott  naptól számított három évig újabb – ezen rendelet alapján nyújtható – támogatásban nem részesülhet.

(8)    A támogatás elszámolásának teljesítéséről a számadás teljes vagy részleges elfogadásaként, vagy annak elmaradásáról és ezen § szerinti jogkövetkezményeiről a Polgármesternek – a Polgármesteri Hivatal útján – legalább kettő példányban jegyzőkönyvet kell felvennie, melynek első példányát a jegyzőkönyv készítésétől számított három munkanapon belül meg kell küldenie a kedvezményezett számára, míg második példányát a támogatásról szóló iratokhoz kell csatolnia.

(9)    Ha az elszámolás megtörténtéig bármikor megállapításra kerül a támogatás jogosulatlan igénybevétele, akkor – értelemszerű alkalmazással – ezen § (4)-(8) bekezdései szerint kell eljárni.

8. A támogatás átláthatósága

8. §

A Kptv-ben és a végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint kell teljesíteni a támogatásra vonatkozó közzétételi kötelezettséget, azzal, hogy egyidejűleg az előírásoknak megfelelően a községi hirdetőtáblán történő közzétételt is biztosítani kell. 

9. A támogatások Európai Uniós szabályozással való összhangjának biztosítása

9.   §

(1) Ha az e rendelet alapján nyújtott támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, a támogatás csekély összegű (de minimis) támogatásként a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-ei EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA 1998/2006/EK RENDELET-tel (a továbbiakban: EK rendelet) összhangban nyújtható.

(2) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy előtte a kedvezményezett írásban nyilatkozzon arról, hogy az EK rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott feltételnek megfelel.

(3) Az EK rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget a támogatást nyújtó nevében a Polgármesternek kell teljesítenie.

(4) Nem ítélhető meg csekély összegű támogatás az EK rendelet 1. cikkében meghatározott célokra.

(5) A csekély összegű támogatás az azonosan elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható állami támogatással együtt, ha az így halmozott összeg támogatási intenzitása meghaladná az irányadó uniós állami támogatási szabályban meghatározott támogatási intenzitást.

10. A forrásátvételre való jogosultság

10. §

Az Önkormányzat az átadó döntésének megfelelően, a 10-13. §-ban meghatározottak szerint – figyelemmel a vagyonáról, a vagyonkezelés szabályairól szóló hatályos önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Vagyonr.), továbbá a hatályos Kvr. rendelkezéseire is – jogosult forrásátvételre.

11. §

(1)   Bármely forrásátvételről szóló döntés meghozatalára – kivéve a (2)-(3) bekezdésekben meghatározott eseteket – a Képviselő-testület jogosult.

(2)   A Polgármester jogosult dönteni – alapítványi forrás átvételének kivételével – bármely forrásátvételről, feltéve, hogy az nem jár az Önkormányzat számára semmilyen jellegű kötelezettség vállalásával. Értelemszerű alkalmazással ez esetben is irányadónak kell tekinteni az 5. § (3) bekezdését.

(3)   Nem szükséges a forrásátvételről – alapítványi forrás átvételének kivételével – a Képviselő-testület (1), míg a Polgármester (2) bekezdés szerinti külön döntése abban az esetben, ha arra az Önkormányzat alanyi jogon válik jogosulttá (pl.: jogszabály alapján vagy más módon), feltéve, hogy az nem jár az Önkormányzat számára semmilyen jellegű kötelezettség vállalásával. Ugyanakkor – értelemszerű alkalmazással – ez esetben is irányadónak kell tekinteni az 5. § (3) bekezdését.

(4)   Amennyiben a forrásátvételről írásbeli szerződést, vagy megállapodást kell kötni, úgy azt az Önkormányzat részéről a Polgármester – ha a cégszerű aláírás a megkövetelt forma, akkor a Jegyzővel együtt – írja alá.

11. A forrásátvétel során átvett forrás nyilvántartása, felhasználása és elszámolása

12. §

Az Önkormányzat a forrásátvételből származó forrást az átadó döntésének megfelelően, valamint a hatályos jogszabályok – különösen a Vagyonr. és a Kvr. –, gazdálkodási szabályzatok, továbbá az átvételről döntő rendelkezéseire tekintettel köteles nyilvántartani, az előírt, vagy vállalt módon és határidőre felhasználni, s a felhasználásról szabályszerű módon, határidőre, hiánytalanul elszámolni.

Záró rendelkezések

13. §

     Ez a rendelet 2015. február 1. napján lép hatályba.

14. §

A rendelet rendelkezéseit, a rendelet hatályba lépését követően indult és a rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben kell alkalmazni.

           Jenei Erzsébet                                                                    Dr. Bíró Róbert

             polgármester                                                                            jegyző

Jelen rendelet kihirdetésre került: Nyírtass, 2015. január 23.

Dr. Bíró Róbert

jegyző