Gyöngyöshalász Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2019. (X. 21.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2019. 10. 21 18:45

Gyöngyöshalász Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2019. (X. 21.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Gyöngyöshalász Község Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja meg szervezeti és működési rendjéről

I. FEJEZET Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gyöngyöshalász Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 3212 Gyöngyöshalász, Fő út 49.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Gyöngyöshalász Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Gyöngyöshalász község közigazgatási területe.

2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. § Az önkormányzatnak hivatalos lapja: Halászi Fórum.

5. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A Képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.

II. FEJEZET Az önkormányzat feladata, hatásköre

6. § (1) Gyöngyöshalász Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

7. § 1. Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el

  • a) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj biztosítása
  • b) a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása
  • c) helyi rendezvények, kulturális programok támogatása
  • d) helyi kitüntetések, elismerések alapítása
  • e) mezei őrszolgálat működtetése.

8. § (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza. Az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

9. § (1) Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
  • b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

(2) Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

III. FEJEZET A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület üléseinek száma

10. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

11. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

(4) A munkaterv tartalmazza:

  • a) az ülések időpontját,
  • b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
  • c) az előterjesztő megnevezését,
  • d) az előterjesztésben közreműködőket,
  • e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
  • f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.

12. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

  • a) az Mötv. 44 §- ában meghatározott esetben,
  • b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
  • c) ha a testületi ülés összehívását más hivatalos szervek kezdeményezik.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

2. A képviselő-testületi ülések összehívása

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a pénzügyi bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

14. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

15. § A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

16. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

  • a) az ülés helyét,
  • b) az ülés időpontját,
  • c) a tervezett napirendeket,
  • d) a napirendek előadóit,
  • e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a Hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 3 nappal ki kell küldeni. A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.

(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

  • a) a képviselőknek,
  • b) a jegyzőnek,
  • c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,
  • d) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
  • e) a nem állandó meghívottaknak
    • ea) az előterjesztőknek és
    • eb) akiket az ülés összehívója megjelöl.

(7) A (6) bekezdés e) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.

17. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

  • a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
  • b) elektronikus levélben (e-mailben),
  • c) egyéb szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti esetekben el lehet tekinteni a 16. § (5) bekezdése szerinti határidőtől.

18. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

  • a) a jegyzőt,
  • b) a bizottság nem képviselő tagját,
  • c) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

  • a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,
  • b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

(4) A képviselő-testület ülésén a választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.

19. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái

  • a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
  • b) a meghívó honlapon történő közzététele.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg kell tenni.

3. A képviselő-testület ülésének vezetése

20. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

  • a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
  • b) jegyzőkönyv-hitelesítők választása,
  • c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
  • d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
  • e) napirendenként
    • ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
    • eb) a vita összefoglalása,
    • ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
    • ed) a határozati javaslatok szavaztatása,
    • ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
    • ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
  • f) a rend fenntartása,
  • g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
  • h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
  • i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
  • j) az ülés bezárása,
  • k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelező az a), c), d), e), i), j) pontokban meghatározott feladatok.

21. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. Határozatképtelenség esetén a jelenlévők maximum 30 percet várakoznak. Amennyiben ezen idő alatt sem lesz határozatképes az ülés, úgy ennek tényét jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A határozatképtelen ülést 15 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

22. § (1) Jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése nem kötelező.

(2) Ha a képviselő-testület bármely tagja indokoltnak tartja, akkor a hitelesítő választására indítványt tesz.

(3) Hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani, maximum 2 főt. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.

23. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

24. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.

(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(4) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek rész.

(6) A képviselő-testület nyilvános üléséről hang- és képfelvétel készíthető.

25. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(3) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

26. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei

  • a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
  • b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
  • c) a téma ismertetése,
  • d) a jogszabályi háttér bemutatása,
  • e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
  • f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
  • g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
  • h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
  • i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
  • j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,
  • k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.

27. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

28. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

29. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.

30. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

  • a) a határozat szövege,
  • b) a végrehajtást igénylő döntéseknél
    • ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
    • bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

(3) A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.

31. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

32. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

33. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ában rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

4. A képviselőtestület döntései

34. § (1) A képviselő-testület döntései

  • a) a határozat,
  • b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

  • a) a napirend meghatározásáról,
  • b) az ügyrendi kérdésekről,
  • c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.

(3) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) Rendeletalkotást, rendeletmódosítást a települési képviselő (polgármester), képviselő-testület bizottsága, jegyző, települési társadalmi, érdekképviseleti és civil szervezetek kezdeményezhetik. A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester – a Polgármesteri Hivatal bevonásával –, a kezdeményezést véleményezi, majd a tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti.

(5) A Képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről. Meghatározhatja az előkészítés menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét. Az előkészítéssel megbízhatja valamely bizottságát, vagy az előkészítésre külön bizottságot hozhat létre.

(6) A szakmai előkészítés a jegyző feladata. Ehhez a Képviselő-testület szükség esetén külső szakértőt is felkérhet.

35. § (1) A képviselő-testület a 34. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

  • a) nyílt szavazással, ezen belül:
    • aa) nem név szerinti nyílt szavazással
    • ab) név szerinti nyílt szavazással,
  • b) titkos szavazással

hozza.

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az ülés vezetője az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző az ABC szerinti névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

36. § (1) A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős munkacsoport gondoskodik. A munkacsoport tagjainak meghatározása külön határozathozatal nélkül történik, és csak adott alkalomra vonatkozik.

(3) A titkos szavazás során a képviselők a Hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

(4) A titkos szavazás eredményéről a 3 fős munkacsoport külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a munkacsoport megsemmisíti. A munkacsoport tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

37. § Az ülés vezetője a 35-36. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

38. § A képviselő-testület - 37. § szerinti elfogadott - határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A határozatok jelölése a következő formában történik: Gyöngyöshalász Község Önkormányzata képviselő-testületének ...../..... (..... .....) önkormányzati határozata.

39. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

40. § A képviselő-testület - 37. § szerint elfogadott - rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A rendeletek jelölése a következő formában történik: Gyöngyöshalász Község Önkormányzata képviselő-testületének ...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.

41. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 15 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

42. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 6 hónapra 50%-kal csökkenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

43. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(4) A hozzászólást a 24. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.

(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt 1 hónapra 50%-kal csökkentsék a tiszteletdíját, illetve a természetbeni juttatását. A képviselőtestület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.

44. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

45. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.

(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

(3) A testületi ülésen szintén önálló napirendi ponton kívül kell tájékoztatást adni a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

46. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

5. A jegyzőkönyv

47. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

48. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f)-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni

  • a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),
  • b) egy példány a képviselő-testületi példány, mely a polgármester részére kerül átadásra.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

  • a) a meghívót,
  • b) a jelenléti ívet,
  • c) az írásos előterjesztéseket,
  • d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy
  • e) a képviselők kérése alapján
    • ea) a képviselői indítványokat,
    • eb) a képviselői hozzászólásokat,
    • ec) a képviselői interpellációkat.

49. § (1) A képviselő-testület – az e rendelet 24. §-ában meghatározott módon – dönt a jegyzőkönyv-hitelesítők választásának szükségességéről. A jegyzőkönyvet - ha megválasztásra kerültek - a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk.

(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

IV. FEJEZET A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek

50. § (1) Közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

51. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

52. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

53. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

54. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

55. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést ( a továbbiakban: fórum) tart.

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.

(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.

(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

56. § Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén azon önszerveződő közösségek képviselőit, akik a napirend témájához kapcsolódóan az ülésre az ülés összehívójától személyre szóló meghívót kaptak.

V. FEJEZET A települési képviselő

57. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

58. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles

  • a) tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
  • b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
  • c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
  • d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

  • a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
  • b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
  • c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

59. § (1) A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-aiban meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.

(4) Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal 2 hónap időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.

VI. FEJEZET Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

60. § A képviselő-testület szervei:

  • a) a polgármester (alpolgármester),
  • b) a képviselő-testület bizottsága,
  • c) a jegyző,
  • d) a Polgármesteri Hivatal,
  • e) a társulás.

1. A polgármester és az alpolgármester

61. § (1) A polgármester főállású tisztségviselő.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.

62. § (1) A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 13. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.

63. § (1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

  • a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
  • b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
  • c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
  • d) fogadóórát tart,
  • e) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármester fogadóórája: minden hét hétfőjén 10.00 – 17.00 óra között.

(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

64. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat szociális ügyekben.

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

  • a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
  • b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
  • c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

65. § (1) A polgármester munkáját egy fő, a képviselők közül választott társadalmi megbízatású alpolgármester segíti. Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

(2) A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester fogadóórája: minden hónap első hétfőjén 15.00 – 17.00 óra között.

2. A képviselő-testület bizottságai

66. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.

(2) A képviselő-testület állandó bizottságai tagjainak névsorát, valamint lakcímüket a 2. függelék tartalmazza.

(3) A képviselő-testület ideiglenes bizottság létrehozásakor határozattal állapítja meg az ideiglenes bizottság létszámát, összetételét, feladatát, működési határidejét.

67. § A képviselő-testület állandó bizottságai

  • a) a pénzügyi bizottság,
  • b) a szociális bizottság,
  • c) településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság.

68. § (1) A pénzügyi bizottság tagjainak száma 5 fő.

(2) A pénzügyi bizottság feladat és hatásköre az Mötv. 120. §-ában foglaltakon kívül

  • a) amennyiben készül, a költségvetési koncepció tervezet véleményezése,
  • b) a költségvetési terv megalapozását célzó rendeletmódosítások kezdeményezése,
  • c) a háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztató véleményezése,
  • d) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérése, javaslattétel a gazdálkodással összefüggésben,
  • e) hitelek felvételére és kölcsön nyújtására vonatkozó előterjesztések véleményezése,
  • f) a helyi és települési adók bevezetésére, módosítására és megszüntetésére irányuló javaslatok véleményezése,
  • g) a költségvetési bevételek alakulásának figyelemmel kísérése, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulására,
  • h) a költségvetés évközi módosításának véleményezése,
  • i) javaslattétel a polgármester jutalmazásra,
  • j) az önkormányzat és intézményei gazdasági tevékenységét vizsgáló előterjesztések véleményezése,
  • k) véleményezi a gazdasági kihatású önkormányzati döntések tervezetét; az ilyen tárgyú előterjesztéseket
  • l) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben.
  • m) a költségvetés végrehajtásának, az önkormányzati támogatások felhasználásának, a közbeszerzési eljárások előkészítésének, a közbeszerzésen kívüli beszerzéseknek az ellenőrzése,
  • n) a polgármester által előkészített gazdasági program tervezetének véleményezése,
  • o) a feladatkörébe tartozó rendelettervezetek véleményezése,
  • p) a polgármester szabadságának engedélyezése,
  • q) a polgármester által elé terjesztett összeférhetetlenségi indítványokat vizsgálja és döntésre előkészíti.

(3) A pénzügyi bizottság ellátja a képviselő-testületi tagok vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat:

  • a) az Mötv. 39. § (3) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat nyilvántartását és vezetését,
  • b) az Mötv. 39. § (3)-(4) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat ellenőrzését a 69. §-ban foglaltak szerint, ha az ellenőrzésre kezdeményezés érkezik,
  • c) a b) pontban leírt eljárás lefolytatását követően az Mötv. 39. § (4) bekezdése szerint az eredményről a képviselő-testületet tájékoztatja.

69. § (1) Az Mötv. 39. § (3) bekezdése által a vagyonnyilatkozat nyilvános részébe való betekintést írásban kell kezdeményezni a pénzügyi bizottság elnökéhez címzett, de a Polgármesteri Hivatalhoz eljuttatott levélben, melyet a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt ügyintézője 8 napon belül továbbít a bizottság elnökének. A betekinteni kívánó személyt a bizottság elnöke meghívja a bizottság következő ülésére, ahol a bizottság tagjainak jelenlétében betekinthet a vagyonnyilatkozat nyilvános részébe, arról feljegyzést készíthet, illetve külön szabályzatban rögzített térítés ellenében másolatot kérhet.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés nem határozza meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke a kérelmezőt hiánypótlásra (kiegészítésre) hívja fel. Ha a kérelmező a hiánypótlásnak 10 napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. Ugyanígy jár el a képviselő-testület, ha megállapítja, hogy a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, vagy a bejelentés névtelenül érkezett.

70. § (1) A szociális bizottság tagjainak száma 3 fő.

(2) A szociális bizottság feladatai

  • a) a költségvetési rendelet tervezetben meghatározott szociális, gyermekvédelmi, kulturális, egészségügyi tárgyú kiadások előzetes véleményezése,
  • b) az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi tárgyú rendeleteiben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlása,
  • c) az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a képviselő-testület tájékoztatása,
  • d) javaslattétel a helyi szociális háló fejlesztésére,
  • e) javaslattétel a gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások fejlesztésére.
  • f) a szociális tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése,
  • g) a gyermekvédelmi tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése,
  • h) az önkormányzat szociális ellátási kötelezettségéből adódó feladatok végrehajtásának segítése,
  • i) az Önkormányzat egészségügyi feladatai ellátásának, az alapellátás helyzetének figyelemmel kísérése, indokolt esetben javaslat tétele,
  • j) a nevelési, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények vezetőinek kinevezésével összefüggő pályázatok véleményezése, a döntésre vonatkozó javaslattétel.

71. § (1) A településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság tagjainak száma 5 fő.

(2) A településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság feladatai:

  • a) közreműködés a településrendezési program kidolgozásában, megvalósulása figyelemmel kísérésében és elősegítésében,
  • b) figyelemmel kíséri a település forgalmi rendjét, a helyi közlekedés alakulását,
  • c) figyelemmel kíséri az ivóvízellátást, szennyvízelvezetést, ezekkel kapcsolatban intézkedést kezdeményez, javaslatot tesz.
  • d) véleményezi az önkormányzat környezetvédelemmel kapcsolatos előterjesztéseit,
  • e) figyelemmel kíséri az önkormányzat Környezetvédelmi Programjának megvalósulását, közreműködik a kétéves felülvizsgálatban,
  • f) ellátja a településfejlesztéssel kapcsolatos feladatok előkészítését, közreműködik a vonatkozó helyi rendeletek előkészítésében,
  • g) véleményezési jogot gyakorol a környezet elemeit érintő kérdésekben (levegőtisztaság, ivóvízellátás, zöldfelületek védelme, telepített környezet védelme, zajvédelem),
  • h) a kommunális hulladékgazdálkodással kapcsolatos szerződéseket véleményezi és végrehajtásukat ellenőrzi,
  • i) véleményezi mindazon szerződéseket, előterjesztéseket, melyek a településfejlesztéssel, környezetvédelemmel kapcsolatosak,
  • j) javaslatot tesz környezetvédelmi kérdésekben és véleményezi az ide tartozó elgondolásokat.

72. § (1) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

(2) A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61. §-a határozza meg.

(3) A bizottságok elnökét és tagjait a képviselő-testület határozattal választja meg. Egy képviselő legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja. A bizottság nem képviselő tagja csak egy állandó bizottságba választható. A bizottságok elnökei és tagjai nevét a 2. számú függelék tartalmazza.

73. § (1) A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(2) A bizottságok a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tartanak, ahol - az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.

(3) Az ülést a bizottság elnöke – együttes vagy összevont ülés esetén elnökei – hívja össze. Együttes ülés esetén a bizottságoknak külön-külön is határozatképesnek kell lenniük. Az együttes ülés vezetése a bizottságok elnökeinek megállapodása alapján történik. A bizottságok közös – erre utaló jelöléssel ellátott - határozatot hoznak.

(4) A bizottság szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. A bizottság ülését tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni

  • a) képviselő-testület döntése alapján,
  • b) a bizottság tagjai felének indítványára,
  • c) a polgármester indítványára.

(5) A bizottság elnökének akadályoztatása esetén az ülés összehívásával, levezetésével és a jegyzőkönyv aláírásával kapcsolatos teendőket korelnök képviselő tag látja el.

(6) A bizottság ülésére a bizottság tagjain kívül meg kell hívni

  • a) a polgármestert
  • b) az alpolgármestert
  • c) a jegyzőt
  • d) a napirendek előterjesztőit
  • e) akinek a jelenlétét a bizottság elnöke indokoltnak tartja.

(7) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet bármelyik képviselő, valamint az, akit a bizottság elnöke az ülésre meghív.

(8) A bizottság döntése a határozat. A határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A határozatok jelölése a következő formában történik:

  • a) Pénzügyi Bizottság: Pénzügyi Bizottság ...../..... (..... .....) PB határozata
  • b) Szociális Bizottság: Szociális Bizottság ...../..... (..... .....) SZB határozata
  • c) Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság: Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ...../..... (..... .....) TKB határozata.

(9) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket. A határozatokat naptári évenként külön-külön, folyamatos sorszámmal kell ellátni, utalva a meghozatal pontos dátumára és a bizottság nevének rövidítésére is. Az együttes bizottsági ülésről egységes, összevont jegyzőkönyv készül, a bizottságok határozataikat közösen – erre utaló jelöléssel – hozzák.

(10) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület döntésével vagy az önkormányzat érdekeit sérti. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

(11) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatala látja el.

(12) Az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő bizottsági elnök, illetve tag megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal 2 hónap időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.

3. A jegyző

74. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

  • a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
  • b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
  • c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
  • d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
  • e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
  • f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
  • g) rendszeresen áttekinti a képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
  • h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

(3) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. Ilyen észrevételét – ha azt a képviselő-testület, vagy a bizottság nem veszi figyelembe –, az ülés jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.

75. § (1) A 74. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről. Az alkalmazható kihirdetési módok:

  • a) az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
  • b) az önkormányzat honlapjára való feltöltés.

(2) A 74. § (2) bekezdés e)-f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái

  • a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
  • b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben.

(3) A 74. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái

  • a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,
  • b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.

76. § (1) A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Polgármesteri Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Polgármesteri Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízza meg.

77. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.

4. A Polgármesteri Hivatal

78. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Polgármesteri Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Gyöngyöshalászi Polgármesteri Hivatal.

(3) A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése állapítja meg, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testület határozattal fogadja el.

5. Társulás

79. § (1) A képviselő-testület társulásai:

  • a) Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulás
  • b) Mátraaljai Önkormányzatok Egészségügyi Társulása.

VII. FEJEZET Az önkormányzat gazdálkodása

80. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat éves költségvetését a mindenkori - az állam költségvetéséről és az államháztartás szabályairól szóló törvény, valamint egyéb hatályos jogszabályok alapján - rendeletben állapítja meg.

(2) Az Önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik.

81. § (1) A Képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról rendeleti formában dönt.

VIII. FEJEZET A képviselő-testület gazdasági programja

82. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

IX. FEJEZET Vagyonnyilatkozat

83. § Az Mötv. 39. §-a alapján a képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.

X. FEJEZET Helyi népszavazás kezdeményezése

84. § (1) A képviselő-testület elrendeli a helyi népszavazást, ha azt a település választópolgárainak 25%-a kezdeményezte.

(2) A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben foglaltak az irányadók.

XI. FEJEZET Záró rendelkezések

85. § (1) Ez a rendelet 2019. október 21. napján 18.45 órakor lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2015. (V.31.) önkormányzati rendelet.

Kelt: Gyöngyöshalász, 2019. október 21.

Pásztor János

dr. Szabó Enikő

polgármester

jegyző

Záradék:

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Kelt: Gyöngyöshalász, 2019. október 21.

1. melléklet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK

I. RÉSZ A polgármesterre átruházott hatáskörök:

1. tüzelőanyag támogatás iránti kérelmek elbírálása,

2. önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében a bérbeadói jogok és bérbeadói hozzájárulások gyakorlása,

3. jogszabálysértő intézményvezetői döntés megsemmisítése, intézményvezető új döntés meghozatalára való kötelezése,

4. egészségügyi alapellátás finanszírozására irányuló szerződés megkötése, amennyiben a feladatot az Önkormányzat látja el,

5. az önkormányzati költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,

6. pénzügyi kötelezettségvállalás nettó 5 millió Ft-ig,

7. kulturális intézmények továbbképzési tervének fenntartói jóváhagyása,

8. a közlekedési hatóság rendelkezése alapján jel, jelzés, reklámtábla, vagy egyéb tárgy - kötelezett költségére történő - eltávolítása,

9. közút beszennyezése, közúti jelzés hozzájárulás nélküli elhelyezése, eltávolítása esetén az eredeti állapot helyreállítására való felszólítás,

10. az önkormányzat kezelésében lévő közúton álló járművek elszállítása, - közút lezárása, forgalmának korlátozása,

11. közutak nyilvántartása,

12. a közterület-használati megállapodások megkötése,

13. közterület-használati kérelmek elbírálásáról való döntés,

14. az útkezelői kötelezettség megszegésével okozott kár megtérítéséről való döntés,

15. közút forgalmi rendjének kialakítása, a forgalmi rend szükség szerinti módosítása a közlekedés biztonságát sértő vagy veszélyeztető helyzetekben,

16. a vízminőségi kár elhárításáról való gondoskodás,

17. önkormányzati tulajdonban álló földre (földrészletre) vonatkozó földhasználati megállapodás megkötése,

18. önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági földrészletek, mezőgazdasági művelésre alkalmas belterületi beépítetlen ingatlanok hasznosításával kapcsolatos bérleti (haszonbérleti) szerződések megkötése,

19. közvilágítási berendezés létesítéséről, üzemeltetéséről való gondoskodás,

20. önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok esetében a szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadása,

21. a menetrend szerinti helyi közforgalmú közlekedésre vonatkozó menetrend jóváhagyása,

22. nem önkormányzati fenntartású intézmények kezelésében lévő önkormányzati tulajdonú ingatlanok felújításához előzetes írásbeli engedély megadása,

23. a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönt a képviselő-testület hatáskörébe tartozó olyan kérdésekben, amelyekben az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet megelőzése, elhárítása miatt szükségesek.

1. függelék

GYÖNGYÖSHALÁSZ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK TAGJAI

Pásztor János polgármester

Salamon Tamás

Forgó Ilona

Harmat József

Magos János

Szabó Béláné

Dr. Törcsvári Zsolt István

2. függelék

GYÖNGYÖSHALÁSZ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAINAK TAGJAI

Pénzügyi Bizottság

Elnök: Dr. Törcsvári Zsolt István

Belső tagok: Magos János

Szabó Béláné

Külső tagok: Orosz Sándor László

Komjáti Miklós

Szociális Bizottság

Elnök: Magos János

Belső tagok: Forgó Ilona

Külső tagok: Somogyiné Dr. Gáll Aranka Anna

Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság

Elnök: Forgó Ilona

Belső tagok: Harmat József

Dr. Törcsvári Zsolt István

Külső tagok: Jakab Istvánné

Sándor Ferenc

3. függelék

GYÖNGYÖSHALÁSZ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK

1. Gyöngyöshalászi Polgármesteri Hivatal

Gyöngyöshalász, Fő út 49.

2. Gyöngyöshalászi Általános Művelődési Központ

Gyöngyöshalász, Fő út 11.

4. függelék

Önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó kormányzati funkciók

011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés

013330 Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

013390 Egyéb kiegészítő szolgáltatások

016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek

031030 Közterület rendjének fenntartása

032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek

041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram

042180 Állat-egészségügy

045120 Út, autópálya építése

045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

051050 Veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása

052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk

063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás

063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

064010 Közvilágítás

066010 Zöldterület-kezelés

066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás

072311 Fogorvosi alapellátás

072313 Fogorvosi szakellátás

074011 Foglalkozás-egészségügyi alapellátás

074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás

076062 Település-egészségügyi feladatok

081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

084031 Civil szervezetek működési támogatása

084032 Civil szervezetek programtámogatása

084040 Egyházak közösségi és hitéleti tevékenységének támogatása

084010 Társadalmi tevékenységekkel, esélyegyenlőséggel, érdekképviselettel, nemzetiségekkel, egyházakkal összefüggő feladatok igazgatása és szabályozása

101270 Fogyatékossággal élők társadalmi integrációját és életminőségét segítő programok, támogatások

103010 Elhunyt személyek hátramaradottainak pénzbeli ellátásai

104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások

104051 Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások

106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán

107052 Házi segítségnyújtás

107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások