Gyöngyöshalász Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Heves Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint Gyöngyöshalász Község Önkormányzat Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetési szabályairól szóló 8/2017. (V. 26.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1.§

(1)     Gyöngyöshalász Község településkép védelméről szóló rendelete (továbbiakban: Rendelet) célja Gyöngyöshalász Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:

a)      a helyi építészeti örökség védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,

b)      a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

c)       a településképi követelmények szabályozásával,

d)      a településkép-védelmi szakmai konzultációval,

e)      a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények rögzítésével,

f)       a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

g)      településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2)     A helyi védelem célja Gyöngyöshalász Község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

          A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3)     A Rendelet területi hatálya – a 18. § (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel – Gyöngyöshalász Község teljes közigazgatási területe.

(4)     A Rendelet elválaszthatatlan részét képező mellékletek:

1. melléklet         Gyöngyöshalász Község egyedi védelem alatt álló helyi építészeti öröksége

1.1. melléklet      Védett egyedi értékeknek helyet adó ingatlanok lehatárolása

1.2. melléklet      Védett egyedi értékek jegyzéke

2. melléklet         Gyöngyöshalász Község településképi szempontból meghatározó területei

2.1. melléklet      Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása

2.2. melléklet      Településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke

3. melléklet         Gyöngyöshalász Község településkép védelme szempontjából kiemelt területei

3.1. melléklet      A településkép védelme szempontjából kiemelt területek térképi lehatárolása

3.2. melléklet      A településkép védelme szempontjából kiemelt területek jegyzéke

4. melléklet         Ültetési távolságok

(5)     A Rendelet – tájékoztatás céljából –tartalmazza:

1. függelék          Nemzetközi, országos jelentőségű művi értékek

1.1. függelék       Műemlékek, műemléki környezetek

1.2. függelék       Régészeti lelőhelyek

2. függelék          Nemzetközi, országos és helyi jelentőségű természeti értékek

2.1. függelék       Országos ökológiai hálózat területe

3. függelék          Tájidegen, agresszív gyomosító, invazív növényfajok jegyzéke

3.1. függelék       Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014.

3.2. függelék       A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2017. (X.18.) Korm. rendelet alapján

3.3. függelék       A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet alapján

4. függelék          Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke

4.1. függelék     Lombos fajok

4.2. függelék     Tűlevelű fajok (fenyők)

4.3. függelék     Lombos cserjék

(6)     A Rendelet alkalmazásában:

1.       Áttört kerítés: A legalább 50 %-os átláthatóságot biztosító kerítés.

2.       Óriásplakát: 12 m² (504 x 238 cm), vagy ezt meghaladó méretű reklámtábla.

II. Fejezet

A helyi védelem

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

2.§

(1)     A helyi védelem feladatkörébe tartozik a védelmet igénylő építészeti örökség:

a)      meghatározása, dokumentálása,

b)      védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c)       megőrzése, megőriztetése és

d)      a lakossággal történő megismertetése.

(2)     Helyi védelem alá helyezést, illetve megszüntetés általános szabályai:

a)      Védelem alá helyezést, illetve a védelem megszüntetését Gyöngyöshalász Község Önkormányzat Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetési szabályairól szóló 8/2017. (V. 26.) önkormányzati rendeletében (továbbiakban: a Partnerségi Egyeztetési Szabályzat) nevesített partner, Gyöngyöshalász Község Önkormányzata kezdeményezhet.

b)      A kezdeményezés minimális tartalma:

ba)    az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, térképi feltűntetés),

bb)    a javasolt helyi védelem jellege (területi, egyedi),

bc)    a kezdeményezés rövid indoklása,

bd)    a kezdeményező adatai,

be)    a védendő elem ismert további adatai (tulajdonosa, története, korábbi állapota).

c)       A kezdeményezés beadásának módja:

ca)    a polgármesternek, vagy a települési főépítésznek címezve e-mailben, vagy postai úton, vagy a honlapon a Települési Arculati Kézikönyv és Településképi rendelet egyeztetésére létrehozott felület véleményezésre szolgáló linkjére feltöltött írásos javaslattal.

cb)    A kezdeményező elérhetőségével, valamint aláírásával.

(3)     Helyi védelem alá helyezés, vagy megszüntetés szabályai:

a)      Helyi védelem alá helyezésről, vagy helyi védelem megszüntetéséről kizárólag az Önkormányzat Képviselő-testülete hozhat – a Rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.

b)      A településképi rendelet módosítására vagy felülvizsgálatára az eljárásrendi szabályoknak megfelelően, a Rendelet módosítása vagy új rendelet elrendelése keretében, nyilvánosság biztosítása mellett kerülhet sor.

c)       Helyi védelem megszüntetésére kizárólag az alábbi előírások együttes betartása mellett kerülhet sor:

ca)    A megszüntetésre

1.       műszaki indokok alapján, vagy

2.       életveszély-elhárítása miatt, vagy

3.       a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése miatt, vagy

4.       jelentős települési érdekből

kerülhet sor.

cb)    A helyi védett elem teljes körű műszaki felmérése megtörtént.

cc)     A megszüntetés hatására a települési arculat nem változik kedvezőtlen irányba.

e)      A helyi védelem nyilvántartása a településképi rendelet mellékletében szerepel. A nyilvántartás vezetőséről a polgármester gondoskodik.

(4)     Helyi védelem alá helyezés elrendeléséhez szükséges követelmények:

a)      értékvizsgálati lap, melynek minimális tartalma:

aa)    cím,

ab)    helyrajzi szám,

ac)    védelemre javasolt elem megnevezése, funkciója,

ad)    védelemre javasolt elem történeti, műszaki bemutatása (amennyiben ismert),

ae)    védelem alá helyezés indoklása, védelmi kategória megnevezése,

af)     fénykép(ek),

ag)    alaptérképi kivágat a védelemre javasolt elem elhelyezkedésének bejelölésével,

b)      településképi rendelet módosításának tervezete,

c)       eljárásrendi követelmények teljesítése:

ca)    partnerségi véleményezés lefolytatása,

cb)    államigazgatási szervi véleményezés lefolytatása.

(5)     A helyi védelem alatt álló érték megjelölésére vonatkozó követelmények:

a)      A helyi védelem alatt álló értéket – a tulajdonossal egyeztetve – táblával lehet megjelölni, amely a helyi védelem tényét és elrendelésének időpontját tartalmazza („Gyöngyöshalász Község Önkormányzata védetté nyilvánította – dátum”).

b)      A tábla elhelyezéséről az önkormányzat gondoskodik.

3. Az egyedi védelem meghatározása

3.§

(1)     Gyöngyöshalász Község egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségét a Rendelet A védett egyedi értéknek helyet adó ingatlanok térképi lehatárolása című 1.1. melléklete, valamint a Rendelet A védett egyedi értékek jegyzéke című 1.2. melléklete tartalmazza.

(2)     Egyedi védelem kiterjedhet:

a)      építmény egészére,

b)      építmény részletére,

c)       alkalmazott anyaghasználatra,

d)      tömegformálásra,

e)      homlokzati kialakításra,

f)       táj- és kertépítészeti alkotásra,

g)      egyedi tájértékre,

h)      növényzetre,

i)       szoborra, képzőművészeti alkotásra,

j)       utcabútorra.

4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

4.§

(1)     Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség mindenkori tulajdonosát terhelő kötelezettségek:

a)      A védett elem/elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását,

b)      A védett elem/elemrészlet jókarban-tartásáról, állapotának megőrzéséről gondoskodni kell. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotó elemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e, vagy sem,

c)       A védett elemen végzett építési tevékenység során a védett elem értékóvó átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartására kell törekedni,

d)      A helyi védelem alatt álló értéket megjelölő tábla megőrzése és karbantartása a tulajdonos feladata.

(2)     A védett elem bontására kizárólag a védettség alóli kivételt követően kerülhet sor.

5. A helyi védelemhez kapcsolódó helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje

5.§

(1)     A településkép javítása érdekében, a helyi védelem alatt álló építményekre helyrehozatali kötelezettség írható elő, melynek feltételei:

a)      Helyrehozatali kötelezettséget a polgármester hatósági döntésében írhat elő.

b)      Helyrehozatali kötelezettség kizárólag a településképben megjelenő (közterületről látható, közterület felőli rálátással érintett) építmény(ek)re írható elő.

c)       A helyrehozatali kötelezettségnek tartalmaznia kell:

ca)    az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés),

cb)    a helyrehozatali kötelezettség címzettjét, aki az építménynek helyet adó ingatlan tulajdonosa,

cc)     a helyrehozatali kötelezettség által érintett szerkezet(ek), arculati elem(ek) leírását, vagy a teljes építmény megnevezését,

cd)    a helyrehozatal teljesítésének végső határidejét,

ce)    a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait,

cf)     a helyrehozatal kivitelezéséhez nyújtható önkormányzati támogatás lehetőségét és feltételeit, valamint

cg)    a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (településképi kötelezés, településképi bírság).

(2)     Helyrehozatali kötelezettséggel érintett a település – e Rendelet 1. melléklete szerinti – egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségének területe.

6. A helyi védett építmények felújításához igénybe vehető önkormányzati támogatás

6.§

(1)     A védett épület tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokat meghaladó mértékű, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást nyújthat.

(2)     A támogatás mértékét és részletes feltételeit a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.

III. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területek

7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

7.§

(1)     Gyöngyöshalász Község településképi szempontból meghatározó területét a Rendelet Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása című 2. melléklete tartalmazza.

(2)     Településképi szempontból meghatározó területnek tekintjük a felsorolt három településrész együttes halmazát:

a)      a településkép védelme szempontjából kiemelt területek,

b)      a történeti települési terület, valamint

c)       az áthaladás szempontjából meghatározó terület.

(3)     A településkép védelme szempontjából kiemelt területnek minősül:

a)      a műemlék területe és a műemléki környezet területe,

b)      a régészeti lelőhely területe,

c)       a helyi jelentőségű védett érték területe,

d)      az országos ökológiai hálózat területe,

e)      a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület,

f)       az egyedi tájérték területe,

(4)     Történeti települési területnek minősül a Második Katonai Felmérés idején már települési térségként ábrázolt terület.

(5)     Az áthaladás szempontjából meghatározó terület a településen áthaladó/településre érkező szemszögéből jelentkező látvány területe magában foglalja:

a)      az országos közutak esetében az utat szegélyező 1-1- teleksort,

b)      a településkapukat, ahol az érkezők először lépnek be a településszövetbe.

(6)     A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részei:

a)      a településkép védelme szempontjából kiemelt területeken belül, e Rendelet 3. mellékletében ekképp lehatárolt elemek:

1.      műemlék területe

2.      műemléki környezet területe,

3.      régészeti lelőhely területe,

4.      egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség területe,

b)      a történeti települési terület, valamint

c)       az áthaladás szempontjából meghatározó terület.

(7)     A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részei a településkép védelme szempontjából kiemelt területeken belül, a Rendelet 3. mellékletében ekképp lehatárolt elemek:

1.       országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó,

 (8)    Amennyiben egy elem művi és táji, természeti elemekkel egyaránt érintett, úgy a követelmények közül a művi elemekre vonatkozókat kell vele szemben alkalmazni. Régészeti lelőhelyek esetén, amennyiben az érintett ingatlan további művi elemekkel nem érintett, úgy a követelmények közül a táji, természeti elemekre vonatkozókat kell vele szemben alkalmazni.

(9)     A településképi szempontból meghatározó terület – (6) bekezdés szerinti – művi elemekkel érintett részén:

a)      a homlokzatkialakítások egymáshoz való illeszkedését,

b)      az épületek összhangot mutató elhelyezését,

c)       a minőségi anyaghasználatot,

d)      a harmóniát tükröző színezést,

e)      az előkertek rendezettségét,

f)       a kerítések összhangját,

g)      az utcafásítások utcaszakaszonként való összehangolását

h)      a rendezett, rendben tartott műszaki állapotot

el kell érni.

(10)   A településképi szempontból meghatározó terület – (7) bekezdés szerinti – táji, természeti elemekkel érintett részén:

a)      a tájkarakter megőrzését,

b)      a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembevételét,

c)       az építmények tájba-illeszkedését,

d)      az építmények környezetükkel összhangot mutató elhelyezését,

e)      a minőségi és természetes anyaghasználatot,

f)       a visszafogott színezést,

g)      a táji hagyományokat tükröző növényállomány ültetését,

h)      a tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését

el kell érni.

(11)   A településképi szempontból meghatározó területek a Rendelet 2.1. mellékletében településkapuként ábrázolt térség jelzésére javasolt elemek:

a)      üdvözlőtábla, vagy

b)      információs tábla, valamint

c)       növénykiültetés.

IV. Fejezet

A településképi követelmények

8. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános követelmények

8.§

(1)     A homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók:

a)      erős, élénk színű, valamint kontrasztos anyagok,

b)      ipari terület és kereskedelmi, szolgáltató terület kivételével, a település történelmi anyaghasználatáról idegen anyagok (különösen műanyag), valamint

c)       túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképző elemek.

(2)     A tetőszerkezet héjalásánál nem alkalmazhatók:

a)      hullámpala,

b)      rozsdásodó bádog, valamint

c)       műanyag.

(3)     A nyílászáróknál nem alkalmazhatók:

a)      domború üvegezés,

b)      egymással nem harmonizáló anyagok, valamint

c)       igénytelen formai kialakítású elemek.

9. A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

9.§

(1)     A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi építészeti követelmények:

a)      a beépítés telepítési módjának tekintetében:

aa)    ikres beépítési módnál a már kialakult épület-ikerpárokkal összhangban álló épület-elhelyezést kell alkalmazni,

ab)    oldalhatáron álló beépítési módnál a keresztutcák csatlakozási pontja közötti utcaszakaszonként egységes oldalkerti épület-elhelyezést kell alkalmazni.

ac)    a településen megjelenő, egyedi telepítésű épület-elhelyezésnél a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni.

b)      kerti építmény(eke)t, műtárgya(ka)t hátsókertben kell elhelyezni kivéve:

ba)    közműbecsatlakozási műtárgy, mely elsősorban növényzettel takartan előkertben és oldalkertben is elhelyezhető,

bb)    pad, játszótéri építmény, szobor, képzőművészeti alkotás, lugas, szaletli, mely előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.

c)       kerítéskialakítás tekintetében:

ca)    közterület, vagy magánút menti telekhatáron áttört kerítést kell létesíteni, kivéve:

1.       forgalmi terhelések mérséklésére,

2.       történeti hagyományok megtartására,

3.       utcaképi illeszkedés biztosítására,

4.       átlátás megakadályozására, valamint

5.       építészeti koncepció érvényesítésére,

mely esetekben tömör kerítés is kialakítható.

cb)    a kerítés kialakítására vonatkozó előírások:

1.       az épülettel összhangot mutató anyagok és színek használata,

2.       tartós, minőségi anyagok használata,

3.       élénk színek kerülése,

4.       elsősorban természetes anyagok (különösen kő, tégla, fa) használata,

5.       növényzet alkotta kerítés lehetősége, valamint

6.       balesetveszélyt okozó kialakítás kerülése.

(2)     A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a)      az anyaghasználat tekintetében:

aa)    időtálló,

ab)    minőséget képviselő,

ac)    elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa), valamint

ad)    nem telített és környezetétől nem elütő színű

anyag használható.

b)      a tömegformálás tekintetében:

ba)    építészeti minőséget tükröző,

bb)    arányos, valamint

bc)    funkciójával összhangot mutató,

tömegformálás használható.

c)       a homlokzatkialakítás tekintetében:

ca)    a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

cb)    tagozatokat visszafogottan használó,

cc)     díszítésében egyszerűségre törekvő,

cd)    nyílásrendszerében rendezett, valamint

ce)    elsősorban természetes anyagokat (különösen vakolat, kő, tégla) alkalmazó

homlokzat alakítható ki.

d)      a zöldfelületek kialakítása tekintetében:

da)    a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,

db)    az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,

dc)    a művi értékekkel egységben kezelt,

dd)    a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,

de)    a Rendelet 4. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó,

df)     nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó, valamint

dg)    közterületen, keresztutcák közötti utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő

növényzet telepíthető.

e)      a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében:

ea)    egységes arculatot kialakító,

eb)    zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,

ec)    az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,

ed)    a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,

ee)    a táji látványt előtérbe helyező, valamint

ef)     építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő

metódus alkalmazható.

f)       a sajátos építményfajták elhelyezési módjára– honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – vonatkozó előírások:

fa)     a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,

fb)     a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével– el kell kerülni,

fc)     az egyéb műszaki berendezések (különösen antennatartó szerkezetek, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén – a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást, el kell kerülni.

10. A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

10.§

(1)     A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó területi építészeti követelmények:

a)      a beépítés telepítési módjának tekintetében:

aa)    a történetileg kialakult, egyedi tájjelleg megőrzését biztosító,

ab)    a tájba-simulásra legalkalmasabb helyet elfoglaló

épület-elhelyezést kell alkalmazni.

b)      a beépítés jellemző szintszámának tekintetében:

ba)    földszintes, legfeljebb tetőtér-beépítéses,

bb)    pinceszintet opcionálisan tartalmazó

épület alakítható ki.

c)       a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:

ca)    a táji látványt nem zavaró,

cb)    a növényzettel harmonikus,

cc)     elsősorban természetes anyagokból készülő,

cd)    az épületek, építmények összhangjára ügyelő

kerti építmények, műtárgyak helyezhetők el.

d)      kerítéskialakítás tekintetében:

da)    áttört, vagy növényekből álló kerítést kell létesíteni,

db)    a kerítés kialakítására vonatkozó előírások:

1.       az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,

2.       időtálló, minőségi anyagok használata,

3.       élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen színek alkalmazása,

4.       elsősorban természetes anyagok (különösen kő, tégla, fa) használata,

5.       növényzet alkotta kerítés lehetősége,

6.       balesetveszélyt okozó kialakítás kerülése, valamint

7.       a kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.

(2)     A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a)      az anyaghasználat tekintetében:

aa)    időtálló,

ab)    minőséget képviselő,

ac)    elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa), valamint

ad)    nem telített és környezetétől nem elütő színű

anyag használható.

b)      a tömegformálás tekintetében:

ba)    építészeti minőséget tükröző,

bb)    arányos, valamint

bc)    funkciójával összhangot mutató

tömegformálás használható, továbbá markáns stílusjegyeket hordozó, ám funkciójában a környezetét szolgáló építmény (különösen magasles, kilátótorony) is engedélyezhető.

c)       a homlokzatkialakítás tekintetében:

ca)    a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

cb)    tagozatokat visszafogottan használó,

cc)     díszítésében egyszerűségre törekvő,

cd)    nyílásrendszerében rendezett, valamint

ce)    elsősorban természetes anyagokat (különösen vakolat, kő, tégla) alkalmazó

homlokzat alakítható ki.

d)      a zöldfelületek kialakítása tekintetében:

da)    a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,

db)    az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,

dc)    a művi értékekkel egységben kezelt,

dd)    a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,

de)    a Rendelet 4. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó,

df)     nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó, valamint

dg)    közterületen, keresztutcák közötti utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő

növényzet telepíthető.

e)      a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében:

ea)    egységes arculatot kialakító,

eb)    zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,

ec)    az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,

ed)    a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,

ee)    a táji látványt előtérbe helyező, valamint

ef)     építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő

metódus alkalmazható.

f)       a sajátos építményfajták elhelyezési módjára – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – vonatkozó előírások:

fa)     a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,

fb)     a táji feltárulást, a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével– el kell kerülni,

fc)     az egyéb műszaki berendezések (különösen antennatartó szerkezetek, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) táji látványt zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén – a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást, el kell kerülni.

11. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó építészeti követelmények

11.§

(1)     Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a Rendelet 1. melléklete szerinti –területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a)      az anyaghasználat tekintetében:

aa)    időtálló,

ab)    minőséget képviselő,

ac)    elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa), valamint

ad)    nem telített és környezetétől nem elütő színű

anyag használható.

b)      a tömegformálás tekintetében meg kell őrizni:

ba)    az épülettömeget,

bb)    a geometriai formát és arányrendszert, valamint

bc)    a tetőformát. E követelmény teljesítésére tetősík-ablak helyett csak abban az esetben létesíthető felálló tetőablak, amennyiben az nem jelent zavaró hatást sem a védett épületre, sem az utcaképre.

c)       a homlokzatkialakítás tekintetében meg kell őrizni:

ca)    a homlokzatképzést a részletekkel,

cb)    az anyaghasználatot,

cc)     a tető kialakítását, vízelvezetését, tetőépítményeit,

cd)    a nyílászárók arányrendjét, osztásrendszerét, anyaghasználatát, díszítettségét, szerkezeti kialakítását, valamint

ce)    az épülettartozékokat.

d)      a zöldfelületek kialakítása tekintetében:

da)    a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,

db)    az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,

dc)    a művi értékekkel egységben kezelt,

dd)    a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,

de)    a Rendelet 4. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó,

df)     nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó, valamint

dg)    közterületen, keresztutcák közötti utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő

növényzet telepíthető.

e)      a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében:

ea)    egységes arculatot kialakító,

eb)    zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,

ec)    az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,

ed)    a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító, valamint

ee)    építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő

metódus alkalmazható.

f)       a sajátos építményfajták elhelyezési módjára – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – vonatkozó előírások:

fa)     a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,

fb)     a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével– el kell kerülni,

fc)     az egyéb műszaki berendezések (különösen antennatartó szerkezetek, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén – a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást, el kell kerülni.

(2)     A védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a Rendelet 1. melléklete szerinti – területén lévő védett épületek átépítésénél betartandó követelmények:

a)      karakter megtartása, helyreállítása,

b)      arányrendszer megőrzése,

c)       stílusidegen részek eltávolítása,

d)      új elemeiben a megmaradt részekhez igazodás,

e)      az utcai homlokzat színezésének egységben történő kezelése,

f)       esztétikum, minőség megtartása, valamint

g)      építészeti érték teremtése.

(3)     A védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a Rendelet 1. melléklete szerinti – területén lévő sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések esetén:

a)      időtálló,

b)      minőségi,

c)       környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,

d)      élénk színeket kerülő,

e)      állagát hosszútávon megőrző,

f)       a település karakterével összhangban lévő

anyagot kell használni.

12. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

12.§

(1)     A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek:

a)      gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, ipari, általános) területek,

b)      különleges területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges közműterületek) területek,

c)       közlekedési és közműterületek,

d)      különleges beépítésre nem szánt területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges beépítésre nem szánt közműterületek)

(2)     A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:

a)      lakó (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, falusias) területek,

b)      vegyes (településközpont, intézményi) területek,

c)       üdülő (hétvégi házas, üdülőházas) területek,

d)      az (1) b) pontba nem sorolható különleges területek

e)      zöldterületek,

f)       erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek

g)      vízgazdálkodási területek

h)      természetközeli területek,

i)       az (1) d) pontba nem sorolható különleges beépítésre nem szánt területek

13. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

13.§

(1)     A település közigazgatási területén a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények:

a)      Óriásplakát a település belterületén nem helyezhető el.

b)      a reklámhordozókra vonatkozó anyaghasználati követelmények:

ba)    nem rozsdásodó,

bb)    állékony,

bc)    könnyen karbantartható, valamint

bd)    élénk színeket nem használó

kialakítás alkalmazható.

(2)     A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, a településkép védelméről szóló LXXIV. törvényben, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben rögzített országos rendelkezésektől való eltérési lehetőségek esetei és időtartama:

a)      építési reklámháló kihelyezése, kizárólag építési tevékenység időtartamára, a település teljes területén megengedett, valamint

b)      a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időszakra, a település teljes területén megengedett.

(3)     A nyilvánosság biztosítására – különösen a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített célok teljesítésére –, továbbá közérdeket is szolgáló önkormányzati információs vagy más célú berendezés időkorlát nélkül, a település teljes területén elhelyezhető.

14. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

14.§

(1)     A település területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények:

a)      az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:

aa)    a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő,

ab)    arányos,

ac)    a funkciót tükröző

ad)    a településképet kedvezőtlenül nem érintő,

ae)    a közterületről nem látható elrendezést alkalmazó, különösen látványát növényzettel eltakaró

kialakítás alkalmazható.

b)      az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények:

ba)    nem rozsdásodó,

bb)    minőséget képviselő,

bc)    könnyen karbantartható,

bd)    élénk színeket nem használó,

be)    az épület, építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló

kialakítás alkalmazható.

V. Fejezet

Szakmai konzultáció

15. Rendelkezés a szakmai konzultációról

15.§

(1)     Szakmai konzultációt lehet lefolytatni Gyöngyöshalász közigazgatási területen tervezett építési tevékenység megkezdése előtt – független annak építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltára.

(2)     Szakmai konzultáció lehetőségével érintett a település teljes közigazgatási területe.

(3)     A szakmai konzultáció általános szabályai:

a)      A szakmai konzultáció lefolytatása a települési főépítész, vagy – folyamatos foglalkoztatásának, illetve jelenlétének hiányában – a polgármester feladata.

b)      A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi.

c)       A szakmai konzultáció kezdeményezésének tartalmi követelményei:

ca)    tervezett tevékenység területi beazonosítása (hrsz., cím),

cb)    tervezett tevékenység rövid leírása,

cc)     fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához,

cd)    beépítési koncepció vázlatos bemutatása.

d)      A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben rögzítésre kerül:

da)    a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények,

db)    felvetett javaslatok,

dc)    a települési főépítész, vagy a polgármester lényegi nyilatkozata.

VI. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

16. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

16.§

(1)     Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont, vagy fennmaradási engedélyezés eljárásokat megelőzően az építésügyi hatósági engedélykérelem tárgyának településképi illeszkedésével kapcsolatban.

(2)     Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni

a)      homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó, engedélyköteles építési tevékenységek esetén,

b)      azon esetekben, amelyekben az önkormányzat a vonatkozó jogszabályok szerint nem illetékes.

(3)     Településképi véleményezési eljárással érintett a település teljes közigazgatási területe.

17. A véleményezési eljárás részletes szabályai

17.§

(1)     A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul. A kérelmet Gyöngyöshalász Község polgármesteréhez (továbbiakban: polgármester) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/A. § (1), (2) (3) bekezdésében meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.

(2)     A polgármester a településképi véleményét a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.

(3)     A véleményezési eljárás során vizsgálni kell:

a)      a településképi követelményeknek való megfelelést,

b)      a közterület mentén az épület kialakításának (tömeg, tetőzet, homlokzat tagolása, nyílászárók kiosztása) módját és feltételeit,

c)       több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítésénél

ca)    biztosított-e az előírásoknak, illetve az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

cb)    a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

d)      a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,

e)      közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

VII. Fejezet

Településképi bejelentési eljárás

18. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

18.§

(1)     Településképi bejelentési eljárással érintett, a (2) bekezdés területi hatályával – a nyilvántartott műemléki értéket, vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez, vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével:

a)      az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység,

b)      építmények rendeltetésének megváltoztatása, valamint

c)       reklámok és reklámhordozók elhelyezése.

(2)     Településképi bejelentése eljárással érintett:

a)      az (1) bekezdés a) és b) pontja tekintetében a település – a Rendelet 2. melléklete szerinti – településképi szempontból meghatározó területe, valamint

b)      az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a település teljes közigazgatási területe.

19. A bejelentési eljárás részletes szabályai

19.§

(1)     A településképi bejelentése eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul. A kérelmet Gyöngyöshalász polgármesteréhez (továbbiakban: polgármester) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. § (2), (3) bekezdésében meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.

(2)     A polgármester hatósági határozatát – amennyiben települési főépítészt foglalkoztat a település – a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.

(3)     A bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység, vagy rendeltetésváltoztatás:

a)      illeszkedik-e a településképbe,

b)      megfelel-e a településképi követelményeknek, valamint

c)       megfelel-e a reklám-elhelyezési kormányrendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.

VIII. Fejezet

A településképi kötelezés, településképi bírság

20. A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei

20.§

(1)     A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:

a)      településképi kötelezés, valamint

b)      településképi bírság.

21. A településképi kötelezési eljárás

21.§

(1)     A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai:

a)      A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul.

b)      A településképi kötelezési eljárás során vizsgált esetek:

ba)    településképi véleményezési, településképi bejelentési eljárás elmulasztása,

bb)    településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,

bc)    településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása, vagy

bd)    a Rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.

c)       A településképi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le, és – szükség esetén, önkormányzati hatósági határozat formájában – kötelezést bocsát ki.

d)      A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében, az ingatlan tulajdonosát, az építmény, építményrész

ca)    felújítására,

cb)    átalakítására, vagy

cc)     elbontására

kötelezheti.

22. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

22.§

(1)     A településképi bírság kiszabásának részletes szabályai:

a)      Településképi bírság:

aa)    településképi véleményezési, településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,

ab)    a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,

ac)    a településképi követelmények be nem tartása valamint

ad)    döntés végre nem hajtása

esetén szabható ki.

b)      A településképi bírság:

ba)    felső határa 1.000.000,- forint,

bb)    alsó határa 10.000,- forint.

c)       A településképi bírság kiszabásánál figyelembe kell venni:

ca)    a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

cb)    a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

cc)     a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

cd)    a jogsértő állapot időtartamát,

ce)    a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

cf)     a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

cg)    a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

23. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

23.§

(1)     A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

(2)     A településképi bírság megfizetésének módja:

a)      közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.

b)      az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény 42.§ (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

IX. Fejezet

Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

24. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

24.§

(1)     A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat anyagi támogatás nyújthat.

(2)     Az ösztönzési rendszer nagyságáról – a pénzügyi lehetőségek függvényében – a mindenkori költségvetési rendeletben dönt a Képviselő-testület.

(3)     Az ösztönzési rendszer pontos feltételeit a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

25. Hatálybalépés

25.§

(1)     A Rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)     Előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

26. Hatályon kívül helyező rendelkezések

26.§

(1)     Hatályát veszti Gyöngyöshalász Község Önkormányzat Képviselő-testülete Gyöngyöshalász Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2012. (VII. 11.) önkormányzati rendeletének:

a)      a 7.§ 5. pontja,

b)      a 7. Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések című fejezete,

c)       a 21.§ (6) bekezdése,

d)      a 22.§ (4) bekezdése, valamint

e)      a 28.§ (2) bekezdése.

Gyöngyöshalász, 2017. november 30.

                                     Pásztor János                                                    dr. Szabó Enikő

                                     polgármester                                                            jegyző

A kihirdetés napja: 2017. november 30.

                                                                                                              dr. Szabó Enikő

                                                                                                                      jegyző

1. melléklet a 18/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelethez

GYÖNGYÖSHALÁSZ KÖZSÉG Egyedi védelem alatt álló helyi építészeti öröksége

1.1. melléklet

Védett egyedi értékeknek helyet adó ingatlanok lehatárolása

1.2. melléklet

Védett egyedi értékek jegyzéke

2. melléklet a 18/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelethez

GYÖNGYÖSHALÁSZ KÖZSÉG Településképi szempontból meghatározó területei

2.1. melléklet

Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása

2.2. melléklet

Településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke

A./       Településkép védelme szempontjából kiemelt területek

Megegyezik a 3. melléklet lehatárolásával.

B./       Történeti települési terület

Hrsz.: (966), (893), (784), (784), (752), (670), (644), (566), (566), (507), 473, 474, 475, 476, 477, 478, 479, 480, 496, 497, 499, 500, 501, 502, 503, 504, 505, 506, 509, 510, 511, 512, 513, 514, 516, 518, 519, 520, 521, 522, 523, 524, 525, 526, 527, 528, 529, 530, 531, 532, 533, 534, 535, 536, 538, 539, 540, 541, 542, 543, 544, 545, 546, 547, 548, 549, 550, 551, 552, 553, 554, 555, 556, 557, 558, 559, 560, 561, 562, 563, 564, 565, 567, 568, 569, 570, 571, 572, 573, 574, 575, 576, 577, 578, 579, 580, 581, 582, 583, 584, 585, 586, 588, 589, 590, 591, 592, 593, 595, 596, 597, 599, 600, 601, 602, 603, 604, 605, 606, 607, 608, 609, 610, 611, 612, 613, 614, 615, 616, 617, 618, 619, 620, 621, 622, 623, 624, 625, 626, 627, 630, 631, 632, 633, 634, 635, 637, 638, 639, 640, 641, 642, 645, 646, 647, 648, 649, 650, 651, 652, 653, 654, 655, 656, 657, 658, 661, 662, 663, 664, 665, 666, 667, 668, 669, 671, 672, 673, 674, 675, 676, 678, 679, 680, 681, 682, 683, 684, 875, 876, 877, 883, 884, 885, 886, 888, 889, 890, 891, 892, 894, 895, 896, 897, 898, 900, 901, 902, 903, 904, 905, 908, 909, 911, 912, 913, 929, 964, 965, 967, 968, 969, 970, 971, 972, 976, 977, 978, 979, 980, 981, 983, 984, 985, 986, 987, 988, 989, 990, 991, 992, 993, 994, 995, 996, 997, 998, 1000, 1001, 1002, 1003, 1004, 1005, 1006, 1007, 1008, 1010, 1011, 1012, 1013, 1015, 1018, 1020, 1023, 1024, 1025, 1026, 1027, 1028, 1029, 1030, 1031, 1032, 1033, 1034, 1035, 1036, 1038, 1039, 1040, 1041, 1042, 1043, 1044, 1045, 1046, 1047, 1048, 1049, 1050, 1051, 1052, 1053, 1054, 1055, 1056, 1057, 1059, 1061, 1063, 1064, 1065, 1066, 1067, 1069, 1070, 1071, 1077, 1079, 1080, 1081, 1082, 1084, 1085, 1086, 1087, 1088, 1089, 1090, 1091, 1092, 1093, 1094, 1095, 1009/2, 1014/1, 1014/2, 1019/2, 1021/1, 1021/2, 1022/1, 1022/2, 1022/3, 1037/1, 1037/2, 1060/8, 481/1, 481/2, 498/1, 498/2, 508/1, 508/2, 515/1, 515/2, 515/3, 517/1, 517/2, 537/2, 587/1, 587/2, 587/3, 594/1, 594/2, 594/2, 594/2, 594/3, 598/1, 598/2, 629/1, 629/2, 643/1, 643/2, 659/1, 659/2, 660/1, 660/2, 677/1, 677/2, 685/1, 685/2, 685/4, 685/5, 839/16, 839/16, 874/1, 887/1, 887/2, 899/1, 899/2, 906/1, 906/2, 907/1, 907/2, 910/1, 910/2, 963/8, 975/1, 975/2, 975/2, 975/3, 975/4, 975/4, 975/5, 975/5, 982/1, 982/2, 982/2, 999/1, 999/2, 999/3

C./       Áthaladás szempontjából meghatározó terület

Hrsz.: (799), (784), (784), (752), (566), (267), (218), (15), 47, 48, 49, 50, 51, 77, 78, 79, 80, 104, 129, 130, 131, 132, 133, 157, 181, 182, 183, 184, 185, 209, 215, 219, 220, 221, 231, 232, 233, 245, 246, 247, 248, 249, 250, 251, 252, 253, 254, 257, 258, 265, 266, 310, 468, 516, 518, 519, 520, 521, 522, 523, 524, 525, 526, 527, 528, 529, 530, 531, 532, 533, 578, 579, 580, 581, 582, 583, 584, 585, 586, 588, 589, 590, 591, 592, 593, 596, 597, 599, 786, 787, 788, 790, 791, 792, 793, 794, 795, 796, 798, 800, 801, 802, 816, 817, 818, 827, 828, 830, 833, 840, 841, 842, 856, 857, 858, 859, 935, 936, 937, 938, 939, 940, 941, 942, 945, 946, 947, 948, 949, 950, 951, 952, 953, 954, 955, 956, 968, 969, 970, 971, 972, 973, 976, 977, 978, 979, 980, 981, 983, 984, 985, 986, 987, 988, 989, 990, 991, 992, 993, 994, 995, 996, 997, 998, 1000, 1001, 1045, 1046, (1009/4), (1009/4), (1096/18), (207/1), (834/46), (834/49), (838/2), 1009/3, 1009/3, 1009/5, 1009/5, 1096/2, 1096/20, 1096/28, 1096/3, 208/1, 208/2, 208/3, 216/1, 216/2, 217/1, 222/1, 222/2, 515/2, 515/3, 517/1, 517/2, 587/1, 598/1, 598/2, 753/10, 785/1, 785/2, 785/3, 785/5, 785/6, 785/7, 785/8, 789/1, 789/2, 797/1, 797/2, 829/1, 832/1, 834/1, 834/2, 834/20, 834/21, 834/22, 834/44, 834/45, 834/45, 838/1, 838/3, 838/4, 838/5, 838/6, 838/7, 839/1, 839/16, 943/1, 943/2, 943/4, 943/5, 974/1, 974/2, 974/3, 975/1, 975/2, 975/2, 975/3, 975/4, 975/4, 975/5, 975/5, 982/1, 982/2, 982/2, 999/1

3. melléklet a 18/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelethez

GYÖNGYÖSHALÁSZ KÖZSÉG településkép védelme szempontjából kiemelt területei

3.1. melléklet

A településkép védelme szempontjából kiemelt területek térképi lehatárolása

3.2. melléklet

A településkép védelme szempontjából kiemelt területek jegyzéke

A./ Művi elemek

1. a műemlék területe

2. a műemléki környezet területe,

3. a régészeti lelőhely területe,

4. a helyi jelentőségű védett érték területe,

B./ Táji, természeti elemek

5. az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe,

4. melléklet a 18/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelethez

Ültetési távolságok

1. függelék a 18/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelethez

Nemzetközi, országos jelentőségű művi értékek

1.1. Függelék

Műemlékek, műemléki környezetek

*        II. bírság kategóriába tartozó műemlék

**      III. bírság kategóriába tartozó műemlék.

1.2. Függelék 

Régészeti lelőhelyek

*        Valamennyi lelőhely általános szakmai védelem alatt áll.

2. függelék a 18/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelethez

Nemzeti, országos, helyi jelentőségű természeti értékek

2.1. Függelék

Országos ökológiai hálózat

Forrás: BNPI adatszolgáltatása.

* Ökológiai folyosóval érintett ingatlanok

Hrsz.: 0130, 0147, 0168, 0168, 0169, 0187, 0188, 0210, 0127/17, 0133/33, 0133/34, 0135/3, 0135/8, 0135/9, 0138/2, 0142/2, 0142/20, 0142/9, 0146/1, 0149/2, 0149/5, 0156/1, 0156/3, 0156/4, 0156/5, 0156/7, 0156/8, 0156/9, 0157/1, 0158/1, 0159/1, 0185/1, 0189/11, 0206/21, 0206/4, 0206/7, 0208/2, 0208/3, 0209/10, 0209/3, 0209/5, 0209/6, 0209/7, 0209/8, 0209/9, 0213/47, 0213/59, 0213/60, 0215/4

3. függelék a 18/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelethez

Tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növényfajok jegyzéke

3.1. Függelék

az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet alapján

A./ A listában szereplő növényfajok:

B./ Várhatóan 2017-ben az alábbi fajokkal fog bővülni a lista:

3.2. Függelék

A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet alapján

A./ Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:

B./ Lágyszárú inváziós növényfajok:

3.3. Függelék

A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet alapján

4. függelék a 18/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelethez

Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke

4.1. Függelék

Lombos fafajok

4.2. Függelék

Tűlevelű fajok (fenyők)

4.3. Függelék

Lombos cserjék

* Nem „szöszös”, hím egyedek telepítése javasolt.    ** 500 m felett javasolható a telepítése

Forrás: BNPI adatszolgáltatása.