Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet 38. szakaszában biztosított véleményezési jogkörében eljáró és a 9. mellékletében meghatározott államigazgatási szervek, és Eger város településfejlesztési, településrendezési és településképi dokumentumaival összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 26/2017.(IX.28.) önkormányzati rendeletben megjelöltek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Módosuló rendelkezések

1. §.    (1) Eger Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 4/2016.(II.26.) rendelete (továbbiakban: HÉSZ) 1. § (1) bekezdés a) pontjának felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„a)       Jelen rendelet 1. számú mellékleteit képezik az alábbi városrészekre és területekre kiterjedő szabályozási tervlapok:”

2. A HÉSZ 1. § (1) bekezdés a) pontjának ab), ac.I), aj), aj.I.) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„ab)                 az M1.2. jelű            Belváros és Szent Miklós városrész

ac.I)                 az M1.3.-m1. jelű    Végvári vitézek terét érintő módosítás

aj)                    az M1.10. jelű          Hajdúhegy

aj.I.)                 az M1.10-É. jelű    Hajdúhegy-észak”

3. A HÉSZ 1. § (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2)      E rendelet további mellékletei:

1. 2. melléklet:       A Helyi Építési Szabályzat és a Szabályozási Tervek által érintett terület térképi lehatárolása –átnézeti térkép
2. 3. melléklet:       Az alkalmazott építési övezetek jeleinek ismertetése
3. 4. melléklet:      Jelmagyarázat
4. 5. mellékletek:   Védelmi és korlátozási előírásokkal érintett területek tervlapjai

da)              5/a. melléklet:             Védelmi és korlátozási előírásokkal érintett területek (11 városrész)

db)                       5/b. melléklet: Védelmi és korlátozási előírásokkal érintett területek – környezetvédelem, tájképvédelem - Eger MJV délkeleti külterület

dc)                 5/c. melléklet:        Korlátozó tényezők – környezetvédelem - ÉK-i külterület és Bikalegelő városrészek

dd)                5/d. melléklet:        Védelmi és korlátozási előírásokkal érintett területek tervlapja (Belváros, Szent Miklós és Hajdúhegy városrészek)

5. 6. melléklet:      Pincével érintett területek tervlapja
6. 7. melléklet:       Örökségvédelem tervlapjai:

fa)              7/a melléklet:            Örökségvédelem - Régészeti lelőhelyek tervlapja

fb)              7/b melléklet:           Örökségvédelem - Építészeti értékek – országos védettség tervlapja

fc)               7/c melléklet:           Örökségvédelem - Helyi védett építészeti értékek tervlapja

7. 8. melléklet:      Örökségvédelem jegyzékei:

ga)                       8/a melléklet:  Régészeti lelőhelyek jegyzéke

gb)                       8/b melléklet: Építészeti értékek – országos védettség jegyzéke

gc)                       8/c melléklet:  Helyi védett értékek jegyzéke

8. 9. melléklet:       A táj- és a természetvédelem

ha)             9/a melléklet:    országos jelentőségű védett természeti területek, értékek, emlékek tervlapja

hb)             9/b melléklet:          helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területek, értékek jegyzéke

hc)              9/c melléklet:    nemzetközi természetvédelmi védettség alatt álló területek tervlapja – Natura 2000

hd)             9/d melléklet:   ökológiai hálózat területeinek tervlapja

he)              9/e melléklet:    egyedi tájértékek jegyzéke

hf                9/f melléklet:    tájképvédelmi területek tervlapja

2. §.    (1) A HÉSZ 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
   1. Beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke: épület esetén épületmagasság, vagy homlokzatmagasság, épületnek nem minősülő térbeli építmény esetén melléképítmény magasság

2. A HÉSZ 2. § 1.pontja az alábbi 8.a, 8.b, 8.c, 24.a, ponttal kiegészül:

„8.a Fasor: egy sorban lévő, legalább öt egyedből álló fák összessége, ahol a fák törzsének távolsága nem nagyobb, mint a fák kifejlett korában várható korona átmérőjének a telken belüli telepítés esetén legfeljebb a másfélszerese, út menti fasornál legfeljebb a kétszerese.

1. Főépület: a telek jellemző rendeltetési egységét befogadó, a telek beépítését meghatározó épület.
2. Fő rendeltetés: a helyi építési szabályzatban meghatározott elsődleges rendeltetés, melyet a főépület befogad.

24.a Látványterv: település- és tájképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, illeszkedés ábrázolására és megítélésére alkalmas makett, fotómontázs, kézi grafikai vagy digitális 3D megjelenítés. A grafikus megjelenítések esetén a nézőpontot a talajon álló ember szemmagasságában kell felvenni.”

3. A HÉSZ 2. § 1. pontja 27. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„Melléképület: épületként megformált, a főépület rendeltetését kiegészítő rendeltetéseket befogadó önálló építmény, mely a főépülettel legfeljebb csak a terepszint alatt van összeköttetésben. Melléképületnek minősül különösen az önálló gépjármű, vagy egyéb tárolóépület (beleértve a fedett-nyitott tárolókat is), műterem, kézműipari építmény, műhely, mosó- vagy nyári konyha, kazánház, fürdőépület, télikert, valamint portaépület.”

3. §. A HÉSZ 6.§-a az alábbi (7) bekezdéssel kiegészül:

„(7)     Eger város területén, kizárólag ideiglenes jelleggel maximum 180 nap időtartamra (november 01.-március 31.) létesíthető zárt téliesített vendéglátó-ipari rendeltetésű előkert. Ezen építmények alapozást nem igénylő könnyűszerkezetes kialakításúak lehetnek, melyek elhelyezése a közterület kialakításában semmilyen károsodást nem okozhat. A kialakítás részleteit a közterület használati megállapodás mellékleteként készített településképi vélemény határozza meg.”

4. §.    (1) A HÉSZ 11. § (2) bekezdése az alábbi d) és e) ponttal kiegészül.

4. A Belvárosban a Kossuth Lajos utca, a Klapka György utca közötti terület.
5. Hajdúhegyen a Hevessy Sándor, a Kálnoki László utcától nyugatra elhelyezkedő terület.”

5. §.    (1) A HÉSZ 16. § (1) bekezdése az alábbi a)-b)-c) és d) pontokkal kiegészül.

1. építészeti tervezés és az építési tevékenység csak talajvizsgálati jelentés alapján, valamint a talajvizsgálati jelentésben meghatározott esetekben geotechnikai terv alapján lehetséges, amely az alapozási módon túl kitér az állékonyság megőrzésére, a vízelvezetésre, a bevágások és feltöltések létesítésének lehetőségére,
2. a felszíni csapadékvíz, szivárgó víz elvezetésének szakszerű megoldásáról az építmény építésével egyidejűleg kell gondoskodni,
3. tereprendezés és támfal átépítése, vagy új támfal építése csak a rézsűállékonyság javítása, a csúszásveszély, vagy omlásveszély elhárítása érdekében történhet,
4. a támfalak átépítése, új támfalak létesítése megfelelő és ellenőrizhető vízelvezető rendszer kiépítésével együtt történhet.”

6. §         A HÉSZ 18. §-a az alábbi (9) bekezdéssel kiegészül:

„(9)      Az övezeti előírásokban a kialakítható legkisebb telekterület ha

a)        „K” jelölésű, az olyan kialakult telekterületet jelent, melyen közterület alakítása érdekében végzett telekmegosztáson kívül egyéb terület csökkentés nem végezhető, területének növelése telekösszevonással lehetséges,

b)        (K) vagy …/K jelölésű, akkor a közterületi célú telken kívül új telek csak a megadott értéknek megfelelő alapterülettel alakítható ki, a meglévő, kialakult telekterület a meghatározott értékig csökkenthető.”

7. §         A HÉSZ 27. § (4) bekezdése az alábbi részmondattal kiegészül:

„kivéve, ha az illeszkedés szempontjai nagyobb magasságot nem kívánnak meg.”

8. §         A HÉSZ 28. § (3) bekezdése az alábbi két mondattal kiegészül:

„Az építési vonalra kell illeszteni az épület közterület felőli homlokzatának legalább 2/3 részét. A telek oldalhatárától mért 1,5 métertől kezdődően az építési vonaltól legfeljebb 1,5 méteres sávban mozoghat az épület homlokzati síkja.”

9. §         A HÉSZ 29. §-a az alábbi (4) bekezdéssel kiegészül:

„(4)     Az övezeti paramétertáblázatban a „legnagyobb beépítettség” értéke a „K”, vagyis a kialakult jelölése az alábbiakat jelenti:

1. amikor a paramétertáblázatban a kialakult beépítettség „K” jelölésű, akkor a meglévő, kialakult beépítettség fenntartható, újra megépíthető, de nem bővíthető,
2. amikor a paramétertáblázatban a kialakult beépítettség jele egy számértékkel együtt szerepel, azaz „…/K”, vagy „…(K)” jelölésű,

ba)                amikor a meglévő beépítettség a megadott értéknél kevesebb, akkor az a megadott értékig növelhető,

bb)                     amikor a megadott értéket meghaladó az igazoltan kialakult beépítettség, akkor bontás után a kialakult beépítettség újra létrehozható, azonban tovább nem bővíthető akkor sem, ha az OTÉK által lehetővé tett legmagasabb értéket még nem érte el.

3. a b) pontban szereplő „igazoltan kialakult beépítettség” a hivatalos térképen ábrázolt épületeket jelenti,”

10. §     (1)        A HÉSZ 30.§-a előtti cím helyében a következő kerül:

Az épületmagasság meghatározása

1. A HÉSZ 30.§-a a következő (3)-as bekezdéssel kiegészül:

„(3) Az övezeti előírásokban a legnagyobb épületmagasság „kialakult jelölése” az alábbiak szerint értendő:

1. amikor a paramétertáblázatban a legnagyobb épületmagasság „K” jelölésű, akkor a meglévő, kialakult épületmagasság fenntartható, újra megépíthető, kivéve, ha 1,5 métert meghaladóan tér el a közterülethatár menti szomszédos főépületek magasságától, mely esetben csak a településképi véleményezési, vagy a településképi bejelentési eljárás során kapott támogató vélemény alapján lehet azt újra érvényesíteni,
2. amikor a paramétertáblázatban a kialakult épületmagasság jele egy konkrét számértékkel együtt szerepel, azaz „…/K”, vagy „…(K)” jelölésű akkor a megadott értékig növelhető az épületmagasság, de ha azt meghaladó, akkor azt újra nem lehet kialakítani, csak fenntartani,

3. az előkert nélküli, utcavonalon történő építésnél a kialakult épületmagassági érték meghatározását az oldalhatár menti szomszédos telkeken álló utcafronti épületmagassághoz, vagy csatlakozó épületek magassági értékéhez kell igazítani, kivéve, ha a településképi véleményezési, vagy a településképi bejelentési eljárás során más szakmai döntés születik.”

11. §          A HÉSZ 31.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kialakítható rendeltetési egységek száma csak abban az esetben érvényesíthető, ha a telken belüli a minimális zöldfelület biztosított és a rendeltetésekkel összefüggésben előírt számú gépjárművek elhelyezése a telken belül, vagy egyéb igazolt módon megoldható.”

12. §   (1)   A HÉSZ 32.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felszín alatti beépítés - ha erről a szabályozási terv, vagy az övezeti előírás másként nem rendelkezik - a hátsókerti telekhatárt legfeljebb 3,0 m-ig közelítheti meg. Lejtő irányú telekhatár egyikén a csapadékvíz, vagy rétegvíz elvezetését biztosítani kell.”

2. A HÉSZ 32.§ (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6)     Közterületen terepszint alatt:

1. szabályozási terven jelölt építési helyen, vagy
2. KAT alapján, és
3. a terület tulajdonosával kötött megállapodás szerint építhető gépjárműtároló, vagy közcélú rendeltetésű építmény.

(7)       Közterület fölött építményt, építményrészt elhelyezni csak látványterv készítése és településképi véleményezési, vagy településképi bejelentési eljárás támogató véleménye mellett lehet.”

13. §   (1)   A HÉSZ 34.§ (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Hézagosan zártsorú beépítés esetén a közterülethatár menti épületek között a homlokzat jellegű kerítés magassága legalább 2,20 m, legfeljebb 3,50 m lehet.”

2. A HÉSZ 34.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Kerítés építésére vonatkozó rendelkezések - a HÉSZ egyéb rendelkezésének hiányában

1. A kisvárosias és a kertvárosias építési övezetben oldalhatáron álló, ikres vagy szabadon álló beépítési módnál a kerítés magassága:

aa)      áttört és tömör kialakítás esetén is, legfeljebb 2,0 m lehet az utcai járdavonalhoz, illetve a rendezett terephez viszonyítottan.

ab)      16,0 m-nél keskenyebb közterületek saroktelkén csak 80 %-ban áttört kerítés létesíthető. A közlekedésbiztonsági belátást növénytelepítéssel sem lehet korlátozni.1

2. Pincés övezetekben legfeljebb 2,0 m magasságú kerítés létesíthető a közterületi telekhatáron és az építési sáv + 6,0 méter hosszban az oldalsó telekhatáron, ha a pincés terület hátsó vagy oldalsó telekhatára közterülettel, általános vagy kertes mezőgazdasági területtel határos.
3. Beépítésre nem szánt terület övezeteiben kerítés az alábbi esetekben és csak áttört formában építhető

ca)                     épület létesítése, egyéb építmény vagyonvédelem esetén,

cb)                     ültetvény védelme, vadkár elleni védelem esetén,

cc)                     terepszint különbségből adódó baleset elkerülése érdekében.”

14. §   (1)   A HÉSZ 38.§ (1.a) bekezdésében szereplő paramétertáblázat az alábbi sorral kiegészül.

2. A HÉSZ 38.§ (1.a) bekezdésében szereplő paramétertáblázat alatti jelmagyarázat az alábbiakban módosul és kiegészül:

„K=kialakult beépítési mód, kialakult telekméret, kialakult beépítettség, kialakult épületmagasság, melyek megtartásával a bővítés a beépítettség és az épületmagasság tekintetében, csak a kialakult kubaturán belül lehetséges

Ú = úszó telek, vagy kialakult méretű telek

*** az épületmagassági érték az épületen megjelenő technológiai és gépészeti berendezésekre nem vonatkozik.”

15. §   (1)   A HÉSZ 39.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Kisvárosias általános lakóterületek Lk1/… jelű építési övezetei, övezetei

K =                kialakult beépítési mód, kialakult telekméret, kialakult beépítettség, és kialakult épületmagasság, melyek közül a beépítettség és az épületmagasság, csak a kialakult kubaturán belül bővíthető, bontás lehetséges

Ú =                kialakult úszótelek

• kizárólag zártsorúság biztosítása érdekében saroktelek esetén

**                   a zöldfelületi arány a legnagyobb megengedett beépítési érték alkalmazása esetén

10*/15** = beépítési mérték többlet + 10% kizárólag zártsorúság biztosítása érdekében saroktelek esetén, vagy a 300 m2-es alapterületet el nem érő sarok és közbenső teleknél / +15% kizárólag a zártsorúság biztosítására a 300 m2 területet el nem érő saroktelek esetén

16. §     (1) A HÉSZ 39.§ (1) bekezdés e) pont ea) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„ea) a kialakult beépítési magasság, épületmagasság növelése – a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb 1,0 méterrel lehetséges, az épületek magastetős kialakítása érdekében, melytől eltérni csak az településképi véleményezési eljárás szerinti döntés alapján lehet.”

1. A HÉSZ 39.§ (1) bekezdés az alábbi i) ponttal kiegészül:

„i)                Lk-g2 jelű építési övezet

ia)       egyedi lakótelkes lakóházakhoz kapcsolódó sorgarázsok létesítésére alkalmas övezet,

ib)                 a gépjárműtárolók kereskedelmi rendeltetésre nem alakíthatók át,

ic)                  részben terepszint alatti kialakítása megtartandó, felszínen felépítménnyel ki nem egészíthető, a födém szint feletti földborítás és zöldfelület megtartandó.”

2. A HÉSZ 40.§ (1) bekezdésében szereplő paramétertáblázat az alábbi sorokkal kiegészül:

17. §       (1)          A HÉSZ 41.§ (1) bekezdésben szereplő paramétertáblázat az alábbi sorokkal és a táblázat alatt az alábbi jelmagyarázattal kiegészül:

10*/15** = beépítési mérték többlet + 10% kizárólag zártsorúság biztosítása érdekében saroktelek esetén, vagy a 300 m2-es alapterületet el nem érő sarok és közbenső teleknél / +15% kizárólag a zártsorúság biztosítására a 300 m2 területet el nem érő saroktelek esetén

****              a zöldfelületi arány a legnagyobb megengedett beépítési érték alkalmazása esetén

18. § (1)   A HÉSZ 43/A.§ (1) bekezdésében szereplő paramétertáblázat az következő sorokkal és jelmagyarázattal kiegészül:

K = kialakult beépítettség, kialakult épületmagasság és kialakult telekterület, eltérő övezeti előírás hiányában a beépítettség és az épületmagasság, csak a kialakult kubaturán belül bővíthető, bontás lehetséges

2. A HÉSZ 43/A.§ (2/A) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2/A)                A Vi/… jelű intézmény terület építési övezetében nem helyezhető el:

1. lakó rendeltetésű épület, kivéve a kialakult lakóépületek esetét,
2. üzemanyagtöltő állomás,
3. állattartó épület.”

3. A HÉSZ 43/A.§-a a következő (4) bekezdéssel kiegészül:

„(4) A fő rendeltetéshez kapcsolódóan a tulajdonos, vagy üzemeltető részére legfeljebb egy db lakás alakítható ki, további új lakás nem létesíthető az övezetekben.”

19. §    (1) A HÉSZ 44.§ (1) bekezdés felvezető szövege a következő szövegrésszel kiegészül:

„szabályozási terv, vagy övezeti előírás eltérő rendelkezése hiányában:„

2. A HÉSZ 44.§ (1) bekezdése a következő d) és e) pontokkal kiegészül:

4. Gazdasági rendeltetés esetén a telek legalább egyik oldalkertjében, vagy a kialakult környezetre és domborzati viszonyokra tekintettel egyéb telekhatára mentén legalább egy sor fa telepítendő.
5. Új kialakítású gazdasági rendeltetésű telek legalább 30,0 m átlagszélességű kell, hogy legyen, előkertje és oldalkertje legalább 6,0 m, hátsókertje legalább 10,0 m legyen.”

20. § (1) A HÉSZ 45.§ (1) bekezdésében szereplő paramétertáblázat egy oszloppal kiegészül, mely a sorok sorszámát tartalmazza 1-44-ig, valamint kiegészül a táblázat fejléce, valamennyi oszlopot megjelölően A, B, C, D, E és F jelölésű sorral

(2)     A HÉSZ 45.§ (4) bekezdésének első mondata helyébe az alábbi mondat kerül:

„Eltérő övezeti előírás hiányában az  építési övezetben önálló terepszint alatti építmény a telek max. 5%-án helyezhető el.”

21. § A HÉSZ 50.§ (1) bekezdése helyére a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 1.§ (1) bekezdésében meghatározott városrészek közlekedési övezetei és telekigényes közmű övezetei:

22. § A HÉSZ 51.§-a a következő (6) bekezdéssel kiegészül

„(6)                     A Köm jelű telekigényes közmű övezetben

1. csak a közműszolgáltatással összefüggésben lehet építményt elhelyezni,
2. a szolgáltatás technológiai váltása esetén törekedni kell vegyes rendeltetésű épületben, vagy a terepszint alatti műtárgyak elhelyezésére.”

23. § (1) A HÉSZ 52.§ (1) bekezdésében szereplő táblázat helyére a következő rendelkezés lép:

2. A HÉSZ 52.§- a következő (8)-(9) bekezdéssel kiegészül:

8. A Zkk/tö jelű közkert a körülépített, tömbbelsőben kialakított közhasználatú, - legfeljebb meghatározott időszakra korlátozottan közhasználatú - közösségi rendeltetésű zöldterület, ahol
   1. a terülten belül kivételesen közhasználatú parkoló alakítható ki, amely nem haladhatja meg a teljes terület 40%-át,
   2. az övezet területének legalább 40%-a többszintű növényzetből álló zöldfelületként alakítandó ki.
9. Zkp/0 jelű övezetben épületet nem lehet építeni, építmények közül kizárólag a díszkert jelleghez illően emlékjel, szobor, műalkotás, sétány, kertberendezési tárgyak, köztárgyak, helyezhetők el.”

24. § A HÉSZ 64.§-a következő (13)-(16) bekezdéssel kiegészül:

13. „ A Kb-Közl/SZ-10-7,5-5000 jelű különleges beépítésre nem szánt közlekedési terület, ahol
    1. elhelyezhető a közlekedéssel összefüggésben üzemviteli, utas- valamint idegenforgalmi szolgáltatási, kereskedelmi vendéglátási és kulturális rendeltetés építményei,
    2. az övezet építési határértékei a következők:

ba)                       beépítési mód szabadon álló,

bb)                        a terepfelszíni beépíthetőség felső határa K/10%,

bc)                        a terepfelszín alatti beépíthetőség legfeljebb 40%,

bd)                       a legnagyobb épületmagasság 7,5 m,

be)                       a kialakítható legkisebb telekterület legalább 5.000 m2,

bf)                        a zöldfelületi arány legalább 60%,

3. az elő-, oldal-, és hátsókert mérete legalább 10,0 m,
4. a rendeltetés teljes közműellátást igényel,
5. az övezet keleti és részbeni déli határán a gyalogos útvonal átvezetését korlátozás nélkül biztosítani kell,
6. az övezet területén kerítést, legfeljebb 1,2 m magasságig és csak a közlekedésbiztonság érdekében lehet létesíteni.

14. A Kb-Re jelű rekreációs rendeltetésű különleges területen

a) elhelyezhető a turizmust és a helyi lakosságot is szolgáló, a pihenés, a testedzés, a regenerálódással összefüggő rendeltetésű épület, valamint a kertgazdálkodáshoz szükséges tároló épület,

2. nem helyezhető el az övezetben önálló lakóépület, valamint a rekreációs rendeltetéssel, vagy a kertgazdálkodással össze nem függő kereskedelmi- szolgáltatói gazdasági épület,
3. az övezet építési határértékei a következők:

ca)                           beépítési mód szabadon álló,

cb)                           a terepfelszínen a beépíthetőség felső határa 5%,

cc)                          a terepfelszín alatti beépíthetőség legfeljebb 10%,

cd)                           a legnagyobb épületmagasság 4,5 m,

ce)                          a kialakítható legkisebb telekterület 3000 m2,

cf)                           a zöldfelületi arány legalább 60%, melynek legalább 1/3-án háromszintű növénytelepítést kell megvalósítani,

1. az elő-, oldal-, és hátsókert mérete legalább 10,0 m legyen,
2. épület létesítése esetén részleges közművesítést kell kiépíteni,
3. az övezet területén kerítést a telekhatárokon legfeljebb 1,8 m magasságig lehet létesíteni,

15. A Kb-Köm jelű közmű szolgáltatói különleges terület melyen
    1. a közműszolgáltatással együtt járó technológiai berendezések és építmények helyezhetők el,
    2. nem helyezhető el az övezetben önálló lakóépület,
    3. az övezet építési határértékei a következők:

ca)                         beépítési mód szabadon álló,

cb)                         a terepfelszíni beépíthetőség felső határa 5%,

bb)                        a legnagyobb épületmagasság 5,5 m,

cd)                         a legkisebb telekterület a technológia által megkívántan kialakult, csökkentése csak közterület alakítása érdekében lehetséges.

16. A Kb-Kt jelű különleges burkolt köztér övezetben
    1. az építés határértékei a következők

2. A kialakítható építmények és rendeltetések köre a városrészi előírások szerinti lehet.
3. A legnagyobb beépítettség értéke terepszint alatt 10%-os, terepszinten 3%-os lehet.

25.  § A HÉSZ 66/A. §-sal és annak címével kiegészül

„Belváros és Szent Miklós városrész

66/A. §

1. Vegyes területek övezeteiben a zártsorú beépítéssel és valamennyi további paraméterében kialakult jelöléssel rendelkező eseteket, az alábbiak szerint alkalmazandók:
   1. településközponti vegyes és intézmény területen a „Vt/Z-K-K-K” vagy „Vi/Z-K-K-K” jelű övezetben új épületet elhelyezni

aa)      az igazoltan kialakult beépítési mértékig lehet, ha a hivatalos alaptérképen ábrázolt, ténylegesen meglévő és elbontásra szánt épület helyével megegyező helyen történik az építés, vagy

ab)      a megszűnő beépítés alapterületével megegyező alapterületen, de új helyen, ha azt a főépítészi konzultáción kapott támogató vélemény lehetővé teszi, és

ac)       az igazoltan meglévő kialakult beépítettséget legfeljebb 10%-ban meghaladóan, ha a megnövelt beépítettség az OTÉK-ban meghatározott maximális beépítési mértéknél, azaz 80 %-nál nem nagyobb, s azt a főépítészi konzultáció támogató véleménye lehetővé teszi.

2. „Vt/Z-K-K-K” vagy „Vi/Z-K-K-K” jelű övezetben az igazoltan kialakult beépítést a földhivatali nyilvántartási térképen ábrázoltak jelentik.

2. A Vt/Z-…  és Lk1/Z-…jelű egyes építési övezetekben a Belváros és Szent Miklós városrészen a legnagyobb beépítettség meghatározásánál értéktöbbletet lehet alkalmazni az alábbiak szerint:
   1. A paramétertáblázat „C” jelű oszlopában a „+10*” jelöléssel ellátott beépítési többletérték a zártsorú beépítésű saroktelek esetén, kizárólag a zártsorúság biztosítása érdekében igénybe vehető.
   2. A paramétertáblázat „C” jelű oszlopában a „+10*/15*”jelöléssel ellátott beépítési többletértékek a zártsorú beépítésű és a 300 m2 alapterületet el nem érő telek esetén a beépítési mérték 10%-kal, saroktelek esetén a beépítési mérték 15%-kal emelhető meg, ha többletérték igénybevétele a zártsorúság kialakítása érdekében történik.
   3. A kötelező zöldfelületet az igénybe vehető többletérték alkalmazása esetén a megengedett beépítési mértéken kívül visszamaradó telekterület felén kell kialakítani.
3. A Mária utca és Tűzoltó tér között, valamint Zseb köz és a Lenkey utca között a Széchenyi utcára nyíló, zártsorú előkert nélküli beépítésű Vt/Z-60-7,5-… övezeti jelű telkeken a 7,5 méteres épületmagasság csak az utcafronti épületrészen, az utcával párhuzamos 12,0 méteres traktusszélességben érvényesíthető. Az oldalsó telekhatárra beforduló épületszárnyak, vagy mellépületek épületmagassága nem haladhatja meg az 5,5 métert, továbbá az oldalsó telekhatárra épülő melléképület a szomszédos telken tűzfalat képező homlokzatmagassága nem lehet több, mint 6,0 méter.
4. A Vi/Z-50-7,5-1500 jelű övezetben
   1. a Széchenyi utca és a Kisasszony utca sarkán lévő övezetben a műemléki telkeken a hitéleti és a kulturális tevékenység építményei helyezhetők el, a további telkek a sportolás, a szabadidős rendeltetés építményei befogadására szolgálnak,
   2. a 7,5 méteres épületmagasság csak a Kisasszony utca mentén érvényesíthető,
   3. a Széchenyi utca mentén a 4721 hrsz.-ú telken a közterület felőli 15,0 méteres sávban épület nem, csak a szabadtéri sportolás, szabadidős tevékenység építményei helyezhetők el,
   4. az övezet zöldfelületi aránya legalább 30%-os mértékben biztosítandó, melynek legalább felén kétszintű növényzet telepítendő.
5. Az Lk1/… jelű kisvárosias lakóterületen a főépületen kívül 1 melléképület helyezhető el.
6. A Bródy Sándor utca északi oldala menti Lk1/Z-60-7,5/K-400 jelű övezetben
   1. a kialakult rendeltetések száma megtartható, újra létrehozható,
   2. szállásszolgáltatás esetén a vendégszobák számát a telken belül kialakítható gépjármű parkolók száma határozza meg,
   3. a kialakult épületmagasság és kialakult felszíni beépítési mérték megtartható,
   4. a terepszint alatti beépítési mérték gépjármű tároló létesítése és épületgépészeti helyiségek kialakítása érdekében a telek területének legfeljebb 80%-a lehet,
   5. a kötelező zöldfelületet a d) pont szerinti beépítési mérték esetén tetőkert, zöldtető beszámításával is lehet biztosítani.
7. A Kb-Kt jelű burkolt köztér övezetben,
   1. az építést az övezet területén Közterület Alakítási Terv alapján lehet végezni.
   2. a Dobó István téren és a Gárdonyi Géza téren

ba)      elsősorban a terepfelszín alatt lehet építeni, ahol a beépítés mértéke legfeljebb 10% lehet, mely a közösséget szolgáló rendeltetésű építmény, vagy a közteret körülvevő középületekhez, valamint egyéb közhasználatú épületekhez kapcsolódóan aluljáró kialakítására szolgálhat,

bb)      a terepfelszínen a beépítési mérték 3%-os lehet, ha azt terepfelszín alatt kialakított rendeltetés felépítménye igényli,

bc)                     nem helyezhető el a terepfelszínen a közműellátással összefüggő műtárgy,

bd)    kötelező zöldfelület legalább az övezet területén 10% legyen, melynek kialakításakor az övezet területére vetítve legalább 300 m2-ként egy lombos fa telepítése szükséges,

3. a Lenkey udvarban és a Tűzoltó téren

ca)                     a terepfelszínen épület és közműellátással összefüggő műtárgy nem helyezhető el,

cb)                     a terepfelszín alatti építést csak közművek elhelyezése érdekében lehet végezni,

cd)                       a kialakult parkolófelületek és telekbehajtók megtarthatók, tovább nem bővíthetők,

ce)                      a burkolat nélküli felületen a zöldfelületi jelleg megtartandó, kialakítandó.

26.  §   A HÉSZ 73. § (3)- (8) bekezdéssel kiegészül:

„(3)      A Bercsényi utca északi végéről nyíló Ln/SZ-25-18,0-10000 jelű nagyvárosias lakóterületen

1. lakórendeltetést biztosító meglévő épületen kívül a gépkocsitárolás, lakórendeltetést kiegészítő tároló építmények létesíthetők,
2. a gépjármű tárolók más rendeltetésre át nem alakíthatók,
3. a meglévő lakóházon kívül további lakóépület nem építhető,
4. a telek felszíni beépítési mértéke 25% lehet, a felszí alatti 30%-ig terjedhet, amennyiben a terepszint alatt csak a gépkocsitárolás és az üzemviteli gépészeti berendezések céljára készül az építmény.
5. a 18,0 m épületmagasság csak a lakóházra vonatkozik, az egyéb építmények magassága legfeljebb 3,5 m lehet, ez alól kivételt képeznek a kétszintes gépjármű-tárolók esetei, melyek legfeljebb 5,5 m épületmagasságig építhetők,
6. a kötelező zöldfelületi arány 60% kell, hogy legyen, amelyen belül játszó, pihenő és sport rendeltetés építményei építhetők.

4. A városrész kialakult beépítésű területén az Lk1/.. jelű lakóövezetekben
   1. a telek alapterülete ahányszor egész számot jelentően nagyobb a kialakítható legkisebb telek alapterületénél, annyi főépület helyezhető el rajta,
   2. a főrendeltetésű épületek számával megegyező, a fő rendeltetést kiegészítő melléképület helyezhető el,
   3. kettőnél több önálló rendeltetést befogadó, kettőnél több lakással rendelkező telken, ha a gépkocsi tárolás nem a főépületen belül történik sorgarázs a közterület felé nem nyitható,.
   4. ha a főépületen belüli a gépkocsi tárolás a közterületre legfeljebb két kocsibehajtó nyitható,
5. Egyes Lk1/Z-…jelű építési övezetben Hajdúhegy városrészen a legnagyobb beépítettség meghatározásánál értéktöbbletet lehet alkalmazni az alábbiak szerint:
   1. A paramétertáblázat „C” jelű oszlopában a „+10*” jelöléssel ellátott beépítési többletérték a zártsorú beépítésű saroktelek esetén, kizárólag a zártsorúság biztosítása érdekében igénybe vehető.
   2. A paramétertáblázat „C” jelű oszlopában a „+10*/15*”jelöléssel ellátott beépítési többletértékek a zártsorú beépítésű és a 300 m2 alapterületet el nem érő telek esetén a beépítési mérték 10%-kal, saroktelek esetén a beépítési mérték 15%-kal emelhető meg, ha többletérték igénybevétele a zártsorúság kialakítása érdekében történik.
   3. A kötelező zöldfelületet az igénybe vehető többletérték alkalmazása esetén a megengedett beépítési mértéken kívül visszamaradó telekterület felén kell kialakítani.
6. A lakóutcákban
   1. csak a közterület közhasználatát is biztosító növénytelepítést lehet a lakótelkek előtt kialakítani,
   2. a telkek bejárati szintje és az útkorona szintje közötti különbség a közterületen csak rámpával küzdhető le, az oldalhatárról szomszédos telkeken kialakult tereplejtéssel megegyezően.
7. A Hétvezér utca és a Fejedelem utca menti telkeken az Lk1/Z-60-5,5-300 jelű övezetben a zársorú, vagy a hézagosan zársorú beépítés a melléképületek elhelyezhetősége érdekében is alkalmazható
8. A Gksz/O-50-7,5-1500 jelű övezetben a Mester utca környezetében
   1. a borászattal összefüggő rendeltetés megengedett,
   2. terepszint alatti építmény önállóan is elérheti a telek felszíni beépítési mértékét, a kötelezően biztosítandó 20 %-os zöldfelületi arány kialakítása mellett,
   3. terepszint alatti önálló építményt csak gépjárműtárolásra, vagy bortárolásra, borászati vendéglátásra lehet kialakítani.
   4. a Mester utcára nyíló telkek hátsó telekhatárán „hézagosan zárt sorúan” kialakult beépítés során a lejtőirányból érkező csapadékvizek, esetleges rétegvizek továbbvezetését biztosítani kell.”

27.    §     A HÉSZ

1. a 2. § 5. pontjában, 28. § (4) bekezdés a) pontjában, a 40. § (5) bekezdésében, a 41. § (7) bekezdés a) pontjában, a 49. § (5) bekezdés i) pontjának ie) alpontjában, az 56. § (3) bekezdés e) pontjában, a 80. § (3), (5), (8), (9), (10). (11). (12), (13), (14), (15), (16) bekezdésében az „építménymagasság” szövegrész helyébe „épületmagasság” szövegrész,
2. a 2. § 18. pontjában a „legalább 2/4„ szövegrész helyébe a „legalább 2/3” szövegrész,
3. a 28. § (6) bekezdés a) pontjában a maximális építménymagasságnál” szövegrész helyébe a „legnagyobb épületmagasságnál” szövegrész,
4. a 28. § (7) bekezdés d) pontjában a „minimum az építménymagasság” szövegrész helyébe a „legalább az épületmagasság” szövegrész,
5. a 31. § (2) bekezdésében az „5,0 m-es építménymagasságú” szövegrész helyébe az „5,5 m-es épületmagasságú” szövegrész,
6. a 31.§ (3) bekezdésében az „5,0m-nél” szövegrész helyébe az „5,5 m-nél” szövegrész,
7. a 33. § (2) bekezdésben a „Sorgarázs” szövegrész helyébe a „Közterületről látható sorgarázs” szövegrész,
8. a 38.§ (7) bekezdésben a „sorgarázs” szövegrész helyébe a „sorgarázs, vagy terepszint alatti teremgarázs” szövegrész,
9. a 39.§ (2) bekezdés felvezető szövegében valamint i) pontjának ia) alpontjában az „építménymagasságú” szövegrész helyébe az „épületmagasságú” szövegrész,
10. a 39.§ (3) bekezdés felvezető szövegében az „építménymagasságú” szövegrész helyébe az „épületmagasságú” szövegrész,
11. a 40.§ (4) bekezdés b) pontjában a „megfelelő oldalhatárra” szövegrész helyébe a „megfelelő oldalhatárra, vagy a kialakult közös oldalhatárra”
12. a 40.§ (4) bekezdés b) pontjának ba) alpontjában az „építménymagassági” szövegrész helyébe „épületmagassági” szövegrész,
13. a HÉSZ 41.§ (4) bekezdés i) pontjában a „Helyi védett” szövegrész helyébe a „Műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben és helyi védett területen” szövegrész,
14. a HÉSZ 41.§ (5) bekezdésében „az építhető” szövegrész helyébe az „- eltérő övezeti előírás hiányában- építhető” szövegrész,
15. a HÉSZ 51.§ (2) bekezdés c) pontjában és az (5) bekezdés c) pontjában az „építménymagasság” szövegrész helyébe az „épületmagassággal” szövegrész,
16. az 52.§ (2) bekezdésében a „zöldterület” szövegrész helyébe a „zöldterület övezeteiben” szövegrész,
17. az 52.§ (3) bekezdésében a ”boríthatja” szövegrész helyébe a „boríthatja, kivéve a Zkk/tö övezetet,
18. a63.§ (4) bekezdésében az „építménymagassággal az épületekre vonatkozóan” szövegrész helyébe az „épületmagassággal” szövegrész,
19. a 73.§ előtti cím „Hajdúhegy-észak” szövegrész helyett „Hajdúhegy” szövegrész, lép.

28.§ A HÉSZ

1. 1.§ (3) bekezdés d), g) és h) pontja,
2. 7.§ (2) a) pontjában az „építménymagasságot” szövegrész,
3. 12§ (1) bekezdés második mondata, és (2) bekezdése,
4. 13§ (3) bekezdésében a „a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni kizárólag a talajvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.” szövegrész,
5. 14.§ (1) bekezdés, valamint a (2) bekezdésben a „a passzív akusztikai védelem eszközei.”
6. 16.§ (1) bekezdésben az „építészeti tervezés és építési tevékenység csak mérnökgeológiai geotechnikai szakvélemény alapján végezhető. A szakvéleményben ki kell térni a pincefeltárásra, szükség esetén pincetömedékelésre,
7. 29.§ (3) bekezdés,
8. 30.§ (1) bekezdésben az „építménymagassági” szövegrész,
9. 34.§ (8) bekezdés második mondatában „a jelentés, valamint ha” szövegrész,
10. 38.§ (3) bekezdés g) pontja,
11. 39.§ (1) bekezdés b) pont bf) alpontja, valamint e) pontja eb) alpontja
12. 41.§ (7) bekezdés b) pontja, hatályát veszti.