Gyöngyöshalász Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2015. (IX.25.) önkormányzati rendelete

az állattartás helyi szabályairól

Hatályos: 2015. 09. 26

Gyöngyöshalász Község Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. (a továbbiakban: Ávt.) 49. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

  1. Fejezet Általános rendelkezések

A rendelet célja és hatálya

1. §

  1. A rendelet célja, hogy elősegítse az állattartáshoz fűződő lakossági érdekek érvényesülését, biztosítsa a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, építésügyi és környezetvédelmi hatósági előírások betartását, valamint azt, hogy az állattartás mások nyugalmát ne zavarja, biztonságát ne veszélyeztesse.
  2. A rendelet hatálya Gyöngyöshalász Község közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki. A rendeletben foglaltakat – a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével – minden állattartó köteles betartani.
  3. A rendelet hatálya nem terjed ki a cirkusz, gyepmesteri telep, állatmenhely, állatforgalmi és feldolgozó telep, vágóhíd, állatkereskedés, valamint a fegyveres erők és rendészeti szervek állattartására és a nagy létszámú állattartó telepekre.
  4. Az állatok tartásának szabályaival összefüggő önkormányzati hatáskör gyakorlását Gyöngyöshalász Község Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület) a polgármesterre ruházza át.
  5. Az állattartást korlátozni, illetve megtiltani az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése miatt az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII.31.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján a jegyző hatáskörébe tartozik.
  6. Az állattartásból eredő szomszédjogi viták esetén a jegyző a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott birtokvédelmi eljárás keretében jár el.
Értelmező rendelkezések
2.§

E rendelet értelmezése során:

  1. Haszonállat: minden olyan állat, amelyet fogyasztásra, vagy haszonszerzés céljára tartanak, illetve tenyésztenek.
  2. Kedvtelésből tartott állat: a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti állat.
  3. Állattartás: az a tevékenység, amely arra irányul, hogy biztosítsa az állat számára életkörülményeinek, fajtájának, korának, fizikai jellemzőinek megfelelő elhelyezését, táplálását, gondozását, nevelését, felügyeletét.
  4. Állattartó: Az Ávt. 3. § 1. pontjában meghatározott természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve szervezet.
  5. Többlakásos ingatlan: legalább két önálló lakással rendelkező lakóépület.

II. Fejezet

Az állattartás általános szabályai

3.§

  1. Állat csak a közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi előírásoknak megfelelő körülmények között tartható.
  2. Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai és érdekei sérelmet ne szenvedjenek, különös tekintettel a zajterhelésre, a levegő és a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésére, valamint a káros rovarok és rágcsálók szaporodására.
  3. Az állatok elhelyezésére szolgáló létesítményeket – az állatvédelmi előírásoknak megfelelően - könnyen tisztítható, csúszás- és hézagmentes, a tartott állat fajának megfelelő burkolattal kell ellátni. Ezeket szükség szerint, de legalább hetente ki kell takarítani. Az állattartó köteles az építmény rendszeres fertőtlenítéséről, az ott található kártékony állatok irtásáról, a légytelenítésről folyamatosan gondoskodni.
  4. Az állattartás során keletkező trágya, hígtrágya és csurgalékvíz csak zárt rendszerű, jól zárható fedlappal ellátott, szivárgásmentes tárolóban gyűjthető. A trágyalé a kommunális csatornarendszerbe nem vezethető.
  5. Az almostrágya tárolása az ingatlan udvarán csak kiépített, elfolyás és szivárgásmentes átmeneti gyűjtőben megengedett. A csurgalékvíz elvezetése kizárólag zárt csatornarendszeren történhet.
  6. A keletkezett trágya kezeléséről, ártalmatlanításáról, elszállításáról – a környezet szennyezése nélkül – rendszeresen, szükség szerint, (május-október hónap közötti időszakban két hetente) gondoskodni kell.
  7. A trágyát tároló műtárgyak vízzárósági próbáját el kell végezni, a vízzárósági próbák eredményeit jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az állattartás során keletkező trágya és trágyalé elhelyezését mezőgazdasági hasznosítását úgy kell végezni, hogy a talaj, felszíni – felszín alatti vízszennyezést ne okozzon.


4. §

  1. Az elhullott állatok tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételéről az állattartó saját költségén – külön jogszabályban előírt módos – köteles gondoskodni.
  2. A község közterületén haszonállatok elhelyezése, legeltetése, szabadon engedése tilos. A község útjain állatokat csak megfelelő felügyelettel szabad hajtani. Az állatok által elhullajtott szennyeződést, trágyát, takarmányt a tulajdonos köteles összetakarítani, és elszállításáról haladéktalanul gondoskodni.
  3. Szálastakarmányt telekhatáron belül csak a tűzrendészeti szabályok betartásával lehet tárolni.

Kedvtelésből tartott állatok tartási szabályai

5.§

  1. A község egész területén a kedvtelésből tartott állatok száma kizárólag szaporulat esetében, és legfeljebb a szaporulat számával, a szaporulat 3 hónapos koráig haladhatja meg a jelen rendeletben meghatározott számot.
  2. A község területén kertes családi házaknál legfeljebb 3 db eb tartható, oly módon, hogy az állattartónak gondoskodni kell arról, hogy az ebek szükségtelen ugatással ne zavarják a szomszédos ingatlanok lakóinak nyugalmát.
  3. Az állattartó halála esetén az állatok elhelyezéséről (további gondozásáról) a mindenkori örökös köteles gondoskodni.
  1. A többlakásos lakóépületekben lévő lakásokban legfeljebb 1 db kutya és 2 db macska tartható és azok egyszeri szaporulata 3 hónapos korig, kivéve akkor, ha a társasház szervezeti és működési szabályzata, illetve házirendje, vagy a lakóingatlanok tulajdonosainak megállapodása eltérő szabályokat állapít meg a kedvtelésből tartott állatok tartásának tilalmára, illetve a tartható állatok számára vonatkozóan.
  2. Többlakásos lakóépület közös udvarán ebet csak az összes tulajdonostárs hozzájárulásával lehet tartani. Eb, macska erkélyen, loggián nem tartható.
  3. Ebet, macskát és más kedvtelésből tartott állatot többlakásos épületek közös használatú helyiségeiben, illetve közterületen tartani, etetni, szabadon engedni tilos.
  4. A kedvtelésből tartott állattartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni.
  5. Tilos tartani
    • gerinces állatot kör alapú kalitkában vagy gömb alakú akváriumban,
    • gerinces állat kifejlett egyedét 30 liternél kisebb űrtartalmú térben.

Az ebtartás kiegészítő szabályai

6.§

  1. Az állattartó köteles ebét az állatvédelmi, állat- és közegészségügyi, a szabálysértési, a veszélyes ebekre vonatkozó, továbbá a Ptk. szomszédjogra vonatkozó és az állattartó felelősségét szabályozó jogszabályok keretei között úgy tartani, hogy az eb a szomszédok nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.
  2. Az állattartó köteles évente egyszer a 3 hónapnál idősebb ebet veszettség ellen – a felhíváson megjelölt helyben és időben – a hatósági állatorvossal beoltatni. Az erről kapott eb oltási igazolványt a legközelebbi eb oltásig megőrizni.
  3. Tilos bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani. Bekerített ingatlanon eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át, oda kinyúlni ne tudjon.
  4. Az állattartó köteles gondoskodni, hogy az eb közterületre felügyelet nélkül ne juthasson ki. Közterületen ebet csak pórázon szabad vezetni. Játszóterek területére ebet bevinni pórázon vezetve is tilos.
  5. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb közterületet ne szennyezze. Az eb által okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni.
  6. A megkötött, vagy tartósan elzárt eb napi sétáltatásáról az állattartó köteles gondoskodni.
  7. Harapós, vagy támadó természetű ebet a nap minden szakában csak kiszabadulását, illetve elszabadulását biztonságosan megakadályozó módon szabad tartani, és a telek, ház (lakás) bejáratán harapós ebre utaló figyelmeztető táblát szembetűnő módon kell elhelyezni.
  8. Támadó, kiszámíthatatlan természetű ebeket közterületen szájkosárral kell ellátni. Az eb által okozott sérülésekért az állattartó tartozik felelősséggel.
  9. Közterületén az ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.

7. §


  • tartósan kistestű ebet 10 m2-nél, közepes testű ebet 15 m2-nél, nagytestű ebet 20 m2-nél kisebb területen,
  • tartósan kikötve kistestű ebet 4 m-nél, közepes testű ebet 6 m-nél, nagytestű ebet 8 m- nél rövidebb eszközzel.
  1. Nem   szabad   bevinni   –a   vakvezető,   mozgáskorlátozottakat   segítő,   rendőrségi   és jelzőkutyák kivételével–az ebet :
  1. vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, élelmiszert árusító helyiségbe;
  2. oktatási, egészségügyi, művelődési intézmények területére;
  3. az ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmények épületébe;
  4. a piac területére;
  5. játszótérre.
  1. Az eb tulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy az eb
  1. tartása  lehetővé  tegye  annak  természetes  viselkedését,  de  egyúttal  a  környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja;
  2. ne veszélyeztethesse más állatok - kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek, - illetve az ember biztonságát;
  3. közterületen sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.

Gazdátlan és kóbor ebeknél követendő eljárások

8.§

  1. A település belterületén felügyelet nélkül kóborló (gazdátlan) ebet a gyepmester befogja és elszállítja a gyepmesteri telepre, ahol az állatot 14 napig őrzi.
  2. Az így befogott ebet az állattartó a fenti időponton belül, az oltási igazolás bemutatásával, a tartási költségek megtérítése mellett kiválthatja. A gyepmester köteles a chip, vagy tetoválási szám alapján megkísérelni az eb tulajdonosát megkeresni. A fajtatisztának tűnő, tetoválási számmal vagy chippel ellátott eb esetén a gyepmester köteles bejelentést tenni a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületénél is. A 14 napon túl ki nem váltott gazdátlan eb értékesíthető vagy elaltatható.

Állatvédelmi, közegészségügyi szabályok.

9.§

  1. Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, megfélemlítése, bántalmazása, szenvedtetése, elhagyása.
  2. Ha az állattartó nem képes, vagy nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni.
  3. Valamennyi állattartó az állatok tartásánál köteles az állategészségügyi és közegészség- ügyi szabályokat betartani.
  4. Baromfi tartása csak szabadtéri kifutóval engedélyezett. Zárt téri intenzív tartás tilos.
  5. Fertőzésveszély csökkentése, elhárítása érdekében állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környezet levegőjét szennyezi, élősdiek számára tápot nyújt, sem magán területen, sem közterületen elhelyezni, elhagyni nem szabad, az elhullást jelenteni köteles a hatósági állatorvosnak.
  6. Az állatot és az állattartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek, valamint hogy a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozhasson sérülést az állatoknak. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.

Eljárási szabályok

10.§

  1. E rendelet alkalmazása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai az irányadóak.
  2. Az állatok tartására vonatkozó rendelkezések megszegése esetén, továbbá közérdekből az állattartást a rendeletben szabályozottakhoz képest is korlátozni lehet. A rendelkezések súlyos, vagy ismételt megszegése esetén az állattartás jogát meg lehet vonni.

Záró rendelkezések

11.§

  1. E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
  2. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Gyöngyöshalász Község Önkormányzatának a köztisztaság, a köz- és zöldterületek használatának, az állattartás szabályairól szóló 1/1992. évi (I.29.) rendelete, az eb tartásáról szóló 8/2000. évi (V.31.) rendelete, az állatartás helyi szabályairól szóló14/2008. évi (V.22.) rendelet, valamint az azt módosító 24/2012. évi (XII.20.) rendelet hatályát veszti.
  3. Az állattartó az állattartást – ha azt e rendelet szerinti tiltott helyen vagy meg nem engedett módon, illetve mértékben folytatja – köteles e rendelet hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül azt megszüntetni vagy az előírt módon- illetve előírt mértékben folytatni.
  4. Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet, az Állat- egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet, a méhészetről szóló 15/1969. (XI.6.) MÉM rendelet, és az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi

  XXVIII. törvény és végrehajtási rendeleteinek vonatkozó rendelkezései irányadóak.