Nyírtass község képviselő testületének 7/2018 (IV.27.) önkormányzati rendelete
a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról
Hatályos: 2018. 05. 02Nyírtass község képviselő testületének 7/2018 (IV.27.) önkormányzati rendelete
a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról
2018-05-02-tól
NYÍRTASS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
7/2018. (IV. 27.)
önkormányzati rendelete
a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról
Nyírtass Község Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. §, 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes környezetvédelmi igazgatási szerv véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Nyírtass Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladatának ellátására hulladékgazdálkodási közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) tart fenn az ingatlanhasználóknál keletkező települési hulladék, zöldhulladék, elkülönítetten gyűjtött települési hulladék, lomhulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására és kezelésére.
(2) Az Önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezésével kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreit a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás (a továbbiakban: Társulás) útján gyakorolja.
2. § (1) A közszolgáltatás ellátására a Társulás kizárólagos tulajdonában lévő Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. (4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 7.) mint közszolgáltató (a továbbiakban: Közszolgáltató) jogosult.
(2) A Közszolgáltató tevékenysége kiterjed a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 42. § (1) bekezdésében foglalt valamennyi feladat ellátására, kivéve a Ht. 42. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt feladatokat.
(3) A közszolgáltatási szerződésnek a Ht-ben meghatározottakon túl tartalmaznia kell:
a) a közszolgáltatói tevékenység végzésének általános szabályait;
b) az adatszolgáltatási kötelezettség részletes szabályait;
c) nyilatkozattételre és kapcsolattartásra kijelölt személyek körét.
2. A közszolgáltatás tartalma
3. § A közszolgáltatás az alábbi tevékenységekre terjed ki:
a) az ingatlanhasználó vegyes hulladékának gyűjtésére és e hulladék hulladékkezelő létesítményekbe való szállítására;
b) az ingatlanhasználó ingatlanán keletkező zöldhulladék gyűjtésére és kezelésére;
c) a természetes személy ingatlanhasználó ingatlanán keletkező nagydarabos és a lomtalanítás körébe vont lom hulladék gyűjtésére és e hulladékok hulladékkezelő létesítményekbe való szállítására;
d) elkülönítetten gyűjtött települési hulladék gyűjtése, kezelése;
e) hulladékgyűjtő szigetek és hulladékudvarok üzemeltetésére és az ott gyűjtött hulladékok hulladékkezelő létesítményekbe való szállítására;
f) a vegyesen gyűjtött hulladékok előkezelésére, a nem hasznosítható hulladékok ártalmatlanítására.
3. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatással ellátott terület határai
4. § A közszolgáltatás Nyírtass Község közigazgatási területére terjed ki.
4. A közszolgáltatás kötelező igénybevétele
5. § (1) Az ingatlanhasználó köteles a szervezett közszolgáltatást igénybe venni.
(2) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező vegyes hulladék tekintetében köteles a közszolgáltatás igénybevételére.
(3) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználó a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra történő hivatkozással, hogy a szolgáltatást nem, vagy csak részben veszi igénybe.
6. § (1) Az ingatlanhasználó és a Közszolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevétele hozza létre vagy az a tény, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatást az ingatlanhasználó részére felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.
(2) A Közszolgáltató és az ingatlanhasználó a használt gyűjtőedények méretét és darabszámát, valamint a teljesítés helyét egyedi megállapodásban rögzíti (a továbbiakban: igénybevételi szerződés).
(3) Az igénybevételi szerződés kötelező tartalmi elemeit az 1. melléklet tartalmazza.
(4) Az ingatlanhasználót nem terheli az (1)-(2) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol nem tartózkodik és hulladék sem keletkezik.
5. A közszolgáltatás rendje, módja
7. § A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét az Önkormányzattal előzetesen egyeztetett módon a Közszolgáltató határozza meg, és arról az ingatlanhasználót írásban tájékoztatja.
8. § (1) A szervezett közszolgáltatást igénybe vevők számára a szabványos gyűjtőedény használata kötelező.
(2) A vegyes hulladék gyűjtéséhez alkalmazható szabványos gyűjtőedény:
a) 60 liter űrtartalmú
b) 80 liter űrtartalmú,
c) 120 liter űrtartalmú,
d) 240 liter űrtartalmú,
e) 1100 liter űrtartalmú,
(3) A gyűjtőedényben elhelyezhető vegyes hulladék súlya:
a) 60 liter űrtartalmú gyűjtőedény esetében legfeljebb 14 kg,
b) 80 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 18 kg,
c) 120 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 28 kg,
d) 240 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 55 kg,
e) 1100 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 250 kg,
(4) 60 literes gyűjtőedény használatára kizárólag az egyedülálló és egyedül élő természetes személy jogosult. A jogosultságot az Önkormányzat által kiadott hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni. Az igazolást kérelemre a Polgármesteri Hivatal adja ki, a kérelmező írásbeli nyilatkozata, valamint a népesség-nyilvántartás adatai alapján.
9. § A Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített és a keletkezett hulladék mennyiségének megfelelő űrtartalmú és számú gyűjtőedényt az ingatlanhasználó saját költségén köteles biztosítani.
10. § A települési papír-, műanyag, fém hulladék elkülönített gyűjtéséhez az Társulás vagy a Közszolgáltató 1 db 240 l-es, sárga-kék színű hulladékgyűjtő edényt ad az ingatlanhasználó használatába. A gyűjtőedény az ingatlan tartozéka, annak használatára az ingatlan mindenkori használója jogosult.
11. § A házi komposztáláshoz a Társulás vagy a Közszolgáltató komposztálót ad az ingatlanhasználó használatába. A használatba adott komposztáló az ingatlan tartozéka, annak használatára az ingatlan mindenkori használója jogosult.
12. § Alkalmilag keletkező, a 8. § (3) bekezdésében engedélyezett mennyiséget meghaladó többlethulladék gyűjtésére csak a Közszolgáltató vagy alvállalkozója azonosító jelével ellátott (emblémás) szürke színű műanyag zsák használható, a Közszolgáltató csak az ilyen módon kihelyezett többlethulladék elszállítására kötelezhető. A zsák a Közszolgáltatótól beszerezhető.
6. A gyűjtőedények használata, kezelése, elhelyezése
13. § (1) A települési hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényt a szolgáltatással érintett ingatlanon belül kell tárolni, közterületen tartósan csak a közterület használatra vonatkozó engedély alapján lehet elhelyezni.
(2) Az ingatlanhasználó köteles a gyűjtőedényeket a Közszolgáltató által megjelölt időpontban 6.00-22.00 óráig, a közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni.
(3) A gyűjtőedény elhelyezése nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat, és nem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.
(4) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – zárt állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az edény mozgatásakor a környezetét ne szennyezze, továbbá ürítésekor ne szóródjon, a gépi ürítést ne akadályozza.
(5) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, az ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.
(6) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet, építési-bontási törmeléket vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, a gépjármű műszaki állapotát, az ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.
14. § Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni a használatában lévő gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetének tisztántartásáról.
7. A lomhulladék gyűjtése, szállítása
15. § (1) A Közszolgáltató a lomhulladék gyűjtéséről és elszállításáról évente egy alkalommal gondoskodik.
(2) A közszolgáltatás keretében a Közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a szabványos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagydarabos lomhulladékot szállítja el.
(3) A lomtalanítás keretében közterületre nem helyezhető ki:
a) építési és bontási hulladék,
b) veszélyes hulladék,
c) vegyes hulladék,
d) elkülönítetten gyűjthető papír, műanyag- és fémhulladék,
e) zöldhulladék,
f) ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási tevékenység során képződött
hulladék.
16. § (1) A lomhulladékot az ingatlanhasználó a Közszolgáltató által hirdetmény útján, valamint honlapján előzetesen megjelölt helyen és időben helyezheti ki.
(2) A lomhulladékot a közterületen úgy kell elhelyezni, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a szállítójármű részére jól megközelíthető legyen, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, és ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.
8. Elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtése, szállítása
17. § Az elkülönített hulladék gyűjtését a közszolgáltató:
a) házhoz menő gyűjtőjáratokkal,
b) hulladékgyűjtő udvarok, komposzttelepek üzemeltetésével,
c) gyűjtőszigetek működtetésével,
d) komposztálás támogatásával
vagy ezek kombinációjával biztosítja.
18. § (1) Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező papír-, műanyag és fém hulladékot a sárga-kék színű, 240 literes speciális gyűjtőedénybe gyűjti.
(2) Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező papír-, műanyag-, üveg-, és fém hulladékot a közszolgáltató által üzemeltetett gyűjtőszigeteken is elhelyezheti.
(3) A speciális gyűjtőedényben és a gyűjtőszigeteken elhelyezett gyűjtőedényekben csak azok felirata szerint engedélyezett hulladék helyezhető el.
(4) Az elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag és fém hulladékokat tartalmazó gyűjtőedények ürítésének minimális gyakorisága havi egy alkalom, mely gyűjtési alkalmakról a lakosságot a Közszolgáltató tájékoztatja.
(5) Az ingatlanhasználó az ingatlanán keletkező zöldhulladékot házi komposztálás útján komposztálja.
19. § (1) Lakossági hulladékgyűjtő udvarban is elhelyezhető a háztartásoknál keletkező elkülönítetten gyűjtött papír-, műanyag üveg és fém hulladék, az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladék, valamint a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője által meghatározott egyéb hulladékalkotók - ideértve a hulladékudvar működési engedélyében meghatározott hulladékféleségeket is - a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője által közzé tett nyitvatartási időben és feltételekkel.
(2) Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megfizetésével szerez jogosultságot arra, hogy a háztartásában keletkező elkülönítetten gyűjtött hulladékot a hulladékudvarban elhelyezze.
9. A hulladék elhelyezése
20. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó települési hulladék előkezelése és ártalmatlanítása kizárólag az erre a célra kijelölt létesítményben, jelenleg a Kisvárdai Regionális Hulladékkezelő Központban végezhető.
(2) A Közszolgáltató hulladékudvart üzemeltet:
a) 4400 Nyíregyháza, Korányi F. u. 3.
b) 4400 Nyíregyháza, Kerék utca 1.
10. A közszolgáltatás szünetelése
21. § (1) A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető, ha az önállóként nyilvántartott gyűjtőedénnyel rendelkező ingatlanhasználó az ingatlant 90 napnál hosszabb ideig nem használja, és a szüneteltetés várható időtartamát – legkésőbb a szüneteltetés megkezdését megelőzően – a Közszolgáltatónak írásbeli nyilatkozattal bejelenti. A bejelentés megtételére csak a Közszolgáltató nyilvántartása szerinti ingatlanhasználó vagy meghatalmazottja jogosult.
(2) Közoktatási intézmény a szüneteltetést a nyári iskolai szünet idejére, legfeljebb 60 nap időtartamra kérheti.
(3) A szünetelés tényét a Közszolgáltató legfeljebb tárgyévre, ha a bejelentést tárgyév utolsó három hónapjában nyújtják be, legfeljebb tárgyévre és az azt követő évre állapítja meg és rögzíti nyilvántartásában.
(4) Ha az ingatlant a szüneteltetési időtartam lejárta előtt újból használják, annak tényét a használat megkezdését megelőzően az ingatlanhasználó köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.
(5) A szüneteltetés tényét az ingatlanhasználónak utólag igazolnia kell. Az igazoláshoz legkésőbb tárgyévet követő év február 15. napjáig be kell nyújtani a Közszolgáltató részére a vezetékes ivóvíz szolgáltató vagy az áramszolgáltató által kibocsátott, a szüneteltetés időszakára szóló közüzemi igazolás vagy éves elszámoló számla másolatát. A szüneteltetés ténye akkor igazolt, ha a használaton kívüli ingatlanon éves átlagban a vízfogyasztás a 3 m3 –t, vagy az elektromos áram fogyasztása a 250 kWóra-t nem haladja meg.
(6) A szüneteltetésre vonatkozó igénybejelentés megismételhető. Ha a szüneteltetés feltételei folyamatosan fennállnak, a tárgyévi kérelmet legkésőbb február 15. napjáig kell benyújtani. Ezzel egyidejűleg az (5) bekezdésben foglalt utólagos igazolást is teljesíteni kell.
(7) A szünetelés bejelentésének valóságtartalmát a Közszolgáltató helyszíni szemle keretében is jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzés során a Közszolgáltató kérheti az (5) bekezdésben foglalt igazolás benyújtását.
(8) A bejelentés elmulasztása esetén a Közszolgáltató nyilvántartásában az ingatlan használatát rögzíti. Az igazolás benyújtásának elmulasztása vagy a szünetelés jogszerűtlen igénybevétele esetén a Közszolgáltató a szünetelés kezdő időpontjára visszamenőleg a szüneteltetést megvonja. A megállapított közszolgáltatási díjat az ingatlanhasználó köteles megfizetni.
22. § (1) A Közszolgáltató a szüneteltetés tényét a bejelentés benyújtását megelőző időszakra – a (2) bekezdésben valamint a 22. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel – nem állapítja meg.
(2) Amennyiben a szünetelés feltételei fennállnak, de a szünetelést az ingatlanhasználó tartós akadályoztatása, vagy érvényes jogcíme hiányában csak későbbi időpontban jelenti be, az akadályoztatás okának megjelölésével, igazolásával, valamint a 21. § (5) bekezdés szerinti közüzemi igazolások benyújtásával kérheti a közszolgáltatás szüneteltetésének utólagos megállapítását. Az utólagos szüneteltetés benyújtására az ingatlanhasználó közeli hozzátartozója vagy örököse is jogosult.
(3) Az utólagos szüneteltetést a Közszolgáltató legfeljebb a bejelentéstől visszafelé számított egy éves időtartamra állapítja meg.
11. Üdülőingatlanokra vonatkozó speciális szabályok
23. § (1) Üdülőingatlanok esetében a közszolgáltatás igénybe vétele április 1. napjától szeptember 30. napjáig terjedő hat hónapos használati szezonban kötelező.
(2) Az időszakos használatot a Közszolgáltató részére be kell jelenteni.
12. A Közszolgáltató és az ingatlanhasználó jogai és kötelezettségei
24. § (1) A Közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének és ingatlanhasználó általi igénybevételének – igénybevételi szerződésben nem rögzített – feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásokról – a változás hatályba lépése előtt legalább 3 nappal – a honlapján vagy hirdetmény útján tájékoztatást nyújt, vagy az ingatlanhasználót közvetlenül írásban értesíti.
(2) A Közszolgáltató jogosult felhívni az ingatlanhasználó figyelmét az igénybevételi kötelezettsége teljesítésére. Amennyiben az ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívása ellenére nem köt igénybevételi szerződést, vagy a közszolgáltatás igénybe vételéről nem nyilatkozik, a Közszolgáltató jogosult ingatlanonként 1 db 120 l-es tároló edény heti egyszeri – üdülőként nyilvántartott ingatlanok esetén a 23. § (1) bekezdésben foglalt használati szezon szerinti - ürítését vélelmezni mindaddig, amíg az ingatlanhasználó az igénybevételi szerződést meg nem köti.
25. § (1) A települési hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni.
(2) Szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedények ürítése során és a szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a Közszolgáltató köteles gondoskodni.
(3) Amennyiben a hulladékgyűjtő edényzet a Közszolgáltatónak felróható okból bizonyított módon megsérül, vagy használhatatlanná válik, a Közszolgáltató köteles annak kijavításáról, illetve cseréjéről saját költségén gondoskodni.
(4) A Közszolgáltató jogosult megtagadni a hulladék elszállítását, ha:
a) nem a Közszolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényben kerül átadásra, vagy
b) a szállításra átadott gyűjtőedényben a hulladékot a 13.§ (4)-(6) bekezdésében foglaltak megszegésével helyezték el, és azt a Közszolgáltató felhívására sem tették üríthetővé,
c) a gyűjtőedényben veszélyes hulladékot helyeztek el,
d) a gyűjtőedényben a 8. § (3) bekezdésében foglaltaknál több hulladékot helyeztek el, emiatt az túltöltött, túlsúlyos és a gyűjtőedény nem zárható le.
(5) A hulladék elszállításának (4) bekezdésben meghatározott bármely ok miatti megtagadása az ingatlanhasználó közszolgáltatási díjfizetési kötelezettségét nem érinti.
(6) Amennyiben az ingatlanról elszállított hulladék mennyisége rendszeresen meghaladja az alkalmazott gyűjtőedény befogadóképességét, a Közszolgáltató jogosult az ingatlanhasználót az edényzet bővítésre felszólítani. A felszólításnak az ingatlanhasználó 30 napon belül köteles eleget tenni.
(7) Az igénybevételi szerződésben meghatározott mennyiséget meghaladó méretű, darabszámú, vagy a nem szabványos gyűjtőedényben, gyűjtőzsákban kihelyezett hulladékot a Közszolgáltató nem szállítja el.
26. § (1) Az ingatlanhasználó köteles a szervezett közszolgáltatást e rendeletben meghatározott módon igénybe venni.
(2) E kötelezettség teljesítése során az ingatlanhasználó köteles:
a) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét megelőzés elve alapján legkisebb mértékűre szorítani,
b) a települési hulladékot gyűjteni, tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,
c) a települési hulladékot annak elszállításáig e rendeletben foglaltak szerint gyűjteni, tárolni, és a Közszolgáltató által meghatározott járatnapon a Közszolgáltató részére átadni,
d) a veszélyes hulladékokat a települési hulladék összetevőitől elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni; a hulladékgyűjtő udvarokba bevinni, ott elhelyezni,
e) az igénybevételi szerződést megkötni,
f) a közszolgáltatás igénybevételében bekövetkezett változást a Közszolgáltató részére bejelenteni,
g) a közszolgáltatás díját megfizetni.
(3) Az ingatlanhasználó, akinek ingatlanán települési hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül szolgál, köteles a települési hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és a hulladék kezeléséről gondoskodni.
27. § (1) Az ingatlanhasználó 15 napon belül köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni, ha a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, vagy igénybevételi kötelezettsége megszűnik.
(2) Természetes személy ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására a személyes adatai közül a családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét megadja, a személyazonosságát és lakcímét igazoló okmányt bemutatja.
(3) Gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, továbbá, ha elektronikus kézbesítési cím közhiteles nyilvántartásban történő szerepeltetése számára kötelező, úgy elektronikus kézbesítési címét megadja.
(4) Költségvetési szerv a Közszolgáltató felhívására közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, törzskönyvi nyilvántartási számát, fenntartója nevét, adószámát megadja.
(5) Változás bejelentése esetén az igénybevételi kötelezettség keletkezését vagy megszűnését bizonyító okiratok másolatát a Közszolgáltató részére be kell mutatni. A Közszolgáltató a dokumentumokból nyilvántartásában rögzíti a változás jogcímét, az ingatlan adatait, a (2) és (3) bekezdésben foglalt adatokat valamint a változás időpontját.
(6) Abban az esetben, ha ingatlan tulajdonosa az ingatlan használatát bérleti jogviszony vagy más jogcím alapján átengedi és az igénybevételi szerződést a bérlő vagy egyéb használó köti meg, a jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó felelős az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség teljesítéséért.
13. Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség
28. § (1) A Közszolgáltató a közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlanhasználókról nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó Koordináló szerv részére. A Közszolgáltató ennek érdekében kezeli az ingatlanhasználó természetes személyazonosító adatait, lakcímét.
(2) A kötelező adatkezelés célja az ingatlanhasználó személyének megállapításához valamint ügyfélszolgálati feladatok ellátásához szükséges adatbázis létrehozása, működtetése, valamint a közszolgáltatási díj beszedésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése.
(3) A Közszolgáltató kötelező adatkezelés keretében kezeli a díjbeszedési és díjbehajtási jogosultsága idején keletkezett közszolgáltatási díjhátralék behajtása érdekében a behajtással érintett ingatlanhasználók természetes azonosító adatait (születési hely, idő, valamint anyja neve).
(4) Az Önkormányzat a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátja:
a) a közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához szükséges információkat,
b) a Közszolgáltató kérése alapján a közszolgáltatással összefüggő, a Ht. 38. §-ában rögzített személyes adatokat (ingatlanhasználó neve, lakcíme),
c) a Közszolgáltató kérése alapján az ingatlanban lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkező valamennyi nagykorú személy nevét,
d) a Közszolgáltató megkeresése alapján, szükség esetén a díjhátralék behajtása érdekében a behajtással érintett ingatlanhasználók egyéb adatait (születési hely, idő, valamint anyja neve).
(5) Az Önkormányzat az igénybevételre kötelezettek személyes adatait kizárólag a Közszolgáltató nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítése érdekében, a további természetes azonosító adatokat pedig kizárólag a díjhátralék rendezésével összefüggő eljárás céljából történő felhasználásra adhatja át a Közszolgáltatónak, és az adatokat a Közszolgáltató kizárólag ezen célokra használhatja fel.
(6) A Közszolgáltató köteles:
a) megteremteni az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit,
b) gondoskodni az adatok biztonságáról,
c) meghatározni azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
(7) A Közszolgáltató az ingatlanhasználó személyes adatait – az adatok tárolása kivételével – a szerződéses viszony létrejöttétől annak megszűnéséig, a (4) bekezdés c) pontja alapján kezelt adatokat az ingatlanhasználó személyének megállapításáig, díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig kezelheti. A jogviszony megszűnését követően a közszolgáltató a kezelt adatokat köteles megsemmisíteni.
14. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó rendelkezések,
a Közszolgáltató nyilvántartása
29. § (1) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételéért törvényben meghatározottak szerint köteles közszolgáltatási díjat fizetni. A közszolgáltatási díj beszedésére, behajtására a Koordináló szerv jogosult.
(2) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az az ingatlanhasználó, aki a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve hogy a Közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja vagy a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.
(3) Nem tagadható meg a közszolgáltatás díjának megfizetése, ha a Közszolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségének teljesítésében az időjárás, vagy más elháríthatatlan ok akadályozta és a Közszolgáltató az akadály elhárulását követő munkanapon rendkívüli gyűjtőjárattal pótolta mulasztását.
30. § (1) A Közszolgáltató a díjfizetésre kötelezettekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a közszolgáltatási díj fizetésére kötelezett adatait, adott esetben levelezési címét, az ingatlan adatait, az igénybevételi kötelezettség időtartamát, a használt gyűjtőedény méretét, darabszámát, a fizetési módot, az ingatlan szüneteltetését és az adatváltozást.
(2) A Közszolgáltató az adatokat elsődlegesen a díjfizetésre kötelezett önkéntes bejelentése alapján tartja nyilván.
(3) Önkéntes bejelentés hiányában a díjfizetésre kötelezett személyét az önkormányzati adatszolgáltatás vagy egyéb hatósági nyilvántartás adatai alapján, az (5)-(8) bekezdésben foglalt szabályok alkalmazásával állapítja meg.
(4) A Közszolgáltató s gyűjtőedény használatát a 24. § (2) bekezdés szerint vélelmezi.
(5) A Közszolgáltató a (2) bekezdés szerinti bejelentés hiányában a díjfizetés kötelezettjeként elsődlegesen az ingatlan életvitelszerű használóját, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosát jelöli meg.
(6) Az ingatlan életvitelszerű használója az ingatlanban lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező nagykorú személy. Az életvitelszerű ingatlanhasználó elsődlegesen a lakóhellyel, másodlagosan a tartózkodási hellyel rendelkező személy.
(7) A Közszolgáltató az önkormányzati adatszolgáltatásban feltüntetett személyt írásban felszólítja, hogy az önkéntes bejelentési kötelezettségének 15 napon belül tegyen eleget, egyben tájékoztatja, hogy annak elmulasztása esetén a közszolgáltatási díjfizetésre kötelezettként nyilvántartásában rögzíti. Ha az adatszolgáltatás alapján az ingatlannak több életvitelszerű használója is van, a Közszolgáltató valamennyi személyt egyidejűleg felszólítja az önkéntes bejelentési kötelezettsége teljesítésére, hivatkozva a Ht. 52. § (5) bekezdésében foglalt egyetemlegességre.
(8) A (7) bekezdés szerint felszólított személy jogosult a vélelemmel ellentétes tények bizonyítására. A bizonyítást a Közszolgáltató csak akkor fogadja el, ha hatósági okirat vagy egyéb bizonyíték hitelt érdemlően igazolja, hogy közszolgáltatási díj megfizetésére más személy köteles.
(9) Amennyiben a Közszolgáltató által meghatározott 15 napos határidőt követően önkéntes bejelentés nem érkezik, vagy az ellenbizonyítás sikertelen, az ingatlan életvitelszerű használóját - több életvitelszerű ingatlanhasználó közül az adatszolgáltatásban elsőként feltüntetett személyt - a Közszolgáltató díjfizetésre kötelezettként nyilvántartásba veszi.
(10) Ha a díjfizetésre kötelezett elhalálozását az ingatlan életvitelszerű használója, az elhunyt örököse vagy az ingatlan felett rendelkezésre jogosult nem jelenti be, a Közszolgáltató az önkormányzati vagy hatósági adatszolgáltatás alapján a díjfizetésre kötelezettet a halál beálltát követő naptól veszi nyilvántartásba.
(11) Nem kérheti a közszolgáltatási díjfizetési kötelezettség törlését az, aki a változás bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, emiatt a Közszolgáltató nyilvántartásában díjfizetőként szerepel és a díjfizetési kötelezettség másra nem hárítható.
(12) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa az ingatlan használatára kötött szerződés megszűnését követően változás bejelentési kötelezettségét nem teljesítette és a szüneteltetés lehetőségével sem élt, az ingatlanra kötött igénybevételi szerződés alapján nyilvántartott, de legalább a 28. § (3) bekezdés szerinti díjfizetési kötelezettség terheli.
15. Záró rendelkezések
31.§ (1) Ez a rendelet 2018. május 2. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a települési hulladékgazdálkodásról szóló 1/2016. (III. 9.) önkormányzati rendelet.
Jenei Erzsébet Dr. Bíró Róbert
polgármester jegyző
Záradék:
A rendeletet a mai napon kihirdettem:
Nyírtass, 2018. április 27.
Dr. Bíró Róbert
jegyző
1. melléklet a 7/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelethez
Az igénybevételi szerződés tartalmi elemei:
a) felek megnevezése és azonosító adatai (amennyiben a közszolgáltatást igénybe vevő nem tulajdonosa az ingatlannak, úgy az ingatlanhasználó megnevezése és azonosító adatai),
b) társasházak esetében a közös képviselő neve és címe, az albetétek száma,
c) költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet esetén a közhiteles nyilvántartás szerinti neve, székhelye, telephelyének címe, adószáma,
d) a szerződés tárgya,
e) közszolgáltatás megkezdésének időpontja, a szerződött tárolóedény űrtartalma, darabszáma,
f) a szerződés időbeli hatálya tekintettel a közszolgáltatói szerződés hatályára,