1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gyöngyöshalász Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 3212 Gyöngyöshalász, Fő út 49.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Gyöngyöshalász Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Gyöngyöshalász község közigazgatási területe.

2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. § Az önkormányzatnak hivatalos lapja: Halászi Fórum.

5. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A Képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.

6. § (1) Gyöngyöshalász Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

7. § 1. Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el

• a) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj biztosítása
• b) a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása
• c) helyi rendezvények, kulturális programok támogatása
• d) helyi kitüntetések, elismerések alapítása
• e) mezei őrszolgálat működtetése.

8. § (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza. Az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

9. § (1) Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
• b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

(2) Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

10. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

11. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

(4) A munkaterv tartalmazza:

• a) az ülések időpontját,
• b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
• c) az előterjesztő megnevezését,
• d) az előterjesztésben közreműködőket,
• e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
• f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.

12. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

• a) az Mötv. 44 §- ában meghatározott esetben,
• b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
• c) ha a testületi ülés összehívását más hivatalos szervek kezdeményezik.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a pénzügyi bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

14. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

15. § A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

16. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

• a) az ülés helyét,
• b) az ülés időpontját,
• c) a tervezett napirendeket,
• d) a napirendek előadóit,
• e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a Hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 3 nappal ki kell küldeni. A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.

(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

• a) a képviselőknek,
• b) a jegyzőnek,
• c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,
• d) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
• e) a nem állandó meghívottaknak
  • ea) az előterjesztőknek és
  • eb) akiket az ülés összehívója megjelöl.

(7) A (6) bekezdés e) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.

17. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

• a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
• b) elektronikus levélben (e-mailben),
• c) egyéb szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti esetekben el lehet tekinteni a 16. § (5) bekezdése szerinti határidőtől.

18. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

• a) a jegyzőt,
• b) a bizottság nem képviselő tagját,
• c) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

• a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,
• b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

(4) A képviselő-testület ülésén a választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.

19. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái

• a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
• b) a meghívó honlapon történő közzététele.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg kell tenni.

20. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

• a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
• b) jegyzőkönyv-hitelesítők választása,
• c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
• d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
• e) napirendenként
  • ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
  • eb) a vita összefoglalása,
  • ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
  • ed) a határozati javaslatok szavaztatása,
  • ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
  • ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
• f) a rend fenntartása,
• g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
• h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
• i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
• j) az ülés bezárása,
• k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelező az a), c), d), e), i), j) pontokban meghatározott feladatok.

21. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. Határozatképtelenség esetén a jelenlévők maximum 30 percet várakoznak. Amennyiben ezen idő alatt sem lesz határozatképes az ülés, úgy ennek tényét jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A határozatképtelen ülést 15 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

22. § (1) Jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése nem kötelező.

(2) Ha a képviselő-testület bármely tagja indokoltnak tartja, akkor a hitelesítő választására indítványt tesz.

(3) Hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani, maximum 2 főt. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.

23. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

24. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.

(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(4) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek rész.

(6) A képviselő-testület nyilvános üléséről hang- és képfelvétel készíthető.

25. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(3) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

26. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei

• a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
• b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
• c) a téma ismertetése,
• d) a jogszabályi háttér bemutatása,
• e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
• f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
• g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
• h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
• i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
• j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,
• k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.

27. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

28. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

29. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.

30. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

• a) a határozat szövege,
• b) a végrehajtást igénylő döntéseknél
  • ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
  • bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

(3) A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.

31. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

32. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

33. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ában rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

34. § (1) A képviselő-testület döntései

• a) a határozat,
• b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

• a) a napirend meghatározásáról,
• b) az ügyrendi kérdésekről,
• c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.

(3) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) Rendeletalkotást, rendeletmódosítást a települési képviselő (polgármester), képviselő-testület bizottsága, jegyző, települési társadalmi, érdekképviseleti és civil szervezetek kezdeményezhetik. A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester – a Polgármesteri Hivatal bevonásával –, a kezdeményezést véleményezi, majd a tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti.

(5) A Képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről. Meghatározhatja az előkészítés menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét. Az előkészítéssel megbízhatja valamely bizottságát, vagy az előkészítésre külön bizottságot hozhat létre.

(6) A szakmai előkészítés a jegyző feladata. Ehhez a Képviselő-testület szükség esetén külső szakértőt is felkérhet.

35. § (1) A képviselő-testület a 34. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

• a) nyílt szavazással, ezen belül:
  • aa) nem név szerinti nyílt szavazással
  • ab) név szerinti nyílt szavazással,
• b) titkos szavazással

hozza.

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az ülés vezetője az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző az ABC szerinti névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

36. § (1) A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős munkacsoport gondoskodik. A munkacsoport tagjainak meghatározása külön határozathozatal nélkül történik, és csak adott alkalomra vonatkozik.

(3) A titkos szavazás során a képviselők a Hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

(4) A titkos szavazás eredményéről a 3 fős munkacsoport külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a munkacsoport megsemmisíti. A munkacsoport tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

37. § Az ülés vezetője a 35-36. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

38. § A képviselő-testület - 37. § szerinti elfogadott - határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A határozatok jelölése a következő formában történik: Gyöngyöshalász Község Önkormányzata képviselő-testületének ...../..... (..... .....) önkormányzati határozata.

39. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

40. § A képviselő-testület - 37. § szerint elfogadott - rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A rendeletek jelölése a következő formában történik: Gyöngyöshalász Község Önkormányzata képviselő-testületének ...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.

41. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 15 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

42. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 6 hónapra 50%-kal csökkenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

43. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(4) A hozzászólást a 24. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.

(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt 1 hónapra 50%-kal csökkentsék a tiszteletdíját, illetve a természetbeni juttatását. A képviselőtestület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.

44. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

45. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.

(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

(3) A testületi ülésen szintén önálló napirendi ponton kívül kell tájékoztatást adni a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

46. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

47. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

48. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f)-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni

• a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),
• b) egy példány a képviselő-testületi példány, mely a polgármester részére kerül átadásra.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

• a) a meghívót,
• b) a jelenléti ívet,
• c) az írásos előterjesztéseket,
• d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy
• e) a képviselők kérése alapján
  • ea) a képviselői indítványokat,
  • eb) a képviselői hozzászólásokat,
  • ec) a képviselői interpellációkat.

49. § (1) A képviselő-testület – az e rendelet 24. §-ában meghatározott módon – dönt a jegyzőkönyv-hitelesítők választásának szükségességéről. A jegyzőkönyvet - ha megválasztásra kerültek - a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk.

(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

50. § (1) Közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

51. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

52. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

53. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

54. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

55. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést ( a továbbiakban: fórum) tart.

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.

(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.

(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

56. § Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén azon önszerveződő közösségek képviselőit, akik a napirend témájához kapcsolódóan az ülésre az ülés összehívójától személyre szóló meghívót kaptak.

57. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

58. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles

• a) tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
• b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
• c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
• d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

• a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
• b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
• c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

59. § (1) A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-aiban meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.

(4) Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal 2 hónap időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.

60. § A képviselő-testület szervei:

• a) a polgármester (alpolgármester),
• b) a képviselő-testület bizottsága,
• c) a jegyző,
• d) a Polgármesteri Hivatal,
• e) a társulás.

61. § (1) A polgármester főállású tisztségviselő.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.

62. § (1) A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 13. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.

63. § (1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

• a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
• b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
• c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
• d) fogadóórát tart,
• e) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármester fogadóórája: minden hét hétfőjén 10.00 – 17.00 óra között.

(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

64. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat szociális ügyekben.

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

• a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
• b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
• c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

65. § (1) A polgármester munkáját egy fő, a képviselők közül választott társadalmi megbízatású alpolgármester segíti. Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

(2) A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester fogadóórája: minden hónap első hétfőjén 15.00 – 17.00 óra között.

66. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.

(2) A képviselő-testület állandó bizottságai tagjainak névsorát, valamint lakcímüket a 2. függelék tartalmazza.

(3) A képviselő-testület ideiglenes bizottság létrehozásakor határozattal állapítja meg az ideiglenes bizottság létszámát, összetételét, feladatát, működési határidejét.

67. § A képviselő-testület állandó bizottságai

• a) a pénzügyi bizottság,
• b) a szociális bizottság,
• c) településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság.

68. § (1) A pénzügyi bizottság tagjainak száma 5 fő.

(2) A pénzügyi bizottság feladat és hatásköre az Mötv. 120. §-ában foglaltakon kívül

• a) amennyiben készül, a költségvetési koncepció tervezet véleményezése,
• b) a költségvetési terv megalapozását célzó rendeletmódosítások kezdeményezése,
• c) a háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztató véleményezése,
• d) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérése, javaslattétel a gazdálkodással összefüggésben,
• e) hitelek felvételére és kölcsön nyújtására vonatkozó előterjesztések véleményezése,
• f) a helyi és települési adók bevezetésére, módosítására és megszüntetésére irányuló javaslatok véleményezése,
• g) a költségvetési bevételek alakulásának figyelemmel kísérése, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulására,
• h) a költségvetés évközi módosításának véleményezése,
• i) javaslattétel a polgármester jutalmazásra,
• j) az önkormányzat és intézményei gazdasági tevékenységét vizsgáló előterjesztések véleményezése,
• k) véleményezi a gazdasági kihatású önkormányzati döntések tervezetét; az ilyen tárgyú előterjesztéseket
• l) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben.
• m) a költségvetés végrehajtásának, az önkormányzati támogatások felhasználásának, a közbeszerzési eljárások előkészítésének, a közbeszerzésen kívüli beszerzéseknek az ellenőrzése,
• n) a polgármester által előkészített gazdasági program tervezetének véleményezése,
• o) a feladatkörébe tartozó rendelettervezetek véleményezése,
• p) a polgármester szabadságának engedélyezése,
• q) a polgármester által elé terjesztett összeférhetetlenségi indítványokat vizsgálja és döntésre előkészíti.

(3) A pénzügyi bizottság ellátja a képviselő-testületi tagok vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat:

• a) az Mötv. 39. § (3) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat nyilvántartását és vezetését,
• b) az Mötv. 39. § (3)-(4) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat ellenőrzését a 69. §-ban foglaltak szerint, ha az ellenőrzésre kezdeményezés érkezik,
• c) a b) pontban leírt eljárás lefolytatását követően az Mötv. 39. § (4) bekezdése szerint az eredményről a képviselő-testületet tájékoztatja.

69. § (1) Az Mötv. 39. § (3) bekezdése által a vagyonnyilatkozat nyilvános részébe való betekintést írásban kell kezdeményezni a pénzügyi bizottság elnökéhez címzett, de a Polgármesteri Hivatalhoz eljuttatott levélben, melyet a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt ügyintézője 8 napon belül továbbít a bizottság elnökének. A betekinteni kívánó személyt a bizottság elnöke meghívja a bizottság következő ülésére, ahol a bizottság tagjainak jelenlétében betekinthet a vagyonnyilatkozat nyilvános részébe, arról feljegyzést készíthet, illetve külön szabályzatban rögzített térítés ellenében másolatot kérhet.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés nem határozza meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke a kérelmezőt hiánypótlásra (kiegészítésre) hívja fel. Ha a kérelmező a hiánypótlásnak 10 napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. Ugyanígy jár el a képviselő-testület, ha megállapítja, hogy a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, vagy a bejelentés névtelenül érkezett.

70. § (1) A szociális bizottság tagjainak száma 3 fő.

(2) A szociális bizottság feladatai

• a) a költségvetési rendelet tervezetben meghatározott szociális, gyermekvédelmi, kulturális, egészségügyi tárgyú kiadások előzetes véleményezése,
• b) az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi tárgyú rendeleteiben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlása,
• c) az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a képviselő-testület tájékoztatása,
• d) javaslattétel a helyi szociális háló fejlesztésére,
• e) javaslattétel a gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások fejlesztésére.
• f) a szociális tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése,
• g) a gyermekvédelmi tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése,
• h) az önkormányzat szociális ellátási kötelezettségéből adódó feladatok végrehajtásának segítése,
• i) az Önkormányzat egészségügyi feladatai ellátásának, az alapellátás helyzetének figyelemmel kísérése, indokolt esetben javaslat tétele,
• j) a nevelési, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények vezetőinek kinevezésével összefüggő pályázatok véleményezése, a döntésre vonatkozó javaslattétel.

71. § (1) A településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság tagjainak száma 5 fő.

(2) A településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság feladatai:

• a) közreműködés a településrendezési program kidolgozásában, megvalósulása figyelemmel kísérésében és elősegítésében,
• b) figyelemmel kíséri a település forgalmi rendjét, a helyi közlekedés alakulását,
• c) figyelemmel kíséri az ivóvízellátást, szennyvízelvezetést, ezekkel kapcsolatban intézkedést kezdeményez, javaslatot tesz.
• d) véleményezi az önkormányzat környezetvédelemmel kapcsolatos előterjesztéseit,
• e) figyelemmel kíséri az önkormányzat Környezetvédelmi Programjának megvalósulását, közreműködik a kétéves felülvizsgálatban,
• f) ellátja a településfejlesztéssel kapcsolatos feladatok előkészítését, közreműködik a vonatkozó helyi rendeletek előkészítésében,
• g) véleményezési jogot gyakorol a környezet elemeit érintő kérdésekben (levegőtisztaság, ivóvízellátás, zöldfelületek védelme, telepített környezet védelme, zajvédelem),
• h) a kommunális hulladékgazdálkodással kapcsolatos szerződéseket véleményezi és végrehajtásukat ellenőrzi,
• i) véleményezi mindazon szerződéseket, előterjesztéseket, melyek a településfejlesztéssel, környezetvédelemmel kapcsolatosak,
• j) javaslatot tesz környezetvédelmi kérdésekben és véleményezi az ide tartozó elgondolásokat.

72. § (1) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

(2) A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61. §-a határozza meg.

(3) A bizottságok elnökét és tagjait a képviselő-testület határozattal választja meg. Egy képviselő legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja. A bizottság nem képviselő tagja csak egy állandó bizottságba választható. A bizottságok elnökei és tagjai nevét a 2. számú függelék tartalmazza.

73. § (1) A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(2) A bizottságok a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tartanak, ahol - az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.

(3) Az ülést a bizottság elnöke – együttes vagy összevont ülés esetén elnökei – hívja össze. Együttes ülés esetén a bizottságoknak külön-külön is határozatképesnek kell lenniük. Az együttes ülés vezetése a bizottságok elnökeinek megállapodása alapján történik. A bizottságok közös – erre utaló jelöléssel ellátott - határozatot hoznak.

(4) A bizottság szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. A bizottság ülését tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni

• a) képviselő-testület döntése alapján,
• b) a bizottság tagjai felének indítványára,
• c) a polgármester indítványára.

(5) A bizottság elnökének akadályoztatása esetén az ülés összehívásával, levezetésével és a jegyzőkönyv aláírásával kapcsolatos teendőket korelnök képviselő tag látja el.

(6) A bizottság ülésére a bizottság tagjain kívül meg kell hívni

• a) a polgármestert
• b) az alpolgármestert
• c) a jegyzőt
• d) a napirendek előterjesztőit
• e) akinek a jelenlétét a bizottság elnöke indokoltnak tartja.

(7) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet bármelyik képviselő, valamint az, akit a bizottság elnöke az ülésre meghív.

(8) A bizottság döntése a határozat. A határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A határozatok jelölése a következő formában történik:

• a) Pénzügyi Bizottság: Pénzügyi Bizottság ...../..... (..... .....) PB határozata
• b) Szociális Bizottság: Szociális Bizottság ...../..... (..... .....) SZB határozata
• c) Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság: Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ...../..... (..... .....) TKB határozata.

(9) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket. A határozatokat naptári évenként külön-külön, folyamatos sorszámmal kell ellátni, utalva a meghozatal pontos dátumára és a bizottság nevének rövidítésére is. Az együttes bizottsági ülésről egységes, összevont jegyzőkönyv készül, a bizottságok határozataikat közösen – erre utaló jelöléssel – hozzák.

(10) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület döntésével vagy az önkormányzat érdekeit sérti. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

(11) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatala látja el.

(12) Az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő bizottsági elnök, illetve tag megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal 2 hónap időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.

74. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

• a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
• b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
• c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
• d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
• e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
• f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
• g) rendszeresen áttekinti a képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
• h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

(3) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. Ilyen észrevételét – ha azt a képviselő-testület, vagy a bizottság nem veszi figyelembe –, az ülés jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.

75. § (1) A 74. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről. Az alkalmazható kihirdetési módok:

• a) az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
• b) az önkormányzat honlapjára való feltöltés.

(2) A 74. § (2) bekezdés e)-f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái

• a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
• b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben.

(3) A 74. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái

• a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,
• b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.

76. § (1) A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Polgármesteri Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Polgármesteri Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízza meg.

77. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.

78. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Polgármesteri Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Gyöngyöshalászi Polgármesteri Hivatal.

(3) A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése állapítja meg, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testület határozattal fogadja el.

79. § (1) A képviselő-testület társulásai:

• a) Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulás
• b) Mátraaljai Önkormányzatok Egészségügyi Társulása.

80. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat éves költségvetését a mindenkori - az állam költségvetéséről és az államháztartás szabályairól szóló törvény, valamint egyéb hatályos jogszabályok alapján - rendeletben állapítja meg.

(2) Az Önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik.

81. § (1) A Képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról rendeleti formában dönt.

82. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

83. § Az Mötv. 39. §-a alapján a képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.

84. § (1) A képviselő-testület elrendeli a helyi népszavazást, ha azt a település választópolgárainak 25%-a kezdeményezte.

(2) A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben foglaltak az irányadók.

85. § (1) Ez a rendelet 2019. október 21. napján 18.45 órakor lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2015. (V.31.) önkormányzati rendelet.