Gyöngyöshalász Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelete

Gyöngyöshalász Község Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2019. 10. 01

Gyöngyöshalász Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelete

Gyöngyöshalász Község Helyi Építési Szabályzatáról

2019.10.01.

Gyöngyöshalász Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42. § szakaszában biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek,

3.Heves Megyei Kormányhivatal, Kormánymegbízotti Kabinet, Állami Főépítész;

4.Heves Megyei Kormányhivatal, Egri Járási Hivatal, Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály;

5.Bükki Nemzeti Park Igazgatóság;

6., 7. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság;

8.Országos Vízügyi Főigazgatóság;

9.Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság;

10.Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság;

11.Heves Megyei Kormányhivatal, Népegészségügyi Főosztály;

12.Budapest Főváros Kormányhivatala, Közlekedési Főosztály;

13.Közlekedésért felelős miniszter;

14a.Légiközlekedési hatóság;

14b.Katonai légügyi hatóság;

15.Heves Megyei Kormányhivatal, Egri Járási Hivatal, Műszaki Engedélyezési Fogyasztóvédelmi Főosztály, Útügyi Osztály;

16.-

17.Heves Megyei Kormányhivatal, Egri Járási Hivatal, Hatósági Főosztály, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály;

18.Heves Megyei Kormányhivatal, Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály, Földhivatali Osztály;

19.Heves Megyei Kormányhivatal, Egri Járási Hivatal, Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály, Erdészeti Osztály;

20.Honvédelemért felelős miniszter;

21.Heves Megyei Rendőr-főkapitányság;

22.Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Hatósági Főosztály, Bányászati Osztály;

23.Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala;

24.Országos Atomenergia Hivatal;

25.Budapest Főváros Kormányhivatala, Népegészségügyi Főosztály;

továbbá

Heves Megye Önkormányzata,

Adács Község Önkormányzata,

Atkár Község Önkormányzata,

Gyöngyös Város Önkormányzata,

Karácsond Község Önkormányzata,

Nagyréde Község Önkormányzata,

Vámosgyörk Község Önkormányzata,

Visonta Község Önkormányzata,

valamint

Gyöngyöshalász Község Önkormányzat Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 8/2017. (V. 26.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével

a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

I. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA, FELÉPÍTÉSE

1. § (1) Gyöngyöshalász Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: e Rendelet) hatálya kiterjed Gyöngyöshalász község teljes közigazgatási területére.

(2) Gyöngyöshalász község közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni az országos településrendezési és építési követelmények [jelenleg: 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet] (továbbiakban: OTÉK), az egyéb általános érvényű jogi rendelkezések és hatósági előírások, Gyöngyöshalász község vonatkozó önkormányzati rendeletei (különösen településképi rendelet), valamint e Rendelet betartásával kell.

(3) Az OTÉK előírásait az e Rendeletben foglalt kiegészítésekkel és – amennyiben erre külön utalás szerepel – eltérésekkel együtt kell alkalmazni. E Rendelet előírásainak megfogalmazása az OTÉK 2018. december 05-én hatályos állapotának ismeretében született.

(4) E Rendelet mellékletei:

1.melléklet: Gyöngyöshalász Község Szabályozási Terve

1.1.: Jelmagyarázat

1.2.: Szelvényháló

1.3.: Gyöngyöshalász Község Belterületi Szabályozási Terve M=1:2000

1.4.: Gyöngyöshalász Község Külterületi Szabályozási Terve M=1:8000

2.melléklet: Gyöngyöshalász község övezeti paraméterei

2.1.: Építési övezetek paraméterei

2.2.: Övezetek paraméterei

3.melléklet: Sajátos jogintézménnyel érintett ingatlanok

3.1.: Építési tilalommal érintett ingatlanok

3.2.: Telekcsoport újraosztással érintett ingatlanok

3.3.: Elővásárlási joggal érintett ingatlanok

3.4.: Kisajátítással érintett ingatlanok

3.5.: Útépítési és közművesítési hozzájárulással érintett ingatlanok

3.6.: Beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok

4.melléklet: Állattartó épületek/építmények telepítési távolsága

(5)E Rendeletnek a szögletes zárójelben szereplő megjegyzései tájékoztató jellegűek, nem képezik e Rendelet részét.

II. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. § E rendelet alkalmazásában:

1.Fejlesztési terület: a beépítésre szánt területek beépítési paramétereit el nem érő beépítettséggel rendelkező, vagy beépítettség nélküli ingatlan, amely egészében, vagy részben építési övezetbe van besorolva.

2.Főépület: az övezeti előírásokban megnevezett rendeltetéseknek helyet adó, melléképületnek nem minősülő épület.

3.Igazodás elve: A környező meglévő építmények paramétereit, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.

4.Kialakult állapot: Olyan építési övezetekre használt jelző, amelyek további beépítése során a meglévő karakterjegyek alapján az igazodás elve érvényesíthető.

5.Köztárgy: Közterületen lévő, közfunkciót ellátó tárgy, például utcabútor, szemétgyűjtő, telefonfülke, árusító automata, segélyhívó stb.

6.Melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát, üzemeltetését segítő, kiegészítő funkciójú épület.

III. Fejezet

SZABÁLYOZÁSI ELEMEK BESOROLÁSA ÉS ALKALMAZÁSA

3. § (1) A Szabályozási Terven szereplő határelemek, illetve vonalas szabályozási elemek hierarchiáját (fedettségét) az alábbiak szerint kell értelmezni:

1. közigazgatási határ,

2. meglévő/tervezett belterületi határ,

3. szabályozási vonal, szabályozási vonal meglévő határvonalon,

4. építési övezet, övezet határa, valamint

5. telekhatár.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő hierarchia lebontott értelmezése a következő:

a) A közigazgatási határ lehet belterületi határ, lehet szabályozási vonal, lehet övezethatár, de mindig kötelező telekhatár.

b) A belterületi határ, lehet szabályozási vonal, lehet övezethatár, de mindig kötelező telekhatár.

c) A szabályozási vonal mindig kötelező telekhatár.

d) Az övezethatár lehet javasolt telekhatár.

(3) Az (1) pontban szereplő elemek közül – a papír alapú értelmezhetőség miatt – kizárólag a sorrendben legmagasabban álló kerül ábrázolásra.

(4) Az azonos hierarchia szinten álló elemek, különösen a sajátos jogintézmények lehatárolását feltüntető nyomvonalak – az értelmezhetőség miatt – egymástól eltolva kerülnek ábrázolásra. Esetükben a telekhatáron elhelyezkedő sajátos jogintézményi határvonal számít irányadó helyzetnek.

1. Kötelező szabályozási elemek

4. § (1) A szabályozási terv határelemei:

1. közigazgatási határ,

2. meglévő-megmaradó, meglévő-megszűnő és tervezett belterületi határ,

(2) A szabályozási terv kötelező szabályozási elemei:

1. szabályozási vonal

2. építési övezet, övezet határa,

3. építési övezet, övezet jele [Lásd 3. melléklet],

4. közúti közlekedési terület,

5. kötöttpályás közlekedési terület

6. nem szerkezeti jelentőségű, közlekedési célú közterület,

7. zöldterület,

8. vízgazdálkodási terület,

9. erdőterület,

10. különleges terület,

11. különleges beépítésre nem szánt terület.

(3) A szabályozási terv sajátos jogintézményeket feltüntető elemei:

1. építési tilalommal érintett terület,

2. telekcsoport újraosztással érintett terület,

3. elővásárlási joggal érintett ingatlan,

4. kisajátítással érintett terület,

5. útépítési és közművesítési hozzájárulással érintett ingatlan,

6. beültetési kötelezettséggel érintett terület.

(4) A kötelező elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

2. Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek

5. § (1) A szabályozási tervben alkalmazott más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:

1. védőterület, védőhatár, védősáv határa,

1a .vízbázis védőövezet határa,

1b .felszíni víz parti sávja

1c . közműlétesítmények védőtávolsága,

1d. levegővédelmi hatásterület

1e. környezetét terhelő rendeltetés elhelyezésének tilalmi zónája,

2. nyomvonalas közlekedési és közmű infrastruktúra-elemek kezelői hozzájárulásának határa,

3. nyilvántartott régészeti lelőhely,

4. országos ökológiai hálózat –ökológiai folyosó,

5. helyi jelentőségű védett egyedi érték.

(2) A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek nem tekinthetők jelen önkormányzati rendelet általi elhatározásnak.

(3) Az Önkormányzat hatáskörébe nem tartozó, más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek módosítására csak az ezen elemeket elrendelő jogszabályok megváltozása esetén, azokkal összhangban kerülhet sor. Ettől eltérő módosításukra csak az adott ügyben hatáskörrel rendelkező hatóságok egyetértő állásfoglalásával kerülhet sor.

3. Javasolt szabályozási elemek

6. § (1) A szabályozási terv javasolt szabályozási elemei:

1. javasolt telekhatár,

2. javasolt megszüntető jel,

3. javasolt egyedi tájérték,

4. javasolt kerékpárút,

5. javasolt híd

(2) A javasolt szabályozási elemektől – a vonatkozó jogszabályok és e Rendelet betartása mellett – rendeletmódosítás nélkül is el lehet térni.

(3) A javasolt kerékpárút nyomvonala kizárólag az érintett közterületen belül történő elhelyezési javaslatról tájékoztat, ezért a kerékpárút az érintett közterületen belül bármely oldalra kiépíthető.

4. Tájékoztató elemek

7. § (1) A szabályozási terv tájékoztató elemei:

1. alaptérképi elemek,

2. közműlétesítmények (vízmű kút, hidroglóbusz, szennyvízátemelő, adótorony, gázfogadó),

3. közművezetékek, termékvezetékek nyomvonala,

4. meglévő híd,

5. meglévő kerékpárút,

(2) A tájékoztató szabályozási elemek nem tekinthetők jelen rendelet alapján elrendelt önkormányzati elhatározásnak.

(3) A tájékoztató elem feltüntetésére az érintett elemet elrendelő jogszabály, vagy az adatszolgáltatás az irányadó.

IV. Fejezet

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

5. Építési tilalom

8. § (1) A gyöngyösi 11246 hrsz.-ú ingatlan határvonalaitól számított 2 km-en belül hulladékégető mű, hulladék-együttégető mű és veszélyes hulladékégető mű nem helyezhető el.

(2) A Gyöngyöshalász Fő út 49. szám alatti ingatlan határvonalától számított 2 km-en belül környezetére jelentős hatást gyakorló létesítmény – így különösen jelentős zaj-, rezgés-, vagy levegőterhelést okozó gazdasági telephely, jelentős befogadóképességű állattartó telep – nem helyezhető el.

6. Telekalakítás

9. § (1) Az építési övezetben, övezetben közműépítmények (pl.: szennyvízátemelő, transzformátorház stb.) elhelyezése érdekében, továbbá magánút számára az övezeti előírásoktól eltérő paraméterű telek is kialakítható.

(2) Magánút Gyöngyöshalász területén – a (3) bekezdés figyelembevételével – bárhol kialakítható.

(3) Forgalom elől elzárt magánút Gyöngyöshalász belterületén csak a különleges területeken alakítható ki.

(4) A szabályozási tervlapon ekképp jelölt területen telekcsoport-újraosztási terv készítési kötelezettség áll fenn.

(5) Belterületen, vagy beépítésre szánt területen, tömbfeltáró út kialakítására csak a tömb egészére kiterjedő telekcsoport-újraosztási terv alapján kerülhet sor.

(6) Belterületen, és tervezett belterületen nyeles telek nem alakítható ki.

7. Elővásárlási jog

10. § A szabályozási tervlapon ekképp jelölt ingatlan esetében elővásárlási jog illeti meg Gyöngyöshalász Község Önkormányzatát.

8. Kisajátítás

11. § A Település területén kisajátítási jog illeti meg az Önkormányzatot valamennyi a szabályozási tervlapon ekképp jelölt ingatlan, ingatlanrész esetében.

9. Útépítési és közművesítési hozzájárulás

12. § (1) A település területén útépítési és közművesítési hozzájárulási kötelezettség áll fenn valamennyi fejlesztési terület esetében. A hozzájárulás megfizetése a feltétele a fejlesztési területen keletkező építési jog érvényesítésének.

(2) A hozzájárulás mértékéről és a megfizetés módjáról a települési önkormányzat képviselő-testülete hatósági határozatban dönt.

10. Beültetési kötelezettség

13 § (1) Beültetési kötelezettség terheli a közúti közlekedési területtel (KÖu), a másodrendű közlekedési célú közterülettel (kt.), a kötöttpályás közlekedési területtel (KÖk), valamint a magánúttal érintkező telekhatára menti min. 5,0 m-es sávját:

a)az általános gazdasági területbe (G), valamint

b)a beépítésre szánt különleges területek közül a K/Mü, a K/Re és a K/T építési övezetbe

sorolt ingatlannak.

(2)Beültetési kötelezettség terheli a lakóterületbe, a településközpont területbe, a mezőgazdasági területbe, a vízgazdálkodási területbe sorolt ingatlannal érintkező telekhatára menti min. 5,0 m-es sávját

a)az általános gazdasági területbe (G), valamint

b)a beépítésre szánt különleges területek közül a K/Mü, a K/Re és a K/T építési övezetbe

sorolt ingatlannak.

(3)A beültetési kötelezettségű telekrészen – portaépület kivételével – épület nem helyezhető el.

(4)A telek beültetési kötelezettségű területének min. 85%-át többszintes növényállománnyal kell beültetni. A maradék részen út, kerékpárút, gyalogút kialakítható.

(5)Vízfolyások, csatornák parti sávját érintő beültetési kötelezettségű területe(ke)n a (4) bekezdésben előírt többszintes növényállomány helyett egyszintes, gyepszintű növényzetet kell kialakítani.

(6)A beültetési kötelezettséggel érintett telekrészen a növényültetésnek a használatbavételi engedély, vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének, bővítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány megkéréséig meg kell történnie.

(7)A beültetési kötelezettséggel érintett telekrész területe a telek előírt minimális zöldfelületébe beszámítható.

V. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

11. Általános rendelkezések

14. § (1) Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és a rá vonatkozó, e Rendelet szerinti előírásokat kell alkalmazni.

(2) Az egynél több építési övezetbe, övezetbe tartozó telkekre vonatkozó előírások:

a) Beépítési paraméterek számításánál, beépítési feltételek meghatározásánál az övezeti határvonalat úgy kell tekinteni, mintha az telekhatár lenne.

b) Az a) pontban szereplő rendelkezést építési hely meghatározásánál nem kell alkalmazni, azaz épület a telek elő-, oldal- és hátsókerti területének betartásával, az igazodás elve érvényesítése mellett, bárhol elhelyezhető.

c) Az érintett építési övezetek, övezetek beépítési paraméterei között meglévő épületmagassági érték eltérése esetén:

ca) vagy az alacsonyabb épületmagasság-értéket kell az övezethatáron átnyúló épület egészére vonatkoztatni,

cb) vagy építési övezetenként, övezetenként önálló épületet kell építeni az ott megadott épületmagasság betartásával,

cc) vagy a kisebb épületmagasságot alkalmazó nyaktaggal, mindkét építési övezet, övezet megengedett legmagasabb épületmagasságát alkalmazó, önálló, ám nyaktaggal összekapcsolható épületeket kell telepíteni.

(3) Az építési helyen kívül eső, meglévő épületek átalakíthatók, felújíthatók, tetőterük beépíthető, funkcióváltásuk megvalósítható, de beépítettséget növelő bővítésük nem alkalmazható.

(4) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – csak az építési hely határain belül létesíthető.

(5) A felhagyott hulladéklerakó területének hasznosítása kizárólag korábbi használatának figyelembevétele mellett, a terület rekultivációjával összhangban történhet.

12. Igazodásra vonatkozó rendelkezések

15. § (1) Az igazodás elvét kell alkalmazni minden e Rendelettel nem szabályozott esetben.

(2) Igazodónak tekinthető az építmény, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

a) környezetéhez igazodik,

b) a település építészeti karakterét megőrzi,

c) a meglévő formakultúrát megtartja,

d) léptékhelyes épülettömeget eredményez, továbbá

e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz

13. Telkek beépítési módjára vonatkozó rendelkezések

16. § (1) Az építési helyet az építési övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével, a következők szerint kell meghatározni:

(2) Az előkert méretét:

a)az utcában jellemzően kialakult állapotnak kell megfeleltetni.

b)ha az a) pont szerinti kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, akkor 5 méternek

kell tekinteni.

c)a b) pont szerinti előkert megállapítása esetében, lakóterületen, építési vonalnak kell tekinteni.

d)Gazdasági és különleges terület építési övezeteiben – kizárólag portaépület számára – az előkert mérete 0 méter.

(3)Az oldalkert méretét:

a)Szabadon álló beépítési módnál:

aa)az övezetben előírt legnagyobb épületmagasság felének,

ab)vagy, ha ez kisebb, mint 3,0 méter, akkor 3,0 méternek.

b)Oldalhatáron álló beépítési módnál 4,0 méternek

kell tekinteni.

(4)A hátsókert méretét:

a)a tömbben így kialakult állapot esetén, 25 m telekmélységig, 0 méternek,

b)minden más esetben:

ba)a hátsókertre néző tényleges épületmagasság értékének,

bb)vagy, ha ez kisebb, mint 6,0 méter, akkor 6,0 méternek

kell tekinteni.

(5)Az előkert, az oldalkert, valamint a hátsókert legkisebb méretének meghatározásánál a kialakult állapot szerinti értéket a telepítési távolság betartása, a benapozás biztosítása, valamint az utcakép védelme felülírja.

(6)Oldalhatáron álló beépítés esetén az épületeket az építési helyen belül, a környezetében kialakult beépítési ritmus figyelembevételével kell elhelyezni.

(7)Beépítésre nem szánt területek övezeteiben épületet szabadonállóan kell elhelyezni.

14. Zöldfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések

17. § (1) Többszintes növényállományúnak akkor minősül a zöldfelület, ha minden 150 m2-ére:

a) legalább 1 db nagy, vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa,

b) legalább 20 db cserje, valamint

c) a nem burkolt telekrészen kívül gyep, vagy bármilyen talajtakaró növényzet telepítése megtörtént.

(2) A telepítésre kerülő növények kiválasztásánál a Magyarországon őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő, környezettűrő növényfajokat kell előnyben részesíteni. Az allergén fajok telepítését kerülni kell.

15. Vízfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések

18. § Vízfelület – a környezet veszélyeztetésének kizárásával, az esetleges vízjogi engedélyezés figyelembe vételével – bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.

VI. Fejezet

ÉRTÉKVÉDELEM

16. Örökségvédelemre vonatkozó rendelkezések

19. § A szabályozási terven feltűntetett helyi jelentőségű egyedi értékek arculati kialakítására a településképi rendelet előírásai az irányadóak.

17. Táj-és természetvédelem, az élő környezet védelme

20. § (1) Közterületen, valamint természeti értékként jelölt területen fás növényzet ültetése esetén a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő díszfák és díszcserjék fajtáiból kell választani.

(2) A meglevő értékes növényzet védelmét az építmények elhelyezésénél figyelembe kell venni.

(3) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közterületi növényzet elhelyezhetőségének.

(4) Az országos közút külterületi szakasza mentén – ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából –fasor, illetve többszintes kialakítású zöldsáv telepítendő.

18. Védőterületek, védőtávolságok

21. § (1) Védőterületen és védőtávolságon belül – a meghatározott korlátozások és tilalmak figyelembe vételével – bármely létesítmény csak az adott ügyben feladatkörrel rendelkező szakhatóság hozzájárulásával létesíthető.

(2) Állattartó épületek, építmények telepítési távolságára e Rendelet 4. mellékletében szereplő előírások vonatkoznak.

(3) A közművek védőtávolságaira vonatkozóan az MSZ 7482/2-80, a szabványokban (jelenleg: MSZ 7048, valamint MSZ 151/5-86) foglaltak az irányadóak.

Közműlétesítmények, közművezetékek tájékoztató védőterületei:

a)Nagyközép-nyomású gázvezeték:

aa)> f 90 mm csőátmérő esetén 9-9 m.

ab)< f 90 mm csőátmérő esetén 7-7 m.

b)Középnyomású gázvezeték > f 90 mm csőátmérő esetén 4-4 m.

c)Gázfogadó: 20 m.

d)Vízmű kút 10 m.

e)Szennyvízátemelő 20 m.

f)400 kV-os villamosvezeték biztonsági övezete 28-28 m* /38-38 m**/.

g)120 kV-os villamosvezeték biztonsági övezete 13-13 m* /18-18 m**/.

h)20 kV-os villamos légvezetékek szélső száltól mért 5-5 m*.

* Szélső, nyugalomban lévő áramvezetőtől nyomvonalra merőlegesen mért érték. ** Tengelytől mért érték.]

VII. Fejezet

KÖZLEKEDÉS

19. Magánútra vonatkozó rendelkezések

22. § (1) Magánút bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.

(2) A magánút legkisebb szélessége:

a) maximum 3 telek feltárását szolgáló, legfeljebb 50 méter hosszú magánút esetén 5 méter,

b) maximum 8 telek feltárását szolgáló, legfeljebb 100 méter hosszú magánút esetén 8 méter,

c) minden más esetben 12 méter.

(3) 200 métert meghaladó hosszúságú magánutat, végfordulóval kell kialakítani.

(4) Beépítésre nem szánt területen, út tengelyétől számított 5-5 méteren belül kerítés, 10-10 méteren belül épület nem létesíthető.

VIII. Fejezet

KÖZMŰELLÁTÁS

23. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.

(2) Az előírás szerinti védőtávolságon belül bármely létesítmény csak az illetékes közmű üzemeltető, közműtulajdonos hozzájárulása esetén létesíthető.

(3) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani, vagy ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.

(4) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.

(5) A tervezett új telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni.

(6) Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot építési tevékenységnél figyelembe kell venni.

(7) Gazdasági területek építési övezeteiben újonnan kialakításra kerülő, jelentős vízigénnyel fellépő telephely(ek) technológiai vízigényét, amennyiben az a vízmű rendszerén keresztül történik, elsődlegesen – a Mátrai Erőmű Zrt. nyilatkozatától függően – a bányászati víztelenítésből pótolt vízmennyiségből kell biztosítani.

MÁSODIK RÉSZ

RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

24. § Az építési övezetek, övezetek építmények elhelyezéséről, illetve el nem helyezhetőségéről szóló passzusait az OTÉK vonatkozó szakaszaival együttesen, azokat kiegészítve, illetve – amennyiben erre külön utalás szerepel – felülírva kell értelmezni.

IX. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

20. Lakóterületek

25. § Lakóterület építési övezeteiben a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.

Kertvárosias lakóterület [Lke]

26. § A jogszabály vonatkozó rendelkezéseiben [OTÉK 13. § (1), (2)] nevesített rendeltetés(eke)t szolgáló építmény(ek) az alábbi szigorításokkal helyezhető(k) el:

a)Telkenként max. 2 db lakó rendeltetési egység helyezhető el.

b)Mezőgazdasági, erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági-, kisüzemi-, kisipari rendeltetés legfeljebb a beépíthető terület 1/3-án helyezhető el.

Falusias lakóterület [Lf]

27. § A jogszabály vonatkozó rendelkezéseiben [OTÉK 14. § (1), (2)] nevesített rendeltetés(eke)t szolgáló építmény(ek) az alábbi szigorításokkal helyezhető(k) el:

a) Telkenként max. 2 db lakó rendeltetési egység helyezhető el.

b) Mezőgazdasági, erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági-, kisüzemi-, kisipari rendeltetés legfeljebb a beépíthető terület 1/3-án helyezhető el.

21. Településközpont terület [Vt]

28. § (1) Településközpont terület építési övezeteiben a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.

(2) A jogszabály vonatkozó rendelkezéseiben [OTÉK 16. § (1), (2)] nevesített rendeltetés(eke)t szolgáló építmény(ek) az alábbi kiegészítéssel/szigorítással helyezhető(k) el:

a) Településközpont területen elhelyezhetők játszókertek, korlátozottan, vagy korlátlan közhasználatú zöldfelületek.

b) Önálló gazdasági rendeltetésű épület nem létesíthető.

22. Általános gazdasági terület [G]

29. § (1) Általános gazdasági terület építési övezeteiben a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.

(2) Az előírt zöldfelületi arány 50%-án többszintes növényállományt kell telepíteni – műszaki lehetőség esetén – a telekhatárok mentén.

(3) 400 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.

(4) Az építési övezetben előírt épületmagasság, technológiai indokoltság esetén, annak igazolható mértékéig, túlléphető.

(5) A jogszabály vonatkozó rendelkezéseiben [OTÉK 20/A. § (1)] nevesített rendeltetés(eke)t szolgáló építmény(ek) az alábbi kiegészítésekkel helyezhető(k) el:

a) kereskedelmi, igazgatási, irodai, szálláshely szolgáltató, valamint sport rendeltetést szolgáló építmény.

b) igazgatási, irodai, szociális, valamint oktatási rendeltetést szolgáló építmény, valamint

c) kizárólag az M3-as autópályától délre kijelölt G-1 és G-2 építési övezetben: lakó rendeltetést tartalmazó épület.

(6) Általános gazdasági területen környezetre jelentős hatást gyakorló rendeltetést szolgáló építmény nem helyezhető el.

23. Különleges beépítésre szánt területek [K]

30. § (1) Különleges beépítésre szánt terület építési övezeteiben a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.

(2) Különleges beépítésre szánt terület építési övezeteiben a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.

(3) Az eltérő célú és fajtájú különleges területekre vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – a 31-34. §-ok előírásait kell figyelembe venni.

(4) Az előírt zöldfelületi arány 50%-án többszintes növényállományt kell telepíteni – műszaki lehetőség esetén – a telekhatárok mentén.

(5) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.

(6) A különleges terület építési övezetében előírt épületmagasság, technológiai indokoltság esetén, annak igazolható mértékéig, túlléphető.

Különleges beépítésre szánt közműterület [K-Km]

31. § Különleges beépítésre szánt közműterületen elhelyezhető:

a)közműlétesítmény (pl. vízmű, szennyvízátemelő, transzformátorállomás stb.), ezek műtárgyai, műszaki és biztonsági berendezései, valamint

b)a közműhálózat üzemeltetéséhez, a telephely fenntartásához, védelméhez kapcsolódó építmény.

Különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület [K-Mü]

32. § Különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi területen elhelyezhető:

a)mezőgazdasági üzemi rendeltetés,

b)mezőgazdasági termeléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató, tároló rendeltetés,

c)a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetés, valamint

d)a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés (szociális, irodai, raktár, porta stb.)

céljára szolgáló építmény.

Különleges beépítésre szánt sport- és rekreációs terület [K-Re]

33. § Különleges beépítésre szánt sport- és rekreációs területen elhelyezhető:

a)sport- és rekreációs rendeltetés,

b)lovas turisztikai rendeltetés,

c)a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetés,

d)a területet használók ellátását szolgáló szálláshely szolgáltató és vendéglátó rendeltetés, valamint

e)a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés (szociális, irodai, raktár, porta stb.) céljára szolgáló építmény.

Különleges beépítésre szánt temetőterület [K-T]

34. § (1) Különleges beépítésre szánt temetőterületen elhelyezhető:

a)egyházi és világi kegyeleti épület,

b)ravatalozó,

c)hűtőház,

d)sírbolt, emlékmű,

e)urnafal,

f)kereszt, harangláb, emlékoszlop,

g)virág és kegyeleti kellék árusításához szükséges rendeltetés, valamint

h)a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés (szociális, irodai, raktár, porta stb.)

céljára szolgáló építmény.

(2)A temetőterület valamennyi telekhatára mentén – ahol az fizikailag lehetséges – növénysávot kell létesíteni.

X. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

24. Közlekedési terület [KÖu]

35. § (1) A KÖu jelű közúti közlekedési területen:

a)országos és helyi közúthálózati,

b)tömegközlekedési megállóhelyhez kapcsolódó,

c)gépjármű várakozóhely,

d)kerékpárút, gyalogút, járda, sétány, közösségi tér,

e)az a)-d) pontokban szereplő létesítmények csomóponti, tartószerkezeti, zöldfelületi, vízelvezetési és környezetvédelmi,

f)kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, valamint

g)közmű- és hírközlési

rendeltetés(eke)t tartalmazó építmény(ek) helyezhető(k) el.

(2)A KÖu1 és KÖu2 jelű közúti közlekedési területen kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetés pavilon formájában is létesíthető.

(3)A KÖk jelű kötöttpályás közlekedési területen:

a)kötöttpályás közlekedési,

b)vasútállomáshoz, vasúti megállóhelyhez kapcsolódó,

c)gépjármű várakozóhely,

d)kerékpárút, gyalogút, járda,

e)az a)-d) pontokban szereplő létesítmények csomóponti, tartószerkezeti, zöldfelületi, vízelvezetési és környezetvédelmi,

f)kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, valamint

g)közmű- és hírközlési

rendeltetés(eke)t tartalmazó építmény(ek) helyezhető(k) el.

25. Zöldterület – közkert [Zkk]

36. § A Zkk jelű zöldterületen:

a)pihenést és testedzést szolgáló,

b)a zöldterület fenntartásához és védelméhez szükséges,

c)a terület használói számára kialakított parkoló,

d)országos és helyi közúthálózati elem,

e)tömegközlekedési megállóhely és építményei,

f)kerékpárút, gyalogút, járda, sétány, közösségi tér,

g)a c)-f) pontokban szereplő létesítmények csomópontja, tartószerkezeti, zöldfelületi, vízelvezetési és környezetvédelmi építménye,

h)kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó

rendeltetés(eke)t tartalmazó építmény(ek) helyezhető(k) el.

26. Erdőterület [Ev, Eg]

37. § Erdőterületen – a hatályos jogszabályi előírásokkal [Az erdőről, az erdő védelméről és az erdő-gazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 77-83. § szakaszai] összhangban – csak kivételesen indokolt esetben, az erdészeti hatóság előzetes engedélyével, elsősorban

a)az erdőgazdálkodást szolgáló, valamint

b)az elsődleges rendeltetéssel összhangban álló

építmény helyezhető el.

27. Mezőgazdasági területek

38. § (1) Mezőgazdasági területen a közműellátás mértéke a részleges közművesítettség.

(2) Mezőgazdasági területen a jogszabály vonatkozó rendelkezéseiben [OTÉK 29. §] nevesített építmény(eke)n kívül, a megújuló energiaforrás (geotermikus, szélenergia, napenergia stb.) hasznosítására szolgáló építmény(ek) is elhelyezhető(k).

(3) Építmény elhelyezésére, illetve birtokközpont kialakítására – amennyiben rendelkezésre áll, elsődlegesen – művelésből kivett területként nyilvántartott telket, telekrészt kell felhasználni.

Kertes mezőgazdasági terület [Mk]

39. § Kertes mezőgazdasági területen:

a)növénytermesztést szolgáló,

b)állattartást, állattenyésztést és halászatot szolgáló,

c)az a)-b) pontokkal kapcsolatos, a termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló, valamint

d)mezőgazdasági termeléssel összefüggő szolgáltatáshoz, kereskedelemhez, turizmushoz kapcsolódó

rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.

(2)Az övezetben a vonatkozó jogszabály [OTÉK 29. § (5)-(7)] szerinti birtokközpont nem alakítható ki.

Általános mezőgazdasági terület [Má]

40. § (1) Általános mezőgazdasági területen:

a)növénytermesztést szolgáló,

b)állattartást, állattenyésztést és halászatot szolgáló,

c)az a)-b) pontokkal kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló,

d)mezőgazdasági termeléssel összefüggő szolgáltatáshoz, kereskedelemhez, turizmushoz kapcsolódó, valamint

e)lakó

rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.

(2)Az övezetben a vonatkozó jogszabály [OTÉK 29. § (5)-(7)] szerinti birtokközpont kialakítható.

28. Vízgazdálkodási terület [V, V/P, V/V]

41. § (1) Vízgazdálkodási területen elhelyezhető:

a) a vízmű létesítményei és műtárgyai,

b) a meder használatával, fenntartásával összefüggő vízi létesítmények,

c) a felszíni vízrendezés létesítményei és műtárgyai,

d) az árvízvédelem létesítményei és műtárgyai, valamint

e) a hídpillér.

(2) Vízgazdálkodási területeken az övezetre előírt maximális épületmagasság – a technológiai indokoltság mértékéig – túlléphető.

(3) A település területén található természetes vízfolyások medrét természet közeli megoldásokkal kell rendezni, kivéve, ha a vízhozam elvezetéséhez szükséges természetszerű meder területe nem biztosítható.

(4) Vízgazdálkodási területen földmunkát végezni az alábbi előírások együttes betartásával lehet:

a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, sőt szolgálja,

b) segítse elő a csapadékvizet tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását, valamint

c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását.

29. Különleges beépítésre nem szánt területek [Kb-]

42. § (1) Különleges beépítésre nem szánt területen a közműellátás mértéke a részleges közművesítettség.

(2) Különleges beépítésre nem szánt terület övezeteiben a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.

(3) Az eltérő célú és fajtájú különleges beépítésre nem szánt területekre vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – a 43-45. §-ok előírásait kell figyelembe venni.

Különleges beépítésre nem szánt közműterület [Kb/Km]

43. § Különleges beépítésre nem szánt közműterületen

a)közműlétesítmény (pl. vízmű, szennyvízátemelő, transzformátorállomás stb.), ezek műtárgyai, műszaki és biztonsági berendezései, valamint

b)a közműhálózat üzemeltetéséhez, a telephely fenntartásához, védelméhez kapcsolódó építmények

helyezhetők el.

Különleges beépítésre nem szánt fásított köztér [Kb/Kt-f]

44. § Különleges beépítésre nem szánt fásított köztéren

a)pihenést és testedzést szolgáló,

b)a terület fenntartásához és védelméhez szükséges,

c)a terület használói számára kialakított parkoló,

d)kerékpárút, gyalogút, járda, sétány, közösségi tér,

e)a c)-d) pontokban szereplő létesítmények csomópontja, tartószerkezeti, zöldfelületi, vízelvezetési és környezetvédelmi építménye,

f)kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, közösségi

rendeltetés(eke)t tartalmazó építmény(ek) helyezhető(k) el.

Különleges beépítésre nem szánt sport- és rekreációs terület [Kb/Re]

45. § Különleges beépítésre nem szánt sport- és rekreációs területen

a)az növénytermesztéssel (különösen a szőlészettel) kapcsolatos, a termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló,

b)mezőgazdasági termeléssel összefüggő szolgáltatáshoz, kereskedelemhez, turizmushoz kapcsolódó,

c)horgászsporttal összefüggő, valamint

d)vendéglátó és szálláshely szolgáltató

rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.

HARMADIK RÉSZ

EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEK KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSAI

XI. Fejezet

M3 autópályától délre eső általános gazdasági terület előírásai

46. § (1) Az általános gazdasági területen a lakó funkció, valamint az iroda funkció a szintterület max. 20%-áig engedélyezhető. Lakó funkció kizárólag a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás formájában helyezhető el.

(2) A vízfolyást kísérő, védett növény- és állatfajok élőhelyének védelme érdekében, a Külső-Mérges-patak mederszélétől számított 50 m-en belül – a vízgazdálkodással összefüggő építmények kivételével – építmény nem létesíthető.

(3) Az építési övezetre előírt min. zöldfelület legalább fele háromszintes növényállománnyal alakítandó ki.

(4) Az építési övezetre előírt maximális épületmagasság a technológiai indokoltság mértékéig túlléphető.

(5) A terület közúttal érintkező telekhatára mentén – a szabályozási tervlapon szereplő lehatárolásnak megfelelően – 15 m széles zölden tartandó területrészt (ún. közműsávot) kell létesíteni.

(6) A terület nyugati telekhatára mentén – a szabályozási tervlapon szereplő lehatárolásnak megfelelően – min. 15 m széles háromszintes növényállománnyal beültetett védőfásítást kell létesíteni.

(7) A 3210 j. közútra merőleges, szerkezeti jelentőségű utat legalább 22,0 m szélességgel, valamint legalább egyoldali, fásított zöldfelülettel kell kialakítani.

(8) A közlekedési vizsgálat alapján megállapított települési önkormányzati parkolási rendelet szerint a G/1 építési övezetben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében előírt személygépjármű-elhelyezési kötelezettség – az OTÉK 4. mellékletének 1. pontja kivételével – -50%-os eltéréssel vehető figyelembe.

(9) A 0107/5, 0107/6, 0107/7 és 0107/8 hrsz.-ú ingatlanokon kialakításra kerülő telephely technológiai vízigényét, amennyiben az a vízmű rendszerén keresztül történik, elsődlegesen – a Mátrai Erőmű Zrt. nyilatkozatától függően – a bányászati víztelenítésből pótolt vízmennyiségből kell biztosítani.

NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47. § (1) E Rendelet 2019. október 1-jén lép hatályba.

(2) E Rendelet előírásait a hatálybalépése napját követően indult építési hatósági ügyekben kell alkalmazni.

(3) E Rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Gyöngyöshalász Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2012. (VII. 11.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

1. melléklet

Gyöngyöshalász Község Szabályozási Terve

1.1.: Jelmagyarázat

1.2.: Szelvényháló

1.3.: Gyöngyöshalász Község belterületi szabályozási terve M=1:2000

B01, B02, B03, B04, B05, B06, B07, B08, B09, B10, B11, B12. tervlapok

1.4..: Gyöngyöshalász Község Külterületi Szabályozási Terve M=1:8000

K01, K02, K03, K04, K05, K06, K07, K08, K09, K10, K11. tervlapok

2. melléklet

Gyöngyöshalász község övezeti paraméterei

2.1.Építési övezetek paraméterei

	A	B	C	D	E	F
1	Az építési övezet jele	Az építési telekre meghatározott				Az épületre meghatározott
2		beépítés módja	legnagyobb beépítettség	legkisebb kialakítható telekterület	legkisebb zöldfelület	legnagyobb épület-magasság*
3		beépítés módja	%	m²	%	m
4	Lke-1	O	30	800	50	5,0
5	Lke-2	SZ	30	800	50	5,0
6	Lf	O	30	800	50	5,0
7	Vt	O	50	800	25	7,5
8	G-1	SZ	50	10.000	20	21,0
9	G-2	SZ	50	10.000	20	15,0
10	G-3	SZ	50	1000	25	7,5
11	K/Km	SZ	40	-	40	5,0
12	K/Mü	SZ	40	1000	40	5,0
13	K/Re	SZ	40	1000	40	5,0
14	K/T	SZ	20	1000	40	15,0

- Nincs korlátozás.

* Technológiai indokoltság mértékéig túlléphető.

3. melléklet

Sajátos jogintézménnyel érintett területek

3.1.Építési tilalommal érintett ingatlanok

Hrsz.:

0106/1, 0111/3, 0112, 0113/1, 0113/2, 0113/3

3.2.Telekcsoport újraosztással érintett ingatlanok

Hrsz.:

0213/62, 0213/63, 0213/82

0223/8, 0223/9, 0223/10

0225/3, 0225/4, 0225/5, 0225/6, 0225/7, 0226, 0228/3, 0228/4, 0228/5, 0228/6, 0228/7, 0228/8, 0228/9, 0229/10, 0228/11, 0228/12, 0228/13, 0228/14, 0228/15, 0228/16, 0228/17, 0228/18, 0228/19, 0228/20, 0228/21, 0228/22, 0228/23, 0228/24, 0228/25, 0228/26, 0228/27, 0228/28, 0228/29

881/2, 882

3.3.Elővásárlási joggal érintett ingatlanok

Hrsz.:

0123/1, 0123/2, 0123/3, 0123/6, 0123/7, 0123/8, 0123/9, 0123/10, 0123/11, 0123/12, 0123/13,

0127/1, 0127/2, 0127/3, 0127/4, 0127/5, 0127/6, 0127/7

0152/3, 0152/4, 0152/13

3.4.Kisajátítással érintett ingatlanok

a)Cél: Helyi közút céljára történő lejegyzés

Hrsz.:

A Szabályozási Tervlap alapján, valamennyi helyi közút céljára kijelölt, nem az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlan, vagy ingatlanrész

b)Cél: Közkert, köztér kialakítása céljára történő kisajátítás

Hrsz.:

A Szabályozási Tervlap alapján, valamennyi közkert kialakítása céljára kijelölt, nem az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlan, vagy ingatlanrész, valamint az alábbi, a szabályozási tervlapon jelölt, különleges beépítésre nem szánt fásított köztér területfelhasználásba sorolt ingatlanok:

460, 461, 462, 463/1, 463/2, 464, 465/1, 465/2, 465/3, 466, 467

c)Cél: Egyéb kisajátítás

Hrsz.:

0107/9, 0107/10, 0107/11, 0107/12, 0107/14

0111/3

013/1, 0113/2, 0113/3

3.5.Útépítési és közművesítési hozzájárulással érintett ingatlanok

Hrsz.:

A szabályozási előírás alapján érintett, valamennyi ingatlan.

3.6.Beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok

Hrsz.:

A szabályozási előírás alapján érintett, valamennyi ingatlan, valamint az alábbi, a szabályozási tervlapon jelölt ingatlanok:

0106/1

0107/9, 0107/10, 0107/11, 0107/12, 0107/14, 0107/18

0113/1, 0113/2, 0113/3

4. melléklet

Állattartó épületek/építmények telepítési távolsága

	A	B	C	D	E	F
1	Megnevezés	Állatok száma /db/	Saját lakóépület	Szomszéd lakóépület	Fúrt kút	Élelmiszer előállítási egészségügyi, szociális, oktatási intézmény
2	Baromfi, galamb	1-50 51-200 200 felett	5 m 5 m 5 m	10 m 15 m 20 m	5 m 5 m 10 m	50 db felett: 100 m
3	Nyúl, prémes állatok	1-50 51-200 200 felett	5 m 5 m 5 m	10 m 15 m 20 m	5 m 5 m 10 m	50 db felett: 100 m
4	Sertés	1-10 11-50 50 felett	5 m 10 m 15 m	15 m 25 m 30 m	10 m 15 m 20 m	10 db felett: 100 m
5	Szarvasmarha	1-2 3-10 10 felett	5 m 5 m 10 m	10 m 20 m 30 m	10 m 15 m 20 m	2 db felett:100 m
6	Ló	1-2 3-10 10 felett	5 m 5 m 10 m	10 m 20 m 30 m	10 m 15 m 20 m	2 db felett:100 m
7	Kecske, juh	1-10 11-50 50 felett	5 m 10 m 15 m	10 m 20 m 30 m	10 m 15 m 20 m	10 db felett: 100 m
8	Zárt trágyatároló	Állat- létszámtól független	10 m	20 m	20 m	100 m